Explore every episode of the podcast Podcastok - 24.hu

Ezekről a témákról beszélgetett Kereszty Éva orvossal, Filó Mihály jogásszal és Kovács József orvos-bioetikussal Bánszegi Rebeka.

A New York Times vezető filmkritikusa nem ír több filmkritikát, szerinte már elvesztette jelentőségét. A Star Wars, a Marvel és a többi filmes univerzum korában tényleg megszűnt az értelmes vita? A streaming miatt elvész a moziélmény? A Netflix algoritmus miatt nincs szükség már a kritikára? A 24.hu filmkritikusai vitatják meg a témát.

Puzsér Róbert tőle szokatlan szordínós hangnemben beszél a környezetében látott halálokról, betegségekről, önvádról és félelmekről. Saját bevallása szerint elméletben jól modellezi a haldoklás és halál körüli dolgokat, de a gyakorlatban csődöt mond.

A Kézivezérlés 30 percében az anyagiakról lesz szó: Ágai Kis András és Borsos Attila azt taglalják, hogy mennyire érinti érzékenyen a klubokat és a játékosokat a világjárvány miatt kialakult helyzet.

Szilágyi János podcast-műsorában Jordán Tamás beszél arról, miben különbözik leginkább a mostani szobafogságunk a börtöntől, és hogy milyen módszerekkel tartja össze a társulatát a kényszerszünetben. Az is kiderül a beszélgetésből, hogy édesanyja, aki százéves elmúlt, észreveszi-e a kijárási korlátozást.

A Graphisoft alapítója Krizsó Szilvia podcastjában elmondta, mit ajánl a kezdő vállalkozóknak, mitől jobb az egyik vezető a másiknál, és miért olcsó dolog alapítványba rakott pénzekkel megúszni a társadalmi felelősségvállalást.

A robotok elveszik a munkánkat? Le fogják igázni az emberiséget? Mi lesz, ha már ők lesznek a jobbak, erősebbek, okosabbak? A robotokkal és mesterséges intelligenciával kapcsolatban rengeteg szorongás figyelhető meg az emberekben, amire a filmek és sorozatok jócskán rá is játszanak. Pedig valószínűleg nem egy gép és ember közötti háborút hoz majd a jövő, hanem egy mindenki számára hasznos egybeolvadást - erről beszélgettünk Keleti Arthur kibertitok jövőkutatóval, az Informatikai Biztonság Napja alapítójával az HBO Westorld című sorozatának új évada kapcsán.

Hollós Zsófi színháztörténész Berlinben él. Sok minden más mellett arról is mesélt, hogy számára jelentősebb az európai identitás, mint a magyar. És bár tervezi, hogy valamikor majd hazatér Magyarországra, az még odébb van. Amikor Londonba költözött, azt menekülésként élte meg, Berlinbe viszont a kíváncsiság hajtotta. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Események híján is akad beszédtéma a kézilabdázás világában, a magyar bajnokság befejezésére három forgatókönyv is van.

Szilágyi János podcast-műsorában Till Attila jelentkezett be a szobafogságból, hogy elmondja, hogy viseli a járvánnyal járó bezártságot, mivel ütik el az időt otthon, és hogy mely régi filmek tudják lekötni a mai gyerekeket is. Azt is elárulta, minden rossz hír ellenére miért optimista mégis.

Krizsó Szilvia Bárkiből Valaki című podcastjában Oszkó Péter elmondta, gazdasági szempontból mi a különbség a mostani és a 2008-2009-es krízis között, miért nagy szerencse számára, hogy nem Londonban, hanem Budapesten született, és miért volt vonzó a pénzügyminiszterség a válság idején.

Lengyel Alberta Barbara azután költözött ki Bécsbe, hogy édesanyja halálát követően nem maradt rokona Magyarországon. Egykori énektanára, Sík Olga javasolta neki, hogy legyen pedagógus, ha már egyszer 20 évesen nem volt hajlandó mindent feltenni a saját énekesi karrierjének beindítására. Az ismert énektanár annyira megszerette őt, hogy ráhagyományozta a kottatára nagy részét. A sok bécsi tanítvány mellett azért jut ideje arra is, hogy eljárjon énekelni egy katolikus templomba. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Szilágyi János podcast-műsorában Ördög Nóra beszél arról, hogy a médiában is jelen van a nők és a férfiak közötti megkülönböztetés, és hogy miért csereszabatosak a női műsorvezetők. A beszélgetésből az is kiderül, közös kasszán vannak-e a férjével.

Hogyan tehető előre nyugodtabbá az élet utolsó időszaka? Hogyan oldható a halál tabuja? Csikós Dóra és fia, Merklik András több szerette halálát és búcsúját kellett, hogy végigkísérje – mostanra tudnak egyet s mást erről.

A Szentkirályi Magyarország elnöke mesélt egy papírszalvétán kötött hatmillió eurós megállapodásról, megbánt kihagyott lehetőségekről, az üzletember alkotási vágyáról, és arról, hogy miért tenné kötelezővé a cselgáncsot az iskolákban.

Soha ennyi szó nem esett egészségügyi kérdésekről a Kézivezérlésben - és reméljük, nem is fog -, de az új koronavírus-járvány a sport- és kézilabdaéletet is igencsak felforgatja.

Cselekvő és elszenvedő magyar karakterekről, a vidékről és a fővárosból érkező szoboriparról beszélgettünk a Határsértők podcastban Krusovszky Dénessel, a tavalyi Libri-közönségdíjas regény, az Akik már nem leszünk sosem írójával. Az is szóba került, hogy Budapest milyen kulturális karaktert tudott kiépíteni magából, és hogy vajon mi a szerepe az irodalomnak az igazság utáni világban?

B. Zetas Péter és Búza Blanka úgy érkeztek meg a fátyolfelhős Londonba 2017 májusában, hogy a zsebükben mindössze egyhavi lakbérre való font lapult. Azért vágtak bele a kalandba, hogy pénzt szerezzenek online kulturális magazinjuk, a ContextUs finanszírozásához. Napközben pincérként és áruházi eladóként dolgoznak, de olykor még munkaidőben is a weblapjukon jár az eszük. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának első epizódja.

Szilágyi János podcast-műsorában a társkeresőt vezető televíziós műsorvezető és színésznő, Kánya Kata beszélt arról, van-e olyan reménytelen ügyfele, akit nem ajánlana senkinek, és hogy elmegy-e az összehozott párok esküvőire.

Miért Távol-Keleten húztak hasznot a Rubik-kockából? Minek köszönhetjük, hogy Magyarországon nem büdös a benzin? És mit kell elolvasni, hogy valaki jó vezetővé váljon?

Hogyan alakították át az 1989-1990-es események a mindennapokat, miként változtak meg hirtelen a játékszabályok egyes szakmákban? Milyen lehetőségeket és bizonytalanságokat hozott, illetve milyen örökséget hagyott maga után a rendszerváltás a média, a sport, a zene és az oktatás területén?

Az olimpiai selejtezőre készül a női válogatott, de az egyik legjobb formában lévő kapusunk nincs ott a keretben.

Az irgalmasrendi szerzetes Szilágyi János podcast-műsorában beszélt a saját betegségéről és arról, hogyan kell bánni a súlyos betegekkel. Azt is elmondta, mit jelent számára a pihenés így a 80. születésnapjához közeledve.

Kiválthat-e világgazdasági válságot a koronavírus? Mitől fulladhat kudarcba egy üzlet, ha egyébként az ötlet és az időzítés is nagyszerű? Milyen alapokat adhat a sport az üzleti élethez?

Feledy Péter megható nyíltsággal, melankóliával és humorral mesél meghatározó halálélményeiről, és arról, ahogyan megszakadt az a negyven év, amíg Monspart Sarolta a házastársa volt.

Az elmúlt évtizedeben sok százezer ember hagyta el Magyarországot. Hogyan döntötték el, hogy itthagyják az országot? Kit mi bírt rá az emigrációra? A kilátástalan hazai gazdasági helyzet? A fullasztó politikai klíma? Aggodalom a gyermekeik jövőjéért? Hogyan találták meg a helyüket az új környezetben, hogyan integrálódtak és mit gondolnak most Magyarországról? A Kilépő ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A BL és magyar csapatok aktuális hírei mellett a koronavírus sem maradhatott ki az adásból, azt vizsgáltuk, mennyire kavarhat be a mostani helyzet az olimpiai selejtezőbe.

Nincs több erőszak a világban, mint régen, csak a hírközlés lett jobb – mondta a 85 éves író Szilágyi János a 24.hu-n most induló podcast-műsora, a Szerintem vendégeként, ahol Gyöngyöspatáról és élete emlékezetes pofonjairól is beszélt. Azt is elmondta, miért lett kitagadva a magyar közéletből.

Mi kellett ahhoz, hogy sikeres ember legyen, milyen áldozatokkal járt a görcsös karrierépítés, és miért nem tudják elfogadni a magyarok, hogy valaki bármit jobban csinál náluk? Krizsó Szilvia podcastja.

Olyan méreteket öltött a Bajnokok Ligája indulással kapcsolatos tájékozatlanság, hogy a Kézivezérlés duója – Ágai Kis András és Borsos Attila – úgy döntött, tisztába teszi a dolgokat.

Amerikában gúnyt űztek a kézilabdából, miközben a tengeren innen, a Bajnokok Ligájában nagy dolgok dőlhetnek el a hétvégén. Vajon jó lenne a magyar kézilabdának egy Szeged-Veszprém a BL-ben? Ezekről is szó esett a Kézivezérlés legújabb adásában.

A Határsértők vendége Sulyok Katalin környezetjogász, akivel arról beszélgettünk, beperelhetjük-e az autósokat, amiért rossz a levegő, hogy formálja a klímaváltozás a jogrendszert, és vajon kell-e emberi jogokkal felruházni természeti jelenségeket.

Az Oscar-gála előtt az Emmy-díjas Gera Marinával beszélgettünk egy nemzetközi elismerés fantasztikus lehetőségeiről és árnyoldaláról, hogy milyen munkák várnak rá ezután, hogy miért került itthon légüres térbe, valamint kiveséztük az Oscar jelöltjeit is. Szóba került még, hogy idén miért nincs nő a legjobb rendező kategóriájában, és ki a legesélyesebb a vasárnapi gálán.

A Kézivezérlés pár gondolat erejéig visszatér a férfi Európa-bajnoksághoz, de szó esik a Fradi kiütéses győzelméről a Bukarest ellen, a Győr hullámvölgyéről, és Didier Dinart váratlan és meglepő menesztése is.

A riporter közéleti, de nem politikai eseményekről kérdezi vendégét. Olyan témák kerülnek szóba, amelyekről mindenki beszél, és olyanok beszélnek róla, akiket egyébként az adott témáról e műsoron kívül nem kérdeznek.

Egy hospice ház főorvosa a mindenáron gyógyításról, a nehéz kommunikációról, a kölcsönös hazudozásról és az eutanázia-turizmusról.

Krizsó Szilvia személyes hangvételű beszélgetése (el)ismert üzletemberekkel, tudósokkal arról, hogy mi kellett ahhoz, hogy Bárkiből Valakik legyenek.

Mécs Mónika olyan filmek mögött állt producerként, mint a Testről és lélekről, a Brazilok vagy Enyedi Ildikó még utómunkára váró filmje, A feleségem története, amely Füst Milán regénye alapján készült. Legutóbb azon izgult, hogy bejut-e az Oscar-jelöltek közé az Akik maradtak című filmje Tóth Barnabás rendezésében. A díjszezon közepén arról beszélgettünk a producerrel, mi az oka, hogy idén nem jelöltek nőt a legfontosabb kategóriában, mitől függ egyáltalán, hogy ki nyeri el a szobrot, és mit tud hozzátenni ő egy produkcióhoz.

A Határsértők vendége Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, akivel arról beszélgetünk, mennyi racionalitás van Donald Trumpban, ki volt a megölt Kászim Szulejmáni tábornok, és mennyire szúrta el Irán a saját reakcióját a likvidálásra.

Konkrét kérdések feszegetésével vontuk meg a mérleget az Eb-ről. A legfőbb kérdés, hogy tudunk előrelépni a mostani helyzetből.

A mostani kézi-Eb két dologra bizonyíték: vannak tehetségeink a férfiaknál is, és nagyon nem mindegy, ki ül a válogatott kispadján, és hogyan meccsel.

A magyar sorozatiparral foglalkozó részeink után most az Oscarra, és azon belül is a nők helyzetére koncentrálunk a filmiparban. Mi kéne ahhoz, hogy ne legyen olyan év, hogy kimaradjanak a nők a legjobb rendező kategóriájából? Az első vendégünk a Nyitva című vígjáték alkotója, Nagypál Orsi, aki mondjuk az Oscarra jelölt filmek listájával is vitatkozna, de van arról is véleménye, mi szükséges a változáshoz. Szerinte első körben több lehetőséget kell adni a nőknek, és hogy ne kelljen kihangsúlyozzuk, hogy nagy költségvetésű filmeket bíznak már nőkre. Azt is megérti, miért nem akarnak lemondani a fehér férfiak a privilegizált pozíciójukról, de nem árt észben tartani, hogy a női filmesek itt dörömbölnek az ajtón.

Ízekre szedtük a magyar kézilabda-válogatott emlékezetes Eb-feltámadását.

Régen és éppen Dánia ellen nyűgözte le hasonló módon a szurkolókat és a szakembereket a magyar férfi kézilabda-válogatott.

A magyar férfi kézilabda-válogatott korábban soha nem nyert az oroszok/szovjetek ellen világversenyen, most azonban összejött az Eb-n. De mi lesz így a csoportban, hogy kikapott a favorit Dánia? Erről is szó esik a Kézivezérlés aktuális adásában.

Az élet és az MKSZ átírta a Kézivezérlés forgatókönyvét.

A Radnóti színházat vezető színésznő mesél a családról, ahol nem tabu a halál, és egy humorral átszőtt, pozitívba fordított, bensőséges búcsúról.

Borsos Attila és Ágai Kis András 2019 utolsó Kézivezérlésében még egyszer visszapillantott a női világbajnokságra, és nem csak magyar szemüvegen keresztül.

Hámori Barbara volt már programigazgató a Viasatnál, szerkesztett valóságshow-t, de az utóbbi években többek között neki is köszönhetjük a legsikeresebb magyar sorozatokat: A mi kis falunkat, a 200 első randit és a Drága örökösöket. A Sorozatlövő idei záró epizódjában beszélgettünk a nézettség fontosságáról, a közmédia felelősségéről, és arról, hogy a hazai filmgyártás is tolja a sorozatok szekerét.

Nem tudni, kik lesznek az ellenfeleink az olimpiai selejtezőn, és azt sem, hogy az IHF eltiltja-e az eseménytől Kim Rasmussent, ahogy azt sem, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség vele képzeli-e el a jövőt.