Explore every episode of the podcast Madárvárta

A népi nevén "öklöm bujár" vagy "bütyök" aranyos kis gombóc -- hazánk legkisebb vöcsökfaja. Egyben a leggyakoribb is: szinte minden állóvizünkön, és egyes folyóvizeinken is költ. Kicsit félénk, de jelenlétét gyakran elárulja jellegzetes kacagó hangja. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Olyan szép, hogy akár karácsonyfadísz is lehetne. Vastag csőrével leginkább rügyeket csipeget, nálunk nagyon ritka fészkelő, viszont téli vendégként fel-felbukkanhat kertjeinkben, etetőinken is. Dr.. Csörgő Tibor biológussal, az Ócsai Madárvárta alapító elnökével beszélgetünk róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Apró termetű, szép mintázatú réce. Mivel harmadik leggyakoribb fészkelő récefajunk, sokáig vadászható volt, de ma már szerencsére védett, legalábbis nálunk. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hiánypótló, tudományos igényű, ugyanakkor laikusok számára is érdekes, és csodaszép kiállítású könyv jelent meg a napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gondozásában, amely közel 550 oldalon, több mint 300 fotóval mutatja be hazai harkály fajainkat. Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével ajánljuk a kötetet. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Ritka kóborló nálunk, nagy feltűnést keltett ősszel, amikor felbukkant a Balatonnál. Ékfarkú, és halat eszik -- de miért farkas? Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélünk róla | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Dr Csörgő Tibor biológussal, egyetemi oktatóval, az Ócsai Madárvárta elnökével beszélgetünk | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Dr Csörgő Tibor biológussal, egyetemi oktatóval, az Ócsai Madárvárta elnökével beszélgetünk | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Amellett hogy szép, miért lehet hasznos is? Miért nem baj, hogy fészekpredátor? Lop-e a "tolvaj szarka"? Milyen kísérlet bizonyítja rendkívüli problémamegoldó intelligenciáját? Megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Fotó: Orbán Zoltán | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Sokan nem szeretik, pedig sok szolgálatot tett az Emberiségnek a közelmúlt történelme során. Hogyan és mikor került a városba, veszélyes-e az egészségre, és milyen fajról van szó valójában: mi a "becsületes" neve? Megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Egy szem dió, aminek farka van. Európa talán második legkisebb madara - holtversenyben a füzikével - mindössze 7-8 grammot nyom. Ehhez képest a hangja erős és messze hangzó. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla, aki azt is elárulja, miért és hogyan építsünk "ökörszem kastélyt". | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Tízezrével pusztultak el a vonulásban lévő fecskék a Balaton északi partjánál a hirtelen jött heves esőzést és lehűlést hozó ciklon miatt. Mai Madárvárta rovatunkban ezúttal erről a szomorú aktualitásról kérdezzük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét. A következő héten azonban ismét visszatérünk a madárfajok bemutatásához. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Nagyon hasonlít a gyakori nagy fakopáncshoz, de kicsit nagyobb, "délcegebb" tartású, és a háta teljesen fehér tollazatú. Középheységi öregerdeinket szereti, ahol -- megfelelő erdőgazdálkodás esetén -- elegendő holtfát talál magának. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Nevét énekének fülemüleszerű kezdőstrófájáról kapta. A legkorábban visszatérő nádiposzátánk, és a legkésőbb vonul el hazánkból. Fontos magyar kutatás is kapcsolódik hozzá. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogy hogyan kerül hazai madárfajokat bemutató sorozatunkba? Nos, nem is olyan régen még állandó fészkelő volt Magyarországon. Ritka vendégként ugyan, de manapság is elő-előfordul nálunk, 2010-ben például a Parlament előtt röpködött. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A madár, "aki" a vízen jár! Természetes vizeinknél gyakran találkozhatunk ezzel a kedves, tömött testalkatú, kis fekete vízimadárral, de akár még városi tavacskákban is előfordul, ha talál nádast, ahol elbújhat. Mókásan hat, ahogy rövid farkát fel-felcsapva a parton lépeget vastag, már-már aránytalanul hosszú ujjú lábain. Mire használja azokat a hosszú ujjakat? Ezt is megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Egyik legszebb madarunk a kiskert tulajdonosk barátja. Nevét messze hangzó, lágy, kicsit gépies, huppogó hangjáról kapta. A gyakorlatias és szókimondó népnyelv viszont fostos bugybókának hívja. Orbán Zoltán, az MME szóvivője azt is elmondja, miért. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Legnagyobb poszátafélénk de sajnos nem túl gyakori, pedig jó volna sokat látni-hallani, hiszen gyönyörűen énekel és mókás, karvalyéhoz hasonló, szürke keresztsávos "trikót" hord, amihez szintén a karvalyéhoz hasonló, élénksárga szem tartozik. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Igen dekoratív vártamadár, amely kampós csőre miatt első ránézésre törpe ragadozónak tűnik. Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla. (Kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Tövisszúró gébicsek, 1893) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Nedves mocsárréteinken, szikes legelőkön költ. Amúgy is ritka volt, de a mocsarak lecsapolása, a nedves rétek feltörése sem kedvezett hazai állományának. Érdekes alakú, kúpos végű tojásaiból aranyos, pöttyös kis pehelygombócok kelnek ki (rajz: Kókay Szabolcs MME). | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

"Aranyágon ül a sármány, kicsi dalt fúj furulyáján..." - írja Weöres Sándor. Nem valószínű, hogy a mi madarunk ihlette meg, ugyanis más sármányoktól eltérően neki nem dallamos, inkább kicsit furán gépszerű, viszont ezért könnyen felismerhető hangja van. A hím csodaszép, élénksárga színéről kapta a nevét. A leggyakoribb sármány fajunk, kis szerencsével a kertünkben is megpillanthatjuk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Egyik legszebb galambfajunk. A telet Afrikában, a Szaharán túl tölti, itthon május és szeptember között láthatjuk -- vagy hallhatjuk, hiszen jellegzetes hangja messziről elárulja a jelenlétét. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az ország egész területén gyakori, a vadásztársaságok minden éven nagy számban engednek szabadon zárt térben tenyésztett madarakat. Betelepített állat, de vajon mióta él velünk? Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mókás jelenség ahogy hatalmas, sárga szemével meredten néz, és hosszú, vastag sárga lábán fel-alá rohangál a pusztában. Rejtőszíne és ritkasága miatt azonban nehéz megfigyelni: hazánkban mindössze 2-3 tucat pár költ az alföldi homokpusztákon. Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Ez a kistestű sólyomféle a magyar puszták féltett kincse. Az Európai Unió teljes kék vércse állományának mintegy 40%-a költ Magyarországon. A tavalyi év nagy szenzációja volt, hogy egy célzott expedíció keretében magyar kutatók fedezték fel Angolában a kékvércsék soha nem látott méretű, milliós példányszámú telelő, gyülekezőhelyét. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Különleges külsejű, hangú, röptű és életmódú, titokzatos madár. Bár nem ritka hazánkban, mégis kevéssé ismerjük, hiszen rendkívül nehéz megfigyelni. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mindenki tudja róla, hogy tojásait nem maga költi ki, hanem más madárfajok fészkébe rakja. De melyekébe? És vajon minden madár "palimadár", vagy van, amelyik nem hagyja magát (parazitálni)? Halmos Gergővel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatójával beszélgetünk róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A természet egyik csodája a repülés, az ember csak nagyon sokára jött rá a nyitjára. Mitől tud a levegőben maradni a madár? Mely szárnyformák mire jók? Mi biztosítja a fordulékonyságot? Melyik a leggyorsabb madár és milyen sebességgel repül? Miért repülnek bizonyos madarak magasan a felhők fölött? Vendégünk Csörgő Tibor biológus, egyetemi oktató, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnöke. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A leggyakoribb hazai réce, a házi kacsa őse. A legnagyobb folyóktól a városi parkokban lévő apró tavakig szinte minden vizes élőhelyen előfordul. Alkalmazkodott a városhoz is: olykor egészen meglepő helyekre rakja fészkét... Mi adja ragyogó, fémes színeit? Hogyan gyűrűzik? Meddig él? Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével beszélgetünk róla. Fotó: Orbán Zoltán | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az egyik legaranyosabb, legjópofább külsejű madarunkat a régi paraszti világban halálhozónak hitték, és üldözték, kínozták. Mi az alapja a babonának? Ahogy tudományos neve is kifejezi, Pallas Athénének, a tudományok görög istennőjének madara - de vajon okos-e? | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Akár tíz méter mélyre is lemerül, és oly ügyesen úszik a víz alatt, mint a hal. Menni nem nagyon tud: "rossz helyen" vannak a lábai. Vízibalettban viszont verhetetlen. Ügyes, karcsú, kecses vízimadarunkat Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Énekesmadár létére elég vérmes kis ragadozó. Vártáról vadászik, mint valami törpe egerészölyv. Ha vadászatát zavarja, még a nála nagyobb szarkát is megkergeti. Innen is székely népi neve: szarkakergető. Rajz: Kókay Szabolcs MME Fotó: Pozsgai Nóra | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Dr. Csörgő Tibor biológust, egyetemi oktatót, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnökét kérdezzük. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Dr. Csörgő Tibor biológust, egyetemi oktatót, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnökét kérdezzük. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Először a legerősebb hímek érkeznek meg. Vajon miért? És honnan tudjuk, hogy ők a legjobbak? Még mindig drasztikusan fogynak-e - és elfogynak-e végleg a fecskék Magyarországról? Hogyan szabadna gyéríteni a szúnyogokat és hogyan nem? Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével beszélgetünk. (Fotó: Sud Ouest) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Leggyakoribb ragadozó madarunk. Sokszor láthatjuk, ahogy utak, autópályák mentén kerítéskarón kiülve, vagy mezők felett körözve lesi zsákmányát. Amint neve is mutatja, esősorban rágcsálókat eszik. Dr. Csörgő Tibor biológus, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnöke mesél róla. Fotó: onf.fr | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Nem hápog - fütyül! Pedig kacsa. Gyakori őszi és tavaszi átvonuló, néha át is telel. Árasztásokon, tocsogós területeken lehet leggyakrabban megfigyelni. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Apró, társas madár, a fiókák kirepülését követően mindig családban, csapatban mozog. A már kirepült, de még nem ivarérett fiókák segítenek a "kistesók" etetésében. Fotó: Pozsgai Nóra | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Furcsán keresztbe áll a csőrük - vajon miért jó ez nekik? Színük a zöldől a sárgán át a pirosig sokféle lehet, attól függően, hogy mit ettek. És még az illatuk sem hétköznapi. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be őket. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hazánk, és egész Európa egyik leggyakoribb és legtarkább madara. Régebben kalitkamadárnak is tartották, ma már Magyarországon ez tilos. Télen csapatokba verődve jár, mint a többi pintyféle: vidám, zsinatoló csiripelésükkel a városban is gyakran találkozhatunk. Fotó:Pozsgai Nóra | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Magyarországon tömeges őszi és tavaszi átvonuló, legnagyobb számban az alföldi vizes élőhelyeken, de a Dunántúlon is jelentős számban figyelhető meg. Vadászható. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A magashegységek zord sziklafalainak megkapó szépségű, kis termetű madara. Minden télen felbukkan Magyarországon, ám csak nagyon kis számban és csak meghatározott helyeken. Sziklafalak, felhagyott kőbányák, várromok ormán pillanthatjuk meg, ha szemfülesek vagyunk. Még az esztergomi bazilikán is látták! Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla. Fotók: Orbán Zoltán | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Fotó:Pozsgai Nóra | Szerkesztő: Pozsgai Nóra