Back

Explore every episode of the podcast ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

Dive into the complete episode list for ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja. Each episode is cataloged with detailed descriptions, making it easy to find and explore specific topics. Keep track of all episodes from your favorite podcast and never miss a moment of insightful content.

Rows per page:

1–36 of 36

TitlePub. DateDuration
Kunhalmok: a több ezer éves történelem és a sztyeppék élővilágának találkozóhelye28 août 202600:32:08

A több ezer éves temetkezési dombok, a kunhalmok (kurgánok) - akárcsak a gémeskutak, pásztorszállások vagy tanyák – az alföldi táj jellegzetes elemei, nélkülük elképzelhetetlen lenne például egy hortobágyi tájkép.

Első pillantásra csak kisebb domboknak tűnnek, valójában azonban több ezer éves, ember alkotta temetkezési helyek, amelyek közül sok egyidős az egyiptomi piramisokkal. A kunhalmok nemcsak régészeti szempontból különlegesek, napjainkban is fontos kulturális értéket képviselnek a helyi közösségek számára. Ezt jól mutatja, hogy az évszázadok során templomok, keresztek, emlékhelyek épültek rájuk, és számos történelmi esemény helyszínei voltak.

A gyeppel borított halmok kis méretük ellenére gyakran egy teljes ökoszisztémát őriznek. Olyan növényfajok élnek rajtuk, amelyek több ezer évvel ezelőtt még gyakoriak voltak az Alföldön, mára azonban sokuk megritkult vagy védetté vált. A halmok természetvédelmi jelentősége különösen azokban a tájakban nagy, ahol az egykori végtelen füves puszták helyét mára szántóföldek vették át. Ilyen helyeken az eredeti élővilág utolsó menedékei gyakran éppen a kunhalmok.

A podcastban többek között arról beszélgetünk, hogy kik és miért építették ezeket a halmokat, minek köszönhető rendkívüli fajgazdagságuk, hogyan lehetséges, hogy néhány méteres sétával két biom – a sztyepp és az erdőssztyepp – növényzetével is találkozhatunk a halmokon, miben hasonlítanak a mezőgazdasági tájban álló halmok az óceáni szigetekhez, mi a kapcsolat Darwin kormoránjai és a sztyeppi növények magterjedése között, valamint mit tehetünk azért, hogy ezeket a különleges építményeket és az általuk őrzött élővilágot a jövő generációi számára is megőrizzük.

A podcast résztvevői:

Deák Balázs, az MTA doktora, tudományos tanácsadó - HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet, Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport

Takács Ádám - szerkesztő, riporter

Búvósávok – kis beavatkozás, nagy természetvédelmi jelentőség14 août 202600:24:36

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastjának új epizódja azt mutatja be, hogyan egyeztethető össze a gyepek kaszálása az ízeltlábú-közösségek sokféleségének megőrzésével. A kutatók ennek érdekében a kaszáláskor érintetlenül hagyott, jellemzően 5–6 méter széles búvó- vagy hagyássávok természetvédelmi szerepét vizsgálják.

A magasabb növényzet táplálkozó- és menedékhelyet kínál az állatoknak, segíti a növények szaporodását, valamint hűvösebb és nedvesebb mikroklímát őriz meg. Ez azért lényeges, mert a kaszálást követő rendsodrás és bálázás rövid időn belül többször is megzavarja a gyep élővilágát, elpusztítja jelentős részüket. A búvósávok túlélőzónaként működhetnek, ahonnan az ízeltlábúak később újra benépesíthetik a lekaszált területeket. A növényzeten élő és növényekkel táplálkozó ízeltlábúak mennyisége ezekben a sávokban akár többszöröse is lehet a kaszált részeken mérhetőnek. A kutatók fűhálózással vizsgálják a növényzeten élő, talajcsapdákkal pedig a talajszinten mozgó állatokat.

A terepi megfigyelések már látványos különbségeket mutatnak, megbízható tudományos következtetések azonban csak a minták laboratóriumi feldolgozása és a fajok meghatározása után vonhatók le. Az eredmények konkrét segítséget adhatnak a természetvédelmi szempontokat érvényesítő gyepkezelési módszerek kialakításához. A szemlélet a kertekben is alkalmazható: már kisebb, nyíratlan növényfoltok meghagyása is sokat jelenthet a helyi élővilág számára. A kutatás arra is rávilágít, hogy egy egyszerűnek tűnő beavatkozás nemcsak egész életközösségek fennmaradását segítheti, hanem akár korábban ismeretlen fajok felfedezéséhez is vezethet.

A podcast résztvevői:

dr. Gallé Róbert – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Bárkiből lehet közösségi tudós. Ez a podcast elmeséli, hogyan.31 juil. 202600:27:13

Az ÖKé! podcast új epizódja a közösségi tudományról, vagyis a citizen science-ről szól.

A közösségi tudomány lényege, hogy nemcsak kutatók, hanem önkéntesek, természetjárók, kerttulajdonosok, horgászok vagy akár alkalmi érdeklődők is hozzájárulhatnak a tudományos munkához. A kutatók számára ez azért különösen értékes, mert olyan helyekről is érkezhetnek adatok, ahová szakmai kapacitás hiányában nehéz lenne eljutni. Ugyanakkor az ilyen adatok felhasználása körültekintést igényel, hiszen kezelni kell az adatgyűjtési torzításokat és biztosítani kell a megfigyelések validálását.

A beszélgetés több olyan projektet is említ a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponton belül, köztük a Szúnyogmonitor (szunyogmonitor,hu), a Kullancsfigyelő (kullancsfigyelo.hu), a Hódtérkép (hodterkep.hu), az Én kistavam (mypond.hu), a Vadvirágos kertem (vadviragoskertm.hu) és a Tudós Horgász (tudoshorgasz.hu) kezdeményezéseket amelyekhez bárki kapcsolódhat egy mobiltelefon segítségével.

Kiemelt figyelmet kap az Élő Magyarország program, amely az ország adathiányos, de természetközeli területeinek élővilágát szeretné jobban feltérképezni. A programban az önkéntesek az iNaturalist alkalmazással tölthetnek fel fényképes vagy hangalapú megfigyeléseket.

A podcastból kiderül, hogy akár néhány terepi felmérés is jelentősen javíthatja egy-egy kevéssé ismert terület fajainak ismertségét. Az epizód fő üzenete, hogy minden egyes megfigyelés számít: a közösségi tudomány egyszerre segíti a kutatást, közelebb hozza az embereket a természethez, és lehetőséget ad arra, hogy bárki tegyen valamit az élővilág jobb megismeréséért.

A beszélgetésben Vásárhelyi Zsóka és Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói mutatják be, hogyan kapcsolódhatnak be civilek az ökológiai adatgyűjtésekbe.

A podcast résztvevői:

Dr. Vásárhelyi Zsóka, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet, Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport

Dr. Szabolcs Márton, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet, Konzervációökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Hogyan inspirálja az állatok viselkedése a tudományt és a jövő technológiáit? 10 juil. 202600:26:41

Amikor a vadlovak és a hangyák tanítanak vezetni, dönteni és együttműködni.

Csoportos viselkedés során olyan új képességek jelennek, amire a csoport egyik egyede sem lenne képes.

Hogyan lehet ennek a többletteljesítmény kialakulásának mechanizmusait feltárni élőlénycsoportok esetén, és hogyan hasznosíthatóak ezek az elvek mesterséges, például robotikai rendszerekben?

Ennek tanulmányozásáról beszélgettünk Nagy Mátéval, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének és az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatójával.

A szerteágazó témák között szerepel a hortobágyi vadló háremek többszintű csoportszerkezete, és hogyan tárhatóak fel drónos légifelvételek elemzésével a konkrét pillanatnyi állapoton túl rejtett múlt vagy valószínűleg bekövetkező jövőbeli változások.

  • Mit tanulhatnak a repülő robotok a madaraktól vagy a kereső földi robotok a patkányoktól?
  • Hogyan mérheti a légköri áramlásokat nagy felbontással egy drónshowhoz használt dróncsapat?
  • Milyen üzenete van számunkra annak, hogy hogyan kezeli egy több tíz kilométerről hazafelé repülő galambcsapat, ha a tipikusan jó döntéseket hozó vezetőjük éppen rossz döntést hoz?
  • Miért hasznos, ha odafigyelve egy hatékonyan működő hangyacsapatra, nem csak mindig az éppen "legkifizetődőbbnek" tűnő megoldásra koncentrálunk, akár a kutatás, akár az élet más területén...

A podcast résztvevői:

Dr. Nagy Máté, tudományos főmunkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet; egyetemi docens – ELTE Biológiai Fizika Tanszék

Takács Ádám - szerkesztő, riporter

Kapcsolódó oldalak: https://ecolres.hun-ren.hu/valos-ideju-egyedfelismeres-a-termeszetvedelem-szolgalataban/

Ahova a klímaváltozás kétszer érkezett meg26 juin 202600:38:39

Amikor 2013-ban a kutatók felépítettek egy komplex terepkísérletet a Kiskunságban, a fülöpházi homokbuckákon, még csak a klímaváltozás „várható” hatásairól beszéltünk. A kutatás célja is az volt, hogy előre jelezze a változó csapadékviszonyok homoki gyepekre gyakorolt hatásait.

A kísérlet érdekes eredményeket hozott: az évelő füvek, mint a pusztai árvalányhaj és a magyar csenkesz visszaszorulását, és az egynyári fajok előretörését mutatta a szárazságkezelt parcellákban. A 2022-ben, majd 2024-ben bekövetkező extrém száraz nyarak szomorú megerősítését adták a korábbi kísérletes eredményeknek, de immár táji és regionális szinten.

A klímaváltozás megérkezett.

Hogyan lehet kutatni a klímaváltozás ökológiai hatásait? Lehet néhány négyzetméteren vizsgálni egy globális problémát? Milyen hatással vannak az aszályos évek a Duna-Tisza köze homoki növényzetére? Kik a vesztesek és kik a nyertesek? Hogyan változik a fajgazdagság és a szénmegkötés? Hogyan rakódnak egymásra a klímaváltozás, a tájhasználatváltozás, a tüzek és a biológiai inváziók hatásai? És mit tehetünk, hogy csökkentsük az éghajlatváltozás negatív hatásait?

Kröel-Dulay György és Ónodi Gábor a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói ezekre a kérdésekre keresik a választ, és erről mesélnek podcastunkban.

A podcast résztvevői:

Kröel-Dulay György PhD, tudományos főmunkatárs, a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoport vezetője

Ónodi Gábor PhD, tudományos munkatárs, a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoport tagja

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

A gyepek apró hősei 12 juin 202600:24:28

Több kutatás igazolta már, hogy az Ivermectin hatóanyagú féreghajtószerek kijutnak a legelő állatok trágyájával és akár 40 napig benen maradhatnak, mert addig tart a lebomlási idejük. A gyepekre kijutva a trágyakupacok odavonzzák a különböző hasznos, lebontó ízeltlábúakat, köztük a ganajtúrókat, így az Ivermectin miatt a ganajtúrók petéi és lárvái elpusztulnak. Miután a szaporulatuk megszűnik – vagy jelentősen lecsökken –, hosszú távon a legelő területekről eltűnnek ezek a ganajtúró fajok.

Hogy miért fontosak és milyen jelentősége van a ganajtúró féléknek, akik a legelők kis hősei? Erről, és a szikes gyepek élővilágáról mesél következő podcastunkban Tóth Máté, ökológiai szakértő, aki betekintést nyújt a LIFE for BUGS and BIRDS projektbe is, amely a pannon löszpusztagyepek és szikes mocsarak természetvédelmi helyzetének javítását tűzte ki célul.

A programban részt vevő kutatók a Kiskunsági Nemzeti Park Miklapuszta nevű tájegységében dolgoznak a gyepi növény és állatvilág fennmaradásáért. A természetvédelmi kezelések többek között olyan endemikus fajokat is segítenek, mint a kisfészkű aszat vagy a pusztai gyalogcincér. Mindemellett a rovarbarát legeltetés módszereit is vizsgálják és népszerűsítik a legelők és az ott élő rovarvilág védelme érdekében. A projekt egyik legnagyobb sikere, hogy húsz év után újra legelő állatok járják Miklapuszta szikeseit.

A podcast résztvevői:

Tóth Máté, ökológiai szakértő, projekt népszerűsítésért felelős koordinátor - a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet, Konzervációökológiai Kutatócsoportjának munkatársa

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Vizek, amelyeknek néha ki kell száradniuk – de nem szabadna eltűnniük 29 mai 202600:28:25

Vajon miért lehet különösen izgalmas egy olyan kisvíz vagy tócsa, amely az év egy részében teljesen kiszárad?

Az időszakos vizek első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, valójában azonban rendkívül különleges élővilágnak adnak otthont, és fontos színterei az ökológiai és evolúciós folyamatoknak. Kiszáradásuk a működésük természetes része, sőt éppen ez teszi őket egyedivé. A klímaváltozás hatására azonban sok ilyen élőhely már nemcsak időszakosan szárad ki, hanem tartósan eltűnhet a tájból. Mi történik akkor, ha ezek a kis vizek többé nem töltődnek fel? Miért fontosak az apaji bombatölcsérek, és hogyan működnek élőhely-hálózatként a vízi közösségek számára?

A podcast beszélgetésből az is kiderül, hogyan segítheti a Magyar Kísérletes Tóhálózat nevű szabadtéri kísérletrendszer annak megértését, hogy a felmelegedés és kiszáradás miként alakítja át a sekély vizek élővilágát. A kutatás mesterséges tavacskáiban valósághoz közeli körülmények között lehet vizsgálni, hogy mi történik a vízi élővilággal a klímaváltozás hatására.

Az ÖKÉ! podcast új epizódjában Vad Csaba vízi ökológussal beszélgetünk az időszakos vizek biodiverzitásáról, sérülékenységéről és arról, hogy miért érdemes komolyan venni ezeket az apró, mégis különleges élőhelyeket.

A podcast résztvevői:

Vad Csaba PhD, tudományos főmunkatárs - Vízi Ökológiai Intézet, a Plankton-Ökológia és Táplálékhálózatok Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

A rák kutatása egy evolúcióbiológus szemszögéből15 mai 202600:34:05

A rákbetegség evolúciós vonatkozásait kutatja Dr. Boross Gábor Zoltán biológus kutató munkatársaival Budapesten, az Evolúciótudományi Intézetben. De hogyan kell ezt a kutatási folyamatot elképzelni?

A rák kialakulásakor egymást érik az evolúcióbiológia területéhez tartozó, adaptív (alkalmazkodó) történések. Egy tumor kialakulásakor egészséges sejtek mutációk révén osztódni kezdenek, így egy olyan populációt, csoportot alkotnak, amiben az egyes sejtek egymással evolúciós versenyt futnak. Ez a verseny nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a gepárdok populációja évmilliók során egyre gyorsabb lesz, vagy egy növényfaj egyre szárazságtűrőbbé válik.

Később, ha egy tumort gyógyszeres kezelésnek vetnek alá, újabb adaptáció veszi kezdetét, amelyben - hasonlóan a baktériumokban kialakuló antibiotikum rezisztenciához - a rákos sejtek egy csoportja ellenállóvá válhat a terápiával szemben.

Dr. Boross Gábor Zoltán kollégáival kutatásaik során ezeket a folyamatokat próbálják jobban megérteni, melyhez a manapság igen népszerű CRISPR genommérnöki technikával hoznak létre mutációkat sejtekben, mellyel rákos növekedést indukálnak, a sejtek életútját pedig úgynevezett DNS vonalkódokkal követik. Munkájuk végső célja, hogy ezeknek az evolúciós folyamatoknak a jobb megértése által a daganatos megbetegedések hatékonyabb kezelését érjék el.

A podcast résztvevői:

Boross Gábor Zoltán – HUN-REN Evolúciótudományi Intézet, a Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Az algák láthatatlan világa01 mai 202600:25:46

Mik azok az algák, és miért nélkülözhetetlenek a vizeink – és végső soron az életünk – szempontjából?

Az algák sokak számára csupán zöldes bevonatot jelentenek a víz felszínén, valójában azonban rendkívül sokszínű és alapvető szerepet betöltő élőlénycsoportot alkotnak. De mik is pontosan az algák? Hová tartoznak az élővilág rendszerében, és hogyan alakult ki ez a különleges sokféleség?

Podcastunkban betekintést nyerünk a vízi ökoszisztémák működésébe, ahol az algák kulcsszereplőként járulnak hozzá az anyagforgalomhoz és az élőhelyek fenntartásához. Megtudhatjuk, milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a felszíni édesvizek, és miért fontos a vízi ökoszisztémák működésének megértése.

Szó esik arról is, hogyan vizsgálják mindezt a hidrobiológusok, és miként segíthetik kutatásaik a vízkezelési döntések megalapozását. A beszélgetés során egy különleges terepi mintavételbe is bepillantunk a Tiszadobi Holt-Tiszán, amely ritka, stabil rétegzettségével izgalmas kutatási helyszín.

A vízminőség kérdése is előkerül: mit jelent valójában a „tiszta víz”, és hogyan lehet ezt tudományos módszerekkel vizsgálni? Végül pedig egy készülő, ismeretterjesztő algás filmről is hallhatunk, amely segíthet közelebb hozni ezt a kevéssé ismert világot a nagyközönséghez.

A podcast résztvevői:

Borics Gábor, az MTA doktora, a Vízi Ökológiai Intézet Funkcionális Algológiai Kutatócsoportjának vezetője

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Életünk alapjai, az ökológiai szolgáltatások 17 avr. 202600:31:26

Az ökológiai folyamatok alkotják életfeltételeink alapját. Mégis úgy tűnik, valamit elszúrtunk…

Nincs tisztább víz annál, mint amit a karsztvidékek természetes szűrőrendszerei állítanak elő. Nincs tisztább levegő annál, mint amit a növényzet megtermel, megszűr és megtisztít. És aligha van ízletesebb, mint egy hagyományos tájfajta gyümölcs.

Az ökológia nem természetvédelem – hanem tudatos természet-használat. Ha jól működtetjük az ökológiai rendszereket, biztosítani tudják számunkra a tiszta ivóvizet, a jó levegőt, a termékeny talajt és számos más létfontosságú szolgáltatást. Ha azonban sérülnek, ezek az alapvető feltételek is veszélybe kerülnek.

Miket szolgáltatnak nekünk az ökoszisztémák? Hogyan lehet ezt vizsgálni, hogyan lehet az ezzel kapcsolatos tudást beépíteni a tervezés és a fejlesztéspolitika eszköztárába?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ podcastunk egy aktuális projekt apropóján:

„Megújuló adatokra támaszkodó, ökoszisztéma-szolgáltatás alapú zöldinfrastruktúra-fejlesztések stratégiai tervezésének megalapozása” (KEHOP_PLUSZ-3.2.2-24-2024-00002)

A podcast résztvevői: Dr. Koncz Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológiai szakértője, a projekt Ökoszisztéma-Szolgáltatások Munkacsoportjának vezetője.

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A kooperáció az evolúció varázsbotja 03 avr. 202600:43:01

A podcast sokrétűen körbejárja, hogy az együttműködésnek miért van kiemelt szerepe az evolúció történetében.

Kooperáció alatt az élőlények olyan viselkedését, vagy működését értjük, mellyel egy másik élőlénnyel összefogva mindkettőjük rátermettségét növelik. Ám az együttműködés költséges. Ha viszont költséges, akkor a természetes szelekció miért nem tűnik el, miért nem terjednek el azok a változatok, melyek ezt a költséget nem viselik?

Mégis nagyon sok kölcsönösen előnyös együttműködő kapcsolat létezik a biológiában, az egyszerű organizmusoktól a növényeken és állatokon át, az emberig. Izgalmas kérdés tehát, hogy melyek azok a mechanizmusok, amelyek az együttműködést fenntartják, költséges tulajdonsága ellenére?

Választ kapunk arra is, hogy miért különösen nehéz kutatási terület az evolúcióbiológia, és ennek ellenére hogyan próbálják meg az evolúcióbiológusok abból a kevés nyomból megérteni, hogy mi történhetett több millió vagy akár milliárd évvel ezelőtt. Mik azok a filogenetikai vizsgálatok, amelyeket elvégezve megtudják, hogy mely tulajdonságok hajtanak egy fajt vagy családot az együttműködés irányába, vagy épp ellenkezőleg, akadályozzák meg a kooperáció kialakulását.

Az együttműködések között is rengeteg különbség van, ezért különleges példákat kapunk az állatok, növények, baktériumok közép vagy hosszú távú együttéléséről. A mikróbák világából például elképesztő kooperációról hallhatunk a kurtafarkú tintahal, és a vele szimbiózisban élő Aliivibrió fischeri mikróba kapcsolatáról.

Sok érdekességet tudhatunk meg arról is, hogy az evolúciós kooperáció hogyan függ össze az emberi társadalom, vagy az euszociális berendezkedések kialakulásával.

És végül szóba kerül az is, hogy a klímaváltozás és a többi globális probléma globális együttműködést sürgetnek, ahol minden egyednek fel kéne áldozni valamit a saját előnyéből a közösség érdekéért. Azért, hogy a Föld bolygón továbbra is elfogadható életet tudjunk élni mint emberi közösség, mert a bolygó emberi civilizáció nélkül is túl fog élni, csak az nekünk nem egy kedvező forgatókönyv.

A podcast résztvevői:

Scheuring István, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos tanácsadója, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetője

dr. Zachar István – a HUN-REN Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport tagja

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A dögevéstől a szonettekig: az emberré válás rögös útja20 mars 202600:41:32

Mi az a két biológiai kulcsképesség, amelyek az emberré válásunk zálogai voltak, amelyekben az egész élővilág legjobbai vagyunk és amelyek ,,félelmetesen sikeressé" tették az emberi fajt? Hol ringott a Homo sapiens bölcsője? Miért volt kulcsszerepe egy hirtelen éghajlatváltozásnak az emberré válásunkban? Mi köze volt a húsevésnek a kultúra kialakulásához? Hogyan alakítják evolúciós folyamatok az emberi kultúrát és miként hat kölcsön a jól ismert genetikai és a kulturális evolúció? A múlt mellett a jövőn is gondolkodva: mire vezethet, illetve okozhat-e bajt az, ha az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia egyszer csak képes lesz az evolúcióra?

A podcast résztvevői:

Szilágyi András – a HUN-REN Evolúciótudományi Intézet igazgatója, a Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Ősi tölgyeseink nyomában06 mars 202600:28:18

A beszélgetés a Kiskunság területén még megmaradt ősi, természetközeli homoki tölgyes erdőket mutatja be a hallgatóknak, amely azért értékes, mert nagyon kevés ilyen természetességű és jó állapotú alföldi kocsányos tölgyest láthatunk Magyarországon. Hivatalos statisztikák szerint a legidősebb állományok 120-130 évesek lehetnek, és a tölgyek törzsei csoportosan nőnek, tehát egy korábbi, jóval idősebb gyökérből sarjadnak.

Ezek a tölgyesek genetikailag kiemelkedő értéket képviselnek, mert a megmaradt idős tölgyfák génjei évszázadokon, évezredeken keresztül bizonyították a túlélőképességüket, így lehet esélyük a klímaváltozás túlélésére, ha vigyázunk rájuk.

Sajnos jelenleg a kocsányos tölgyesek a régióban a klíma szárazodása, a talajvízszint csökkenése és állományok fragmentálódása miatt csak nagyon korlátozottan képesek felújulni.

Ezek az idős tölgyesek számos növény, állat és gombafaj kizárólagos élőhelyei az Alföldön.

Az itt található faállomány alatt évezredek alatt kialakult erdőtalaj nagy mennyiségű szerves anyagot halmozott fel, ami a javítja a talaj vízgazdálkodását és nagy mennyiségű széndioxidot köt meg.

Összesen már csak 600 hektár van a Kiskunságban ebből az élőhelyből. Az itt élő, akár 250 éve folytonosan fennmaradt tölgyesek megóvásával megakadályozhatnánk a régió biodiverzitásának drasztikus csökkenését, vagyis sok erdei növény és állatfaj kipusztulását az Alföld területéről.

A podcast résztvevői:

Dr. Rédei Tamás, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Durvaléptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Vízminőség a tükörben: eutrofizáció, haltelepítés, inváziók20 févr. 202600:30:28

A hazai felszíni vizek ökológiai állapotát ma egyszerre több stresszor rontja: a tápanyagterhelés, a vízhasználat és a klímaváltozással összefüggő vízhiány.

A beszélgetésben szó esik arról, miért kulcsszereplők a vízi növények: nem „zavaró hínárként”, hanem az ökoszisztéma működésének alapjaként, oxigéntermelőként és tápanyagmegkötőként.

Kiemelt téma az eutrofizáció, amely a mezőgazdasági eredetű tápanyagok felhalmozódásával zavaros, algadomináns állapotot hozhat létre.

Ezzel párhuzamosan az intenzív, gyakran ökológiai hatásbecslés nélküli haltelepítések (pl. amur, ponty) közvetlenül is hozzájárulhatnak a növényzet eltűnéséhez és a víz átlátszóságának romlásához.

A következmény nemcsak természetvédelmi probléma: a rossz állapotú vizek a halállomány egészségét, a horgászati hasznosítást és akár a fürdőzési kockázatokat is érinthetik toxikus vízvirágzásokon keresztül.

A podcast kitér arra is, hogyan nyernek teret az akvarisztikai és kerti tavi eredetű idegenhonos vízinövények, különösen enyhébb telek mellett. Konkrét példákon keresztül látszik, hogy egyetlen „jó szándékú” bedobás is gyors inváziót indíthat el. Szó esik az élőhelyek kiüresedéséről, uniformizálódásáról: a diverzitás csökkenésével a rendszerek sérülékenyebbé válnak.

A beszélgetés végén a kutatói oldal gyakorlati szerepe kerül előtérbe: állapotértékelés, restaurációs tudás, döntéstámogatás és a vízhasználók bevonása. Üzenete egyszerű: a vizek állapota közös felelősség, és a beavatkozások csak integrált szemlélettel működnek.

A podcast résztvevői:

Dr. Lukács Balázs András, Igazgatóhelyettes HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Óh, azok a csodálatos gyepek ...06 févr. 202600:25:53

Magyarország tájaihoz hozzátartoznak a száraz gyepek domináns fűfajai, mint például a homokgyepekre jellemző homoki árvalányhaj és a magyar csenkesz. Jól alkalmazkodtak az erős naphoz, magas hőmérséklethez és kevés csapadékhoz, ezért kifejezetten száraz, meleg helyeken nőnek. Legalábbis eddig ez volt az általános ismeret hazánk e két őshonos növényéről.

Ugyanakkor az elmúlt nyarainkra jellemző forróságot már ők sem bírják, pedig az általuk alkotott, endemikus (azaz bennszülött vagy szűk elterjedésű), fajokban gazdag gyepek hosszú ideje, több tízezer éve jelen vannak hazánk szárazabb vidékein.

Az árvalányhaj a népi kultúránk részeként is megjelenik versekben, népdalokban, viseletben, mely tömeges virágzásakor – mikor a szél fújta – a tenger hullámzásához hasonlít.

A Kiskunsági Nemzeti Park buckavidékén, Fülöpháza mellett van egy homokterület, amelyet régóta legeltettek, majd katonai célokra használtak, végül a 1980-es évektől megszüntették az intenzív legeltetést és a katonai gyakorlatokat, így a terület folyamatosan regenerálódott, bármilyen időjárási hatás érte. Ezt a folyamatot kezdték 2000-ben tanulmányozni Dr. Csecserits Anikó és kollégái egy monitoring programmal (KISKUN LTER részeként), amely 2023-ban megdöbbentő eredményre jutott.

A podcast felfedi számunkra 25 éves kutatásaik eredményét, így végig követhetjük gondolatban a kiskunsági magyar táj sajnálatos átalakulását. Megtudhatjuk, hogy miért lenne fontos megőrizni az őshonos növényzetet olyan élőhelyek helyreállításával, amelyek hosszú távon stabilak és ellenállóak. Miután a kutató munkájában mindig keresi a megoldást a problémákra, így az is kiderül, milyen természetvédelmi kezeléseket javasol, amelyek meghozhatják a kívánt eredményeket.

A podcast résztvevői:

Dr. Csecserits Anikó, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Durvaléptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Hódok: a vízfolyások természet-helyreállítói23 janv. 202600:27:44

Több fajcsoport kapcsán vizsgáljuk az eurázsiai hód tájátalakításának (gátépítésének és szelektív rágásának) hatásait.

Kutatásaink egy része Kelet-Pest megyében, a Tápió-vidéken zajlik. Ebben a térségben a hódok jelentősen átalakították a vízfolyásokat, tulajdonképpen a szabályozások, lecsapolások előtti állapotokat állították helyre, egyes területeken több hektár kiterjedésű vizesélőhelyeket hozva létre. Mivel az Alsó- és Felső-Tápió árterén nagyrészt kaszálók és legelők találhatók, ezért a hódok tevékenysége viszonylag szabadon érvényesülhet, a természet-ember konfliktusok a legtöbb helyen hatékonyan kezelhetők.

A hódok kedvező hatást gyakorolnak a Tápió-vidék vízgazdálkodására, a víz a tájban nagyobb területeken jelenik meg és tovább megmarad, mint a hódok érkezése előtt, a gátrendszerek pedig fékezhetik a villámárvizeket. A hódok tevékenysége révén létrejött mocsarak táji szinten jelentős élő- és szaporodóhelyet biztosítanak a kétéltűek és vízhez kötődő madárfajok számára.

Az éghajlatváltozás eredményeként azonban a korábban állandó vízfolyások kiszáradóvá válnak. A hódgátak felett a kritikus, nyári hónapokban menedékek jöhetnek létre a vízhez kötődő fajoknak. Az olyan száraz években azonban, mint a 2025-ös, ezek az utolsó menedékek is eltűnhetnek. December folyamán a Felső-Tápió kiszáradt medrében eredtünk a hódok nyomába.

A podcast beszélgető partnerei:

Dr. Juhász Erika, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport tagja

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Fertőzött világban élünk – evolúció és ökológia, csak nagyon ragályos 09 janv. 202600:38:11

Az élőlények állítólag “földön-vízben-levegőben” élnek. Ez nemcsak hogy elcsépelt közhely, de ráadásul roppant félrevezető is egyben. Hiszen a legtöbb élőlény nem e három közegben, hanem más élőlények testében, esetleg éppen az emberek testében él.

Egy részük mutualista partnerként él bennünk, támogatva hosszú és egészséges életünket, más részük csak enyhén károsít és szinte tünetmentes, megint más részük közvetlenül az életünkre tör. Több régi, híres, nagy tudós fertőzésektől mentes világot ígért nekünk, ámde csalódnunk kellett az ígéreteikben: valójában fertőző mikrobákkal, férgekkel, tetvekkel és vérszívókkal kell e tüneményesen szép bolygón megosztoznunk. Mindez számos kérdést vet fel. Mitől függ, hogy fertőzéseink barátságos partnerként vagy gyilkos kórokozóként viszonyulnak hozzánk? Miért táplálja a lépfene baktérium a félsivatagban zöldellő fűcsomókat? Miért lehetett előnyös egykor a gyermekkori fejtetvesség, és ma már miért nem az? Hogyan veszett oda Bonaparte Napóleon serege, melyet himlő ellen már részben vakcináztak? Ez is evolúció és ökológia, csak ez nagyon ragályos.

A podcast résztvevői:

Rózsa Lajos, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos munkatársa, a Járványökológiai Kutatócsoport tagja

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot12 déc. 202500:26:02

Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot

Az adásban bemutatjuk, hogy a tízlábú rákok (Crustaces, Decapoda) miért is tartoznak a legellentmondásosabb állatcsoportok közé.

Ennek oka, hogy napjainkban legtöbbször két kontextusban találkozunk tízlábú rákfajokkal. Egyrészt azért, mert az összes őshonos faj – nem csak hazánkban, de szerte a nagyvilágban – veszélyeztetett, és emiatt számos természetvédelmi program keretében próbálják a hazai fajok megmaradt állományait megőrizni Ázsiában, Európában, Madagaszkáron, Tasmániában, egészen Dél-Amerikáig. Másrészt azért, mert az utóbbi évtizedekben számos olyan idegenhonos inváziós faj jelent meg hazánkban, melyek napjainkra alapvetően meghatározzák a meghódított élőhelyeken zajló folyamatokat.

Nem hiába nevezzük a tízlábú rákokat ökoszisztéma-mérnök fajcsoportnak. Erre kiváló bizonyíték a vörös mocsárrák, mely járatásó tevékenységével képes a vízügyi, közúti és vasúti hálózatok töltéseit megcsúsztatni, és a földalatti közműhálózatokat megrongálni. Ahol pedig a fauna domináns képviselőjévé válik, onnan idővel szinte minden őshonos növény- és állatfaj eltűnik. Részben ennek következtében egyre némábbak a tavaszok számos városi tó, csatorna és patak mentén.

Az epizódban emellett beszélgetünk a hazánkban található őshonos és idegenhonos tízlábú rákfajokkal kapcsolatos múltbéli és jelenlegi tendenciákról, az őshonos fajokat veszélyeztető betegségről, a rákpestisről, és végezetül az idegenhonos inváziós fajok állományainak felszámolását célzó lehetőségekről.

A podcast beszélgető partnerei:

Dr. Weiperth András, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Makrofiton Ökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Tündérkutak, apró oázisok az erdőben 28 nov. 202500:24:18

Tündérkutak, apró vízforrások az erdei állatoknak nagy szárazságban is

A podcastban fény derül arra, miért egyedülálló fákhoz kötődő mikroélőhelyek a dendrotelmák, vonzóbb nevükön tündérkutak.

Ezek a kis időszakos víztestek különleges élőlényközösségeket tarthatnak fenn, a rendszeres kiszáradás és gyakran kifejezetten alacsony oldott oxigéntartalom ellenére számos specialista faj (többnyire rovarok) kötődik hozzájuk egyedfejlődésük legalább egy szakaszában, két fokozottan védett mohafaj kizárólag e képződmények peremén fordul elő, ráadásul gerinces állatok - többek között vadmacska - számára jelenthetnek fontos vízforrást - különösen elhúzódó aszályos időszakokban. Noha legtöbbjük elsődleges vízforrása a csapadék, az ÖK kutatói kimérték, hogy a kifejezetten nagy méretű bekorhadt tőüregek közvetlen kapcsolatban vannak a fák nedvkeringésével, így a csapadékhiányos időszakokban is képesek megőrizni vizüket. Ráadásul hiába kis kiterjedésűek, pici a bors de erős-alapon hatással vannak a lokális állományklímára is: közvetlen környezetükben képesek a nyár közepén a nap legmelegebb és legszárazabb időszakában a zárterdei viszonyokhoz képest további 15%-kal növelni a levegő páratartalmát és a további 2,5 °C-kal hűteni a léghőmérsékleteket.

A "manófürdők" tehát igen változatos szerepet töltenek be az erdei ökoszisztémákban, aki kíváncsi a részletekre, iratkozzon fel az ÖKé! csatornájára.

A podcast beszélgető partnerei:

Dr. Kovács Bence, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Erdőökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Krúgatva száll a darucsapat, majd gyepelve kezdődik a darutánc14 nov. 202500:26:19

Ősszel hazánk síkvidéki területein járva láthatjuk, ahogy „V” alakba rendeződve elhalad a fejünk fölött egy–egy darucsapat. Ez a fenséges megjelenésű költözőmadár az egyik legrégebbi madárcsoport, melynek ősei már 60-70 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön. A darvak 15 faja jelenleg Dél-Amerikán és az Antarktiszon kívül minden kontinensen jelen van. Miben rejlik ennek az állatnak az igazi misztikuma és a darvak miért fontosak a gyepek számára? Hogyan használható fel a darvak kutatása a klímaváltozás előrejelzésében és miért ernyőfaj a darvak nemzetsége, amely a világon fontos természetvédelmi szerepet tölt be? Mindez kiderül a darvakról szóló podcastunk következő adásából.

A podcast beszélgető partnerei:

Végvári Zsolt, az MTA doktora - a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet igazgatója és tudományos tanácsadója

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Helyszín: Hortobágyi Nemzeti Park, Angyalháza környéke

A homoszexualitás biológiai háttere: klasszikus és újabb eredmények 31 oct. 202500:40:34

Az azonos nemű egyedek közötti szexuális kapcsolat az állatvilág összes nagyobb rendszertani csoportjában és az emberek esetén is megfigyelhető.

Azonban valljuk meg, hogy első pillantásra egy biológus számára zavarba ejtő, hogy ez a viselkedés ilyen általánosan elterjedt az állatvilágban, hiszen a szaporodási sikert (látszólag) nem növeli, míg időt és energiát igényel.

A beszélgetés során szóba kerül, hogy a jelenlegi tudásunk alapján az azonos nemű állatok és emberek közötti szexuális vonzódás és kapcsolat mögött milyen sokféle, egymást legtöbbször nem kizáró biológiai magyarázat állhat.

Adatok igazolják, hogy sok esetben előnyös a társas kapcsolatok fenntartása miatt, de az is egyre valószínűbb, hogy bizonyos gének több, a szaporodási siker szempontjából ellentétes viselkedési jellemzőkre hatnak, stabilan fenntartva így a nem kizárólagos heteroszexuális viselkedésre hajlamosító géneket is a populációban. Ezen szelekciós magyarázatok mellett az is valószínű, hogy egyszerűen nem éri meg vagy nem sikerül mindig a kizárólagosan heteroszexuális viselkedést teljes bizonyossággal kódolni az agyban.

A podcast résztvevői:

Scheuring István, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos munkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Madárjáratok – a természet láthatatlan hálózata17 oct. 202500:24:27

A vándormadarak titkos küldetése

A természetben minden összefügg – még az is, amit elsőre nem gondolnánk.

A vízimadarak nemcsak vándorolnak, hanem magokat, apró élőlényeket és akár halfajokat is képesek kontinenseken át szállítani. Kutatásaink során azt vizsgáljuk, hogyan formálják ezek a „repülő kertészek” a vizes élőhelyek ökológiáját, és hogyan segíthetnek a biodiverzitás megőrzésében. A madárürülék, amelyet sokan csak kellemetlenségnek tartanak, valójában egy apró ökológiai csomag - tele élettel.

Az elmúlt években kimutattuk, hogy vízimadarak több száz növény- és állatfaj terjesztésében játszanak szerepet szerte a világon. Most pedig arra keressük a választ, hogyan változik ez a kapcsolat az éghajlatváltozás és az élőhelyek átalakulásának hatására. A podcastben betekintést nyújtunk a terepi kutatások kulisszái mögé – sárban gázolva, hálóval a kézben.

Megmutatjuk, hogyan válik egy madár repülése egy összetett ökológiai hálózat részévé. És talán azt is, hogyan kapcsolódunk mi, emberek, ehhez a láthatatlan, mégis létfontosságú rendszerhez.

A podcast résztvevői:

Lovas-Kiss Ádám PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedés Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei 03 oct. 202500:23:14

„A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei, letéteményesei. [...] A rovarbeporzás biztosítja mindazt a növényi változatosságot, amelyre a szárazföldi élet épül, és amely nélkül a földi élet minden értelemben sokkal szegényebbé, instabilabbá válna.” (Beporzóbarát városok kiadvány – ELKH Ökológiai Kutatóközpont, részlet)

Dr. Bihaly Áron– az Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa – pályaművével 2025. júniusában elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Ifjúsági Pályadíját. Pályamunkájában bemutatta „Hogyan hatnak a mezőgazdasági tájakon létrehozott vadvirágos parcellák a megporzó rovarokra?” Áront már egyetemi évei alatt is foglalkoztatta az agrártájak és a természetes élőhelyek megporzó rovarközösségének kapcsolata, a vadvirágos parcellák megporzó rovarokra gyakorolt hatása.

A Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tagjaként Harta térségében végzett kutatásokat, hogy kiderítse: hogyan segíthetnek a vadvirágos parcellák a beporzó rovarok megmentésében? És hogyan lehet hatékonyan felhasználni az erre rendelkezésre álló limitált pénzügyi forrásokat Kutatócsoportjuk célja, hogy a hazai és nemzetközi döntéshozók is megalapozott információk alapján támogathassák a beporzó rovarok védelmét. A podcast során bepillantást kapunk a munkájukba és közelebbről megismerhetjük ezeket a kicsiny rovarokat, melyek kiemelten fontos részei Földünk ökoszisztémájának.

A kutatási projekt nem jöhetett volna létre Máté András magkeveréke (vadviragvilag.hu), valamint az az Állampusztai Mezőgazdasági Kft. közreműködése nélkül.

A podcast résztvevői:

Dr. Bihaly Áron – a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport kutatója

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Fénnyel az ökológiai fényszennyezés ellen03 juin 202500:19:12

Minden szemmel rendelkező élőlény sajátos módon érzékeli a vizuális környezetét és mi emberek szinte elképzelni sem tudjuk, hogy egy-egy állat milyen különleges oldalról látja a világot. Ez különösen igaz a rovarokra. A különböző fajok látásmódjának megismerése növényvédelmi lehetőségeken túl természetvédelmi vonatkozásokat is rejthet.

Utóbbira jó példa a védett dunavirággal kapcsolatos, immáron 10 éve zajló kutatásunk, aminek eredményeként világelsőként épülhetett meg Tahitótfaluban és Budapesten egy-egy kérészvédő fénysorompó rendszer. Ezek a kivilágított hidaknál hivatottak megakadályozni a kérészek szárazon történő tömeges pusztulását. Hallgassa meg hogyan történik mindez!

A podcast résztvevői:

Egri Ádám, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/

A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring

Miért éppen a kullancsok?09 mai 202500:52:59

Földvári Gábor negyedszázada kezdte kutatni a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók világát. A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk, hogy miért választotta annak idején ezt a kutatási témát, és miért nem bánta ezt meg. Bepillantást nyerhetünk a vérszívók különféle evolúciós trükkjeibe, hallhatunk a sokféle kórokozóról, amiket terjeszthetnek és praktikus ötleteket is kaphatunk arra vonatkozóan, hogy mivel tudjuk megelőzni a fertőzésveszélyt.

A podcast résztvevői:

Földvári Gábor, PhD – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Kik alkotják a Duna lebegtetett élőlény-közösségeit?30 avr. 202500:52:26

A nagy folyó nagy és folyik és kétségkívül komplex. Ennél azonban többet kell tudnunk róluk, tekintve hogy nagymértékben függünk mennyiségi (vízkészlet) és minőségi (vízminőség) viszonyaiktól. Milyen változások zajlanak a Dunában és annak milyen hatása van a táplálékhálózatra? Hogyan történik a zooplankton-hálózás és mire lehet következtetni az algák zsírsav-összetételéből?

A podcast az újonnan indult MTA-ÖK Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport egyik célkitűzését összegzi, vagyis, hogy értsük meg nagy folyók, hazai viszonylatban a Duna középső szakaszán lebegtetett élőlényközösségek összetételét és működését, valamint értelmezzük a hosszú távú változásokat. A podcast egy terepi mintavételt kísért nyomon, kielemezve, hogy mit tudunk a jelenleg zajló változásokról és az azokat kiváltó okokról. Valamint, ami még fontosabb: mi az amit még mindig nem ismerünk legnagyobb folyamunkról.

A podcast résztvevői:

Abonyi András, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/

A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring

Tavaink legkisebb élőlényei - A mikrobák szerepe a vízminőségben és az anyagforgalomban30 avr. 202500:44:18

A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatócsoport munkájának célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) tükrében. Ehhez a Kárpát-medence szikes tavait, mint a rejtett folyamatok megismerésének lehetséges modellrendszereit tanulmányozzák tenyésztéses, mikroszkópos, molekuláris biológiai és bioinformatikai módszerek ötvözésével. A podcast-ben a kutatócsoport vezetőjével hallhatunk beszélgetést egy mintavétel során a Velencei-tónál.

A podcast résztvevői:

Felföldi Tamás – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Mi már régóta tudjuk, mitől döglik a hal! – Szabadidős horgászok a tudományos kutatásokban 30 janv. 202500:43:03

Az utóbbi évtizedekben az ökológiai kutatásokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természettel együtt élő, a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokat használó szakemberek ökológiai tudásának. A tudósok a kutatások előrehaladtával csak az utóbbi évtizedben ismerték fel, hogy a halászok ökológiai tudásához hasonlóan a szabadidős horgászok helyi ökológiai ismeretei is világszerte hozzájárulhatnak a vizes élőhelyek megőrzéséhez és az azokon végzett tudományos kutatásokhoz. Magyarországon a regisztrált horgászok száma nemrég átlépte az 1.000.000 főt, ennek megfelelően hazánkban is a horgászok az egyik legfőbb felhasználói a vizeinket érintő ökoszisztéma-szolgáltatásoknak. Az epizódban Lukács Balázs András és Löki Viktor a magyar horgászokkal kapcsolatos eddigi legfontosabb kutatásaikat összegzik, és bemutatják nemrég indult citizen science projektjüket, a Tudós Horgászt.

A projekt egy mobilalkalmazás és honlap segítségével közösségi adatgyűjtést kezdeményez nem kizárólagosan, de elsősorban magyar szabadidős horgászok bevonásával. Az adatgyűjtés egyik fő célja felmérni, milyen mértékben érintettek a hazai vizek az algavirágzással, a kutatók ennek segítségével szeretnék alaposabban megérteni, hogy az algavirágzás mikor, hol, és milyen tényezők együttállása esetén alakul ki. A projekt során ezen kívül a horgászok által potenciálisan megfigyelt, felszíni vizeink minőségéhez köthető, elsősorban száliens és/vagy adventív élőlények elterjedéséről is történik adatgyűjtés. A magyar horgászokat érintő párbeszéddel, a horgászok ökológiai tudásával a kutatócsoport 2020 óta foglalkozik; céljuk a jövőben is a horgászok ökológiai tudásának és percepcióinak az alaposabb megismerése, illetve hogy párbeszéd induljon el a horgászokkal a felszíni vizeinket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekben.

A podcast résztvevői:

Dr. Lukács Balázs András, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Dr. Löki Viktor, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Természet és biodiverzitás a településeken - Mi történik a város és a természet találkozásakor?06 déc. 202400:39:22

Utazást teszünk a városökológia izgalmas világába, ahol megtudhatjuk, hogyan hat az urbanizáció, az intenzív használat és az élettelen környezeti tényezők átalakítása a körülöttünk lévő élővilágra, és a településeink biodiverzitására. Betekinthetünk abba a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásba is, amelyben több élőlénycsoportot vizsgálva a kutatók felmérték a biodiverzitást számos faluban. Szó esik arról, hogy milyen madarak és más különleges fajok jelenléte mutatja a települések jó ökológiai állapotát, és hogyan különbözik egymástól sokféleség szempontjából a falvak szegélye és központja. Az epizódban gyakorlati megoldásokat is említünk a fenntarthatóbb és biodiverzitásban gazdagabb környezetünk megvalósítására.

A podcast résztvevői:

Szitár Katalin PhD, tudományos munkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Lakatos Tamás, tudományos segédmunkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Növényi stratégiák – a csendes versengés04 déc. 202400:37:32

A "stratégia" szóról először valószínűleg mindenkinek a háborús vagy gazdasági stratégiák, esetleg a stratégiai játékok jutnak eszébe. A növények nem szőnek terveket, nem játszanak játékokat, de miközben a túlélésért küzdenek ők is különböző stratégiákat követnek. Esetükben stratégiának a rendszeresen együtt előforduló tulajdonságokat nevezik. Ahogy egy jól megtervezett játékban, a növények közti versengésben sincs egyetlen, mindig nyerő stratégia. Éppen ennek – hogy nem lehet egyszerre mindenben legjobbnak lenni – köszönhető a növényvilág változatossága.

A beszélgetésben azt járjuk körül, hogy milyen tulajdonságokat érdemes megmérni, ha meg akarjuk érteni a növények alkalmazkodási stratégiáit, milyen korlátai vannak az alkalmazkodásnak és melyik környezetben melyik stratégia a sikeres.

A podcast résztvevői: Dr. Botta-Dukát Zoltán, az MTA doktora, a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

Makroszkopikus vízi világ21 nov. 202400:39:44

Aki látta a Vizipók, csodapók című rajzfilmet, tudja, hogy milyen színes a víz alatti világ! Köztük most elsősorban makroszkopikus vízi gerinctelenekről lesz szó, amelyek közül sokan ismerhetik a víz felett repülő kérészeket, a vízinövényen pihenő szitakötőket, vagy éppen a víz felszínén szaladgáló molnárkákat. Fény derül arra, hogy ezeknek az állatoknak milyen szerepük van a vízben, hogyan kell őket vizsgálni, hogy segítenek minket abban, hogy értékelhessük egy víz ökológiai állapotát. Bepillanthatunk a makroszkopikus vízi gerinctelen kutatások mindennapjaiba és még betekintést kaphatunk a terepi vizsgálatok gyakorlati oldalába is. Irány a víz!

A podcast résztvevői:

Dr. Boda Pál - a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Makroszkopikus Vízi Gerinctelen Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

Magbank dinamika - mit is jelent ez pontosan?14 nov. 202400:46:41

A magok kulcsszerepet töltenek be a növények életében - lehetővé teszik, hogy a növények túléljék a kedvezőtlen időszakokat és biztosítják a térbeli terjedést, az új élőhelyek meghódítását. A magok ökológiai szerepének megismerésével jobban megérthetjük a növényközösségek működését és hatékonyabban tudjuk védeni és helyreállítani a természetes élőhelyeket. A podcast adásban a magökológiáról és a téma természetvédelmi jelentőségéről beszélgetünk, és bemutatunk érdekes rekordokat, meglepő jelenségeket a magok világából. Emellett megmutatjuk, hogy a magökológia sokkal inkább kötődik a mindennapi életünkhöz, mint azt gondolnánk.

A podcast résztvevői:

Dr. Valkó Orsolya, a 'Lendület' Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője, HUN-REN ÖK ÖBI

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Csípőszúnyogok: a világ legveszélyesebb zümmögői11 nov. 202400:41:21

Ebben az epizódban azokról az idegesítően zümmögő vérszívókról lesz szó, akik nyári estéken nem hagynak minket aludni. Óriási tévedésben van azonban az, aki azt hiszi, a szúnyogokról ennél többet nem érdemes tudni. Ezek az állatok ugyanis nem csak jóléti vagy járványügyi szempontokból érdekesek, de a táplálékhálózatokban megjelenő szerepük miatt is kiemelkedően fontosak. Éppen ezért foglalkozik velük a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban egy egész kutatócsoport, sőt, több ezer önkéntes az ország minden táján. Hallgasd meg az epizódot és tudj meg még többet a szúnyogok terjesztette trópusi betegségekről, a mesterséges intelligenciával kutatott zümmögő-duettekről és a hatékony szúnyogirtás lehetőségeiről is!

A podcast résztvevői:

Dr. Garamszegi László Zsolt - az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, az Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

Fontosak az erdők? - Ha igen, akkor mi a jelentőségük: természet, kirándulás, faanyag, klímavédelem? 08 nov. 202400:41:54

Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági, védelmi és közjóléti funkciók biztosítását a hazai erdőkben? Milyen tájszerkezetben valósítható meg az erdők teljes felhagyása, a természetvédelmi célú erdőkezelés, a természetközeli erdőgazdálkodás és az intenzív faanyagtermelés? Mi a jövője Magyarországon az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodásnak? Milyen háttérvizsgálatokkal tud hozzájárulni ezekhez a társadalmi elvárásokhoz az erdőökológus kutató? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Ódor Péter erdőökológussal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával.

A beszélgetés résztvevői:

Dr. Ódor Péter, az MTA doktora, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója

Takács Ádám szerkesztő-műsorvezető

Duna-, és Tiszavirág13 août 202400:46:57

Négy évtized után 2012-ben figyeltük meg a dunavirág (Ephoron virgo) első nagy, milliós rajzását több Duna menti településen, például Tahitótfalu, Pócsmegyer, Budapest, Vác és Göd területén. 2013. augusztus 19-én ismét megindult a tömegrajzás csodálatos jelensége Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídnál, valamint sok további Duna-parti helyszínen. Tulajdonképpen a teljes hazai Duna-szakaszon észlelték-e kérészek rajzását Bajától a Szigetközig, sőt a III. Nemzetközi Duna-expedíció (JDS3, 2013) kutatói ausztriai, szerb és román folyószakaszokon is találkoztak e vízirovarok tömeges megjelenésével. A dunavirág tömegrajzásai azóta is évről-évre megjelentek, így a természeti csodák iránt érdeklődők a tiszavirág mellett egy másik kérészfaj a dunavirág csodálatos röptében is gyönyörködhetnek.

Már 2012-ben elkezdtük tudományos szempontból vizsgálni a fajt, így a korábbi tiszavirágos kutatásaink nyomdokain tovább haladva számos világraszóló eredményt értünk el, melyekről a podcastban is beszélgetünk. Aktuális információ, hogy elindítottuk a „Dunavirágzás” nyílt Facebook csoportot, melyben teret adunk a dunavirág rajzással kapcsolatos hírek és ismeretek közzétételének. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mind többen élhessék át a dunavirág rajzások csodáját, de akár még tudományos szempontból is hasznos ismeretekkel is szolgálhatnak. Ezért minden érdeklődőt arra bíztatunk, hogy csatlakozzon hozzánk.

A beszélgetés résztvevői:

Dr. Kriska György, az MTA doktora

Takács Ádám szerkesztő-riporter

Élőhely helyreállítások13 août 202400:43:29

Miért van szükség helyreállításra? Miért kell és hogyan lehet ezt kutatni? Mik az esélyeink a klímaváltozás mellett? Lehet-e csökkenteni helyreállítással az inváziós fajok kockázatát? Mi tehet az egyén, mit a döntéshozó? Ilyen és hasonló kérdések mellett beszélgetünk a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportjában folyó kutatásokról.

A podcast résztvevői:

Dr. Halassy Melinda PhD, a Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám szerkesztő-riporter

© My Podcast Data · Independent project · Data from Apple & Spotify