Explore every episode of the podcast Greendex

A Holnapután újabb adásának vendége Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány projektigazgatója, akivel a régiós klímavédelmi és fenntarthatósági programokról beszélgettünk. A fenntarthatóság kérdése ma már elkerülhetetlen téma, legyen szó gazdasági, társadalmi vagy környezeti kihívásokról. A világ egyre inkább felismeri, hogy a lineáris gazdasági modell, amely a termelés és fogyasztás után hulladékot hagy maga után, hosszú távon nem fenntartható.

A Holnapután újabb adásának vendége Matolcsy Miklós, aki a Fenntarthatósági Témahét vezetője. Különösen fontosak azok a kezdeményezések, amelyek a jövő generációinak szemléletformálását segítik. Miklós segítségével beszélgetésünk során körbe jártuk, hogy hogyan lehet a fiatalokat aktívan bevonni ebbe a témába. Az adásunk során négy fő blokk mentén érintettük a fenntarthatóság oktatásának jelentőségét, a program lehetőségeit és hatásait.

A Holnapután következő adásának vendége Szöllősi Réka, független élelmiszer-politikai elemző és fenntartható élelmezési szakértő. Egyre többen ismerik fel, hogy a fenntartható élelmezési rendszerek kialakítása nemcsak a bolygónk védelmét szolgálja, hanem hosszú távon az emberi egészség megőrzéséhez is hozzájárul. De mit is jelent pontosan a fenntartható táplálkozás, és hogyan valósíthatjuk meg a mindennapokban? Műsorunkban erre fogunk választ kapni Rékától!

A Holnapután legújabb adásának vendége Pál Tamás, a Green Assistance műszaki vezetője, akivel az elektromos autózásról fogunk beszélgetni. A világ számos pontján, így Magyarországon is egyre jobban megfigyelhető elektromos járművek térnyerése, hiszen ezek a technológiák hozzájárulhatnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez és az energiatakarékossághoz. Műsorunk során beszélni fogunk az előnyeiről, hátrányairól, tévhitekről és a jövőjéről.

A Holnapután adásának újabb vendége Dr. Bakó Gábor, az Interspect társalapítója, aki légi felmérések segítségével támogatja a természetvédelmet. Vendégünk drónok és repülők használatával készít olyan nagy felbontású multisprektrális felvételeket, amelyek jelentős áttörést jelentenek a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és infrastruktúra-fejlesztésben egyaránt. Beszélgetésünk során hallhatunk eddigi projektjeikről, alkalmazási területeikről, jövőbeli terveikről és innovációkról.

A Holnapután legújabb adásában a vendégünk Szomor Dezső, a Szomor Farm alapítója és tulajdonosa, akivel beszélgettünk az állattartásról és a biogazdálkodásról. Vendégünk farmja egy olyan hely, ahol a természet tisztelete és a minőségi élelmiszerek iránti szenvedély találkozik. Rengeteg érdekességet hallhattunk az állattartásról, az állattenyésztés jövőjéről, a magyar piacról és gasztronómiáról, illetve érdekes fogyasztói szokásokkal ismerkedhettünk meg.

A Holnapután újabb adásában a vendégünk Lányi Eszter, a Nemzeti Filmintézet képzési igazgatója, akivel a fenntartható filmgyártásról beszélgettünk. Ennek a kettőnek a találkozása elsőre szokatlannak tűnhet, azonban szerepe a modern filmgyártásban egyre jelentősebb. Műsorunk során vendégünk segítségével körül járjuk a forgatások környezeti hatásainak témakörét, majd zöld megoldásokat sorolunk fel és foglalkozunk az iparág jövőjével. A fenntartható filmgyártás folyamata már elkezdődött és csak idő kérdése, hogy ez váljon normává nemzetközi szinten is.

Az év első Holnapután adásában a vendégünk Mukics Dániel, tűzoltó alezredes, az
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Műsorunkban részletesen
körbejárjuk, hogyan válik valaki kéményseprővé, milyen teendői vannak az embereknek a kéményük karbantartásával kapcsolatban, és miért nélkülözhetetlen ez a szolgáltatás. Megvizsgáljuk, milyen veszélyeket rejthet magában a szén-monoxid, és hogyan lehet megelőzni a baleseteket. Kitérünk a kéményseprők mindennapi kihívásaira és a szakma jövőjére, valamint megosztunk néhány érdekességet is a kéményseprés történelméről.

A Holnapután legújabb adásában a vendégünk Skultéti Bernadett, a MÁS Kert alapítója és vezetője, aki ezek mellett lelkes konyhakert népszerűsítő is. Műsorunk során beszélni fogunk a friss hazai zöldségek és gyümölcsök kínálatáról, a kamrák kincseiről, kertészeti tippekről és a tudatos fogyasztásról. Az egészséges táplálkozás a téli időszakban különleges kihívások elé állít minket, hiszen a friss, hazai zöldségek kínálata szűkösebb, és a boltok polcain egyre több import termékkel találkozunk. Vendégünkkel a beszélgetésünk során erre a kihívásra keresünk megoldásokat.

Az idei év utolsó Holnapután adásában a vendégünk Czibula Mihály, az MVM Paksi
Atomerőmű Zrt. További Üzemidő Hosszabbítás kiemelt projekt vezetője.
Műsorunkban beszélünk általánosságban az atomenergiáról, a Paksi Atomerőműről és a hosszútávú fenntarthatóságról. Magyarországon a Paksi Atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének egyik legmeghatározóbb pillére, a teljes hazai termelés több mint felét biztosítja, azonban megítélése még mindig megosztó lehet. Az atomenergia kritikusai az atomhulladék kezelésének kérdését és az esetleges balesetek kockázatát hangsúlyozzák, azonban a mai napon Mihály segítségével szétoszlatjuk a tévhiteket.

A 2024-es év utolsó előtti adásában, a Holnapután vendége Bokor Károly, horgász
szakíró, akivel a horgászatról és a halászatról beszélgettünk. A horgászat nemcsak
hobbi, hanem szenvedély, amely sokak számára életre szóló elköteleződést jelenthet, mint például mai vendégünknek is hiszen Bokor Károly, a magyar horgászvilág egyik meghatározó alakja, mivel a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnöke. Beszélgetésünk során elmélyedünk a tél és a horgászat kapcsolatában, megemlítjük a halak vetélytársait és számos halételt sorolunk fel.

A Holnapután legújabb adásában szokatlan módon kettő vendégünk is érkezett,
Tornyánszki Éva és Weisz Szilvia, akik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
munkatársai. A velük folytatott beszélgetés során foglalkoztunk az intézményük
fenntarthatósági céljaival, hitvallásával és programjaival. Megismerkedtünk a MOME Erdő programjával, ahol a hallgatók több tízezer facsemetét ültettek már el az évek során. A fatelepítések során prototipizált és létrehozott Zöldbölcső projektjükről is meséltek a vendégeink, majd ezután a fenntarthatósági aktivitások integrálásáról volt szó az oktatásban.

A Holnapután legújabb adásában Belayane Najoua, a Munch globális PR-vezetője volt a
vendégünk, akinek segítségével megoldásokat kerestünk az ételpazarlás csökkentésére,
főként a hamarosan beköszöntő karácsonyi időszakra való tekintettel. Műsorunkban
foglalkoztunk a pazarlás Magyarországra és más európai országokra jellemző
mértékével, a rossz szokásokkal és a globális tendenciákkal. Najoua tanácsokat
fogalmazott meg arra nézve, hogy milyen módon tudnánk csökkenteni
túlfogyasztásunkat egyéni szinten, és nemzetközi példákat is említett. A Munch
tevékenységéről, céljairól és jövőjéről is hallhattunk az eddigi terveket alapul véve.

A Holnapután legújabb adásában Cseh Orsolya vegyészmérnök volt a vendégünk, akivel azt a témát boncolgattuk, hogy hogyan is hatnak életünkre a gyógyszerek. Miután áttekintettük, hogy az emberiség mióta kezeli a különböző betegségeit gyógyszerekkel, foglalkoztunk az állatok öngyógyító képességével, és azt is megnéztük, milyen gyógyszereket nem érdemes keverni egymással. Ezt követően az orvos által felírt gyógyszerszedés idő előtt való megszakításának veszélyeiről beszélgettünk, majd azt tártuk fel, hogyan szennyezhetik bolygónkat a természetbe hulladékként kikerülő gyógykészítmények, és hogy miként kerülhetjük el az ilyen jellegű környezetkárosítást.

A Holnapután legújabb adásában egy aktuális eseménnyel, az ENSZ 2024-es klímavédelmi konferenciájával foglalkoztunk, mely a november 19-én rögzített felvétel pillanatában még javában zajlott Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. A november 11. és 22. között tartott, röviden csak COP29-nek nevezett globális szintű eseményről, pontosabban annak a felvétel idején aktuális helyzetéről, valamint személyes tapasztalatairól Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ közgyűlésének volt elnöke mesélt nekünk, aki mindemellett a COP29 nemzetközi tanácsadó testületének is tagja volt.

A Holnapután legújabb adásában a klímaválság, valamint a fenntarthatóság nehézségeire megoldásokat kínáló vállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetésekről beszélgettünk. Vendégünk Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap befektetési igazgatója volt, aki már több mint egy évtizede foglalkozik kockázati tőkebefektetésekkel. Miután kitekintettünk arra, hogy milyen finanszírozási formák érhetők el a vállalkozások számára, megnéztük, hogy az alapítók milyen módon indíthatják el a forráskeresést, és mit szükséges tenniük azért, hogy meggyőzzék a befektetőket arról, hogy megéri őket támogatni. Emellett rávilágítottunk a kockázati tőkebefektetés és az egyéb pénzszerzési lehetőségek főbb különbségeire, majd a kockázati tőkepiac múltjában, jelenében és jövőjében merültünk el.

A Holnapután legújabb adásában a minden nyáron megismétlődő szúnyoggyérítésről beszélgettünk, mert bár a szúnyogszezonnak kétségkívül vége van, egy fenntarthatósággal és természetvédelemmel foglalkozó műsorban nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy milyen komoly ökológiai károkat okozott ennek a kémiai alapú gyakorlata idén is. Vendégünk Kántás Zoltán környezetvédelmi méréstechnikus volt, aki mindemellett aktív természetvédő, hiszen több cikket írt a témában a Greendex.hu-ra, melyeknek nem titkolt célja az volt, hogy tudatosítsa az emberekben az egyéni cselekvés fontosságát. Ennek szellemében vettük végig, hogy pontosan miért lehet ártalmas a kémiai szúnyoggyérítés az élővilágra és a lakosság egészségére, majd pedig arra is kitértünk, hogy mit tehetünk mi egyénileg azért, hogy ne kelljen nyaranta menetrendszerűen fogadnunk az égből hulló áldásként beharangozott vegyszerpermetet.

A Holnapután legújabb adásának vendége Imre Tamás többszörösen díjnyertes fotóművész volt, akinek köszönhetően a természetfotózás kulisszái mögé nyerhettünk betekintést. Miután végigvettük, hogyan lesz valakiből hivatalosan is elismert fotóművész, valamint hogy mi az, ami megkülönbözteti az alkotóművészeket a bérmunkákat vállaló fotósoktól, megnéztük, miként születik meg egy természetfotó a téma keresésétől a kiállításon történő bemutatóig. Beszéltünk továbbá arról, hogy mennyire etikus „megrendezni” egy-egy természetfotót, és az is szóba került, hogy milyen károkat okozhatunk a természetben, ha fotózás közben nem vagyunk kellőképpen elővigyázatosak. Szintén téma volt még az extrém helyzetekben történő természetfotózás, Imre Tamás pedig tippeket is adott azoknak, akik érzik magukban a késztetést, hogy természetfotókat készítsenek.

A Holnapután legújabb adásában a vendégünk Dr. Wégner Krisztina volt, aki a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány környezetvédelmi szakértőjeként és szakjogászaként vesz részt az alapítvány Európai Uniós támogatást nyert projektjében, mely Észak-Macedónia hulladékgazdálkodásának megtervezésével foglalkozik. A műsorban részletesen beszéltünk a Kék Bolygó Alapítvány projektjéről, a globális és a balkáni hulladékgazdálkodás legfőbb problémáiról, kihívásairól, valamint arra is kitekintettünk, hogy milyen úton és hogyan kell elindulnia annak, aki a Balkánon szeretne partnereket szerezni egy fenntarthatósággal kapcsolatos projekt vagy technológia elindításához.

A Holnapután legújabb adásában a borászat és a fenntarthatóság kapcsolatáról beszélgettünk. Vendégünk Dóber László volt, aki a Balatonnál található kéthelyi Kristinus Borbirtok szőlésze és farmmenedzsere. A Kristinus Borbirtok pár éve még konvencionális borászatként működött, azonban egy ideje áttért a biodinamikus gazdálkodásra. Ennek előnyeibe, nehézségeibe, elméleti és gyakorlati ismereteibe avatott be minket vendégünk, de azt is megtudtuk tőle, miben különbözik ez a típusú gazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági működés egy másik válfajától, az organikus gazdálkodástól és borászattól.

A Holnapután aktuális adásában egy korunkat jelentős mértékben meghatározó szenvedélybetegséggel, a munkafüggőséggel foglalkoztunk. Amikor ugyanis az internet és az ezáltali távmunka megannyi lehetőséget kínál a munkavégzésre, nem nehéz azon kapni magunkat, hogy időről időre egyre többet túlórázunk, sőt egyenesen addikció alakult ki bennünk a munkánkkal kapcsolatban. De mik ennek a furcsa betegségnek a sajátosságai, milyen típusú foglalkozások válthatják ki, mennyire lehet veszélyes a mentális, a lelki vagy akár a fizikai egészségünkre nézve, és meg lehet-e vele küzdeni úgy, hogy ne kelljen közben feladni a napi betevőt biztosító munkát? Ezekre a kérdésekre Kürti László okleveles pszichológus, narkológus és addiktológiai konzultáns válaszolt nekünk.

Aki úgy érzi, érintett lehet a témában, ne féljen segítséget kérni! Akár műsorunk vendégét, Kürti László pszichológust is fel lehet keresni. Hozzá az alábbi weboldalon találunk elérhetőségeket: www.kurtilaszlo.eu

A Holnapután aktuális adásában azt jártuk körül, hogy milyen szinten van jelen hazánkban az egyik legnagyobb környezeti lábnyommal rendelkező iparág, vagyis a vendéglátás életében a fenntarthatóságra, a zöldebb működésre való törekvés. Ebben Juhász András fenntarthatósági szakértő, a környezetbarát tisztítószerekben utazó BIBO nevű vállalat alapító tulajdonosa és szakmai igazgatója volt a segítségünkre, akivel kitértünk a vendéglátásban keletkező hulladék egyes típusaira, a beszállítással járó környezetszennyezésre, a szociális tényezőkre, és listáztuk azt is, hogy milyen megoldási lehetőségek kínálkoznak az iparág kizöldítésére.

A Holnapután aktuális adásában Sódar Gabriellával, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatóhelyettesével beszélgettünk az alapítvány egyik fontos projektjéről, a 2022-ben indult WAVE (World Added Value Equity) akcelerációs programról. A program elsődleges célja a környezeti fenntarthatóságot elősegítő innovatív üzleti megoldások támogatása Magyarországon és a Kárpát-medencében. Ebben a szellemiségben fejlesztenek startup-vállalkozásokat, amelyek egy-egy fenntarthatatlanná vált szokásunkra kínálnak környezetbarát alternatívákat, technológiákat.

A Holnapután legújabb adásában egy sokak által félreértett tevékenységgel, a vadászattal foglalkozunk. A témába Murányi Zsolt, vadgazdálkodási szakmérnök, valamint a Trivenator Kft. vadásztanfolyam-vezetője avatott be minket, akitől nemcsak azt tudtuk meg, hogy mi a különbség vadász és vadász között, hanem azt is, hogy – a sztereotípiákkal ellentétben – a vadászat valójában nem más, mint alkalmazott természetvédelem. Azaz a lényege nem a természet öncélú kizsákmányolása, hanem a fenntartható állapotok biztosítása mind a vadállomány és az erdőgazdálkodás, mind pedig a mezőgazdaság, illetve a lakosság szempontjából.

Egy igazi nagyragadozó, a Magyarországon fokozottan védett hiúz áll a Holnapután legújabb adásának középpontjában. Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark munkatársa, valamint az intézmény kárpáti hiúzának gondozója mesélt nekünk arról, mit kell tudni erről a rejtőzködő életmódot folytató nagymacskáról, egyúttal pedig abba is beavatott minket, hogy miért van fontos szerepe a tréningeknek a vadasparkban tartott állatok gondozásában.

2021-ben jött létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). A szervezet feladatköre igen sokrétű, a szerencsejátéktól, a bányafelügyeletig, a kiberbiztonságtól a dohányügyig számos terület tartozik hozzá. Fenntarthatósági szempontból a legfontosabbak az ESG-hez és a geotermikus energiához kapcsolódó feladataik. Ezekről beszélgettünk Molnár Csaba Gáborral, az SZTFH ESG igazgatóságának vezetőjével.

Egyre többször hallani, hogy veszélyben a kakaó vagy épp a kávé – egyre kisebb termőterületekre szorulnak vissza a klímaváltozás, vagy épp az annak nyomán megjelenő kártevők miatt. De mi a helyzet itthon? Hazánkban is megvannak azok az ikonikus gyümölcsök és persze zöldségek, melyektől fájó lenne a búcsú. Vajon vannak-e olyan fajok, melyek korábban nem voltak itthon megtalálhatók, de a jövőben helyük lehet a mezőgazdaságban vagy épp a kiskertekben? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Dr. Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorával. 

Az utóbbi időben megszaporodtak az SUV-nak nevezett autók az utcákon. Ez már csak azért is különös, mert az autóiparban az elmúlt években meghatározó szemponttá vált a kibocsátás-csökkentés és a környezetvédelmi megfontolások, ezek a nagytestű (vagy legalábbis annak tűnő) autók viszont nem feltétlenül ilyen szellemben születtek. Hogy mi hozta el az SUV-k sikerét, milyen hátrányaik vannak, és jelentenek-e valódi környezetvédelmi problémát a klasszikus autókhoz képest, arról Várkonyi Gábor autópiaci szakértővel beszélgettünk.

Ruháinknak nagyon fontos szerepük van életünkben. Nem csak egy plusz réteget jelentenek, melyek közöttünk és a külvilág között feszülnek: saját stílusunk is testet ölt bennük, az önkifejezés eszközei is. Nem utolsó sorban pedig azért is fontos kérdés a ruházkodás, mert a fenntarthatósági kérdésekkel is szorosan összefügg. Aktuális adásunkban Gózon Eszterrel beszélgetek, aki fenntartható szemléletű szín- és stílustanácsadóként a mindennapokban azon dolgozik, hogy az emberek minél jobban érezzék magukat a bőrükben, és közben a gardróbjuk is fenntarthatóbb legyen.

A komposztálás során szerves, főképp növényi hulladékból egy tápanyaggazdag humuszos közeget képződik. A folyamatnak több válfaja is ismeretes, és a helyi adottságokhoz mérten választhatunk, hogy melyik a nekünk leginkább megfelelő. Ha viszont nagyobb léptékben, közösségi komposztálásban gondolkozunk, akkor egy magyar startup, a Compocity megoldását is választhatjuk. Podcastunk legújabb adásában a cég alapítójával, Pancsa Emesével beszélgettünk.

Kevés szó esik róla, pedig a fosszilisek fenntartható alternatívája lehet, ráadásul előállításának minden eleme megfeleltethető a körforgásosság elveinek. A biogázról, mint megújuló erőforrásról Eszes Zsolttal, a biogáz előállításával is foglalkozó Water4All Zrt. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A klíma- és ökológiai válság megoldásának egyik kulcsa, hogy mindennapi döntéseinket tudatosan hozzuk meg. Ehhez rengeteg odafigyelés és tanulás kell, de néha elég, ha csak felelevenítünk olyan tudásokat, melyekkel egyszer még/már rendelkeztünk. Ezen gondolat nyomán egyre többen ismerik fel az edukáció és a szemléletformálás fontosságát – ezt célozza a Paksi Atomerőmű Alkotó Energia programja is, melyet Iványi Krisztina, az erőmű kommunikációs főszakértője álmodott meg.

Podcastunkban a programról, de sokkal inkább a mögötte lévő szellemiségről beszélgettünk Krisztinával. Ahogy az adásból kiderül, vendégem nem csak munkája során szentel nagy figyelmet a fenntarthatósági kérdéseknek: permakultúrás módszerekkel biokertészkedik, törekszik a részleges önellátás megvalósítására, zero waste módon készíti ételeit, kapszulagardróbból öltözködik, és úgy általában élete minden területén igyekszik egyszerűen és tudatosan élni.

Mint meséli, ez számára nem is új keletű dolog, sokkal inkább családi örökség. Azonban míg egykor a szükség szorította rá az embereket a tudatos, takarékos életmódra, addig ma a fenntarthatóság követeli meg, hogy ne pazaroljunk. A feladat pedig adott, hiszen ameddig a túlélés múlt rajta, mindenki tudta, hogy miként ossza be a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az elmúlt jó néhány évtizedben, a fogyasztói kultúra széles körű elterjedésével ezek a tudások részben, vagy néhol teljesen elvesztek. Ezek visszaépítésének sikerén is múlik, hogy sikerül-e az emberiségnek megállítania korunk válságait.

A klíma szélsőségesebbé válásának nyomán az elmúlt időszakban megszaporodtak a jégesők Európa szerte. Ezek rombolása a mezőgazdaság és a magántulajdonú ingatlanok vagy épp járművek esetében is jelentős károkat okoz. A károk mérséklésére azonban létezik technológia. Erről, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszerről (JÉGER) annak vezetőjével, Kocsis Áronnal beszélgettünk.

A közlekedés fenntartható jövőjéről szóló diskurzusban a vasút nem megkerülhető tényező. Ennek egyszerű okai vannak: a közlekedés károsanyag-kibocsátásának nagyjából a 0,5%-áért felel globálisan, miközben ha a személyszállításról beszélünk, akkor az egy menetben elszállítható utasok számában szinte utolérhetetlen. Épp ezért fontos, hogy milyen lehetőségek és kihívások állnak az ágazat előtt. Erről Hegyi Zsolttal, a MÁV Start Zrt. szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Ruháink meghatározó szerepet játszanak életünkben, hiszen szerepük jóval túlmutat funkciójukon. Önkifejezésünk részéi, sokat mondanak arról, hogy mit gondolunk a világról, hogy mit szeretünk, vagy éppen mit gondolunk a kényelemről. Ruháinkhoz és a trendeket alakító és meglovagoló divatiparhoz viszont bőven kapcsolódnak fenntarthatósági problémák is. Adásunk aktuális részében ezeket tekintjük át a téma kutatójával, Dobos Emesével, a Hun-Ren KRTK Világgazdasági Kutatóintézet munkatársával.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy élete bizonyos szakaszában minden magyar találkozott a menzával, részt vett a közétkeztetésben. Ebből következik az is, hogy egy olyan ágazatról beszélünk, mely hatalmas tömegeket ér el: méretéből adódóan működésével és adott esetben a szemléletformáló tevékenységével is rengeteget tehet a fenntarthatóságért és az egészséges életmód támogatásáért. Erről beszélgettünk a közétkeztetésben piacvezető Hungast két munkatársával, Váncsodi Réka fenntarthatósági menedzserrel és Páger Zsolt projektigazgatóval.

Ugyan csak néhány évtizede kezd nyilvánvalóvá válni, hogy az emberi tevékenység folytán már–már visszafordíthatatlan folyamatokkal kell szembenéznünk bolygónkon, a természetvédelem mégsem újkeletű dolog. E régre visszanyúló történetről, az ember és természet viszonyának alakulásáról, a természetvédelem győzelmeiről, és a példaképként előttünk álló nagy elődökről is szól Erdős László biológus kutató tavaly megjelent könyve, a Hogyan mentsünk bolygót? A természetvédelem története, melyről podcastunk legújabb adásában beszélgettem a szerzővel.

Az élelmiszeripar egy intenzíven változó terület, ahol sok múlik a fogyasztói igényeken, de egyre inkább megjelennek a fenntarthatósági szempontok is. A téma jobb megértésében Dr. Némedi Erzsébet élelmiszeripari mérnök, biotechnológus, az élelmiszertudományok doktora volt a segítségemre, akivel áttekintettük az iparági kihívásokat, de szót ejtettünk arról is, hogy fogyasztóként mire érdemes ügyelni, ha törekedni szeretnénk a fenntarthatóságra.

Legfrissebb podcastunk vendégei a pénzügyek világából érkeznek, és arra próbálnak választ adni, hogy miként érhető tetten a fenntarthatóságra való törekvés egy pénzintézetnél. 

Szege György, az MBH Bank ESG- és fenntarthatósági vezetője, valamint Kovács László Viktor, az MBH Alapkezelő üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója mesél többek közt az MBH Csoport „Fenntartható Jövő Bankja” programjáról, az ESG-szemlélet mibenlétéről és fontosságáról, valamint arról is, hogy zöld befektetési termékekkel miként gyakorolhat pozitív hatást a környezetre egy pénzintézet.

Utóbbi téma azért is aktuális, mert az MBH Csoport az elmúlt időszakban bővítette zöld befektetési termékkörét, ezzel kínálva még szélesebb palettát azok számára, akik a versenyképes hozamok lehetősége mellett a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik a befektetések megválasztásakor.

(Támogatott tartalom)

A Holnapután aktuális adásában ehető vadnövényekkel foglalkozunk. Vendégem, Bukovicsné Békefi Daisy, akit a legtöbben Greens of Daisy nevű csatornájáról ismernek, gyerekkora óta foglalkozik a természetben fellelhető, sokszor gyógyhatású zöldekkel. Szenvedélyét sokan ismerik, hiszen TikTok csatornájának több mint 300 ezer követője van, és most jelent meg könyve is, mely a kezdők számára lehet nagy segítség. Az adásban több konkrét növényről, és gyűjtésükről is szót ejtünk.

Az ember kezdettől fogva fürkészte a csillagos eget. Érdeklődésünk az évezredek folyamán előbb a hiedelmekhez kötődő, vallásos színezetet, később tudományos keretet kapott. Mára az űrkutatás ott tart, hogy több milliárd fényévnyi távolságba tudunk tekinteni, és képesek vagyunk eljutni más égitestekre is. A csillagászat jelenéről és jövőjéről, no meg arról, hogy a klímaválságra válasz lehet-e egy másik égitest kolonizálása, Kiss László csillagásszal beszélgettünk.

A 300 leghátrányosabb helyzetű magyar település fejlesztését célozza a „Felzárkózó települések” program. Ennek egyik ágát az úgynevezett szociális naperőművek telepítése, illetve a köréjük font komplex, a fűtési szegénység csökkentését célzó program adja. A témáról Moravcsik Lászlóval, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat energetika szakterületi vezetőjével beszélgettünk a Holnaputánban.

A fenntarthatóság terén az elmúlt években nagy változások történtek a cégek életében. A szabályozások egyre szigorúbbak, így muszáj alkalmazkodni, de néhány vállalat nagyobb tempóban halad a zöld átmenet útján. Így tesz az ALTEO is, melynek fenntarthatósági és EBK igazgatójával, Szabó Beatrixszal beszélgettünk a cég integrált fenntarthatósági jelentéséről és annak szerepéről.

(Támogatott tartalom)

A kibocsátás-csökkentés önmagában kevés, a klímaváltozás hatásai már velünk vannak. A  megváltozó körülményekhez alkalmazkodnunk kell, új stratégiákat és megoldásokat kell találnunk. Globálisan és helyben is olyan együttműködésekre van szükség, melyek korábban nem léteztek. Ilyen a Kazincbarcikán megvalósuló LIFE-CLIMCOOP projekt is, melyről Herner Katalinnal, a Követ Egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a Holnapután aktuális adásában.

Farmerkedni a város közepén? Egyáltalán nem lehetetlen! Szűcs Endre és a bedrock.farm csapata évek óta dolgozik azon, a városi mezőgazdaság ne valamiféle sci-fi legyen, hanem remek falatokban mérhető valóság. A Holnapután aktuális adásában a mikrozöldek termesztéséről, a vertikális farmokról, és – talán egy kis túlzással – a mezőgazdaság új forradalmáról beszélgetünk.

A klímaváltozás hatásai az élet olyan területein is jelen vannak, melyekre talán elsőre nem is gondolnánk. Hegyi Zoltán, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság környezetvédelmi albizottságának vezetője arról mesél Holnapután című műsorunkban, hogy az közutak építésére illetve üzemeltetésére milyen módon alakul át a változások nyomán. Ahogy azt a beszélgetés során megállapítjuk, a természetet nem szabad figyelmen kívül hagyni, viszont lehetőség szerint be kell vonni a munkába, mert ezzel időtállóbb és költségtakarékosabb megoldásokra juthatunk.

Kétéltűek mintegy 370 millió éve élnek a Földön. Könnyen lehet azonban, hogy ez a végtelenül hosszúnak tűnő történet, az ember hathatós segítségével, már a közeljövőben véget ér. Aktuális adásunkban Kántás Zoltán környezetvédelmi technikussal arra keressük a választ, hogyan menthetjük meg a hazai békákat és más kétéltűeket.

A globalizáció hatásai nyomán a fajok terjedése egyszerűbbé vált. Az invazív fajok világszerte egyre nagyobb problémát okoznak, a hatásokat pedig tovább bonyolítja a gyorsuló ütemű klímaváltozás. Az inváziós fajok kártételéről, az ellenük való védekezés lehetőségeiről, és a hazai helyzetről is beszélgettünk Diószegi-Jelinek Laurával, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának ökológiai referensével.

Az európai vadmacska rejtőzködő életmódot folytat, így aztán ritkán találkozunk vele. Részben az innen eredeztethető titokzatossága, részben pedig a házi macskához való hasonlatossága miatt nem igazán ismerjük, sőt még a szakemberek is viszonylag keveset tudnak róla. A fokozottan védett faj megőrzésére és kutatására szerveződő hazai program egyik résztvevője a Budakeszi Vadaspark, melynek munkatársával, Burányi Virággal beszélgetünk Holnapután című podcastunkban.

A gyümölcsfák metszése körül rengeteg a tévhit, pedig ha tudjuk mit csinálunk, nem nehéz feladat. Az alapszabályokat és a legfontosabb tudnivalókat Kosztka Ernő metszőmesterrel, a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének elnökével igyekeztünk tisztázni a Holnapután legfrissebb adásában.