Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja – Détails, épisodes et analyse

Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban. Habár nincsenek bizonyítékok arra, hogy szaporodna is nálunk, de áttelelő példányról már van tudomása a nemzeti parki szakembereknek. Manapság inkább azonban az jellemző, hogy a zöld határon át egy-egy magányos példány jár-kel Szlovákia és Magyarország között.

A medvékkel kapcsolatos ismereteinket és véleményünket jelentősen meghatározzák azok a hírek, amelyek az erdélyi medvehelyzetről érkeznek hozzánk a sajtón keresztül. Keleti szomszédunkban él Európa legnagyobb medvepopulációja, az együttélés velük korántsem konfliktusmentes. Gyakran hallunk településekre bejáró, kukázó medvékről, gombázókat és túrázókat – olykor halálosan – megsebesítő egyedekről. Nehéz azonban úgy megítélni a medvékről, a velük kapcsolatos konfliktusokról szóló híreket, hogy a sajtóból gyakran nem ismerjük meg az okokat, hogy vajon miért kéregetnek az út szélén, kukáznak a településeken, vagy mi történhetett egy támadás előtt, és ki a felelős a kialakult konfliktusokért. A medve, vagy mi emberek, esetleg mindkettő? 

A Lételem aktuális epizódjában Sallay-Mosoi Alexandra biológussal, a WWF Románia projektmenedzserével és Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotóssal, két, az erdélyi medvehelyzetet jól ismerő szakemberrel beszélget McMenemy Márk. A felvétel a Falka Napokon készült 2024. szeptember 28-án.

Az adást az Európai Unió támogatásával az Együttélés a medvékkel elnevezésű projekt keretében rögzítettük.

Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán némileg korlátozzák is a vízhez való hozzáférést. De miért fontos az ivóvízről beszélgetni, és mi köze van ennek a Dunához? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hazai lakosság egy jelentős része – nagy százalékban Budapest és környéke – a Duna vizét issza, ami ráadásul egy természetesen kialakuló, parti szűrőrétegen keresztül tisztul, hogy végül az „utolsó simításokat” elvégezve a csatornákba, majd az otthonainkba jusson.

Ám a klímaváltozás, a pazarló felhasználói szokások, a modern kori szennyezések, a nagy volumenű hajózás veszélyeztethetik az ivóvízbázist és magát a természetes szűrőrendszert is. Hogyan segíthetünk felhasználóként a problémák mérséklésében? Mi lehet a megoldás, hogy a tiszta ivóvízhez hosszú távon is hozzáférjünk, és a Duna élővilága is fennmaradjon, ami a teljes ökoszisztéma, így a saját jóllétünk szempontjából is rendkívül fontos? Erről beszélgetett a Lételem új epizódjában Mihálovits András dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Engloner Attilával, aki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és a Duna-kutató Intézet volt igazgatója. Az epizódban szó esik többek között a Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt kutatásáról, de többek között arról is, hogy az éghajlatváltozás miatt kialakuló szélsőséges vízjárás hogyan befolyásolja a vízminőséget, miért fontos az élőhely-rehabilitáció vagy épp mik azok a modern kori szennyezőanyagok.

(Megjegyzés: az epizód felvétele még a jelenlegi hőhullámok előtt, a nagyobb esőzések időszakában készült, ezért hallható a beszélgetés során az erre való utalás.)

Az idei fűtési szezon az energiaválság és a rezsicsökkentés részleges eltörlése következtében kihívások elé állította a lakosság jelentős részét, a kistelepülések lakosai és önkormányzatai pedig különösen nehéz helyzetbe kerültek. Aki tudta, lehetőségeihez mérten igyekezett megoldani a fennálló problémákat, a helyzetre válaszul például sokan a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak, ami viszont egészségügyi és környezetvédelmi szempontból lehet aggályos.

A WWF Magyarország kérdőíves felmérést végzett az 5000 fő alatti településeken annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, energiahatékonyság szempontjából mi jellemzi őket és milyen terveik vannak, illetve mit tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről.

A Lételem aktuális epizódjában erről a témáról beszélgetett Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével és Radnai Bertalannal, Ipolytölgyes polgármesterével. Az epizódban a felmérés témáit érintve esik szó többek között az önkormányzatok, középületek állapotáról és a települési klímastratégia fontosságáról, a kistelepüléseken tapasztalható energiaszegénységről és a légszennyezettségről, de a beszélgetőpartnerek kitérnek a megoldási lehetőségekre is, megemlítve az Ipolytölgyesen bevezetett jó gyakorlatokat és a kihívásokra adott válaszaikat.

A WWF Magyarország felméréséről ebben a blogbejegyzésben lehet bővebben olvasni.

Te tudod, hogy hány állatfaj élhet a Földön? És azt, hogy ebből mennyit ismerünk? A fajok felkutatása és meghatározása a mai napig folyik, és miközben a kutatók rendre eddig ismeretlen fajokat fedeznek fel, mások a kihalás szélére kerülnek. De mivel is foglalkozik pontosan egy taxonómus, és hogyan zajlik az új fajok felkutatása?

Erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Dr. Páll-Gergely Barna zoológus-taxonómussal, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársával és Dr. Fehér Zoltán zoológussal, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel jár a taxonómusok munkája vagy hogy hogyan lehet elnevezni az újonnan felfedezett fajokat, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy jelenleg körülbelül hány fajt ismerünk világszerte, ebből mennyi lehet a veszélyeztetett faj és ezt hogyan lehet megbecsülni, mik azok a funkcionálisan kihalt fajok, és hogy miért rendkívül fontos a biodiverzitás.

Az utóbbi időben a médiában és a közbeszédben is központi téma lett a magyarországi akkumulátorgyárak ügye – élén a debreceni gyár engedélyeztetésével –, ami nem véletlen: a téma rendkívül összetett, bizonyos esetekben érzelmekkel teli, számos bizonytalansággal övezett és sok esetben csupán részinformációk érhetők el a gyárak engedélyezésével, erőforrás-felhasználásával kapcsolatban. Helyiek tiltakoznak, zöld civil szervezetek hívják fel a figyelmet a lehetséges veszélyekre és az alapos vizsgálatok fontosságára.

De ha a közlekedés zöldítéséhez akkumulátorokra van szükség, akkor mi a baja a zöldeknek ezekkel a gyárakkal? Miben mások ezek az akkumulátorgyárak, mint a többi ipari fejlesztés, és miért ennyire konfliktusosak? A Lételem új epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes, 444.hu újságírója Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével és Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy bár fontos a zöld átállás, de nem mindegy, hogy az hogyan történik, rendelkezdésre áll-e Magyarországon a gyárak működéséhez szükséges mennyiségű erőforrás – például víz és villamos energia –, milyen tévhitek övezik ezt a témát, vagy hogy milyen szabályozásoknak kellene megfelelni akkumulátorgyárak telepítése és üzemeltetése esetén.

A fenntartható akkumulátorgyártás feltételeinek 10 pontja - kattints ide, és olvasd el a WWF Magyarország javaslatait!

Szalámiba csomagolt akkumulátorgyárak - a WWF Magyarország blogbejegyzése a témában.

A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk, az az, hogy milyen helyzetben vannak a felszín alatti vizeink. Nem csoda, hiszen ami nincs a szemünk előtt, arról könnyű megfeledkezni – pedig ezeknek a vizeknek is rendkívül fontos szerepe van a természetes egyensúly fenntartásában, és olyan ökoszisztémák függnek tőlük, mint például a Velencei-tó vagy a Fertő.

A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Mádlné Dr. Szőnyi Judittal, az ELTE habilitált egyetemi docensével és az MTA doktorával, valamint Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével arról, hogy mik is azok a felszín alatti vizek, miért kritikusan fontos a mennyiségük és állapotuk, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogyan lehetne minél inkább óvni ezeket a rendszereket.

Az éghajlatváltozás minden életközösségre hatással van, és ez alól az erdők sem kivételek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események megviselik hazánk erdeit is, legyen szó akár extrém hőségről és tűzesetekről, jégtörésről vagy széldöntésekről. De vajon létezik klímaváltozásnak ellenálló erdő? Szükséges egyáltalán átalakítani erdeinket például új fafajok telepítésével ahhoz, hogy jobban viseljék a klímaváltozás negatív következményeit, vagy inkább az őshonos fajok visszahozása és a természetközeli erdőkezelés jelentene megoldást?

A Lételem új epizódjában erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjével és Bajor Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti helyi csoportjának elnökével. A beszélgetés során kiderül többek között, hogy természetvédelmi szempontból mi a probléma a magyar erdőkkel, vannak-e még idős erdeink, vagy épp milyen veszélyeket rejt magában az, ha idegenhonos fajokkal próbáljuk meg ellenállóbbá tenni erdeinket ahelyett, hogy visszanyúlnánk a gyökerekhez.

A témáról a WWF Magyarország blogjában Szép új erdeink címmel bejegyzés is készült, ami ide kattintva olvasható.

Te tudod, hogy mekkora Budapest teljes zöldterülete? És azt, hogy hogyan áll a főváros természetvédelmi területekkel? Vajon miért nem lehet mindenhova fát ültetni, de miért kellene mégis több zöldfelület? És hogy jön a képbe a Duna? A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Budapest zöldítésének lehetőségeiről és akadályairól, illetve a városi természetes élőhelyek fontosságáról Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével és Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével.

A beszélgetőpartnerek többek között olyan témákat boncolgatnak, hogy hogyan tud hozzájárulni a város zöldítése a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, milyen jó példákat találunk Európa-szerte zöldülő városokra, de az is szóba kerül, hogy hogyan lehet javítani a fővárosiak Dunával való kapcsolatát, kibetonozás helyett miért fontos a patakok természetesebbé alakítása, milyen természeti kincsei vannak Budapestnek, és mi a jelentősége a természetvédelmi területeknek a városon belül.

Vajon mennyire alkalmas egy ünnep – pláne a karácsony – arra, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján? Hiszen az évek, évtizedek alatt épp az rögzült bennünk, hogy karácsony környékén számos téren növeljük fogyasztásunkat: ajándékokat veszünk, azokat becsomagoljuk, karácsonyfát vagy műfenyőt szerzünk be, azt feldíszítjük és a lakást is dekoráljuk, és persze a szokásosnál jóval több ételt készítünk el. Pedig az ünnepről és a közös időtöltésről akkor se kell lemondani, ha szokásainkat kicsit átalakítjuk, lelassulunk, és kevésbé pazarló módon töltjük a karácsonyunkat.

A WWF Lételem idei utolsó epizódjában Mihálovits András beszélget Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával és Patkó Dórával, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével arról, hogy hogyan alakíthatjuk át szemléletünket az ünnepekkel kapcsolatban, mikor célszerű elkezdeni készülni egy fenntarthatóbb karácsonyra, mik azok a területek, amiken érdemes és akár könnyen is lehet változtatni, és hogyan lehet csavarni az ajándékozási szokásainkon, hogy az örömet is okozzon, de fenntartható is legyen.

Ha kedvet kaptál a fenntarthatóbb életmódhoz, akkor nem csak karácsonykor, hanem egész évben követheted ökológiai lábnyomodat, a pazarlás ellen pedig fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokban vehetsz részt a WWF Léptem applikáció segítségével. A Tudatos Vásárlók Egyesületének applikációjával pedig ökocímkés termékek között válogathatsz, legyen szó csomagolópapírokról vagy csokoládéról.

Messzire visz az a kérdés, hogy mi számít igazán fenntartható közlekedésnek, ha A-ból B-be nem csak gyalog, tömegközlekedéssel vagy biciklivel tudunk, akarunk menni. Erre sokak szemében jó alternatíva lehet az elektromos autó, míg a szkeptikusok a szennyező akkumulátorgyártástól a töltéshez használt áram forrásán át az autó súlyából eredő fokozott gumikopásig számos tényezőt felhoznak ellene. De mi az igazság? Az biztos, hogy az elektromos autózás se csak fekete vagy fehér, számos tényezőn múlik, hogy mekkora az ökológiai lábnyoma.

A Lételem újabb epizódjában Szilágyi Artúrral, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével és Biró Balázzsal, a Villanyautósok.hu egyik szerzőjével beszélget Mihálovits András moderátor az elektromos autózás fenntarthatósági kérdéseiről. A beszélgetés során szóba kerül, hogy valóban nem mindegy, honnan származik a töltéshez használt áram, hogy könnyen lehet, hogy mégse kopnak úgy a gumiabroncsok, mint ahogy azt sokan gondolják, de a beszélgetőpartnerek kitérnek az akkumulátorgyártásra és az újrafelhasználási lehetőségekre is, arra, hogy milyen ütemben fejlődik – és ezáltal válhat még fenntarthatóbbá – ez a technológia, de az is felmerül, hogy az energiaválság közepette a hagyományos üzemanyaggal vagy az árammal működő autó éri-e meg jobban anyagilag.

Az epizódban említett Electricity Maps weboldala ide kattintva érhető el.

A WWF semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült az adásban megemlített márkáktól, az epizód nem promóciós céllal készült. Az elhangzottak nem feltétlenül tükrözik a WWF Magyarország álláspontját.