Explorez tous les épisodes du podcast Kerengő - közéleti beszélgetések

külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A keresztényüldözés szerte a világon korunk egyik legnagyobb emberi jogi válsága. Mégsem esik rá kellő figyelem, sem a keresztény gyökerű és kultúrájú nyugati világban, sem máshol. Magyarország azonban 2017-ben úgy döntött, szembe megy ezzel a gondolkodásmóddal, és politikai szinten is felvállaltan, erejéhez mérten segíteni fog. Elindult tehát a Hungary Helps Program, amely az elmúlt 7 év alatt 55 országban mintegy 2 millió embernek nyújtott hatékony segítséget és adott reményt a nehéz helyzetekben, nemcsak keresztényeknek, hanem sok-sok más ártatlan szenvedő embernek. A Szentatya 2023-as magyarországi látogatása során kiemelte és megköszönte Magyarországnak az üldözött keresztényeknek nyújtott segítséget. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A keresztény világ ma Krisztus születésére emlékezik, világszerte ünnepelnek a családok – ám nem egyformán, hiszen, bár a Megváltó összeköt bennünket, azért sokfélék vagyunk. Eltérő a nyelvünk, a kultúránk, mások a hagyományaink, az ünnepi ételeink. A Kerengőben gondolatban ellátogatunk mind az öt földrészre: Indiától Peruig kalandozunk, hogy megnézzük, ott hogyan ünnepelnek, hogy a végén, a Betlehemi Csillag kapcsán meghallgassuk -- ha nem is a napkeleti bölcsek, de majdnem: egy neves magyar asztrofizikus gondolatait. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

1. Új elnök helyett politikai instabilitást és bizonytalanságot kaptak a románok a decemberi elnökválasztásokon. A szintén december elején tartott parlamenti választások viszont rég nem látott sikert hoztak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára, így a magyarok minden bizonnyal kormányzati szerephez is jutnak. Barabás T. Jánost, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjét kérdezzük 2. Vannak felemelő pillanatok is, amelyek túlmutatnak a jelenlegi válságon, és reményt adnak a belpolitikai káosztól elcsüggedt, hazájukat féltő franciáknak: 5 év felújítás után páratlanul felemelő ceremóniával újra megnyitotta kapuit a párizsi Notre-Dame székesegyház. Fejérdy Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

"A szembenálló politikai erők zsigerből, egyfajta bolsevik logika – kizárólagosságra törekvés, a „vagy ők, vagy mi” elve – alapján politizálnak, bármilyen demokratikusnak mondják is magukat. Ez még az elmúlt rendszer tehertétele. Ez ma a legnagyobb veszélye a fiatal magyar demokráciának." (Magyar Nemzet, 1991. március 15.) „Mindig mosolyogtam azokon, akik hangsúlyozzák, hogy csak „átmenetileg mártóznak” meg a politikában. Hogy csak egy ideig viszik a nemzet keresztjét. Én úgy érzem, ha már belekerültem, alig van lehetőségem, hogy önként kimásszak belőle. Nagy a szívóhatása.” (HVG, 1992. július 4.) [Részletek Kövér László hivatalos honlapjáról] fotó: https://hungarytoday.hu/laszlo-kover-opposition-hungary/ | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Mi az oka a válságnak? Mikor lesz új válsztás? Ki lehet Olaf Scholz utódja? Megváltozik-e Németország háborúval, gazdasággal, energiabiztonsággal kapcsolatos politikája? | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Pláne akkor, ha a cég az egyik legjelentősebb autóipari beszállító Európában. Igaz, egy sor más területen is meghatározó. Van-e egy ilyen cégnek nemzetisége? Olyan ország biztos van, ahol egykoron megalapították. Ez az ország kiemelt figyelmet érdemel, szemben a többi országgal, ahol a cégnek érdekeltségei vannak? És Magyarország milyen helyet foglal el palettán? Fontos, nagyon fontos, vagy éppencsak a vállalatbirodalom része? Segíthet-e az innováció a gazdasági nehézségeken? És ezen a téren hol áll Magyarország - még mindig a multi cég szemüvegén keresztül. Műsorunk vendége Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. fotó: https://boschmediaservice.hu/ | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Ami nagyjából annyit jelenthet, hogy más, mint a miénk. Mit jelent az, hogy más? Milyen a vallás szerepe? Más az egyes ember másik emberhez való viszonya? Bizonyos értelemben biztos más, elég a nőkkel kapcsolatos magatartásra gondolni. Más a tulajdonhoz való viszonyuk? Magyarországon Szent László törvényei kéz- esetleg orrlevágással büntették a tolvajt, ha egy tyúknál nagyobb értéket lopott? Vajon az arab világban is volt ilyen? De itt érdemes megállnunk a további okoskodás előtt. Mert ha az arab észjárást kutatjuk, rögtön fel kell tennünk a kérdést: kik az arabok? Mai műsorunk apropója egy könyv. Tárik Meszár: Az arab észjárás. Vendégem a könyv szerzője, az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Tárik Meszár | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

November 7-én Magyarország adott otthont az Európai Politikai Közösség, röviden EPK ötödik csúcstalálkozójának, amely az egyik legnagyobb esemény hazánk modern kori diplomáciai történelmében. Az EPK nemcsak az uniós országok, hanem egész Európa vezetőit tömöríti: a tanácskozásra 47 állam és kormányfő, köztük Nagy-Britannia, Törökország és a kaukázusi országok, valamint nemzetközi szervezetek vezetői érkeztek, hogy együtt gondolkodjanak és tárgyaljanak Európa stratégiai céljairól. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogyan gyászoljuk el a meg nem élt lehetőségeinket, a meg nem hozott döntéseinket; lépjünk túl a haragunkon mások iránt, mert elrontották, megsebeztek - magunk iránt, mert elrontottuk, megsebeztünk... hogy azután felfedezzük: talán a legkreatívabb, legalkotóbb, legtermékenyebb, és legkiteljesedettebb életszakaszunk vár ránk, éppen most -- ahogyan azt kutatások is bizonyítják. Mi nők 50 felett – ez a címe annak három részes nyilvános előadás-sorozatnak, amelyben az élet delén túli tartalmas, teljes élet titkát és reményteli üzenetét szeretné átadni a nőknek Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező hazai tudományos elismerés, melyet az idén huszonkettedik alkalommal adtak át. A díjazottak minden esetben nők. Fiatalok, mert kitétel, hogy csak negyven év alattiak kaphatják meg az elismerést. Minden évben három fiatal hölgyet díjaznak. A kiválasztásban a Magyar Tudományos Akadémia is szerepet vállalt. Nem kell mondanom, ez is a díj súlyát mutatja. Az átadásra a szokásos ünnepélyes körülmények között került sor. Fotó: Hun-Ren TTK | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Speidl Biankával, a Századvég Politikai Elemzések Központja vezető kutatójával beszélgettünk egy korábbi műsorunkban. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Béres Gyógyszergyár honlapján egy közös fotójukon is ez a hír fogadja az érdeklődőket: Generációváltás, Béres Marcell a Béres új elnöke. Fölötte a mindenki számára ismert mottó: A nevünket adjuk az egészséghez. A Béres neve mára egybefonódott az egészséggel és az egészségmegőrzéssel. Gyógyszergyáruk Magyarország legnagyobb, magyar tulajdonú gyógyszergyára. 2023-ban a Béres nemcsak a Superbrands díjat, hanem immár 14. alkalommal a MagyarBrands díjat is elnyerte. Mi minden kötődik Béres Marcell számára a Béres névhez, nagyapja, id. dr. Béres József találmányához, édesapja, dr. Béres József elnöki tevékenységéhez, a családi vállalkozáshoz, a hagyományokhoz? Dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár korábbi elnökével és Béres Marcellel, a jelenlegi elnökkel, korábbi alelnökkel, a generációváltásról, a megvalósult álmokról, célokról és további terveikről beszélgetünk. (fotó: www.beres.hu) | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sallai Éva

1. „Az európai versenyképesség súlyos hanyatláson megy keresztül” – írta Mario Draghi az Európai Parlament előtt szeptember közepén bemutatott jelentésében. Mit kellene és mit nem szabadna tenni a versenyképességért, milyen jó példát látunk, és mi a legsürgősebb feladat ahhoz, hogy Európának még legyen esélye a kilábalásra – Philip Pilkington ír makro-ökonómust, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük. 2. Ki felé hajlik az amerikai keresztények szavazati hajlandósága így, az elnökválasztás hajrájában, és miért? Miért szeretik Trumpot az újprotestáns szavazók? Lehetnek-e királycsinálók a vallásos amerikaiak? És hogyan vélekednek az amerikai katolikus püspökök a politizálásról? Vass István külpolitikai újságíróval, a Longbrief angol nyelvű online geopolitikai elemző oldal munkatársával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az elmúlt évek válságai, a virtuális tér veszélyei, az individualizmus kultúrája fokozott lelki terhelésnek teszi ki a ma emberét – különösen a fiatalokat. A jól működő, szerető család óriási védőfaktort jelent. A Lelki Egészség Világnapja alkalmából „A család, mint lelki orvosság” címmel műhelykonferenciát tartott a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, ahol a meghívott szakértők a mentális egészség szerepét járták körül. Vendégeink a stúdióban Hal Melinda klinikai szakpszichológus és dr. Pári András, a KINCS kutatási vezetője, valamint telefonon bekapcsolódik Michl-Palotai Krisztina, a Nagyszülők a Jövőért Egyesület elnöke. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szinte napra pontosan egy éve tört ki a háború a Hamász és Izrael között miután a palesztin terrorszervezet milíciái behatoltak Izrael területére és szörnyű mészárlást követtek el a civil lakosság körében tavaly október 7-én. A támadás nem maradt válasz nélkül. A Szentatya folyamatosan békére, tárgyalásokra kéri a feleket, ám a konfliktus napról napra súlyosbodik, immár Irán és Libanon nyílt bevonásával. Irán kulcsszereplő -- mi a szerepe és a célja, miért és mióta ez az olthatatlan gyűlölet Izrael ellen, hogyan vélekedik az iráni lakosság az eszkalációról, és vajon tovább szélesedik-e a háború? Vendégünk Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Franciaországban fordulatokban bővelkedő belpolitikai események tartják éberen a polgárok figyelmét. Az előrehozott júliusi választások után a franciáknak mintegy 2 hónapot kellett várniuk, hogy végre legyen miniszterelnökük -- és arra, akit kaptak, senki sem számított. Ki Michel Barnier lesz-e ideje, ereje talpra állítani Franciaországot? Hétfőn indult az a nagyszabású per, amelyben a radikális jobboldali politikust, Marin Le Pent hűtlen kezeléssel vádolják. Sokan politikai perre gyanakszanak, hiszen a legnépszerűbb párt, a Nemzeti Tömörülés vezető alakját akár 10 év közügyektől való eltiltásra is ítélhetik, amivel egyszerűen kiradíroznák a legesélyesebb elnök-aspiránst a 2027-es elnökválasztásról. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Miközben az Európai Unió bürokratái szisztematikus munkával igyekeznek tönkretenni az EU autóiparát, miközben Kína gyorsuló ütemben növeli befolyását Európa autópiacán, miközben akkumulátorgyárak épülnek szerte a világon; még mindig nem dőlt el, milyen technológia fogja meghatározni az autózás jövőjét. Vendégem Szécsényi Gábor, "az autó" című szaklap főszerkesztője. fotó: autoszektor.hu | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Leggyakrabban szájüregi daganatok eltávolítása után alkalmazzák az állkapocs-helyreállító műtéteket. De közúti baleset, vagy veleszületett rendellenesség esetén is alkalmazható a módszer. A műtét öt-hat-hét óráig is tarthat, és nyugodtan elmondható, hogy sebészi bravúrmunka, amikor is öt-hat ember dolgozik egyszerre. Vendégem dr. Németh Zsolt professzor, a Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika igazgatója, és dr. Würsching Tamás, a Klinika szakorvosa. Képek: raday32.hu semmelweis.hu | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

1. Újabb tartományi választások voltak Németországban. Ezúttal a Berlin körüli Brandenburgban dönthettek a polgárok a leendő kormányzatukról. A szociáldemokraták győztek, de a jobboldali radikális AfD csak kicsivel maradt le tőle, a jó németeknek pedig elegük van a zöldekből - főleg a fiataloknak. Prőhle Gergelyt kérdezzük arról, mi és miért történt, történik Németországban. 2. 75 éves az Észak- Atlanti Szövetség, azaz a NATO. Az alapítás óta a világ megváltozott, például éppen többpólusúvá válik, ami komoly kihívást jelent a szövetség számára. Merre tovább? A témában rendezett budapesti nemzetközi konferencián George Beebe amerikai hírszerzési elemzővel, a Quincy Institute Grand Strategy programjának igazgatójával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Ki a hibás? Ki okolható a kapcsolatok drámai romlásáért? Ki a felelős azért, mert a magyarok egy ideje kevésbé szeretik az ukránokat - ez elég óvatos megfogalmazás? -, az ukránok pedig tán még erősebb érzelmekkel viseltetnek a magyarok iránt? Hol történt a baj? Hiszen Magyarország pártolta Ukrajna európai törekvéseit. Egészen addig, amíg meg nem született az ukrán nyelvtörvény? Ami "nem titeket értint", mondta az ukrán fél, miközben majd' minden jogot elvett az ott élő magyar kisebbség tagjaitól. Az is baj, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket egy vérzivatarba, ahol Ukrajna jövője erodálódik folyamatosan? Lehet, hogy Ukrajna győz a csatatéren? Pürrhoszi győzelem lesz? Nem tudjuk mi lesz a vége. De egyszer minden háború végetér. És ottmarad Ukrajna, és továbbra is Magyarország szomszédja lesz. Milyen lesz akkor a kapcsolat a két ország között? Vendégem Bendarzsevszkij Anton az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. képek: mcc.hu google.com | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Aki járt már homokos tengerparton, ahol a homok alig volt több, mint a műanyag szemét, annak nem kell magyarázni. Hogy a magyarországi visszaváltási rendszer "csepp a tengerben"? Vendégem Ozoli Gábor, a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. szóvívője. Képek: repont.hu media.elte.hu/blog/ | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

1. Már zajlanak a kétoldalú azeri-örmény béketárgylások. Miért annyira fontos a világnak ez a térség? Milyen kulcsszerepet játszhat Magyarország a békefolyamatban? Vendégünk Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. 2. Lezajlott a második-első televíziós vita az amerikai elnökjelöltek között, és újabb merényletet kíséreltek meg Donald Trump ellen: Csizmazia Gáborral, a Nemzeti közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Exkluzív országos kalandtúra fiataloknak a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében, amely során a vállalkozó szellemű ifjak arra szánják három napjukat, hogy másoknak segítsenek. Tavaly hatezren önkénteskedtek. Már elindult a jelentkezés: idén is várják a fiatalokat az október 10-13-ig tartó akciónapokra. Vendégünk Göbel Ágoston és Knáb András, a szervezőbizottság tagjai. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mario Draghi, a terv megalkotója: korábbi olasz miniszterelnök, még korábban az Európai Központi Bank elnöke. Még ennél is korábban a Goldman Sachs nevű amerikai multinacionális vállalat alkalmazottja. Ez a cég a nemzetközi pénzvilág "egyik legnagyobb befektetési bankja, és egyben az amerikai állampapír piac elsődleges kereskedője, általánosságban pedig az értékpapír piac egyik prominens szereplője". (Wikipedia.org). A Draghi-terv további centralizációt javasol: a többségi határozathozatalt - a jelenlegi egységet követelő döntések helyett -, és közös hitelfelvételt, ami egyszer már megvalósult a Covid járvány idején, de a végrehajtás számos problémát vetett fel. Probléma pedig egyébként is van bőven: ma egy EU-s cég másfélszer annyit fizet az elektromos áramért, és három és félszer többet egy köbméter földgázért, mint egy amerikai. Az EU zöld átállási programja tele van ellentmondásokkal, az orosz energiahordozók helyettesítése pedig igen nehézkesen halad. Igaz az, hogy Brüsszel ma egy bürokratikus vízfej, aminek a leépítése nélkül nem változhat jó irányba a helyzet? A Draghi-terv nem ezt mondja. Vendégem Csath Magdolna, közgazdász, egyetemi tanár. fotó: wikipedia.org hasznostudas.com | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Vendégem Bali Ibolya, Útinform osztályvezető. fotó: utinform.hu | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Ferenc pápa szeptember 2-án nagyszabású, rekord hoszúságú délkelet-ázsiai utazásra indult, amelynek során 12 nap alatt 4 országba látogat el. Először a muzulmán többségű Indnéziába látogatott el, innen Pápua Új-Guineába utazott. A harmadik állomás a sokat szenvedett, szegény, de demokratikus és színkatolikus Kelet-Timor, a Szentatya végül a gazdag és fejlett Szingapúrban zárja utazását. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Ki gondolta volna, hogy a régóta áhított 1990-es újraegyesítés óta újra előkerülnek ezek a régi elnevezések? Úgy tűnik, a német kettéosztottság ma is jelen van. Okok, magyarázatok, kitekintés a jövőbe. Vendégem Bauer Bence a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója fotó: wikipedia.org Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től az NDK nevet vette fel | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András