Explorez tous les épisodes du podcast HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Lehet-e Magyarországon 20 tonnás kukoricát termeszteni? Mennyit segíthetnek a talaj- és növényvizsgálatok? Milyen növénytáplálási és talajaktivitási rendszereket ajánl az Agromasters? Miért fontos a megfelelő tápanyagok és hatóanyagok kiválasztása?Az Agromasters Hungary Kft. szakemberei egy 24 hektáros, öntözött kísérletben keresik a választ: alacsony növésű hibriddel, 50 centiméteres sortávval, akár 120 ezres hektáronkénti tőszámmal, és tudatosan felépített tápanyag-utánpótlással. Tehát egy rendkívül intenzív technológiával.Major Zoltán ügyvezetővel és Raj Péter marketingvezetővel arról is beszélgetünk, hol van még létjogosultsága a kukoricának, és mely területeken kellene elengedni a termesztését. Megvizsgáljuk, hogyan segítheti a döntéseket a talaj- és növényvizsgálat, miért nem feltétlenül a legolcsóbb műtrágya jelenti a leggazdaságosabb választást, valamint hol kaphatnak helyet a mikrobiológiai készítmények és a biostimulátorok a hagyományos technológiában.TARTALOM:00:00 - Bevezető03:28 - Túlélési lehetőségek és tudatos tápanyag-gazdálkodás24:24 - Komplex kukoricatechnológia48:25 - Megérheti a 20 tonnás kukorica?

Mi köze van a villámlásnak a nitrogén-utánpótláshoz? Valóban előállítható a növények számára hasznos nitrogén mindössze vízből, levegőből és elektromos energiából? És tényleg drasztikusan, akár 95%-kal is csökkenthető a műtrágyaköltség?A HEKTÁR Plusz legújabb adásában a plazmaaktivált víz (PAW) és a Next Gen Nitrogén technológia működését ismerhetjük meg. Beszélünk a tudományos háttérről, a gyakorlati működésről, az első hazai szántóföldi tapasztalatokról, valamint arról is, hogy milyen lehetőségeket kínálhat ez a megoldás a fenntarthatóbb és költséghatékonyabb növénytermesztésben.Vendégeinkkel olyan kérdésekre keressük a választ, mint:• Hogyan állítható elő nitrogén helyben, a gazdaságban?• Miben különbözik a plazmaaktivált víz a hagyományos nitrogénműtrágyáktól?• Milyen eredményeket hoztak az első üzemi és kísérleti tapasztalatok?• Valóban csökkenthető a műtrágya-felhasználás ezzel a technológiával?• Hol tart ma a fejlesztés, és milyen jövő előtt állhat a PAW-technológia?• Alkalmazható-e biogazdaságok vagy regeneratív gazdálkodás esetében?A beszélgetés során kitérünk arra is, hogy a plazmaaktivált víz nem egyszerűen egy újabb lombtrágya vagy nitrogénkészítmény. A technológia lényege, hogy a levegő nitrogénjéből és oxigénjéből, elektromos plazma segítségével olyan nitrogénformák keletkeznek, amelyeket a növény közvetlenül hasznosíthat. Emellett szó esik a PAW mikrobiológiai hatásairól, a kijuttatás lehetőségeiről, a várható korlátokról, valamint arról is, hogy milyen szerepe lehet a jövő fenntartható tápanyag-gazdálkodásában.Vendégek:Szekeres Lajos, gazdálkodó, ügyvezető, Next Gen Nitrogén Kft.Iváncsik Bence, értékesítési vezető, Next Gen Nitrogén Kft.Dörömbözi Ádám, renegeratív gazdálkodó, Dörömbözi kft.Ha érdekelnek az innovatív tápanyag-utánpótlási megoldások, a regeneratív szemlélet és a mezőgazdaság jövőjét meghatározó technológiák, akkor ezt az adást érdemes végignézned!TARTALOM:00:00 - Bevezetés, podcastajánló04:08 - Mi az a plazmaaktivált víz?11:08 Hogyan készül a helyben előállított nitrogén?16:31 - MIért próbálja ki a gazdálkodó?23:57 - Értékesítési stratégia26:47 - Tudományos háttér és növényélettani hatások31:06 - Üzemi tapasztalatok és gyakorlati alkalmazás47:45 - Szakmai programajánló PAW-val49:49 - Regeneratív és bio felhasználás fenntarthatóan55:42 - Kísérleti eredmények, gyakorlati tapasztalatok1:19:04 - Milyen jövő várhat a plazmaaktivált vízre?1:29:08 - Elköszönés🎧 Jó szórakozást kívánunk!#HEKTÁR #HEKTÁRPlusz #Podcast #PAW #PlazmaaktiváltVíz #NextGenNitrogén #Nitrogén #Műtrágya #TápanyagUtánpótlás #RegeneratívGazdálkodás #FenntarthatóMezőgazdaság

Milyen eredményekkel zárult a kalászosok betakarítása a Lajoskomáromban, Pusztakovácsiban vagy éppen Halásziban? És milyenek a tavaszi vetésű növények? Milyen stratégiával próbálnak túllendülni a jelenlegi, rendkívül nehéz időszakokon a HEKTÁR Nagyágyúi? Miért volt szinte történelmi mélypont az idei aratás Csepregi Attiláéknál, míg történelmi rekord a facélia Lajos Misiék gazdaságában? És miért nem kedvezett a száraz, ugyanakkor hűvös tavasz Berend Feriéknek?A HEKTÁR Nagyágyúk legújabb adásában ismét Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal értékelünk őszintén, ezúttal a 2026-os kalászos szezont: terméseredmények, technológiai tapasztalatok, sikerek, csalódások és azok a döntések, amelyek alapjaiban határozhatják meg a következő éveket.Mit mutattak a no-till és a sávműveléses területek? Mennyit számított az elővetemény, a genetika vagy éppen a tavaszi időjárás? És milyen állapotban vannak most a kukorica- és napraforgó-állományok az ország különböző részein?Az adásból többek között kiderül:- milyen terméseredmények születtek a három gazdaságban;- mi okozta a legnagyobb veszteségeket;- hogyan teljesített a no-till és a sávművelés;- milyen állapotban vannak a tavaszi kultúrák;- milyen változtatásokra készülnek a következő szezon előtt.👇 Ti hogyan értékelitek az idei szezont?Milyen terméseredményeket értetek el, és min változtattok a következő évben? Osszátok meg a tapasztalataitokat kommentben – kíváncsiak vagyunk, hogy az ország különböző részein hogyan alakult ez a rendkívül nehéz év.Ha tetszik a HEKTÁR munkája, és fontosnak tartod a független agrárszakmai tartalmakat, támogatásoddal te is hozzájárulhatsz a következő műsorok elkészítéséhez:👉 https://hektarpodcast.hu/tamogatasTARTALOM:00:00 – 4:00. -Bevezető, podcastajánló4:01 - 1:02:26 - Aratási eredmények és kísérletek I.34:40 - 57:14 - Kalászos kísérletek57:14 - 1:02:26 - Aratási eredmények és kísérletek II.1:02:26 - 1:34:14 - A tavaszi vetésű növények I.1:34:14 - 1:46:33 - A Shelbourne kalásztépő asztal1:46:34 - 2:02:04 - A tavaszi vetésű növények II.2:02:05 - 2:18:16 - Agrár-közgazdaságtan, tőzsdei spekuláció és zárszó

Tömegesen jelenthetnek csődöt a magyar agrárvállalkozások a következő időszakban? Van jövője a családi gazdaságoknak vagy a mérethatékonyság mindent visz? Milyen irányba mutat az Európai Unió agrárpolitikája, és szüksége van-e a térségnek, így Magyarország mezőgazdaságának a gyökeres változásra? Mit jelenthet a Mercosur-megállapodás az európai termelők számára? Van kiút, vagy szépen lassan kicsúszik a talaj egy teljes ágazat alól?A Mercosur-megállapodás, az ukrán import, a csökkenő jövedelmezőség és az egyre élesebb nemzetközi verseny olyan kérdések, amelyek ma már minden gazdálkodót érintenek. De valóban csődhullám következhet? Hol hibázott az európai agrárpolitika? És van-e még esély arra, hogy az európai termelők ismét versenyelőnybe kerüljenek?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat újabb adásban ezekről a sokakat foglalkoztató kérdésekről beszélgetünk egy 5000 hektáros agrárvállalat vezetőjével, Széplaki Tamással, valamint a nagyjából 1000 hektáron családjával termelő Lajos Mihállyal. A műsor célja határozottan nem a pánikkeltés, hanem egy őszinte, szakmai vita elindítása olyan témákról, amelyek meghatározhatják a magyar mezőgazdaság következő évtizedét. Néhány témakör: agrároktatás, biogazdálkodás, szójatermesztés, az autóipar hatása a kistermelői termékek kereskedelmére, agrártámogatások...💬 Te hogyan látod a helyzetet? Valóban fordulóponthoz érkezett a magyar agrárium, vagy van még kiút? Írd meg a véleményed a kommentek között!TARTALOM:00:00 - Bevezető, podcastajánló03:54 - A probléma gyökere – hogyan jutottunk idáig?20:25 - Van még jövője a családi gazdaságoknak?39:28 - Bio vagy nem bio? - Magasabb hozzáadott érték vagy árverseny?1:11:02 - Szója: elszalasztott lehetőség vagy kitörési pont?1:26:20 - Agrárképzés és oktatás – hol van a legnagyobb lemaradás?1:44:23 - Milyen mezőgazdaságra lesz szüksége Európának?

Mennyire számít a talaj állapota egy aszályos évben? Milyen eredmények érhetők el a mésztartalmú talajjavítókkal az Alföldön és a Dunántúlon? Mire érdemes figyelni egy öntözött területen vagy éppen egy no-till átállás alatt álló gazdaságban? Megéri-e pénzügyileg is a talaj állapotára figyelni, sőt költeni? Vannak-e buktatók, és vajon mindenhol működik? Valóban a talajjavítás lehet az egyik kulcsa a stabilabb terméseredményeknek?Ebben a HEKTÁR Plusz podcast adásunkban két különböző adottságú gazdaság tapasztalatait ismerhetjük meg a takajjavítással összefüggésben: az Alföldről és a Dunántúlról érkező termelők mesélnek arról, hogyan változott talajuk állapota, milyen eredményeket hozott a mésztartalmú készítmények kijuttatása, és milyen kihívásokkal találkoztak a gyakorlatban.Szó esik a talajszerkezetről, a vízmegtartásról, a meszezés szerepéről, a regeneratív gazdálkodásról, valamint arról is, hogy hosszú távon milyen hatással lehetnek ezek a beavatkozások a termésbiztonságra. Egy szakmai beszélgetés valós gazdálkodói tapasztalatokkalHa tetszett az adás, iratkozz fel a HEKTÁR csatornára, és oszd meg azokkal is, akik szerint a jövő mezőgazdasága a talaj egészségével kezdődik.Vendégek:Farkas Ákos, a Zala vármegyei Baki Agrocentrum cégcsoport növénytermesztési vezetőjePogonyi Attila, a hajdúnánási Nyakas-Farm Kft. agronómusa, növényvédőseBerecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetőjeTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:46 – Két gazdaság, két országrész: a résztvevők bemutatkozása21:15 – Az okok - Miért vágtak bele a talajjavításba?50:25 – Talajjavítás a gyakorlatban: technológia, kijuttatás, költségek01:17:25 – Mit mutatnak az eredmények? Termés, vízmegtartás és talajszerkezet01:38:00 – Mit vigyen haza egy gazdálkodó? A legfontosabb tanulságok

Mitől regeneratív egy adott gazdálkodási forma? A no-till a regeneratív vagy már az is, ha a szervestrágyát bekeveri a gazdálkodó? Fontos-e a regeneratív gazdálkodás 5 alapelve, és ha nem, mi lép a helyükbe?A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában ezúttal egy különleges beszélgetés hangzik el a Phylazonit támogatásával, hiszen a talajbaktériumokkal, mikrobiológiai készítményekkel, lombtrágyákkal és talajvizsgálatokkal is foglalkozó cég vitaindítónak szánt podcastban próbálta meghatározni, mi is az a regeneratív gazdálkodás.A műsor során szó esik a bálaégetés negatív hátrányáról, a szárbontásról, a tápanyagok mobilizálásáról is.

A fenntartható mezőgazdaság valóban a jövő útja? Hogyan lehet egyszerre környezeti és gazdasági szempontból is életképes egy gazdaság? Mit tanulhatunk azoktól, akik már ma is a talaj, a víz és a táj adottságaira építik a gazdálkodásukat?Ebben a HEKTÁR Magágy különkiadásban, a Kóshalmi Őshonos Állatpark Föld napi rendezvényén beszélgettünk a magyar agrárium egyik legfontosabb kérdéséről: arról, hogy miként alkalmazkodhatunk a klímaváltozás, az aszály és a növekvő költségek jelentette kihívásokhoz. Szó esik vízgazdálkodásról, talajkímélő rendszerekről, biogazdálkodásról, vegyszermentes no-tillről, tájgazdálkodásról, a kárpáti borzderes szarvasmarha szerepéről, valamint arról is, hogy van-e jövője a helyi élelmiszer-előállításnak.Vendégeim:Magyar Kitti vidékfejlesztési agrármérnökPalik Ferenc ökogazdálkodó SzápárrólTörök Hunor szarvasmarhatartó, a Kárpáti Borzderes Egyesület elnökeMiért lesz kulcskérdés a vízmegtartás a következő évtizedekben?Hogyan működik egy talajkímélő biogazdaság?Miért lehet fontos szerepe az őshonos állatfajtáknak?Érdemes-e tájban és ökológiai rendszerekben gondolkodni?Hogyan lehet ellenállóbbá tenni a mezőgazdaságot a szélsőséges időjárással szemben?Mi okoz nehézséget egy termőföldtől az asztalig rendszerben?Ha érdekel a regeneratív szemlélet, a talajvédelem, a vízgazdálkodás és a fenntartható élelmiszer-termelés jövője, akkor tarts velünk ebben a különleges kerekasztal-beszélgetésben!TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló01:40 – Van működő alternatíva a jelenlegi rendszer helyett?20:20 - Bio no-till, glifozátmentes regeneratív34:42 – Mit tud a kárpáti borzderes, amit más nem?52:26 – A víz lesz a következő évtizedek legfontosabb kérdése?1:09:46 – Van jövője a helyi élelmiszer-termelésnek?

Miért tekintünk Magyarországon még mindig „mostohagyerekként” az agrár-erdészeti rendszerekre, miközben Európa nyugati felén már bizonyított technológiáról van szó? Megéri-e „elpocsékolni” a jó minőségű termőföldet fákra? Mi az a földegyenérték arány (LER), és hogyan jön a képbe a karbonpiac? Tényleg megterem a málna egy fasor alatt? Miért volt jó a makkoltatás, és miért kiváló megoldás a fás legelőkön történő állattartás? mire kell figyelni, amikor a kombájn a fasorok között dolgozik? Miért kellett tölgyet telepíteni a a biodiverz, méhészeti célokra készített területre? Mit jelent lelkileg egy agrár-erdészeti rendszer? És milyen közgazdaságilag is kimutatható előnye van a mezővédő erdősávoknak?Ebben az adásban Gribek Dani körbejárja az agrárerdészeti rendszerek világát: a fás legelőktől a bogyós gyümölcsök árnyékben termesztésén át a szántóföldi köztes növénykultúrákig. Vendégeinkkel – Bíró Zsigmond biogazdálkodóval és Keserű Zsolt tudományos főmunkatárssal (ERTI) – megvitatják az ökonómiai előnyöket, a klímaváltozásra adott válaszokat és a hazai jogszabályi környezet kihívásait.Néhány előny kedvcsinálónak:- 1 hektár agroerdészeti terület jövedelme megfelel 0,8 hektár mezőgazdasági és 0,6 hektár erdőgazdálkodási terület együttes hozamának. - A nitrátkimosódás akár 46%-kal is mérsékelhető ezekben a rendszerekben. - A fás legelők nemcsak árnyékot adnak, de például a madárcseresznye vagy a makkoltatás javítja a húsminőséget is. - A mezővédő erdősávok nemcsak a mikroklímát védik, de belépőt jelenthetnek az önkéntes karbonpiacra is.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló4:45 – Az agrárerdészet fogalma és történelmi háttere 9:00 – Környezetvédelmi hatások18:25 – Fás legelők és makkoltatás: Hagyományok az állattenyésztésben 32:30 – Egy biogazda őszinte vallomása: Megérte 26 éve erdőt telepíteni? 37:13 – Bogyós gyümölcsök és fák: Védelem az UV-sugárzás ellen 45:50 – A matek: földegyenérték arány (LER) magyarázata 50:00 – Szántóföldi rendszerek: kombájn a fasorok között1:12:45 – Karbongazdálkodás: plusz bevétel a fák után?1:25:20 – Miért nem terjed itthon gyorsabban a technológia? 1:38:00 – Összegzés és záró gondolatok

Bár sokszor hallani, hogy a tavaszi vetés sikere kizárólag a csapadékon múlik, a szakértők szerint rengeteg olyan tényező van, amit gazdaként mi magunk is befolyásolhatunk a siker érdekében. A legfontosabb alapelv: a tudatosság és a precizitás minden munkafolyamatban.Hogyan érdemes nekikezdeni a tavaszi vetésnek? Mire kell figyelni, és mik a leggyakoribb hibák, amelyek akár a sikerességet, a jövedelmezőséget is negatívan befolyásolhatják? Érdemes-e egyáltalán erről a témáról beszélgetni a legszárazabb hazai vidékeken? Hol van a legnagyobb hiányosság és kockázat az időjárás mellett? A vetőmag minőségében? A gépek tudásában? A sortávban? A munkaerő-hiányban? Vagy éppen a szakmai ismeretek hiányoznak a gyakorlatból?A HEKTÁR Plusz podcast újabb adása, ami ezúttal a Syngenta támogatásával készült, a tavaszi vetés legfontosabb kérdéseit veszi sorra.Gribek Dániel műsorvezető vendégei:- Zilahi András, a Syngenta Agronomy Solution vezetője, agronómiai megoldások fejlesztésének csapatvezetője- Bellai Tamás, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnöke- Tolnai Péter, a Vaderstad Kft. értékesítési, kereskedelmi vezetőjeCsak néhány tanács a HEKTÁR podcastból:- Hagyjuk el a forgatást, kerüljük a túlművelést- Tavasszal minden felesleges súlyt (orr- és keréksúlyok) érdemes levenni a traktorról, és csökkenteni a guminyomást a talajtömörödés elkerülése végett- Nem minden hibrid alkalmas minden technológiához- Sokan a vetőmagot hibáztatják, miközben a helytelen sebességmegválasztás vagy a rosszul beállított lesodrók okozzák a tőszámhibákat.- A túl nagy sebesség (pl. 15 km/h felett) rontja a mélységtartást, különösen rögösebb vagy mulccsal borított talajokon.- Napraforgónál az 50 cm-es sortáv stabilabb termést és jobb gyomelnyomást mutathat az aszályosabb években is.- A hatékony tápanyag-utánpótlás alapja a mérés, különösen a mélyebb rétegekben.- Használjuk a digitális rendszereket (pl. Cropwise) a táblaspecifikus tőszám- és hibridajánlatokhoz, hogy csökkentsük az időjárási kockázatokat.TARTALOM:0:00 - 5:18 - Bevezető, vlogajánló5:19 - 13:32 - Időjárás vagy más tényező?13:33 – 27:00 - Talajművelési stratégiák és nedvességmegőrzés27:00 – 33:19 - Vetőmagminőség és genetika38:44 – 58:39 - A vetőgép beállítása és a vetés precizitása58:39 – 1:20:23 - Tápanyag-utánpótlás és mérések1:20:23 – 1:41:19 - Geometria és digitális megoldások1:41:19 – 1:51:44 - Összegzés: Vessünk vagy ne?

Milyen hatásai lehetnek az iráni háborúnak a mezőgazdaságra nézve? Változhat-e miatta a vetésszerkezet, és mire lehet készülni a gázolaj vagy a gáz tekintetében? Mit gondolnak a HEKTÁR Nagyágyúi a robottraktorokról vagyis az önvezető eszközhordozókról? Mi a helyzet a határban? Mikor, hogyan kezdődik a tavaszi vetési szezon? És tényleg indul a no-till átállás Lajoskomáromban 2027-től?„Lekötjük a biztos nullát” – hangzik el az adásban az egyik legfájdalmasabb mondat a jelenlegi terményárak kapcsán. A 12. adásban a Hektár Nagyágyúi (Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály) nem finomkodnak: őszintén beszélnek arról a gazdasági és technológiai sokkról, amit a háborúú, az elszálló energiaárak és a kiszámíthatatlan tőzsde zúdított a magyar mezőgazdaságra.Amiről a 12. adásban szó lesz:- Tőzsdei hullámvasút és árfolyamgát- Gázolaj és gázkérdés- Hígtrágya, az új „aranytartalék”- Robotok a határban- Határszemle és no-till kihívások- Sertéspiaci helyzetkép Tartsatok velünk, és tudjátok meg, miért kell „rohadt jól csinálni” azt is, ami éppen veszteséges!TARTALOM:0:00 -Bevezető, vlogajánló3:49 – Terménypiac és tőzsdei bizonytalanság27:50 – Gáz és gázolaj kérdéskör40:58 - Válságstratégiák56:10 – Hígtrágya-technológia: nyűgből precíziós fegyver1:08:40 – Határszemle1:30:40 – Robotizáció és felelősség1:52:09 – Sertéshelyzet-értékelés

Minden esetben csak rossz és veszélyes megoldásokat takar a fekete technológia kifejezés a növényvédelemben? Miért lehet hatékony és milyen előnyei vannak a csökkentett lémennyiségnek, a jelentősen kisebb hatóanyag-dózisnak? Egyáltalán hatékony-e az EAT módszer vagy csak a rezisztenciát erősítik? És miért fontos a víz pH-ja, a kijuttatás időpontja, illetve van-e értelme éjszaka permetezni?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Hegedűs Sándor növényvédelmi szakmérnök, az E.A.T. módszer jó ismerője, szaktanácsadó, aki főként franciaországi példákon keresztül mutatja be azokat a növényvédelmi módszereket, amelyek sok esetben hazánkban fekete technológiának minősülnek, miközben véleménye szerint az megfelelő tudás és gyakorlat mellett nemcsak hatékony, de csökkenti a kijuttatott növényvédő szer mennyiségét is.Ami biztos, hogy a HEKTÁR podcastja egy kifejezetten különleges és nehéz témát dolgoz fel, ami reményeink szerint szakmai vitára sarkallja az ágazat szereplőit. Egy adás, ami szembemegy a dogmákkal.

Február 25-én a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vendége volt a HEKTÁR Nagyágyúk csapata. A szakkollégiumi esten mintegy 100 hallgató és gazdálkodó volt kíváncsi Berend Ferenc, Csepregi Attila, Lajos Mihály és Gribek Dani beszélgetésére, ami ezúttal egy komplex előadásnak felelt meg a jövő generációja számára. A rendhagyó, extra "podcastbeszélgetés" most visszanézhető.A témák:- ökonómia kontra talajvédelem- no-till vagy egyéb talajművelési rendszerek?- pocokgradáció a direktvetés esetében- pockok, rókák, vércsék- erózió és defláció - szél és víz- mekkora lesz az ideális gazdaságméret?- kell-e tarlót hántani?TARTALOM:

A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a huminsavak világába merülünk el szakértőinkkel. Megvizsgáljuk, hogy ezek a biostimulátorok csak "varázsdobozok", vagy létezik mögöttük olyan tudományos háttér és üzemi tapasztalat, amelyre a modern, fenntartható gazdálkodás alapozható.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:Pais István – környezet- és tájgazdálkodási agrármérnök, a Huminisz Kft. ügyvezetője Bischof András – szaktanácsadó, családi gazdálkodó (Őrség) Dr. Parádi István – egyetemi adjunktus (ELTE), növényélettani szakértő, az Experiplant Kft. ügyvezetője🔍 Amiből a videóban választ kapsz:Mi is pontosan a huminsav? A geológia és a biológia különleges összekapcsolódása, amely a szerves anyagok bomlása és újraalakulása (humifikáció) során keletkezik.Hogyan serkentik a huminsavak a gyökérfejlődést (akár 15-25%-os tömegnövekedést elérve) és hogyan javítják a növények hormonális válaszait? Miért működnek ezek a készítmények nemcsak aszályban, hanem túlzott csapadék esetén is, amikor a tápanyagfelvétel gátolt? Valóban visszahozza az árát egy Huminisz termék? Üzemi tapasztalatok alapján a technológia akár 2-3-szoros értéket is képes visszahozni terméstöbbletben.📌 Időbélyegek:0:00 – Bevezető, podcastajánló5:50 – Mik azok a huminsavak?16:44 - Élettani hatások1:05:00 - MegtérülésNe felejtsétek el lájkolni az adást és feliratkozni a csatornára! További szakmai anyagokért látogassatok el a hektarpodcast.hu oldalra.

Gyakran halljuk, hogy a saját termény feldolgozása lehet a magyar agrárium sikerének egyik kulcsa. De mi kell ehhez? Mondani és leírni könnyű, de kistermelő élelmiszerekkel, egyéb termékekkel foglalkozni már nem is annyira egyszerű. Hogyan érdemes elindulni, mire kell figyelni az egészen picitől a kis- és közepes gazdaságokig? Szabályok, marketing, piacteremtés és feldolgozás – ez lesz a fókuszban.A HEKTÁR Magágy legújabb adásában a kistermelői lét húsbavágó valóságáról beszélgetünk. Hogyan kell elindulni a saját termék előállításában? MIért fontos a névválasztás, a marketing, egy jó logó? Mit a kihívások a tőkehús esetén, és miért nehéz piacokon értékesíteni? Befér-e egy helyi termelő a nagy üzletláncokhoz vagy az online áruházak kínálatába? Miért fontos a vásárlók edukálása, akik a szezonon kívül is meggyet szednének? És miért az elhivatottság a legfontosabb?Gribek Dániel vendégeivel ezeket a kérdéseket járja körbe:dr. Kujáni Katalin kistermelő, a Kislépték Egyesület elnökeMaszlik Dávid kistermelő, Simahegyi MajorVirág Erik kezdő kistermelő, Baja„Parasztembernek könyvelőnek, ügyvédnek, gépésznek és marketingesnek is egyszerre kell lennie” – Ismerős?Amiről a mai adásban szó lesz:✅ A kistermelői lét ezer arca: miért kell egy gazdának mindenhez is értenie?✅ Hozzáadott érték: hogyan lesz a búzából prémium liszt, a gyümölcsből pedig lekvár és érték?✅ Piaci pofonok: mi a teendő, ha a felvásárlási ár nem fedezi a költségeket?✅ Indulás és buktatók: őszintén a kezdeti nehézségekről és a tanulópénzről.✅ Kitörési pontok: van-e jövője a magyar kistermelőnek a multik világában?Ha tetszett az adás, iratkozz fel a csatornára, és oszd meg gazdatársaiddal is! A kommentszekcióban pedig várjuk a te tapasztalataidat: nálad mi volt a legnagyobb buktató az induláskor?TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló5:15 – Miért indultak? A kényszer és a szenvedély találkozása22:40 - A marketing és a logó fontossága: Több, mint egy matrica54:10 – Hol értékesítsünk? A piacoktól a közvetlen eladásig1:25:30 – Buktatók: Ahol a legtöbben elvéreznek

Továbbra is a cirok lehet a jövője növénye? Miért okozhatott eddig komoly csalódásokat az egyébként tényleg rendkívül ígéretes növény? Miért lenne érdemes azoknak is újra foglalkoznia ezzel a kultúrával, akik már adott esetben megégették magukat? Hol és hogyan kell termeszteni? MIlyen kihívást rejt a vetése, a gyomirtása és az értékesítése? Hogyan váltható ki a cirokkal a kukorica a tojástermelésben? A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a cirokkal foglalkozunk a LIDEA szakembereivel és két gazdálkodó segítségével, akik számos gyakorlati tanácsot is adnak a növénnyel kapcsolatban. A beszélgetés során nemcsak az előnyökről, hanem a kőkemény technológiai buktatókról is szó esik. Megtudhatjuk, hogyan kezelhető a macrophomina, éskiderül, hogy miért nem szabad „kaktuszként” kezelni a cirkot.Ammiről ebben az adásban szó lesz:Helyes pozicionálás: Hol van a cirok helye a vetésforgóban? Olyan területeken érdemes gondolkodni benne, ahol a kukorica átlagos évben is csak 5-6 tonnát tud produkálni. Vetés és tőszám: Miért kritikus a 12–13°C-os talajhőmérséklet, és hogyan lőjük be a tőszámot a talajminőséghez mérten? Növényvédelem: A gyomirtási stratégiák az S-metolaklór után, és a nikoszulfuron-toleráns hibridek előnyei. Tápanyag-utánpótlás: Miért a 6–8 leveles állapot a legfontosabb a nitrogén szempontjából? Betakarítási dilemmák: Zöld száron aratás vagy deszikálás? Hogyan kerüljük el a fajsúlyvesztést és a dőlést? Piaci körkép: Gluténmentes és toxinmentes alapanyag a humán élelmiszeriparban, és a baromfiágazat tapasztalatai Értékesítés: Mennyivel marad el az ára a kukoricától, és hol vannak az átvételi pontok? Vendégeink:Szűcs Ádám – gazdálkodó, növényorvos Salga Ottó – gazdálkodó, tojástermelő (Kereki Farm Kft.) Balogh László és Kanozsai Dávid – a Lidea szakértői Műsorvezető: Gribek DánielTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:20 - A cirok piaci helyzete és jövedelmezősége11:00 – Takarmányozási tapasztalatok és tojástermelés28:30 – Vetéstechnológia: Időzítés, sortáv és tőszám1:02:40 – Növényvédelem: Gyomirtás és a makrofomina veszélye1:21:30 – Tápanyag-gazdálkodás és vízigény1:29:00 – Betakarítás: Zöld száron aratás vagy deszikálás?1:47:50 – Összegzés: Miért a cirok a jövő növénye?

Sokan érzik úgy, hogy a precíziós gazdálkodás csak egy jól marketingelt „lufi”, ami színes térképeket ad, de valódi hasznot nem mindig hoz. A Hektár Plusz legújabb adásában viszont olyan technológiáról beszélgetünk, ami már súrolja a sci-fi határait, mégis nagyon is valóságos.A beszélgetés középpontjában a Cosima Kft. és az Axial Kft. közös fejlesztése áll: egy műholdas hozambecslési eljárás, amely már 8 héttel az aratás előtt megdöbbentő pontossággal jelzi előre a várható termést.Hozambecslés és sci-fi a földeken: Hogyan képesek a műholdak 1-4%-os hibahatáron belül megmondani a kukoricatermést, mielőtt a kombájn kimenne a táblára? Betakarítás-menedzsment: Nemcsak a tonnákat látjuk előre, hanem azt is, hogy melyik táblarész mikor lesz aratható. Ezzel tervezhetőbbé válik a szárítási kapacitás és az értékesítési stratégia.Zónázás és szaktanácsadás: Miért bukik el a precíziós munka, ha a zónatérkép csak egy „szép színes kép”, de nincs mögötte valós hozammérés? Kicsik vs. Nagyok: Tévhit, hogy ez csak a nagygazdaságok kiváltsága. A szolgáltatás alapú modellnek köszönhetően a néhány tíz hektáros gazdaságok is beruházási kényszer nélkül élhetnek a legmodernebb technológiával.Axial Next és RTK: Mi történik, ha az orosz műholdakat zavarják az ukrán harci helyzet miatt? Hogyan reagál az Axial Next rendszere percek alatt a külső zavarokra a zavartalan robotkormányzás érdekében? A Mesterséges Intelligencia (AI) helye: Hol segít az algoritmus, és hol van még mindig szükség a gazda évtizedes tapasztalatára?Vendégeink:🎙️ Csornai Gábor, a Kozima Kft. ügyvezetője, aki 50 éve foglalkozik űrfelvételek mezőgazdasági alkalmazásával. 🎙️Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. agrárinnovációs üzletágának szolgáltatásvezetője.TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló03:14 – Kidurrant a precíziós lufi?27:20 – Tőszám - nitrogén kérdéskör39:55 – Világújdonság: Hozambecslés 8 héttel aratás előtt45:30 – Digitális határszemle és adatminőség Hogyan válik az adatból információ? A többéves visszamenőleges hozamtérképezés jelentősége és a pontos táblahatárok fontossága.1:09:40 – A Mesterséges Intelligencia (AI) és a mezőgazdaság1:17:40 – Precíziós megoldások kisgazdaságoknak1:21:00 – Axial Next, robotkormányzás és RTK-hálózat, Maxinet 2.0, a Trimble-hálózat

Miért jelentkezik a piacon saját vetőmaggal a Mezőhegyesi Ménesbirtok? Mire képesek a termékeik, és mik a jellemzőik? Miben látják előnyüket? Mit takar a ZaMira vagy éppen a ZeMma elnevezés? Milyen növényekkel érkeznek még a jövőben? A Hektár Plusz podcastban Gribek Dániel műsorvezető Kovács Norbert vezérigazgatóval és Asztalos Gábor projektmenedzserrel beszélget a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. új üzletágáról.TARTALOM:0:00 - Bevezető, podcastajánló3:39 - Kukorica vetőmag a Dél-Alföldről?15:22 - ZeMma és ZaMira29:16 - Napraforgó és őszi búza Mezőhegyesről?36:18 - Vetőmag-üzletág a tangazdaságban

A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában a növényvédelem múltját, jelenét és jövőjét járjuk körbe egy olyan szakemberrel, aki több mint négy évtizede követi és alakítja a hazai agráriumot.

Gribek Dániel műsorvezető vendége Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Növényvédelmi Szövetség négyszer megválasztott elnöke.

Miről beszélgetünk?

A múlt emlékei: Felidézzük a 80-as évek hiánygazdálkodását, amikor a gazdáknak „udvarolniuk” kellett a kereskedőknek egy-egy jó hatóanyagért.

Hatóanyag-kivonások és EU-s szabályozás: Miért tűnik el rengeteg jól bevált szer a piacról, és miért nehéz az új fejlesztéseket engedélyeztetni Európában?

A „fekete piac” és a hamisítás: Kovács Gyula elrettentő történeteket mesél az illegális növényvédő szerek világáról, és arról, miért vállal hatalmas kockázatot az, aki csomagtartóból vásárol olcsó „megoldást”.

Innovációk – drónok és biológiai védekezés: Beszélünk a hazai és európai szinten is úttörő drónos kijuttatási engedélyekről (Coragen), valamint a feromonok és a biológiai készítmények szerepéről a modern növényvédelemben.

Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz: Hogyan változik meg a kukoricatermesztés Magyarországon, és mi a növényorvosok feladata a túlélésben?

Milyen jövője lehet Magyarországon a kukoricának? Néhány éven belül szinte búcsút inthetünk az egyik legfontosabb növénykultúránknak, vagy vannak még lehetőségei? Hogyan lehet növelni a kukorica termésbiztonságát? Milyen konkrét tőszámokban érdemes gondolkodni, és vannak-e egyéb megoldási javaslatai a LIDEA szakembereinek?Gribek Daniel műsorvezető ezúttal a LIDEA szakembereivel (Kökény Benő, Balogh László és Kanozsai Dávid) beszélget a HEKTÁR Plusz podcastban.Hogyan ért el a kísérletben egy kétsövőségre hajlamos hibrid 9,5 tonnás eredményt mindössze 35 000-es tőszámmal, extrém aszályos időszakban, 130 mm csapadék mellett? Miért ad nagyobb szabadságot a gazdának a kétcsövűségre hajlamos genetika, és hogyan tudunk vele "kéziféket húzni" a vetésnél, ha száraz a tavasz? Tényleg okoz-e termésdepressziót a fattyasodás, és mi a helyzet a kora tavaszi lila elszíneződéssel? Van-e jövő az Alföldön? Ezekre mind keressük a választ.Ne maradj le a folytatásról sem! Ez egy két részes minisorozat első része – a következő epizódban a kukorica alternatívájaként is emlegetett cirok technológiáját járjuk körbe.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló3:22 - A kukorica jövője14:35 - A tőszám-kísérlet és akétcsövű hibridek37:00 - Egyéb megoldások - akár az Alföldre is1:00:49 - No-till tapasztalatok1:10:04 – Fattyasodás, toxin és öntözés1:30:00 - Befejezés, elköszönés

Készen állunk egy esetleges, 2026-os aszályra, vagy a látszat és a hóborította határ megnyugtat minket? Bár a januári időjárás biztató lehet a legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban a szakemberek figyelmeztetnek: a talaj mélyebb rétegei sok helyen továbbra is csontszárazak, és nem biztos, hogy a kukorica vetéséig kitart a januári 20-25 mm csapadék.A HEKTÁR Plusz legújabb adásában Gribek Dániel műsorvezető a Phylazonit szakértőivel – Dr. Monori Istvánnal, Dr. Varga Sándorral és Csatári Gáborral – azt járták körbe, hogyan válhat a tudatos talajmenedzsment és a mikrobiológiai termékek használata a biztonságos termelés alapjává egy kiszámíthatatlan éghajlaton.Amiről az adásban részletesen beszélünk:Az aszály anatómiája: miért az előző év csapadékhiánya határozza meg a következő szezon sikerét, és miért „szárad alá” a növény, ha a téli csapadék nem ér össze a mélyebb rétegek nedvességével? A talajegészség forintosítható értéke: a talaj állapota akár 30-40%-ban is meghatározhatja a növénytermesztés sikerességét. Tudtad, hogy mindössze 1% humusztartalom-növekedés hektáronként akár 150-200 ezer liter víz megtartását segítheti? Phylazonit Max – Az új generáció: bemutatjuk az Agrova Kft. legújabb fejlesztését, amely négy Bacillus törzzsel nemcsak a nitrogénkötésben és foszfátmobilizálásban jeleskedik, hanem kiemelkedő kálium-mobilizáló képességgel is bír. De miért volt szükség a por alapú technológia bevezetésére?Regeneratív tapasztalatok: első kézből származó információk a no-till technológia és a mikrobiológiai készítmények kapcsolatáról.TARTALOM:0:00 – Hóhelyzet és aszályprognózis 2026-ra: miért becsapós a téli csapadék? 3:49 – Vízmegtartás és talajegészség - Hó és aszály 21:16 – Kísérleti eredmények31:53 – Termékfejlesztés és Phylazonit Max46:05 – Honnan vannak az új baktériumtörzsek?55:00 - Phylazonit Max kísérleti eredmények59:34 - Oktatás és edukáció1:19:41 – Regeneratív gazdálkodás: no-till kísérletek1:32:50 - Talajélet a hó alatt1:36:00 - Podcastzárás

A HEKTÁR Morotva EXTRA adásban több húsbavágó kérdést teszünk fel. Valóban az öntözés a megoldás az aszályra, vagy éppen ez pecsételi meg a magyar táj sorsát? Az öntözés vagy a helytelen talajművelés okozta a nagy civilizációk elsivatagosodását? Tényleg működő megoldás lehet a legeltetés az ország jelentős részén? De ki fog állatot tartani?Négy elhivatott szakemberrel járjuk körül a magyar agrárium talán legmélyebb strukturális problémáit, középpontban az öntözéssel, a vízhasználattal, tájhasználattal.

Kútból öntözni az Alföldön? Dominkó Norbert (Orosfarm Zrt.) őszintén beszél arról, miért kényszerülnek néhány száz hektáron fúrt kútból öntözni, és hogyan keresik azokat a növényeket, amiket kisebb vízdózissal és magas hozzáadott értékkel termelhetnek.

A no-till és a marhaitatás: Berend Ferenc Somogyból hozza a regenratív tapasztalatokat. Miért „húzza ki” a talajból a vizet a szántás, és hogyan lehet akár 50-100 mm csapadékot is megfogni a talajművelés elhagyásával? Hány állatot lehetne itatni egy évi öntözés vízadagjából?

Tájgazdálkodás vs. agrobiznisz: Balogh Péter geográfus-gazdálkodó provokatív tézise: az öntözés sokszor csak elnyújtja a táj haldoklását. Megoldás-e a nagy vizek kivezetése a mélyfekvésű területekre? Tapasztalatok az ártéri legeltetéssel kapcsolatban.

Precíziós öntözés és talajvédelem: Házigazdánk, Lajos Mihály a Szigetközből mutatja be, hogyan lehet precízen és fenntarthatóan öntözni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az öntözés életet teremt, míg a WC-t egy papírzsebkendőért is könnyedén lehúzzuk - ivóvizet pazarolva.

Vita, rengeteg szakmai érv, számos kérdésben egyetértés, jópár témában más és más szempontok. Ahogy Lajos Mihály fogalmazott: ez a podcast egy igazi értelmiségi csemege.

Ez a podcast nem válaszokat akar sulykolni, hanem kényelmetlen kérdésekkel késztetni a szakmát és a döntéshozókat a valódi szemléletváltásra.

Szakmai partnerünk: Bauer Hungária

TARTALOM:

00:00 – Bevezetés, podcastajánló

03:36 - Vendégek és koncepciók

30:09 – Öntözés = Sivatag?

52:34 – Mezőgazdasági és civilizációs vízhasználat

1:13:28 - Ha nincs öntözés, mi van helyette?

1:22:45 - Minden öntözés rossz?

1:44:31 - Az állattartás a megoldás?

A magyar tejágazat az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságát éli: alacsony felvásárlási árak, felesleg és tejkiöntések borzolják a kedélyeket. Mi vezetett idáig? Miért olcsóbb az import tej a hazainál, és miért találni külföldi dobozos tejet még a magyar hotelekben is? Gribek Dani vendége ezúttal Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, akivel a rövid távú túlélési lehetőségeket, a feldolgozás fontosságát és a tejtermelők jövőjét járják körül. Beszélgetünk a kis- és nagyüzemek közötti szakadékról, a kínai piac hatásairól és arról, hogy van-e kiút a saját termék előállításán keresztül. Megmenthető a jelen helyzet minden gazdaság és gazdálkodó? Ez talán a legfontosabb kérdés!

Milyen tapasztalatokat szültek a HEKTÁR Nagyágyúk direktvetési és sávművelési kísérletei? Lesz-e direktvetőgép-beruházás Lajoskomáromban, Csepregi Attiláéknál? Lehet, hogy elmarad a tavaszi vetések egy része Berend Ferinél? És mennyi direktvetett mák éli meg a tavaszt a Szigetközben, Lajos Misiék gazdaságában? Van-e potenciál a precíziós gazdálkodásban? Elég-e a sekélyművelés a pockok ellen? És hogyan csökkent a gépek üzemórája a no-till technológia bevezetése óta? Miért lenne fontos jobban kommunikálni a társadalom felé az agrártámogatások felhasználást ?A HEKTÁR Nagyágyúk 11. adásában Gribek Dani állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – járja körbe a 2025-ös év tanulságait. Év végi műsorunk egy érdekes, mozaikos adás lesz. Számos olyan téma felvetődik, amiről az elmúlt 10 részben már beszélgettünk: a pocok, a precíziós gazdálkodás, a talajrombolás, a közgazdasági és támogatási kérdések - ám az elmúlt 1-2-3 év után ezekhez új szempontok társultak, ami indokolttá tette az ismétlést. De természetesen lesz több újdonság is: többek között a sávműveléssel kapcsolatban.- Csepregi Attila elmondja, hogy 40 év után először nem tudtak öntözni, mert a halastavaik a kiszáradás határára kerültek.- Lajos Mihály őszintén beszél a „tandíjról”, amit a 100 hektáros no-till mák próbálkozásnál fizettek meg, és arról, hogyan tanulnak a hibákból.- Berend Ferenc optimistán áll a jövőhöz, mert szerinte ennél rosszabb már nem jöhet - az EU-s és az amerikai gazdák ugyanis évek óta alig termelnek hasznot.- Az adás egyik legerősebb szakmai vitája, ahol a „Nagyágyúk” kimondják: a precíziós technológia sokszor csak utólag tudja megmondani a tutit, és a profitnövekedés sokszor elmarad a beruházási költségek mögött.TARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:56 – Csapadékadatok és határszemle (Csepregi Attila és Berend Feri)28:58 – Direktvetett mák, no-till tanulságok (Lajos Mihály)42:26 - Pesszimista jövő Lajos Misitől48:15 - A szántás néplélektana és a talajrombolás54:24 – Biológiai megoldások kérdésköre1:05:57 - Hígtrágya és agrártámogatás1:20:10 - Kalászosok direktvetése - no-till a Szigetközben1:25:52 - Sávművelés tapasztalatok1:32:38 - Direktvetési kísérlet Lajoskomáromban + mezei pocok1:51:41 - Direktvetés kísérletek problémája2:06:51 - Sávművelés Lajoskomáromban?2:11:43 - Precíziós gazdálkodás - megoldások és zsákutcák2:37:56 - Elköszönés, podcastzárás1:30:00 – Sávművelés (Strip-Till) tapasztalatok: Őszi vs. tavaszi művelés 1:41:00 – A No-Till legnagyobb ellensége: A pocok és a művelés összefüggései 2:12:00 – Precíziós gazdálkodás: Valós haszon vagy csak „marketing narratíva”? 2:38:00 – Jövőkép: Robotok, hibrid búzák és év végi jókívánságok

Vajon tudják-e a magyarországi gazdálkodók, hogy milyen jövő vár rájuk, és mennyire gyorsulhat fel a klímaváltozás a saját régiójukban? Mit tehetnek, hogy csökkentsék a károkat, van-e egyáltalán kiút? És mi a helyzet a generációváltással? Van-e utánpótlás a magyar határban, és ha van, akkor hogyan vehetik át a fiatalok a stafétát ebben a kihívásokkal teli időszakban?Ebben a HEKTÁR Magágy podcast adásban két égető témát állítunk középpontba: a regeneratív mezőgazdaságot és a generációváltást.Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal:- Sipos Katalin (biológus, a WWF Magyarország igazgatója)- Göbölyös Károly (szaktanácsadó, gazdálkodó, Bács-Kiskun vármegye)Vajon tényleg egymás ellensége a természetvédelem és a profitabilitás, jövedelmezőség. Van-e közös pont, és ha igen, hogyan lehet kihasználni? Mennyire kritikus a talaj állapotának és a vízmegtartásnak a szerepe az adaptációban? Miért vallott kudarcot a "faltól falig szántás" a XXI. században?. Hogyan segítheti a precíziós gazdálkodás a fenntarthatóságot? Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel jár a gazdaságátadás a gyakorlatban? MIben segít a támogatás?A műsor létrejöttét a NESTLÉ, és annak szakmai képzése támogatta:Részletek és regisztráció:https://sba.hellononprofit.hu/tematikus-kepzesek/regenerativ-mezogazdasag-es-generaciovaltas-hibrid-kepzes/A Nestlé és a Sustainable Business Academy közös, 5 hetes, gyakorlati alkalommal kiegészített online képzése abban támogatja a fiatal magyar gazdákat, hogy sikeresen felkészüljenek a mezőgazdaságot érintő legnagyobb kihívásokra.A program betekintést nyújt a klímaváltozás és a fenntarthatósági trendek hatásaiba, bemutatja a talajegészség megőrzésének és a regeneratív gazdálkodásnak a gyakorlati alapjait, valamint segít eligazodni a generációváltásból fakadó lehetőségek és nehézségek között. A képzés célja, hogy a résztvevők olyan tudást és szemléletet sajátítsanak el, amely egyszerre növeli gazdaságuk ellenálló-képességét és hosszú távú jövedelmezőségét. A képzés gazdaságlátogatással zárul, ahol a résztvevők ezeket a témákat a gyakorlatban is megismerhetik.

Hogyan alakult a 2025-ös év a talajmegújító gazdák számára? Több vegyszert és műtrágyát használnak fel a no-till rendszerben? Miért kihívás a napraforgó és a repce direktvetése? Milyen hibát nem szabad elkövetni a következő években? Van-e jó no-till fajta a különböző termesztett kultúrákban? Érdemes barkácsolni, ha egyedi gépészeti megoldásokra van szükség? Mire jó a vinasz, és nem tömíti el a permetezőgépet? Hogyan zajlanak a no-till AKG ellenőrzései? És sikeres-e a takarónövény technológia a Mecsek lábánál és a Velencei-tó térségében? Ebben az epizódban őszintén beszélgetünk a szélsőséges időjárásról, a no-till technológia buktatóiról és a direktvetés sikereiről is, de a "no-till mumusokról" is, mint amilyen a pocok, a csiga, a galamb, valamint a bérelt földek. Hogyan csökkenthető akár 40-50%-kal az inputanyag-költség? Miként értékelhető a no-till AKG első éve? Megéri a sok adminisztráció és rejt-e kockázatot a vércseládák kihelyezése?Gribek Dániel műsorvezető vendégei a Horváth házaspár, Ilona és István, Kozármislenyből, valamint Dörömbözi Ádám az Agárd környéki Dörömbözi Kft.-től. A stúdióbeszélgetést három bejátszó színesíti más gazdálkodóktól:Szeredi Attila, KiszomborSzabó Attila, FerencszállásSzabó Zoltán, HomokhátságTARTALOM:00:00 - Bevezető, vlogajánló04:44 - A kezdetek: Miért váltottak No-Tillre? 20:32 - Szeredi Attila (Kiszombor) tapasztalatai:24:52 - Tavaszi kultúrák értékelése: kukorica és napraforgó kihívások1:04:40 - Szabó Attila (Kukutyin Műhely) beszámolója1:08:07 - Őszi vetések: repce, búza, árpa és mások1:28:00 - Szabó Zoltán (Homokhátság) tapasztalatai:1:30:06 - Őszi vetések: repce, búza, árpa1:38:19 - No-till AKG, vegyszer-megtakarítás és takarónövények1:59:20 - Zárszó és összegzés

Az aszály és a stresszkezelés lassan a mindennapok része a magyar mezőgazdaságban. De vajon tényleg az aminosav készítmények jelentik a megoldást? Rengeteg termék van a piacon, és a gazdáknak nehéz eligazodniuk az ígéretek tengerében.Ebben a HEKTÁR Plusz epizódban Gribek Dani vendégei Dr. Parádi István (egyetemi adjunktus, ELTE Biológiai Intézet, ExperiPlant Kft.) és Szabó István (üzletág-fejlesztési igazgató, Pro-Feed Kft.).A beszélgetés során kíméletlenül tisztába tesszük a fogalmakat. Kiderül, miért „sarlatánság” azt állítani, hogy egy csávázószer önmagában eldönti a termést , és miért tévhit, hogy a növénynek „esszenciális” aminosavakra van szüksége – hiszen mindet elő tudja állítani.Főbb témák az adásban:⚠️ Sarlatánság a piacon: Miért nem létezik a termésnövelő csodaszer? 🧪 Növényi vagy állati eredet: tényleg számít?🔥 Aszály és stressz: Hogyan működik a Prolin nevű aminosav „svájci bicskaként” a növényben a sejtmembránok védelmére?📊 A SZITA-elv: Hogyan csoportosítsuk a biostimulátorokat? (Szabályzó, Irányító, Támogató, Aktiváló) 💰 Megtérülés: Miért nem termésnövelő anyagok ezek, és miért éri meg használni őket?TARTALOM:00:00 - Podcastajánló, bevezető04:07 - Alapok: Mik azok az aminosavak?12:44 - Stresszvédelem, ozmotikus nyomás17:50 - Miért kell pótolni, ha a növény magától is termeli?23:35 - Fagy, aszály és a prolin 29:40 - Hogyan igazodjunk el a piacon a rengeteg termék között?39:00 - A SZITA-elv: Így csoportosítsd a biostimulátorokat! 58:04 - Terra-Sorb termékcsalád01:16:00 - Aminoquelant termékcsalád01:20:47 - Speciális termékek01:34:00 - Megtérülés: Működik a gyakorlatban vagy pénzkidobás?01:46:06 - Összegzés és elköszönés

Inkább csináljuk a jót rosszul, mint a rosszat a továbbiakban is - ez az elve Padra István környezetvédelmi szakembernek és komposztálási szakértőnek, aki a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában arra próbál rámutatni, hogy miért tartja a legjobb megoldásnak a regeneratív, talajmegújító gazdálkodást. Mit jelent az, hogy a vizet ültet ültetni kell? HOgyan jöhetnének helyre a kis vízkörök? MIért van különös jelentősége a talajtakarásnak, és miért nem csak a városokban van hősziget jelenség?

„Mi lesz veled, magyar gazda?” – talán az utóbbi évek legégetőbb kérdése. Az aszályok, a piacok kiszámíthatatlansága, a támogatási rendszer átalakulása és a gazdasági nyomás sok termelőt állít válaszút elé. De mik a valós csődkockázatok, és hol vannak a kitörési pontok? Hogyan lehet átalakítani a vetésszerkezetet úgy, hogy az ne csak túlélésről, hanem jövőképről is szóljon?

Milyen lehetőségei vannak a magyar agráriumnak, és miért lenne égetően fontos több dologban is változtatni? Valóban agrárország vagyunk-e még, vagy a magyar mezőgazdaság szerepe már csak elméletben erős? Miért nem óvják jobban a termelők a legértékesebb gazdálkodási eszközüket, a talajukat? Egyáltalán tudják-e, mennyit ér az? Sok vagy kevés élelem termelődik a világban, és mekkora konkurenciát jelent Dél-Amerika vagy éppen Kína? És mi lesz a jövő növénye? A kukorica, a napraforgó, a szója, a kender vagy más? És van-e értelme állattenyésztésben gondolkodni? Miért kellene támogatni, hogy a gazda ne csináljon semmit?

Ebben a HEKTÁR Magágy podcastban őszintén beszélgetünk a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről. Szó esik a likviditási problémákról, az inputárak és terményárak közti feszültségről, a regeneratív és precíziós megoldások szerepéről, valamint arról, milyen gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a válság után is maradjon életképes út a gazdák előtt.

Tarts velünk egy kemény, őszinte, nyílt, szakmai, de emberi beszélgetésre, amely nemcsak a problémákról szól – hanem arról is, hogyan lehet újra talpra állni.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:- Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ agrárszakértője, a Magyar Kukorica Kör oszlopos tagja- Szabó László, a HOLD Alapkezelő alapítója, tulajdonosa, aki jópár éve bivalytartásba kezdett, és azóta próbálja felhívni a figyelmet a talajaink fontosságára.

TARTALOM:

0:00 - 3:14 - Bevezető, podcastajánló

3:15 - 32:06 - A magyar agrárium helyzete

32:07 - 53:30 - A mezőgazdaság jövedelmezősége és agrártámogatások

53:31 - 1:10:55 - Árutőzsde és piacismeret, értékesítési stratégia

1:10:56 - 1:40:57 - Mit vessünk? / Egészséges magyar élelmiszer

1:40:58 - 1:53:31 - Állattartás és talaj

1:53:32 - 1:56:10 - Podcastzárás, elköszönés

A HEKTÁR Nagyágyúk 10. adásában ismét érdekes és hasznos agrártémákat beszéltünk át. Először visszatekintettünk a gabona aratására, illetve Lajos Misi mák eredményeire, majd a kukorica és a napraforgó helyzetével, valamint betakarításával foglalkoztunk. Több helyen is volt megdőlt napraforgó, amit Berend Feri NAS adapterrel, Csepregi Attila pedig gabona vágóasztallal szedett fel. De milyenek lettek az eredmények? Tényleg féltermés született Lajoskomáron térségében? Egyáltalán mennyi eső esett Csepregi Attiláéknál? És mi kell a hatékony öntözéshez? Vajon tényleg a borsó lehet a következő nagy dobás a magyar takarmányozásban? Mi kell ahhoz, hogy az kiváltsa a szóját, és megmentse a száraz Alföldet? Búzából pedig prémium vagy a takarmány minőség a jobb választás a kockázatok fényében?Gribek Danival és állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – ismét itt a magyar agrárium legnépszerűbb podcastműsora, a HEKTÁR Nagyágyúk..Támogasd a HEKTÁR podcastot és vlogot 👉 www.hektarpodcast.hu/tamogatasokTÉMÁK:- A borsó szerepe a takarmányozásban – kiválthatja-e a szóját, és lehet-e a borsó az alföldi gazdák megmentője?- Féltermés a kukoricánál Lajoskomárom környékén.- Az őszi búza minősége és a választás dilemmái: prémium vagy takarmány?- Rövid helyzetjelentések árpáról, mákról, napraforgóról- Miért hadgyakorlat az öntözés?TARTALOM:0:00 - 3:16 - Bevezető vizslákkal3:17 - 15:04 - Gabona aratási tapasztalatok15:05 - 17:22 - Misi elsőéves mák tapasztalati17:23 - 48:44 - Kukorica és napraforgó eredmények, kihívások48:45 - 1:09:37 - Öntözési anomáliák1:09:38 - 1:43:47 - Borsó - az Alföld megmentője?1:43:48 - 2:20:40 - Minőségi vagy takarmánybúza?2:20:41 - 2:22:52 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen lisztet keres ma egy pék, és ez miért fontos a gazdálkodók számára? Milyen tulajdonságok kellenek egy búzánál, hogy jó liszt legyen belőle? Milyen különbségeket tapasztal egy pék a különböző lisztfajták használata során?A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatában folytatjuk a párbeszédet a minőségi búza termesztéséről és jelentőségéről. Tavaly két műsorban már felvetődött a liszt, a kenyér, a minőségi búza termesztése. Egyfajta alapozó volt a TMG Egyesülettel és Ormós Gabriellával az Egy egészség alapelvről szóló beszélgetés, majd következett a jelen műsor első része, amikor a liszt állt a középpontban. Ezúttal viszont a kenyéré a főszerep, méghozzá egy sztárpék közreműködésével... Gribek Dániel műsorvezető vendége:Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetőjeKörösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetőjeSzabadfi Szabolcs, vagyis Szabi a pék, aki Ausztriában és Olaszországban tanulta ki a kenyérsütés fortélyait.

Mekkora a baj a határban - főleg a kukorica kapcsán? Mi lehet a kultúrnövény sorsa? És a családi gazdaságok jövője? Van realitása a gazdálkodók összefogásának? Egy béraratás vagy a saját kombájn használata a kedvezőbb? Mi lehet a megoldás a csiga ellen a no-tillben? Van-e értelme a fehérjetámogatásnak? És elég lesz-e a pozitív záráshoz a kalászosok felvásárlási ára?Többek között ezekről a kérdésekről és témákról beszélgetnek Gribek Dániel műsorvezető közreműködésével a HEKTÁR nagyágyúi, Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály.🎙 A beszélgetésben szó esik:az aszály hatásairól és a kukorica jövőjérőla béraratás kontra saját kombájn dilemmájáróla csigakárról no-till technológiábanaz összefogás akadályairól a hazai agráriumbana fehérjetámogatások és a kalászos felvásárlási árak szerepérőlTARTALOM:0:00 - 1:52 - Bevezető, podcastfelvezető1:53 - 56:07 - Határszemle és aszályhelyzet56:08 - 1:08:08 - Fehérjetámogatás és támogatások1:08:09 - 1:32:12 - Terménydiverzifikáció és kukorica1:32:13 - 1:43:18 - Saját kombájn vagy béraratás?1:43:19 - 2:18:35 - Gazdálkodók összefogása2:18:36 - 2:43:43 - Felvásárlási árak

Milyen problémás határozatokat kaptak az elmúlt időszakban gazdálkodók és szaktanácsadók az AÖP-vel kapcsolatban? Mi mindent sérelmeznek a szakemberek, és mi a probléma a fellebbezések gyakorlatával? Mi mindenért járnak szankciók az AKG esetén, és valóban rettegnek az új ciklustól a termelők? És vajon a legjobb időszakban vannak-e helyszíni ellenőrzések?Gribek Dániel műsorvezető ezúttal Pálné Dr. Harcsa Mariattával, a Növénydoktor Kft. tulajdonosával, növényorvossal, szaktanácsadóval, valamint Morva Tamás növényorvossal, szaktanácsadóval, a Morvanövénydoki Kft. tulajdonosával beszélgetett őszintén, tabuk nélkül az agrártámogatások adminisztratív hátteréről.Kérjük, támogassátok a HEKTÁR podcastok elkészítését! Ez a beszélgetés a HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat különkiadása, és nem jöhetett volna létre közösségi támogatás nélkül. Ez a műsor jó példája annak, hogy milyen adások készülhetnek közösségi finanszírozásból, hiszen ehhez a témához vélhetően nehezen tudtunk volna szponzort szerezni. Ez tehát a TI podcastotok, köszönöm a támogatóimnak, hogy létrejöhetett. 🎯 www.hektarpodcast.hu/tamogatasFontos mondatok a műsorból:- Bármi hibát érzékel a nemzeti adóhatóság, azonnal hiánypótlásra kötelez – egy AÖP-re nincs ilyen esélyünk.- Eltelt két év, és még mindig ugyanazok a tipikus hibák jönnek, és nem látom azt, hogy egyszerűsödne maga a rendszer.- Telefonhasználatban nem túl jártas gazdálkodó azért többmilliós szankciót kapjon, hogy elkészült a fotó egy régi doboz kaszáról, és az a probléma, hogy nem látszik, hogy hátul van.- A legtöbb támogatásnak az alapja az eGN, mert azt ellenőrzik, hogy ez rendben van-e. Tökéletesen kellene, hogy működjön – de nem működik.- Az ellenőrökkel általánosságban maximálisan meg vagyok elégedve, mert én nem találkoztam még rosszindulatú, büntetni akaró ellenőrrel.- Növényorvosként fölvisszük a permetezésekhez a tapadásfokozó segédanyagokat is. Tévesen a rendszer ezeket tiltott szerként szűrte ki.- Nagyon nehéz, amikor kimondod egy gazdálkodónak, hogy „hát, figyelj, egy éven belül, ne számolj vele”. Ezek súlyos összegek...- Az Irányító Hatóság nem veszi figyelembe, hogy a termelő már jó esetben ősszel elkezdi a következő évét megtervezni – sőt, akár már nyár elején.- 2023-24-ben a karbamidot "irtottam", mert nem tudok azonosulni a kijuttatásával. Ezt a hozzáállásomat viszont megváltoztattam, mert belátom, hogy ez az egyik legkockázatmentesebb AÖP-vállalás.- A kiírás és a beadás után, ha jól számolom, ötször módosították visszamenőlegesen magát a felhívást.TARTALOM:0:00: - 3:42 - Bevezető, vlogajánló3:43 - 47:41 - AÖP problémák47:42 - 1:04:14 - Ellenőrzések1:04:15 - 1:16:00 - AKG problémák és félelmek1:16:01 - 1:44:14 - A szaktanácsadók helyzete és javaslatai

Vízgazdálkodási kritikák és lehetséges megoldások a vízhiányra egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember szemével.A HEKTÁR Morotva sorozat újabb adásában ismét az Alföld sorsát meghatározó kérdéseket vizsgálnak Gribek Dániel műsorvezető vendégei. Röviden: mit tehetünk a vízhiány ellen anélkül, hogy újabb ökológiai károkat okoznánk?Három különböző szemlélet – egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember – találkozik egy asztalnál, hogy a vitán túlmutató párbeszédben válaszokat keressenek:💧 Milyen mezőgazdasági termelés folyhat a jövőben a Kárpát-medencében és különösen az Alföldön?🏞 Mit okozhatnak a duzzasztók, a tározók és a különböző vízpótlási tervek?🌾 Lehet-e úgy öntözni, hogy közben ne tegyük tönkre a gyepeket, élőhelyeket?💧 Hogyan lehetne fenntarthatóan vizet juttatni a kiszáradó térségekbe?🌾 Mit tehet ma egyetlen alföldi termelő, és milyen rendszerszintű változásokra lenne szükség?📌 Milyen vízió mentheti meg a magyar mezőgazdaságot?👉 Iratkozz fel a HEKTÁR csatornára további mély szakmai beszélgetésekért!www.hektarpodcast.huTámogasd a HEKTÁR podcastok elkészítését:www.hektarpodcast.hu/tamogata

Miért ne maradjon a fiókban a talajvizsgálati jegyzőkönyv? Miben segít a levélanalízis, és tényleg érdemes költeni rá? Milyen talajproblémához milyen talajjavítót használjunk? Kell-e foglalkozni a talaj pH-val? Mi az összefüggés a kalcium és a baktériumok között? Gyorsabban tünteti el a tarlóbontás a szármaradványt egy területről?

Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast újabb részében a Phylazonit támogatásával ismét a talajvédelemmel, a talajjavítással és a tudatos döntésekkel foglalkozik.

Vendégei:

- Berecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetője

- Imreh Gergő, a Via Naturalis Consulting Kft. innovációs vezetője

- Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetője

Néhány fontosabb gondolat a podcastból:

- Talaj az nem támasztó közeg, hanem támogató közeg

- A szármaradvány-bontás az nem azt jelenti, hogy eltüntetjük a szármaradványt a területről, sőt nem is gyorsítunk rajta.

- Hogy lehet az, hogy a a traktorra költünk, cseréljük benne a légszűrőt, adjuk hozzá a kenőanyagot, rátesszük a megfelelő embert, de a talaj meg valahogy olyan, minthogyha egy ilyen biztos bázis lenne. Mint a beton a tanyaudvaron, hogy arra rá tudunk állni.

- Ha itt most egy-két éven belül nem lesz valami nagyon nagy váltás és változás, akkor nem tudom, hogy öt–tíz év múlva a magyar agráriumról fogunk-e tudni beszélni.

- Mindenki hibázhat, és hibázni is fog. Ezzel nincsen probléma szerintem, mert olyan nincsen, hogy valamit tökéletesen csináljunk.

- Gazdák generációi a talajt adják át egymásnak – tehát ez lenne a legfontosabb, amibe kellene invesztálni minden egyes esztendőben.

- A növényvédelem egy olyan téma, amiben használnak és alkalmaznak külső szaktanácsadót. Ez a gyakorlat valahogy nem adaptálódott a talajokra.

- Hát tömörödik a talaj? Akkor vagy forgatjuk, vagy lazítjuk. Mit csinálunk? Vasat használunk. Vasat. Vasban gondolkodunk. Nem a vasban kell gondolkodni – a talajban kell gondolkodni.

TARTALOM:

0:00 - 2:38 - Bevezető, vlogajánló

2:39 - 25:03 - Szemléletváltás, talajközpontúság

25:04 - 44:01 - Talajvizsgálati jegyzőkönyvek és a kén

44:02 - 57:45 - Talaj pH - mire hat?

57:46 - 1:03:27 - Meszezés és/vagy talajjavítás?

1:03:28 - 1:29:26 - Mikrobiológia és talaj-pH

1:29:27 - 2:06:25 - Nyári tarlóbontás

2:06:26 - 2:07:31 - Zárszó

Honnan tudhatjuk, hogy mennyit és mikor öntözzünk? Milyen eszközök állnak a rendelkezésre, hogy minél optimálisabb legyen a vízfelhasználás. Csökkenthetők a költségek szenzorokkal, és mit kezdhetnek a gazdálkodók a begyűjtött adatokkal? Valóban van értelme az öntözési szaktanácsadásnak?

Hogyan öntözzünk jól, gazdaságosan és fenntarthatóan? A HEKTÁR Morotva legfrissebb KITE különkiadásában ismét az öntözésről beszélgetünk . A három részes minisorozat utolsó epizódjában nemcsak technológiai, hanem a gazdasági és a döntéshozatali oldal is szóba kerül. A vízhiány, aszályos időszakok és a kiszámíthatatlan időjárás új kihívásokat állítanak a gazdálkodók elé – de léteznek jó válaszok, méghozzá az adatokon alapuló megközelítés.

Gribek Dániel műsorvezető arról beszélgetett vendégeivel, – Dr. Szabó Emese (KITE), Varga Zoltán (KITE) és Balogh Sándor gazdálkodó –, hogy miként lehet a rendelkezésre álló adatokat valódi döntésekké alakítani. Szó esik a vízmérleg-számítás gyakorlatáról, a differenciált öntözés lehetőségeiről, sőt a tápanyag-kijuttatásról is.

A beszélgetésben szó esik a talajállapot fontosságáról, a vízhasználat megfelelő időzítéséről, a precíziós öntözési rendszerek lehetőségeiről, valamint arról is, hogy milyen szerepe van a szaktanácsadásnak a fenntartható öntözésben. Az egyértelmű cél: nem több vizet kijuttatni – hanem jól öntözni.

Mi alapján dönt egy innovatív gazdálkodó arról, hogy mikor és mennyit öntöz? Van-e egyáltalán biztosan jó döntés? Mennyire lehet bízni az időjárás-előrejelzésekben, és hogyan kell lehelyezni egy talajszondát? Egyáltalán mit mér az, és hogyan ültethető át a gyakorlatba a rengeteg adat, ami a termelő birtokába kerül?

TARTALOM:

0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló
3:11 - 16:43 - Problémafelvetés, az öntözés bizonytalansága

16:44 - 36:12- Az alapok: időjárás, vízmérleg-számítás

36:13 - 53:07 - Tippek a szenzorok lehelyezéséhez

53:08 - 1:02:46 - A második és lépcsőfok - egyre több adat

1:02:47 - 1:13:11 - Megtérül az adatok feldolgozása?

1:13:12 - 1:33:58 - Adatfeldolgozás, döntéstámogatás, öntözési szaktanácsadás

1:33:59 - 1:38:20 - Tápanyag-kijuttatás öntözéssel

1:38:21 - 1:43:49 - Talaj és öntözés

1:43:50 - Befejezés, elköszönés

Mi a probléma a szárbontással, és mi gondolkodtatta el Csepregi Attilát ezzel kapcsolatban? Probléma-e a szármaradvány akár növényvédelmi szempontból? Milyen fenntartások hangoztak el a mikrobiológiai készítmények kapcsán? Hogyan válhat fenntarthatóbbá a hígtárgya kijuttatása Lajoskomáromban, miben gondolkodik Lajos Misi a szerves trágya kapcsán, és mennyire hatékony a szántóföldi szakaszos legeltetés Berend Ferinél? Milyen tapasztalatok halmozódtak fel a HEKTÁR Nagyágyúinál a szerves- és hígtárgya-kijuttatás, valamint a talajbaktériumok kapcsán? Miért romlott a talajaink állapota az elmúlt évtizedekben, ha nem a szántástól? És tényleg ugyanolyan romboló hatású lehet a forgatásnélküli talajművelés mint a szántás?A HEKTÁR Nagyágyúk podcastsorozat különkiadásában két témának futott neki Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály, valamint Gribek Dániel műsorvezető: az egyik a talajbaktériumok, mikrobiológiai készítmények, míg a másik a szerves- és hígtrágya-kijuttatás és -kezelés. Persze a szántás, a no-till és a forgatásnélküli talajművelési rendszerek ebben a részben is felvetődtek, ahogy a tápanyag-utánpótlás is megjelent a beszélgetésben.

TARTALOM:

0:00 - 1:46 - Bevezető, vlogajánló

1:47 - 32:36 - Attila és a fenntarthatóság + forgatásnélküli talajművelés

32:37 - 1:24:26 - Szerves- és hígtrágya-kijuttatás a gyakorlatban

1:24:27 - 2:50:32 - Talajbaktérium, szárbontás és tápanyag-utánpótlás

2:50:32 - 2:53:05 - Befejezés, elköszönés

Hogyan lehet hatékonyabb, ezzel együtt fenntarthatóbb az öntözés? Milyen megoldások vannak a vízfelhasználás csökkentésére úgy, hogy a termésbiztonság szavatolva legyen - akár esőszerű, akár szántóföldi csepegtető öntözésről beszélünk kis vagy nagy gazdaságok esetében? Megtérül egy ilyen beruházás? Mikor kezdték az öntözési szezont például Mezőhegyesen, és ehhez a munkához társul-e a talajművelési módok megváltoztatása? Minden esetben csak új öntözőberendezésekben kell gondolkodni, vagy modernizálhatók a régebbi eszközök is?A HEKTÁR Morotva második KITE által támogatott különkiadásában az öntözés hatékonyságáról és fenntarthatóságáról beszélget Gribek Dániel újságíró három vendégével: Bereczki Péter kereskedelmet támogató mérnökkel, Szendi Jenő öntözési üzletág vezetővel és a Mezőhegyesi Ménesbirtok öntözési csoportvezetőjével, Szlovák Norberttel.Régi öntözőrendszerek felújítása, az új fúvókák kiválasztásának szempontjai, a talaj központi szerepe az öntözésben, az aszály hatása a Dél-Alföldön... Csak néhány témakör, amit érint a legújabb HEKTÁR Morotva.TARTALOM:0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló3:11 - 18:27 - Problémafelvetés, öntözés Mezőhegyesen18:28 - 31:21 - Szórófejek, fúvókák - fenntartható öntözési megoldások31:22 - 36:56 - Minden megéri öntözni?36:57 - 56:02 - Öntözés és talaj, talajvédelem56:03 - 1:02:01 - Megtérülés és másodvetés1:02:02 - 1:06:57 - Régi öntözőrendszerek felújítása1:06:58 - 1:10:47 - Körforgó, lineár, dobod ööntözés1:10:48 - 1:23:01 - Szántóföldi csepegtető öntözés1:23:02 - 1:28:49 - Precíziós öntözés Mezőhegyesen1:28:50 - Műsorzárás, elköszönés, összefoglaló

Milyen mértékű vészhelyzet alakulhat ki a magyar állattenyésztésben a ragadós száj- és körömfájás országos elterjedése esetén? Milyen ágazatokra van vagy lehet hatással a járvány és mit tehetnek az állattenyésztők, hogy csökkentsék a kockázatot? Milyen tünetei vannak szarvasmarhánál, sertésnél és juhnál? Állatgyógyászati szempontból mennyi igazság van az internetet elárasztó kommentekben, mely szerint pl. az állatok akár sós víztől vagy disznózsírtól is felgyógyulnak, és ellenállóbbak lesznek? Milyen további intézkedésekre lenne szükség, ha újabb telepeken megjelenne a száj- és körömfájás betegség? Mi a helyzet a Hortobágyon, a Dél-Alföldön vagy éppen Dél-Nyugaton?Mi lesz, ha bejut a vírus egy telephelyre, és hogyan lehet ebből felállni? Feladja egy állattenyésztő? És kell-e a társadalmi felelősségvállalás az áldozatul esett telepek kapcsán?Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal: Dr. Pikó Evelin állatorvos és Halász Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt termelési igazgatóhelyettese. De megszólal az adásban Kun Péter és Mozsgai József húsmarhatartó, sertés témában Csepregi Attila, valamint az ÖMKi-től Márton Aliz a szenzorok használatával kapcsolatban.A ragadós száj- és körömfájás megjelenése komoly kihívást jelent a magyar állattenyésztés számára, a szakemberek szerint a betegségtől nem félni kell, hanem rettegni. A párosujjú patásokat érintő vírus kapcsán a szarvasmarha a legérzékenyebb faj, de a sertések és a juhok is fontos szerepet játszanak a járvány lefolyásában.A ragadós száj- és körömfájás nemcsak állategészségügyi, hanem nemzetgazdasági kérdés is, hiszen a vírus jelenléte az országban komoly gazdasági nehézségeket okozhat, beleértve az export korlátozását és a belföldi piacra gyakorolt hatásokat. Ezért szigorú intézkedésekre, a legkomolyabb megoldásokra lenne szükség.TARTALOM:0:00 - 4:22 - Podcastajánló, bevezető4:23 - 11:56 - Kell-e félni?11:57 - 20:58 - Mi az a ragadós száj- és körömfájás? (1.)20:59 - 26:59 - Szenzorok a marhákon - Márton Aliz (ÖMKi)27:00 - 34:19 - Vakcina - miért nem segít az oltás34:20 - 48:15 - Hogyan terjed a ragadós száj- és körömfájás48:16 - 1:00:17 - Védekezés és legeltetés a Hortobágyon - Kun Péter, Kun Ranch1:00:18 - 1:15:04 - Megelőzés, védekezés a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél1:15:05 - 1:21:27 - Sertéspiaci és gabonapiaci hatások - Csepregi Attila, Lajoskomárom1:21:28 - 1:40:03 - Kommunikációs hibák és kihívások - ágazaton belül és kívül1:40:04 - 1:49:05 - Közösségi felelősségvállalás - Mozsgai József, Mozsi Major1:49:06 - 1:51:35 - Aföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok elhalasztása1:51:35 - 1:57:29 - Mi történne, ha... Feladja egy állattenyésztő?1:57:30 - 2:01:39 - Elköszönés, zárszó, podcast vége

Vizet a tájba - de miből, egyáltalán mennyit és hogyan? Mire elég a gazdálkodók önkéntessége, és mennyire van sikere a jelentkezési felületnek? Hogyan lehetne költséghatékonyan vizet juttatni a tájba szivattyúkkal? Miben segítenek a hódok? Mikorra lehet valami változás az Alföldön - akár a Homokhátság vagy a Nyírség területén? Mik a gyakorlati tapasztalatok Debrecen térségében? Kell félnie az öntöző gazdáknak a fejlődő ipari vízfelhasználástól? Hogyan képzeli el a Vízügy az együttműködést a gazdálkodókkal, és mit fogunk érezni abból a szemléletváltásból, amiről egyre többet hallunk? És biztosan nem csak hallani fogunk erről? Biztosítható-e öntözővíz 2025-ben a termelőknek? És mit szólnak a hallgatói kritikákhoz?

Gribek Dániel ezúttal Gacsályi Józsefet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettesét, valamint Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott műszaki igazgatóhelyettesét látta vendégül a HEKTÁR Morotva podcastban.

TARTALOM:

0:00 - 3:30 - Bevezető, podcastajánló

3:31 - 14:37 - Vizet a tájba program bemutatása

14:38 - 47:47 - Vizet a tájba - a gyakorlatban

47:48 - 1:08:11 - Hallgatói kérdések - árvíz, kritikák, csatornák

1:08:12 - 1:13:10 - Vízgazdálkodás a településeken

1:13:11 - 1:18:56 - Jó példák a Vízügytől - hódokkal

1:18:57 - 1:25:29 - Gerillamozgalmak és a Vízügy

1:25:30 - 1:27:24 - Homokhátság és Nyírség

1:27:25 - 1:43:42 - Öntözés, vízlépcsők

1:43:43 - Kapcsolattartás, jövőbetekintés

Mi az a Kwizda aszálymenedzsment program? A legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban erre keresi a választ Gribek Dániel műsorvezető Dr. Czinege Erik segítségével.Az tény, hogy az aszály egyre komolyabb problémát okoz a hazai gazdalkodók számára, így nem meglepő, hogy a termelők új, komplex lehetőségeket keresnek a szárazságra, a növényi stresszekre. A Kwizda aszálymenedzsment programja egy olyan átfogó technológiai megoldást kínál, amely segít a gazdálkodóknak a talaj egészségének megőrzésében, a vízmegtartásban, a növények kondiciójának növelésében.Valóban hatékonyak a Wuxal és Azospeed lombtrágyák? Miben egyedi a szilikát tartalmú, legfrissebb fejlesztésű Wuxal Sicure termékcsalád? Mit tud a Kwizda új terméke, a Nurdpray növénykondicionáló? Hogyan hat a talajra a Kwizda Vital Terra talajoltó készítmény? Valóban nagy mennyiségben tartalmaz mikorrhiza gombát a Kwizda Vital Myco?TARTALOM:0:00 - 2:50 - Bevezető, vlogajánló2:51 - 14:15 - Kwizda aszálymenedzsment program - általánosságban14:16 - 24:42 - Kwizda Vital Terra talajoltó készítmény24:43 - 36:15 - Kwizda Vital Myko mikorrhiza gomba készítmény36:16 - 47:21 - Nurspray növénykondicionáló, biostimulátor47:22 - 53:09 - Kwizda Wuxal termékcsalád - Sicur változat53:10 - 57:47 - Azospeed lombtrágyák57:48 - 1:21:13 - Hektárköltség komplexen, várható eredmények1:21:14 - 1:22:28 - Elköszönés, műsorzárás

Mi a helyzet a határban, milyen állapotban vannak az őszi kalászosok? Hogyan tekintenek a vetési időszakra a Hektár Nagyágyúi? Miből mennyi és mikor kerül a talajba? Miért nem hisz a no-tillben és a környezeti fenntarthatóságban Csepregi Attila? Mennyiért állítanak elő terményt az ukrán gazdák, és mennyiért vásárolják a vetőmagot? És milyen gondolatokat ébresztett az Utolsó földműves című dokumentumfilm?

Újra itt a HEKTÁR Nagyágyúk podcast Gribek Danival és vendégeivel, Berend Ferenccal Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal

TARTALOM:

0:00 - 3:18 - Bevezető, podcastajánló

3:19 - 21:03 - Az utolsó földműves - filmkritika talajműveléssel

21:04 - 42:12 - Gyulai Iván és a talajvédelem

42:13 - 59:50 - No-till vita Attila és Feri között

50:51 - 1:34:17 - Mennyiből termelnek az ukránok?

1:34:18 - 2:29:08 - Határszemle március 14-én

2:29:08 - 2:30:34 - Befejezés

TARTALOM:0:00 - 3:44 - Bevezető, podcastajánló3:45 - 25:46 - Karbonprogramok - megéri vagy sem?25:47 - 36:11 - Hogyan mérhető a szénmegkötés?26:12 - 46:45 - Technológia finanszírozása46:46 - 1:01:32 - No-till előnyök, technológiaváltás1:01:33 - 1:13:00 - További karbonprogram tapasztalatok1:13:01 - 1:24:44 - A karbonfarming, karbonprogramok jövője1:24:45 - 1:54:44 - No-till kezdet1:54:45 - 1:56:24 - Podcastzárás, elköszönés

Milyen megoldások léteznek az erózió ellen a dombvidéki területeken? Mit lehet kezdeni egy rendszeresen belvizes táblával? Milyen gyakorlatot folytat a talajvédelem érdekében egy Zala vármegyei gazdálkodó, akinél mindkét hidrológiai szélsőség megfigyelhető? Vízrendezés az árokásától a gyepesített sávokon át a direktvetésig, sávművelésig.A HEKTÁR Morotva különkiadásában a KITE szakembereivel, Bellai Tamással és Dr. Riczu Péterrel, valamint egy Zala vármegyei termelővel, Kátai Zsolttal beszélget Gribek Dániel műsorvezető a belvízről és az erózióról, illetve az azok által okozott károk mérsékléséről.Vajon teljesen el kell tüntetni egy tábláról a belvizet, és levezetni a csatornán keresztül, vagy van más lehetőség a probléma megoldására? Mennyi szervesanyag tűnik el a talajból, sőt mennyi talaj vész el egy heves esőzés során, ha nincsen takarva a tábla? Miért fontos a precíziós gazdálkodás az erózióvédelemben, a talaj megóvásában? Tényleg kéz a kézben kellene járnia a precíziós megoldásoknak és a talajvédelemnek? Milyen lehetőségeket rejt a 3D táblatérképek használata? Mennyire macerás az eróziócsökkentő gyepsávok létesítése és karbantartása? Enyhítheti az eróziókárokat a direktvetés, a sávművelés vagy a mulcsművelés? Mindezekre választ ad a HEKTÁR Morotva különkiadása.TARTALOM:0:00 - 3:12 - Bevezető, podcastajánló3:13 - 10:46 - Belvíz - Problémafelvetés10:47 - 18:07 - Erózió - problémafelvetés18:08 - 53:24 - Síkvidéki vízrendezés - Megoldások a belvízre53:25 - 1:39:53 - Dombvidéki vízrendezés - Megoldások erózióra1:39:54 - 1:44:08 - Záró gondolatok, üzenetek1:44:09 - Elköszönés, podcastzárás

Vajon tényleg hatékonyak a vadriasztó szerek? Mennyire tudta csökkenteni a vadkár mértékét egy új készítménnyel egy Békés vármegyei gazdálkodó? És miben rejlik az Attend SA Kft. saját fejlesztésű Game Repellent Pro vadriasztójának ereje?Magyarországon a vadkár mértéke évente 2-3 milliárd forintra tehető, de a valós szám ennek akár tízszerese is lehet. Mindennek oka a vadállomány növekedése, az éghajlatváltozás és az élőhelyek csökkenése. A vadászok és a gazdálkodók érdekei gyakran ütköznek, ami konfliktusokhoz vezet, de a vadkár csökkentésére számos lehetőség van, többek között a vadkárelhárító vadászat, a kerítések, az ultrahangos vadriasztók és a vadriasztó szerek.A Game Repellent Pro egy új, növényi alapanyagokat is tartalmazó vadriasztó szer, amely hatékonyan csökkenti a vadkárt. A szer egyrészt kellemetlen ízű, másrészt pedig olyan illatanyagokat tartalmaz, amelyeket a vad érdeklődését felkelti.A Game Repellent Pro hatékonyan csökkenti a mezei nyulak, őzek, gímszarvasok, dámszarvasok, vaddisznók és muflonok okozta károkat. A szer hatékonysága 14-21 napig tart, az ára pedig kb. 10 000 Ft literenként.

Tényleg működnek a talajoltó készítmények? Mi értelme van a szárbontásnak, a talajtakarás korai eltüntetésének? Vajon pénzkidobás ezeknek a termékeknek a használata? Hogyan igazodhatunk el a piacukon, és tényleg mindenre jók, amikre mondják? Megoldják a fuzárium vagy éppen az aflatoxin problémáját? Mit javasol a gyártó a kijuttatással kapcsolatban például egy aszályos időszakban? Milyen kísérletek zajlanak a mikrobiológiai készítményekkel kapcsolatban? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában, ahol a Phylazonit szakemberei voltak a vendégek. Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetője, és Csatári Gábor kísérletvezető. Szóba került az AÖP, a regeneratív gazdálkodás, a talajoltó készítmények minősége, de számos más téma is. Számos kérdés és sok válasz a mikrobiológiai termékekről, a szárbontásról és talajoltásról.TARTALOM:0:00 - 5:17 - Vlogajánló, bevezető5:18 - 20:55 - Mikrobiológiai készítményekről általában20:56 - 34:29 - Milyen törzsekből mennyit?34:30 - 42:22 - Talajbaktérium tudatosan?42:23 - 58:50 - Kísérletek talajbaktériumokkal58:51 - 1:09:35 - Talajkímélés és talajélet serkentése1:09:36 - 1:15:48 - Szántás és baktériumkészítmények kapcsolata1:15:49 - 1:28:07 - AÖP és talajbaktérium-készítmények1:28:08 - 1:40:41 - Növényvédelem mikrobiológiával: fuzárium, aflatoxin1:40:42 - 1:50:59 - Szárbontás - Kell vagy sem?1:51:00 - 1:56:33 - Mikor és hogyan juttathatók ki a baktériumok?1:56:34 - 2:01:49 - Talajmegújítókról2:01:50 - 2:04:09 - Elköszönés, zárás

Hogyan ismerhetik meg a gazdálkodók még jobban a talajukat? Kell-e mindenáron drága vizsgálatot végezni vagy akár egy ásás során is találhatnak olyan jeleket, amiből hasznos következtetéseket vonhatnak le? Mit jelent a talajerő kifejezés, és miért fontos a talajegészség? Miért hallunk majd ezekről a fogalmakról egyre többet?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat vendége ezúttal prof. dr. Biró Borbála ökológus, talajbiológus, professzor emerita egyetemi tanár, az MTA doktora, akivel megpróbálunk belesni a talpunk alatt élő és működő rendszerbe. Mikorrhizák, egyéb gombák, baktérium, ugróvillások - számos élőlény szerepe előkerül, amelyek hatással vannak a termelésbiztonságra, de az élelmiszerbiztonságra is. Ez ugyanis egyre fontosabb szempont lesz. Ahogy az is, hogy a lehető legjobban alkalmazkodunk, adaptálódjunk a klímaváltozáshoz, miben a növénymikrobiom, a mikrobiológia, a talajélet komoly segítséget tud nyújtani. Gribek Dániel műsorvezető mindezek mellett számos egyéb kérdést is felvetett a szakembernek, ilyen a műtrágyák hatása a talajéletre vagy a glifozát témaköre. De a beszélgetés egy jelentős részében a talajoltó készítménye hatékonysága is középpontba került.Milyen kapcsolatok állnak fent a talaj és a növények között? Hogyan segíthetjük azt, és vajon tényleg minden hangzatos megoldás hatékony is? Miért kellene több szervestrágya, és tényleg annyira rosszak a műtrágyák? Mi a helyzet a talajoltó készítményekkel? Ezekre mind választ ad a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adása.TARTALOM:0:00 - 3:38 - Bevezető, vlogajánló3:39 - 35:00 - Talajegészség és talajerő 35:01 - 48:55 - Talaj megismerése gazdaszemmel48:56 - 1:03:09 - Talajoltás, talajbaktérium-készítmények1:03:10 - 1:11:44 - Glifozát kérdés1:11:45 - 1:17:14 - Valóban rosszak a műtrágyák?1:17:14 - 1:20:32 - Bálák az erőművekben1:20:33 - 1:23:26 - Klímaadaptáció és talaj1:23:27 - Zárszó, elköszönés

A HEKTÁR Morotva harmadik adásában az öntözés technikai oldaláról lesz szó. A vendég ezúttal Hegedűs Attila, a Bauer Hungária Kft. ügyvezetője, aki bemutatja az öntözés feltételeit, illetve annak legmodernebb megoldásait. Mi a különbség a lineár, a körforgó és s csévélődobos öntözés között? Melyik fenntarthatóbb? Miért fontos a precíziós öntözés, és miért fontos az automatizálás? Mi az a gumitömlős gerincvezeték? Tobbek között ezek a témák is felvetődnek. Podcastunkban ezúttal is nagy szerepet kapnak a gazdálkodó hallgatóink kérdései, ezúttal Karacs Géza termelő felvetései színesítik a műsort szakmai szempontból. TARTALOM: 0:00 - 4:17 - Bevezető, vlogajánló 4:18 - 10:12 - Az indulás - Öntözéstervezés, az öntözés feltételei 10:13 - 12:40 - Miért kell öntözni? 12:41 - 16:03 - Hogyan indul egy öntözési projekt? 16:04 - 23:19 - Kihívások 23:20 - 34:52 - Mi a különbség? Csévélődobos, lineár, körforgó, corner 34:53 - 39:49 - Megtérülés, gazdaságosság 39:50 - 59:09 - Hallgatói kérdések - Karacs Géza öntözésfejlesztése 59:10 - 1:03:38 - Gyakorlati tervek, megoldások 1:03:39 - 1:07:44 - Munkaerőhiány, precíziós öntözés, automatizálás 1:07:45 - 1:11:23 - Kiemelkedő öntözési beruházások és projektek 1:11:24 - 1:16:23 - Öntözési pályázat, hitel 1:16:24 - 1:19:40 - A jövő öntözési fejlesztései 1:19:41 - 1:20:29 - TMG REAG 8. Talajélet Konferencia beharangozó 1:20:30 - 1:22:44 - Búcsúzás, zárás

Hogyan döntöttek a HEKTÁR Nagyágyúi az AKG kapcsán? Belépnek-e, és ha igen, akkor mit vállalnak? Hogyan alakult az elmúlt adás óta az aflatoxin helyzet? A szántás vagy a hibrid lehet a megoldás? Miért lenne jó, ha a felvásárlók hibridajánlást tennének a gazdálkodók számára? És miért hiányoznak húsbavágóan az adatok számos agronómiai területen?

A HEKTÁR Nagyágyúk podcastban ezúttal Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály volt Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki ezúttal a szokásosnál is kevesebbet jutott szóhoz, annyira izgalmas és érdekes szakmai beszélgetés bontakozott ki az aflatoxin, annak vizsgálati módszerei, valamint a szántás és a no-till kapcsán.

Tényleg mindent megold az eke? Hogyan szántottak őseink mondjuk 100 éve? Az tényleg szántás volt-e egyáltalán? És milyen filmet kell majd elemeznie Csepregi Attilának nyilvánosan? Többek között ezekre is választ kaphatnak a hallgatók.

Tényleg minőségi búzát kellene előállítani Magyarországon? Jobb és stabilabb a prémium termény piaca, és magasabb az ára is? Magasabbak a termelési költségek, és tóbb szakértelmet kíván, ráadásul a termésátlagok elmaradnak? Számos kérdés, ami felvetődött a legfrissebb HEKTÁR Magágy podcastban, aminek témája a minőségi, premium búza, annak eladhatósaga és termesztése. A stúdióban ezúttal Gribek Dániel műsorvezető vendégei egy újabb jövőbe mutató témát boncolgattak a múlt többszöri megjelenítésével. Csontos Attila, a Júlia Malom vezetője többek között arról beszélt, hogy mire van szüksége egy molnárnak, és miért lenne jó, ha nemcsak a fehérje és a sikértartalomra figyelnének a gazdálkodók. Kitekintett a nemzetközi gabonapiacra is, de szamos hazai tapasztalatát is megosztotta. Mi az a kekszbúza? Minden búzából kenyér lesz? Tényleg Olaszországba megy minden prémium minőségi termék? A HEKTÁR Magágyban a Karintia Kft. képviseletében Bene Zoltán cégvezető és Kőrösi Tibor fejlesztési vezető ismertette tapasztalatiat a minőségi búzatermesztés sajátosságairól, de annak eladhatóságáról is. Mindezek mellett két interjú is szélesíti a kitekintést: Fórian Zoltán az ERSTE vezető elemzője, valamint legutóbbi adásunkból Ormós Gabriella pék is feltűnik műsorunkban. A premium búza tényleg kitörési lehetősége lenne a magyar agráiumnak? Ez a fő témája a legfrissebb HEKTÁR podcastnak. TARTALOM: 0:00 - 4:03 - Bevezető, vlogajánló

4:03 - 14:17 - Miért minőség?

14:18 - 21:36 - Mi az a minőségi, prémium búza? Mire vágynak a malmok?

21:37 - 33:14 - Megismétlődik a múlt? Visszatekintés

33:15 - 41:22 - Búzapiaci lehetőségek, reológia, termésátlagok

41:23 - 45:27 - Búzapiaci helyzetkép - Fórián Zoltán

45:28 - 1:06:25 - Minőség vagy mennyiség? Technológiai különbségek

1:06:26 - 1:30:19 - Piaci árak - prémium búza

1:30:20 - 1:43:09 - Hogyan kell prémium búzát termeszteni? + Búza szemenkénti vetése

1:43:10 - 1:45:39 - Mire van szüksége egy péknek? Ormós Gabriella

1:45:40 - 1:59:40 - Mire van szüksége egy molnárnak?

1:59:41 - 2:06:45 - Zárógondolatok, elköszönés

Miért fontos az ember egészsége szempontjából a talaj védelme? Miért lenne lényeges több figyelmet fordítani a talaj, a növény, az állat, az ember és a táj összefonódásaira, és mit tehetnek a termelők azért, hogy még jobb minőségű terményt állítsanak elő? Egyáltalán szempont lehet-e ez napjaink mezőgazdaságában? Lehet egészséges élelmiszerről beszélni növényvédő szer felhasználása mellett is. Ami ma prémium, az régen tényleg alapvető élelmiszer volt? És pontosan mi az az Egy Egészség alapelv? A HEKTÁR Magágy aktuális adása egyfajta felvezetése kíván lenni a januári TMG REAG Talajmegújító Konferenciának, ami mostanra három naposra duzzadt, és a podcast témaválasztása nem véletlen, mert a hagyományosnak tekinthető témák mellett a rendezvény mottója az "Egy Egészség". Hogy ez mit jelent, és mezőgazdasági oldalról miért fontos, arra Gribek Dániel vendégei segítségével keresi a választ. Az adásban szó esik a legeltetéses sertéstartásról, a no-till rendszerről, a szántás gilisztákra gyakorolt hatásáról, az adalékmentes, kovászos kenyérről, a megfelelő minőségű lisztről és a hagyományos gabonákról is. EGY EGÉSZSÉG ALAPELV: A földi ökoszisztéma sokszínű élő rendszerekből áll a földfelszín felett és alatta is. A növényvilág, az állatok, az ember és a talaj egy sokszorosan összetett kapcsolati hálón keresztül függenek egymástól, és szoros mikrobiális kapcsolatban állnak egymással. A talaj tartja fenn az élet hálózatát. Minden a talajból származik, és minden oda tér vissza. A talaj állapota és egészsége döntően kihat a rendszer többi elemére. A regeneratív mezőgazdaság a talaj egészségének kulcsfontosságú szerepét a középpontba helyezve törekszik az egész rendszer stabilitásának és egészségének megteremtésére. VENDÉGEK: - Ormós Gabriella volt kommunikációs szakember.12 éve pályát módosított, és ma már a Budajenői Jenői Pékségben hivatásszerűen készít kovászos kenyeret, és persze sokat ír, beszél az adalékanyagok nélküli pékáruk jelentőségéről. Pék. - Víg Vitália talajökológus, lelkes oktató és tanácsadó. - Szabó Attila gazdálkodó, a Kukutyin Műhely egyik alapítója, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. TARTALOM: TARTALOM: 0:00 - 6:43 - Bevezető, vlogajánló 6:44 - 20:41 - Egy Egészség alapelv | Egészséges élelmiszer 20:42 - 34:59 - Hatással van az élelmiszerre a talaj állapota? 35:00 - 37:39 - Bio vagy regeneratív? 37:40 - 53:41 - Lisztminőség, sikértartalom, fajtakérdés 53:42 - 57:51 - Növényvédő szer kérdése 57:52 - 1:15:00 - Állattenyésztés, legeltetéses sertéstartás 1:15:01 - 1:19:01 - Regeneratív védjegy 1:19:02 - 1:28:05 - TMG REAG konferencia - esőszimulátor, előadók, könyvajánló 1:28:06 - 1:31:13 - Befejezés, elköszönés