Explore every episode of the podcast Hetedhét Erdély

Csíksomlyó mindig is Erdély egyik legfontosabb ferences központja volt. Mégsem erről a leghíresebb, hanem a templomban található csodatévő szoborról és arról, hogy évente több tízezer zarándokot vonz. Csíksomlyóra meg lehet érkezni gyalogosan, vonattal, autóbusszal. 

Meg lehet érkezni lélekben is. És meg lehet érkezni történetek által. 

Mesélünk ebben az epizódban a ferencesekről és legendákba illő csatáról is az unitáriusokkal. Megnézzük, mióta figyeli lágy tekintetével a Szűzanya szobra és a kis Jézus a híveket és milyen csodák kötődnek hozzá. Szóba kerül az is, hogy a mai hívek hogyan zarándokolnak el a helyszínre a pünkösd előtti napokban.

Hallgasd és meséld tovább!

0:00 A búcsú mint olyan, nem csak a csíksomlyóiaké

4:15 Szent Ferenc kisded nyája és a csíksomlyói tevékenységük

12:46 A kegytemplom és a tanulmányútra küldött építész

20:15 Kegyszobor megosztó eredettörténettel

26:36 A napba öltözött asszony, a csodálatos, az eretnekek ellenében megsegítő anya és a hozzá kötődő csodák

39:43 Szemek és lábak serege

45:00 A kegyszobor titkai: művészettörténészi viták és ámulatok

1:01:13 A vértelen csata?, ami mindent elindított

1:13:08 Keresztalják, csengettyűsök és bólogató keresztek

1:29:06 István pap híveinek elsőbbsége, egyházi jelképek és iskolás emlékek

1:40:28 Búcsú - második felvonás

1:48:14 Búcsújárás a kommunista rezsim idején

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre!

 Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

Derékszögű vonalzóval rajzolták meg Szamosújvárt a tervezésekor, a belvárosa pedig mai napig sajátos barokk jelleggel bír, bár maga a település már nem föltétlenül erről híres. Erdélyben mindenképpen egyedi, hogy egy várost nulláról tervezzenek és építsenek fel, Viki szerint a város kiegyensúlyozottan túldíszített, ha létezik egyáltalán ilyen, a barokknak egy messze földön egyedi változatát láthatjuk itt. 

Mindez pedig nem jöhetett volna létre az 1700-as években ideköltöző örmény családok nélkül. Az epizódot ezért az erdélyi örmények történetével kezdjük, de szó lesz a szamosújvári örmény nagytemplom úgynevezett Rubens-képéről is.

0:00 Nincs Szamosújvár örmények nélkül

6:08 Örményországból Erdélybe

16:30 Gregoriánus keresztények vs. római katolikusok, és a különbségekből adódó bonyodalmak röviden

24:26 Világosító Szent Gergely és tsai

27:05 A nullánól felépített város, az építészek álma: Szamosújvár

39:56 Az örmények nagy temploma, balsorsú toronnyal

48:23 Művészi igényesség és egy áhított Rubens-kép

55:57 Akkor Rubens vagy nem Rubens, ez itt a kérdés?

1:03:25 Az örmény identitás, Szongott Kristóf és az ángádzsábur leves

Kövess bennünket a közösségi médiában is (

Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre!

 Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

A mára már több mint 380 millió feliratkozóval rendelkező MrBeast 2024-ben jó néhány youtuber társával a tordai sóbányában forgatott, amelynek ereményeként egy 20 perces videóban fedezik fel a „földalatti város” rejtelmeit, amit szerintük egy több mint ezer éves bányában építettek fel rejtett kamrákkal és alagútakkal.

Bár a videónak nem az volt a célja, hogy a tordai sóbánya történetét bemutassa, azért mégis úgy érezzük az erdélyi sóbányászat sokkal jelentősebb volt annál, hogy említést se tegyünk róla. Arra vállalkozunk tehát, hogy bemutassuk azt a több száz éven át alakuló bányászatot, amely Erdély gazdaságát sok esetben meghatározta. Fókuszban a tordai sóbányával, ami mára tényleg inkább egy a föld mélyében felépített futurisztikus erődítményre hasonlít.  

A só fontos, ezt támasztjuk alá számtalan érvvel. El tudod képzelni, hogy elmész a piacra és konyhasóval fizetsz a paradicsomért? Az ókorban ez is lehetséges volt. Azt leszámítva, hogy nem volt a piacon paradicsom. De volt olyan magyarországi királyné, aki férjétől sóbányát kapott ajándékba. Nem gyémántgyűrűt. Sóbányát! Arról nem is beszélve, hogy számtalan szabály, szokás kötődött a sóbányászat gyakorlatához. Aki sóvágásra adta a fejét annak le kellett mondania arról, hogy víg sanzonokat fütyülgessen munka közben, nehogy a bányarémet felébressze.

0:00 Bevezető

4:41 A rejtélyes idegen, aki kibérel egy bányát

9:31 Szörny úr és csapata

15:42 Ami MrBeast videójából kimaradt

19:07 Lehetett-e sóval paradicsomot vásárolni az ókorban?

23:50 Honnan származik ez a rengeteg só Erdélyben?

27:50 Sóbányászat Erdélyben az Árpád-korban

34:09 Sóhajósok, sókocsisok, sóvágok - és egyéb (só)állatfajták

43:11 A sóvágónak lenni nem sétagalopp, sem leányálom, de még férfiálom sem. Főleg, ha még a bányarém is színre lép

52:15 A bécsiek is beszállnának az erdélyi sóbányászatba

58:53 Ééééééés megérkeztünk a tordai sóbánya történetéhez is: ha csak ez érdekel, innen kapcsolódj be

1:02:29 Só helyett aranybányászat

1:07:38 Leszállunk a mélybe

1:09:15 A visszhang terem – Viki saját, Bea számára vérfagyasztó történetével

1:13:15 Emelőszerkezet terme, ahol mindig egy kicsit elszomorodunk

1:16:40 A gazdagok lépcsője, kiállításra tett kísérlettel

1:18:14 A két sztár(látványosság): Rudolf és Teréz (tárna)

1:24:20 Vissza föld fölé

1:26:56 Szerinted?

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

A világ minden táján megtalálható rítus, hogy a hely szellemét illik az építkezés során áldozatokkal kiengesztelni. Koronként és tájegységenként változott, hogy ki milyen mértékű áldozatot vállalt be, sok esetben függött a tervek nagyságától is. 

És bár Déva vára esetén nem kerülhetjük meg Kőműves Kelemenné feláldozásának történetét, szerencsére a régészeti kutatások nem támasztják alá a ballada történelmi hitelességét. Emberi csontok nem kerültek elő a falak régészeti kutatása során. A dévai vár ennek ellenére nagyon sok izgalmas történetnek volt a szemtanúja: lakott a falai között királyné, Jagelló Izabella személyében, itt raboskodott Dávid Ferenc. Sőt, még egy úrhölgyet a saját férje is megostromolt a dévai várban. Szó szerint.

0:00 Áldozatokkal járó bevezető

2:17 Építkezési engedély helyett áldozat óperencián innen és túl

8:56 Kőműves Kelemen megúszhatta volna kevesebbel is, avagy a ballada röviden

15:51 Ki volt hamarabb: Kőműves Kelemen vagy Manole mester??

21:48 Beszélhetünk-e plágiumról Kőműves Kelemen és Manole mester esetén??

26:02 Déva várának igaz története

31:32 Kán László és a Déván fogságba ejtett korona

35:00 Déván még Hunyadi is színre lép

38:12 A legelőkelőbb lakó: Izabella királyné

41:45 Az, aki nem önként érkezett Dévára: Dávid Ferenc

53:51 A lakó, akit a saját férje ostromolt meg a dévai várban

1:04:03 Déva 1848: a frissen felújított vár és egy baljós lőszerraktár esete

1:12:28 Magos Déva vára ma: megint bajunk van az épülethasználattal, de a felújítás szép

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on. 

Nopcsa Ferenc báró őslénykutató, az első erdélyi dinoszaurusz felfedezője, kalandor, önjelölt albán király, kém, tragikus sorsú szerelmes, lángeszű kutató, az első ember, aki repülőgépet térített el, Albánia hőse –  a sort pedig még hosszan folytathatnánk és akkor sem biztos, hogy teljes lenne a kép.  

A hátszegi régióhoz tartozó Szacsalon született, itt találta meg azokat a dinoszaurusz csontokat, amelyek paleolontológusi pályáján elindították és a szakmán belül ismertté tették. Tevékenykedett Bécsben, Londonban, Budapesten és Bukarestben is. Ha egészsége engedte, folyamatosan utazott. Rajongott az egyszerű emberekért és örökre szívébe zárta az albán népet, akiknél gyakorta időzött.  

Élete mégis tragédiába torkollott, amihez feltételezhetően ugyanúgy hozzájárultak az első világháború eseményei, mint nyughatatlan természete. Az ő életének feltérképezésére teszünk kísérletet, ebben pedig ezúttal segítségünk is akadt. Ez az epizód ugyanis a budapesti Hihetetlen Történelem podcast csapatával partnerségben jött létre. Tündi és Andris meglátogatott bennünket Erdélyben, velük közösen kerestük fel a nemrégiben felújított szacsali kastélyt is.  

Megtalálsz bennünket a Facebookon és Instagramon is, és most már támogathatsz is bennünket a Patreonon keresztül is.  

De leginkább arra biztatunk, hogy hallgasd történeteinket és meséld tovább.  

Egy nagyon személyes Hetedhét Erdély epizódot ajánlunk neked. Viki bevezet kisgyerekkora virágokkal és csodákkal teli világába, ő ugyanis Magyarlónáról származik, amely Kalotaszeg egyik legszebb kazettás mennyezetű templomával büszkélkedhet. Közben pedig az Umling család történetét is megismerheted. Az Umlingok a környék legnagyobb festőasztalos dinasztiájának számítottak. Több erdélyi templomban máig csodálhatjuk sajátos szín- és formavilággal rendelkező munkáikat.

Festéssel foglalkozik vagy inkább famunkákat készít, akinek a szakmája a festőasztalosság? Milyen jellegzetességei vannak a kalotaszegi templomoknak és hogyan kell elképzelnünk a régióra  jellemző kazettás mennyezetet? Mi segítette az Umlingok felemelkedését, és mi bizonyítja, hogy Erdély benne volt a korabeli nyugati művészeti körforgásban? 

Külön kitérünk a magyarlónai és a bánffyhunyadi református templomokat díszítő Umling-festményekről is.

Hallgasd meg a legújabb, ezúttal virágos epizódunkat, és ha tetszett meséld tovább! 

Képeket a magyarlónai református templomról és az Umlingok munkáiról ide kattintva találsz: https://bit.ly/3Ra44gY

0:00 A kislány Viki templomba megy

3:13 AZ Umlingok

5:12 A festőt tudjuk, az asztalost tudjuk - de mit csinál egy festőasztalos???

9:26 Az agyelszívó Kolozsvár, avagy idősebb Umling a városba költözik

12:41 Újra fellapozzuk a céhes élet naaaaagy törvénykönyvét

21:26 Az Umlingok felségterülete: Kalotaszeg

32:09 A kazettás mennyezet és annak jellemzői

37:02 Az Umling stílus

44:29 Nem mind fehér, ami fehér

48:26 Nálatok vannak-e állatok? Umlingéknál sok volt

01:01:44 Bea egy rosszul feltett kérdéssel majdnem tönkreteszi a Vikivel való barátságát. Spoiler: Egyedi-e az Umling alkotás?

 01:09:48 Mennyire esik messze az alma a fájától?

01:11:25 A bánffyhunyadi református templom ékességei

01:15:50 A felnőtt Viki temlomba megy, avagy a magyarlónai református templom ékességei

01:25:01 Búcsú. Várj, de hol a kulcs?

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: 

https://bit.ly/4gXhJns

Ma azt mondanánk rá, hogy self-made man volt, aki jóformán önerőből csinálta meg a szerencséjét. Darvas Imre fafeldolgozó üzemet működtetett az 1900-as évek elején Nagyváradhoz közel, jó időben érzett rá a keresletre és használta ki a lehetőségeket. Egy sikeres vállalkozáshoz pedig impozáns otthon jár. Darvas Imre a kor legjobb építészeivel dolgoztatott, így a ma Darvas–La Roche-házként ismert épület a város szecessziós műremekei közül is kiemelkedő. Még akkor is, ha a sikeres vállalkozó bebukott, az épület pedig sokszor szenvedett a hozzá nem értő kezektől.

De minden jó, ha a vége jó. A ház jelenleg a szecesszió múzeumának ad otthont, és remélhetőleg sokan fedezik fel szépségeit, és adóznak Darvas Imre és családjának emléke előtt.  

Ebben az epizódban nemcsak a nagyváradi szecesszióról mesélünk neked, hanem egy kincsvadászatot is hirdetünk. Fedezz fel minél több szecessziós épületet, ezek közül ajánlunk neked néhányat és egy térképet, ami mentén elindulhatsz.  

A Viki által bemutatott épületek:  

- Stern-palota

- Moskovics-palota

- Apolló-palota

- Adorján-paloták

- Deutch-féle üveg és porcelán áruház

- Moskovits Adolf palotája (Szent László tér), de Moskovits Miksa palotája is csodaszép

- Fekete Sas palota

Térkép: https://bit.ly/3QdZmOT

Illetve bátran böngéssz az Oradea Heritage oldalán is, ahol további információkat találsz Nagyvárad épített örökségéről: https://bit.ly/3QdzFhu

0:00 Bevezető

1:19 Mézeskalácsépítészet, kivonulás a művészetekből és akkor már miért éppen az anyagnak ne lehetne igaza???  

14:58 A szecesszió és Nagyvárad röviden – jó ízlésű vállalkozók na meg jó hitelek

37:48 A Darvas–La Roche-ház és annak kincsei

47:55 Az erdélyi amerikai álom vége és bonyodalmas bankügyletek  

54:22 A hányattatott évek végét hozó múzeum

1:06:42 Nagyváradi szecessziós kincsvadászat

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: ⁠https://bit.ly/4gXhJns

A második bécsi döntést követően Magyarország visszakapott magashegyekkel is rendelkező területeket, és ez azzal is járt, hogy a Magyar Sí Szövetség sportolóinak lehetősége nyílt újra olyan helyeken edzeni, ahol ha az infrastruktúra nem is, legalább a megfelelő terep adott volt. Ugyanakkor újra előtérbe került annak az esélye, hogy Magyarország téli olimpiát szervezzen. A szövetség kutatómunkát végzett, hogy hol lehetne egy erre megfelelő síkomplexumot kialakítani, és végül az akkoriban többségében román lakta vidék, Máramaros térsége bizonyult több szempontból vonzónak. A helyi lakosság elkötelezettsége mellett a magyar állam szakmai és anyagi támogatásával elkezdik a „Magyar Garmisch” kialakítását. 1944-ben még nemzetközi síversenyt is szerveznek Borsafüreden. Csakhogy megérkezik a front. 

A Hetedhét történetében először meghívott segítségével járunk utána, hogy milyen lélekállapot, elkötelezettség vagy éppen elvakultság kellett ahhoz, hogy a háború árnyékában pénzt és munkát nem sajnálva építsék a télisportok tündérvárosát. 

2015-ben jelent meg Killyéni András sporttörténész Olimpiai álom a Radnai-havasokban című könyve, vele beszélgettünk.

0:00 Intro

0:43 Intro II erdélyi turisztikai térképekkel és sízéssel 

5:53 A lovas nemzet sílécekre áll

14:14 Az olimpia egy lelkiállapot

21:18 Visszaadják a hegyeket, elkezdődik a helyszín utáni hajsza

27:30 „Magyar Garmisch” és ami ebből megvalósult

33:58 1600 méter felett, farkasokkal körülvéve, boldogságban

42:03 Akciófilmbe illő jelenetek Marusarz-cal

52:16 A világ ég, a játék nem állhat le

54:21 Olimpiai álom utáni keserű ébredés

57:03 Az álmot újraálmodók

Ha tetszett, meséld tovább. Ha pedig nem szeretnél lemaradni a következő részről iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

Színházi látnok a jövőből, filmes kalandor, zseniális vállalkozó, túlélő. Nem tudunk választani a Janovics Jenőre illő jelzők közül. Ungváron született 1872-ben, apja zsidó származású lisztkereskedő volt. Jenő, a legkisebb, még gyerek, amikor szüleivel Budapestre költöznek. Az ifjú Janovics otthagyja a gépészmérnöki szakmát a színészetért, majd Szegedet Kolozsvárért. Itt bontakozik ki a színház és film, de első sorban az alkotás, az újítás iránti elkötelezettsége, ragaszkodása. Munkáival messze megelőzi korát, a filmgyártás központjává alakítva Kolozsvárt, folyamatosan megújítva a színházról való gondolkodást. 

A két világháború időszaka számára is rengeteg szenvedést tartogatott. Talán a legszomorúbb az, hogy zsidó mivolta miatt a színházi szakma egy ideig mellőzte. Az a közeg, amiért az életét áldozta volna. 

2025 első Hetedhét-epizódjában Janovics Jenőt ismerheted meg. 

Hallgasd, és ha tetszett, meséld tovább!

0:00 Megelőlegezett dicshimnusz a színházi látnokhoz, filmes kalandorhoz 

2:44 Lánglelkű ifjú, aki hátat fordít a mérnöki szaknak 

12:00 Az első munkahely, ahol áááállítóóólag már az első munkanapján játszania kellett

16:36 A nagy renoméjú színház, amely ha nem is olyan gazdagon felszerelt egy életre rabul ejti Jenő szívét

23:22 Színházi performansz “videóbejátszásokkal”, kapaszkodj meg, 1899-ből

28:00 Kis kitérő károgó sajtóval és osztrák színházgyárosokkal

35:31 Na de ki lesz az új színházigazgató??? Nem nehéz kitalálni

39:40 Tudatosság évei a színházban, fiatalok nevelésével és műfaji sokszínűséggel

44:56 A nyári színház, ami később nem csak nyáron jön jól

49:58 A színkör mozgó, avagy Janovics a filmes látnok

58:22 Sárga csikó: tragédia, majd hazai és nemzetközi siker

1:04:11 Némafilmes operett és egyéb különlegességek a kolozsvári filmgyár tekercsein

1:08:13 Mozi a színház fenntartásáért és egyéb kreatív megoldások a túlélésért

1:13:20 Üstökös a fekete lyukban

1:18:43 Az utolsó rendezés

1:19:53 Janovics szelleme nem hagyja nyugodni a filmes-színházas Kolozsvárt! Szerencsére!

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

Ebben az epizódban egyszerre foglalkozunk erdély gasztronómiájával, rácsodálkozunk a történelemkutatás izgalmaira és rejtélyeire, és ismerkedünk a háromszáz évvel ezelőtti magyar nyelvvel. Közben pedig, karácsony közeledtével, főzünk is.

Több mint háromszáz évvel ezelőtt valaki, feltételezhetően a csíksomlyói ferences rend barátai közül, fontosnak látta, hogy szakácsuk receptjeit lejegyezze. Ez a kézirat később óriási karriert futott be, folyamatosan felbukkant későbbi korok gasztronyomtatványaiban, még úgy is, hogy szerzőjének kilétére, mai tudásunk szerint, nincs egyértelmű bizonyíték. 

A kisméretű Szakácskönyvecske egy igazi kincs. Meg lehet-e ismerni az 1600-as évek végén élő erdélyieket néhány recepten keresztül? A Ferencesek főztje című könyv, amely 2023-ban a Tortoma kiadónál jelent meg, erre tesz kísérletet. Miközben ma is ínycsiklandó recepteket kínál.

0:00 Bevezető

5:11 De ki ír és főleg ki olvas szakácskönyveket az 1600-as években? 

11:40 Negyven fogás és egy páva

14:00 Mendel és a borsó, azaz egy jó ferences mindenhez ért

19:50 Erdélyben, sőt Csíksomlyón is színre lépnek a barátságos barátok (ferences rendi szerzetesek)

29:25 A fáradhatatlan gyűjtögető, Kájoni János

34:31 Lehet-e köze Kájoninak a Szakácskönyvecskénkhez?

39:26 A kálvinista nyomdász, akinek ízlenek a katolikus receptek

50:53 Vissza a Szakácskönyvecskéhez, de maradva a nyomdászoknál

53:38 Jelentkezik szerzőnek, Zsófia

56:28 Hal tiszta borssal, dió sása, körtvély béles, avagy érted-e a háromszáz évvel ezelőtti ferencest?

1:10:56 „Teljék mindebben öröme annak is, aki főz, meg annak is, aki eszik”

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

A nagyszebeni Brukenthal palotában rendezték be Erdély első múzeumát. Az egykori tulajdonos szenvedélyes gyűjtő volt, legyen szó festményekről, pénzérmekről vagy éppen kőzetekről. Samuel von Brukenthal élete 82 éve során értékes gyűjteményt halmozott fel, és mivel nem volt egyenes ági leszármazottja végrendeletében meghagyta, hogy a gyűjteményei az evangélikus gimnázium tulajdonába kerüljenek és múzeumként látogathatóak legyenek.

Ki volt Samuel von Brukenthal, családjának legkisebb királyfia? Kiderül az epizódból. De nagyszebeni városi berendezkedésről és a “naaagy” nagyszebeni festménylopásról is. A Brukenthal múzeumból 1968-ban 8 darab értékes festmény tűnt el, a körülmények azóta sincsenek teljes egészében feltárva. A 8 festmény közül viszont 4 előkerült, amelyeket szintén láthatunk a múzeumban.

0.00 Bevezető

3.35 Szeben, a szászok fővárosa az 1700-as években

13.31 Mindeféle céhek, egyesületek és egyletek

15.46 Nem a ruha teszi a szászt, s főleg nem pénz nem öltöztet

23.23 Színre lépnek a szabadkőművesek

25.19 Megszületik a legkisebb királyfi, Samuel von Brukenthal

32.16 Családi tragédia és politikai karrier

41.53 A kísérletező Brukenthal

44.43 A festmények gyűjtője, Brukenthal

52.06 A szerencsés örökös: az evangélikus gimnázium

1.00.06 A szebeni Brukenthal Múzeum

1.09.32 A “naaagy” nagyszebeni festménylopás

1.20.57 The End

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is.  Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre:  https://bit.ly/4gXhJns

Kolozsvártól nagyjából húsz kilométerre fekszik Gyalu, amelynek zsongásában rejtőzik a Rákóczi-Bánffy kastély. A főúton haladva alig észrevehető, a főépület nem is föltétlenül látszik. Pedig története végtelenül gazdag. Itt volt Erdély első, reneszánsz elemekkel díszített palotája, amelyet végül azért bontottak le, mert az akkori tulajdonost, Rákóczi Györgyöt zavarta, hogy a palotából nem elég jó a kilátás. A fejedelem egyéb átalakításokat is végzett, például létrehozott egy úgynevezett bokályos házat, amely gazdagsága, Törökországból rendelt egyedi csepéi ámulatba ejtették a látogatót. 

Rákóczi György nemcsak “építészi” és “belsőépítészi” elképzeléseiről volt híres. Feleségét, Lorántffy Zsuzsannát egyenlő félként kezelte. Fennmaradt levelezésük bizonyítja, hogy emellett szerették is egymást. Ami, valljuk be, nem mindig volt jellemző a nemesi körökben kötött frigyekre. 

A várkastély a hányattatott évek után újra látogatható. Arról is beszélgettünk, hogy mire lehet/érdemes használni egy várkastélyt 2024-ben.

0.00 Bevezető

1.25 Az ifjú György

5.25 A jól házasodó György

7.10 Szerelmes fehér hollók

14.11 Lorántffy “feminista” Zsuzsanna

20.49 György, a fejedelem

25.08 A stabilitást hozó és vagyongyarapító György

29.21 Színre lép a gyalui várkastély

32.48 György: jött, bontott, épített

49.20 Tulajdonosváltás további Györgyök és Dénesek főszereplésével

53.22 Várkastély, majd iskola, majd rom, majd várkastély

59.06 Várkastély, mint esküvőhelyszín? Nemcsak a mai lányok álma

1.05.16 Ingyen ötlet és búcsú

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. 

Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: 

⁠https://bit.ly/4gXhJns

John Paget 1835-ben két társával útnak indul, hogy az akkoriban kevésbé népszerű turistacélpontnak számító Magyarországot és Erdélyt felfedezze. Az útjukról 1839-ben Magyarország és Erdély címmel könyvet jelentetett meg, amely hatására több angol utazó követte példájukat a század második felében. És bár Paget az Erdélyt leíró részben sokat panaszkodik például az utak minőségére, azért a környék rabul ejti a szívét. Annyira, hogy végül a Kolozsvártól 40 km-re található Aranyosgyéresen telepszik le, és épít magának kastélyt. Igaz, döntésében meghatározó volt az is, hogy az erdélyi tájon kívül más is igényt tartott a szívére. Nevezetesen Wesselényi Polixéna, akivel még Rómában találkozott és akivel egyaránt osztoztak az utazás szeretetében. 

Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább!

Elérsz bennünket: 

Facebook: /hetedheterdely

Instagram: /hetedhet.erdely/

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

Minden viccnek fele igaz, ahogy mondani szokás: Vlad Țepeș élettörténete tényleg szolgáltat alapokat a róla kialakult rémes képnek, és akár egy olyan vérszomjas alakot is elképzelhetünk személyében, mint amilyen Bram Stoker Draculája. A törcsvári kastély részleteiben tényleg hasonlít a Dracula gróf válogatott rémtettei című könyvben leírt várkastélyhoz, még akkor is, ha Stoker soha nem is járt Erdélyben. Így pontos leírást sem adhatott a kastélyról. Ami viszont biztos, hogy nem igaz, hogy Vlad Țepeș tulajdonosa vagy lakója lett volna a törcsvári kastélynak. Nem is bizonyítható, hogy járt volna ott. 

A csillagok milyen sorozatos együttállása révén látogatják manapság turisták tömegei a törcsvári kastélyt Dracula otthonaként? Ki volt a Dracula gróf alakját ihlető Vlad Țepeș és tényleg annyira vérszomjas volt-e, mint ahogy róla pletykálták? Mi a törcsvári kastély igaz története? Miért szeretett bele Mária román királyné és milyen alakításokat végzett a kastélyon? Átverés vagy remek marketingstratégia a kastélyt a Dracula-sztorival eladni? Mindezekről az epizódban. Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább. 

Elérsz bennünket: 

Facebook: www.facebook.com/hetedheterdely 

Instagram: www.instagram.com/hetedhet.erdely/ 

Íratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

Mi köze van Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbachnak, vagy ahogy mindenki ismeri, Sisinek hárommillió, a századfordulón elültetett fához? Egyszerű a válasz: mind neki állít emléket. Ez alapján mondhatjuk, hogy Sisi az a történelmi személyiség, akinek a legtöbb emlékművet állítottak (mégha azok fák is) a magyar nyelvterület egészén, így Erdélyben is. 

Hogyan alakult, hogy egy bajor hercegnő, akit nem szeretett a bécsi udvar, a magyar nép rajongását olyannyira elnyerte, hogy a magyar kormány halála után elrendelte, hogy tiszteletére parkokat, ligeteket hozzanak létre? Mi valós a róla őrzött képből és mi az, ami csak a kultuszteremtés eszköze? Egyáltalán mennyire ismerhetjük az igazi Sisit? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Hetedhét második epizódjában, és természetesen olyan helyszíneket is ajánlunk, amelyek még mindig őrzik Erzsébet királynő emlékét. Például a kolozsvári Erzsébet-hídat és a Fellegvárat, vagy éppen a sepsiszentgyörgyi parkot. Hallhatsz olyan helyekről is, ahol, bár szintén erős volt a Sisi iránti rajongás, a történelmi ügyködések erősebbnek bizonyultak, és mára már nyoma sincs a Sisinek állított szobornak. 

Ha tetszett az epizód, meséld tovább!

Elérsz bennünket: 

Facebook.

Instagram. 

És ha még több történetet szeretnél, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!

Miért van Brassóban a világ egyik legnagyobb török imaszőnyeg gyűjteménye? Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, meg kell ismernünk a város egykori kereskedői jellegét, a 15-17. században itt élő szászokat, a céhek, kereskedők és patríciusok tevékenységét. Közben persze beszélhetünk arról is, hogyan alakították mindezek a város építészetét, hogy végül eljussunk a Fekete templomhoz, amely az európai gótika egyik legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. És nem mellesleg majdnem kétszász értékes török szőnyeget őriznek benne. 

Megtalálsz bennünket: 

• Facebookon
• Instagramon

Ha pedig még több történetet szeretnél iratkozz fel a hírlevelünkre ITT.

Borítókép: © Á. H. Szász Evangélikus Egyházközség Brassó