Explore every episode of the podcast BEATKORSZAK PODCAST

Egy legendás muszájkongás, muszájmenedzserrel beszélgetünk Romez Chandra pusztavacsi látogatásáról, a 70-es, 80-as évek tantuszos-bélás koncertszervezéséről, ORI-büfés fülesekről és az akkori mennyi az annyiról. Egy üveg Ludwig dobszett volt-e drágább, vagy egy első soros balatoni telek? Vizuális karózás, öltözői lehallgatás, letanított pártvezetők és a becsület, ami S. Nagy István szerint mindig többet ér. Hat évtized alatt mennyi nálunk a két forint ez a dal? Mikrofonvégen a talán sosem érdemei szerint értékelt és szeretett Schuster Lóránt, sokak mellett a hajdani botcsinálta kérdező kéretlen mentora is, valamint a Fekete Bárányok pásztora.

1988 tavaszán kellett némi bátorság egy olyan musical színpadra állításához, aminek a Gellért-hegyi Szabadság-szobor nőalakja, és az őt akkor még vigyázó szovjet katona a két főszereplője, a helyszíne pedig az akkoriban rossz hírű Rákóczi tér. Schwajda György történetéhez Döme Zsolt írt zenét, így 1988. április 1-jére megszületett a Rákóczi tér című musical. A Szolnoki Szigligeti Színház színpadán kívül azóta sem játszották sehol, és a hanganyaga is csak a Beatkorszak Projekt 2024. decemberi, Rock és Színház című konferenciájára készülve került elő. A társulat adottságairól és a próbák kihívásairól is beszélgettünk Döme Zsolttal. 

Az erdélyi rockzene születésnapjaként 1968. november 29-ét tartja számon a krónika. Ekkor adta ugyanis első koncertjét a nagyváradi Metropol Group. Öt évvel később pedig, az addigra számos díjat bezsebelő és több tagcserén is átesett, Virányi Attila vezette zenekar szerezte és játszotta a Szigligeti Színházban az Ulrich Plenzdorf Az ifjú W. újabb szenvedései című művéből Szabó József által rendezett előadás dalait. Hogy kerültek a neobarokk színházba a kopott farmeros nemzedék ügyei? Mit jelentett a Metropol életében a hatalmas színházi siker? És hogy kerül a képbe az a szegény delfin, akinek a kitömött teteme máig megcsodálható a Körösmenti Múzeumban? A Virányi Attilával folytatott beszélgetésből kiderül!

A Kádár-korszakban nemcsak a rockzenével, de a rockot önkifejezési eszközként használó színházzal is lehetett lázadni. Persze a szórakoztatás és egy új műfaj megteremtésének szándéka sem volt utolsó szempont. Az első magyar rockopera, a Sztárcsinálók színre viteléről kérdeztük a zeneszerzőt, Várkonyi Mátyást.

A Beatkorszak mai adásának vendége Szarka József, a Kulcsdalok című könyv szerzője, a Metal Hammer hajdani újságírója, kiadó, producer. Beszélgetésünkből többek között megtudhatjuk, hogyan lett valakiből a múlt század kilencvenes éveinek elején turnémenedzser, milyen volt ablaktalan irodában dolgozni, majd kiadói szakemberként hogyan ismerte meg a hazai rock és pop világát, de arra is fény derült, miért fontosak az életben a jó dalok és szövegek.

Mint 2004 óta ismeretes, a P. Mobil, a Dinamit és a P. Box énekeseként hírnevet szerzett Vikidál Gyula 1981 és 1986 között „Dalos” fedőnéven az állambiztonság hálózati személye volt. A „Dalos”-könyv a címszereplő titkos megbízott hivatali életútjára fókuszál Vikidál helyett. A kötet szerzőjét, Takács Tibort kérdeztük jó és rossz zsarukról is. És persze szóba került, hogy kinek szóltak, mennyire voltak ártalmasok és mit mutatnak meg a Kádár-korszak utolsó évtizedéből ezek az iratok.

A jazzprofesszor című regény a zongoraművész, zeneszerző és zenetörténész Gonda János személyes harcait és a hazai dzsessz elfogadásáért vívott küzdelmét mutatja be. Vajon sikerült-e a családi és személyes traumák miatt gyakran melankolikus, nehezen megnyíló és a munkába menekülő címszereplőnek a zenén keresztül megtalálnia és kifejeznie magát? Meglelte-e az improvizációban a felszabadulást? A kötet szerzőjét, Szántó T. Gábort erről is kérdeztük.

Volt egyszer egy Budapest Sportcsarnok-interjú Kövér Péterrel

Túlzás nélkül állítható, hogy megnyitásától 25 évvel ezelőtti leégéséig – amit állítólag egy elektromos karácsonyi gyertya okozott – a Budapest (Nagy) Sportcsarnok, azaz a BS volt a hazai rendezvények és koncertek csúcshelyszíne. És túlzás nélkül állítható az is, hogy Kövér Péter, aki a kezdetektől a füstölgő végig rendezvény- és művészeti vezetője volt a háznak, legalább annyira különleges szereplője, szemtanúja és formálója a magyar rockkorszaknak, mint maga a legendás műintézmény.

Vele, róla és a BS-ről beszélgetünk, kényszeresen a „mi-mennyire” vissza-visszatérve, hiszen elvben ez a műsor a számokról szólna. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Két rész, amit érdemes végighallgatni mindenkinek, aki elhiszi, vagy nem hiszi, hogy 1982 és 1999 között, azaz 17 év alatt számtalan buli kapott helyet a házban.

Volt egyszer egy Budapest Sportcsarnok-interjú Kövér Péterrel

Túlzás nélkül állítható, hogy megnyitásától 25 évvel ezelőtti leégéséig – amit állítólag egy elektromos karácsonyi gyertya okozott – a Budapest (Nagy) Sportcsarnok, azaz a BS volt a hazai rendezvények és koncertek csúcshelyszíne. És túlzás nélkül állítható az is, hogy Kövér Péter, aki a kezdetektől a füstölgő végig rendezvény- és művészeti vezetője volt a háznak, legalább annyira különleges szereplője, szemtanúja és formálója a magyar rockkorszaknak, mint maga a legendás műintézmény.

Vele, róla és a BS-ről beszélgetünk, kényszeresen a „mi-mennyire” vissza-visszatérve, hiszen elvben ez a műsor a számokról szólna. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Két rész, amit érdemes végighallgatni mindenkinek, aki elhiszi, vagy nem hiszi, hogy 1982 és 1999 között, azaz 17 év alatt számtalan buli kapott helyet a házban.

Milyen jellemvonások tették Kóbor Jánost az ország egyik legismertebb frontemberévé, és egy hat évtizeden át alkotó, koncertező közösség oszlopává? A Kóbor – Az utolsó interjú szerzőjével, Csatári Bencével beszélgettünk az Omegához fűződő kötődéseiről, az életútinterjú műfajának határairól, a kötet kéziratának formálódásáról, valamint azokról a tényezőkről, amelyek együttállása elképesztő magasságokba repítette Kóbor János zenekarát.

Bergendy Istvánra emlékeztünk gyermekeivel

A Bergendy-zenekarnak nem volt külön próbaterme, így sokszor Bergendy Istvánék nappalijába készültek a következő fellépésre, vagy éppen született egy új dal. Ifjabb Bergendy István és Bergendy Barbara a Beatkorszak podcast adásában arról is beszéltek, hogy a hetvenes-nyolcvanas években szinte a teljes magyar könnyűzenei élet megfordult náluk.

Könnyűzene-e az, ha a pincében egy borzot ütünk és a jajongását hangmintaként rögzítve dalt komponálunk? A gramofon, mint az első on-demand popzenei forradalom. A kor, amikor a közönség a színpadra megy. 

A Beatkorszak mai adásának vendége Hegyi György, szövegíró kiméra, narratív kisiparos, a Kőbányai Zenei Stúdió dalszerzés és könnyűzene-történet tanára, sok más mellett anno az Emil Rulez!, újabban a TAO alapítója és tagja. Vele ugrálunk egyet a világ romjain.

James Bond hatvan éves. Legalábbis a filmvásznon, ugyanis 1962. október 5-én mutatták be az első kalandját, a Dr. No-t. Kevés film gyakorolt akkora hatást a közönségre, mint a mind a mai napig futó „sorozat”, szerte a világon rajongók milliói várják az újabb és újabb részeket. A James Bond filmek híresek a zeneválasztásukról is. Ha a hatvan évet ebből a szempontból vizsgáljuk, a popkultúra változásainak és fejlődésének hat évtizede bontakozik ki a szemünk előtt. Erről és sok egyéb titokról, érdekességről is szó lesz a Beatkorszak adásában, ahol Danev György újságíró és James Bond rajongó a műsor vendége.

Különleges zenei csemegével lepte meg az igényes zene rajongóit az iLand zenekar. Az East gyönyörű hagyatékát ápoló és művészeti értékeit továbbfejlesztő együttes parádés névsorral rendelkezik. Nem kapkodták el a lemezkészítést, évekig érlelték a dalokat, az eredmény káprázatos.

Erről (is) beszélgetet Pálvölgyi Géza billentyűssel és Madarász „Madi” Gábor gitárossal Rozsonits Tamás a Betkorszak következő adásában.

Lacza Gergely, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesületének elnöke, az ottani magyar könnyűzene történetének kutatója, számtalan program szervezője, egyben újságíró. A Marosvásárhelyen rendezett „Meddig érhetett az ének?” konferencián Fráziskésés, avagy ameddig a takarodó ér címmel a (cseh)szlovákiai magyar könnyűzene kései és szelektív öntudatra ébredéséről tartott előadást. Beszélgetésünk e köré szerveződött, de természetesen szó esett egy felvidéki kisfiú (Lacza Gergely) könnyűzenére ébredésről és első koncertélményeiről is.

Lacza Gergely, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesületének elnöke, az ottani magyar könnyűzene történetének kutatója, számtalan program szervezője, egyben újságíró. A Marosvásárhelyen rendezett „Meddig érhetett az ének?” konferencián Fráziskésés, avagy ameddig a takarodó ér címmel a (cseh)szlovákiai magyar könnyűzene kései és szelektív öntudatra ébredéséről tartott előadást. Beszélgetésünk e köré szerveződött, de természetesen szó esett egy felvidéki kisfiú (Lacza Gergely) könnyűzenére ébredésről és első koncertélményeiről is.

„Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.” – tartja az egyik legismertebb Hérakleitosz-mondás. Hazánk egyik legkiválóbb gitárosa, az idén hatvanadik születésnapját ünneplő Alapi István viszont kétszer lépett be az Edda együttesbe. Erről is bőven mesél a most megjelent Álmodtam egy világot magamnak…?! című önéletrajzi művében. A gyönyörű kiállítású, keménytáblás, minőségi papírra nyomtatott, közel négyszáz oldalas, fotómelléklettel felturbózott kötet műfajában az egyik legszínvonalasabb és legjobb stílusban megírt hazai rock-könyv. Ha olvasod, úgy érzed, hogy a szerző személyesen neked meséli el élete történetét, ami a hazai rocktörténelem szerves része. Az egykori salgótarjáni kissrác megjárta az amerikai kontinenst is, játékát több száz lemez őrzi. November 19-én mindenkit vár a születésnapi koncertjére a Barba Negra Red Stagebe, ahol zenészbarátaival közösen csapnak egy fergeteges szülinapi bulit. Részletek a Beatkorszak adásában!

Reschofsky György a 45 éve alakult Re-Show énekese, gitárosa lesz a vendégem.

Degenye, kulturális antropológia, csángó és kecsua populáris kultúra, expedíciók három és fél kontinensen. A Beatkorszak vasárnapi adásának vendége Dr. Letenyei László, a Corvinus docense, aki saját elmondása szerint nem ért a popzene kutatásához, pedig nemhiába kérdezzük erről.

Negyven évvel ezelőtt hunyt el a „magyar Jimi Hendrix”, „Béla kapitány”, azaz Radics Béla (1946-1982), a legendás gitárosa, aki többek között játszott az Atlantis, a Tűzkerék és a Taurus tagjaként is. Szentesi Zöldi László és Bálint Csaba forgatókönyve alapján Klacsán Gábor készített játékfilmes elemekkel dúsított dokumentumfilmet, zenés életrajzi filmet a zenészről, Radics Bála, a megátkozott ember címmel. A film bemutatója előtt Klacsán Gábor rendező és a brit nagykövetet alakító Gav Duncan voltak a Beatkorszak vendégei.

A Beatkorszak vendége Kőváry Zoltán kutató pszichológus, az ELTE tanára, aki „civilben” a The Trousers zenekar énekese-gitárosa-dalszerzője-motorja. A huszonkét éve működő garázs-rock csapat az utolsó simításokat végzi legújabb lemezén. A beszélgetésben megemlékezünk Zoli közelmúltban elhunyt testvéréről, Kőváry Péterről, akit a NEO egykori tagjaként is ismerhetünk, de DJ-ként, producerként, szerzőként és zenészként is népszerű és szeretett egyénisége volt a magyar zenei életnek, zenekarával, a Peter Kovary & The Royal Rebels csapattal Fonogram-díjat is nyertek. Kőváry Zoli a készülő Radics Béla-film kapcsán Béla munkásságát is felidézte.

Kisiskolás volt amikor a Kis Rákfogóban játszott nagybátyától kapott egy bongót. Ez végképp megpecsételte a jövőjét.   Jagyugy Sándor majd 10 év vendéglátózás  után a 90-es évek elején került a Diktátor együttes-be. Rögtön 10 ezer ember előtt léptek fel a Kárpátalján. Kilenc év Diktátor után Budapestre költözött és egy szerencsés véletlennek köszönhetően statiszta lett a világhírű Katedrális sorozatban. Ezt még jó néhány nemzetközi produkció követte. A vidékiségről, az útkeresésről kérdezem Jagyugy Sándor dobost.

A Beatkorszak szokásos vasárnapi adásának vendége Dr. Havasréti József, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének docense. Az ijesztő tudományos álarc mögött érző, tudós és végtelenül kedves lélek lakik, aki végre helyre teszi bennünk a beat, beatnemzedék, hazai beatnemzedék és szövegi popkultúra történetét, fogalmait. Vigyázat, még szépíró is!

A vendégem Turi Gábor Jazz szakíró, akinek a napokban jelent meg a Magyar Jazz Napló című könyve. Külön emléket állítvia a legendás vidéki jazz napoknak is!

A Beatkorszak vendége Bene Attila, a Grund Records lemezkiadó vezetője izgalmas hírekkel érkezett a Beatkorszak műsorába: nem kisebb fába vágták a fejszét, mint az Omega együttes hatalmas életművének összkiadásába, a hazai felvételek tekintetében. Az Omega 1962-ben alakult és a közelmúlt tragikus eseményei (Benkő László, Mihály Tamás, Kóbor János, korábban Laux József halála) miatt úgy döntött a csapat két élő tagja, Molnár György „Elefánt” és Debreczeni Ferenc „Ciki” a menedzsmenttel egyetértésben, hogy a zenekar befejezi működését. Rajongótáboruk szerte Európában hatalmas, ahogy az általuk készített felvételek száma is. Bene Attila Bálint Csabával, a Magyar Rockhírességek Csarnoka igazgatójával és Majnik László szakíróval emberfeletti kutatómunkával kinyomozták, felkutatták, megszerezték, engedélyeztették az Omega felvételeit és a gyűjteményes összkiadás CD-sorozatának első két korongja már megjelent. Technikailag Rozgonyi Péter hangmérnök porolta le a felvételeket úgy, hogy eddig még sosem hallott minőségben szólalnak meg a régi dalok. A kiadó a tekintélyes számú német és lengyel ajkú rajongókra gondolva lefordítatta Majnik László: Barázdák között – az Omega együttes története hangfelvételeik tükrében 1962-1987 című könyvét, amelynek újabb, bővített magyar nyelvű kiadásában a szerző a napjainkig elemzi a legendás zenekar munkásságát.

A Beatkorszak következő adásában Bajnai Zsolt vendége Jávorszky Béla, hallgassátok meg a vele készült interjút!

A Beatkorszak vasárnapi adásának vendége az ELTE Kommunikáció és Média Tanszékének docense, a LOPUNK punkzenekar frontembere, a Tilos Rádió alapítója, Dr. Hammer Ferenc. Mikortól indul a beatkorszak, honnan jön, mi volt a társadalmi hatása? Mi volt a hatvanas évekbeli magyar tévézés "killer app"-ja?-és végül, de nem utolsó sorban:kinek milyen az első farmer-élménye?

Bihari Balázst legtöbben, mint a Wanted podcast műsorvezetőjét, a Majdnem Híres Rocksuli társalapítóját, oktatóját, számtalan könnyűzenei cikk szerzőjét ismerik. Sokan viszont a nyolcvanas évekből NeoDADAEaS és a MariaHilfe! zenekarokból is emlékezhetnek Hippikillerre, akivel a rendszerváltás előtti évek fővárosi könnyűzenei életét próbáltuk felidézni.

A Beatkorszak vasárnapi adásának vendége a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Karának oktatója, Dr. Péter László. Az ő segítségével ismerkedünk meg a köz- és félmúlt erdélyi magyar és román popokultúrájával, annak jellegzeteségeivel és hasonlóságaival, az anyaországi beat "határon túli" hatásaival, jelentéseivel.

59 éve alakult Debrecen első beatzenekara a Mercur. Kiss Lajos a Mercur dobosa lesz a vendégem. Találgatjuk, hogy jövőre lesz-e megemlékezés a 60 éves debreceni rockzenéről.

Azok a rockzenészek – Ahogyan Szalay Zoltán látta őket című, az Óbudai Társaskör Pincegalériájában nyíló fotókiállítás apropóján László Ágnes újságíróval, Szalay Zoltán (1935-2017) özvegyével beszélgettünk a Magyar Sajtófotó Kiállítás és Pályázat elindítójáról, az iskolateremtő fotóriporter közel hat évtizedes pályájáról, a zenéhez, a zenészekhez fűződő viszonyáról.

Gay Tamás billentyűs a Beatkorszak legújabb vendége. A bajai Fórum együttessel 1981-ben először játszottak hazánkban ska zenét. Gay Tamás később a -többek között- a GM49, Kamara Rock-Trió és az Edda zenekarban is játszott.

Baksa-Soós Attila visszatérő vendége a Beatkorszak műsorának: a sokoldalú, érzékeny művészt a nemrég megjelent, Rockopera című könyve kapcsán invitáltuk egy alapos beszélgetésre. Az eredetileg filmtervnek indult project izgalmas történetét hallgassátok meg és ha van egy percetek, olvassátok el az alábbiakat is,mert fontos. Köszönjük szépen!👇👇👇👇👇👇👇

A Migration Aid jótékonysági szervezet kezdetektől fogva bekapcsolódott az Ukrajnából menekülők segítésébe. Először segítettünk az embereknek szállást találni, azután 300 fő befogadására alkalmas ingyenes szálláshelyet nyitottunk, most pedig létrehoztunk egy olyan teret, ahol ukrán tanárok foglalkozhatnak a gyerekekkel.

Cserteg István, aki lassan négy évtizede hivatásos ifjúság segítő, könnyűzene szervező, örökmozgó, akit a könnyűzene, a Komárom-Esztergom megyei könnyűzene mellett a film, az út menti kőkeresztek éppúgy érdekelnek, mint a tehetséggondozás. A nyolcvanas évek könnyűzenei lehetőségeitől indulva, a legendás Országos Lord Levelező és Rajongó Klubon át a Peron indulásáig sok mindenről szó lesz ebben az adásban.

A Beatkorszak most vasárnapi vendége Dr. Horváth Péter, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója. Mi számít szellemi alkotásnak? Miért kell jogdíjat fizetni? Miért kellene állampolgári ismeretek között oktatni a szerzői joggal, szellemi tulajdonnal kapcsolatos alapfogalmakat? Tényleg több jogdíjat kapnak a populáris zene nagy öregjei? Mi a különbség a globális és a hazai piac között? Mi számít szerzői jogi kalózkodásnak és milyen egyedülálló magyar megoldások gazdagítják a történetét? És még sok minden más, mindenkinek, aki szereti.

A Beatkorszak következő vendége Szarvas Melinda irodalomtörténész, kritikus. A

2019-2020-as Szépirodalmi Figyelő díjas irodalmárt így méltatta Pataki Viktor, a

Szépirodalmi Figyelő tanulmány rovatának vezetője a díjátadáskor: „Szarvas Melinda

munkássága a – hangsúlyosan – magyar vajdasági irodalom kidolgozásában ragadható

meg. Ennek egyik sajátos példája a kulturális gravitáció modellje, amelyet a szerző

éppen a térségileg elválasztott közegek és ezt az elválasztást mesterségesen is

fenntartó értelmezői közösségek közti viszonyrendszerként ír le és értelmez” Az NKA

Hangfoglaló Program könyvek „Hangok és ütemek” sorozatának frissen megjelent,

immár ötödik kötetét Szarvas Melinda szerkesztette. Izgalmas beszélgetést hallhattok

vele a Beat műsorán!

Bódy Magdi  Magyarországon a Generál és a Mikrolied tagjaként érte el a legnagyobb sikereket. 

Élt Amerikában is ahol olyan hírességekkel dolgozott együtt, mint Tina Turner, Michael Bolton vagy Cyndi Lauper. Arról is mesél amikor Latinovits Zoltán nyaralójában adtak koncertet.

Vass Norbert, a Beat rádióban futó Beatkorszak korábbi műsorvezetője, egyben a beatkorszak.blog.hu szerkesztője az idén tavasszal, a Cser Kiadó gondozásában megjelent Mindenki! című kötet apropóján volt a műsor vendége. Az egyébként a hazai punk kutatásával is foglalkozó rocktörténésszel – egyben remek íróval – nemcsak a rajongók koncertélményeire épülő nagyszerű kötetről, de az ő zenei ébredéséről, könnyűzenei élményeiről is beszélgettünk.

A Beatkorszak Beatkutatás alrovata a populáris zene hazai kortárs kutatóinak talán legmegkerülhetetlenebbikét, a szemtelenül fiatal, de annál komolyabb impact factorral bíró, fantasztikusan kedves Barna Emíliát látja vendégül. 

Együtt vitorlázunk vele a populáris zene társadalomkutatásának déltengerén: meghatározási kísérletek Bermuda-háromszögein át a műsorvezető hozzá-nem-értésének Mariana-árkain keresztül a populizmus és a "pop" kapcsolatáig.

Kihagyhatatlan mindenkinek, aki szereti a jó zenét és vannak kérdései a társadalommal kapcsolatban.

A Beatkorszak következő vendége Bornai Tibor!

Volt-e sansza a rendszerváltás környékén alakult Baba Yaga zenekarnak az európai hírnévhez?

A Baba Yaga zenekar 1990-ben alakult. Tagjai magyar zenészek, orosz népdalénekesek és az ír származású Jamie Winchester.  A formáció vezetője Bornai Tibor volt.

Rozsonits Tamás vendége a Betakorszakban Bálint Csaba!

A Beatkorszak vendége ezen a héten Dósa Richárd!

A Beatkorszak Beatkutatás alrovatának vendége az egymás gogol-i köpönyegéből Matrjoska-babákként kibújó legnagyobb magyar szövegírók és előadóművészek örök láncának ma élő talán egyik legnagyobbika, legnemesebbike, aki ráadásul még szociológus is: Hajós András hivatalos.

Vele próbáljuk ráhúzni a szociológia gatyáját a magyar könnyűzene hőskorszakának tehenére. Bárholra és bármikorra, itt, a BEAT-en: közel egy óra színtiszta Hajós!

Gőbl Gábor a Moby Dick basszusgitárosával a 80-as évek időszakát idézi fel a Beatkorszakban Váradi Ferenc.

A Beatkorszak következő vendége Németh Róbert zenész, újságíró szépíró 1990-ben, a rendszerváltás izgalmas évében érettségizett. Addigra már masszívan „megfertőzte” a zene. A gimis próbálkozásokat követően, már a főiskolán ismerkedett meg későbbi zenésztársaival és megalapították a Heaven Street Seven zenekart, a korszak egyik legsikeresebb együttesét, majd a ColorStar következett, de a Pegazusok Nem Léteznek csapatban is közreműködött. Közben elkezdődött újságírói pályafutása, a mai napig rendszeresen publikál. Első szépirodalmi műve, a Nem vagyok itt című kötet a múlt év szeptemberében jelent meg, amelyhez egy rendkívül alapos zenei összeállítást szerkesztett zenei illusztrációként. Jelenleg harmadik önálló lemezén dolgozik.

Bali Dávid 2006 óta nemcsak rajongója, de újságíróként, szerkesztőként, majd zenészként, koncertszervezőként, illetve 2017-től a magyar könnyűzenei export megkerülhetetlen alakjaként a hazai rockzene egyik legfontosabb alakja. Ráadásul olyan szereplő, aki nemcsak kapni, de visszaadni is akar a műfajnak. Mindezeknek köszönhetően született meg a Kisterem című könyve, amelyben a keményzenei underground 2000 és 2019 között megjelent 100 legfontosabb lemezét és zenekarát mutatja be. Hiánypótló, példaértékű munka. A könyvről, a metál szintérről és Dávid zenei előéletéről is beszélgettünk.

A Beatkorszak kutatásokkal foglalkozni tervező első bétaadásának vendége Bodor-Eranus Eliza társadalomkutató. A "Pletyka természetrajza" című könyv társszerzőjét többek között temesvári fiatalkoráról és a könnyűzenei "kutatások (fel)kutatásáról" is kérdezte Altschach László.

A Beatkorszak mai adásában Felkai Miklós lesz Váradi Feri vendége, akivel kibeszélik a legendás Gitàrpàrbaj produkciót. Kiderül kik azok akik nem vállalták a közreműködést, és azt is, hogy egy instrumentális produkció miként érhetett el akkora sikert.