Egy tisztes őszes halánték most kinek is ajándék? - krízisről, életközépről, változó testi igényekről, férfi klimaxról beszélgettünk Kozma-Vízkeleti Dániellel a Csakugyanban

„A fiatal lányokkal való flörtölés és kapcsolatkeresés a középkorú férfiak részéről egyfajta válaszkeresés azokra a kérdésekre, amelyeket a negyvenes-ötvenes életkor elénk tár. Ezt életközépnek hívjuk, és a nőknél is megjelenik. Ez az az időszak, amikor leesik, hogy körülbelül annyi van hátra, amennyit eddig éltünk. A félidő pedig óhatatlanul egy mérlegvonás: mivé akartam válni, mi az, amit ebből elértem, hol tartok az életben? Helyemen vagyok-e? Ezek a kérdések belül ott munkálnak. Mi az, ami kimaradt? Mindezekre egy talán kevéssé adaptív válasz a párkapcsolatok halmozása, és sokszor átmeneti is. Ennél még gyakoribb reakció az, hogy a férfiak a karrierre helyeznek nagyobb hangsúlyt, vagy esetleg pályát váltanak”, mondja Kozma-Vízkeleti Dániel, családpszichoterapeuta a Csakugyanban, amelyben a férfiak életközepi krízisét kutatja Imre Zsófia és Bendl Vera.

A hospice-rendszer hiányosságairól, az életvégi lehetőségekről, az otthonápolás jelentőségéről és a betegek vágyairól beszélgettünk Szöllősi Melindával

„Mi a családban nem tudtunk beszélni édesapám betegségéről főként azért, mert traumatizált minket az, ahogyan közölték velünk a diagnózist. Ezért tudom, milyen dinamikája van annak, hogy egy család nem tud a családtaggal beszélni arról, hogy meg fog halni. Nekem borzasztó arra gondolni, hogy édesapám a halálra vonatkozó gondolataival teljesen magára maradt, és azóta nagyon-nagy erővel képviselem azt, hogy erről fontos nyíltan kommunikálni, sokat segít a betegnek, ha ez az izoláció nem alakul ki, ráadásul azokat az ellátásokat, amelyekre a hospice fókuszál, csak akkor lehet igazán felmérni és biztosítani, ha ez a téma nem titok”, meséli Szöllősi Melinda biológus, szakmapolitikai szakértő, az életvégi ellátás fejlesztésére fókuszáló Pallium Intézet alapítója, az ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola doktorjelöltje a hospice kapcsán a Csakugyanban.

„Egyáltalán nem kell kétségbeesni. Gondolkodni kell” – mondja a szakértő.

Már réges-régen része az életünknek a mesterséges intelligencia (MI), most a Chat GPT és más MI-applikációk miatt beszélünk róla sokat, de az MI valójában 1950 óta része az életünknek, mindenki használja, akinek például okostelefonja van. Ez nem változott meg, csak az, ahogyan az MI-vel kommunikálunk, vagyis hogy beszélgetni tudunk vele. Ez okoz egy áttörésszerű érzést, magyarázza a Csakugyanban Koren Balázs, MI-szakértő, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli szakmai vezetője, robotikatanár, robotika bíró. „Eddig bináris volt a kommunikáció: vagy elfogadtuk, amit mondott, vagy elutasítottuk”, mondja. Most már visszakérdezhetünk. 

Stanley Milgram, a tudós, aki kicsalogatta az emberekben rejlő gyilkost, tudni szerette volna, hogyan érhető el, hogy embertömegek vegyenek részt mások megsemmisítésében. Meg akarta érteni, hogyan vehető rá bárki, hogy szabad akaratából megöljön és kínozzon egy másik embert. Világhírű szociálpszichológiai kísérlete hatvan év után is kísért. Tudósok generációi akarták megérteni, mi is történt a laboratóriumában, aminek köszönhetően a résztvevők elvileg halálos sokkot mértek egymásra.

Egy fiatal magyar tudós most úgy tűnik, rátalált a válaszra – Bendl Vera interjúja Kaposi Dávid szociálpszichológussal a Csakugyanban.

Miért követi a varjúfióka az embert, ha az megmenti fiókakorában? Miért imádják a vörös vércsék a kerületet és ez hogyan függ össze régi századok építészeivel? Mi kellene nagyon a fecskéknek a városban? Miért van szükségünk a gyepre mégiscsak, és hogyan repülik át a Földközi tengert a Kiskunságon cseperedett ragadozó madaraink?

A nagy madár podcastban Turny Zoltán válaszol Bendl Vera kérdéseire.

„Nem egy emberi alkalmazásból fakadó elhívás” – mondta Galyas Éva Klára, romaügyi tanácsadó arról, miért is vállalta el ezt az állást Józsefvárosban. A civil múlttal rendelkező metodista lelkész együtt éli meg a hitét és a hivatását, podcastünkben pedig elmondja, mi az oka annak, hogy a kerület vezetése és a helyi romák között feszültségek húzódnak, mennyit tud tenni a kerület a szegregáció felszámolására, és miért lesz jó, ha végre lesznek közös tereink.

Itt a legújabb Csakugyan Bendl Verával.

Hogyan alakult ki a jelenlegi önkormányzati bérlakásrendszer Budapesten? Mekkora ingatlanállományokkal rendelkeznek jelenleg az önkormányzatok? Miért jelent egy átlagos magyar állampolgár számára biztonságot a lakástulajdon? Mik lehetnek a fővárosban zajló városrehabilitáció következményei? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Balogh-Ebner Márton történésszel és Péter Lajos szociológussal, szociális munkással.

Lehet-e, hogy a legspirituálisabb élményeink éppen a testünkhöz kapcsolódnak? Miért fontos örülni a testünknek és miért fontos viszonyban lenni vele? Brezina Kinga, Nia tanár és testtudatkutató arról beszél, hogy az öröm és a gyász hogyan mutatkozik meg fizikailag, mit jelent a terhesség egy nő életében, milyen lehetőségeket hordoz a legfontosabb személyek elvesztése, és mi segít abban, hogy ezt a veszteséget később erőforrásnak is tekinthessük.

Újabb Csakugyan-podcast, ahol Bendl Vera kérdez.

Hogyan lehet megőrizni a boldogságot egy kapcsolatban? Miért volt más párt találni a ’90-es és később a 2000-es években? Hogyan lehet túlélni a kamaszkort? A sajátunkat és a gyerekekét? Mit tesz az emberrel egy jelentős karrierváltás a harmincas évei végén? Mire ébreszthet rá minket egy nem várt veszteség? – Bendl Vera beszélget Fiala Borcsával

Szél Dávid pszichológus szerint éppenhogy nem. Az apaság, állítja, egyáltalán nem férfias, nem igazán jelenik meg benne az ember neme. Az, hogy milyen szülővé válunk, nem függ a nemünktől, mondja a pszichológus. De vajon milyen problémákkal küzdenek a magyar férfiak? És mennyire beszélnek ezekről? És hogyan lehetne egy boldog országot építeni, ahol mindenki csak azt akarná, hogy „teleszülje a Kárpát-medencét” – Csakugyan-podcast Bendl Verával.

Lesz-e női papság a katolikus egyházban valaha, feloldják-e a közeljövőben a cölibátust? Csak néhány a kérdések közül, amelyekről Görföl Tibor teológussal beszélget Bendl Vera az új Csakugyanban. Kiderül még, hogy milyen a nők helyzete az egyházban, és miért olyan bonyolult megváltoztatni a rájuk vonatkozó szabályozásokat, illetve az, hogy a 2023-as szinodális folyamat következtében változhat-e a katolikus egyház. Egyáltalán, mit szeretnének a magyar hívők, mi a véleményük most az egyház működéséről és a saját helyzetükről?

A tangóban szavak nélkül alkotunk valamit a másik emberrel, ez pedig különleges élmény, mondja az argentin tangó oktatója, és ez nem feltétlenül erotikával átitatott alkotás. Mennyit változott a tangó az évek során, és mit ad most annak, aki gyakorolja? Hogyan lehet elviselni, ha a párunk mással táncol, vajon nem túl rövid-e az élet ahhoz, hogy ezt megtiltsuk neki?

Bendl Vera beszélget Czidor Katalin tangótanárral a Csakugyanban.

Hogyan függ össze egy biciklibaleset szerencsés kimenetele a talajtechnikákkal? Mit tanulhatunk magunkról és a testünkről, ha kortárs táncot és modern táncot tanulunk, illetve nézünk? Mi az oka annak, hogy nehezebben értjük a kortárs tánc darabokat, mint a Mágnás Miskát és a Csárdáskirálynőt? És miért jó, ha nem értjük teljesen, ami történt?

Bendl Vera beszélget Szabó Zoltán Péter modern és kortárs tánctanárral a Csakugyanban.

Haláltalanítottuk a társadalmunkat, elfelejtettük a rítusainkat, pedig szükségünk volna rájuk. 

A halál témaköre tabunak számít, nem szeretünk róla beszélni, nem találjuk a helyét az életünkben, mondja Sipőcz Diána, kulturális antropológus, a Méltóság Alapítvány társalapítója, az életvégi spiritualitás kutatója a Csakugyan legújabb adásában. „Haláltalanítottuk a társadalmunkat, elfelejtettük a rítusainkat, pedig ez nem volt így minden történelmi korban és most sincs így minden társadalomban.” 

Hogyan lehet kigyógyulni a magányból, és hogyan léphetünk belőle a szeretetbe? Hogyan nyílhatunk meg a kapcsolatra úgy, hogy már nem félünk a sebződéstől? Milyen trükköket, milyen utakat kínál erre a szerzetesi hagyomány? – Ezek a lényeges témák is szóba kerülnek a nagy magány-podcastban a Csakugyanban. Baán Izsák bencés elöljáróval beszélget Bendl Vera

Melyik mese szól valójában a válásról? Hogyan írt Marék Veronika öntudatlanul a szerelemkeresésről? Milyen volt felnőni az ostrom utáni Józsefvárosban, és fiatalon vonulni az utcán 1956-ban? Hogyan történt az az „elmondhatatlan csoda”? Van-e határa a meseírásnak, és mit gondolnak a japánok Marék Veronikáról? És hogy jönnek ide a papagájok?

Mindez kiderül a Csakugyanból, ahol Bendl Vera beszélget a nagy-nagy-nagy meseíróval, Boribon, Kipp-kopp és a Kék kerítés megalkotójával.

Milyen Szabadkígyósról feljönni Budapestre, és zenei karriert csinálni úgy, hogy őseink nem zenészként, hanem lókupecként alkottak kiemelkedőt? Milyen belecsöppenni a szabados pesti világba, ahol a nyitott kapcsolat és a droghasználat a menő? Hogyan lehet magyarként és cigányként elérni azt, hogy a zenédre figyeljenek, ne arra, hogy honnan érkezel?

Hegedűs Józsi válaszol legújabb podcastünkben Bendl Vera kérdéseire.

Podcastunkban egy olyan emberrel beszélgettünk, aki első generációs értelmiségiként ma már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatója. A Pécsi Tudományegyetemen szerzett romológus diplomát jelenleg joghallgató és motivációs előadó hátrányos helyzetű iskolákban.

Gyermekkorát Nagybajomon töltötte egy kis községben mutatványos nagyszüleivel. Folyamatosan utaztak tavasztól őszig, ősztől tavaszig pedig otthon voltak. Céllövöldék és körhinták bűvöletében nőtt fel. Ha nagymamája jut eszébe akkor rengeteg szeretetre, közös programokra, óva intő szavakra emlékszik vissza Kovács Richárd - Aranypánt-díjas rendőr százados, aki nem csak életútjáról híres, hanem arról is, hogy iskolás évei alatt megnyerte 2006-ban a Mr. Zsaru címet. Majd a következő két évben megválasztották Magyarország legizmosabb rendőrének, így megkapta az örökös Mr. Zsaru címet is. 

Szőcsi Dániel podcastja.

Oláh József "Pöli-vel" beszélgettünk podcastunkban, aki szociális munkás, leendő kulturális antropológus, a Roma Büszkeség Napjának egyik szervezője. 

Október 14-én ünnepli 10. éves jubileumát a Roma Büszkeség Napja. Setét Jenő után a Méltóságot a Romának Mozgalom vette át a szervezést, akiknek céljuk, hogy méltó módon tudják átadni az embereknek Setét Jenő szellemi örökségét. 

Szőcsi Dániel podcastja.

Hogyan lehet édesanyaként, három gyermek mellett zenei karriert építeni? 22 évesen hogyan jut el valaki a Dublini Eurovíziós Dalfesztiválra? Vajon segíthet-e a hit, leküzdeni az elmúlástól és depressziótól való félelmet? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Bayer Friderika Emerton-díjas énekesnővel.

- Mi motivál egy olyan embert, aki társadalmi felelősségért dolgozik?

- Miért nincs párbeszéd a generációk között?

- Hogyan tudjuk aktivizálni és véleményformálóvá tenni a fiatalokat ?

Ezekről a kérdésekről Rózsa Mónika rádiós műsorvezetőt kérdeztük, akinek lételeme, hogy mozgósítson fiatalokat különböző nyílt eseményekre, ahol generációk találkozhatnak és társadalmi párbeszédet folytathatnak. Gyermekkorában a szülei azt tanították meg vele, milyen is jó embernek lenni, most ő ezt szeretné tovább adni másoknak is.

Szőcsi Dániel podcastja.

Mennyire van siralmas helyzetben a magyar oktatási rendszer? Van-e szegregált iskola Budapesten? Ki tud-e valaki törni a mélyszegénységből, hogyan, és, ha igen, eljuthat-e az egyetemig? Egy érintettel, Iváncsik Fannival beszélgettünk.

Szőcsi Dániel podcastja.

Gyémánt Ágnest a lánya húszéves kora körül szembesítette azzal, hogy egy másik lánnyal él együtt. Mi előzte ezt meg, s mi történt ezután? A beszélgetésben a szülők és hozzátartozók szemszögéből ismerjük meg ezt a kérdést, az eredeti szülői életterv elgyászolását, a gyerek melletti kiállást, az osztozást az elutasításban. Ágnes a szülők és hozzátartozók ezerfős Facebook-csoportjának vezetője, és azt mondja, a másság feldolgozása legalább kétmillió embert érint Magyaroszágon közelről.

Bányay Géza podcastja

Kevesebb, mint egy év van már csak a választásokig – 2024-ben egy időben lesz június elején az Európai Parlamenti és az önkormányzati választás. A Fidesz még nem nevezte meg sem a főpolgármester-jelöltjét, sem azt, hogy ki indul Pikó András kihívójaként. Mikecz Dániel politológussal, mozgalomkutatóval jártuk körbe a lehetséges ellenzéki és kormánypárti stratégiákat helyben és a fővárosban.

Dercsényi Dávid podcastja

Közép-Európa identitásproblémái egy kerületben és két könyvben – Szántó T. Gáborral beszélgettünk.

Gonda János zenepedagógusról szól Szántó T. Gábor, író, szerkesztő, publicista A jazzprofesszor című könyve, amely a jazztanszak megalapítójának életét dolgozza fel, és úgy kapcsolódik a kerülethez, hogy Gonda maga is sokat inspirálódott a roma származású jazzisták munkájából. „A cigányzene oldaláról, amit nem köt a kotta szigorú hagyománya, könnyebb út vezetett a jazzhez és az improvizációhoz. Gonda úgy gondolta, hogy ezt az utat, amit a roma zenészek bejártak, érdemes lenne tudományosan kutatni, ahogy azt is nagyon hamar felismerte, hogy a jazz nem csak hogy szuverén zenei műfaj, hanem egyenrangú a klasszikus zenével”, magyarázza Szántó T. Gábor az ’50-es, ’60-as évek jazztörténete kapcsán, amikor a jazz alig megtűrt műfajból szinte támogatottá vált, persze csak a beat és a rock’n’roll elleni harc miatt. 

Szántó T. Gábor új könyve, a Kafka sírja is, a Jazzprofesszorhoz részben hasonlóan egy közép-európai identitáskeresés regénye.

Mit csinál egy jogász, amikor az ügyfele a nyári 40 fokban egy katonai sátorban fogadja? Esetleg egy olyan lyukban élő családhoz hívják, amelyért egy jobb budapesti albérlet árát kéri el a tulajdonosa, de eső idején befolyik a víz, és áram is csak meg-megszakadva áll rendelkezésre?

Nagy Viktor menekültügyi és idegenrendészeti szakjogásszal beszélgettünk a mai magyar menekültügyről.

Dercsényi Dávid podcastja.

Puporka Elemér a VIII. kerületi Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnáziumban dolgozik pedagógiai asszisztensként idestova 20 éve. Egy Nógrád megyei kis faluból származik, minden szempontból hosszú és érdekes utat járt be, mire elért a Deák Diákba.

Elemérrel beszélgettünk arról is, miért elengedhetetlen a pedagógiai asszisztensek jelenléte az oktatásban, az iskolában, ahogyan arról is, mit jelent számára munkája erkölcsi vagy épp anyagi megbecsülése.

A munkája mellett a zenélés is fontos szerepet játszik az életében: gyerekkora óta gitározik. A zenét terápiaként is használja az iskolában. Elemér zenélt a stúdiónkban is, az adásunk végén ebből kis ízelítő is hallható.

Ezen a hétvégén zajlik a Budapest 100, a főváros építészettörténeti eseménysorozata, amelyben fővárosi épületek mutatkoznak be a bennük lakókkal együtt - a házak története a lakók élményeivel együtt válik teljessé. A hétvégi séták, bejárások sorát hosszas kutató- és szervezőmunka előzi meg. Ezekről, és a Budapest 100-ról beszélgettünk Gasparikné Katalinnal, aki maga is önkéntesként segíti öt éve a kezdeményezés munkáját, illetve Grócz Bíborkával, a Kortárs Építészeti Központ munkatársával, kutatójával.

Dercsényi Dávid podcastja.

Ki volt Lengyel Árpád? Milyen szálakkal kötődik Józsefvároshoz? Hogyan került a Titanic túlélőit mentő hajó, a Carphatia fedélzetére? Milyen szerepe volt a mentésben? Hogyan élt tovább a tragédia után? Adásunkban Völgyi Péterné dr. Reich Mártával, Lengyel Árpád unokájával beszélgettünk.

Roma esélyegyenlőség, női jogok, idősek helyzete, gondoskodási válság. A kritikai szemléletet képviselő csapat nemrég lelt otthonra a nyolcadik kerületben.

Bujdosó János podcastja.

Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. E heti poscastünkben Sziklai Évával beszélgettünk, aki holokauszttúlélők leszármazottja, édesanyja a nagyszülőkkel gyerekként a nyolcadik kerületben lakott, s élte át a vészkorszakot.

Bujdosó János podcastja.

Práter utca 63. Egy közösségi tér a Molnár Ferenc park sarkánál, ahol fiatalok és fiatal felnőttek kapnak képzéseket izgalmas művészeti projektek formájában, ahol filmklubokat és beszélgetéseket szerveznek, filozófiai kört tartanak, és amely előtt hamarosan egy mikropark épül. Az élményalapú tanulásra és alkotásra berendezkedett helyen, a Lehetőségek Terében beszélgettünk három alapítóval: Hegyi Dóra művészettörténész-kurátorral; Árva Judit művészettörténész-kritikussal és Máriás Leonárd filozófus-médiakutatóval arról, mit is csinálnak itt, miért csinálják és hogy mit ad nekik az, hogy Józsefvárosban vertek tanyát.

A podcastot Pálinkás János készítette.

A 8 és fél óra vendége Tornai Péter, józsefvárosi születésű lakos. A 60-as években szabadabban éltünk - mondja. Beszél a Corvin moziról, Nap moziról, Csokonai moziról, mesél Rákóczi téri legendás alakokról, szóba kerül Rodolfo és a zsidóság is.

A podcastot készítette: Rebró Fanni

101 éves idén a Corvin Mozi, és a második száz éve nem könnyű időszakkal indul: a covid után a Netflixszel és társaival is meg kell küzdenie a nézők idejéért és pénzéért. Hogyan lehet a Corvin Mozi a józsefvárosiak kedvenc és kedvelt helye? Milyen lépéseket tesz ezért a mozi? Hogyan lehet majd jegyeket nyerni a Józsefváros Újsággal közös játék során? Mindezekről beszélgettünk a Budapest Film vezérigazgatójával, Liszka Tamással.

Dercsényi Dávid poscastja.

Kardos József a Sziget Fesztivál programigazgatója immár 25 éve, egykori Fidesz-alapítók és Szájer József kétszeres korábbi kampányfőnöke, aki már rég szakított a kormánypárttal. Megnyilatkozásai során keserű szavakkal ostorozza az orbáni hatalomgyakorlást, mely szerinte akkora hanyatlást idézett elő a társadalom mentális állapotában, hogy csak több évtizedes, kitartó munkával lehet azt majd újra regenerálni. 

Bujdosó János podcastja.

A rendőrségnek igenis van feladata, de önmagában ettől nem oldódik meg a helyzet. Ennél átfogóbb stratégiára van szükség. 

„Lehetne javítani a lakosság és a rendőrség kapcsolatán, a rendőrség felszereltségén, de önmagában ettől nem fog eltűnni a probléma. A megoldáshoz meg kell értenünk a függőség gyökerét”, mondja a Sárosi Péter, Drogriporter, aki a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) szakmai társelnöke is egyben. 

„Az első számú problémát nem az illegális szerek okozzák, hanem az alkohol és a legális gyógyszerek”, hangsúlyozza a szakember az adás elején. „Ráadásul a függőség nem egy marginalizált csoport problémája, hanem majdnem minden családé.

„Hamis dilemma, hogy vagy megszűntetjük teljesen a szerhasználatot, vagy csak simogatjuk a szerhasználókat, és semmit sem teszünk velük”, hangzik el a Csakugyanban. Ennél egy sokkal árnyaltabb drogstratégiára van szükség, amelyik elismeri, hogy a szerhasználók társadalomba való visszaintegrálására a járható út, ehhez pedig több intézményrendszer fejlesztésére és az erőforrások növelésére van szükség.

Rejtő Gábor kalandos életutat járt be, de életének legnagyobb változásait belül élte meg. Arról beszélt, hogyan hagyott ott mindent ötvenéves fejjel, hogyan „esett ki a pikszisből”, ahogy mondja, és kezdett vándoréletbe. Egykor hajléktalanokról írt riportot, később maga is megtudta, milyen fedél nélkül lenni, de ez nála a spirituális kutatás egyik állomása volt. Verseket kezdett írni és dalokat, amik ebben a különleges beszélgetésben fontos szerepet kaptak.

Járdánházától a József utcai zongoragyárig vezetett podcastunk legújabb epizódja. Vincze Miklós (gróf Járdánházy), a 24.hu újságírója afféle posztmodern Ráday Mihályként olyan budapesti helyeket és történeteket kutat fel, melyek nem szerepelnek a bédekkerekben, viszont fontos kultúrtörténeti emlékkel bírnak, és munkájával igyekszik megőrizni a múlt kincseit, ezzel olykor beruházók tyúkszemére is lép. Fiatal kora ellenére már több urbanisztikához kapcsolható kulturális díjjal jutalmazták, többek közt az Ismeretlen Budapest című sorozata miatt. Joggal.

Pálinkás János podcastja.

Borsodban és Szabolcsban működik a Kiútprogram, ami a Nobel-díjas bangladesi közgazdász, Muhámmad Junúsz szegények számára kidolgozott mikrohitelezési rendszere alapján indult 2007-ben magánemberek kezdeményezésére, akik a mai napig saját vagyonukból finanszírozzák a programot. Józsefváros is érintett, mivel innen indult a program, és három józsefvárosi kötődésű szakember is részt vett benne. Molnár György, aki a Kiútprogam elvi kidolgozásában vett részt kutatóként, Gaal Ilona, aki lapunk munkatársa volt, és a Rév8-at vezető Sárkány Csilla, aki Ilona előtt volt a program cégvezetője. A beszélgetésben szó esik arról, miért nem működött a kishitelezés Józsefvárosban, és miért működik a mélyszegénységben élők, főként romák között, hogy miért kevés a bedőlt hitel, és az önálló jövedelemtermelő tevékenység hogyan adja vissza az emberek önbecsülését és segíti őket szilárd egzisztenciát teremteni.

Mit jelent a fotóaktivizmus? Csoszó Gabriella fotóművész, fotóriporter hivatásának részleteibe avatja be a 8 és fél óra hallgatóit.

A 8 és fél óra műsorában egy órát beszélgetünk fotózásról, szerelemről, közéletről.

Rebró Fanni podcastja.

1896-ra a csúcsra járt Budapesten a kávés helyek száma, amelyek tulajdonosai sokszor egymással is versengve alakították ki műintézményeiket, aztán sokszor nagyon hamar tönkrementek. A kávéházi kultúra a reformkortól fejlődött, és a gazdasági hullámvölgyek és történelmi tragédiák után az egypárti hatalomátvétel és az államosítás végezte ki. Saly Noémi Budapest-történésszel idéztük fel a fővárosi kávéháztörténelmet, benne számos józsefvárosi alakkal és hellyel.

Dercsényi Dávid podcastja.

Vörös István zenész tavaly novemberben kapta meg a Józsefvárosi Kultúráért díjat. A leginkább a nyolcvanas években indult Prognózis zenekarból ismert énekes – dalszerző gitáros lassan 50 éve koptatja a honi színpadokat, zenekarával ma is aktív, legközelebb április 15-én lesz nagykoncertjük a MOMkultban, közben új dalokat farigcsál, és készül az éppen aktuális következő lemezére.

Bujdosó János podcastja.

A három évtizede Magyarországon élő Mark Richards az Auróra Klímakert komposztmestere, ő csak így nevezi magát. A klímakertről írtunk már a Józsefváros Újságban, érdemes elolvasni, mert egyfajta bevezetés a beszélgetésünkhöz. Mint a fenntarthatósági projektek általában, a klímakert sem csak a kertészkedésről szól, hanem arról a szemléletről is, ami valódi alternatívát jelent a fogyasztói társadalom rövidlátó magatartásával szemben, aminek a klímaválság az egyik következménye. A klímakert a városoknak ad túlélési lehetőséget azzal, hogy a városi környezetben állítja vissza a természet egyensúlyát, teremt termőföldet, hűs lombot, százféle növénnyel, madarakkal, rovarokkal, s mindezt ingyen, hulladékként kezelt anyagokból. 

Bányay Géza podcastja.

A józsefvárosi városfejlesztések hátteréről beszél Molnár György, a lakáspolitikával foglalkozó polgármesteri tanácsadó, aki régi motoros a VIII. kerületi politikában, de életének minden személyes vonatkozása is ide köti. A mélyebb összefüggéseket feltárva többek között azt állítja, hogy a nívós és drága lakásokkal teli Corvin sétány fejlesztése a szociális lakásprogram megvalósítását szolgálta. Ennek kapcsán lapunkat, a Józsefváros Újságot is megrótta, mert túl sokszor emlegettünk dzsentrifikciót ezen fejlesztések kapcsán. Molnár György nem politikusi kinyilatkoztatások tesz, hanem tudós szakértőként igen érdekes részletekkel szolgál, érdemes meghallgatni.

Bányay Géza podcastja.

Egy város titkait kutatta fel Kordos Szabolcs legújabb könyvében, mely Józsefvárost sem kerülte el. Miért is tett volna így, hiszen a szerző maga is itt él a Bródy Sándor utcában a “meztelen nős házban” és szerelmese a Palotanegyednek. A csodálatos fotókkal illusztrált kötetben a Tichy Tisztító sok évtizede tartó karrierjéről; lovag Freystädtler Jenő pasa kalandos életéről; Szendrey Júlia utolsó óráiról; Mikszáth Kálmán munkanapjairól a régi Képviselőházban; a Titanic utasait mentő orvosról is olvashatunk – ezek a történetek mind-mind az egykori Mágnásfertályhoz, mai nevén Palotanegyedhez köthetők, de sok egyéb izgalmas, ám kevésbé ismert budapesti sztorival gazdagodhat mindaz, aki elolvassa a könyvet. Egy-egy történeten akár lefekvés előtt is átrághatjuk magunkat, és úgy tudunk tanulni, hogy közben szórakozunk.

A szerzővel beszélgetett Pálinkás János a Nyolc és fél óra aktuális podcastjában.

Hétszeres magyar, tizenháromszoros Európa-, hétszeres világbajnok - a 8 és fél óra mai adásának vendége a sportszerű gombfoci, hivatalos nevén szektorlabda sportági létrehozója, a sportág legendája, Horváth Imre, aki nemrég megkapta Józsefváros sportdíját, a Guricsné Pásztor Erzsébet-díjat.

Dercsényi Dávid podcastja.

A belvárosban a lopás és rablás a leggyakoribb bűncselekmény, de a haszonszerzők jó része már áttelepült az internetre.

Az internetes bűnöző és a klasszikus, „hagyományos” bűncselekményt elkövető egészen más karaktert igényel, előbbinek abban például könnyebb dolga van, hogy nem kell szembenéznie az áldozatával, nem is látja, ki az, akit éppen megkárosít, de természetesen más képességek is szükségesek ahhoz, hogy sikerrel járjon, mondja Mátyás Szabolcs, a kriminalisztika és a bűnözésföldrajz nemzetközileg elismert kutatója, a kerületben létesített Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója a Csakugyan legújabb adásában. A szakértő kifejti, hogy Budapest bűnözésföldrajzi térképe nem egységes, de lopás, rablás és kifosztásos esetek nagy része az ötödik, hatodik, hetedik kerületben történik, és - nem meglepő módon - a nyolcadik kerület is „bűnvonzó területnek” számít a térképen, itt viszont nagyok az eltérések kerületen belül. 

Hudák Gábor nyolcszoros Magyar Bajnok, 126-szoros válogatott jégkorongozó, edző, sportvezető, a FTC-Telekom Jégkorong szakosztály igazgatója, a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnoka tagja, a BKV Előre SC ügyvezetője 15 éve. A BKV Előre SC főként utánpótlásneveléssel foglalkozik és szabadidősport lehetőséget kínál a sportok iránt érdeklődőknek. Átbeszéljük milyen sportok elérhetők, hogyan szeretnék segíteni a jövő generációját, milyen lehetőségeket biztosítanak a fiatalok számára. Szólunk kajak-kenuról, labdarúgásról, tekéről, súlyemelésről, crossfitről és a jégkorongról is.

Podcastot készítette: Rebró Fanni

Litkai Gergely, a VIII. kerületben székelő Dumaszínház alapítója és főnöke, nem mellékesen humorista józsefvárosi lakos, akit már régóta szerettünk volna mikrofonvégre kapni. Beszélgettünk a humor változásairól, a politika és a humor kapcsolatáról, meg nem alkuvásról, a Dumaszínház otthonra találásáról Józsefvárosban, városfejlesztésről, válásról, Litkai személyes társadalmi szerepvállalásairól, környezetvédelemről, és az is kiderül, hogy nem mindenről a humoristák tehetnek.

Pálinkás János podcastja.

A 8 és fél óra vendége Molnár Krisztina Rita író, költő, tanár. Olyan művek fűződnek a nevéhez, mint a Közelkép című verseskötetet, a Maléna kertje című regényt, a Remélem, örülsz novelláskötetet, A víz ösvénye és A tűz ösvénye című ifjúsági mesekönyveket. Műsorunkban beszélgetünk vele az idő szerepéről az oktatásban, az írás és olvasás gyógyító hatásáról. Szóba kerül az írói lét és a függések viszonya, a hit, a forma, megemlít jópár számára fontos kortárs személyt is. Elmondja, azt is, hogyan kapcsolódik hozzá a Meseország Mindenkié c. mesekönyv, az ókori görög szerzők, de Ovidius Metamorfózisok című műve is. Az író szorosan kötődik Józsefvároshoz, aminek részleteibe is beavatja a hallgatókat.

A podcastot készítette: Rebró Fanni