Explorez tous les épisodes du podcast Oeconomus

Vannak infrastruktúrák és természeti adottságok, amelyek jelentőségét csak akkor érzékeljük igazán, amikor már nem tudják maradéktalanul betölteni a szerepüket.🔹Mi történik egy olyan gazdasággal, amely egyszerre veszít a legfontosabb vízi útvonalának kapacitásából és legnagyobb áramtermelőjének teljesítményéből? 🔹Mennyire sérülékeny a magyar gazdaság egy ilyen helyzetben? 🔹Pótolható-e rövid idő alatt a Pakson termelt energia, és milyen áron? 🔹Hol húzódik a határ az alkalmazkodás és a gazdasági veszteség között? A beszélgetés középpontjában az a kérdés áll: milyen gazdasági következményekkel járhat, ha Magyarország két stratégiai erőforrása – a Duna és Paks – egyszerre válik korlátozó tényezővé.🎙️ Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője értelmezik a legfontosabb gazdasági folyamatokat.

Újabb front nyílt a Közel-Keleten, miután a húszik meglepetésszerű offenzívát indítottak Jemenben. A lázadók ezzel a Báb el-Mándebet, a Könnyek Kapuját fenyegetik, a tengerszorost, ahol a világ kőolajforgalmának mintegy 10 százaléka jut át. Ráadásul egy szaúdi szárazföldi kőolajvezeték is találatot kapott, a Hormuzi-szoros forgalma is korlátozott, így az olajár ismét 100 dollár fölé kúszott. 🔹Kik azok a húszi lázadók? 🔹Miért nem tudja legyőzni őket Szaúd-Arábia? 🔹Mi állítja meg az olajárakat? A Geo-Trendek vendége László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője. Műsorvezető Varga Mónika.

A CIA vezetője – szokatlan módon – augusztus végén Moszkvába látogatott, ami alaposan megmozgatta a sajtó fantáziáját. Nem tudjuk, miért ment, de több forgatókönyv is napvilágot látott. Oroszország nukleáris csapásra készült? Vagy egy NATO elleni támadásra? Esetleg belpolitikai okai voltak? Bendarzsevszkij Anton minden verzió valószínűségét értékeli. Az is kiderül, vajon miért éppen most éledtek újra az amerikai-orosz tárgyalások. Közben Európa szokás szerint az út széléről kiabál...

Az ezüst gazdaság (Silver Economy), vagyis az 50-60 év feletti korosztály szükségleteire és fogyasztására épülő piac, mára a világgazdaság egyik legfőbb és leggyorsabban növekvő hajtóerejévé vált. Bár a társadalom elöregedését korábban szinte kizárólag gazdasági problémaként vagy költségteherként kezelték, a globális piaci adatok egyértelműen bizonyítják, hogy ez a demográfiai fordulat hatalmas növekedési potenciált rejt magában. Vannak országok, akik ezt már felismerték, vannak, ahol az elöregedő társadalmaknak még csak a kihívásaival szembesülnek. Magyarország inkább az utóbbiak közé tartozik, holott számos kitörési pontja lehet az ezüst gazdaságban.

A Geo-Trendek vendége Szegedi Andrea, az Oeconomus vezető elemzője.

Az iskolakezdés költsége minden család számára ismerős tétel, de az már kevésbé egyértelmű, hogy mi mozgatja valójában az árakat. Miközben 2026-ban több iskolakezdéshez kapcsolódó termék inflációja mérséklődött, egyes kiadások – különösen az étkezés és a tanszerek – továbbra is gyorsabban drágulnak az átlagnál. Közben Európában sem egységes a kép: vannak országok, ahol alig változtak az árak, máshol az iskoláztatás költségei tovább emelkednek.
Valóban egyre drágább az iskolakezdés, vagy inkább az a kihívás, hogy egyszerre sok kiadás koncentrálódik néhány hétre?
Mennyit ér az új iskolakezdési támogatás, és mely területeken tér el leginkább a magyar helyzet az uniós trendektől?
A Geo-Trendekben azt vizsgáljuk meg, mennyibe kerül ma egy gyermek tanévkezdése Magyarországon, hogyan változtak az egyes költségelemek az elmúlt évben, és mit mutat az európai összehasonlítás.
Vendég: Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője
Moderátor: Varga Mónika, az InfoRádió szerkesztője

Vlagyimir Putyin elnöksége alatt először látogatott a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekre, ami miatt kisebb diplomáciai csörte robbant ki Japánnal. Dél-Korea is aggódva figyeli az egyre szorosabbra fűződő orosz-észak-koreai szövetséget. Bendarzsevszkij Anton szerint Oroszországnak most aligha van ereje egy „keleti hadszíntér” megnyitására. Akkor viszont miért húzgálja az orosz elnök ázsiai szomszédjai bajszát?

Egy iskolatáska, néhány füzet, tollak, tornacipő, uzsonna, menzabefizetés – külön-külön nem tűnnek jelentős kiadásnak. Amikor azonban mindez egyszerre jelenik meg augusztus végén, a tanévkezdés sok család számára az év egyik legnagyobb rendszeres pénzügyi megterhelésévé válik. De valóban egyre drágább az iskolakezdés, vagy csak másként érzékeljük az árakat, mint néhány évvel ezelőtt?Miközben több termékkategóriában lassult az infláció, egyes iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások továbbra is gyorsabban emelkednek az átlagosnál. Közben Európában sem ugyanaz a történet rajzolódik ki: vannak országok, ahol alig változtak az árak, míg máshol a családok egyre magasabb költségekkel szembesülnek. Mit mutatnak a számok Magyarországon? Mely tételek drágulnak a leginkább, és mennyit számít a gyakorlatban az új iskolakezdési támogatás?A Trendfigyelő adásában nemcsak a tanévkezdés árát vizsgáljuk meg, hanem azt is, milyen gazdasági folyamatok húzódnak meg a háttérben, és hogyan változik az iskoláztatás költsége Magyarországon és az Európai Unióban. 🎙️ Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője értelmezik a legfontosabb gazdasági folyamatokat.

„Iszlám NATO”  így becézik a Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán által alakított új közel-keleti szövetséget. A régió legbefolyásosabb államai kollektív védelmi megállapodással vennék saját kezükbe biztonságuk garantálását, mégis nehezen elképzelhető, hogy háborúba menjenek egymásért. De vajon mit üzen valójában a mekkai megállapodás Washingtonnak és Jeruzsálemnek? Mi köze mindehhez Iránnak és hogyan rajzolták át a Közel-Keletet az elmúlt három év háborúi, kiderül a Geotrendek legújabb adásából. 🎙️ Vendég: Nagy Dávid, biztonságpolitikai szakértő, az Oeconomus elemzője. 🗣️Moderátor: Varga Mónika, az Inforádió szerkesztője

Miközben a világ figyelme elsősorban a frontvonalak eseményeire irányul, egyre élesebbé válik a politikai verseny Ukrajnán belül is. A háború elhúzódásával nemcsak a katonai és gazdasági kihívások halmozódnak, hanem a hatalmi ambíciók is egyre láthatóbbá válnak.Nem csitul a belpolitikai vihar Ukrajnában: Mihajlo Fedorov videóüzenetben sürgette új választások kiírását. A menesztett védelmi miniszter ezzel egyértelmű jelzést küldött arról, hogy szerepet vállalna az ország jövőjének alakításában. Bendarzsevszkij Anton rámutatott: sokasodnak az ukrán elnök kihívói, miközben népszerűsége csökken. Ez ugyanakkor azt jelentheti, Volodimir Zelenszkij nem kockáztathat: ha volt is remény a választások megrendezésére háborús időben, az esély tovatűnt.

Öt éve már, hogy Afganisztánt elhagyták a nyugati csapatok és a hatalmat átvették a tálibok. Az ország azóta tárt karokkal várja a kalandoskedvű külföldi turistákat. Szabó Gergely az elmúlt években kétszer is ellátogatott Afganisztánba, legutóbb idén az afgán-pakisztáni háborús villongás után. A nagyszakállú, gépfegyveres tálibok kifejezetten nyájasak az idegennel, és a biztonsági helyzet is alapvetően jó. Legalábbis amíg az ember jó helyen fotózik és nem kérdez túl sokat. A Rizikóban élménybeszámoló Afganisztánból, a moderátor László Dávid.

A magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kérdés ma már nem az, hogyan térjen vissza a növekedés, hanem az, hogy mi adhatja annak tartós alapjait a következő évtizedben.Az elmúlt években a nagy ipari beruházások, az akkumulátorgyártás és az exportvezérelt termelés álltak a gazdaságfejlesztés középpontjában. De elegendő-e ez egy gyorsan változó világgazdasági környezetben? Hogyan növelhető a hazai hozzáadott érték, és milyen szerepet kaphatnak az innováció, a technológia, valamint a tudásintenzív ágazatok a magyar gazdaság jövőjében?Műsorunkban a növekedés szerkezetét vizsgáljuk: az energiaellátás stratégiai kérdéseitől és Paks jövőjétől kezdve a munkaerőpiaci kihívásokon, az inflációs környezeten és a kamatpolitikán át egészen az újra megnyíló uniós források gazdasági hatásáig.📍 Mely ágazatok jelenthetik a következő növekedési hullám motorját?📍 Hogyan lehet egyszerre növelni a versenyképességet és a hazai értékteremtést?📍 Mire épülhet Magyarország gazdasági felzárkózása a 2030-as években?Egy ország jövőjét nemcsak a növekedés üteme, hanem annak minősége is meghatározza. Erről beszélgetünk legújabb Geo-Trendek adásunkban.🎙️ Vendég: Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója🗣️Moderátor: Varga Mónika, az Inforádió szerkesztője

Oroszországban bő egy hónap múlva tartanak parlamenti választásokat, az elsőt az ukrajnai háború kirobbanása óta. Mondvacsinált ürüggyel már most betiltották az egyetlen pártot, amely háborúellenes kampányt folytatott. Bendarzsevszkij Anton szerint a hatalom az esélyét se akarta megadni annak, hogy szemmel látható eredményt érjen el egy olyan alakulat, amely szembemegy az orosz elnökkel. Főleg, hogy Vlagyimir Putyin népszerűségi mutatói még sosem voltak ennyire rosszak. Márpedig korábbi példák alapján, ha korábban szorult a nyaka körül a hurok, mindig háborúba kezdett...

A kormány 27%-ról 5%-ra mérsékelné a zöldségek, gyümölcsök és egyes egészséges élelmiszerek áfáját. Vajon önmagában az alacsonyabb ár elegendő ahhoz, hogy a magyarok egészségesebben étkezzenek?🔹 Mely termékek számítanak egészségesnek?🔹 Tényleg az ár a legnagyobb akadálya a tudatos táplálkozásnak?🔹 Milyen szerepe van az oktatásnak, a szemléletformálásnak és a szociális intézkedéseknek?🔹 Milyen nemzetközi tapasztalatok állnak rendelkezésre?Az árak csökkentése vajon a rossz étkezési szokásokat is lefaraghatja? Az egészségesebb életmód és a gazdasági ösztönzők kapcsolatáról beszélget Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője és Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője.

Három béketárgyalás zajlik egymással párhuzamosan a Közel-Keleten: 🔹a Hamász rábólintott a lefegyverzés feltételeibe, 🔹Libanon Izraellel egyezkedik a Hezbollah kiszorításáról, 🔹Irán pedig az Egyesült Államokkal alkudozik a Hormuzi-szoros újranyitásáról. Pezsgőt bontani azért még korai: a jó hír, hogy hallgatnak a fegyverek, a rossz, hogy a béketervek végrehajtására kevés az esély. A terrorszervezetek pontosan tudják, a fegyverletétel politikai öngyilkossággal érne fel. Akkor miért éppen most?A Geo-Trendek új adásában László Dávid fest közel-keleti körképet.

A parlament elé került törvényjavaslat értelmében megszűnhet a vényköteles gyógyszerek áfája, ami éves szinten mintegy 7 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet az államnak. Az intézkedés ugyanakkor mérsékelheti a lakosság gyógyszerkiadásait, javíthatja a kezelésekhez való hozzáférést, és növelheti a terápiák következetes alkalmazásának esélyét.De milyen hatással lehet mindez hosszabb távon a magyar gazdaságra és társadalomra?A Trendfigyelő adásában Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és dr. Szegedi Andrea, az alapítvány vezető kutatója többek között arra keresik a választ:🔹 Milyen egészségügyi és gazdasági következményekkel járhat a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése.🔹 Valóban javíthatja-e a lakosság egészségi állapotát az olcsóbb gyógyszerhez jutás.🔹 Hol tart ma Magyarország a prevenció és az egészségtudatos életmód területén.🔹 Milyen további intézkedésekre lehet szükség az egészségben eltöltött életévek számának növeléséhez.🔹 Hogyan található meg az egyensúly a gyógyítás támogatása és a megelőzés ösztönzése között.A vita túlmutat az adópolitikán: arról szól, hogyan lehet egy egészségesebb, hosszabb és fenntarthatóbb életpályát támogatni egy öregedő társadalomban.💬 A jobb egészség kulcsa inkább az olcsóbb gyógyszerekben vagy a prevenció erősítésében rejlik? Oszd meg a véleményed kommentben!

Ajándékkal is készült Donald Trump Volodimir Zelenszkijnek az ankarai NATO-csúcson: bejelentette, hogy átadják Ukrajnának a Patriot légvédelmi-rendszerek rakétáinak gyártási liszenszét. Nagy szó ez, mert az amerikaiak, meg egyáltalán a nyugatiak nem szívesen adják ki kezükből a gyártást, Patriot-rakétákat is csak Japánban, illetve majd az idei évtől Németországban állítanak elő. Persze még rengeteg a kérdőjel, a legfontosabb az idő.🔹Mit jelenthet ez a lépés Ukrajna számára? 🔹Milyen stratégiai és hadiipari következményei lehetnek a licencátadásnak? 🔹És mikor válhat mindez valósággá, ha továbbra is számos nyitott kérdés övezi a megállapodást?🎙️ GeoComment Bendarzsevszkij Antonnal🎤 Moderátor: László Dávid

Az Északi-sarkvidék egyre inkább a 21. század egyik legfontosabb geopolitikai térségévé válik. Az olvadó jégtakaró új hajózási útvonalakat, nyersanyagkészleteket és stratégiai lehetőségeket nyit meg, miközben a nagyhatalmak versenye is egyre intenzívebbé válik.A GeoTrendek legújabb adásában Németh Viktória PhD, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője azt vizsgálják, milyen szerepet játszhat Izland és Norvégia az Európai Unió északi stratégiájában.🎥 A videóból megtudhatod:🔹Miért került ismét a geopolitika középpontjába az Északi-sarkvidék?🔹Hogyan alakítja át a régiót a nagyhatalmi verseny?🔹Mi Donald Trump sarkvidéki stratégiájának jelentősége?🔹Milyen szerepet játszik az orosz–kínai együttműködés?🔹Miért kulcsfontosságú Norvégia az európai űrinfrastruktúra szempontjából?🔹Milyen hatással lehet az izlandi európai uniós népszavazás az EU jövőjére?🔹Milyen lehetőségei és kihívásai vannak az Európai Uniónak az Északi-sarkvidéken?💬 Te hogyan látod? Képes lehet az Európai Unió megerősíteni pozícióját az Északi-sarkvidéken, vagy már tartós stratégiai hátrányba került? Írd meg a véleményed kommentben!🔔 Ha érdekelnek a geopolitikai és gazdasági elemzések, iratkozz fel csatornánkra!

Elszámította magát Volodimir Zelenszkij? Mi állhat az ukrán belpolitikai feszültségek hátterében, és milyen következményekkel járhatnak a kormányátalakítások a háborúra és Ukrajna jövőjére?A Geo-Trendek podcast középpontjában ezúttal Mihajlo Fedorov leváltása, Volodimir Zelenszkij politikai mozgástere, az ukrán hadvezetésen belüli feszültségek, valamint a drónhadviselés szerepe áll. A műsorban érintett témák:🔹 Mi vezethetett a kormányátalakításhoz?🔹 Miért váltott ki ekkora visszhangot Mihajlo Fedorov leváltása?🔹 Milyen szerepet játszik a technológia és a drónhadviselés Ukrajna stratégiájában?🔹 Lehetnek-e új politikai kihívói Zelenszkijnek?🔹 Hogyan értékelhetők az ukrán belpolitikai folyamatok a háború tükrében?🔹 Mit jelenthetnek az amerikai támogatások és a tervezett szankciók Ukrajna számára?Szakértő, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a beszélgetőtárs Varga Mónika az infoRádió szerkesztő-műsorvezető.💬 Te hogyan látod az ukrán belpolitikai helyzet alakulását? Írd meg a véleményedet kommentben!🔔 Iratkozz fel csatornánkra, hogy ne maradj le legújabb geopolitikai elemzéseinkről!

Milyen állapotban van az ukrán gazdaság 2026 közepén, és milyen következményekkel járhat a tervezett vasúti tarifaemelés?Miközben Ukrajna gazdasága fokozatosan alkalmazkodik a háborús környezethez, az állami vasút jelentős tarifaemelést készít elő. A döntés nemcsak a belföldi áruszállítást érintheti, hanem az export versenyképességére és a gabonakivitelre is hatással lehet.A Geo-Trendek legújabb adásában az ukrán gazdaság első féléves folyamatait, az export átalakulását és a tervezett intézkedés várható gazdasági következményeit elemezzük.🎙️ Vendég: Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője🗣️Moderátor: Varga Mónika, az Inforádió szerkesztője

Lassulás vagy fordulat? Milyen képet mutat a magyar gazdaság 2026 első hat hónapja, és milyen folyamatok határozhatják meg az év hátralévő részét?A Trendfigyelő legújabb adásában szó esik a gazdasági növekedés kilátásairól, a belső és külső kockázatokról, a bővülés várható húzóágazatairól, valamint arról is, hogyan teljesít Magyarország a régiós versenytársakhoz képest.🎙️ Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője értelmezik a legfontosabb gazdasági folyamatokat.

Fenomenális volt, szeretetünnep volt, imádják az Egyesült Államokat és imádják őt is – értékelte az ankarai NATO-csúcstalálkozót Donald Trump. Talán meglepő a hangnem annak fényében, hogy mostanában sokan temetik a katonai szövetséget, és éppen azzal vádolják az amerikai elnököt, hogy ő a sírásója. 🔹Mi változott? 🔹Ki lehet elégedett és ki lehet csalódott? Kiderül a GeoComment Bendarzsevszkij Antonnal új részéből! Moderátor: László Dávid

A fejlett világban egyre markánsabban rajzolódnak ki a demográfiai és társadalmi átalakulás jelei. Későbbre tolódik a családalapítás, csökken a házasságkötések és a születések száma, miközben egyre többen élnek egyedül vagy döntenek a gyermektelenség mellett. A jelenség mögött nem egyetlen ok, hanem gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok összetett együttállása húzódik meg.Az adásban azt vizsgáljuk, hogyan alakítja át a párkapcsolatokat és a családalapítást a digitális életmód, a lakhatási és megélhetési bizonytalanság, a munkaerőpiac változása, valamint a nemi szerepek átalakulása. Szó lesz a DINK-, SINK- és LAT-életformák terjedéséről, a „mamahotel” jelenségéről, valamint arról is, hogy a tudatos gyermektelenség miként válik egyre meghatározóbb társadalmi trenddé.A demográfiai fordulat azonban nem csupán társadalmi kérdés: jelentős gazdasági következményekkel is jár. Az alacsony termékenység hatással van a munkaerőpiacra, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára, a versenyképességre és a hosszú távú gazdasági növekedésre. Az epizódban azt is megvizsgáljuk, hogy Magyarország mennyiben követi a fejlett világ trendjeit, és milyen szerepet tölthetnek be a családtámogatási és életkezdést segítő intézkedések e folyamatok mérséklésében.Erdélyi Dóra és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői a legfontosabb nemzetközi trendeket és azok magyarországi vonatkozásait elemzik.

Dinamikusan növekvő védelmi kiadások, 50 milliárd dollárnyi új fegyverbeszerzés, 70 milliárd euró Ukrajnának – ez az ankarai NATO-csúcs mérlege.Donald Trump azonban ismét felborította a transzatlanti szövetség csúcstalálkozójának hivatalos napirendjét. Az amerikai elnök ismét igényt formált Grönlandra, megfenyegette Spanyolországot, valamint váratlanul az iráni tűzszünet végét is bejelentette.🔹Mi áll az amerikai és európai szövetségesek közötti törésvonalak hátterében? 🔹 Miért került konfliktusba Trump Spanyolországgal?🔹 Finanszírozhatja-e Európa egyedül Ukrajna védekezését?Mindez kiderül a Rizikó legújabb adásából.🎙️ Vendég: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.🎤 Moderátor: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

Történelmi megállapodást írt alá Izrael és Libanon június végén Washingtonban. Bár az egyezmény még nem békeszerződés, amennyiben a felek betartják annak pontjait, komoly lehetőség nyílhat az 1948 óta tartó háborús állapot lezárására. A béke legnagyobb akadálya azonban továbbra is a Hezbollah, amelyet most Izrael és Libanon szorosan együttműködve szerelne le. Ennek mikéntjéről, az izraeli-libanoni viszony történelmi alakulásáról, az iráni háború izraeli megítéléséről, valamint az ősszel esedékes választások tétjéről is szó esett a Geo-Trendek legújabb adásában. Műsorvezető: Varga Mónika, vendég: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

Oroszország 2022-ben még azon gúnyolódott Európával, hogy kifogy majd a benzinből és földgázból. Ehhez képest most Oroszországban vannak súlyos ellátási zavarok, hosszú sorok kígyóznak a benzinkutak előtt. Csakhogy nem az európai szankciók, hanem az ukrán mélységi csapások miatt. Bendarzsevszkij Anton szerint kétségtelen, hogy az Oroszország ellen kivetett szankciók árát Európa is megfizeti. Viszont bebizonyosodott, hogy az orosz energiafegyver sem legyőzhetetlen.Moderátor: László Dávid

Kongresszust tartott az Egységes Oroszország párt, amely különös jelentőséggel bír, hiszen az ukrajnai háború kitörése óta idén szeptemberben rendezik meg az első parlamenti választásokat Oroszországban.🎙️ A GeoComment legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton elemzi:🔹 Mi volt Vlagyimir Putyin beszédének legfontosabb üzenete?🔹 Miért vált a háború a kampány központi témájává?🔹 Miért lett húsz év után ismét Putyin a kormánypárt kampányarca?🔹 Miért maradt le a pártlistáról Dmitrij Medvegyev?🔹 Van-e még valódi politikai verseny Oroszországban, vagy csupán a demokrácia látszata maradt?🔹 Kik és miért vetik fel Vlagyimir Putyin „cárrá koronázásának” gondolatát?Moderátor: László Dávid

Kína úgy vált az akkumulátoripar megkerülhetetlen szereplőjévé, hogy a legfontosabb nyersanyagok többsége nem is kínai földből származik. Hogyan sikerült mégis megszereznie ezt a stratégiai előnyt?🎙️ A Geo-Trendek legújabb adásában többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ:🔹 Miért vált kulcskérdéssé a portugál és a szerb lítium?🔹 Valóban Magyarországon dőlhet el a német autóipar jövője?🔹 Elég lehet-e a debreceni CATL-beruházás Európa autóiparának megmentéséhez?🔹 Hogyan lett Kína az akkumulátoripar megkerülhetetlen nagyhatalma?🔹 Van még visszaút Európa számára, vagy túl nagy lesz a versenyképesség visszaszerzésének ára?

Olcsóbb külföldi nyaralás, kedvezőbb importárak, mérséklődő infláció – első pillantásra egy erős forint egyértelműen jó hírnek tűnik. De vajon valóban mindenki nyer az árfolyam erősödésével?📈 A Trendfigyelő legújabb adásában azt vizsgáljuk, milyen tényezők állnak a forint erősödése mögött, és milyen következményekkel jár ez a magyar gazdaság különböző szereplői számára.🔹 Mi mozgatja a forint árfolyamát?🔹 Miért kedvez az erős forint a fogyasztóknak és az importőröknek?🔹 Milyen kihívásokat jelent az exportáló vállalatok számára?🔹 Mely ágazatok a legérzékenyebbek az árfolyamváltozásokra?🔹 Hogyan kezelhető az árfolyamkockázat, és milyen mozgástere van a vállalkozásoknak?E kérdésekre is keresi a választ Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, valamit Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője a Trendfigyelő legfrissebb adásában.Ha szeretnéd megérteni, hogyan hat a forint árfolyama a mindennapokra és a magyar gazdaság versenyképességére, tarts velünk a Trendfigyelő legújabb adásában!

Több mint ezer fertőzöttje és majd háromszáz halottja van már a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában kirobbant ebola-járványnak. A gyilkos vírus újra és újra felbukkan az emberek és a természet közötti törékeny egyensúly felborulása miatt. Steier József Afrika- és klímakutató 2014-ben személyesen járta be az eddigi legpusztítóbb, legalább 11 ezer életet követelő nyugat-afrikai ebola-járvány útvonalát. 🔹Miért ennyire halálos a kór?🔹Mit ért egy átlag afrikai a fertőzésből? 🔹Európában is van félnivalónk? Erről beszélgetnek László Dáviddal a Rizikó új adásában.

Donald Trumpnak nehéz lesz győzelemként eladnia az Iránnal aláírt megállapodást. Ezen a háborún mindenki veszített: az Egyesült Államok, Irán, Izrael, a térség arab államai, a világgazdaság. A háború egyelőre véget ért, de a szembenállásnak még koránt sincs vége. Legalább az olaj ára azonnal csökkeni kezdett, amit hamarosan a saját zsebünkön is megérezhetünk. Megérte? A Geo-Trendek vendége László Dávid.

A sport és a geopolitika egyre szorosabban összefonódik. De mennyire hatékonyak a sportszankciók a nemzetközi konfliktusok kezelésében?Oroszország nem lehet ott a labdarúgó világbajnokságon, így az oroszok csak sóvárogva nézhetik a közvetítéseket. A nézők mellett a szankciók legnagyobb vesztesei maguk a sportolók. Vajon hatékony összekeverni a sportot és a politikát? Erről beszélgetnek a GeoComment új adásában Bendarzsevszkij Anton és László Dávid.

A kata, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója 2012-2022 között egyik legnépszerűbb és egyben legvitatottabb adózási forma volt Magyarországon. 🔹Miért vált a vállalkozások „slágertermékévé”, és milyen gazdasági költségeket rejtett a kata? 🔹Miért alakították á 2022-ben, és 2026 után hogyan térhet vissza? E kérdésekre is keresi a választ Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, valamit Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője a Trendfigyelő legfrissebb adásában.

Az alaszkai csúcstalálkozó után reális esély mutatkozott arra, hogy véget ér az orosz-ukrán háború. Nem így lett, sőt immár régebb óta dúl, mint az I. világháború, a kérdés inkább, vajon beéri-e a másodikat? Reményre adhat okot, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök minap 55 percen keresztül telefonált. A legújabb hírek szerint pedig Moszkvába várják Steve Witkoffot és Jared Kushnert, hogy folytassák a tárgyalásokat. Bendarzsevszkij Anton szerint elképzelhető, hogy idén valamiféle megállapodás születik. Egyrészt az Egyesült Államok figyelme Irán után ismét Ukrajna felé fordulhat. Másrészt fordult a hadiszerencse, az ukránok sikereket érnek el a fronton. Oroszország közben a gazdasági visszaesés terheit nyögi. Moderátor: László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője

Kína egyre határozottabb fellépése alapjaiban formálja át az indo-csendes-óceáni térség biztonsági és geopolitikai viszonyait. Peking növekvő befolyására válaszul új együttműködések és védelmi partnerségek jönnek létre: az AUKUS-megállapodás, Japán és Ausztrália kapcsolatainak erősödése, valamint a Fülöp-szigetek egyre aktívabb ellenállása mind ebbe a folyamatba illeszkednek.Mindeközben az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai versengés tovább éleződik, amelynek egyik legfontosabb gócpontja Tajvan. A sziget jövőjét Donald Trump változó és sokszor ambivalens nyilatkozatai is befolyásolják.📌 Hogyan formálja a kínai–amerikai rivalizálás a 21. század egyik legfontosabb geopolitikai térségét?📌Mi az AUKUS valódi jelentősége?📌 Milyen szerepet játszik Tajvan a nagyhatalmi versengésben?📌 Képesek-e a regionális szövetségek egyensúlyt teremteni Kínával szemben?📌 Milyen geopolitikai kockázatokkal kell számolni a következő években?Az indo-csendes-óceáni térségben zajlik korunk egyik legfontosabb geopolitikai átrendeződése. Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám (Oeconomus) és Varga Mónika (infoRádió) azt vizsgálja, milyen válaszokat adnak a térség államai Kína növekvő erejére, és milyen új erőegyensúly körvonalazódik Ázsiában.

A labdarúgó-világbajnokság ma már sokkal több, mint puszta sport: dollármilliárdos üzlet és kőkemény geopolitikai sakkjátszma. A Trendfigyelő legújabb adásában a 2026-os észak-amerikai torna gazdasági hátterét és politikai feszültségeit elemezzük.🔹Miért éppen a vb egyenes kieséses szakaszára, július 1-jére időzítették az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (USMCA) kritikus felülvizsgálatát? 🔹Hogyan használhatja fel Donald Trump a sporteseményt nyomásgyakorlásra Mexikóval és Kanadával szemben? 🔹Miként függ össze az iráni válogatott részvétele és az Egyesült Államokkal kapcsolatos diplomáciai folyamatok alakulása? 🔹Hogyan hat a 48 csapatosra bővülő világbajnokság a FIFA és a rendező országok bevételeire?A 2026-os világbajnokság nem csupán a soft power (puha hatalom) eszköze, hanem a három rendező ország közötti gazdasági és geopolitikai erőviszonyok lenyomata is.Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)Szakértő: Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője

Irán és az Egyesült Államok megállapodtak a háború lezárásáról, de a tárgyalások még folytatódnak. Nehéz győztest hirdetni: az amerikaiak messze nem érték el a kitűzött célokat, az irániak viszont súlyos veszteségeket szenvedtek. Úgy tűnik, Donald Trump újabb „atomalkuja” sem lesz jobb, mint amit anno Barack Obama fegyverek nélkül kitárgyalt. Az évtizedek óta húzódó konfliktus végére aligha lehet pontot tenni. Főleg, mert Izrael ott sincs az asztalnál.

Június 11-én elrajtol 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amely a történelem eddigi legnagyobb, 48 csapatos tornája lesz. 🤔⚽Vajon a FIFA végleg behódol az amerikai show-biznisznek, amely elhozza a Super Bowl mérkőzéseken megszokott Halftime Showt és 10 milliós jegyárakat a foci vb-döntőn? A MagasLabda legújabb adásában annak járunk utána, milyen lesz az amerikanizált foci vb, és mit ad hozzá kulturálisan a mexikói és a kanadai szervező a világbajnokság összképéhez.Szabados Gábor sportközgazdásszal Német Viktória, az Oeconomus sportgazdasái elemzője a gigantikus számok mögötti kulisszákat járják körül.Amiről az adásban szó lesz:🔹Hogyan változtatja meg a Super Bowl mintája a hagyományos foci-vb döntőjét?🔹Miért pont az USA-ban lett a labdarúgás elsősorban női és családi sport?🔹A Messi-faktor és az Inter Miami spanyol nyelvű marketing-titka.🔹Felhígult mezőny? Mit hoz a 48 csapatos lebonyolítás és az egzotikus újoncok érkezése?🔹Kinek éri meg jobban a rendezés: az USA-nak, Kanadának vagy Mexikónak?🔹Miért a 2026-tól kezdve csak gazdasági szuperhatalmak fognak tudni foci vb-t szervezni?

🏭 A magyar gazdaság egyik legfontosabb kérdése ma már nem az, hogy lesznek-e új beruházások, hanem az, hogy ki fog bennük dolgozni.A vendégmunkások körüli vita rendszerint az olcsó munkaerőről szól. A valóság azonban jóval összetettebb. A demográfiai folyamatok, a munkaerőhiány, a nagy ipari beruházások és a nemzetközi verseny egyszerre formálják a magyar munkaerőpiacot.🔹Meddig tartható fenn a növekedés külföldi munkaerő nélkül? 🔹Valóban leszorítják a béreket a vendégmunkások? 🔹Miért módosultak a szabályok, és mely ágazatokat érintheti leginkább a változás?A TrendFigyelő legújabb adásában a számok, a gazdasági összefüggések és a nemzetközi tapasztalatok alapján vizsgáljuk meg a kérdést.Nem ideológiai, hanem gazdasági szemüvegen keresztül.🎙️Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)🗣️Szakértő: Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója

Az ukrajnai háború kezdete óta az Európai Unió, az IMF, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint számos állam több tízmilliárd eurónyi támogatást és hitelt biztosított Ukrajnának. A nemzetközi segítség nélkül az ukrán állam és gazdaság működése ma jóval nehezebb helyzetben lenne.

Ugyanakkor egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy meddig fenntartható ez a finanszírozási rendszer. Kik állnak ma Ukrajna mögött pénzügyi szempontból? Milyen feltételekkel érkeznek a támogatások és hitelek? Mire fordíthatja ezeket az összegeket Kijev, és milyen gazdasági kihívásokkal kell majd szembenéznie az országnak a háború lezárását követően? Valóban fennáll az adósságcsapda veszélye, vagy kezelhető marad az elmúlt években felhalmozott tartozásállomány?

A pénzügyi kérdések mellett az ukrán menekültek helyzete is jelentősen változik Európában. Bár 2022 óta számos ország nyújtott széles körű támogatást a háború elől menekülőknek, 2024 második felétől több államban is szigorodtak a szabályok, és csökkentek az elérhető juttatások. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan alakul ma egy ukrán menekült helyzete a befogadó országokban, és milyen kilátások várnak rájuk a következő években?

A Geo-Trendek legújabb adásában Varga Mónika, az Inforádió szerkesztő-műsorvezetője beszélget Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével Ukrajna finanszírozásáról, az ország előtt álló gazdasági kihívásokról, valamint az ukrán menekülteket érintő legfontosabb európai folyamatokról.

„Lengyelország a II. világháború óta nem volt olyan közel a háborúhoz, mint most” – figyelmeztetett Donald Tusk lengyel miniszterelnök még tavaly szeptemberben, miután 19 orosz drón repült be a lengyel légtérbe. „Majdnem kirobbant a világháború!” – verték a vészharangokat a a 2022-es, emberéletet is követelő, szintén lengyelországi tragédia után, amíg ki nem kiderült, hogy minden bizonnyal egy eltévedt ukrán rakéta csapódott be. Most Romániában robbant lakóházba feltételezések szerint orosz drón, de mintha nem lenne olyan elsöprő a felháborodás. Fel sem merült a NATO kollektív védelméről szóló 4. vagy 5. cikkely aktiválása. Bendarzsevszkij Anton szerint a NATO megfelelő választ adott, és eltúlzottak azok a követelések, amelyek „arányost választ” sürgetnek az oroszok ellen. A legfontosabb, hogy készen álljunk az új fenyegetésre, aminek felismerése a keleti szárnyon épülő „drónfal”. Moderátor: László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője

Meglett a böjtje, hogy Örményország adott otthont az Európai Politikai Közösség és az Európai Unió csúcstalálkozójának májusban, majd nemrégiben Marco Rubio amerikai külügyminiszter is Jerevánba látogatott. Vlagyimir Putyin figyelmeztetett: nagy árat fizet az, aki a Nyugatot választja. Az örményeket megfenyegette, elzárja az országba irányuló gázszállításokat, illetve betiltotta a zöldség- és gyümölcsimportot. Bendarzsevszkij Anton szerint az oroszok gazdaságilag komoly fájdalmat tudnak okozni az örményeknek, a Nyugat pedig nem képes alternatívát kínálni. Kazahsztánnak is van félnivalója, hiszen Vlagyimir Putyin birodalmi ambíciókat dédelget, amiktől az ukrán lecke után sem fog lemondani. Moderátor: László Dávid

🚨 Ki fog dolgozni 10 év múlva?A válasz egyik része már ma is itt van: az 50 év feletti nők.Miközben a munkaerő-utánpótlás szűkül, a tapasztalt női munkavállalók szerepe egyre fontosabbá válik. Mégis kevés szó esik arról, hogy milyen akadályokkal találkoznak, és miért kulcskérdés a foglalkoztatásuk a gazdaság jövője szempontjából.🎥 Erről beszélgetünk az Trendfigyelő legújabb adásában.🎙️Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)🗣️Szakértő: Szegedi Andrea, az Oeconomus vezető kutatója

Vörös vonal, vagy csak ürügy?

Az iráni nukleáris program ismét a világpolitika egyik legforróbb témája. Miközben Teherán továbbra is tagadja, hogy atomfegyver fejlesztésén dolgozna, a nemzetközi közösség egyre nagyobb figyelemmel követi az urándúsítás körüli fejleményeket.

De hol húzódik a határ a békés nukleáris program és a fegyverkezés között?

🔹 Miért nem akarja a Nyugat, hogy Irán atomfegyverhez jusson?
🔹 Van-e joga bármely államnak nukleáris fegyvert fejleszteni?
🔹 Lecserélheti-e Európa az amerikai nukleáris védőernyőt?
🔹 Valóban új korszak kezdődhet a globális atomfegyverkezésben?
🔹 Visszatérhetnek a nukleáris tesztrobbantások?

A Geo-Trendek legújabb adásában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője beszélget László Dáviddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével a nukleáris elrettentés, a nagyhatalmi verseny és a globális biztonságpolitika legfontosabb kérdéseiről.

Több mint 600 drón és 60 rakéta – Oroszország a háború egyik legnagyobb légicsapását hajtotta végre Ukrajna ellen az elmúlt napokban. Vajon valódi fordulatot jelent ez a fronton, vagy inkább politikai és kommunikációs üzenet?Bendarzsevszkij Anton szerint Moszkva ezzel részben a kezdeményezést és a narratívát próbálja visszaszerezni, miközben az ukrán mélységi csapások egyre komolyabb kihívást jelentenek az orosz hadigépezet számára.Eközben Európában egy másik kérdés is egyre gyakrabban merül fel: ki lehet az a politikai szereplő, aki képes lehet érdemi párbeszédet kezdeményezni Moszkvával? Van még tér a diplomáciának, és ki lehet az „oroszokkal suttogó”?A GeoComment legújabb adásában Bendarzsevszkij Antonnal elemezzük a háború aktuális fejleményeit, az erőviszonyok alakulását és a lehetséges politikai forgatókönyveket.

Mi az a silver turizmus, és hogyan alakítja át a globális gazdaságot az idősebb generáció utazási kedve? Miért válik egyre értékesebbé a silver generáció a turizmus számára? És hogyan kapcsolódik a mozgáshiány a gyerekkori testnevelésórák élményeihez?

A MagasLada podcast új adásában a 800 milliárd dolláros „ezüstkorú” piac működését és a silver turizmus gazdasági, társadalmi, valamint életmódbeli hatásait járjuk körül. A beszélgetésből kiderül, hogyan formálja át az idősebb generáció utazási és sportolási szokása a turizmust világszerte, mit jelent a „coolcation”, miért népszerűek a tanulással összekötött utazások, és hol áll Magyarország az akadálymentesítés terén.

Szakértők:
Szegedi Andrea, vezető elemző és
Német Viktória, senior elemző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői.

Moderátor: Szakáli István Loránd stratégiai igazgató

Egy adás az aktív életmódról, a fenntartható turizmusról és az ezüstkorú generációban rejlő gazdasági lehetőségekről.

Magyar Péter miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tuskkal és Karol Nawrocki köztársasági elnökkel is tárgyalt. A találkozók után arról beszélt: új fejezet nyílhat a magyar–lengyel kapcsolatokban, és Magyarország partner kíván lenni a visegrádi együttműködés megerősítésében.

🔹De milyen állapotban vannak ma a V4-ek?
🔹Van még közös politikai és gazdasági érdek Közép-Európában?
🔹És visszaszerezheti-e a régió korábbi befolyását az Európai Unión belül?

🎙️ Erről beszélgetett Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

Több mint 600 drón és 60 rakéta – Oroszország a háború egyik legnagyobb légicsapását hajtotta végre Ukrajna ellen az elmúlt napokban. Vajon valódi fordulatot jelent ez a fronton, vagy inkább politikai és kommunikációs üzenet?Bendarzsevszkij Anton szerint Moszkva ezzel részben a kezdeményezést és a narratívát próbálja visszaszerezni, miközben az ukrán mélységi csapások egyre komolyabb kihívást jelentenek az orosz hadigépezet számára.Eközben Európában egy másik kérdés is egyre gyakrabban merül fel: ki lehet az a politikai szereplő, aki képes lehet érdemi párbeszédet kezdeményezni Moszkvával? Van még tér a diplomáciának, és ki lehet az „oroszokkal suttogó”?A GeoComment legújabb adásában Bendarzsevszkij Antonnal elemezzük a háború aktuális fejleményeit, az erőviszonyok alakulását és a lehetséges politikai forgatókönyveket.

A Puskás Aréna ad otthont a világ legnézettebb klubfutball-eseményének, amely főszereplői most az angol Arsenal és francia PSG lesznek. De mit jelent ez a magyar gazdaságnak és a hazai sportrendezés megítélésének? Az InfoRádió Trendfigyelő adásában a számok mögé nézünk.🎙️Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)🗣️Vendég: Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjeA tartalomból:✅Hány milliárdot hozhat a döntő Budapestnek?✅Miért lettünk elismert házigazdák a nemzetközi porondon?✅A Puskás Aréna hatása az országimázsra.

Szó szerint egymásnak adják a kilincset a világ vezetői Pekingben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden tagja Kínába látogatott az elmúlt fél évben: a francia elnök még tavaly év végén, a brit kormányfő január végén, az amerikai elnök márciusra tervezett útját májusra halasztotta, akit végül az orosz államfő követett a napokban. Mindegyik vizit nagy csinnadrattát kapott, és szívélyesre sikeredett. „Partnerek”, „barátok”, akik kapcsolatát a „kölcsönös tisztelet” a „stratégiai együttműködés” jellemzi – nem fukarkodott Vlagyimir Putyin és Hszi Csinping sem a hízelgéssel. Bendarzsevszkij Anton szerint a két ország kapcsolata azonban inkább hasonlít egy házasságra, ahol Kína az erős „férj”, Oroszország pedig a „feleség”. A kérdés, hogy vajon meddig tartanak a mézeshetek? Moderátor: László Dávid

Május közepén Pekingben találkozott Donald Trump és Hszi Csin-ping. Bár a tárgyalások kevés látványos gazdasági megállapodást hoztak, geopolitikai szempontból mégis jelentős fordulópontot jelenthet a találkozó. A kínai diplomácia minden részletében tudatosan felépített koreográfiával jelezte: Peking ma már nem egyszerű szereplője, hanem egyik központja a világrend átalakulásának.

- Mit akart üzenni Kína Donald Trumpnak Tajvan kérdésében?

- Miért lehet veszélyes Tajvan számára Tajpej nyílt szembenállása Trump felé?

- Hogyan kapcsolódik mindehhez az iráni konfliktus?

- Miként juthatnak kínai fegyverek Teheránhoz?

- Miért nehezebb Kínának nyomást gyakorolnia Iránra, mint Oroszországra?

- Miért éppen Kínát viselte meg eddig a legkevésbé a perzsa-öbölbeli olajsokk?Erről beszélget a Geo-Trendekben Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.