Explore every episode of the podcast Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

A XX. századi magyar zsidó családtörténetek bővelkednek a generációról generációra szálló tehetségekben.

Landkammer Dániel korosztályának legtehetségesebb gyermekszínésze és táncosa volt, aki súlyos drogproblémák miatt egyik pillanatról a másikra teljesen eltűnt a színpadról. Két évtized küzdelme, és a zsidóságához való visszatalálása segítette őt talpra állni.

Földes Eszter a kortárs magyar színjátszás egyik legnépszerűbb művésze, gyerekként nehezen találta a helyét. Édesapját 16 évesen ismerte meg, és ez a találkozás segítette megérteni saját személyiségét. Felnőttként szeretné megélni a zsidó hagyományt, amely az apahiányból adódóan korábban kimaradt az életéből.

Hogyan élték meg gyerekként a színház varázsát?
Mit jelent(ett) számukra a találkozásuk?
Szerepelnének e közösen egy produkcióban?

Hazatérés és biztonság. Megtartó erő és identitás. Igazságérzet és extázisfüggőség.

A Mazsihisz podcast stúdiójában Földes Eszterrel és édesapjával, Landkammer Dániellel Singer Dávid beszélgetett.

 

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Milyen érzés több, egymástól egészen különböző kultúrában otthon lenni?

A Csak semmi córesz legújabb adásában Zucker-Kertész Lilla, a Mazsihisz kommunikációs munkatársa Miterkó Ilonával, Mazsival beszélget különleges életútjáról, a japán, izraeli és kínai kulturális tapasztalatairól, valamint arról, hogyan fér meg egymás mellett a zsidó és a kínai hagyomány a mindennapokban.

Nyíregyházáról indulva Japánon és Jeruzsálemen át vezetett Miterkó Ilona útja Kínába, majd Budapestre. Életének különböző állomásai nemcsak új nyelveket és kultúrákat hoztak számára, hanem a saját zsidó identitásához való viszonyát is formálták. A beszélgetésben felidézi, hogyan került közel a japán kultúrához, milyen élményeket szerzett Jeruzsálemben, ahol tanult és idegenvezetőként is dolgozott, és hogyan nyílt meg előtte egy új világ kínai férje révén.

Szó esik a kínai zsidóság különleges történetéről, többek között a kaifengi zsidó közösségről, valamint arról is, milyen kérdéseket vethet fel a zsidó identitás és a vallásjogi hovatartozás, ha valaki más kulturális és közösségi hagyományok között nő fel. Vajon mit jelent zsidónak lenni egy olyan közegben, ahol a zsidóság megélése és a közösségi hagyományok eltérhetnek az általunk megszokottól?

A beszélgetés személyesebb oldalán a családi mindennapok is előkerülnek: hogyan hangolható össze a zsidó és a kínai ünnepek, szokások és gasztronómiai hagyományok világa, és mit adhat mindebből tovább a következő generációnak? Miterkó Ilona arról is mesél, hogyan lehet több kultúrához egyszerre kötődni, és miként válhat az otthon fogalma országhatárokon átívelő, személyes élménnyé.

Miről esik még szó az adásban?

• Hogyan formálta Miterkó Ilona zsidó identitását a Japánban, Izraelben és Kínában szerzett tapasztalat?

• Mit érdemes tudni a kaifengi zsidó közösségről és a kínai zsidóság sajátosságairól?

• Hogyan fér meg egymás mellett egy családban a zsidó és a kínai kulturális örökség?

• Mit jelent több kultúrához tartozni, és hol van az ember igazi otthona?

 

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Hollywood magyar gyökerei – Bokor Balázs a vendégünk

Hollywood magyar gyökereiről, az amerikai filmipar legendás alakjairól és a kulturális diplomácia szerepéről beszélget Singer Dávid Bokor Balázs nagykövettel, a Magyar Hollywood Tanács alapító elnökével a Csak semmi córesz legújabb adásában.

Az idén 10 éves Magyar Hollywood Tanács nem kisebb dologra vállalkozott, minthogy az ismeretterjesztés, az oktatás, valamint a szórakoztatás jegyében Hollywood magyar gyökereit feltárja, kutassa és ápolja.

Arról a több száz, Magyarországról elszármazott, többségében zsidó hátterű emberről van szó, akiknek az életműve nélkül lényegében értelmezhetetlen az Álomgyár históriája.

Miről lesz szó az adásban?

• Hogyan építették fel a filmipart az „Alapító Atyák"?
• Milyen Hollywood valódi arca?
• Mi a kulturális diplomácia szerepe és súlya a nemzetközi kapcsolatokban?

Magyar tehetség és amerikai álom.

Zukor és Tarantino.

Angyalok Városa és Kelet-Magyarország.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

A zsidó zene, a klezmer és a színház világa – Neumark Zoltán a Mazsihisz podcastjában   Hogyan vezet az út a klasszikus zongorától a klezmerig és a zsinagógai zenéig? Mit jelent kántorokat kísérni, színészekkel dolgozni, vagy zenét alkotni egy színházi előadáshoz? A Csak semmi córesz legújabb adásában Zucker-Kertész Lilla Neumark Zoltán zongoraművésszel, korrepetitorral és zenepedagógussal beszélget a zene sokszínűségéről, a zsidó dallamok különleges világáról és a pályáját meghatározó találkozásokról.   A beszélgetésben szó esik arról, hogyan került Neumark Zoltán kapcsolatba a zsidó zenével, milyen élményt jelent számára a kántorok kísérése, és miben más egy zsinagógában megszólaltatni egy dallamot, mint egy koncertteremben. A Klein Judit és a Haverim zenei vezetőjeként a klezmer örömteli és melankolikus hangulatáról, valamint a zsidó zene közönségre gyakorolt hatásáról is mesél.   A színházi munka szintén fontos része a pályájának: az adásban a színészekkel való közös munkáról és az Újszínház A koppányi aga testamentuma – Végvári vitéz sztorik című előadásához kapcsolódó zenei feladatokról is beszélgetnek.    Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

1956 el nem mondott történetei – Vendégünk: Vásárhelyi Mária szociológus

Hetven évvel az 1956-os forradalom kitörése után még mindig vannak feltáratlan történetek és megválaszolatlan kérdések. Vásárhelyi Mária szociológus szerint máig nem készült el a forradalom teljes történelmi leltárja.

A pesti srácok hősiessége vitathatatlan, de a baloldali szereplőket sem lehet kitörölni 1956 emlékezetéből. A Mazsihisz Csak semmi córesz című podcastjának legújabb adásában Vásárhelyi Máriával Singer Dávid beszélget a forradalom sokszínű örökségéről és a szociológus rendkívüli családtörténetéről.

Hetven év távlatából hogyan látjuk 1956 eseményeit és szereplőit? 
Miért maradtak máig vitatott kérdések a forradalom történetében, és milyen szerepet játszanak a személyes emlékek a múlt megértésében?

Vásárhelyi Mária saját családjának történetén keresztül is felidézi a huszadik századi Magyarország sorsfordító évtizedeit. Egy család múltját, amely szinte önmagában felér egy magyar történelemkönyvvel.

• Miért nem készült még el 1956 teljes történelmi leltárja? 
• Kiknek a szerepe szorult háttérbe a forradalom emlékezetében?
• Hogyan fonódik össze a családi múlt és a magyar történelem?

Korábbi adásaink ide kattintva nézhetők meg. 
https://mazsihisz.hu/podcastok/

A zsidó dallamok ereje – a Kol Echád kórus

Hogyan születik meg a közös hangzás különböző emberek hangjából, és mit ad hozzá a zene egy közösség életéhez? A Csak semmi córesz legújabb adásában Zucker-Kertész Lilla Varga Sebestyénnel, a Kol Echád kórus karvezetőjével és Hollós Bálinttal, a kórus tagjával beszélget a zene szeretetéről, a zsidó dallamok erejéről és a közös éneklés különleges élményéről.

A beszélgetésben szó esik arról, hogyan született meg a Kol Echád ötlete, mi hozta össze a kórus tagjait, és vajon hogyan válik különböző hangokból egy közös zenei élmény. Sebi és Bálint személyes történetein keresztül a zene családi gyökerei, a kórushoz vezető út és a karvezetés kulisszái is megelevenednek.

A Kol Echád a koncertek mellett zsinagógai imaalkalmakon is fellépett, többek között a Rumbach utcai zsinagóga Szlihot-imakoncertjén, valamint Kol nidré este a Bethlen téri zsinagógában.

De miben más egy koncerten megszólaltatni egy művet, mint egy ima részeként énekelni?
Mit jelent a kórus tagjának lenni, és hogyan képes egy zsidó dallam olyanokat is megszólítani, akiknek nincs személyes kötődésük a zsidósághoz?

Az adásban a zsidó liturgikus zene sajátosságai, a közös éneklés közösségformáló ereje is szóba kerülnek.

• Mitől különleges a zsidó liturgikus zene, és hogyan szólíthat meg olyanokat is, akik nem kötődnek a zsidósághoz?
• Milyen tervekkel készül a Kol Echád a jövőben?

Korábbi adásaink itt nézhetők meg: 
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Több mint Művészakció – Harsányi László az OMIKE örökségéről

Az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) történetét legtöbben a vészkorszak idején működő Művészakció révén ismerik, pedig az egyesület több mint négy évtizedes tevékenysége jóval gazdagabb örökséget hagyott maga után. 

A Mazsihisz podcast legújabb adásában Harsányi Lászlóval Singer Dávid beszélgetett a magyar zsidó kulturális élet meghatározó szervezetéről, a művészet megtartó erejéről és az OMIKE máig érvényes üzenetéről. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) neve szinte egybeforrott a Vészkorszak ideje alatt működő Művészakció néven elhíresült kulturális rendezvénysorozattal, sokan ma is kizárólag ezzel azonosítják a szervezetet. Pedig az OMIKE több mint négy évtizedes működése ennél jóval több volt: a neológ magyar zsidó önszerveződés iskolapéldája, amely egyszerre volt a zsidó hagyomány ápolásának és a magyar hazaszeretetnek megejtő, sokszor naiv, de mindenkor nemescélú tanúságtétele.

• Trauma és lélegzetvétel. Beregi Oszkár és Goldmark Terem.
• Milyen út vezetett az OMIKE létrejöttéig?
• Mit jelentett a Művészakció a művészek számára?
• Mi az OMIKE „üzenete" a mai zsidóság számára?

Starker János és Buday-Goldberger Leó.
Trauma és lélegzetvétel.
Beregi Oszkár és Goldmark Terem.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg: 
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Időutazás, zsidó identitás és egy különös kvintett – Rubin Eszter a vendégünk   Hogyan találkozhat egy regényben a zsidó identitás, a modern festészet, a klasszikus zene és az időutazás? Rubin Eszter új könyve kapcsán személyes és alkotói kérdésekről is mesélt Singer Dávidnak a Mazsihisz podcast stúdiójában.   A kortárs irodalom ünnepén, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon új könyvvel jelentkezik. A most megjelenő, ötödik regénye a Kvintett az idők végezetéig egyszerre abszurd humorral átszőtt, fordulatos krimi, időutazás és a modern festészet és a klasszikus zene találkozása.   • Mi inspirálta a regény megírására?
• Milyen utat járt be amíg megtalálta zsidó identitását?
• Vajda Lajos és a tojáskocka.   Janet Sobel és az időhurok.
Tehetség és Rejtő Jenő.

Korábbi adásaink ide kattintva nézhetők meg: 
https://mazsihisz.hu/podcastok/  

Történetek, amelyek összekötnek – Szokolai Róbert

Mi kell ahhoz, hogy egy film, egy történet vagy akár egy popkulturális jelenség valódi közösségi párbeszédet indítson el? A Csak semmi córesz legújabb adásában Zucker-Kertész Lilla, a Mazsihisz munkatársa Szokolai Róbert kommunikációs szakemberrel, kulturális programszervezővel és oktatóval beszélget arról, hogyan kapcsolódunk egymáshoz történeteken, filmeken és a populáris kultúrán keresztül. 

A beszélgetésben szó esik arról, miért van szükségünk közösségekre, hogyan változtatta meg a kapcsolódásainkat az online világ, és mit tud adni egy személyes közösségi élmény, amit a virtuális tér nem feltétlenül tud pótolni. 

Arról is beszélgetünk, hogyan válhat egy film vagy egy történet kiindulóponttá egy közös gondolkodáshoz, és miért lehet fontos szerepe a hiedelmeknek, a popkultúrának és a közös kulturális élményeknek abban, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. A zsidó közösség és identitás kérdései is előkerülnek: hogyan teremthetnek kapcsolatot a közös történetek és élmények, és mit jelent ma egy közösséghez tartozni?

 
• Hogyan lesz egy filmből vagy történetből közösségi párbeszéd?
• Miért van szükségünk valódi közösségi élményekre az online kapcsolatok világában?
• Hogyan kapcsolódhat egymáshoz popkultúra, identitás és közösség?
• Mitől válik egy kulturális élmény valóban közösségformálóvá?

Miért marad velünk egy-egy könyv egész életünkön át?

A Csak semmi córesz legújabb adásában Zucker Kertész Lilla, a Mazsihisz kommunikációs munkatársa Juhász Anna Prima-díjas irodalmárral beszélget Szerb Antalról, az Utas és holdvilág máig ható erejéről, az identitáskeresésről, valamint az olvasáshoz fűződő személyes kapcsolatunkról.

Idén 125 éve született Szerb Antal, akinek életműve ma is eleven és népszerű. A beszélgetésben arra is keressük a választ, mitől válhatott kultuszregénnyé az Utas és holdvilág, és miért érezhetik úgy az egymást követő nemzedékek, hogy a mű személyesen hozzájuk is szól. 
Szó esik arról is, hogyan válhatna ismét mindennapjaink részévé a versolvasás, miért kötődünk olyan erősen kedvenc regényeinkhez, és mitől lesz egy könyv több egyszerű olvasmánynál: személyes élmény, meghatározó emlék vagy akár egy életen át elkísérő útitárs.

Az adásban A holdvilág utasai című különleges zenés-irodalmi est is szóba kerül. A produkció szeptember 9-én, szerdán este 7 órakor várja a Zsidó Kulturális Fesztivál közönségét a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában, ahol Juhász Annával is találkozhatnak az érdeklődők. 

• Miért szólítja meg újra és újra az olvasók különböző nemzedékeit az Utas és holdvilág? 
• Hogyan válhat ismét mindennapjaink részévé a versolvasás?
• Mitől lesz egy regény több egyszerű olvasmánynál: személyes élmény és útitárs?

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

„Nekem: a város mindörökre" – Kamarás Iván a Mazsihisz podcastban

Kamarás Iván színész, énekes pécsi gyökereiről, művészcsaládban töltött gyermekkoráról és a régi magyar slágerek varázsáról mesélt a Mazsihisz podcastjában. Beszélgetőtársával, a szintén pécsi születésű Singer Dáviddal közösen idézték fel szülővárosuk meghatározó helyszíneit és emlékezetes alakjait.

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon Kamarás Iván egy estére Pécsre viszi a pesti Broadway hangulatát. A népszerű színész, énekes először lép fel szülővárosa zsinagógájában, ahol négytagú zenekarával kelti életre a 20. századi magyar szórakoztató zene felejthetetlen világát. Azt a gazdag zenei örökséget, amelyet számos zsidó származású zeneszerző és szövegíró formált.

• Mennyire határozta meg pályaválasztását, hogy művészcsaládban nőtt fel?
• Készítene-e klasszikus színészlemezt?
• Mitől működnek ma is a több évtizede született kuplék, táncdalok és kabaréslágerek?

Gyerekszínész és színészgyerek.
Eck Imre és Geszti Péter.
Nevkó és Liverpool.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg: 
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Szerelmem: a zsidóság – Prieger Zsolt zenéről, identitásról és Jeruzsálemről

Prieger Zsolt, az Anima Sound System alapítója hatvanévesen is gyermeki kíváncsisággal szemléli a világot. A Mazsihisz podcastjában Singer Dávid beszélgetett vele zsidóságról és identitásról, zenéről és társadalmi felelősségről, valamint azokról a kulturális és szellemi élményekről, amelyek alkotói világát formálták.

Prieger Zsolt közvetít és összeköt kultúrákat, közösségeket. Erdélyhez és Izraelhez fűződő élményei éppúgy identitásának részévé váltak, mint David Bowie, Simone Veil vagy Martin Buber szellemi öröksége.

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon ismét színpadra lép az Anima Sound Systemmel a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A különleges, vonósnégyessel kiegészített akusztikus koncerten a régi Anima-slágerek mellett részletek csendülnek fel a készülő Jerusalem My Love trilógia dalaiból is.

Nemzedéki himnusz és biblikus hagyomány.
Gesamtkunstwerk és Szenes Hanna.
Jászi és Jeruzsálem.

• Töltene-e időt Bob Dylannel?
• Közvetítőként tekint-e önmagára?
• Mi az alkotók felelőssége a társadalmi párbeszéd megteremtésében?

 📺 Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége dr. Surányi Gábor pszichiáter, a Nyílt Osztály című online videós beszélgetéssorozat felelős szerkesztője. Zucker-Kertész Lillával, a Mazsihisz kommunikációs munkatársával többek között arról beszélgetnek, hogyan hatnak egy család múltjának traumái a következő generációk életére, hogyan öröklődhetnek tovább a kimondatlan félelmek és viselkedési minták, és mit tudunk ma ezekről pszichiátriai és tudományos szempontból.

• Mit jelent pontosan a transzgenerációs trauma?
• Milyen szerepe van ebben a családi történeteknek, a hallgatásnak és a kimondatlan családi szabályoknak?
• Lehetnek-e egy családi trauma következményeinek testi vagy lelki tünetei a következő generációkban?

A beszélgetésben szó esik arról is, hogy mit tudunk ma a traumák biológiai továbbadásáról, valamint milyen kérdéseket vet fel az epigenetika. Dr. Surányi Gábor arról is beszél, hogyan jelenhetnek meg a családi traumák a mindennapi életben, miért lehet fontos a múlt megismerése, és vajon meg lehet-e szakítani a traumák generációkon átívelő továbbadását.

Szóba kerülnek a történelmi traumák, így a holokauszt családokra és későbbi generációkra gyakorolt hatásai is.

• Mit viszünk tovább abból, amit a szüleink és nagyszüleink átéltek?
• Mikor válik egy családi történet lelki örökséggé – és mikor válik teherré?
• És lehet-e úgy feldolgozni a múltat, hogy annak terhei már ne a következő generáció életét határozzák meg?

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Surányi Gáborral.

Életünk filmjei – Réz András a zsidó humorról és identitásról a Mazsihisz podcastban

Réz András kanyargós, olykor nehéz utat járt be, mire eljutott saját zsidóságához. Személyiségét és gondolkodását éppúgy formálták családja történetei, mint a zsidó törvények és hagyományok megismerése. A Mazsihisz podcastjában Singer Dávid beszélgetett vele filmekről, identitásról, humorról és emlékezetről.

Az idei Zsidó Kulturális Fesztivál UNSEREINER – magyarul nagyjából: magunkfajta – című sorozatában három ikonikus filmmel várja a közönséget a Goldmark-teremben. Három különböző mozinyelv, három különböző zsidó nézőpont. Műsorunkban személyes élményeit felelevenítve mesélt a történelmi és lelki helyzetekről, a zsidó humorról, túlélésről, az emlékezet és a történelemmel való szembenézés jelentőségéről.

• Mitől érdekesek a zsidó filmek?
• Mennyire vagyunk jelen a saját világunkban?
• Nevethetünk a tragédiáinkon?

Zsidó ügy és halálidentitás.
Woody Allen és karácsonyfa.
Életigenlés és disznóhús.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg: 
https://mazsihisz.hu/podcastok/

A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Horn Tamás, az Adománytaxi alapítója és vezetője.

Zucker-Kertész Lillával, a Mazsihisz kommunikációs munkatársával többek között arról beszélgetnek, hogyan lehet valóban jól segíteni, miért fontos, hogy az adományok tényleges szükségletekre válaszoljanak, és mit tanulhatunk a társadalmi felelősségvállalásról az adományozás gyakorlatán keresztül.

Horn Tamás azzal a felismeréssel indította el az Adománytaxit, hogy miközben számos budapesti háztartásban felhalmozódnak a már nem használt, de még jó állapotú tárgyak, az ország más részein olyan közösségek élnek, amelyek számára mindez valódi segítséget jelenthet.

• Hogyan lehet felmérni, hogy pontosan mire van szükség egy-egy településen? 
• Miért nem mindegy, hogy mit és milyen módon adományozunk?
• Hogyan segíthetünk úgy, hogy közben a támogatottak méltósága is megmaradjon?

A beszélgetésben szó esik az önkéntességről, a közösségi piacokról, valamint arról is, hogyan lehet a fiatalokat közelebb hozni a társadalmi felelősségvállaláshoz.

Horn Tamás azt is elmeséli, mit tanult az évek során a hátrányos helyzetű közösségekkel végzett munkából, valamint a zsidó oktatási és önkéntes programokban szerzett tapasztalataiból.

Miért érdemes bekapcsolódni a segítségnyújtásba? 
És mit kaphatunk mi magunk az adományozástól?

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Horn Tamással.

A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Aczél András, a Lakner Bácsi Alapítvány ügyvezetője, akivel Singer Dávid Lakner Artúr fordulatokban gazdag életéről, legendás gyermekszínházáról és máig élő szellemi örökségéről beszélget.

A XX. század elejének nyüzsgő, modern, innovatív Budapestje hemzsegett a századot formáló zsidó származású képzőművészektől, tudósoktól, színművészektől, közéleti emberektől, akiknek hatása a mai napig meghatározó. Konrád György találó kifejezésével élve ilyen "csodafigura" volt mások mellett Lakner Artúr, aki egyszemélyben volt többek között mozigépész, konferanszié, színpadi szerző, filmfordító, gagman és gyermekszínház alapító.

Lakner bácsi gyermekszínházában olyan, később híressé vált művészek fordultak meg, mint Ruttkai Éva, Ferrari Violetta, Pataki Ferenc, Zsolnai Hédi, vagy később Harkányi Endre, Galambos Erzsi, Kalmár Tibor. Lakner Artúr a Holokauszt áldozata lett, színházát azonban a háború után többször is újraindították családtagjai, így szellemisége velünk maradt. 

• Mi volt Lakner Artúr gyermekszínházának titka?
• Hogyan él tovább a közemlékezetben Lakner bácsi?
• Életre hívható-e ismét az egykor sikeres teátrum?

Hét törpe és Charlie Chaplin.
Goldmark Terem és óriásceruza.
Humánum és humor.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Papp Richárd: Mit kezd a Z generáció a holokauszt örökségével?
A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Papp Richárd antropológus, kutató és oktató, akivel Zucker-Kertész Lilla, a Mazsihisz kommunikációs munkatársa többek között arról beszélget, hogyan dolgozik egy antropológus, mit jelent egy közösséghez közel kerülni kutatóként, és hogyan gondolkodik a holokausztról a negyedik generáció.  Papp Richárd kutatói pályája kezdetén a Bethlen téri zsidó közösséget kutatta, diplomamunkájában pedig a zsidó humorral is foglalkozott: azzal, hogyan őrizhet és adhat tovább traumákat a humor, és hogyan mondhatunk ki általa olyan dolgokat, amelyeket másképp nehéz lenne megfogalmazni. 

A beszélgetés másik fontos témája Papp Richárd legújabb kutatása, amelyben a holokauszt emlékezetét a negyedik generációhoz tartozó fiatalok körében vizsgálta. Zsidó és nem zsidó Z generációs fiatalokkal beszélgetett arról, mit jelent számukra a holokauszt, hogyan viszonyulnak hozzá, és milyen szerepet tölt be a múlt emlékezete a jelenben. 

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Zsidóság és genetika – Dr. Csacsovszki Ottó a Mazsihisz podcastban

Kevéssé tárgyalt, ám annál fontosabb téma az askenázi zsidó közösségekben előforduló ritka genetikai betegségek, amelyek tünetei akár több száz éve ismertek, ám sokáig nem voltak identifikáltak. A tudomány mai állása szerint ezek a betegségek már könnyedén azonosíthatóak, és egy egyszerű vizsgálattal kiszűrhetőek. A Mazsihisz podcast stúdiójában Dr. Csacsovszki Ottó haematológussal Singer Dávid beszélgetett. 

• Miért az askenázi zsidó közösséget érintik leginkább ezek a ritka betegségek? 
• Melyek a zsidó közösséget érintő leggyakrabban előforduló genetikai betegségek?
• Milyen terápia alkalmazható a betegségek tüneteinek enyhítésére, vagy gyógyítására?

Enzimek és génmutáció. 
Öröklődés és zárt közösségek.
Tudatosság és kromoszómák.

A beszélgetés közérthetően mutatja be, mit tud ma az orvostudomány az öröklött kockázatokról, és miért lehet különösen fontos a genetikai tudatosság, valamint az időben elvégzett szűrés. 

Korábbi adásaink itt érhetők el: 
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Gelsei Bernadett: Miért olyan nehéz jól dönteni? A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Gelsei Bernadett döntésmentor, akivel Zucker-Kertész Lilla, a Mazsihisz kommunikációs munkatársa beszélget arról, hogyan születnek életünk legfontosabb döntései, és mi segít akkor, amikor úgy érezzük, elakadtunk.

A beszélgetés középpontjában azok a helyzetek állnak, amikor bizonytalanság, csalódás vagy veszteség nehezíti a döntéseinket. Szó esik arról, hogyan ismerhetjük fel a visszatérő mintáinkat, valóban képesek vagyunk-e megváltozni, és mi kell ahhoz, hogy ne ugyanazokat a hibákat ismételjük újra.

A zsidó hagyomány felől közelítve olyan fogalmak is előkerülnek, mint a tesuvá, vagyis a valódi belső változás lehetősége, valamint a s'lóm bájt, a családi béke eszménye. Hol húzódik a határ a konfliktusok elsimítása és az őszinte kommunikáció között?

A podcastban szó lesz a közösség megtartó erejéről, a magányról, a női szerepekről és identitásról, valamint arról is, hogyan őrizhetjük meg emberi méltóságunkat akkor, amikor igazságtalanság, kudarc vagy veszteség ér bennünket.

Tartsatok velünk!

🎙️Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

A hazai jazzmuzsikusok egyik örökifjú nagy öregje idén töltötte be 80. életévét. Korát meghazudtoló energiával, tempóval és vitalitással, továbbá bölcsességgel reflektál világunkra. Generációkat tanított a jazzéneklés mesterségére. Tanárként és előadóművészként is árad belőle az életszeretet.

Gonda János és Shabu Shabu. Hangszálak és adrenalin. Szívizomgyulladás és scat.

Milyen családi titkok övezték gyermekkorát?
Mit tudnak a nagy zenészgeneráció tagjai, amitől ma is meghatározó a jelenlétük?
Tényleg fertőzés a jazz?

A Mazsihisz podcast stúdiójában Berki Tamással Singer Dávid beszélgetett.

Tömegek voltak kíváncsiak többek között Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás, vagy éppen a hazai spirituális irodalom mestereként számontartott Müller Péter gondolataira, akinek pontosan két évtizede jelent meg a Szeretetkönyv című hiánypótló műve.

A saját magunk megismerése, a szeretetkapcsolatok, és a harmónia iránti belső igényünk, ha lehet, még intenzívebbé vált az elmúlt húsz év alatt, miközben a körülöttünk zajló világ mintha pont ezekkel ellentétes értékek fontosságát hirdetné.

Mit jelent a szeretet?
Miért nem tudunk jól szeretni?
Mi hiányzik a nőknek a párkapcsolatból, amit a férfiak nem adnak meg?

Tangó és teremtés.
Flow és összetört minták.
Nagymama feneke és gyermeki boldogság.

A Mazsihisz podcast stúdiójában Müller Péterrel Singer Dávid beszélgetett.

A Csak semmi córesz legújabb adásának vendége Ludván-Boros Izabella mentálhigiénés szakember, párkapcsolati és szexológus tanácsadó. Zucker-Kertész Lillával többek között arról beszélgetnek, hogyan hat a kötődés, a kommunikáció, a határok és az intimitás a kapcsolatainkra.

Szó esik arról, hogyan őrizhető meg a közelség hosszú távon, mikor érdemes segítséget kérni, és van-e olyan pont, ahonnan már nincs visszaút. A beszélgetésben a zsidó hagyomány is fontos szerepet kap: szóba kerül a niddá, a mikve tere, valamint az is, hogyan erősítheti a kapcsolatot a tudatosan megélt távolság.

Emellett a fiatalok szexuális neveléséről is beszélünk: mikor és hogyan érdemes a gyerekekkel beszélni a testről, az intimitásról és a határokról, különösen egy olyan világban, ahol egyszerre van jelen a túlszexualizált tartalom és a tabusítás.

🎙️ Tartsatok velünk, és nézzétek meg a teljes beszélgetést!

.A XIX. és XX. század fordulójának kulturálisan pezsgő, sokszínű, kreatív Budapestje nemcsak a tudomány, az irodalom, vagy a zene kapcsán, de a képzőművészetek felvirágoztatásának terén is partnerre lelt az akkori magyar nagypolgárságot döntően jelentő zsidó közösségben. A Mazsihisz podcast stúdiójában Molnos Péter művészettörténésszel Singer Dávid beszélgetett a modern magyar festészet és a zsidó mecenatúra szorosan összefonódó történetéről.

Egy idő után mind a művészek, mind a köréjük szerveződő mecenatúra esetében felülreprezentáltak voltak a zsidó származású személyek, a rendkívül nagyvonalú támogatások (pl. ösztöndíjak) következtében a korszak fiatal alkotói külföldön sajátíthatták el a modern festészet alapjait Európa legnevesebb intézményeiben. Ennek az idilli állapotnak vetett véget a második világháború, melynek következtében nemcsak a zsidó közösség szenvedett azóta is pótolhatatlan veszteségeket, de egyúttal a világszinten is egyedülálló magyarországi műkincsgyűjtemény jelentős része is külföldre került.

Bartók Béla és Fényes Adolf.
Magyar „Vadak" és integráció.
Intellektuális készenlét és paradigmaváltás.

• Mit jelentett ebben a korban mecénásnak lenni?
• Létezik e magyar-zsidó képzőművészet?
• Visszaszerezhetőek e a Holokauszt idején elrabolt magyar műkincsek?

📺 Nézzék meg a teljes beszélgetést!

A Csak semmi córesz legújabb adásában ezúttal Lovas Milán, a Balzac riportere és a Mazsihisz videós tartalmainak egyik arca ül a mikrofon másik oldalán – vagyis most nem ő kérdez, hanem Zucker-Kertész Lilla, a Mazsihisz kommunikációs munkatársa kérdezi.

A beszélgetés a Balzac világába enged betekintést: hogyan áll össze egy fiatal videós-riporteri csapat, milyen út vezet egy hobbinak induló projektből a tudatos tartalomgyártásig, és hogyan válik a folyamatos kérdezésből saját stílus és látásmód.

Szóba kerül az is, hogyan tanulható a riporteri munka – ha egyáltalán tanulható –, és mi formálja azt, aki ma interjúkat készít egy gyorsan változó médiakörnyezetben.

A Mazsihisszel közös munka kapcsán előtérbe kerülnek azok a forgatások, találkozások, történetek és váratlan helyzetek is, amelyek egyszerre jelentenek szakmai és emberi tapasztalatot.

A beszélgetésben hangsúlyosan megjelenik a Z generáció médiához való viszonya: mi köti le ma a fiatal közönséget, mi az, ami már nem működik, és hogyan változik a figyelem, valamint a történetmesélés nyelve.

Tartsatok velünk! 🎙️ Nézzétek meg a teljes beszélgetést!

Mit mesélnek rólunk az őseink?

A Mazsihisz podcast stúdiójában Dr. Erdős Bence családfakutatóval Singer Dávid beszélgetett arról, miért fordulunk egyre nagyobb érdeklődéssel saját családunk múltja felé, milyen dokumentumok segíthetnek az ősök és rokonok felkutatásában, és hogyan válhat a családfakutatás személyes élményből közösségi emlékezetté.

Az utóbbi évtizedben nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is egyre nagyobb figyelem irányul a családfakutatásra. Ami sokaknál kezdetben kíváncsiságból, családi történetek vagy régi fényképek nyomán indul, az idővel gyakran mélyebb önismereti úttá válik. A személyes érdeklődésen túl számtalan ok vezetheti az embert, amikor belevág saját ősei történetének feltárásába.

A beszélgetésben többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ: 
• Miért kezdünk, és miért érdemes családfát kutatni?
• Milyen dokumentumok segíthetnek rokonságunk felkutatásában?
• Milyen közösségépítő hatása lehet a családfakutatásnak?

Családi album és pecsétnyomó.
Polgári kultúra és családegyesítés.
Honosítás és tulipános láda. 

Korábbi adásaink itt nézhetők meg: 
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Gyermekközpontúság és elfogadás

A Mazsihisz podcast stúdiójában a Bárczi Gusztáv Emlékéremmel frissen kitüntetett Perlusz Andrea gyógypedagógussal, az ELTE főiskolai tanárával Singer Dávid beszélgetett gyermekközpontúságról, inkluzív oktatásról, neurodiverzitásról és arról, miért fontos mindez egy egészségesebb, érzékenyebb társadalom szempontjából.

A gyógypedagógia azon hivatások egyike, amelyet művelői valódi elhivatottsággal és odaadással végeznek nap mint nap. Amennyiben a többségi-, valamint a gyógypedagógia kéz a kézben jár (például az inkluzív oktatási intézményekben), óriási eredmények érhetők el a gyermekek egyéni és csoportdinamikai fejlődésében, továbbá céljaik elérésében egyaránt. Az ekkor megszerzett készségek, valamint beépült értékek nemcsak a tanulóéveik alatt, hanem később, felnőttként is meghatározóak.

• Hogyan telik egy nap egy inkluzív iskolában?
• Mit jelent az, hogy a neurodiverzitás erőforrás?
• Miért fontos össztársadalmi szempontból az inkluzív oktatási modell?

Zsidóság és empátia.
Korszellem és adaptív környezet.
Differenciáltság és elfogadás.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

A család, amelyet megtépázott, de fel is emelt a történelem

Vannak családok, amelyeknek történetében szinte az egész XX. század benne van: üldöztetés és felemelkedés, közéleti szerepvállalás és meghurcoltatás, ellenállás, kitelepítés, politikai felelősség és személyes veszteség. Dr. Schiffer János családjának története ilyen családtörténet.

Felmenői között volt antifasiszta ellenálló, köztársasági elnök és politikai elítélt – s ahogyan a múlt század magyar történelmében oly sokszor, ezek a sorsok olykor egymásba is értek.

A Mazsihisz Podcast stúdiójában Budapest volt főpolgármester-helyettesével Kácsor Zsolt újságíró beszélgetett családról, történelemről, emlékezetről és közéleti felelősségről.

Szó esett arról, hogyan élte meg gyerekként a kitelepítés éveit, amikor elszakították a családjától; hogyan lett az egykori kitelepítettből később parlamenti képviselő; és arról is, miért vállalta el a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete, a NÜB elnöki tisztét.

Korábbi adásink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Budai rock 'n' roll, zsidó gyökerek

Immár több mint másfél évtizede a kortárs magyar zenei élet fontos alakja: zenekarával, az Ivan and the Parazollal nemcsak itthon, hanem külföldön is komoly sikereket ért el. A Mazsihisz Podcast stúdiójában Vitáris Ivánnal Singer Dávid beszélgetett.

Sokszínű környezetben nőtt fel, a különböző nyelvek és kultúrák együttélése gyerekkorától kezdve természetes és meghatározó élmény számára. Családjának 20. századi, drámai sorsfordulóktól sem mentes története mindig is ismert volt előtte.

A rock nagy generációjának több jelentős alakjával is rendszeresen muzsikál, miközben zenekarával ma is azt az erőt, energiát, lazaságot, szexualitást és szabadságot képviseli, amely a műfajt a kezdetektől napjainkig hiteles lázadássá teszi. 
• Mit jelent számára a zsidósága?
• Kell-e ismerni az elődök munkásságát egy sikeres pályafutáshoz?
• Milyen válaszokat adhat a mai kor problémáira egy közép- vagy nyugat-európai zenekar?

Oszaka és Los Angeles.
Gulág és pesti gettó.
Spiritualitás és meleg hummusz.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

A Vészhelyzettől a 60+ programig – Berecz Hajnalka Hogyan lehet szakmai tudással, közösségi figyelemmel és emberi odafordulással támogatni azokat, akik nyugdíjas éveikben is aktívak, önállóak és magabiztosak szeretnének maradni? A Mazsihisz podcast legújabb adásában Berecz Hajnalkával, a Mazsihisz Szeretetkórház ápolási igazgatójával beszélgetett Kácsor Zsolt újságíró.

Szó esik a MAZS Alapítvány kezdeményezésére, a JCC Budapest – Bálint Ház és a Mazshisz Szeretetkórház partnerségében megvalósuló 60+ programról, valamint arról is, hogy a Szeretetkórház milyen szakmai tapasztalattal és szemlélettel kapcsolódik a kezdeményezéshez.

Az adásban természetesen a kórházi munka mindennapjai is terítékre kerülnek – és az is kiderül, hogy Berecz Hajnalka pályájának alakulásához van némi köze a Vészhelyzet című amerikai sorozatnak is.

Korábbi adásainkat is ajánljuk: fedezzék fel podcast-sorozatunk további epizódjait is!
https://mazsihisz.hu/podcastok/

D. Bányász Gergő – Sárga csillag és vasárnapi ebéd

Az ország egyik legismertebb televíziós arca, kétszer is az Év Parlamenti tudósítója volt. Újságíróként a közszolgálatiság ethosza számára mindenek felett álló mérce, és rendkívül keserűen élte meg, ahogy ez az alapérték mára lényegében eltűnt a médiából. Egy véletlen esemény kapcsán ismerte meg zsidó gyökereit, melyek addig a hallgatás fátyla mögött rejtőztek előtte.

A Mazsihisz podcast stúdiójában D. Bányász Gergővel Singer Dávid beszélgetett.

Közel egy évtizede önkéntes munkában, egyedül gondozza a pilisvörösvári zsidó temetőt, amely erősíti identitásának megélésében, és az egykor virágzó közösség történetének megismerésében.
• Mit jelent számára a közszolgálat?
• Miként él tovább a zsidó identitás a családjában? 
• Miért tartja fontosnak a temetői szolgálatot?

Sárga csillag és vasárnapi ebéd. Deutsch és Bányász. Vasas és Tottenham.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg: 
https://mazsihisz.hu/podcastok

Sági György: Amszterdamban esett a Dunába – minden megismétlődhet?

2023. október 7. az újkori zsidó történelem egyik legtragikusabb gyásznapja. A Hamász palesztin terrorszervezet által Izrael ellen végrehajtott, ártatlan áldozatokat követelő terrortámadása nemcsak a Zsidó Államot érte váratlanul, hanem a zsidó közösségeket világszerte egyaránt. A Mazsihsz podcast stúdiójában Sági György íróval, jogásszal Singer Dávid beszélgetett.

Sági György új könyvében, saját családtörténetét is beleszőve próbálja meg feldolgozni zsidó szemszögből október 7. traumáját, valamint az azt követő időszak megrázó eseményeit, beleértve a 2024. novemberében az Ajax-Maccabi Tel-Aviv labdarúgó mérkőzés után az izraeli szurkolók ellen indított hajtóvadászat drámáját.

• Miként kapcsolódik Amszterdam és Auschwitz tragédiája?
• Minden megismétlődhet? 
• Milyen jövő vár az európai zsidóságra?
  

Fikció és biztonságérzet. Egyén és közösség. Akik elmentek és akik maradtak.

A korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Könyvheti beszélgetés Turi Tímea költővel, a Magvető főszerkesztőjével   Turi Tímea korosztályának egyik legismertebb és legelismertebb irodalmára: nemcsak kiváló költő, hanem annak a Magvető Kiadónak a főszerkesztője is, amely évtizedek óta a magyar szépirodalmi élet egyik legfontosabb műhelye. A szerzővel a Mazsihisz Podcast stúdiójában Kácsor Zsolt újságíró beszélgetett. A 97. Ünnepi Könyvhét alkalmából a versírásról, a szerkesztői munkáról, pályakezdésének éveiről és az irodalmi élet kihívásairól beszélgettünk vele. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen tanácsokat adna azoknak a fiataloknak, akik ma költőként szeretnének elindulni a pályán. Természetesen szóba került a „rebecenség" is, hiszen férje Vári György irodalomtörténész, a Bét Orim reformzsidó közösség rabbija. Tartsanak velünk!

Korábbi adásink itt nézhetők meg: 
https://mazsihisz.hu/podcastok

A romkocsmák világától a Keletin át Európába – Szántó T. Gábor a Mazsihisz podcastjában

A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt író, újságíró beszélgetett Szántó T. Gábor íróval, a Szombat folyóirat főszerkesztőjével, olyan jelentős művek szerzőjével, mint a Keleti pályaudvar, végállomás, az Európa szimfónia, a Kafka macskái, a Kafka sírja vagy az 1945 és más történetek.

A beszélgetés középpontjában az irodalom és az identitás kérdései álltak. Szó esett arról, hogy mit nevezhetünk magyar zsidó irodalomnak, milyen jelenségek jellemzik a modern zsidó irodalmat, és van-e jelentősége ma annak, hogy egy szerzőt magyar vagy zsidó íróként tartanak számon.

Emellett megismerhetjük Szántó T. Gábor pályájának fontos állomásait, legemlékezetesebb műveit, írói munkamódszerét, valamint azt is, hogyan született meg az 1945 című novella, amelyből Török Ferenc rendezésében világszerte sikert aratott játékfilm készült.

Tartsanak velünk!

Zsidózásról, hitről, önazonosságról

Több évtizede a magyar zenei élet meghatározó szereplője, akinek munkásságát számtalan hanglemez, filmzene, színházi produkció fémjelez. A Mazsihisz podcast stúdiójában Hrutka Róbert zeneszerzővel, producerrel, előadóművésszel Singer Dávid beszélgetett.

Fiatalkorában tévesen többször lezsidózták, később aztán felesége révén tényleg közel került a zsidósághoz, amelynek kulcsszerepe volt hitének elmélyülésében és megélésében. Vallja: a hit dalszerzés közben belopózik az érzések és gondolatok közé, és néhány hang is képes megváltoztatni a világot. Saját példája is mutatja, hogy ha a fiatal tehetségekhez finom kritikával közelítenek, a mesterek és tanítványok között kiépül az értéket termő bizalom.

• Miként éli meg a spiritualitást?
• Milyen zsidó értékeket vall magáénak?
• Milyen inspirációt jelentett, hogy a nagy zenész generáció befogadta?

Alázat és szolidaritás.
Solti János és Bereményi Géza.
Hanghullámok és befogadás.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Kicsik-nagyok közös kedvence: „Rapizsuzsi" Van a budapesti zsidó közösségi életnek egy olyan szereplője, akit a legkisebbek éppúgy rajongásig szeretnek, mint a szülők: ő Rapi-Legény Zsuzsanna, vagy ahogy mindenki ismeri, „Rapizsuzsi", a Rumbach zsinagógában működő Rumbi Tanház lelke.

Honnan jön ez a kifogyhatatlan energia és szeretet, amellyel generációk óta fordul a gyerekek felé? Mit jelent számára a zsidó közösségépítés, a tanítás és az, hogy a legkisebbek számára is otthonossá tegye a zsidóságot?

A Mazsihisz podcast legújabb adásában Kácsor Zsolt újságírónak mesél hivatásról, gyerekekről, közösségről és arról a különleges világról, amelyet nap mint nap épít a Rumbi Tanházban. 

A korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok

A Mazsihisz podcast stúdiójában Can Togay íróval, filmrendezővel Singer Dávid beszélgetett.

A rendszerváltás óta eltelt időszakban számos, a hazai emlékezetpolitikát érintő köztéri műalkotás állt a társadalmi és szakmai viták középpontjában. Talán egyetlen kivétel a Cipők a Duna-parton emlékmű, amelynek letisztult üzenetével, katartikus esztétikumával sikerült elkerülnie e közéleti disputákat.

Az emlékmű mára Budapest egyik ikonikus pontja lett, amely egyszerre emlékhely és turistalátványosság, amely többek között gondolkodásra, és szembenézésre inspirál. A "Cipők" nemcsak passzív mementó, a főváros láthatóan folyton megújuló dialógussal reagál az emlékműre, amely immáron szövetének markáns eleme.

• Mi ihlette az emlékművet?
• Milyen alkotói folyamat kísérte a megvalósulását?
• Milyen volt a fogadtatása és az utóélete?

Holokauszt és rendszerváltás.
Pauer Gyula és Kornai Péter.
Valóság és fikció.

A Mazsihisz podcast stúdiójában az emlékmű egyik megálmodójával, Can Togay íróval, filmrendezővel Singer Dávid beszélgetett.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Mitől lesz kóser egy bor? És mitől válik egy egész borászat vagy szőlészet a zsidó vallási előírások szerint működővé?

A Mazsihisz podcast legújabb adásában ezekre a kérdésekre is választ kapunk, miközben szó esik arról is, miért vásárolnak sokan – nem zsidók is – kóser bort, és hogyan kapcsolódik a bor a zsidó hagyományhoz, ünnepekhez és vallásgyakorlathoz.

De felmerül egy ennél egyszerűbbnek tűnő, mégis izgalmas kérdés is: miért éppen a bor vált a zsidó vallási élet egyik fontos szimbólumává? Miért nem valamely más ital?

A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélget Brüll Györggyel, akinek Tokaj-Hegyalján működik kóser szőlészete és borászata. Hagyomány és vallás. Szőlészet és kultúra.
Kérdések, amelyek egy pohár bor mellett egészen új megvilágításba kerülnek.

🎙️ Nézzék meg a teljes beszélgetést!

🎧 Korábbi adásainkat is ajánljuk:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

A gyermekek száz nyelvvel születnek: a Reggio Emilia szemlélet

A gyermekeink életében döntő fontosságú az első 5-6, de leginkább 10 év, hiszen rendkívüli mértékben határozza meg a jövőjüket, hogy ebben az időszakban milyen alapokat, értékeket kapnak, milyen gondolatokat fogalmaznak meg, vagy milyen érzéseket közvetítenek. 

A Mazsihisz podcast stúdiójában Merényi Szonja (Lauder Óvoda), és Malek Nikoletta (Belvárosi Játékóvoda) óvodapedagógusokkal, igazgatókkal Singer Dávid beszélgetett.

A zsidó kultúrából, nevelési tradícióból gazdagon merítő Reggio Emilia óvodapedagógiai szemlélet azt vallja: minden gyermek egyedi személyiség, saját úttal és lehetőségekkel, akik kijelölt keretek mentén, a gyermeki kíváncsiságukat megélve, kérdéseket feltéve tapasztalják és ismerik meg a világot.
• Milyen, hagyományosan zsidó értékeket képvisel ez a szemlélet?
• Mit jelent a partnerség gyermek, nevelő és szülő között?
• Milyen egy nap egy Reggio Emilia szemléletű óvodában?

Konfliktuskezelés és értékközvetítés. Önbizalom és kritikus gondolkodás. Elfogadás és megfigyelés.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Hogyan írható meg egy olyan alkotó élete, akinek mondatai szinte észrevétlenül váltak a közös nyelvünk részévé? A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélget Várkonyi Judittal, aki Az aduász – Romhányi József élete egy körben című könyvében Romhányi József pályáját dolgozza fel.

A beszélgetés azonban nem áll meg az életrajznál. Szó esik arról, mit jelent „összerakni" egy életet emlékekből és töredékekből, hogyan lehet egy ismert, mégis sokszor félreértett alkotót újraértelmezni, és hol húzódik a határ játékosság és komolyság között az irodalomban.

Várkonyi Judit arról is beszél, hogyan válik egy életmű élővé a mai olvasó számára, és miként lesz egy szerző humora és nyelvi világa generációkon átívelő kulturális közeg része. 

Az adás külön aktualitását adja, hogy idén 105 éve született Romhányi József. 

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

A divat és a zsidóság – így öltöztettük a polgári világot

A pesti Belváros elegáns utcáin egykor selymek susogtak, manökenek léptei visszhangoztak – és a divatot zsidó tulajdonú szalonok formálták. 👉 Kik voltak ők, és hogyan tűnt el ez a világ szinte egyetlen nemzedék alatt?

A Mazsihisz podcast vendége dr. Fejes Katalin, a beszélgetőtárs Kácsor Zsolt újságíró.

Legújabb adásunk ebbe a ma már letűnt, mégis lenyűgöző közegbe kalauzol. A divatszalonok történetén keresztül kirajzolódik a magyar zsidó polgárság felemelkedése és sikere, majd a 20. század viharai közepette elszenvedett veszteségei.

A Monarchia optimizmusától a világháborúk pusztításán és a gazdasági válságokon át egészen a holokauszt és az államosítás következményeiig egy egész korszak tárul fel.

Ez a világ egyszerre szólt tehetségről, kitartásról és kifinomult ízlésről – és ugyanakkor a bizonytalanságról, a veszteségről és a kényszerű újrakezdésekről is.

A beszélgetésben dr. Fejes Katalin mikrotörténeti megközelítésben mutatja be a két világháború közötti zsidó divatszalonok világát, és ezen keresztül egy gyorsan felemelkedő, majd tragikusan széthulló közeg történetét.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg: 
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Egzotikus páciensek, magyar örökség: Hivatás és kihívás a Fővárosi Állatkertben

Dédnagyapja a budapesti tömegközlekedés egyik megálmodója, író, újságíró nagyapja egy időben a Hitközség elnöke volt, így családjukban a közszolgálatiság tradíciónak tekinthető. Az állatorvosi diploma megszerzése óta a Fővárosi Állat- és Növénykertben praktizál, tavaly óta pedig főigazgatóként vezeti az intézményt. Hosszú ideje televíziós műsorokban népszerűsíti az állatorvosi hivatást, intézményvezetőként pedig törekszik az állatkertet élményalapú közösségi hellyé tenni.

• Miért kezdett el egzotikus állatokkal foglalkozni?
• Mitől hungarikum az idén 160 éves budapesti állatkert?
• Milyen állatkertet szeretne megvalósítani főigazgatóként?

Állatorvosi szemlélet és intézményvezetés. Ismeretterjesztés és élményközpontúság. Kritikus döntések és látogatottság.

A Mazsihisz podcast stúdiójában Dr. Sós Endrével, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójával Singer Dávid beszélgetett.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Miskolctól a francia „kis Jeruzsálemig" – Sarah Copier különleges útja

• Hogyan formálódik a zsidó identitás különböző országok és társadalmi közegek között?
• Milyen tapasztalatokat jelent ma az antiszemitizmus Európában?
• És milyen életút vezet Miskolcról Izraelen át Franciaországba?

A Mazsihisz podcast mai vendége Sarah Copier, a Zsidók a francia trikolór alatt című kötet szerzője. A beszélgetés apropóját könyvének megjelenése adja, de szó esik személyes történetéről is: arról az útról, amely Miskolcról Izraelbe, majd Franciaországba vezetett – egy olyan kisvárosba, amelyet a virágzó zsidó közösség miatt „kis Jeruzsálemként" emlegetnek.

A legújabb adásunkban ezekről a kérdésekről beszélgetett Kácsor Zsolt Sarah Copierrel. Tartsanak velünk!

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Balatonfüred, közösség, feltöltődés – Répás Péter a Mazsihisz podcastban

 • Miért ideális választás egy zsidó család számára a Mazsihisz balatonfüredi üdülője?
• Milyen fejlesztések és felújítások szolgálják a vendégek kényelmét?
• És mitől számít valóban pénztárcabarát lehetőségnek ez a különleges balatoni nyaralóhely?

A legújabb adásunkban ezekről a kérdésekről beszélgetett Kácsor Zsolt Répás Péterrel, a Mazsihisz közösségi igazgatójával, az üdülőt működtető cég vezetőjével. Az adásban szó esik a felújításokról, a szolgáltatásokról, a közösségi szemléletről, és arról is, hogy mitől válhat a balatonfüredi üdülő egyszerre kényelmes, tartalmas és megfizethető választássá a pihenni vágyók számára.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Szenvedéllyel szórakoztatni – Herendi Gábor a Mazsihisz podcastban

Gyermekkora óta a filmkészítés bűvöletében él. Holokauszt-túlélő szüleitől hallott, de keveset tudott a Vészkorszak családját ért borzalmairól, később a rendszerváltás idején tapasztalt zsidó reneszánsz segítette identitásának természetes megélésében. Sikeres fogorvosi karrierjét feladva, a reklámszakmában eltöltött évtized után kezdett nagyjátékfilmeket készíteni, az utóbbi húsz évben pedig Magyarország legsikeresebb vígjáték rendezője lett. Jelenleg is új produkción dolgozik, az év végére a mozikba kerülő családi vígjátéka a tervek szerint hiánypótló alkotás lesz.

• Kiknek a visszajelzéseire figyel leginkább?
• Forgatna e Holokauszt témájú filmet?
• Mennyire könnyű vígjátékot készíteni?
• Fábri Zoltán és mesterséges intelligencia.
• Asszimiláció és csapatmunka.
• Siker és szájhagyomány.

A Mazsihisz podcast stúdiójában Herendi Gábor filmrendezővel Singer Dávid beszélgetett. 

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Mit rejtenek a múlt tárgyai? – Toronyi Zsuzsannával a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával beszélgettünk.   Mi marad egy közösségből, ha a viharok elsodorják a házakat, és elnémítják a hangokat? Megmaradhat egy ezüst serleg, egy megsárgult imakönyv vagy egy fiók mélyén felejtett levél – tárgyak, amelyek olykor többet mondanak minden történelemkönyvnél. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár nem csupán gyűjtemény: a magyar zsidóság emlékezetének egyik fontos őrzője, ahol sokszor egy-egy tárgy mögött egy-egy emberi történet bontakozik ki.   A beszélgetésben szó esik többek között arról:
• hogyan válik egy használati tárgy az identitás és az emlékezet hordozójává,
• milyen történeteket rejtenek a levéltári dokumentumok,
• miként lehet a hiányról és a traumákról kiállítást létrehozni,
• és mit jelent a gyűjtés és megőrzés a digitális korszakban.   A Mazsihisz podcast stúdiójában Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával Kácsor Zsolt beszélgetett.    Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Az örökifjú pesti kabaré – Vendégünk Fesztbaum Béla A múlt századforduló pezsgő, sokszínű és kultúrájú Budapestjének egyik állandó kelléke a kabaré. A vérzivataros XX. század traumáit túlélni segítő, a napi híreket megérteni szándékozó kisembert a helyi és világpolitika útvesztőiben kalauzoló műfaj sajátos „pesti" karakterjegyei alapvetően különböztették meg az eredetileg Párizsból induló, majd később Berlinben és Bécsben is meghonosodott társaitól.

• Mitől pesti a pesti kabaré?
• Miért lehetett az 1980-as évek Magyarországán kirobbanóan sikeres a
• legendás Budapest Orfeum előadás?
• Miért fontos ma kabarét játszani?

Nagy Endre és a megalázott műfaj. Molnár Ferenc és a pesti polgár. Salamon Béla és Benedek Miklós.

A Mazsihisz podcast stúdiójában Fesztbaum Béla színművésszel, a pesti kabaré egyik legjelentősebb kortárs képviselőjével Singer Dávid beszélgetett.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Ledniczky Lívia jól ismert és elhivatott szereplője a magyar zsidó közéletnek. A MERKAZ Héber és Izraeli Kulturális Központ korábbi vezetője tavaly csatlakozott a Lauder iskolához főigazgató-helyettesként. Új munkájáról, terveiről és az előtte álló kihívásokról Kácsor Zsolt beszélgetett vele a Mazsihisz podcast legfrissebb adásában.

Korábbi adásaink itt tekinthetők meg 
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Mengele bőröndjétől Drakuláig – beszélgetés Gyurkovics Tamás íróval

Nemzedékének kimagasló tehetségű írója, amiről nemcsak a magyar, hanem a külföldi olvasók is meggyőződhetnek, hiszen művei sorra kezdik kiadni idegen nyelveken. Gyurkovics Tamás íróval, a Mengele bőröndje, a Migrén és az Akcentus szerzőjével beszélgetünk irodalomról, az irodalmi életről és a külföldi megjelenések kulisszatitkairól.

A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt kérdezte az írót. 

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Egy különleges kisugárzású énekművész: Klein Judit

A mai magyar zsidó művészvilág meghatározó egyénisége, a Haverim énekesnője, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Scheiber Iskola művésztanára, Klein Judit a vendégünk, akinek a széles repertoárjában az ősi keleti dallamok és liturgikus énekek mellett főleg jiddis dalok, ladino (judeo-spanyol) dalok, zsidó népdalok, ismert musicalek, örökzöldek és klezmer zenék szerepelnek.

A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélgetett a művésszel. Klein Judit elmeséli nekünk, hogy Klein Ervin főkántor lányaként milyen zenei hatások érték a családban; milyen zsidó, jiddis és más műfajú dalok, zenék állnak szívéhez a legközelebb; hogyan tanult meg „bánni" a közönséggel; s szóba kerül az is, hogy amikor egyedül van, akkor a saját maga szórakoztatására milyen zeneszámokat hallgat.

Most pedig hallgassák őt!

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/podcastok/

Kulka Frigyes – Aki mindig az életet választotta – Gyermekei, Kulka Janina és Kulka János emlékeznek

A hazai medicina történetében számos olyan magyar zsidó gyógyító tevékenykedett, akiknek munkásságára, elért tudományos eredményeire méltán lehetünk büszkék. Elég Korányi Frigyesre, Kaposi Mórra, Flesch Árminra, vagy akár Pető Andrásra gondolnunk. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kulka Frigyes gyermekeivel, Kulka Janina orvosprofesszorral, és Kulka János színművésszel Singer Dávid beszélgetett. 

E jelentős gyógyítók sorába tartozik Kulka Frigyes európai hírű mellkassebész professzor, aki holokauszt-túlélőként a második világháború utáni nagy orvos generáció iskolateremtő, és innovatív szemléletű képviselőjeként alkotott máig maradandót, és futott be nemzetközi mércével mérve is nagyívű pályát. Vallásos zsidó családban nevelkedett, a gyerekkorában magába szívott értékek haláláig meghatározóak voltak számára. Miután a Vészkorszakban szeretteit elveszítette, egész további életét a világ jobbá tételének szentelte.
• Miben állt személyiségének titka?
• Miért orvos lett és nem színész?
• Hogyan él tovább öröksége napjainkban?
• Humor és életigenlés.
• Hagyomány és újítás.
• Humanizmus és sokoldalúság.

Korábbi adásaink itt nézhetők meg:
https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast