Explore every episode of the podcast Joghurt

Az évek során az üzleti tevékenységek besorolása többször változott, most ismét módosult a rendszer, új besorolásokat kaptak a különféle szakmák és gazdasági tevékenységek. A változások mögött részben statisztikai okok állnak, részben pedig az, hogy pontosabb képet kapjunk a vállalkozások működéséről. Emellett az adminisztratív rendszereknek is lépést kell tartaniuk a világ fejlődésével – harminc éve például még kevesen gondolták volna, hogy egyszer a drónpilóta is hivatalosan elismert tevékenység lesz.

A Joghurt podcast legújabb epizódjában a TEÁOR számok változásainak hátterét vizsgálja meg dr. Tarány Fanni Cintia ügyvédjelölt és dr. Zsoldos Bálint ügyvéd, okleveles adótanácsadó, a KCG Partners szakértői. A beszélgetést M. Szűcs Péter vezeti.

A hazai építésügyi szabályozás tavaly elindult reformja tovább folytatódik az új TÉKA rendelettel (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata), amely a korábbi, közel 20 éve hatályos OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) helyébe lép. Jelenleg egy átmeneti időszak zajlik, amelynek célja, hogy az önkormányzatok, megrendelők, tervezők és kivitelezők fokozatosan alkalmazkodjanak az új szabályokhoz.

A Joghurt legfrissebb epizódjában arról beszélgetünk, hogy a változások milyen előnyökkel és gyakorlati hatásokkal járnak az építőipar szereplői számára. A témában dr. Glavatity Dénes, a KCG Partners ügyvédje és okleveles építőmérnök osztja meg meglátásait, akit M. Szűcs Péter kérdez.

2024. január 1-ével megszűnt a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény. Ez jelentős pénzügyi terhet ró mindaz amerikai cégekre, amelyek magyarországi telephellyel rendelkeznek, mind pedig a magyar állampolgárokra, akik amerikai vállalatoknak dolgoznak – akár távmunkában is. Különösen érzékenyen érintheti a változás a tőzsdeikereskedésből származó jövedelmeket.

Egyelőre nem tudni, hogy Donald Trump új elnöksége milyen álláspontra helyezkedik az egyezmény jövőjével kapcsolatban, de annyi biztos: a megoldás nem egyik napról a másikra érkezik. A részletekről dr. Zsoldos Bálint ügyvéd és okleveles adótanácsadó, valamint dr. Glavatity Dénes ügyvéd osztja meg véleményét. Velük M. Szűcs Péter beszélgetett.

A vállalatok egyre változatosabb béren kívüli juttatásokat kínálnak, hogy versenyképesebbé váljanak a munkaerőpiacon. A SZÉP-kártyák továbbra is rendkívül népszerűek, és az idei évtől még több lehetőség nyílik a cégek számára ezen a területen. Jelentős változás, hogy a rendszer egyre kifinomultabbá válik, így jobban igazodik a munkavállalók eltérő élethelyzeteihez. Dr. Maglai Borbála és dr. Fülöp Réka ügyvédek segítenek eligazodni az új lehetőségek között – velük M. Szűcs Péter beszélgetett.

Bár az adófizetés nem tartozik a legnépszerűbb tevékenységek közé, elkerülhetetlen, hiszen a közszolgáltatások működésének alapját képezi. Az állam egyes adónemek esetében új rendszert vezetett be, amely inflációkövető bevételt biztosíthat. Ez különösen igaz a jövedéki adókra, ahol a friss szabályozás jelentős változásokat hoz. Az új rendszer lényegét és legfontosabb előírásait dr. Zsoldos Bálint ügyvéd és okleveles adótanácsadó, valamint dr. Glavatity Dénes ügyvéd ismerteti M. Szűcs Péterrel.

Az okostelefonok térhódítása új adatvédelmi kihívásokat hozott magával. Egyes eszközök rögzítettek és engedély nélkül továbbítottak beszélgetéseket harmadik feleknek, ami komoly jogi következményekkel járt. Az Apple például 95 millió dolláros kártérítést volt kénytelen fizetni egy per nyomán, miután kiderült, hogy több millió felhasználó érintett az ügyben.

A Joghurt legújabb epizódja ezt a témát járja körül, kitérve az Európai Unió adatvédelmi szabályainak (GDPR) megsértése miatt kiszabott büntetésekre is. A műsorban dr. Maglai Borbála és dr. Fülöp Réka, a KCG Partners ügyvédei beszélgetnek M. Szűcs Péterrel az adatvédelem aktuális kihívásairól és jogi következményeiről.

Eredetileg január 15-ig kellett volna minden érintett építőipari vállalkozásnak megkötni a kötelező felelősségbiztosítást a nemrég elfogadott ágazati törvény értelmében. Az intézkedés mintegy 150 ezer céget érint. Ahogy az ilyen átfogó változásoknál gyakran előfordul, sokan az utolsó pillanatra hagyták a szerződéskötést, így az elvárás nem teljesült maradéktalanul. Ennek következtében a határidőt néhány héttel meghosszabbították, de ezt követően valóban kockázatot vállal az a vállalkozás, amely nem tesz eleget a kötelezettségének. Mire terjed ki a kötelező biztosítás, és milyen előnyökkel jár a megrendelők számára? Dr. Glavatity Dénes ügyvéd, okleveles építőmérnök válaszol M. Szűcs Péter kérdéseire.

Buy now, pay later! Rövidítve BNPL. Erről az üzleti életben, a mindennapok szintjén kialakult gyakorlatról, vagyis a késleltetett fizetésről szól mai podcast epizódunk. Miért éri meg a vevőnek és miért jó az eladónak? Milyen szolgáltatók vannak a piacon? Mi történik, ha mégsem fizet időben a vásárló? Erről beszélget M. Szűcs Péter a KCG Partners ügyvédjelöltjével, dr. Csákay Z. Domonkossal, és a hazai piacvezető BNPL szolgáltató, a PastPay társalapítójával, dr. Réti Bálinttal.

A világűr mindenkié! Legalábbis elméletben és a jogszabályokban lefektetett elvek mentén. De mi a helyzet a gyakorlatban? Egyáltalán miért kell szabályozni az emberi élet szempontjából meglehetősen barátságtalan teret? Hol van a határa? Kik a fontos szereplők az űrversenyben és ebben hol tart Magyarország? Izgalmas kérdések, amelyekre a KCG Partners alapító-partnere, dr. Párkányi Rita és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos dékán helyettese, a Világűrjog és Politika Kutatóintézet vezetője, dr. Bartóki-Gönczy Balázs válaszol. A moderátor M. Szűcs Péter.

Sok európai országban létezik az alanyi adómentesség nevű jogintézmény, ami főleg a kisebb vállalkozások életét segíti, hiszen bizonyos összeghatár alatt nem kell foglalkozniuk a forgalmi adó számolgatásával. Az EU ebben a kérdésben egységesíteni szeretné a szabályozást, ami tisztábbá tenné a rendszert, különösen a határokon túl nyújtott szolgáltatások, vagy kereskedelem területén. A mostani epizódban erről beszélget M. Szűcs Péter Zsoldos Bálinttal a KCG Partners ügyvédjével, okleveles adótanácsadóval, és Csákay Z. Domonkos ügyvédjelölttel.

A magyar építőipar rendszerének jogi reformja során egyre másra lépnek hatályba azok a jogszabályok, amelyek befolyásolják épített környezetünk fejlődését. Glavatity Dénes, ügyvéd, okleveles építőmérnök mondja el a Magyar Építészetről szóló törvény alapelveit, kitérve például a tervezők és kivitelezők felelősségi rendjére, de szóba kerül a parkolással kapcsolatos új kormányrendelet is. M. Szűcs Péter kérdezi a témáról.

Egyre több ügyet tudunk intézni interneten, egyre inkább fejlődik az államok nyújtotta digitális szolgáltatások színvonala. A Joghurt mai epizódjában a Digitális Állampolgársággal foglalkozunk, amiben ugyancsak  érdemes néhány dolgot a közösség szintjén egységesíteni. A KCG Partners ügyvédei, Majoros Lilla és Glavatity Dénes mondják el a részleteket. M. Szűcs Péter kérdezi őket.

Budapest VI. kerületében, Terézvárosban, szavazás után, minden jel szerint véget vetnek az Airbnb szolgáltatásnak. Sok lakó fellélegzik majd, sok helyi, különösen turisztikai vállalkozó viszont kisebb bevételre számíthat. A kérdés azért is kurrens, mert nemcsak ebben a kerületben, hanem másutt is probléma a rövid távú lakáskiadás. Erről beszélget M. Szűcs Péter Zsoldos Bálinttal a KCG Partners ügyvédjével, okleveles adótanácsadóval, és Glavatity Dénessel, ügyvéddel és okleveles építőmérnökkel.

Megjelent a NAV évkönyve 2023-ról, ami tanulságos számokat és információkat közöl az adóhatóság tavalyi tevékenységéről. Kiderül, hogy pontosan mekkora összeg lett az ÁFA vagy éppen az SZJA. De beszámoltak a célzott ellenőrzésekről és azok eredményességéről is. Dr. Zsoldos Bálint ügyvéd, okleveles adótanácsadó és Dr. Zsiros Tamás, ügyvédjelölt beszél a részletekről. A moderátor M. Szűcs Péter.

Már működnie kellene, de ha minden igaz jövő januártól életre kel az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer. Újdonsága ez lesz, hogy a jövőben csak ezen keresztül lehet intézni a tulajdoni lapokkal kapcsolatos ügyeket. A papír alapú rendszer megszűnik. A részletekről a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkatársait, Dr. Glavatity Dénes, ügyvédet, okleveles építőmérnököt és Illés Maja, gyakornokot kérdezte M. Szűcs Péter.

Az otthonteremtési program révén megkezdődik a családi házak energetikai korszerűsítése. Mire figyeljen a tulajdonos, amikor megrendeli a szakipari munkákat? Milyen a viszony a tervező és a kivitelező között? Kinek, mi a felelőssége? Mit tehetünk, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket? M. Szűcs Péter ezeket kérdezte Dr. Glavatity Dénes ügyvédtől, okleveles építőmérnöktől.

A Joghurt már akkor foglalkozott az új, júliustól induló otthonteremtési programmal, amikor még nem tudtuk, milyen változtatásokat léptetnek életbe a családi házak energetikai korszerűsítésére kitalált pályázattal kapcsolatban. A mostani epizódban a módosításokat járjuk körül, a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkatársaival, dr. Glavatity Dénes ügyvéddel, okleveles építőmérnökkel, illetve dr. Zsoldos Bálint, ügyvéddel, okleveles adótanácsadóval. Őket M. Szűcs Péter kérdezi a részletekről.

A Mesterséges Intelligencia fejlesztése napjaink egyik legizgalmasabb témája. Az viszont nem mindegy milyen szabályok mentén dolgozhatnak az érintett cégek. Az Európai Unió készítette el az eddigi legátfogóbb szabályozási tervet, amely elsősorban kockázati szintek mentén próbálja kordában tartani a technológiát. Mit szabad majd és mit nem? Ezt mondja el a Joghurt mostani epizódjában Fülöp Réka, a KCG Partners ügyvédje és Illés Maja gyakornok, aki a Studia Pragmatica Program keretében dolgozik az ügyvédi irodánál. M. Szűcs Péter kérdezi őket.

Egyre több futár dolgozik Budapesten és a nagyobb városokban. Ők a klasszikus platform munkások. De lehetnének sofőrök vagy bébicsőszök is. Egy a lényeg: valamilyen digitális felületen találkozik velük vagy fővállalkozóikkal az ügyfél, azaz Ön vagy Te. Milyen szabályok mentén dolgozhatnak? Erről beszélget a KCG Partners ügyvédje Zsoldos Bálint és Illés Maja gyakornok, aki a Studia Pragmatica Program keretében dolgozik az irodánál. A moderátor: M. Szűcs Péter.

Az Európai Parlament idén áprilisban elfogadta a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés harmonizált keretrendszeréről szóló rendeletjavaslatot. A pénzügyi adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelet (FiDA-rendelet) új jogi kötelezettségeket vezet be az adattulajdonosként eljáró pénzügyi intézmények számára az adatok meghatározott kategóriáinak megosztására. A cél, hogy az innovatív pénzügyi megoldásokat fejlesztő vállalatok és bankok hatékonyabban és jogszerűen férhessenek hozzá bizonyos adatokhoz. Hogy ez pontosan mit jelent, arról beszélget M. Szűcs Péter, a KCG Partners ügyvédjével, Glavatity Dénessel és Zsíros Tamás ügyvédjelölttel.

Június elején indul az új otthon felújítási program. Ennek célja az 1990 előtt épült családi házak energetikai megújítása, amelynek révén legalább 30 százalékkal kell csökkennie az ingatlan energiaigényének. A kormányzat mintegy 108 milliárd forintot szán a programra, amely részben hitelt, részben vissza nem térítendő támogatást tartalmaz, de nem nélkülözheti a tulajdonosi önerőt sem. Minderről dr. Glavatity Dénest a KCG Partners ügyvédjelöltjét, okleveles építőmérnököt, és Glavatity Gábort a Wing Zrt. lakóépület-üzletág projektvezetőjét M. Szűcs Péter kérdezte.

A Covid ismertette meg a tömegekkel az úgynevezett home office munkarendet, amelytől sok munkáltató tartott, de később kiderült, indokolatlanul. Ez olyannyira így van, hogy nem egy olyan vállalat van, ahol részben meg is tartották, így heti egy vagy két napot otthonról dolgozik a munkavállaló. A külföldi cégek sok esetben ilyen munkarend mellett foglalkoztatnak magyar szakembereket. Milyen szabályok mentén lehetséges itthonról külföldre dolgozni? Ezt járja körbe a Joghurt epizódja, amelyben dr. Maglai Borbálával és dr. Ila-Horváth Eszterrel, a KCG Partners ügyvédeivel M. Szűcs Péter beszélgetett.

A mostani epizódban mindent megtudunk a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok működéséről, valamint azok előnyeiről. Ezek a jogintézmények viszonylag újak, ám különösen a cégvezetői generációváltás problémájára kitűnő megoldásokat nyújtanak. Dr. Csengery Levente ügyvéd, a KCG Partners Ügyvédi Társulás alapító partnere és Dr. Királyvölgyi Krisztián ügyvéd mondják el a részleteket. M. Szűcs Péter kérdezte őket.

Egyre népszerűbb az úgynevezett Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP). Bónuszok és egyéb teljesítmény alapú kifizetések esetében szemmel látható mértékű adómegtakarítást lehet vele elérni. Minden gazdasági ágazatban alkalmazható, sőt a tőzsdére igyekvő startupok számára is jó lehetőség. Dr. Rusvai-Darázs Rózsa és dr. Királyvölgyi Krisztián ügyvédeket M. Szűcs Péter kérdezte a részletekről.

Az élet már csak olyan, hogy előfordulnak tartozások. De mit lehet tenni a jogos követelések megszerzésére? Szépen kérjük vagy határozottabb jogi lépésekkel indítsunk? Hasznos és hatékony tanácsok a KCG Partners ügyvédi iroda munkatársaitól, dr. Éberhardt Bálint és Rusvai-Darázs Rózsa ügyvédektől. A moderátor M. Szűcs Péter.

A nagyvállalatoknak már idén, a többieknek csak a jövő évtől lesz kötelező az ESG jelentés. Ennek lényege: az érintett cégeknek hiteles információkat kell nyilvánosságra hozniuk a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és tervet kell készíteniük tervezett lépéseikről, ezekről pedig időről-időre be is kell számolniuk. További részletek dr. Zsíros Tamás ügyvédjelölttől, dr. Királyvölgyi Krisztián ügyvédtől. Őket M. Szűcs Péter faggatja.

Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el az unión kívüli országok állampolgárainak beutazására és munkavállalására vonatkozó legújabb jogszabályt. Sok vállalkozást és nagyobb céget is érint a törvény. Mi abban segítünk, hogy mire kell figyelnie annak, aki külföldi munkaerőt foglalkoztatna. Dr. Ila-Horváth Eszter ügyvédet és dr. Glavatity Dénes ügyvédjelöltet M. Szűcs Péter kérdezte.

Az építőipar nemcsak azért fontos ágazat, mert rengeteg vállalkozásnak és szakembernek ad munkát, hanem mert releváns indikátora egy adott ország gazdasági teljesítményének közép és hosszú távon. A Joghurt adásában arról beszélgetett dr. Glavatity Dénes ügyvédjelölt, okleveles építőmérnök és Glavatity Gábor, a Wing Zrt. Living lakóépület üzletág projektvezetője, hogy milyen hatások érték 2023-ban az ágazatot és milyenek a 2024-es kilátások. M. Szűcs Péter kérdezte őket.

Aki nem szereti a reklámokat miközben közösségi oldalakon tevékenykedik vagy streaming szolgáltatásokat vesz igénybe, nyúljon a zsebébe - egy mondatban így foglalható össze az új rendszer, amit a Meta, a Facebook és az Insta tulajdonosa bevezetett. Mások is élnek ilyennel - lásd youtube, ám a Joghurt epizódjából kiderül, számtalan kérdés és szempont merül fel ennek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban.  dr. Fülöp Réka ügyvédjelölt és dr. Maglai Borbála ügyvéd válaszolt M. Szűcs Péter kérdéseire.

A kötelező visszaváltás rendszere úgy indult el január elsején Magyarországon, mint a jól ismert Mátyás király mesében, amikor az eszes lány vitt is, meg nem is ajándékot. Az erről szóló jogszabály ugyan hatályba lépett, a gyártók azonban kaptak félévnyi haladékot arra, hogy megjelöljék azokat termékeket, amelyeket majd automatákba dobhatunk, jó pénzért. Ennek hátteréről beszélgetnek a Joghurt mostani epizódjában dr. Zsoldos Bálint és dr. Királyvölgyi Krisztián ügyvédek. A moderátor M. Szűcs Péter.

Napjainkban egyre többet találkozunk a digitális világ új termékeivel a kriptoeszközökkel és a kriptovalutákkal. Milyen általános szabályozási környezet jellemző a kriptoeszközökre és milyen adójogi megközelítést alakalmaz az EU és az egyes tagállamok velük kapcsolatban? Az epizódban a KCG Partners Ügyvédi Társulás három jogu szakértője, Zsoldos Bálint, Királyvölgyi Krisztián és Éberhardt Bálint beszélgetenek a kérdés aktulitásairól és jövőbeli kilátásairól.

Napjainkban egyre többet találkozunk a digitális világ új termékeivel a kriptoeszközökkel és a kriptovalutákkal. De mit jelent a kriptovaluta és mitől olyan különleges a Bitcoin? Mire használhatóak a kriptoeszközök és hogy kapcsolódik hozzájuk a blokklánc? Mit jelent az, hogy valaki kriptót bányász? A kriptoeszközök tényleg elhozhatnak egy új pénzügyi világot, vagy azért vannak a rendszernek hátulütői is? Ezekre kérdésekre (is) próbálunk választ találni adásunkban a KCG Partners szakértőivel Királyvölgyi Krisztiánnal, Zsoldos Bálinttal és Éberhardt Bálinttal.

2023 május közepén jelent meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új versenyképességi törvényjavaslat csomagja, melynek egyik legfontosabb eleme, hogy újra bevezetné a polgári jogba az építményi jog intézményét. Ez a lehetőség némileg felpezsdítette az ingatlanpiacot, tekintettel arra, hogy ennek alapján egy jogi személy legfeljebb 50 évre építési jogot szerezhet olyan ingatlanon, amelynek nem a tulajdonosa és nincs a birtokában. Honnan ered ez a jogintézmény, mióta létezik és mit jelent? Milyen hatással lehet a magyar piacra és hogyan jön létre az építményi jog? Három szakértőnk, Királyvölgyi Krisztián, Zsoldos Bálint és Glavatity Dénes beszélget a fenti témákról és az építményi joghoz kapcsolódó egyéb kérdésekről.

Jelen adásunkra a 2022-es NAV évkönyv tanulságai című epizódunkban hivatkoztunk. Az epizódrészben három jogi szakértőnk, Zsoldos Bálint, Királyvölgyi Krisztián és Glavatity Dénes beszélgetnek arról, hogy mik a NAV ellenőrzési tervének céljai, milyen területek számíthatnak ellenőrzésre és melyek a kockázatos ágazatok? Illetve nagyon fontos kérdésként az is megvitatásra került, hogy Bálintnak van-e NAV-os esőkabátja?

2022-ben a NAV 59 témában 34 922 adózót választott ki vizsgálatra. Az évben 8 961 egyedi kockázatelemzés készült, amelyek alapján 6 844 vizsgálatot rendeltek el. Mik voltak a vizsgált területek és milyen tapasztalatok és tanulságok vonhatók le az évkönyvben foglaltakkal kapcsolatban? A témáról három jogi szakértőnk, Zsoldos Bálint, Királyvölgyi Krisztián és Zsiros Tamás beszélgetnek. Az epizódban említett retrospektív epizód szintén elérhető a csatornán, NAV ellenőrzési terv 2022 címen.

A kormány módosította az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletet, és új rendelet írja elő a tanúsítás részleteit is. A sajtóban több olyan cikk is megjelent, amelyek szerint ingatlan eladása vagy bérbeadása esetén az energetikai tanúsítvány készítése nem lesz kötelező 2023. november 1-től a vonatkozó jogszabályok változása miatt. Igaz ez? Milyen fontos változások fognak életbe lépni és milyen újdonságokra lehet számítani? A témáról három jogi szakértőnk, Zsoldos Bálint, Zsiros Tamás és Glavatity Dénes beszélgetnek.

Június 6-án a Kormány számos adónemet érintő adótörvény-változást tartalmazó javaslatcsomagot tett közzé, amely szerint többek között 2023. július 1-től szociális hozzájárulási adó terheli a lakossági befektetések és megtakarítások jelentős részét és így a korábban alkalmazott 15% mértékű személyi jövedelemadó mellett 13%-os szociális hozzájárulási adó is fogja terhelni a nevesített jövedelmeket. Emellett a javaslat új adójogi alapokra helyezné a vagyonkezelési struktúrák kialakítását, célzottan a rendeltetésellenes joggyakorlás kiszűrésére. Adásunkban a bizalmi vagyonkezelést és a szociális hozzájárulási adó változásairól beszélget a KCG Partners 3 jogi szakértője, Zsoldos Bálint, Királyvölgyi Krisztián és Glavatity Dénes.

Az EU tanácsa április végén új szabályokat fogadott el a bérek átláthatóságáról. Az irányelv az EU-n belüli bérdiszkrimináció elleni küzdelemre és a nemek közötti bérkülönbség megszüntetésének elősegítésére irányul, melyek értelmében az uniós vállalatoknak kötelezően meg kell majd osztaniuk a bérekre vonatkozó információkat, és intézkedéseket kell tenniük, amennyiben a vállalaton belüli nemek közötti bérkülönbség mértéke meghalad egy bizonyos küszöbértéket. Az irányelv rendelkezik továbbá a bérdiszkrimináció elszenvedőinek járó kártérítésről, valamint a szabályokat megsértő munkáltatókkal szembeni szankciókról, többek között bírságokról is. Milyen kötelezettségeket jelentenek s fenti rendelkezések a munkáltatóknak és milyen jogosultságaik lesznek a munkavállalóknak a magyar munkapiacon? A fenti kérdésekről három jogi szakértőnk, Királyvölgyi Krisztián, Zsíros Tamás és Glavatity Dénes beszélgetnek.

Mi történt az építőiparban a 2023-as év első negyedévében?

Mire számítanak a piaci szereplők, milyen rozsdaövezeti fejlemények történtek és mire számíthatnak a beruházók és a lakosság? Az építőipar számos pontját érintve három jogi szakértőnk, Zsoldos Bálint, Glavatity Dénes és Zsiros Tamás a magyar építőipart és ingatlanpiacot veszik górcső alá.

Ki fizeti az adót az OnlyFans tartalmak után? Hogyan adóznak az „alkotók”?

Az Európai Bíróság 2023. február 28-i ítéletében az OnlyFans online platform előfizetői által a tartalomkészítőknek fizetett összegek utáni hozzáadottérték-adó (áfa) kérdésében határozott. Hogyan döntött a bíróság, és általában milyen adójogi szabályok vonatkoznak az OnlyFans és a hasonló tartalommegosztó platformok adózására Magyarországon? A témáról podcast epizódunkban a KCG Partners három jogi szakértője, Zsoldos Bálint, Királyvölgyi Krisztián és Glavatity Dénes beszélgetnek.

Milyen szabályok mentén és milyen módon történik az adattovábbítás az Egyesült Államokba és harmadik országokba?

Mire kell odafigyelnie egy harmadik országba adatot továbbító online megoldást (pl. Google Analytics, Mailchimp) alkalmazó vállalkozásnak?

Az adattovábbítás szabályozásáról és gyakorlatáról, valamint a marketing tevékenységek során történő adatkezelésről beszélget három jogi szakértőnk, Ila-Horváth Eszter, Királyvölgyi Krisztián és Zsiros Tamás.

A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXVI. törvény elfogadásával 2023. július 1-től jelentősen átalakul a környezetvédelmi termékdíj szabályozása.

Az Európai Uniós jognak történő megfelelés okán – átültetésre kerültek a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos rendelkezések. Mik ezek tartalma és mire érdemes odafigyelniük a csomagolást gyártó/használó/importáló vállalkozásoknak? Mi a kiterjesztett gyártói felelősség tartalma, és hogyan fog működni a bevezetésre kerülő koncessziós rendszer?

A témáról három jogi szakértőnk, Zsoldos Bálint, Királyvölgyi Krisztián és Glavatity Dénes beszélgetnek.

Mostani newsflash adásunkban szakértőink az alábbi három érdekes témát vitatják meg:

Hogyan döntött az EUB egy járat előrehozásából adódó kártérítési igény kapcsán? Mik voltak az ügy körülményei, hogyan alkalmazták a járattörlésre vonatkozó szabályrendszert?

Milyen kreatív települési adókat vezettek be 2023-ban? Mi a települési adók kritériumai, túlélik-e az idő és a Kúria próbáját?

Milyen új lehetőséget teremtett egy kormányrendelet a közbeszerzési eljárások során megkötött építési szerződések módosítására? Hogyan lehet élni ezzel a lehetőséggel és mekkora mértékű segítséget jelenthet az építési vállalkozóknak?

Zsoldos Bálint, Zsiros Tamás és Glavatity Dénes beszélgetnek a fenti érdekes témákról.

Mi  történt és mi történik a magyar építőiparral a jelenlegi nehéz  időszakok alatt? Hogyan befolyásolja a koronavírus és a háborús  konfilktus miatti gazdasági válság az építőanyagárakat és az ingatlanok árait és milyen jövőbeli  trendek várhatóak? A lokáció mellett a fenntarthatósági szempontok  előtérbe kerültek, de mennyire tud lépést tartani ezzel az új igénnyel a  magyar ingatlanpiac? Budapest vagy az agglomeráció kínál kelendőbb ingatlanokat, illetve az újépítésű vagy a meglévő  ingatlanok a kapósabbak? Az építőipari trendek és körkép elemzését három  szakértőnk, Királyvölgyi Krisztián, Zsoldos Bálint és Glavatity Dénes  vitatja meg podcast epizódunkban.

Ki minősül véleményvezérnek, mire kell figyelnie, ha ellenszolgáltatásért cserébe helyez el reklámot a közösségi média platformon? Mi szerepel a GVH nemrég kiadott influenszereknek szóló tájékoztatójában?

Vajon sikerült a francia állampolgárnak Franciaországtól kártérítést követelni a levegőszennyezés miatti egészségromlásáért?  Megnézzük az Európai Unió Bíróságának válaszát.

Recesszióban a magyar építőipar. Milyen jogalkotói válasz várható erre? Hogyan tudjuk segíteni a helyi termékeket úgy, hogy az ágazatok versenyképességét is megőrizzük vagy növeljük?

A fenti témákról a KCG Partners három szakértője, Zsíros Tamás, Zsoldos Bálint és Glavatity Dénes beszélgetnek.

Időről időre minden cégvezetőben felmerül a kérdés, hogy miképp tudja megtartani a jó munkavállalóit. A munkavállalók megtartásának egyik legjobb, legrugalmasabb módja az, ha egy civil szervezet segítségével bónuszkifizetési programot indít, azaz MRP szervezetet alkalmaz. Az ezt alkalmazó cég 12%-os megtakarítás mellett 28%-kal magasabb célprémiumot is tud akár teljesíteni a munkavállalónak, és még cashflow problémákat sem okoz. Arról, hogy hogy lehet MRP programot működtetni, milyen juttatások lehetségesek és miért fontos a javadalmazási politika, meghívott ügyvédeink beszélgetnek.

Milyen lehetőségei vannak az örökhagyónak, ha nem szeretné, hogy a hagyatékon civódjanak az örökösök? Erre (is) megoldást jelent a 2009 óta nyugati mintára akár már Magyarországon is elérhető vagyonkezelő alapítványi struktúra. Miben hasonlít és miben tér el a bizalmi vagyonkezeléstől? A vagyonkezelő alapítvány egy olyan önálló jogi személy, aemly 600 millió forintos minimumtőkével alapítható, és maga az alapító rendelkezhet róla a legfőbb kérdésekben. Mire jó egy vagyonkezelő alapítvány, miben különbözik a megszokott bizalmi vagyonkezeléstől? Mik a feltételei, milyen adójogi szabályok vonatkoznak rájuk?  A KCG Partners három jogi szakértője, Királyvölgyi Krisztián,  Zsoldos Bálint és Glavatity Dénes beszélgetnek a fenti témákról.

Hárombetűs szavakat fejtegetünk a podcastsorozatunk harmadik adásában: ügyvédeink megválaszolják, miben tér el az NFT a helyettesíthető bitcointól és milyen ÁFA-vonzatai vannak; szó lesz az ESG-ről és a zöld kötvényekről, de nem marad ki az EU-s minimálbér (de nem garantált bérminimum) kérdésköre sem, s végül a jogi személyek EU-n belüli székhelyáthelyezésével zárunk. Newsflash: négy érdekes hír röviden.  A KCG Partners négy jogi szakértője; Zsíros Tamás, Királyvölgyi Krisztián, Zsoldos Bálint és Glavatity Dénes beszélgetnek a fenti témákról.

Mi teszi vonzóvá a munkaerő kölcsönzését mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára? Mindkét oldal számára megfelelő pontokon nyújt stabilitást ez a jogintézmény. Míg a munkáltatók számára kevesebb az adminisztratív teher és egyszerűsödik a toborzás, addig a munkavállaló sincs annyira kiszolgáltatva egyetlen munkáltatónak se: míg alapesetben, ha nem fut jól a munkáltató szekere, leépítés történne, és a munkavállalónak kéne új munkát keresni, addig a munkaerőkölcsönző saját maga próbál meg minél hamarabb egy másik munkahelyet találni neki. Az állami felügyelet és a fordított áfa pedig megtisztította annyira a piacot, hogy ne kelljen a visszaélésektől tartani.

Milyen trendek figyelhetőek meg a munkaerő kölcsönzési piacon? Mik a munkaerő kölcsönzés előnyei, miben különbözik egy hagyományos munkaviszonyhoz képest? Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégnek? Milyen kormányzati megállapodások születtek napjainkban a munkaerő kölcsönzésre vonatkozóan? A kölcsönzött munkaerőként Magyarországra érkező munkavállalók hogyan tudnak beilleszkedni? Simon Balázs szakértővel Párkányi Rita és Ila-Horváth Eszter beszélgettek a KCG Partnerstől.

Miért fájhat a munkáltatók feje, ha munkavállalójuk egy másik országban szeretne home office-ból dolgozni? A COVID alatt kétségtelenül megnőtt erre az igény: számtalan külföldön dolgozó ember költözött haza, megtartva kinti munkáját. Ez az első ránézésre egyszerű felállás a munkáltatók szemszögéből ugyanakkor adókockázatot is rejthet, melyet érdemes időben kezelni. A COVID-nak talán vége, de a home office maradhat? Erről és ezek gyakorlati vonzatairól, a magyar adóhatóság jövőbe mutató állásfoglalásáról beszélgetnek a meghívott ügyvédeink.

A határon átnyúló (pl. Magyarországról dolgozik egy munkavállaló német cégnek, vagy akár fordítva) home office, mint napjainkban elterjedt munkavégzési mód adójogi vonzatai, telephely keletkeztetési kockázatának kezelése, elemzése. Létrejön-e egy külföldi cégnek telephelye egy munkavállalója otthonában ha ő onnan végez munkát a cégnek? Mik a jelentős szabályozási és megközelítési szempontok jelenleg, mi a gyakorlat?