Explore every episode of the podcast Népszava Podcast

Sok idősnek az otthona a legértékesebb vagyona, amitől megválni nem tud és nem is akar, miközben százezrek vannak ma Magyarországon, akiknek a nyugdíjuk kevés a kényelmes élethez. Sőt, akár a megélhetéshez is. Az életjáradéki szerződés - ami nem azonos a személyes gondoskodást is magában foglaló eltartási szerződéssel - erre a helyzetre kínálhat megoldást. Ebben a konstrukcióban az ingatlanért cserébe a nyugdíjas korú ingatlantulajdonos egyszeri összeget és rendszeres járadékot kap, miközben továbbra is megszokott környezetében, a lakásában élhet, a járadékkal pedig kiegészítheti a nyugdíját. A már több mint 100 éve létező életjáradéki szerződésről, a legfontosabb részletkérdésekről Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett a Népszava podcastjében Hliniczky Krisztián életjáradék szakértővel.

Komoly tolongás alakult ki az elmúlt napokban a feszület körül, miután mind Hankó Balázs, mind pedig Pócs János is áldozatnak érzi és már feszületen látja magát, azonban erősen kérdéses, hogy a választókat érdekli-e az a szenvelgés, amit a Fidesz rendez az elszámoltatás miatt. Mindenesetre a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? e heti adásában Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, Horváth Gábor megbízott főszerkesztő és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes Batka Zoltán műsorvezetővel azon is rágódott, hogy Orbán Viktor feltűnően ostobára hangolt politikája valami bizarr szerepjáték, vagy a Fidesz eddig is ilyen volt, csak amikor hatalomban voltak, kevésbé tűntek fel a kétbalkezességek. Ugyanakkor az orbáni botladozás a Tisza számára egyben annak is a garanciája, hogy a Mi Hazánk nem tud monopolhelyzetbe kerülni a szélsőjobbon, a Parlamenten kívülről kell érkeznie az új, érdemi ellenzéknek.

Tíz évnél is komolyabb börtönbüntetések néznek ki a most gyanúba keveredett fideszeseknek, és minden jel szerint ez csak a kezdet; nagyon úgy fest, a hazai bűnüldözés is kezdi kapizsgálni, hogy véget ért a NER. A nagy kérdés az: elpattan-e a cérna és rávall-e valaki Orbán Viktorra, bíróság elé kerülhet-e a volt miniszterelnök. Ezt a témát feszegette a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? e heti epizódjában Horváth Gábor megbízott főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője Batka Zoltán műsorvezetővel. Szóba került az is: a NER-elit zöme nem tud majd elslisszolni, mivel olyan léptékben nyelte el a rezsim a közpénzt, amire csak Közép-Afrikában volt példa. Magyar Péter pedig, úgy tűnik, az elszámoltatás során magán is példát statuál, így bíróság elé állna a 2024-es szórakozóhelyi kakaskodásért, amely egy telefon Dunába dobásával végződött.

Megfizethetőbbé vált az albérlet, a bérleti díjak ugyanis kisebb mértékben nőttek, mint a jövedelmek, viszont a lakásárak még mindig jelentősen emelkedtek, a túlárazottság jelentős. Mindez jó hír a bérlőknek, kevésbé a bérbeadóknak, hiszen a lakáskiadás éves hozama már csak 3 százalék körül van a budapesti hosszú távú lakáskiadás piacán. Ugyanakkor több lett a kiadó lakás, miközben kevesebb a bérlő, az Otthon Start Programmal élt, aki csak tehette, lakást vásárolt az alacsony, mindössze 3 százalékos fix kamat és a mérsékelt önerő lehetőségét kihasználva. Lakáspiaci döntésekről pénzügyi szempontok mentén - Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett a Népszava podcastjében Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor alapító ügyvezetőjével.

Lehetséges-e gyógyulás, ha a beteg már eleve bizalmatlanul lép be a rendelő ajtaján? Ha arra számít, hogy nem veszik fel a telefont, nem kap időpontot, hónapokat kell várnia egy vizsgálatra vagy műtétre, és ugyanahhoz az orvoshoz esetleg hamarabb eljut, ha fizet érte.

A Népszava egészségügyi podcastje, a Szike új adásában három egészségügyi szakújságíró, Élő Anita, a Válasz Online, Tarcza Orsolya, a MedicalOnline és Danó Anna, a Népszava munkatársa értelmezi az elmúlt hetek egészségügyi híreit. Mit mutat meg az Országos Onkológiai Intézet ügye az állami és a magánellátás viszonyáról? Mit kezdhetünk azzal, hogy egyre több adat válik nyilvánossá a kórházakról, a fertőzésekről és a mentők működéséről? Elég-e nyilvánosságra hozni az adatokat? Miért maradt feldolgozatlan a Covid egészségügyi történetének jelentős része, miközben éveken át a lélegeztetőgép-beszerzések uralták a közbeszédet? És persze a pénz: mit lehet látni az egészségügynek ígért évi plusz 500 milliárd forintból ott, ahol a beteget ténylegesen ellátják?

Három szakújságíró, három nézőpont – és valódi vita arról is, hogy ami most történik, egy átláthatóbb és jobban működő egészségügy kezdete-e, vagy a nyilvánosságra kerülő adatok valami mást is mutatnak a rendszerről.

Dübörög a fideszes dilivonat, a volt kormánypárt körüli hírek inkább már valami trashreality műsort idéznek, elemzés helyett csak szórakozni lehet rajta - erről beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor megbízott főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője Batka Zoltán műsorvezetővel.

Közben tempósan épül ki a Tisza állama, és Magyar Péter most sem hagy levegőt Orbán Viktornak. Kötcsén pedig kellene valamit villantania a Fidesz elnökének, de a kormányfő esélyt sem ad rá.

Az elszámoltatás kérdésén múlhat a Magyar-kormány jövője: a NER -hátország láthatóan arra játszik, hogy jogilag nem sikerül keresztülvinni az előző elit felelősségrevonását. Ugyanakkor a Hol Élünk prognózisa szerint a Tisza lassú apadása még messze nem trendforduló, inkább normális, választás utáni visszarendeződés.

Van, aki az utolsó pénzét is összekaparja egy magánvizsgálatra, mert nem tud vagy nem mer hónapokat várni. De mit vásárol ezzel: jobb gyógyítást, gyorsabb diagnózist, vagy csak egy leletet, amellyel aztán magára marad? És honnan, miből ismerheti fel a beteg, hogy jó helyen van? Ugyanahhoz az orvoshoz az állami rendelésen hónapokat, magánban olykor csak napokat kell várni. De valóban ugyanazt az ellátást kapja a beteg? Mi történik, ha a magánrendelésen súlyos betegséget diagnosztizálnak, a kezeléshez azonban már állami kórház kell?

Vizi András gyermeksebész-traumatológus dolgozott mindkét szektorban, végül magánpraxisát otthagyva ma már csak az állami gyermektraumatológián hajlandó gyógyítani. Kirschner András huszonöt éve épít magánegészségügyi szolgáltatást. A Népszava egészségügyi podcastje, a Szike új adásában arról vitáznak, mikor jelent valódi segítséget a magánellátás, hol ér véget az ellátó felelőssége, és hogyan kerülhet át a beteg egyik rendszerből a másikba anélkül, hogy eltévedne közöttük. Danó Anna, a Népszava újságírója arról is beszélgetett a két szakemberrel: mit nyer és mit veszít a beteg a két rendszer együttélésével, és hogy hol jobb ma orvosnak, illetve betegnek lenni.

Óriási felzúdulást keltett, hogy a politológus Unger Annát úgy választották meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére, hogy arról beszélt: 2032-ig ne is számítsunk arra, hogy csukódik a rácsos ajtó a fideszes főkolomposok mögött. A Magyar-kormány legfontosabb kulcspozícióját így egy minden eddiginél vitatottabb jelölt kapta meg. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia és Muhari Judit belpolitikai újságírók, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető próbálták megfejteni, miért volt fontos a Tisza többségnek a semmilyen büntetőjogi, vádképviseleti tapasztalattal nem rendelkező társadalomtudós kinevezése.

Miközben az első NER-mentes augusztus 20-án odafent dübörgött az ég, idelent meg az állami techno, a díszletek mögött egy csöndes forradalom zajlik: a Tisza megpróbálja átvinni a Tisza-kétharmadot hozó civil mozgalom, a Tisza Szigetek kreativitását és energiáját a politikai döntéshozatalba. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy – Kovács Zoltánt idézve szabadon – sikerülhet-e?

Ez ugyanis az igazi turáni átok: majd minden kormányerő megkísérelte valahogy az állam részéve tenni a civil mozgalmakat, ám Magyarországon minden ilyen kísérlet dugába dőlt. Most Magyar Péteréken a sor, hogy a Tisza Szigetek civiljeinek bevonásával az államot közüggyé tegyék, hogy az ne egy elszigetelt politikai-technokrata elit magánjátszótere maradjon.

Hankó Balázs és Kaminski Fanny a legesélyesebb arra, hogy rövid időn belül büntetőeljárást kapjon a nyakába, azonban a Tisza elkezdte becserkészni azokat a NER-oligarchákat is, akik egy ponton eldönthetik, Orbán Viktorhoz maradnak-e hűségesek, vagy rávallanak és megmentenek valamennyit a vagyonukból. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági újságírók, illetve Varga Dóra főszerkesztő-helyettes arról is beszélgetett Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy újabb hosszútávú prognózisát bukta be Orbán: nemhogy nem lesz ősszel gazdasági válság, a jelek szerint kifejezetten konszolidálódik a magyar gazdaság, ami a Tisza pozícióját erősíti.

Évtizedes orbáni mellébeszélés és hazudozás után az ország most szembesül a klímaváltozás brutális következményeivel. A kormányváltás eufóriáját kezdi felváltani a felismerés, milyen iszonyú örökséget hagyott maga után Orbán Viktor: az ország kiszáradása, az energiaválság, a NER-cégek életképtelensége és a Fidesz által elterjesztett pusztító türelmetlenség és gyűlölet sűrűsödött egyetlen pocsolyába ezen a nyáron.

A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Muhari Judit belpolitikai újságíró, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes Batka Zoltán műsorvezetővel azt vette sorra, milyen irgalmatlan problématömeggel találja magát szemben az új kormány. Magyar Péter és kormánya úgy igyekszik kezelni a helyzetet, hogy ténylegesen tájékoztatja a nyilvánosságot a valódi helyzetről. Kérdés, a másfél évtizeden át a propaganda műbalhéira idomított közvélemény el tudja-e fogadni a valóságot?

- A magyar baloldalnak nem volt olyan mondandója az elmúlt 16 évben, amit Magyar Péter ne tudott volna fölszívni - állítja Kiss Viktor a Bal-jobb-bal új adásában. A podcast visszatér a politológus A radikális paradoxon című könyvéhez, amely a hagyományos baloldali világmagyarázat és politika teljes zsákutcáját vázolja fel. A baloldal ma semmi érvényeset nem tud átfogó szinten mondani a posztmodern világ működéséről, amelyet az emberek többsége ráadásul elfogadható mintának tekint. Másik vendégünk, Galgóczi Eszter politikai elemző a fiatal generáció életérzése felől közelít a kérdéshez. Véleménye szerint egyre általánosabb a szorongásérzet, egyre többen ismerik fel a kapitalizmus negatív, pusztító hatásait, de nem kapnak ideológiai fogódzót a baloldaltól, amely stratégiai keretet jelentene a politizáláshoz, így maradnak az aktuális problémákra reagáló akciók, szerveződések.A beszélgetés résztvevői egyetértetek abban, hogy a baloldalon elszakadt egymástól az elmélet és a gyakorlat, amelyen csak egy új szemléletű elemző munka segíthet. Különben nem lehet felkészülni és megfelelően reagálni azokra a krízisekre, amelyeket a mai kapitalizmus tartogat.

Júniushoz képest enyhe visszaesést mért a Medián és a Publicus is a Tisza támogatottságában, ami természetes folyamat, a Fidesz pedig nem kelti egy kormányképes erő benyomását. Magyar Péter sorra váltja be a kampányban tett ígéreteit, az Országgyűlés megszavazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását. A szervezet kikerüli az ügyészséget, ami eddig a politikai védőháló szerepét töltötte be. Akár a Hatvanpusztai birtokra is kikerülhet a "lefoglalt" tábla. Bálint Orsolya, Horváth Gábor, Papp Zsolt és Muhari Judit a hét eseményeiből tallóztak.

Hiába bakizott Magyar Péter Polgár Judit elsietett köztársasági elnöki jelölésével, másnapra Orbán Viktor előkerült Dallasból és mindenkit meggyőzött arról, hogy a Tisza így is egy főnyeremény hozzájuk képest. Nehéz eldönteni, hogy a volt miniszterelnök viccel, vagy mentális problémája van, az ország hüledezve nézi, ahogy Orbán ellenzékben felfedezte a liberális jogállamféltő énjét, és a NER tegnapi ura teljesen komoly arccal arról beszél, hogy indul a fidesz ellenállási mozgalma a Tisza-diktatúrával szemben.

A volt kormánypárt tovább folytatja az önbecsapást, a rajongó tagság ezúttal azt nem akarja észrevenni, hogy a tegnap még istenként tisztelt főnök már lelécelt, Dallasból integet haza és a NER-es nagykutyák is menekülnek a süllyedő hajóról. Magyaréknak viszont attól fájhat a fejük, ha nem sikerül záros határidőn belül rács mögé vágni valamilyen NER nagykutyát. Bálint Orsolya, Muhari Judit, Bittner Dániel újságírók és Batka Zoltán a hét eseményeiből tallóztak.

A budapesti lakáspiacon a Covid óta először látszik érdemi árkorrekció: a használt lakások ára három hónapja enyhén csökken, miközben az új lakások építését továbbra is a magas telekárak és kivitelezési költségek nehezítik. A korrekció ugyan egyelőre csak 1-2 százalékos, de jelzi, hogy a vevők alkupozíciója erősödik, az eladók pedig már nem tudnak korlátlanul árat emelni.

A kereslet lassul, a befektetői hullám kifulladt, és egyre inkább a hitelképes saját célú vásárlók határozzák meg a piacot. Kelet-Magyarországon még van növekedési tartalék, Budapesten viszont a magas árak miatt óvatosabbak a vevők. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

Az utóbbi évek legbizarrabb politikai eseménye lett a Sulyok Tamás mellett szervezett fideszes tüntetésből. Fekete Norbert videós újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Bittner Dániel belpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arra próbáltak rájönni, hogy mi a frászt akart az Orbán Viktor nélküli Orbán-párt mondani azon kívül, hogy nem hajlandóak tudomást venni a valóságról? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? legújabb adásában szó esik még a közmédia körüli újabb fejleményekről is, és arról, hogy Orbánék még egy szerencsétlen sportruházati márkát sem tudtak felépíteni.

Szombathely egyik városrészében, az oladi platón CSOK-os családok építkeznek azbesztes kőzúzalékon, ott, ahol a levegő azbeszttartalma a megengedett határérték közel háromszázszorosa, és ahol most több gyerek él, mint felnőtt. A magyar kórházakban hőségriadó idején leállnak a műtétek, egyes osztályokon még ventilátort sem engednek be, mert az elektromos hálózat összeomlik. Éjszakánként húsz-negyven beteg jut egy nővérre, és a minisztériumban, amelyben a tervek szerint egy adatalapú „tanuló egészségügyet” építhetnének, még 190 szakember hiányzik.

Mit árulnak el ezek az ügyek a magyar egészségügy állapotáról, miért ismétlődnek újra és újra ugyanazok a kudarcok? – ezeket a témákat járta körül a Népszava egészségügyi podcastjében, a Szike Extrában Élő Anita a VálaszOnline, Benke Ágnes a 24.hu és Danó Anna a Népszava szakújságírója. Arra keresték a választ: képes-e a rendszer tanulni ezekből a katasztrófákból, vagy csak újra és újra reprodukálja őket.

A beszélgetésben szóba kerül:

• az osztrák bányákból érkező azbeszt-szennyezés és a magyar államközi tehetetlenség;

• a kórházi klimatizáció 18 milliárdos múltja és hogy a hőhullámokra nincs valódi vészforgatókönyv;

• a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) világa, ahol „ugyanaz a takarítónő fogja a partvis nyelét, csak fölötte van egy-két al- meg fő- meg nagyon fővállalkozó”;

• a szakdolgozói kamara, a szakszervezetek és a szétaprózott érdekképviselet;

• Hegedűs Zsolt tervei a várólisták (protézisek, nagy műtétek) letörésére és az adatalapú finanszírozásra

Nemcsak a Nemzeti Macsóizmus rendszere ért véget azzal, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök a magyar újkori parlamentarizmus történetében először elvette a szót a regnáló miniszterelnöktől, Magyar Pétertől, de az ország egy még fontosabb tanulsággal is gazdagabb lett: lehet nemet mondani a nagyfőnöknek. Ha az ország követi Forsthoffer Ágnes példáját, a NER-nek esélye sem lesz visszatérni. A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, F. Szabó Kata és Bittner Dániel belpolitikai újságírók, Batka Zoltán műsorvezetővel egy új világ körvonalait vázolták fel, ahol a politika alakítója egyre inkább a meteorológia, más szóval az aszály.

Az elmúlt években a Magyar Orvosi Kamara volt az egészségügyi kormányzat egyik legélesebb kritikusa. Most viszont új helyzet van. Létrejött az önálló Egészségügyi Minisztérium, és a tárca meghatározó politikai posztjaira kamara korábbi vezető kerültek. Köztük azok az orvosok, akik mintegy 11 éve közösen hozták létre az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportot, és akik alig négy év alatt a Magyar Orvosi Kamarát is „elfoglalták”, és legfontosabb követelésüket, a hálapénz megszüntetését is sikerült elérniük.

Az új helyzetben a kamara most visszakéri az etikai hatásköröket, a kötelező tagságot, és már több fontos reformjavaslatot is letett az asztalra, melyekből kitűnik, hogy „az új ellenségnek” az orvosbárókat tartják. A megváltozott hatalmi helyzetben ma már nem az, hogy meghallgatják-e őket, hanem az, hogy amikor a MOK javaslatot tesz, hol ér véget az érdekképviselet és hol kezdődik a döntéshozatal? Vagyis ebben a helyzetben mi a köztestület szerepe a kormányzati döntésekben? Ki fogja ellenőrizni az ellenőrt – és meddig tud megmaradni valódi érdekvédőnek a köztestület a hatalom közvetlen közelében.

Ebben az epizódban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke beszél:

- miért tartják elsődlegesnek a kötelező kamarai tagság visszaállítását és az etikai jogkörök visszavételét?

- mit jelent az „orvosbáró-jelenség”, és miért bénító teher ez az orvosok 93 százaléka számára?

- hogyan omlik össze az ügyeleti rendszer a humánerőforrás-hiány és a vezénylések alatt?

- miért nem lehet érdemi minőségi ellátást fenntartani minden jelenlegi ellátóhelyen?

Ha érdekel, mi történik a kulisszák mögött, hogyan gondolkodik ma a MOK, és mit várhatunk a kormány–kamara „összefonódástól”, ez a beszélgetés kötelező. Iratkozz fel a csatornánkra, és ha fontosnak tartod a témát, oszd meg az adást másokkal is.

Kockakőhöz aligha nyúlnak az élemedett korú fideszesek, ha Orbán Viktoron végül csattan a bilincs, inkább imára futja nekik a hőségben. Nagyon úgy néz ki, hogy az aranykonvoj-üggyel csúnyán elgaloppozta magát a volt miniszterelnök, aki jobb híján függetlenedni próbál a Fidesztől, nemzetközi szélsőjobb-celebként próbál megélni. Idehaza ugyanis Magyar Péter éppen lesöpri az asztalt, a NER maradékát is kitakarítják a közéletből. A Népszava Hol élünk? közéleti podcast lábfétis-szépségversenyét Papp Zsolt gazdasági újságíró és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes megosztva nyerte, míg Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán a kulturált termékelhelyezéssel próbál javítani a lap helyzetén.

A jelenlegi drága, 8–8,5 százalékos projekt hitel kamatok visszafogják a piaci bérlakásépítéseket. Az uniós forrásokkal, állami, valamint önkormányzati telkek és a magántőke bevonásával, remélt fejlesztői kamattámogatással Magyarországon is elindulhat egy valódi bérlakásprogram, amely több tízezer újépítésű lakást, diákszállást és kollégiumi férőhelyet hozhat létre néhány év alatt. A bővülő kínálat hosszabb távon mérsékelheti a lakásárak és a bérleti díjak emelkedését, a modern bérlakás pedig valódi alternatívát és biztonságos, megfizethető lakhatást jelenthet a fiatalok és a saját otthont megfizetni képtelenek számára. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Kiss Gáborral, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnökével, a Metrodom stratégiai igazgatójával.

Immáron biztos, hogy idén elmarad az uborkaszezon a politikában: a Tisza rátett egy lapáttal, naponta érkeznek az alapvető, Orbán évtizedes építményét lebontó jogszabályok. Közben a Fideszből elkezdtek dezertálni a polgári értékekre még fogékonyabb politikusok. Bálint Orsolya Visszhang melléklet-szerkesztő, Bernau Péter sportrovat-vezető, Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán a Hol Élünk eheti adásában azt latolgatta, hogy alighanem Magyar péteréknek minden eddigi kormányzatnál nagyobb tempóban kell megreformálni az országot, így kezdésnek alig néhány hónapja van arra, hogy megszerezze a létfontosságú uniós forrásokat.

Murray Bookchin (1921-2006) amerikai baloldali gondolkodó a kis közösségek, önkormányzati egységek konföderációjában látta a kapitalizmus és a mai állam meghaladásának alternatíváját, a demokrácia kiteljesedését. Írásaiból jelent meg idehaza válogatás A következő forradalom címmel. A kötet fordítójával, Konok Péterrel és Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk Bookchin elképzeléseiről a Bal-Jobb-Bal új podcastjában, Egyikőjük sem lett a liberter municipalizmusnak nevezett koncepció híve, de tárgyalása szinte kikényszerített egy jókedvű kritikai utazást a baloldali gondolkodás világában, amelynek végállomása a mai magyar politika és a Tisza-szigetek szerepvállalása lett. Az új kpormány mögött álló népfrontos politikai szerveződés sajátos demokratikus mintát teremthet. Kérdés, mennyire akarja majd a centrum saját képviseleti és végrehajtó szervévé szelídíteni alulról szerveződő népi bázisát.

"Nálunk évek óta műszakonként egy nővér dolgozik éjjel és nappal is, minden hónapban túlórázunk” – ilyen és ehhez hasonló hozzászólások lepték el az elmúlt hetekben az egészségügyi szakdolgozói érdekképviseletek közösségi oldalait. A szakdolgozók egy része már nemcsak a munkakörülményekkel elégedetlen, hanem úgy érzi, saját képviselete sem hallja meg a hangját.

A Szike podcast vendégei – Gresz Ágnes mentőtiszt és egészségügyi rendszerszakértő, Pápai Tibor az ápolóképzésben felnőtteket is oktató tanár szakoktató és Tóth-Baranyi Zsolt intenzív terápiás ápoló, egészségügyi menedzser – arról beszéltek, hogyan jutott el idáig a szakma.

Az adásban beszélünk:

• a szakdolgozói elégedetlenség okairól

• a kötelező kamarai tagságról

• a túlórák és a kiégés problémájáról

• a félelem kultúrájáról az intézményekben

• és arról, hogy mit várnak az új egészségügyi vezetéstől

Akár egy éven belül is megszűnhet a Fidesz ha így folytatják – hangzott el a Hol Élünk közéleti podcast mai adásában, ahol Angyal Gábor lapszerkesztő Bálint Orsolya Visszhang melléklet szerkesztő és Batka Zoltán beszélgettek arról, hogy a vártnál is jóval gyengébbre sikeredett a Fidesz ellenzékisége. A volt állampárt immáron teljes szabadesésben van, Orbánnal immáron totálisan képtelen a párt reagálni a Tisza tarolására. A Fidesz zsibbadtságát kihasználó Tisza ellenben néhány hét alatt egy évnyi törvénymódosításon, nemzetközi szerződéskötésen van túl. Ráadásul ez még csak a bemelegítés, az igazi tűzijáték ősszel kezdődhet, amikorra a Tisza-minisztériumok teljes fordulatszámmal tudnak üzemelni, míg a Fideszen egyre inkább erőt vesz a látványos demencia.

Egy rendszer állapotát nem csak az mutatja meg, hogy mi történik a kórtermekben. Hanem az is, hogy ki meri elmondani.”A Szike új adásában négy egészségügyi szakújságíró - Élő Anita, Bodacz Péter, Koncsek Rita, Danó Anna - beszél arról, hogyan változott meg az információáramlás a kormányváltás után, mi maradt a régi rendszer örökségéből, és miért nem csak pénz- vagy szakemberhiányról szól a magyar egészségügy válsága.

A rendszerváltás utáni politikai elitnek szóló hadüzenet, hogy együtt vezetik el láncon a fideszes és baloldali politikusokat, akiket most korrupcióval vádolnak. De a tényleges lenyúlások feltárásán túl hogyan viszonyuljon a múltjához az ország, ahol a társadalom többsége így vagy úgy, de kénytelen volt együtt élni a kleptokratikus NER-rel? Hol húzódott az egyén felelőssége egy alapvetően gazdasági bűnözésre épülő, maffiokratikus rendszerben? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető próbálta megfejteni – részben a Népszava sorsán keresztül is –, hogy kinek hol húzódik a felelőssége a NER létében.

A mindenhová befurakodott állampárt most végvonaglásában magával rántaná 153 éves lapunkat. A Hol élünk? innen is üzeni: a baloldali gondolat elpusztíthatatlan, mindent túlél, a NER-t is. A Hol Élünk e heti adásában Bittner Dániel, Batka Zoltán újságírók, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek a hét aktualitásai között arról beszélgettek, hogy Magyar Péter egy teljesen új politikai kultúrát hozhat Magyarországra, visszatérhet a kilencvenes évek kedélyesebb, emberközelibb politikai légköre a Parlementbe.

Eltűntek a 200 ezer forint alatt bérbe vehető lakások Budapest belső részein, ahol sokszor az egymásra licitáló bérlők verik fel az árakat. A hazai lakbérek a régióban nem kimagaslóak, a probléma inkább a fizetésekkel van: már az átlagkereset több mint 40 százalékát viszi el a lakbér. Már lassult a bérleti díjak drágulása, az Otthon Start Program és az Airbnb-korlátozása révén is nőtt a kínálat, de az Erasmus-program újraindítása, a külföldi diákok visszatérése, valamint a rövid távú lakáskiadás újraszabályozása átrendezheti a keresletet és az árakat. A bérleti piac tisztult, de a mérsékelt adóteher mellett sem lett teljesen fehér. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Kétszery Zsuzsával, a Duna House Home Management üzletág igazgatójával.

Bár Magyar Péter miniszterelnök mindenkitől bocsánatot kért, akit az orbáni rendszer ellehetetlenített, megfélemlített, kirekesztett, megbélyegzett, az igazi fellélegzést ez még nem hozta el. Nem csak azért, mert nem Orbán Viktor tette meg ezt a gesztust, hanem azért is, mert 16 évnyi rombolás hatása nehezen múlik, s az újjáépítés, újjáépülés is időt igényel. Amikor rendőrök szállják meg az ember munkahelyét, kormányzati hivatalok indítanak teljesen hamis indokokkal vizsgálatokat vagy nem kívánt személynek nyilvánítanak valakit és ellehetetlenítik a munkáját, akkor nem csak az adott pillanatban kell állva maradni, de a folytatáshoz is erős elszántság kell. A civil szektort és a médiát ért támadásokról, a megoldásokról és a folytatásról beszélgetett Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával és Ónody-Molnár Dóra újságíróval Szabó Brigitta, a Népszava gazdaság rovatának vezetője az Exit podcastban.

A kormányváltás után előkerülő iratokból mind biztosabb, amit eddig csak sejteni lehetett: Novák Katalin felsőbb parancsra adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofilsegítőjének. De vajon meddig tudja, akarja magában tartani a titkot Novák Katalin? – ezt feszegették a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Muhari Judit, F. Szabó Kata és Bittner Dániel belpolitikai újságírók Batka Zoltán műsorvezetővel. Közben berendezkedőben az új rendszer: Radnai Márk Népszavának adott interjújából kiderült, hogy a Tisza-szigetek modelljét próbálja a Magyar-kabinet a kormányzásba is átvinni.

Valóban jöhet rendszerváltás az egészségügyben, vagy a Tisza is ugyanazokba a csapdákba sétál bele, mint az előző kormányok? Weltner János sebész, Spányik András pszichiáter és Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász beszélnek várólistákról, kórházbezárásokról, szakdolgozó-hiányról, politikai tabukról és arról: mire lehet elég az évi plusz 500 milliárd forint. Szó esik a transzparenciáról, a betegutak káoszáról, a magánegészségügy szerepéről és arról is, miért nem lehet egyik napról a másikra megjavítani a rendszert.

Magyar Péter ha lehet, még a kampányhoz képest is rákapcsolt, a Tisza teljespályás letámadásban van, a Fidesz pedig immáron szabadesésben. Egyelőre nem látszik, hogy az egy hónapja még mindenható kormánypárt egyáltalán meg tud-e majd kapaszkodni a lejtőn? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? e heti adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Frank Zsófia, Muhari Judit és Batka Zoltán belpolitikai újságírók már azt latolgatták, milyen arculata lesz a rohamléptekben kiépülő Tisza-kormánynak, érdemi parlamenti ellenzék híján milyen belső ellensúlyai lehetnek a kormányzati akaratnak?

Nem véletlenül vette pityorgósra Balásy Gyula, a NER százmilliárdokból kitartott fő gyűlöletkommunikátora: hivatalosan csak szombaton alakul meg a Magyar-kormány azonban már most jól látszik, hogy az új rendszer legfontosabb célkitűzése a rezsim főkolomposainak az elszámoltatása lesz és erre a Fidesz meghökkentően gyors összeomlása után a mindennél is több lehetősége lesz az új rendszernek. Könnyen lehet, hogy Balásy egy későbbi vádalku lehetőségének ágyazott meg a minapi könnyes szereplésével – hangzott el a Hol élünk közéleti podcast e heti, „csupafiúsra” sikeredett adásában, ahol Bittner Dániel, Tölgyesi Gábor, Batka Zoltán újságírók és Horváth Gábor főszerkesztő -helyettes beszélt a hét sűrű eseményeiről, leginkább Hankó Balázs pénzszórásáról, ami nem volt más, mint a „NER csúcsra járatása.”

– A Tisza Párt mögött létrejött nemzeti összefogást jó lenne hosszabb távon bal és zöld irányba mozdítani – fogalmazott Tordai Bence leköszönő országgyűlési képviselő a Népszava Bal-jobb-bal podcastjában. Véleménye szerint ehhez kisebb szervezetekben, civil kezdeményezésekben a bázis, kérdés sikerül-e jelentős politikai erővé izmosodniuk. Az adás másik vendége, Papp Réka Kinga újságíró nem szőne még ilyen terveket, mert egyelőre nem világos, milyen irányt, mozgatórugókat takar a választási győzelmet aratott konglomerátum. Egyelőre a baloldaliaknak határozottan fel kell lépniük szociális kérdésekben, megszüntetni azt a szegénygyűlöletet, amelyet a Fidesz hangosított ki az elmúlt másfél évtizedben. A résztvevők egyetértettek, hogy a baloldali megújulásnak alulról kell szerveződnie, a társadalom semmire sem megy olyen értelmiségi receptekkel, amelyek mögött nincs élethelyzetekből kiinduló diagnózis.

Papp Réka Kinga hangsúlyozta, hogy a médiának, a nyilvánosságnak nem csupán kemény kontroll alá kell helyeznie az új kormány tevékenységét. Feladata lenne társadalmi elvárások megfogalmazása és azok számonkérése is: – Meg kell tanulni passzív elszenvedőből, kibicből aktív, iránymutató résztvevővé válni a közéletben.

Az orvostudomány sokkal több gyógyszert kínál az emberek bajaira, mint amennyit azok képesek megfizetni. Kinek az életét ésszerű, illetve erkölcsös meghosszabbítani, amikor az a közös kasszát terheli. Egyáltalán: mennyi pénzt ér meg egy-két hónap, vagy pár év nyereség? A politika ezt a döntést hagyományosan az állami egészségbiztosítóhoz utalta, a tavaly február óta pedig a különösen költséges esetek kezelésre, létrehozta az azóta gyakran kárhoztatott Batthyány-Strattmann Alapítványt.

A Szike legújabb epizódjának vendégei, Bidló Judit gyógyszerész-közgazdásszal, a Belügyminisztérium távozó helyettes államtitkárával és Molnár Márk Péter orvos-közgazdásszal, gyógyszertámogatási szakértővel nemcsak arról beszélgetünk van-e ára az életnek, hanem arról is, hogy kinek, hogyan kellene felvállalnia azt a döntést, amikor nemet kell mondani egy támogatási kérelemre. Magyarországon a nemet mondás problémáját úgy oldja meg a rendszer, hogy „láthatatlanná teszi” azt a pontot, ahol a döntés megszületik.

Magyar Péter mémekben beszél és minden gurításával letarolja az internetet. Mindeközben a Fidesz megújulás és fiatalítás helyett roncsderbivel készül az ellenzéki szerepre - aki kimaradt, annak ez inkább jutalom, mint büntetés. De vajon mit hoznak a parlamentbe bejutott nők az országnak? Hiszen most már többen vannak, mint ahány országgyűlési képviselője van a Fidesznek. És meg lehet-e bocsátani a Fidesznek a NER elmúlt 16 évét? A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti rendhagyó adásában ezúttal női szemmel beszélte át Muhari Judit és F. Szabó Kata belpolitikai újságíró, valamint Varga Dóra főszerkesztő-helyettes Bálint Orsolya, a Népszava Visszhang melléklete szerkesztőjének műsorvezetésével a hét legfontosabb témáit.

Mesterséges Intelligencia: barát vagy ellenség?

Tari Annamária pszichoterapeuta azon kevés magyar szakemberek egyike, aki hosszú évek óta foglalkozik a digitális világ életünkre gyakorolt hatásaival. Kongatta a vészharangot a közösségi oldalakkal kapcsolatban is, és most sem túl optimistán nyilatkozott a Mesterséges Intelligencia előretöréséről. A szakemberrel nárcisztikus vonásokról, buborékokról, elbutulásról, a metakommunikáció fontosságáról és érzelemszabályozásról is beszéltünk a Túlpörgetve legújabb epizódjában. Szóba kerültek a képernyő előtt felnövő gyerekek, a realitásunk torzulása mellett olyan kérdések, amelyek alapvetően befolyásolják mindennapi működésünket és érzelmi, lelki világunkat, ellenállóképességünket. A Túlpörgetve Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó és Herczeg Szonja, a Népszava újságírójának mentális egészséggel foglalkozó műsora.

Javában tart a társasházi közgyűlési szezon, a lakástulajdonosok most döntenek a közös költségről, a megtakarításokról és a felújításokról is - néhol hangos viták, máshol teljes érdektelenség mellett, néhány résztvevővel. Szakértők szerint a régi házakban egyre sürgetőbb az elektromos fővezetékek és a gépészet cseréje, az energetikai korszerűsítés, a tetőjavítás, a lift felújítása. Ezek költsége óriási anyagi teher lehet, ezért évekre előre kellene tervezni, felújítási alapot képezni, pénzt gyűjteni. A jogi csapdákról, a társasházi problémákról és a közös felelősségről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Szilber Szilvia társasházi szakértővel és Poprádi Péter ügyvéddel.

Ahogy megjósoltuk: még meg sem érkezett a Magyar-kormány, de már robbanásszerű az Orbán-rezsim beszakadása. Annyira megállíthatatlannak tűnik a Fidesz leépülése, hogy már most a legvalószínűbb verzió, hogy a Tisza szupertöbbségének vagy magából a Tiszából vagy a parlamenten kívülről alakulhat ki az érdemi ellenzéke. A jövő egyik komoly esélye egy modern újbaloldal kialakulása lehet – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában, ahol Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető latolgatták a jövőt. Szó esett arról is: Magyar Péter akarja-e az „egy a tábor egy a zászló” jegyében egybentartani a Tisza erősen heterogén táborát, milyen lesz a frakciófegyelem a pártban? Meg tudja-e majd őrizni a Tisza a mozgalmi bázisát?

Mi van az új Tisza-kormányzat egészségügyi ígéretei mögött: valódi strukturális reform, irányítási fordulat és átláthatóbb működés, vagy inkább csak újabb politikai kommunikáció? A Szike Extrában három szakújságíró - Élő Anita, Válasz Online, Bodacz Péter, Magyar Hang, Danó Anna, Népszava - arról vitázik, milyen egészségügyi modell rajzolódik ki a Tisza programjából, mi változhat ténylegesen a kórházak működésében, a finanszírozásban, az adatnyilvánosságban és az orvos-beteg viszonyban.

A rendszer demokratizálásához kétharmad kell, viszont a kétharmaddal óriási a veszély, hogy a Tiszából NER 2.0 - legyen. Hogyan tudja Magyar Péter elkerülni a 22-es csapdáját, hogy az ölébe pottyant mérhetetlen hatalommal ne szálljon a Tisza fejébe a hatalmi gőg, ahogy az Orbánnal és kollégista csapatával történt? – ezt és sok mást is feszegetett a Népszava Hol élünk? közéleti podcast e heti adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia belpolitikai újságíró és Batka Zoltán. Rubovszky Rita nevének megszellőztetése alighanem tesztüzem: egyszerre üzenet a volt fidesz szavazóknak, míg a rendszerváltóknak, hogy 2010 után újra lesz önálló oktatási tárca.

Első lépésként ki kell tenni a NATO és az EU zászlaját a titkosszolgálatok elé és megüzenni a szövetségeseinknek: visszajöttünk - mondja Katrein Ferenc, az elhárítás volt műveleti igazgatója, aki 2017-ben elsőként szólalt fel a rendszer ellen a rendvédelmi dolgozók közül. Szerinte a magyar szolgálatoknak elemi érdeke, hogy visszaállítsák a közbizalmat és helyre kell tenni a szövetségi viszonyokat is.

Egy éjszaka alatt elsöpörte a 16 éve bebetonozott politikai NER-elitet a Tisza áradása, ám Magyar Péter pártja mégis most érkezett meg a legnehezebb feladatához, nemsokára hullafáradtan, kővel teli batyuval a hátán, nekifutásból kell hegyet másznia, azaz: el kell kezdeni kormányozni. Lehet-e szigorú elszámoltatás nélkül megbékélés? A kormányzati gyűlöletpropaganda lekapcsolásával lehet-e újrahuzalozni a magyar társadalmat? Túl tud-e lépni a Tisza a Fideszre oly jellemző, „győztes mindent visz” őrületén? A Népszava Hol élünk? podcastjának választás utáni másnaposságunkról szóló rendkívüli adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia és Batka Zoltán belpolitikai újságírók együtt próbálják elfelejteni a NER országlását és megtippelni, hogy merre haladhat tovább Magyarország.

Az orbáni illiberális féldiktatúra rendszere akkor is véget ér, ha a Fidesz a vártnál jobb eredményt ér el a választáson, a rezsim immáron felélte minden belső erőforrását, így a NER már a célszalag előtt is látványos agóniába kezdett. A Népszava Hol élünk? podcastjének választások előtti utolsó adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia, belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel Batka Zoltán végigvették, kinek mi volt a legmaradandóbb emléke a NER 16 évéből, a mostani választási kampányból, és próbálták arra is választ találni, milyen lesz a NER történelmi zárómérlege. Spoiler: siralmas. Orbán nagy ígéretekkel jött, még nagyobb lehetőségek nyíltak meg előtte, mint soha senkinek a magyar történelemben, ám egy elvesztegetett másfél évtized után aknákkal teli csődtömeget és egy végletekig megosztott, traumatizált társadalmat hagy hátra.

Kicsit mindannyian machiavellisták lettünk - jegyezte meg Galgóczi Eszter a kampányidőszakot értékelve a Népszava X26 podcastjában. Legyintünk a szélsőséges kijelentésekre, eszközökre, főleg, ha a mi politikai oldalunk csinálja. Április 13. után át kéne gondolni a normarendszert, hogy mit lehet és mit nem.

A politikai elemző kiemelte, hogy a független média meglepően aktív volt a tematizálásban, egymás után hozta az ügyeket, a politikusoknak így inkább a reagálás maradt. Elképesztő volt tempó, a 4 napos húsvéti ünnepen is egymás után érkeztek a hírek. A társadalom döntő többsége elfogadta, hogy ez választás a kormányváltásról szól.

Galgóczi Eszter felvázoja azt is, milyen politikai viszonyok, irányok várhatók különféle választási eredmények esetén. Az egyszerű Tisza-többség többség nagyon kacifántos politikai teret teremthet, de talán éppen ez segíthet kialakítani egy valódi parlamentáris működést. Az elemző nem számít arra, hogy az esetleges győzelem elmozdítaná a Fideszt egy kevésbé megosztó kurzus irányába.

Már nem a bizonytalanoknak üzen Orbán Viktor, csak a Fidesz saját táborát próbálja aktivizálni, azaz úgy fest, hogy bő egy héttel a választás előtt kármentő üzemmódba kapcsolt a párt, a Tisza irányába való „elbillenést” próbálja mérsékelni – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcasjének eheti adásában, ahol Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Muhari Judit belpolitikai újságíró, illetve Batka Zoltán műsorvezető igyekezett rendet vágni a választás előtti talán legintenzívebb hét híreiben. A Fidesz tábora már a csata előtti vereség képét mutatja: az Orbán-szeánszokon fekete kapucnis verőemberek csak a show-t vitték el Orbán elől, nem az ellentüntetőket; a NATO-szövetségesek titkosszolgálatai nyíltan megüzenték, elegük van az orosz kollaboráns Szijjártó Péterből, Szabó Bence rendőrnyomozó fellázadt a rendszer ellen, Gundalf képében pedig a Z generáció mutatott középső ujjat a Rogán-vezette titkosszolgálatoknak.

Elindult az építőanyagok drágulása, miután a közel-keleti válság következtében mind a gyártáshoz használt földgáz, mind az alapanyagul szolgáló kőolaj és a szállítási, csomagolási költségek árai is kilőttek. A kereskedésekben áprilistól jelentkező azonnali 5-20 százalékos áremelkedést sokan ellen előrehozott vásárlásokkal védték ki, az építkezők és a felújítók is jelentős összeget spórolhatnak. Az építőanyagok újrahasznosítása Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Juhász Attilával, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnökével, valamint Komlós Andorral, a Leier Hungária Kft. ügyvezetőjével.