HEKTÁR mezőgazdasági podcast – Details, episodes & analysis

Podcast details

Technical and general information from the podcast's RSS feed.

HEKTÁR mezőgazdasági podcast

HEKTÁR Podcast

Science

Frequency: 1 episode/18d. Total Eps: 91

A HEKTÁR egy szakmai, mezőgazdasági podcast Gribek Danival. Szakmai beszélgetések talajvédelemről, precíziós gazdálkodásról, növényvédelemről, traktorokról, tápanyag-utánpótlásról, agrár-környezetgazdálkodásról. No-till, sávművelés vagy szántás? Hol kezdődik a szántóföldi vízgazdálkodás? Milyen technológiával termeszthetők a kultúrnövények? Számos kérdés, amire megpróbálunk választ keresni.

Read moreCollapse

Site

RSS

Apple

Data updated on 17/08/2026

Recent rankings

Latest chart positions across Apple Podcasts and Spotify rankings.

Apple Podcasts

Spotify

No recent rankings available

Shared links between episodes and podcasts

Links found in episode descriptions and other podcasts that share them.

See all

RSS feed quality and score

Technical evaluation of the podcast's RSS feed quality and structure.

See all

RSS feed quality

To improve

Score global : 27%

Publication history

Monthly episode publishing history over the past years.

Year

Latest published episodes

Recent episodes with titles, durations, and descriptions.

See all

120 ezres tőszám, 50 centis sortáv – Így célozzák meg a 20 tonnás kukoricát (HEKTÁR Plusz)

Sunday, August 16, 2026 • Duration 01:11:17

Lehet-e Magyarországon 20 tonnás kukoricát termeszteni? Mennyit segíthetnek a talaj- és növényvizsgálatok? Milyen növénytáplálási és talajaktivitási rendszereket ajánl az Agromasters? Miért fontos a megfelelő tápanyagok és hatóanyagok kiválasztása?Az Agromasters Hungary Kft. szakemberei egy 24 hektáros, öntözött kísérletben keresik a választ: alacsony növésű hibriddel, 50 centiméteres sortávval, akár 120 ezres hektáronkénti tőszámmal, és tudatosan felépített tápanyag-utánpótlással. Tehát egy rendkívül intenzív technológiával.Major Zoltán ügyvezetővel és Raj Péter marketingvezetővel arról is beszélgetünk, hol van még létjogosultsága a kukoricának, és mely területeken kellene elengedni a termesztését. Megvizsgáljuk, hogyan segítheti a döntéseket a talaj- és növényvizsgálat, miért nem feltétlenül a legolcsóbb műtrágya jelenti a leggazdaságosabb választást, valamint hol kaphatnak helyet a mikrobiológiai készítmények és a biostimulátorok a hagyományos technológiában.TARTALOM:00:00 - Bevezető03:28 - Túlélési lehetőségek és tudatos tápanyag-gazdálkodás24:24 - Komplex kukoricatechnológia48:25 - Megérheti a 20 tonnás kukorica?

Read moreCollapse

Plazmaaktivált víz a műtrágya helyett? - Az olcsó, fenntartható, helyben előállított nitrogén titka

Saturday, July 25, 2026 • Duration 01:31:45

Mi köze van a villámlásnak a nitrogén-utánpótláshoz? Valóban előállítható a növények számára hasznos nitrogén mindössze vízből, levegőből és elektromos energiából? És tényleg drasztikusan, akár 95%-kal is csökkenthető a műtrágyaköltség?A HEKTÁR Plusz legújabb adásában a plazmaaktivált víz (PAW) és a Next Gen Nitrogén technológia működését ismerhetjük meg. Beszélünk a tudományos háttérről, a gyakorlati működésről, az első hazai szántóföldi tapasztalatokról, valamint arról is, hogy milyen lehetőségeket kínálhat ez a megoldás a fenntarthatóbb és költséghatékonyabb növénytermesztésben.Vendégeinkkel olyan kérdésekre keressük a választ, mint:• Hogyan állítható elő nitrogén helyben, a gazdaságban?• Miben különbözik a plazmaaktivált víz a hagyományos nitrogénműtrágyáktól?• Milyen eredményeket hoztak az első üzemi és kísérleti tapasztalatok?• Valóban csökkenthető a műtrágya-felhasználás ezzel a technológiával?• Hol tart ma a fejlesztés, és milyen jövő előtt állhat a PAW-technológia?• Alkalmazható-e biogazdaságok vagy regeneratív gazdálkodás esetében?A beszélgetés során kitérünk arra is, hogy a plazmaaktivált víz nem egyszerűen egy újabb lombtrágya vagy nitrogénkészítmény. A technológia lényege, hogy a levegő nitrogénjéből és oxigénjéből, elektromos plazma segítségével olyan nitrogénformák keletkeznek, amelyeket a növény közvetlenül hasznosíthat. Emellett szó esik a PAW mikrobiológiai hatásairól, a kijuttatás lehetőségeiről, a várható korlátokról, valamint arról is, hogy milyen szerepe lehet a jövő fenntartható tápanyag-gazdálkodásában.Vendégek:Szekeres Lajos, gazdálkodó, ügyvezető, Next Gen Nitrogén Kft.Iváncsik Bence, értékesítési vezető, Next Gen Nitrogén Kft.Dörömbözi Ádám, renegeratív gazdálkodó, Dörömbözi kft.Ha érdekelnek az innovatív tápanyag-utánpótlási megoldások, a regeneratív szemlélet és a mezőgazdaság jövőjét meghatározó technológiák, akkor ezt az adást érdemes végignézned!TARTALOM:00:00 - Bevezetés, podcastajánló04:08 - Mi az a plazmaaktivált víz?11:08 Hogyan készül a helyben előállított nitrogén?16:31 - MIért próbálja ki a gazdálkodó?23:57 - Értékesítési stratégia26:47 - Tudományos háttér és növényélettani hatások31:06 - Üzemi tapasztalatok és gyakorlati alkalmazás47:45 - Szakmai programajánló PAW-val49:49 - Regeneratív és bio felhasználás fenntarthatóan55:42 - Kísérleti eredmények, gyakorlati tapasztalatok1:19:04 - Milyen jövő várhat a plazmaaktivált vízre?1:29:08 - Elköszönés🎧 Jó szórakozást kívánunk!#HEKTÁR #HEKTÁRPlusz #Podcast #PAW #PlazmaaktiváltVíz #NextGenNitrogén #Nitrogén #Műtrágya #TápanyagUtánpótlás #RegeneratívGazdálkodás #FenntarthatóMezőgazdaság

Read moreCollapse

Ez katasztrófa! – Őszinte betakarítási értékelő és határszemle a HEKTÁR Nagyágyúkkal (HEKTÁR Nagyágyúk)

Saturday, July 18, 2026 • Duration 02:18:15

Milyen eredményekkel zárult a kalászosok betakarítása a Lajoskomáromban, Pusztakovácsiban vagy éppen Halásziban? És milyenek a tavaszi vetésű növények? Milyen stratégiával próbálnak túllendülni a jelenlegi, rendkívül nehéz időszakokon a HEKTÁR Nagyágyúi? Miért volt szinte történelmi mélypont az idei aratás Csepregi Attiláéknál, míg történelmi rekord a facélia Lajos Misiék gazdaságában? És miért nem kedvezett a száraz, ugyanakkor hűvös tavasz Berend Feriéknek?A HEKTÁR Nagyágyúk legújabb adásában ismét Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal értékelünk őszintén, ezúttal a 2026-os kalászos szezont: terméseredmények, technológiai tapasztalatok, sikerek, csalódások és azok a döntések, amelyek alapjaiban határozhatják meg a következő éveket.Mit mutattak a no-till és a sávműveléses területek? Mennyit számított az elővetemény, a genetika vagy éppen a tavaszi időjárás? És milyen állapotban vannak most a kukorica- és napraforgó-állományok az ország különböző részein?Az adásból többek között kiderül:- milyen terméseredmények születtek a három gazdaságban;- mi okozta a legnagyobb veszteségeket;- hogyan teljesített a no-till és a sávművelés;- milyen állapotban vannak a tavaszi kultúrák;- milyen változtatásokra készülnek a következő szezon előtt.👇 Ti hogyan értékelitek az idei szezont?Milyen terméseredményeket értetek el, és min változtattok a következő évben? Osszátok meg a tapasztalataitokat kommentben – kíváncsiak vagyunk, hogy az ország különböző részein hogyan alakult ez a rendkívül nehéz év.Ha tetszik a HEKTÁR munkája, és fontosnak tartod a független agrárszakmai tartalmakat, támogatásoddal te is hozzájárulhatsz a következő műsorok elkészítéséhez:👉 https://hektarpodcast.hu/tamogatasTARTALOM:00:00 – 4:00. -Bevezető, podcastajánló4:01 - 1:02:26 - Aratási eredmények és kísérletek I.34:40 - 57:14 - Kalászos kísérletek57:14 - 1:02:26 - Aratási eredmények és kísérletek II.1:02:26 - 1:34:14 - A tavaszi vetésű növények I.1:34:14 - 1:46:33 - A Shelbourne kalásztépő asztal1:46:34 - 2:02:04 - A tavaszi vetésű növények II.2:02:05 - 2:18:16 - Agrár-közgazdaságtan, tőzsdei spekuláció és zárszó

Read moreCollapse

Csődhullám jön a magyar mezőgazdaságban? – Agrárszakmai vitaindító az európai agrárium jövőjéről (HEKTÁR Magágy)

Saturday, July 11, 2026 • Duration 01:55:30

Tömegesen jelenthetnek csődöt a magyar agrárvállalkozások a következő időszakban? Van jövője a családi gazdaságoknak vagy a mérethatékonyság mindent visz? Milyen irányba mutat az Európai Unió agrárpolitikája, és szüksége van-e a térségnek, így Magyarország mezőgazdaságának a gyökeres változásra? Mit jelenthet a Mercosur-megállapodás az európai termelők számára? Van kiút, vagy szépen lassan kicsúszik a talaj egy teljes ágazat alól?A Mercosur-megállapodás, az ukrán import, a csökkenő jövedelmezőség és az egyre élesebb nemzetközi verseny olyan kérdések, amelyek ma már minden gazdálkodót érintenek. De valóban csődhullám következhet? Hol hibázott az európai agrárpolitika? És van-e még esély arra, hogy az európai termelők ismét versenyelőnybe kerüljenek?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat újabb adásban ezekről a sokakat foglalkoztató kérdésekről beszélgetünk egy 5000 hektáros agrárvállalat vezetőjével, Széplaki Tamással, valamint a nagyjából 1000 hektáron családjával termelő Lajos Mihállyal. A műsor célja határozottan nem a pánikkeltés, hanem egy őszinte, szakmai vita elindítása olyan témákról, amelyek meghatározhatják a magyar mezőgazdaság következő évtizedét. Néhány témakör: agrároktatás, biogazdálkodás, szójatermesztés, az autóipar hatása a kistermelői termékek kereskedelmére, agrártámogatások...💬 Te hogyan látod a helyzetet? Valóban fordulóponthoz érkezett a magyar agrárium, vagy van még kiút? Írd meg a véleményed a kommentek között!TARTALOM:00:00 - Bevezető, podcastajánló03:54 - A probléma gyökere – hogyan jutottunk idáig?20:25 - Van még jövője a családi gazdaságoknak?39:28 - Bio vagy nem bio? - Magasabb hozzáadott érték vagy árverseny?1:11:02 - Szója: elszalasztott lehetőség vagy kitörési pont?1:26:20 - Agrárképzés és oktatás – hol van a legnagyobb lemaradás?1:44:23 - Milyen mezőgazdaságra lesz szüksége Európának?

Read moreCollapse

Aszályban minden a talajon múlik? – Talajjavítási tapasztalatok az Alföldön és a Dunántúlon (HEKTÁR Plusz)

Saturday, July 4, 2026 • Duration 01:48:13

Mennyire számít a talaj állapota egy aszályos évben? Milyen eredmények érhetők el a mésztartalmú talajjavítókkal az Alföldön és a Dunántúlon? Mire érdemes figyelni egy öntözött területen vagy éppen egy no-till átállás alatt álló gazdaságban? Megéri-e pénzügyileg is a talaj állapotára figyelni, sőt költeni? Vannak-e buktatók, és vajon mindenhol működik? Valóban a talajjavítás lehet az egyik kulcsa a stabilabb terméseredményeknek?Ebben a HEKTÁR Plusz podcast adásunkban két különböző adottságú gazdaság tapasztalatait ismerhetjük meg a takajjavítással összefüggésben: az Alföldről és a Dunántúlról érkező termelők mesélnek arról, hogyan változott talajuk állapota, milyen eredményeket hozott a mésztartalmú készítmények kijuttatása, és milyen kihívásokkal találkoztak a gyakorlatban.Szó esik a talajszerkezetről, a vízmegtartásról, a meszezés szerepéről, a regeneratív gazdálkodásról, valamint arról is, hogy hosszú távon milyen hatással lehetnek ezek a beavatkozások a termésbiztonságra. Egy szakmai beszélgetés valós gazdálkodói tapasztalatokkalHa tetszett az adás, iratkozz fel a HEKTÁR csatornára, és oszd meg azokkal is, akik szerint a jövő mezőgazdasága a talaj egészségével kezdődik.Vendégek:Farkas Ákos, a Zala vármegyei Baki Agrocentrum cégcsoport növénytermesztési vezetőjePogonyi Attila, a hajdúnánási Nyakas-Farm Kft. agronómusa, növényvédőseBerecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetőjeTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:46 – Két gazdaság, két országrész: a résztvevők bemutatkozása21:15 – Az okok - Miért vágtak bele a talajjavításba?50:25 – Talajjavítás a gyakorlatban: technológia, kijuttatás, költségek01:17:25 – Mit mutatnak az eredmények? Termés, vízmegtartás és talajszerkezet01:38:00 – Mit vigyen haza egy gazdálkodó? A legfontosabb tanulságok

Read moreCollapse

Mitől regeneratív a regeneratív? Nincs más útja a termelőknek? – Szakmai vitaindító a Phylazonittal

Sunday, June 21, 2026 • Duration 01:49:23

Mitől regeneratív egy adott gazdálkodási forma? A no-till a regeneratív vagy már az is, ha a szervestrágyát bekeveri a gazdálkodó? Fontos-e a regeneratív gazdálkodás 5 alapelve, és ha nem, mi lép a helyükbe?A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában ezúttal egy különleges beszélgetés hangzik el a Phylazonit támogatásával, hiszen a talajbaktériumokkal, mikrobiológiai készítményekkel, lombtrágyákkal és talajvizsgálatokkal is foglalkozó cég vitaindítónak szánt podcastban próbálta meghatározni, mi is az a regeneratív gazdálkodás.A műsor során szó esik a bálaégetés negatív hátrányáról, a szárbontásról, a tápanyagok mobilizálásáról is.

Read moreCollapse

No-till glifozát nélkül, kárpáti borzderes száraz legelőkön - Beszélgetés a fenntartható agráriumról

Monday, June 1, 2026 • Duration 01:27:45

A fenntartható mezőgazdaság valóban a jövő útja? Hogyan lehet egyszerre környezeti és gazdasági szempontból is életképes egy gazdaság? Mit tanulhatunk azoktól, akik már ma is a talaj, a víz és a táj adottságaira építik a gazdálkodásukat?Ebben a HEKTÁR Magágy különkiadásban, a Kóshalmi Őshonos Állatpark Föld napi rendezvényén beszélgettünk a magyar agrárium egyik legfontosabb kérdéséről: arról, hogy miként alkalmazkodhatunk a klímaváltozás, az aszály és a növekvő költségek jelentette kihívásokhoz. Szó esik vízgazdálkodásról, talajkímélő rendszerekről, biogazdálkodásról, vegyszermentes no-tillről, tájgazdálkodásról, a kárpáti borzderes szarvasmarha szerepéről, valamint arról is, hogy van-e jövője a helyi élelmiszer-előállításnak.Vendégeim:Magyar Kitti vidékfejlesztési agrármérnökPalik Ferenc ökogazdálkodó SzápárrólTörök Hunor szarvasmarhatartó, a Kárpáti Borzderes Egyesület elnökeMiért lesz kulcskérdés a vízmegtartás a következő évtizedekben?Hogyan működik egy talajkímélő biogazdaság?Miért lehet fontos szerepe az őshonos állatfajtáknak?Érdemes-e tájban és ökológiai rendszerekben gondolkodni?Hogyan lehet ellenállóbbá tenni a mezőgazdaságot a szélsőséges időjárással szemben?Mi okoz nehézséget egy termőföldtől az asztalig rendszerben?Ha érdekel a regeneratív szemlélet, a talajvédelem, a vízgazdálkodás és a fenntartható élelmiszer-termelés jövője, akkor tarts velünk ebben a különleges kerekasztal-beszélgetésben!TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló01:40 – Van működő alternatíva a jelenlegi rendszer helyett?20:20 - Bio no-till, glifozátmentes regeneratív34:42 – Mit tud a kárpáti borzderes, amit más nem?52:26 – A víz lesz a következő évtizedek legfontosabb kérdése?1:09:46 – Van jövője a helyi élelmiszer-termelésnek?

Read moreCollapse

Mi fán terem az AGRÁR-ERDÉSZET? - Kombájn a fasorokban, gyümölcsök a lombok alatt, legelő az erdőben (HEKTÁR SZakmázó)

Saturday, May 2, 2026 • Duration 01:42:04

Miért tekintünk Magyarországon még mindig „mostohagyerekként” az agrár-erdészeti rendszerekre, miközben Európa nyugati felén már bizonyított technológiáról van szó? Megéri-e „elpocsékolni” a jó minőségű termőföldet fákra? Mi az a földegyenérték arány (LER), és hogyan jön a képbe a karbonpiac? Tényleg megterem a málna egy fasor alatt? Miért volt jó a makkoltatás, és miért kiváló megoldás a fás legelőkön történő állattartás? mire kell figyelni, amikor a kombájn a fasorok között dolgozik? Miért kellett tölgyet telepíteni a a biodiverz, méhészeti célokra készített területre? Mit jelent lelkileg egy agrár-erdészeti rendszer? És milyen közgazdaságilag is kimutatható előnye van a mezővédő erdősávoknak?Ebben az adásban Gribek Dani körbejárja az agrárerdészeti rendszerek világát: a fás legelőktől a bogyós gyümölcsök árnyékben termesztésén át a szántóföldi köztes növénykultúrákig. Vendégeinkkel – Bíró Zsigmond biogazdálkodóval és Keserű Zsolt tudományos főmunkatárssal (ERTI) – megvitatják az ökonómiai előnyöket, a klímaváltozásra adott válaszokat és a hazai jogszabályi környezet kihívásait.Néhány előny kedvcsinálónak:- 1 hektár agroerdészeti terület jövedelme megfelel 0,8 hektár mezőgazdasági és 0,6 hektár erdőgazdálkodási terület együttes hozamának. - A nitrátkimosódás akár 46%-kal is mérsékelhető ezekben a rendszerekben. - A fás legelők nemcsak árnyékot adnak, de például a madárcseresznye vagy a makkoltatás javítja a húsminőséget is. - A mezővédő erdősávok nemcsak a mikroklímát védik, de belépőt jelenthetnek az önkéntes karbonpiacra is.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló4:45 – Az agrárerdészet fogalma és történelmi háttere 9:00 – Környezetvédelmi hatások18:25 – Fás legelők és makkoltatás: Hagyományok az állattenyésztésben 32:30 – Egy biogazda őszinte vallomása: Megérte 26 éve erdőt telepíteni? 37:13 – Bogyós gyümölcsök és fák: Védelem az UV-sugárzás ellen 45:50 – A matek: földegyenérték arány (LER) magyarázata 50:00 – Szántóföldi rendszerek: kombájn a fasorok között1:12:45 – Karbongazdálkodás: plusz bevétel a fák után?1:25:20 – Miért nem terjed itthon gyorsabban a technológia? 1:38:00 – Összegzés és záró gondolatok

Read moreCollapse

Vessünk vagy ne vessünk tavasszal? - Vetési tippek a talajműveléstől a tápanyagon át a vetőmagig... (HEKTÁR Plusz)

Friday, April 10, 2026 • Duration 01:51:43

Bár sokszor hallani, hogy a tavaszi vetés sikere kizárólag a csapadékon múlik, a szakértők szerint rengeteg olyan tényező van, amit gazdaként mi magunk is befolyásolhatunk a siker érdekében. A legfontosabb alapelv: a tudatosság és a precizitás minden munkafolyamatban.Hogyan érdemes nekikezdeni a tavaszi vetésnek? Mire kell figyelni, és mik a leggyakoribb hibák, amelyek akár a sikerességet, a jövedelmezőséget is negatívan befolyásolhatják? Érdemes-e egyáltalán erről a témáról beszélgetni a legszárazabb hazai vidékeken? Hol van a legnagyobb hiányosság és kockázat az időjárás mellett? A vetőmag minőségében? A gépek tudásában? A sortávban? A munkaerő-hiányban? Vagy éppen a szakmai ismeretek hiányoznak a gyakorlatból?A HEKTÁR Plusz podcast újabb adása, ami ezúttal a Syngenta támogatásával készült, a tavaszi vetés legfontosabb kérdéseit veszi sorra.Gribek Dániel műsorvezető vendégei:- Zilahi András, a Syngenta Agronomy Solution vezetője, agronómiai megoldások fejlesztésének csapatvezetője- Bellai Tamás, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnöke- Tolnai Péter, a Vaderstad Kft. értékesítési, kereskedelmi vezetőjeCsak néhány tanács a HEKTÁR podcastból:- Hagyjuk el a forgatást, kerüljük a túlművelést- Tavasszal minden felesleges súlyt (orr- és keréksúlyok) érdemes levenni a traktorról, és csökkenteni a guminyomást a talajtömörödés elkerülése végett- Nem minden hibrid alkalmas minden technológiához- Sokan a vetőmagot hibáztatják, miközben a helytelen sebességmegválasztás vagy a rosszul beállított lesodrók okozzák a tőszámhibákat.- A túl nagy sebesség (pl. 15 km/h felett) rontja a mélységtartást, különösen rögösebb vagy mulccsal borított talajokon.- Napraforgónál az 50 cm-es sortáv stabilabb termést és jobb gyomelnyomást mutathat az aszályosabb években is.- A hatékony tápanyag-utánpótlás alapja a mérés, különösen a mélyebb rétegekben.- Használjuk a digitális rendszereket (pl. Cropwise) a táblaspecifikus tőszám- és hibridajánlatokhoz, hogy csökkentsük az időjárási kockázatokat.TARTALOM:0:00 - 5:18 - Bevezető, vlogajánló5:19 - 13:32 - Időjárás vagy más tényező?13:33 – 27:00 - Talajművelési stratégiák és nedvességmegőrzés27:00 – 33:19 - Vetőmagminőség és genetika38:44 – 58:39 - A vetőgép beállítása és a vetés precizitása58:39 – 1:20:23 - Tápanyag-utánpótlás és mérések1:20:23 – 1:41:19 - Geometria és digitális megoldások1:41:19 – 1:51:44 - Összegzés: Vessünk vagy ne?

Lesz gázolaj? Spórolni kell a műtrágyával? Jönnek a robottraktorok? Mi lesz a no-tillel? - (HEKTÁR Nagyágyúk)

Monday, April 6, 2026 • Duration 02:06:27

Milyen hatásai lehetnek az iráni háborúnak a mezőgazdaságra nézve? Változhat-e miatta a vetésszerkezet, és mire lehet készülni a gázolaj vagy a gáz tekintetében? Mit gondolnak a HEKTÁR Nagyágyúi a robottraktorokról vagyis az önvezető eszközhordozókról? Mi a helyzet a határban? Mikor, hogyan kezdődik a tavaszi vetési szezon? És tényleg indul a no-till átállás Lajoskomáromban 2027-től?„Lekötjük a biztos nullát” – hangzik el az adásban az egyik legfájdalmasabb mondat a jelenlegi terményárak kapcsán. A 12. adásban a Hektár Nagyágyúi (Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály) nem finomkodnak: őszintén beszélnek arról a gazdasági és technológiai sokkról, amit a háborúú, az elszálló energiaárak és a kiszámíthatatlan tőzsde zúdított a magyar mezőgazdaságra.Amiről a 12. adásban szó lesz:- Tőzsdei hullámvasút és árfolyamgát- Gázolaj és gázkérdés- Hígtrágya, az új „aranytartalék”- Robotok a határban- Határszemle és no-till kihívások- Sertéspiaci helyzetkép Tartsatok velünk, és tudjátok meg, miért kell „rohadt jól csinálni” azt is, ami éppen veszteséges!TARTALOM:0:00 -Bevezető, vlogajánló3:49 – Terménypiac és tőzsdei bizonytalanság27:50 – Gáz és gázolaj kérdéskör40:58 - Válságstratégiák56:10 – Hígtrágya-technológia: nyűgből precíziós fegyver1:08:40 – Határszemle1:30:40 – Robotizáció és felelősség1:52:09 – Sertéshelyzet-értékelés

Read moreCollapse

HEKTÁR mezőgazdasági podcast – Details, episodes & analysis

Podcast details

Recent rankings

Apple Podcasts

Spotify

Shared links between episodes and podcasts

RSS feed quality and score

Publication history

Latest published episodes

Related Shows Based on Content Similarities

Related Shows Based on Content Similarities

Apple Podcasts

Spotify

HEKTÁR mezőgazdasági podcast – Details, episodes & analysis

Podcast details

Recent rankings

Apple Podcasts

Spotify

Shared links between episodes and podcasts

Other2

RSS feed quality and score

Publication history

Latest published episodes

Similar podcasts and content

Related Shows Based on Content Similarities

Related Shows Based on Content Similarities

Other2

Apple Podcasts

Spotify