Explorez tous les épisodes du podcast Kemma.hu

Évek óta töretlen sikerenek örvend a Nintendo Switch. A 2017-ben debütált konzol második generációja csak 2025-ben kerül piacra, de mitől ilyen sikeres egy közepes erősségű videójáték konzol? Erre a kérdésre kerestük a választ.

Mai podcast beszélgetésünkben Sugár Gabi a Tatabánya Kultúrájáért díj győztesével beszélget. Zuber Éva, a Puskin Művelődési Ház vezetője izgatottan mesélt az elsimerésről.

Február tizennegyedike Valentin-napja. Wágner Zsanett és Balpataki Laura beszélgetéséből tippeket kaphatunk arra, hogy mi tegyünk akkor, ha szerelmet szeretnénk, bevonzani, megtartani vagy éppen feléleszteni.
Valentin-nap és Feng Shui
A felsőfokú gyógynövénytechnológus segítségével megtudhatjuk azt is, hogy milyen szimbólumok vesznek minket körül a mindennapokban és miért is fontos igazán a Feng Shui és hogyan tudjuk ennek pozitív hatását akár a munkahelyi környezetünkben érvényesíteni

Mai podcast vendégünk szerekesztőségünk munkatársa Flajsz Péter Gergő fotókiállításáról mesélt nekünk. A fiatal fotóriporternek február 13-án fotókiállítása nyílik a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtárban.

Remek évindító és szerencsehozó praktikákat árult el a tatabányai Balpataki Laura. Szavainak hitelt ad, hogy évek óta gyógynövény technológusként is dolgozik.

A tatabányai önkéntesek munkájuk elismeréseként országos díjat is kaptak. A tatabányai terepjárósokkal beszélgettünk a Kemma.hu podcastjében.

Az olimpiai bronzérmes Muhari Eszter látogatott el szerkesztőségünkbe egy interjú erejéig. A Tatabányai Sport Club 22 éves párbajtőrözőjét lelkesen mesélt a párizsi olimpiai élményeiről, azt is megtudtuk tőle, hogy milyen érzés volt a patinás Grand Palaisban vívni, továbbá kiderült, milyen állapotban van az ötkarikás medáliája. László István fiatal tanítványát óriási megtiszteltetés érte, hiszen meghívást kapott az Év Sportolója Gálára, miután tavalyi eredményeinek köszönhetően szerepelt a női kategória top tízes listáján, így hétfő este jelenése lesz az Operaházban.

Hogyan telik egy fiatal huszonéves pár élete és mindennapja a Tatától néhány kilométerre található kis falu Mocsa szívében. A város kontra vidék podcastsorozatunk ötödik részében Klaudia és párja Peti közösen mesélnek élményeikről

Hogyan ismerkedik az ember vidéken? Miben különbözik a városi kultúra a vidékitől? Mi az a mocsai Pipi-Palota? Podcast adásunkból minden kiderül.

Szalai Klaudia tatabányai, budapesti majdpedig mocsai lakos mesél nekünk immáron harmadik alkalommal a vidéki élet csodáiról és szépségeiről. Az elmúlt néhány hónap leforgása alatt számtalan változáson esett át életük, épültek és szépültek. Ha szeretnéd tudni, hogy mi az a Pipi-palota és mekkora négyzetméteren élhetnek az igazi szabadtartású szárnyasok hallgasd meg podcastünket!

Ki gondolta volna, hogy alternatív módszerekkel is tehetünk a vizsgadrukk ellen, ráadásul használhatunk néhány tippet akkor is, ha kevés idő alatt sok mindent szeretnénk megtanulni. Mindezekről Balpataki Laura felsőfokú gyógynövénytechnológus beszélt a legutóbbi Kemma-podcastban.

A szakértő elárulta azt is, hogy nem kell messzire mennie, hogy próbára tegye az illóolajok hatékonyságát. Saját maga, de fiai is rendszeresen alkalmazzák a vizsgadrukk-ellenszert. Laura szerint nem kell hozzá más, csak egy kis citromolaj, rozmaring, vagy éppen pár csepp kubebabors. Ha pedig gyógynövényteáktól várjuk azt, hogy a lehető legjobb oldalunk jöjjön elő, akkor borsmenta is nagy segítségre lehet. Így már nem is kérdés, okosabbak leszünk mint egy ötödikes. Hallgassátok meg!

Mai podcast beszélgetésünkben Emmer Róbert a Tatabányai Bányász Táncegyüttes igazgatója mesélt a jubileumi gála tartalmáról és izgalmairól.

"75 évet összefoglalni nehéz, szinte lehetetlen, de mi megpróbáljuk!"

November harmincadikán a Jászai Mari színház színpadán fog megelevenedni a hét évtized története. Az együttes fennállása alatt számos csoportot létrehozott az után pótlás mellett az öregtáncosok is helyet kaptak. Ha szeretnél többet hallani a 75 éves együttes működéséről és pillanatairól hallgasd meg podcastünket!

17 koreográfia előadását bírálja a zsűri délután kettő órától az agórában. A Tatabányai Bányász Táncegyüttes két műsorral készül a megmérettetésre. a XI.Agora Koreográfus verseny hangulatáról és menetéről mesélt nekünk Emmer Róbert.

A Képes történelem hetvenedik adásában a házgyári építkezési technológia került a fókuszba. Dallos István helytörténésszel, fotóművésszel Sugár Gabriella beszélgetett.

Dallos István felvezetőjében röviden ismertette, hogy az ötvenes évektől Tatabányán mely városrészekben, milyen építkezések zajlottak. A kezdetben téglából épített tömböket lassan felváltotta a blokkos, majd a házgyári építkezési mód. A kisblokkos panelházak Dunaújváros után Tatabányán is elterjedtek. Ismertette Dallos István a panelgyártás szakaszait is. A lényeg az volt: minél jobban előkészített elemekkel tudjanak minél több lakást építeni, hiszen nagyon sokan telepedtek le Tatabányán, szükség volt rájuk. Egy szalagtízes épületébe hozzávetőlegesen a Hatostelep két utcájának lakói elfértek.

A képeken jól létszik az építkezési technika, technológia fejlődése. Arra törekedtek, hogy olyan kész elemeket emeljenek be a daruk az építés során, amelyekben már nemcsak az ablakok, hanem a vezetékek is benne vannak. Hatalmas óriáslegóhoz volt hasonlatos az építkezés azonban a játék több variációt enged, itt ugyanis gyakorlatilag egyforma volt szinte minden lakás. A fürdőszobákban még a kád, a WC is benne volt, mikor beemelték őket a helyükre.

Dallos István nagyon sok izgalmas képpel érkezett, amelyek jól ábrázolják az építés folyamatát. Mesélt az „NDK” óvodáról is, amely Újváros szívében van, ma már természetesen nem ezen a néven. Akkori nevét a Német Demokratikus Köztársaságból származó technológiáról kapta, amely egyszintes építkezési forma volt.

Kerekes Máté Istvánnal beszélgetünk. A fiatalember mindössze 21 éves, s a nemrég életre hívott Komárom-Esztergom Megye Ifjúságáért Egyesület elnöke, valamint az Európai Unió önkéntes nagykövete, s nem mellesleg egyetemen tanul. Sugár Gabriella beszélgetett vele.

A kiállítás megnyitóján megindító volt látni ezt a sok arcot, érzést, amelyet a szénpor alá rejtett tekintetek mutattak. Fehér János mesélt a kötődéséről a bányákhoz, a bajtársakról, arcokról, érzésekről. Barátokról, akik már elmentek. Végleg. Két kötete jelent már meg megannyi életképpel a bányákból, s a Szénszimfónia bemutatja Tatabányát, és a bányász hagyományok őrzéséről is mutat képeket. Az alkotó tagja a Tovább a Városunként Egyesületnek is, amely ezt tűzte ki célul, s élő kapcsolatot ápol agykori és mai bányászokkal. Támogatták a kötet kiadását is.

Beszélt a tatabányai szénbányákhoz, majd a vízbányához fűződő kapcsolatáról, a fényképezés szeretetéről, s azokról az emberekről, akik nélkül nem születhettek volna meg a könyvei. Számtalan kép készült a bajtársakról, s ezek kapcsán sokszor hívják rokonok, ismerősök is, hogy a végleg eltávozott apáról, nagyapáról, fiúról készült képet szeretnék elkérni tőle. Az év végén készül el új kötete. Már készül a bemutatóra. S hogy mit jelent számára a bányászat:

"Kicsiszolta a lelkem azzá, ami vagyok"– mondta. Sugár Gabriella beszélgetett az alkotóval, Fehér Jánossa

Változatos programok várják a huszonhatodik alkalommal megszervezett Keresztény Hét látogatóit Tatabányán. Az október 6-a és 13-a között megtartandó programok házigazdája a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Tatabányai Csoportja.

A programsorozat kapcsán beszélgettünk Bognár Istvánnéval, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tatabányai Csoportjának egyik alapító tagjával, és Palkovics Ferenccel, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tatabányai csoportjának vezetőjével.

A beszélgetésben elhangzott az is, hogy a közelmúltban díszoklevelet vehetett át Bognár Istvánné a KÉSZ harmincöt éves jubileuma alkalmából szervezett konferencián. Bognár Istvánné a tatabányai KÉSZ-csoport alapító tagjaként végzett áldozatos közösségépítő munkája, a keresztény kultúra és a város közösségi életének gazdagításáért tett fáradhatatlan erőfeszítései, különösen a több mint két évtizedes múlttal rendelkező tatabányai Keresztény Hét létrehozásában és szervezésében vállalt kulcsfontosságú szerepének elismeréseként vehette át a díjat Budapesten.

A Keresztény Hét programja:

Október 6-án, vasárnap 14.30 órakor a TSZC Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Technikum és Szakképző Iskolában nyílik meg Sulyok Teréz festőművész A Kereszt misztériuma című kiállítása Kövesdi Mónika művészettörténész közreműködésével, majd Bencsik János országgyűlési képviselő mond köszöntőt. Hétfőn 17 órakor a Tatabányai Múzeumban az intézmény igazgatója „Emberi tájfelhasználás az Által-ér völgyében” címmel tart előadást.

Kedden 17.30 órakor az Árpád Gimnáziumban Kereszténység: meghívás a megbocsátásra címmel dr. Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök előadása lesz. Szerdán délután a Szent Margit Gimnáziumban városi szavalóversenyt rendeznek Radnóti Miklós halálának 80. évfordulóján.

Csütörtökön 17 órától Leckék az életről címmel filmvetítés lesz a KERI-ben, majd pénteken 18 órakor a Puskin Művelődési Házban mutatják be a KÉSZ színjátszói Tamási Áron: Vitéz lélek című színművét, amelynek bevételét jótékonysági célra fordítják. Szombaton 17 órakor a Bánhidai református templomban Vadász Attila orgonaművész koncertjével, majd másnap, 19 órakor a katolikus templomban Hálaadó szentmisével zárul a program.

Mikolasek Zsófia, az intézmény igazgatójával a programokról Sugár Gabriella beszélgetett.

A szeptember 21én megszervezendő esemény 10 és 20 óra között a hasznos szabadidő eltöltés mellett nem csak szórakozást, hanem kikapcsolódást is nyújt élmények, zene, valamint gasztronómia összekapcsolásával. Az esemény három kiindulási helyszínén: Tatabányán a Gerecse Kapuja Látogatóközpont füves területén, Tatán a Kajak és Ökoturisztikai Központ területén, valamint a tatai Old Lake Kalandpark területén kezdhetnek bele a kalandba az érkezők. A program körülbelül 30 aktivitással várja a résztvevőket, amelyeket gyalogosan, kerékpárral, autóval, de tömegközelkedéssel is jól el tudnak érni.A részletekről faggatta Sugár Gabriella Kovács Tamást, a Vasalt Utak vezetőjét.

Tősgyökeres városiként talán el sem tudjuk képzelni az életünket egy faluban. Gyakran kietlennek ítéljük meg a környezetet, olyannak, ahol a gazoláson a végtelenbe nyúló kapáláson kívül nem történik semmi. Kolléganőmnek, Szalai Klaudiának azonban az élete gyökeresen megváltozott, amikor kiköltözött Mocsára. Megismerkedett az állattartás fortélyaival, a kertészkedés varázslatával és - mint mondja - ma már semmi pénzért nem költözne vissza a városba. Hallgassátok meg legújabb podcastünket a Kemma.hu-n!

A 19. század utolsó évtizedének legjobb magyar lova is Tatán nevelkedett. A Tatai lóversenyzés történetének aranykora című könyv az elfeledett történeteknek állít emléket.

Érdemkeresztet kapott a Nemzeti Földügyi Központ és a Vérteserdő fáradhatatlan munkatársa – adta hírül korábban a kemma.hu. Tarjáni Antal augusztus 20-a alkalmából Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehetett át a köztársasági elnöktől. Ebből az alkalomból beszélgetett vele Sugár Gabriella.

A gazdag életút mellett szóba kerültek korábbi díjai is: Tatabánya Megyei Jogú Város Kultúrájáért Díj kitüntetettje volt 2013-ben és az Életfa Emlékplakett Bronz fokozatát vehette át 2022-ben. Elmondása szerint, nagyon meglepte a mostani előterjesztés, mivel nem gondolta, hogy az Életfa után még felterjesztik további kitüntetésre.

A beszélgetésből kiderült az is, hogy a közkedvelt tatabányai kirándulóhely, a Kacsás-tó névadója is Tarján Antal. Igaz, akkor a sok szárnyas miatt Kacsa-tónak nevezte a helyet.

A vértestolnai Bundschuh-kút is szóba került, a kérdező szülőfaluja. Egykoron a riporter nagyapjának földje volt itt, ezért kapta családjának nevét a hús vizet árasztó kút. Mellette Tarjáni Antal tervei alapján készült el a tó, és annak környezete.

Szó volt a fotózás szeretetéről, amely megszámlálhatatlan sok kiállítást eredményezett, s a sportról is. A hivatása mellett ezek is fontos szerepet töltöttek, töltenek be az életében.

Molnár János-díjjal kitüntetett pedagógus, igazgató, Turzáné Papp Erika volt a stúdiónk vendége. Sugár Gabriella faggatta.
A tatabányai, városi díjat 1992 óta ítélik oda azoknak, akik szakmailag kiváló munkát végeznek, tevékenységük példaértékű az oktatásban. Közéjük tartozik Turzáné Papp Erika is, a Szent Margit Katolikus Gimnázium és Általános Iskola igazgatója, akiről a laudációban például ezt írták:
Turzáné Papp Erika, a Szent Margit Katolikus Gimnázium és Általános Iskola igazgatója. Kiemelten fontos számára, hogy minden hozzá járó gyermek olyan oktatásban és nevelésben részesüljön, ahol egyéniségét figyelembe veszik a tanulmányi előmenetelében. A tanulmányi készségfejlesztésen túl az élményalapú oktatásban hisz. A pedagógus pályát a Móra Ferenc Általános Iskolában kezdte, ahonnan 1993-ban került a Szent Margit Általános Iskolába, melynek 2010 óta vezetője. Kitartó és eltökélt munkával támogatta a középfokú intézmény létrejöttét, majd 2019. szeptember elsején köszönthette az első gimnazistákat a volt bányakórház teljesen felújított épületében.

Nieselberger Róbert két évig tartó, alapos, mindenre kiterjedő kutatómunkájának köszönhetően feltárta a tatai lóversenyzés aranykorát. Mai podcast beszélgetésünkben az író vármegyénk elfeledett történetéről mesélrt nekünk. Megtudhattuk, hogy mennyire pezsgett az élet a Tatán. Milyen hatással voltak a városra a lóudvarok. Ha érdekel, hogy milyen izgalmak voltak Tatán a lóversenyzés körül, halgass bele podcastünke!

A Képes történelem hatvanadik adásában a házgyári építkezési technológia került a fókuszba. Dallos István helytörténésszel, fotóművésszel Sugár Gabriella beszélgetett.

Dallos István felvezetőjében röviden ismertette, hogy az ötvenes évektől Tatabányán mely városrészekben, milyen építkezések zajlottak. A kezdetben téglából épített tömböket lassan felváltotta a blokkos, majd a házgyári építkezési mód. A kisblokkos panelházak Dunaújváros után Tatabányán is elterjedtek. Ismertette Dallos István a panelgyártás szakaszait is. A lényeg az volt: minél jobban előkészített elemekkel tudjanak minél több lakást építeni, hiszen nagyon sokan telepedtek le Tatabányán, szükség volt rájuk. Egy szalagtízes épületébe hozzávetőlegesen a Hatostelep két utcájának lakói elfértek. 

A képeken jól létszik az építkezési technika, technológia fejlődése. Arra törekedtek, hogy olyan kész elemeket emeljenek be a daruk az építés során, amelyekben már nemcsak az ablakok, hanem a vezetékek is benne vannak. Hatalmas óriáslegóhoz volt hasonlatos az építkezés azonban a játék több variációt enged, itt ugyanis gyakorlatilag egyforma volt szinte minden lakás. A fürdőszobákban még a kád, a WC is benne volt, mikor beemelték őket a helyükre. 

Dallos István nagyon sok izgalmas képpel érkezett, amelyek jól ábrázolják az építés folyamatát. Mesélt az „NDK” óvodáról is, amely Újváros szívében van, ma már természetesen nem ezen a néven. Akkori nevét a Német Demokratikus Köztársaságból származó technológiáról kapta, amely egyszintes építkezési forma volt.

Dallos István helytörténésszel, fotóművésszel Sugár Gabriella beszélgetett.

Mai podcast beszélgetésünkben Füzék Zsófia rendőr hadnagyot a Kresztergom park fontossága mellett a közlekedésre nevelés eszközeiről kérdeztük.
Legyen szó gyalogos vagy kerékpáros közlekedésről elengedhetetelen a felkészülés. Főleg ha gyermekeinkről van szó. A rendőr hadnagy megosztott velünk 3 tippet azzal kapcsolatban, hogy mire kell szülőként a leginkább figyelnünk. A tanácsokért hallgasd meg podcastünket!

Mai podcast beszélgetésünkben Korompai Gábor a Kresztergom park megálmodója és alapítója mesél fennállásukról és céljaikról. Arról már korábban beszámoltunk, hogy az esztergomi egyedülálló kresz park folyamatos és szoros együttműködésben van az Esztergomi Rendőrkapitánysággal. De hogyan kerül a DADA program egy kresz parkba? Milyen vilégszinten egyedülálló élményre van lehetősége a fiataloknak? Milyen jó tanácsokat javasol egy kreszpark tulajdonosa a biztonságos közlekedés érdekében? Podcast beszélgetésünkből kiderül.

Tősgyökeres városiként talán el sem tudjuk képzelni az életünket egy faluban. Gyakran kietlennek ítéljük meg a környezetet, olyannak, ahol a gazoláson a végtelenbe nyúló kapáláson kívül nem történik semmi. Kolléganőmnek, Szalai Klaudiának azonban az élete gyökeresen megváltozott, amikor kiköltözött Mocsára. Megismerkedett az állattartás fortélyaival, a kertészkedés varázslatával és - mint mondja - ma már semmi pénzért nem költözne vissza a városba. Hallgassák meg legújabb podcastünket a Kemma.hu-n!

Vrba György egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező gombaszakellenőr. A helyes és biztonságos gombászat érdekében ismeretterjesztő programokat és képzéseket is tart. Milyen kötelezettségeink, teendőink vannak a sajátfogyasztásra leszedésre került gombáink esetében? Tényleg ki kell dobni az összes begyűjtött gombát ha egy mérgező kerül a kosárban? A mai podcast beszélgetésünkben a szakellenőri munkáról és a biztonságos gombászat kritériumairól beszélgettünk. 

A Tatabányai Sárberki Óvoda immáron 45. éve várja és fogadja töretlenül a cseperedő gyerekeket. A ma általunk ismert intézmény azonban kacifántos múlttal rendelkezik. Mai podcast beszélgetésünkben Duzsikné Barnafi Mártával az intézmény vezetőjével beszélgettünk. Az igazgatóasszony készségesen mesélt a jubiláló óvoda történetéről, számtalan érdekességet tudhattunk meg. Gondolta-e volna, hogy a Sárberki óvoda egykoron konténer termekkel is üzemelt, vagy hogy, annyi gyermeket kellett fogadniuk, hogy a szomszédos tömbház egy lakásában is üzemelt csoportjuk. A további érdekességekért hallgasd meg beszélgetésünket!

A konfliktus egy olyan helyzet, amit mindannyian élünk a hétköznapjainkban. Az a kérdés, hogy mekkorára és milyen jelentőségűre nőnek ezek a konfliktusok. Erről beszélgettünk a Kemma podcastben Molnárné Varga Katalin life&business coach-al, a Szegedi Egyetem Tanárképző Központjának oktatójával.

Mai podcast beszélgetésünkben Trestyánszky Melindával a Folt-volt foltvarró klub alapítójával és jelenlegi vezetőjével beszélgettünk. A klub ugyanis idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A jeles esemény megünneplésére kiállítást is szerveztek, ahol minden érdeklődő számára megtekinhető volt a szorgoskezű hölgyek munkája. A patchwork hosszú múltra tekint vissza hazánkban is. Beszélgetésünkből az ehhez tartozó közösségről, és kreativitásról is hallhattok.

Idén harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit az érdeklődők számára az országjáró videójáték börze, az Ogex. Az esemény utolsó előtti állomása idén, Tatabánya volt. Mai podcast beszélgetésünkben Csanda Gergelyt a rendezvény főszervezőjét kérdeztük aki elmondta, a rendezvény fő indíttatása az E-sport és a gaming, azaz videójáték közösség felkarolása és népszerűsítése volt. Az gaming expó keretein belül lehetőség volt a klasszikus retró játékok, szimulátorok kipróbálására is.

Európa egyik legnagyobb madárszobra Tatabányán található. A Turul madár környéke mindemellett remek kirándulóhely is. A város jelképévé vált szobrot sokan ismerik, de nem biztos, hogy a történetével is tisztában vannak. Erről mesél nekünk most a Kemma podcastben Cseh Julianna a Tatabányai Múzeum főmúzeológusa, régésztörténész.

A méregtelenítésre többféle módszer létezik. Fontos azonban, hogy a megfelelőt válasszuk. A Kemma podcastben a Petrik Mária MSC táplálkozástudományi mesterrel beszélgettünk a témával kapcsolatban.

Mi kell ahhoz, hogy egy négylábúból mentőkutya legyen, és milyen feladatai vannak egy vizsgázott kutyának? Erről is szó lesz a Kemma.hu podcastjéből. A Kemma.hu podcastében dr. Kozári Karinával, a Tatabányai 4x4 Terepjárós, Polgári Védelmi és Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjával beszélgettünk. A tatai nő jelenleg Anrie nevű francia vizslájával készül a mentőkutyavizsgára. Hogy miért is vágtak neki a nagy feladatnak és ez milyen embert és kutyát kíván arról is megkérdeztük Karinát, aki természetesen Anrie-vel közösen érkezett a stúdióba. 

Ha egy nőnek gyermeke születik, mindig szeretne jól teljesíteni. Létezik olyan, hogy jó anya? Egyáltalán, miért akarnak az anyák tökéletesek lenni? Kinek akarnak megfelelni? Ehhez hasonló kérdéseket boncolgatunk Bánfi Andrea kineziológus, coach-al a Kemma podcastben.

Mai podcast beszélgetésünkben ismételten Illés Adorján világutazó volt a vendégünk. Adorján előzetes kerékpár expedíciós tapasztalat nélkül, egy barátjával közös elhatározásból útnak indult és 4 év alatt körbeutazta kerékpárján a világot. Ezalatt különbnél különb kultúrákkal és szokásokkal találkozhatott. Hogyan formálták őt a különböző vallások? Mekkora hit és erő kell ahhoz hogy valaki 45500 kilométert tekerjen? A világutazó beszélgetésünkben erről mesél.

Súlyos testi sértésről és hivatalos személy elleni erőszakról is szót ejtettünk a legújabb bűnügyi podcastünkben, ahol ismét érdekes eseteket hoztunk a hallgatóknak.

A siker elérése nagyban függ a szokásainktól. A Kemma podcast soron következő epizódjában Molnárné Varga Katalin tatabányai life és business coach-al, a Szegedi Egyetem Tanárképző központjának oktatójával beszélgetünk a sikerhez vezető szokásokról.

Mai podcast beszélgetésünkben ismételten a Rotary klub tatabányai szervezetének elnökével Szakáll Péterrel beszélgettünk az egyesület jótékonysági programjairól. Idén második alkalommal nyílik lehetőség az érdeklődők számára, hogy egy Jótékonysági Kaland-rallyn próbálják ki magukat. Az esemény keretein belül egy hétköznapi használatú autóval egy térkép segítségével kell szintidő alatt pontokat gyűjteni. A nevezésből befolyt összeget pedig az egyesület ismételten jótékonysági célra szeretné fordítani. Ha a verseny előtt még szeretnél többet hallani vagy tippeket kapni a kaland-rallyról hallgass bele podcast beszélgetésünkbe

Kiss királyfi vándorútja címmel mutatják be a zenés, interaktív tanórát több tatabányai általános iskola alsós diákjának a József Attila Könyvtárban. Emellett hamarosan elindul a Kék Pont, egy információs pont a Magyar Vöröskereszt Komárom-Esztergom Vármegyei Szervezeténél a tatabányai önkormányzat támogatásával. Ezekről beszélgetett Sugár Gabival, a Léleksegítő Alapítvány Kék Madár Közösségének alapítójával Hittaller Andrea.

Helikoni fődíjat hozhatott el az Árpád Gimnázium kórusa két kategóriában is idén a középiskolásoknak szánt keszthelyi fesztiválról. A vegyes kari kategóriában nagy kórusával, a férfi kamarakórus kategóriában pedig a KANárik nevet viselő kamaraformációjával az aranyminősítés mellett mindkét esetben az összesített legjobbnak járó plakettet is elhozta.

„Vannak olyan kórusok -és itt jelentőségteljesen rám nézett- amelyek a kórusvezetőikért meghalnának”

Meséli a gimnázium karnagya Szeimann Zsuzsanna, hogyan véleményezte a díjátadón Kocsis-Holper Zoltán a Kóta elnöke a kórus produkcióját.

Az elsöprő sikerhez vezető út nehézségeiről és élményeiről részletesebben a mai podcast beszélgetésünkben hallhattok.

Éljen május 1-je! - roppanós virsli, habzó sör, bambi és munkásgyűlések, kötelező felvonulások a nyolcvanas évek végéig.

A több évtizedes hagyománynak örvendő Gerecse50 teljesítménytúra 42. évfordulójára a túra egyik alapítója, Horváth Zoltán barátjával Mórocz Károllyal készítette el a Kilométerfalók a Gerecsében című könyvet. Az olvasmányban a távot mindig teljesítő túrázók élményein keresztül ismerhetjük meg a Gerecse50 lelkületét.

Mai Podcast beszélgetésünkben az egyik mindig teljesítőt, Vadócz Pétert kérdeztük az élménytúrához fűződő élményeiről, emlékeiről. Beszámolójából talán választ kaphatunk arra is, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen és ennél hosszabb távokat teljesítsen.

A Ho-Máhr Trans Kft. megkapta az Év Vállalkozója díjat 2023. december 1-jén. Az elismerést Honosiné Máhr Ágnes a cég ügyvezető igazgatója vette át a Művészetek Palotájában. Többek között erről is beszélgettünk vele a Kemma podcastben. Az adásban szó esett még a család erejéről, a kitartásról és a folyamatos fejlődésről, ami jellemzi a cég életét.

Városi nagy könyvtárunk 2010 óta a környezettudatosság terjesztésében is úttörőként halad. A Zöld könyvtári minősítését mai napig büszkén viselő József Attila könyvtár könyv és növényállománya mellett Öko estek keretein belül kínál lehetőséget az érdeklődők számára a fenntarthatóság mélyebb ismeretére. Nemrég Dr.Borsos Béla állatorvos, humánökológus, tartott előadást a föld globális problémáiról. Az előadáson belül a társadalom és természet kapcsolati viszonyáról halhattunk érdekes összefüggéseket.

Miért félünk változtatni és miért van szükség a változásra az életben? Egyebek mellett erre is válaszolt Balpataki Laura, a Változás Napja program egyik megálmodója és szervezője. Az egész napos esemény a jótékonykodásra is felhívja a figyelmet. Nemes ügy hívta életre A Változás Napja programjait, amelynek részvételével az oroszlányi, hypotón Borika gyógykezeléseit is lehet támogatni. A kislány 2011-ben született, laza izomzattal. Kálváriájáról lapunk is többször beszámolt, támogatására Aranyhaj Alapítványt hoztak létre. Félévesen Pestre került egy szakemberhez. Később, a Borsóház fejlesztőközpontba került, amely nagyon sokat javít Borika állapotán. A Kemma-podcast vendége volt Balpataki Laura, a program egyik szervezője, aki szerint a május 25-i nap utat mutat egy egészségtudatosabb és teljesebb élet felé, amiben szabadon megélhető a jelen pillanata. Vásárral, gyermekprogramokkal készülnek és sok-sok izgalmas előadásban lesz része annak, aki szombaton ellátogat a Dunaalmási Lovardába. Előad többek között Palya Bea, Prima-díjas és kétszeres Artisjus-díjas magyar népdalénekes, valamint Laár András, Karinthy-gyűrűs magyar humorista, költő, énekes, zeneszerző, színész, dalszövegíró, buddhista pap, a L’art pour l’art Társulat alapító, valamint a KFT együttes alapító és jelenlegi tagja. Hallgassátok meg!

Igi, a kirgiz agár, akinek a megmentésére készült a tatai dr. Kozári Karina. Az idegenvezető egyik útja során találkozott a rövid láncon tartott, csont és bőr kutyával, akit hazatérte után sem tudott feledni. Karina végül úgy döntött, hogy kimenti mostani helyéről és elhozza Magyarországba. Azonban ez hosszabb előkészületet vett igénybe. És hiába került Igi gondos kezekbe egy helyi farmerhez, egyik reggelre elpusztult egy másik kutyával együtt. Karina azonban nem hagyta, hogy az eddigi erőfeszítésük kárba vesszen. Így most egy újabb kirgiz kutya kap lehetőséget egy jobb életre. Karina hamarosan elindul Kirgizisztánba, hogy haza hozza új védencét. Többek között Igiről és a kutyamentésről beszélgettünk Karinával a Kemma.hu podcastjében.