Explore every episode of the podcast ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

Az azonos nemű egyedek közötti szexuális kapcsolat az állatvilág összes nagyobb rendszertani csoportjában és az emberek esetén is megfigyelhető.

Azonban valljuk meg, hogy első pillantásra egy biológus számára zavarba ejtő, hogy ez a viselkedés ilyen általánosan elterjedt az állatvilágban, hiszen a szaporodási sikert (látszólag) nem növeli, míg időt és energiát igényel.

A beszélgetés során szóba kerül, hogy a jelenlegi tudásunk alapján az azonos nemű állatok és emberek közötti szexuális vonzódás és kapcsolat mögött milyen sokféle, egymást legtöbbször nem kizáró biológiai magyarázat állhat.

Adatok igazolják, hogy sok esetben előnyös a társas kapcsolatok fenntartása miatt, de az is egyre valószínűbb, hogy bizonyos gének több, a szaporodási siker szempontjából ellentétes viselkedési jellemzőkre hatnak, stabilan fenntartva így a nem kizárólagos heteroszexuális viselkedésre hajlamosító géneket is a populációban. Ezen szelekciós magyarázatok mellett az is valószínű, hogy egyszerűen nem éri meg vagy nem sikerül mindig a kizárólagosan heteroszexuális viselkedést teljes bizonyossággal kódolni az agyban.

A podcast résztvevői:

Scheuring István, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos munkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A vándormadarak titkos küldetése

A természetben minden összefügg – még az is, amit elsőre nem gondolnánk.

A vízimadarak nemcsak vándorolnak, hanem magokat, apró élőlényeket és akár halfajokat is képesek kontinenseken át szállítani. Kutatásaink során azt vizsgáljuk, hogyan formálják ezek a „repülő kertészek” a vizes élőhelyek ökológiáját, és hogyan segíthetnek a biodiverzitás megőrzésében. A madárürülék, amelyet sokan csak kellemetlenségnek tartanak, valójában egy apró ökológiai csomag - tele élettel.

Az elmúlt években kimutattuk, hogy vízimadarak több száz növény- és állatfaj terjesztésében játszanak szerepet szerte a világon. Most pedig arra keressük a választ, hogyan változik ez a kapcsolat az éghajlatváltozás és az élőhelyek átalakulásának hatására. A podcastben betekintést nyújtunk a terepi kutatások kulisszái mögé – sárban gázolva, hálóval a kézben.

Megmutatjuk, hogyan válik egy madár repülése egy összetett ökológiai hálózat részévé. És talán azt is, hogyan kapcsolódunk mi, emberek, ehhez a láthatatlan, mégis létfontosságú rendszerhez.

A podcast résztvevői:

Lovas-Kiss Ádám PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedés Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

„A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei, letéteményesei. [...] A rovarbeporzás biztosítja mindazt a növényi változatosságot, amelyre a szárazföldi élet épül, és amely nélkül a földi élet minden értelemben sokkal szegényebbé, instabilabbá válna.” (Beporzóbarát városok kiadvány – ELKH Ökológiai Kutatóközpont, részlet)

Dr. Bihaly Áron– az Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa – pályaművével 2025. júniusában elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Ifjúsági Pályadíját. Pályamunkájában bemutatta „Hogyan hatnak a mezőgazdasági tájakon létrehozott vadvirágos parcellák a megporzó rovarokra?” Áront már egyetemi évei alatt is foglalkoztatta az agrártájak és a természetes élőhelyek megporzó rovarközösségének kapcsolata, a vadvirágos parcellák megporzó rovarokra gyakorolt hatása.

A Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tagjaként Harta térségében végzett kutatásokat, hogy kiderítse: hogyan segíthetnek a vadvirágos parcellák a beporzó rovarok megmentésében? És hogyan lehet hatékonyan felhasználni az erre rendelkezésre álló limitált pénzügyi forrásokat Kutatócsoportjuk célja, hogy a hazai és nemzetközi döntéshozók is megalapozott információk alapján támogathassák a beporzó rovarok védelmét. A podcast során bepillantást kapunk a munkájukba és közelebbről megismerhetjük ezeket a kicsiny rovarokat, melyek kiemelten fontos részei Földünk ökoszisztémájának.

A kutatási projekt nem jöhetett volna létre Máté András magkeveréke (vadviragvilag.hu), valamint az az Állampusztai Mezőgazdasági Kft. közreműködése nélkül.

A podcast résztvevői:

Dr. Bihaly Áron – a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport kutatója

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Minden szemmel rendelkező élőlény sajátos módon érzékeli a vizuális környezetét és mi emberek szinte elképzelni sem tudjuk, hogy egy-egy állat milyen különleges oldalról látja a világot. Ez különösen igaz a rovarokra. A különböző fajok látásmódjának megismerése növényvédelmi lehetőségeken túl természetvédelmi vonatkozásokat is rejthet.

Utóbbira jó példa a védett dunavirággal kapcsolatos, immáron 10 éve zajló kutatásunk, aminek eredményeként világelsőként épülhetett meg Tahitótfaluban és Budapesten egy-egy kérészvédő fénysorompó rendszer. Ezek a kivilágított hidaknál hivatottak megakadályozni a kérészek szárazon történő tömeges pusztulását. Hallgassa meg hogyan történik mindez!

A podcast résztvevői:

Egri Ádám, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/

A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring

Földvári Gábor negyedszázada kezdte kutatni a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók világát. A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk, hogy miért választotta annak idején ezt a kutatási témát, és miért nem bánta ezt meg. Bepillantást nyerhetünk a vérszívók különféle evolúciós trükkjeibe, hallhatunk a sokféle kórokozóról, amiket terjeszthetnek és praktikus ötleteket is kaphatunk arra vonatkozóan, hogy mivel tudjuk megelőzni a fertőzésveszélyt.

A podcast résztvevői:

Földvári Gábor, PhD – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A nagy folyó nagy és folyik és kétségkívül komplex. Ennél azonban többet kell tudnunk róluk, tekintve hogy nagymértékben függünk mennyiségi (vízkészlet) és minőségi (vízminőség) viszonyaiktól. Milyen változások zajlanak a Dunában és annak milyen hatása van a táplálékhálózatra? Hogyan történik a zooplankton-hálózás és mire lehet következtetni az algák zsírsav-összetételéből?

A podcast az újonnan indult MTA-ÖK Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport egyik célkitűzését összegzi, vagyis, hogy értsük meg nagy folyók, hazai viszonylatban a Duna középső szakaszán lebegtetett élőlényközösségek összetételét és működését, valamint értelmezzük a hosszú távú változásokat. A podcast egy terepi mintavételt kísért nyomon, kielemezve, hogy mit tudunk a jelenleg zajló változásokról és az azokat kiváltó okokról. Valamint, ami még fontosabb: mi az amit még mindig nem ismerünk legnagyobb folyamunkról.

A podcast résztvevői:

Abonyi András, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/

A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring

A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatócsoport munkájának célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) tükrében. Ehhez a Kárpát-medence szikes tavait, mint a rejtett folyamatok megismerésének lehetséges modellrendszereit tanulmányozzák tenyésztéses, mikroszkópos, molekuláris biológiai és bioinformatikai módszerek ötvözésével. A podcast-ben a kutatócsoport vezetőjével hallhatunk beszélgetést egy mintavétel során a Velencei-tónál.

A podcast résztvevői:

Felföldi Tamás – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Az utóbbi évtizedekben az ökológiai kutatásokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természettel együtt élő, a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokat használó szakemberek ökológiai tudásának. A tudósok a kutatások előrehaladtával csak az utóbbi évtizedben ismerték fel, hogy a halászok ökológiai tudásához hasonlóan a szabadidős horgászok helyi ökológiai ismeretei is világszerte hozzájárulhatnak a vizes élőhelyek megőrzéséhez és az azokon végzett tudományos kutatásokhoz. Magyarországon a regisztrált horgászok száma nemrég átlépte az 1.000.000 főt, ennek megfelelően hazánkban is a horgászok az egyik legfőbb felhasználói a vizeinket érintő ökoszisztéma-szolgáltatásoknak. Az epizódban Lukács Balázs András és Löki Viktor a magyar horgászokkal kapcsolatos eddigi legfontosabb kutatásaikat összegzik, és bemutatják nemrég indult citizen science projektjüket, a Tudós Horgászt.

A projekt egy mobilalkalmazás és honlap segítségével közösségi adatgyűjtést kezdeményez nem kizárólagosan, de elsősorban magyar szabadidős horgászok bevonásával. Az adatgyűjtés egyik fő célja felmérni, milyen mértékben érintettek a hazai vizek az algavirágzással, a kutatók ennek segítségével szeretnék alaposabban megérteni, hogy az algavirágzás mikor, hol, és milyen tényezők együttállása esetén alakul ki. A projekt során ezen kívül a horgászok által potenciálisan megfigyelt, felszíni vizeink minőségéhez köthető, elsősorban száliens és/vagy adventív élőlények elterjedéséről is történik adatgyűjtés. A magyar horgászokat érintő párbeszéddel, a horgászok ökológiai tudásával a kutatócsoport 2020 óta foglalkozik; céljuk a jövőben is a horgászok ökológiai tudásának és percepcióinak az alaposabb megismerése, illetve hogy párbeszéd induljon el a horgászokkal a felszíni vizeinket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekben.

A podcast résztvevői:

Dr. Lukács Balázs András, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Dr. Löki Viktor, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Utazást teszünk a városökológia izgalmas világába, ahol megtudhatjuk, hogyan hat az urbanizáció, az intenzív használat és az élettelen környezeti tényezők átalakítása a körülöttünk lévő élővilágra, és a településeink biodiverzitására. Betekinthetünk abba a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásba is, amelyben több élőlénycsoportot vizsgálva a kutatók felmérték a biodiverzitást számos faluban. Szó esik arról, hogy milyen madarak és más különleges fajok jelenléte mutatja a települések jó ökológiai állapotát, és hogyan különbözik egymástól sokféleség szempontjából a falvak szegélye és központja. Az epizódban gyakorlati megoldásokat is említünk a fenntarthatóbb és biodiverzitásban gazdagabb környezetünk megvalósítására.

A podcast résztvevői:

Szitár Katalin PhD, tudományos munkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Lakatos Tamás, tudományos segédmunkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

A "stratégia" szóról először valószínűleg mindenkinek a háborús vagy gazdasági stratégiák, esetleg a stratégiai játékok jutnak eszébe. A növények nem szőnek terveket, nem játszanak játékokat, de miközben a túlélésért küzdenek ők is különböző stratégiákat követnek. Esetükben stratégiának a rendszeresen együtt előforduló tulajdonságokat nevezik. Ahogy egy jól megtervezett játékban, a növények közti versengésben sincs egyetlen, mindig nyerő stratégia. Éppen ennek – hogy nem lehet egyszerre mindenben legjobbnak lenni – köszönhető a növényvilág változatossága.

A beszélgetésben azt járjuk körül, hogy milyen tulajdonságokat érdemes megmérni, ha meg akarjuk érteni a növények alkalmazkodási stratégiáit, milyen korlátai vannak az alkalmazkodásnak és melyik környezetben melyik stratégia a sikeres.

A podcast résztvevői: Dr. Botta-Dukát Zoltán, az MTA doktora, a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

Aki látta a Vizipók, csodapók című rajzfilmet, tudja, hogy milyen színes a víz alatti világ! Köztük most elsősorban makroszkopikus vízi gerinctelenekről lesz szó, amelyek közül sokan ismerhetik a víz felett repülő kérészeket, a vízinövényen pihenő szitakötőket, vagy éppen a víz felszínén szaladgáló molnárkákat. Fény derül arra, hogy ezeknek az állatoknak milyen szerepük van a vízben, hogyan kell őket vizsgálni, hogy segítenek minket abban, hogy értékelhessük egy víz ökológiai állapotát. Bepillanthatunk a makroszkopikus vízi gerinctelen kutatások mindennapjaiba és még betekintést kaphatunk a terepi vizsgálatok gyakorlati oldalába is. Irány a víz!

A podcast résztvevői:

Dr. Boda Pál - a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Makroszkopikus Vízi Gerinctelen Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

A magok kulcsszerepet töltenek be a növények életében - lehetővé teszik, hogy a növények túléljék a kedvezőtlen időszakokat és biztosítják a térbeli terjedést, az új élőhelyek meghódítását. A magok ökológiai szerepének megismerésével jobban megérthetjük a növényközösségek működését és hatékonyabban tudjuk védeni és helyreállítani a természetes élőhelyeket. A podcast adásban a magökológiáról és a téma természetvédelmi jelentőségéről beszélgetünk, és bemutatunk érdekes rekordokat, meglepő jelenségeket a magok világából. Emellett megmutatjuk, hogy a magökológia sokkal inkább kötődik a mindennapi életünkhöz, mint azt gondolnánk.

A podcast résztvevői:

Dr. Valkó Orsolya, a 'Lendület' Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője, HUN-REN ÖK ÖBI

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Ebben az epizódban azokról az idegesítően zümmögő vérszívókról lesz szó, akik nyári estéken nem hagynak minket aludni. Óriási tévedésben van azonban az, aki azt hiszi, a szúnyogokról ennél többet nem érdemes tudni. Ezek az állatok ugyanis nem csak jóléti vagy járványügyi szempontokból érdekesek, de a táplálékhálózatokban megjelenő szerepük miatt is kiemelkedően fontosak. Éppen ezért foglalkozik velük a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban egy egész kutatócsoport, sőt, több ezer önkéntes az ország minden táján. Hallgasd meg az epizódot és tudj meg még többet a szúnyogok terjesztette trópusi betegségekről, a mesterséges intelligenciával kutatott zümmögő-duettekről és a hatékony szúnyogirtás lehetőségeiről is!

A podcast résztvevői:

Dr. Garamszegi László Zsolt - az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, az Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági, védelmi és közjóléti funkciók biztosítását a hazai erdőkben? Milyen tájszerkezetben valósítható meg az erdők teljes felhagyása, a természetvédelmi célú erdőkezelés, a természetközeli erdőgazdálkodás és az intenzív faanyagtermelés? Mi a jövője Magyarországon az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodásnak? Milyen háttérvizsgálatokkal tud hozzájárulni ezekhez a társadalmi elvárásokhoz az erdőökológus kutató? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Ódor Péter erdőökológussal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával.

A beszélgetés résztvevői:

Dr. Ódor Péter, az MTA doktora, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója

Takács Ádám szerkesztő-műsorvezető

Négy évtized után 2012-ben figyeltük meg a dunavirág (Ephoron virgo) első nagy, milliós rajzását több Duna menti településen, például Tahitótfalu, Pócsmegyer, Budapest, Vác és Göd területén. 2013. augusztus 19-én ismét megindult a tömegrajzás csodálatos jelensége Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídnál, valamint sok további Duna-parti helyszínen. Tulajdonképpen a teljes hazai Duna-szakaszon észlelték-e kérészek rajzását Bajától a Szigetközig, sőt a III. Nemzetközi Duna-expedíció (JDS3, 2013) kutatói ausztriai, szerb és román folyószakaszokon is találkoztak e vízirovarok tömeges megjelenésével. A dunavirág tömegrajzásai azóta is évről-évre megjelentek, így a természeti csodák iránt érdeklődők a tiszavirág mellett egy másik kérészfaj a dunavirág csodálatos röptében is gyönyörködhetnek.

Már 2012-ben elkezdtük tudományos szempontból vizsgálni a fajt, így a korábbi tiszavirágos kutatásaink nyomdokain tovább haladva számos világraszóló eredményt értünk el, melyekről a podcastban is beszélgetünk. Aktuális információ, hogy elindítottuk a „Dunavirágzás” nyílt Facebook csoportot, melyben teret adunk a dunavirág rajzással kapcsolatos hírek és ismeretek közzétételének. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mind többen élhessék át a dunavirág rajzások csodáját, de akár még tudományos szempontból is hasznos ismeretekkel is szolgálhatnak. Ezért minden érdeklődőt arra bíztatunk, hogy csatlakozzon hozzánk.

A beszélgetés résztvevői:

Dr. Kriska György, az MTA doktora

Takács Ádám szerkesztő-riporter

Miért van szükség helyreállításra? Miért kell és hogyan lehet ezt kutatni? Mik az esélyeink a klímaváltozás mellett? Lehet-e csökkenteni helyreállítással az inváziós fajok kockázatát? Mi tehet az egyén, mit a döntéshozó? Ilyen és hasonló kérdések mellett beszélgetünk a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportjában folyó kutatásokról.

A podcast résztvevői:

Dr. Halassy Melinda PhD, a Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám szerkesztő-riporter