Explore every episode of the podcast Filéző - 24.hu

A Filéző podcast vendége Gyenes Monika, aki fogorvosként költözött ki évtizedekkel ezelőtt Walesbe, ám később családi vállalkozást alapítottak fiával közösen, és azóta magyar élelmiszereket árulnak Nagy-Britanniában. Hogyhogy nem hallottak még a britek a „világhírű” magyar paprikáról? Mi a helyzet a borokkal és a pálinkával? És hogyan jut el a karácsonyi bejgli egy aprócska skót szigetre?

A Filéző vendége Dormán Péter, a Freyja pékség alapítója volt, akivel arról beszélgettünk, honnan jött az ötlet, hogy Bécsben nyissák meg első külföldi üzletüket, miben áll jobban és miben van lemaradva Budapest, és tényleg drága-e nemzetközi összehasonlításban a magyar prémium croissant?

A Filéző vendége Farkas Fruzsina natúr sommelier volt, aki az elmúlt években a Michelin-csillagos Salt étterem csapatát erősítette, ám idén saját vállalkozásba kezdett, az Instagramon és workshopokon népszerűsíti a fermentált italokat. Ezek elkészítése szerinte nemcsak a bélflóránknak tesz jót, de a mentális egészségünknek is. De miért fontos, hogy legyen alkoholmentes választék az almafröccsön túl is? Tényleg segít a sütőtökös vízikefir jobban megérteni, mit ittak Harry Potterék? És mire számítsunk, ha otthon vágunk bele a fermentálásba?

A Zing Burger mára komoly franchise lett, a veszélyhelyzet bejelentésével viszont sokéves hátrányba kerültek, és az is kérdéses, hogyan tudják kihúzni a járvány végéig. A házhoz szállítás az egyetlen reményük.

A koronavírus-járvány alatt is folytatjuk a gasztrós podcastünket: az Igen nápolyi pizzázó tulajdonosával, Vidó Nórival beszélgettünk, őket hogyan érinti a veszélyhelyzet, és hogy sikerült összehozniuk Budapest legdrágább raktárát tele olasz alapanyagokkal.

Vajda József, a Pékműhely alapítója akkor is kenyeret sütne, ha nem lenne pénz a világon. Abszurdnak tartja, hogy az autónkba ugyan nem tankolnánk káros üzemanyagot, az evésre egyáltalán nem figyelünk oda. Filéző podcast.

Fekete Antonióval beszélgettünk, aki több mint húsz évet töltött el a konyhán, de a séfkabátot a szakácskönyvekre cserélte. Aki igazán el akar mélyülni a gasztróban, annak ismernie kell a boltját.

Bár a Gasztroangyal egyelőre véget ért, Borbás Marcsi nem tett le arról, hogy bemutassa a vidék csodáit. Az új Filéző podcastben szóba került, hogy miért tart szünetet, mit csináltak sokkal jobban a nagyszüleink, és hogyan vigyázzunk a magyar ételekre.

Papp Zoltán a Corvinuson végzett, de teljesen rákattant a pizzára. Azon belül is a nápolyi, pöttyös szélű tészta lett a szenvedélye, és saját üzletet nyitott. Övé a Digó, amelybe már Gerendai Károly is beszállt. A Filéző mai adásában a főszerep a pizzáé.

Várady Tibor annak idején a Printában kezdte a kávés karrierjét, aztán megalapította az Espresso Embassyt. Beszélgettünk a kezdetekről, arról, hogy mit szabad cukrozni, illetve hogy min múlik a kávé minősége. 

A Filéző legújabb adásában a Pipacs Pékség alapítóival körbejártuk, miért nem természetes a jó minőségű pékáru Magyarországon, miért csúcs, hogy ennyi hobbipék süt otthon, és miért veszélyes egy profi pékséget alapítani. 

A magyar street food szárnyal. Vagy mondjuk úgy, hogy egyre népszerűbb, de még mindig sokat kell fejlődnünk. A Magyar Street Food Egyesület elnökével beszélgettünk.

A FIléző podcast vendége Steiner Kristóf volt, aki régebben azt gondolta, nem lehet kigyógyulni a bulímiából, ma már másképp látja. De miért épp a Youtube-on tért vissza új főzőműsorával, hatékony stratégia-e a kedvesség a dühös ítélkezés ellen, vegánként megkísérti-e még néha egy mekis sajtburger, és miért nem tudna Magyarországon élni?

A Filéző podcast vendége Belayane Najoua, a régió piacvezető ételmentő cége, a Munch PR-menedzsere volt. Beszéltünk arról, hogy miért akkora probléma az ételpazarlás, hogy áll Magyarország a környezettudatos gondolkodás terén, és hogyan lett pár év alatt az egy maroknyi egyetemista által alapított startupból közel száz fős, nemzetközi vállalat.

A Filéző podcast eheti adásában Regölyi Péterrel beszélgettünk, aki úgy nyitotta meg a Vegan Love-ot, hogy majdnem tíz éve vezet burgerezőt feleségével.

A Filéző podcastban a brunch-kultúrát beszéljük ki egy budapesti reggeliző, a Törökméz tulajdonosával. Járnak-e már magyarok is reggelizőbe, és kell-e nekik vendéglátós tapasztalat?

Korán rájött, hogy neki még sok köze lesz a vendéglátáshoz. Azóta szerzett egy Michelin-csillagot, meghatározó helyeket nyitott, és küzd a turistacsapdák ellen.

A Filéző podcast legújabb adásában Gerendai Károly volt a vendégünk, akivel végigvettük a vendéglátásban töltött évtizedeket, és azt, hogy a magyarok mennyire nyitottak a fine diningra.

Menő lett a környezettudatosság, a műanyagmentes élet. Sipos Melinda hamar felismerte, mekkora szürke zóna ez a magyar piacon, és Budapesten elsőként nyitotta meg csomagolásmentes üzletét. A Ligeti bolt tulajdonosával még a műanyagmentes július kezdete előtt beszélgettünk személyes történetéről, és arról, hogyan vághatunk bele egy szebb, tisztább és zöldebb életbe anélkül, hogy egyszerre szabadulnánk meg minden műanyagtól az otthonunkban.

A Filéző podcast vendége Szalai Dóra, a Chez Dodo macaron manufaktúra alapítója volt, aki szerint kóstoltatással lehet a legjobban lebontani az előítéleteket, és meggyőzni a vásárlót arról, hogy a macaron nem feltétlenül egy gejl és túlhájpolt divatdesszert. De tényleg örökké lehet az ízeket variálni? Milyen alapanyagokat kellene már sürgősen elfelejteni a magyar cukrászatban? És visszaállítható-e a minyonok száz évvel ezelőtti renoméja?

A Filéző vendége Gáspár Gábor, a Food Revolution alapítója volt, aki megunta, hogy nem talál minőségi ebédkiszállítót, ezért indított egy saját vállalkozást. De nem épp a gourmet fogások halála-e a házhozszállítás? Mennyit hajlandóak fizetni az emberek az egészséges és jó ételért? És miért mindenki csak pizzában és hamburgerben gondolkodik?

A Filéző podcast vendége Szabadfi Szabolcs – vagy ahogy sokan ismerik: Szabi, a pék – volt, akivel többek között arról beszéltünk, mennyit alszik egy pék, mi kerül ennyibe a jó kenyéren, mi a nagy előnyük az ősbúzáknak, és egyáltalán: hol tart 2024-ben a bő évtizede indult pékáru-forradalom?

A Filéző vendége Fördős Zé volt, akivel arról beszélgettünk, hogy az elmúlt tíz évben hogyan alakultak át – és hogyan alakítottak át minket – a főzőműsorok. De vajon a Youtube-on vagy a tévében mozog-e otthonosabban? Miből érzi, hogy öregszik? Tervez-e saját éttermet nyitni? És a töltött káposzta receptje izgatja-e jobban, vagy az, hogyan lehet ebből pénzt csinálni?

A Filéző podcast idei utolsó vendége Jókuti András, a Világevő blog tulajdonosa és szerzője volt, aki két utazás között elmesélte, miket evett Dél-Amerikában, milyen trendeket lát a vendéglátásban, hogyan került be a nemzetközi foodie körökbe, és miért szeretne végre egy kicsit kiégni.

A Filéző vendégei Kovács Ádám, az Év Szaloncukra verseny egyik szervezője, és Veszely Attila, a szakmai zsűri tagja voltak. A beszélgetésből többek között kiderül, mik a legnépszerűbb és a legőrültebb ízek, miként fedezték fel maguknak a cukrászatok a műfajt az utóbbi években, és hogyan reagáltak a jellegzetesen magyar édességre Zanzibárban. De vajon ki milyen szaloncukrot vinne magával egy lakatlan szigetre?

A Filzéző podcast vendége Evans Victoria magyar sommelier bajnok volt, akivel egyszer már beszélgettünk borokról, most viszont már nagy figyelmet szentel az alkoholmentesített borok piacának. De mi különbözteti meg ezeket a szőlőlétől? Kinek szólnak egyáltalán? És hogy fogadja az új trendet a magyar borásztársadalom?

A Filéző podcast eheti vendége Ruzsányi Dániel, a mindenmentes süteményeket és tortákat kínáló Zabrakadabra ügyvezetője. Elárulta többek közt azt, miért van egyre több ételallergiás, kikből áll egy ilyen jellegű cukrászda célcsoportja és mi a legjobb cukorpótló.

A Filéző vendége Ranjeet Singh Dhillon, az Indigo és Bombay éttermek tulajdonosa volt. Fiatalemberként, 1991-ben érkezett Magyarországra, amiről akkor még alig tudott valamit, de épp itt, a világ túlsó végén akarta bebizonyítani üzletember apjának, hogy ő is képes vállalkozást építeni. Alapított ruhamárkát, a gasztrobizniszbe pedig végül azért vágott bele, mert vegetáriánusként már nem bírta elviselni a sok rántott sajtot. De mi teszi indiaivá az indiai konyhát? Mire szolgál az a sok fűszer? És miért olyan fontosak a közös étkezések?

A Filéző podcast eheti vendége Szatmári Ferenc, vagy – ahogy a gasztroszcénában ismerik – Főzelékes Feri, aki nevének megfelelően küldetésének tartja, hogy a főzelékekkel kapcsolatos negatív sztereotípiákat megcáfolja. Ennek újabb állomásaként november elején megnyílt saját főzelékbárja, a Hippeace, ennek kapcsán beszélgettünk vele címkézésről, hazai superfoodokról és a minden hűtőben fellelhető fél fej káposztáról.

A Filéző podcast vendége Rajzó-Kontor Kornélia volt, aki tinédzser korában, cserediákként szeretett bele a japán kultúrába, azon belül pedig a teaművészetbe, mára pedig Kiotóban végzett teamesterré vált, aki Magyarországon terjeszti az ősi keleti tudást. De mitől válik művészetté a teázás? Hogyan viszonyul a tradíció az újhullámos teaőrülethez? És miben hasonlít a matcha a borhoz?

A Filéző podcast eheti vendége Kovács Antal, az egyik legismertebb magyar sommelier, akivel arról beszélgettünk, hogyan dönti le a borfogyasztással kapcsolatos tabukat TikTokon, mitől kopott meg a magyar borok hírneve, illetve miért van jobb ízlése annak, aki a félédes bort szereti.

A Filéző vendége Stoller Márton BBQ és grillmester, az etyeki Plus 52 Event&Gastro Hall vezetője volt, aki többek között azt is elmeséli, milyen kacskaringós út vezetett a kultúrantropológia szakról a vendéglátásba. De vajon mi köze mindehhez a babzsákoknak? Tényleg felhígult a hazai grillkultúra? És miért érzi otthon magát a Kaukázusban?

A Filéző podcast vendégei ezúttal Török Patrícia és Horváth Gábor, A Séf és a Kertész élménykertészet és kertétterem kertésze és séfje voltak, akik meséltek arról, hogyan vágtak bele pár éve a kalandos családi vállalkozásba, mik a kertészkedés fő kihívásai, és mire tanítja meg az embert a természet mindennapos közelsége.

A Filéző podcast vendége Pesti Richárd élelmiszermérnök, a Steap Tea Kombucha megalkotója volt, akivel arról is beszéltünk, hogyan készül és mitől népszerű ez a több ezer éves múltra visszatekintő fermentált ital, miben különbözik az újhullámos kombucha a húsz évvel ezelőttitől, és bizonyíthatóan vannak-e jótékony hatásai az egészségre.

A Filéző podcast eheti vendége Dobai András, a Brains egykori tagjából lett balatoni vendéglátós, a balatonfüredi Kredenc Borbisztró tulajdonosa, aki mesélt többek közt a szebb napokat látott balatoni szezonról, térséget elárasztó befektetésdömpingről, és arról, miért kéne a Michelin-csillag helyett inkább az értékteremtésre gyúrni.

A Filéző podcastban Téglásy Flórával és Dohoczki Tamással, az újlipótvárosi Lényeg Juice Bar tulajdonosaival beszélgettünk arról, miért jók a frissen préselt zöldség- és gyümölcslevek, mik a legnépszerűbb ízek, és szoktak-e sírni az emberek a tömény gyömbérshot felhajtása után.

Török Csaba, a 2HA borászat tulajdonosa másfél évtizede kezdett el olajfákat ültetni a Szent György-hegyi birtokán, amiből mára elkészült Magyarország első olívaolaja. Ennek kapcsán kérdeztük a Filéző podcastban őt és az igazioliva szaküzlet alapítóját, Tóth Gusztávot, hogy milyen lehetőségek rejlenek a hazai olívatermesztésben, tényleg érződnek-e ebben a klímaváltozás hatásai, illetve mik lehetnek az olajfaültetési láz árnyoldalai.

A Filéző podcast vendége Király Éva dietetikus, az Alaplé Bár alapítója volt, akivel arról beszéltünk, mennyi ideig kell főzni egy igazán gazdag csontlevest vagy zöldség alaplevet, mik a pozitív élettani hatásai, és tényleg kiválthatja-e akár a reggeli kávét is?

A Filéző podcast vendége Pesti István, az ősszel két Michelin-csillaggal kitüntetett, a 2023-as Dining Guide gálán pedig az év éttermének választott Platán Gourmet konyhafőnöke volt. Miért épp Tatán vágott bele nyolc éve a vidéki gasztronómia felfuttatásába? Megerősítést adnak neki, vagy inkább nyomást helyeznek rá az elismerések? Milyen veszélyei vannak a séfek celebbé válásának? Merre kéne tartania a magyar konyhának? És miért fanyalgunk még mindig a fine diningon, ha egyszer a Ferrarit is tudjuk csodálni?

A Filézőben ezúttal Ambrus Márkkal és Molnár Szilárddal, a MészárSteak étterem vezetőjével illetve séfjével beszélgettünk. Szóba került a hazai steak-kultúra állapota, és hogy zajlik-e hasonló forradalom, mint a hamburgereknél; melyik országok a legerősebbek ezen a téren; tényleg sörrel itatják és simogatják-e a Wagyu-marhákat, hogy finomabb legyen a húsuk; hogy mennyi whiskeyt vagy mogyoróvajat vesz fel egy steak, és hogy miért félünk annyira a félnyers bélszíntől.

A Filéző vendége Kelemen Péter, a A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója volt. A beszélgetésből többek között kiderül, milyennek várják az idei termést, mennyi gyümölcsöt és zöldséget esznek a magyarok, hogyan lehet védekezni a klímaváltozás hatásaival szemben, tényleg kivi-nagyhatalom leszünk-e, és igazából miért nem jó, ha szezonban fillérekért kapjuk a görögdinnyét.

A Filéző podcast vendége Nemes Richárd, a 11 éve indult Gourmet fesztivál főszervezője volt, akivel beszéltünk többek között arról, hogyan vetkőzte le a manírokat a magyar gasztronómia, mit hozott be a színtérre az új generáció, és miért jó, hogy a csúcséttermek egyre bátrabban nyúlnak hozzá a tradicionális, iskolai menzáról ismert fogásokhoz is.

A Filéző podcast vendége András Tünde, a húsz éve alapított Vitéz Kürtős társtulajdonosa volt, aki már kolozsvári egyetemistaként is arról fantáziált, hogy sikeres üzletet épít a kürtőskalácssütésre, bár akkor ezért még kinevették a tanárai. De vajon hogyan lett a kürtőskalács a magyarországi streetfood-forradalom nagy nyertese? Az új ízesítéseket vagy a klasszikusokat keresik a legtöbben? És tényleg lehetne olyan világhírű a kürtőskalács, mint a pizza vagy a croissant?

A Filéző podcast vendége ifj. Püski László, aki bróker, saleses és vállalati tanácsadó is volt, mielőtt visszatért családi gyökereihez, és megalapította a Püski kolbászmanufaktúrát, ahol a mai napig hentes apjától megörökölt receptúrából dolgozik. De miért cserélte henteskötényre és gumicsizmára az öltönyt? Mi a lényegi különbség a házi és a nagyüzemi hústermékek között? És miért tartja a húsipar Robinson Crusoe-jának azokat, akik talpon maradtak az elmúlt évek csapásai után?

A Filéző podcast vendége Barabás Csaba Heinz, a tiszafüredi Mariska étterem tulajdonosa volt. Beszélgettünk arról, hogyan fejlődött az elmúlt évtizedekben (sőt, évszázadokban) a Tisza-tó és a Hortobágy vendéglátói kultúrája, mik az eltérések a Balatonhoz vagy a Velencei-tóhoz képest, mikor ütötte fel ott a fejét a tiszai halászlé, és tényleg megtorpant-e a környék gasztrolendülete a járványidőszakhoz képest.

A Filéző podcast vendége ezúttal Hammer Zoltán, a Lashka Tésztaműhely tulajdonosa és séfje volt, akivel arról is beszéltünk, mitől teljesen más élmény a friss tészta, mint a boltban kapható száraztészta, miért nem ajánlott olajat önteni a főzővízbe, hogyan teszi tönkre a házhoz szállítás a tésztaételeket, és vajon tényleg kitagadják-e Olaszországban azt, aki tejszínnel készíti a carbonara spaghettit.

A Filéző podcast vendége Havas Dóra gasztroblogger volt, akivel beszélgettünk többek között arról, hogyan élte meg az elmúlt évtizedekben az internetes nyilvánosság átalakulását és az általa felépített Lila füge márkanév elengedését, mennyiben hatottak rá a szíriai kamaszévek, mit hiányol a mai magyar vendéglátásból és milyennek látja az otthonfőzés helyzetét?

A Filéző podcastban vendégünk Dóra Melinda Tünde gazdasági újságíróból lett biokertész és kertészkönyv-szerző, családja zöldség-és gyümölcsellátását ma már szinte teljesen önellátóan oldja meg. De milyen fokú önellátás reális, és mennyibe kerül eljutni odáig? Olcsóbb-e a háztáji, és egyáltalán: miért mondják, hogy a házi zöldség jobb, mint a bolti?

A Filéző vendége Ács Bori, a Telex újságírója volt, akinek Elfelejtett magyar konyha címen jelent meg első szakácskönyve nemrég. Ebben egyrészt körbejárja, hogy mi veszett el, és mi alakult át a 19. századi magyar konyhából, másrészt sütni-főzni is lehet belőle, ugyanis ő saját konyhájában elkészítette a Jókai Mór által 1862-ben „nemzeti eledeleinknek” titulált fogásokat. De vajon hol marad a pörkölt, a rántott hús és a Jókai bableves? Miért gazdagítja a gasztrokutatást, ha meg is főzzük a régi recepteket? És hogy veszhetett ki a szótárunkból a nyögvenyelő?