A Holnapután újabb adásának vendége Matolcsy Miklós, aki a Fenntarthatósági Témahét vezetője. Különösen fontosak azok a kezdeményezések, amelyek a jövő generációinak szemléletformálását segítik. Miklós segítségével beszélgetésünk során körbe jártuk, hogy hogyan lehet a fiatalokat aktívan bevonni ebbe a témába. Az adásunk során négy fő blokk mentén érintettük a fenntarthatóság oktatásának jelentőségét, a program lehetőségeit és hatásait.

A Holnapután következő adásának vendége Szöllősi Réka, független élelmiszer-politikai elemző és fenntartható élelmezési szakértő. Egyre többen ismerik fel, hogy a fenntartható élelmezési rendszerek kialakítása nemcsak a bolygónk védelmét szolgálja, hanem hosszú távon az emberi egészség megőrzéséhez is hozzájárul. De mit is jelent pontosan a fenntartható táplálkozás, és hogyan valósíthatjuk meg a mindennapokban? Műsorunkban erre fogunk választ kapni Rékától!

A Holnapután legújabb adásában szokatlan módon kettő vendégünk is érkezett,
Tornyánszki Éva és Weisz Szilvia, akik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
munkatársai. A velük folytatott beszélgetés során foglalkoztunk az intézményük
fenntarthatósági céljaival, hitvallásával és programjaival. Megismerkedtünk a MOME Erdő programjával, ahol a hallgatók több tízezer facsemetét ültettek már el az évek során. A fatelepítések során prototipizált és létrehozott Zöldbölcső projektjükről is meséltek a vendégeink, majd ezután a fenntarthatósági aktivitások integrálásáról volt szó az oktatásban.

Tagadhatatlanná vált: legtöbbünk az okostelefonja rabja lett. Naponta órákat szörfölünk, néha teljesen céltanul, az egyes appok útvesztőiben, az alvásidőnk rovására pörgetjük a sorozatokat a streaming platformokon, és olyan információkat osztunk meg magunkról gyakorlatilag mindenkivel és bárkivel, melyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek lettek volna. A digitális függőségeink enyhítésének fontosságáról, megoldási lehetőségekről és a felelősségünk kérdéséről beszélgettünk dr. Bernschütz Mária generációkutatóval Holnapután című rádióműsorunk legújabb adásában.

Az autók számának növekedése, a közlekedési dugók és a szennyezés mind olyan problémák melyekkel – elsősorban a nagyvárosi lakosságnak – szembe kell néznie. A kihívások megoldása azonban nem lehetetlen, de ehhez friss szemléletre és az új technológiák hatékony alkalmazására is szükség van. A városi közlekedés jövőjéről, a multimobilitás szerepéről és az alternatív hajtásláncok lehetőségeiről beszélgettünk Holnapután című rádióműsorunk legújabb részében. Vendégünk Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök vezérigazgatója.

Az Ökonomy podcast első adásában főként a háztartási méretű napelemes megoldásokról, a beruházások megtérüléséről, az érvényben lévő szabályozásokról és lehetséges változásaikról beszéltünk. Aktuális adásunkban – maradva a háztartásoknál – azt tekintjük át, milyen megoldások állnak rendelkezésünkre a rezsi hosszútávú csökkentésére, akár nagyobb szabású beruházások nélkül is.

Az új adásban beszélünk a különféle szigetelési megoldásokról, a energiahatékonysági beruházások sorrendiségének fontosságáról, és arról is, merre érdemes elindulni, ha belevágnánk az átalakításokba. Kitérünk a hőszivattyúk fajtáira, illetve arra, hogy egyes esetekben melyik lehet az optimális választás. Az is kiderül, hogy az ablakcserék esetén résen kell lenni, mert könnyen lehet, hogy míg egy problémát megoldunk (hőszigetelés), addig egy másikat idézünk elő (rossz levegő minőség) azzal, hogy nem rendszerben gondolkozva tervezzük meg a felújítást.

Sokak szerint a mitigáció, azaz a klímaváltozás lassítása, esetleg megállítása a kibocsátások csökkentésével, önmagában már nem járható út. Egyre nagyobb szükség van arra, hogy elkezdjünk az adaptációval foglalkozni, tehát olyan utakat keressünk, melyek segítenek alkalmazkodni az egyre gyorsabban megváltozó körülményekhez. Ez utóbbi foglalkoztatja Stumpf-Biró Balázs összeomláskutatót is, akivel Holnapután című rádióműsorunkban beszélgettünk.

Közhelyes, de nagyon igaz: borzasztóan felgyorsult körülöttünk a világ, a hétköznapjaink meghatározó élménye a rohanás. Ez visszaköszön a kapcsolatainkban, és az étkezéseinkben éppúgy, mint a munkánkban. A slow mozgalom egyfajta válasz erre az életmódra, olyan megoldások összessége, melyekkel lassabb, teljesebb és kiegyensúlyozottabb, nem utolsó sorban fenntarthatóbb életet élhetünk. Holnapután című rádióadásunk vendége Krajcsó Nelli, a Slow Budapest alapítója, mindfullness tréner.

A modern technológiák életünk legtöbb területét meghódították (gyarmatosították?). Nincs ez másként a lakóhelyünkkel sem, legyen szó akár a szűkebben a házunkról, lakásunkról, vagy távolabbról szemlélve a településünkről. Az okosotthon és okosváros megoldások mára legtöbbünk életében fontos szerepet játszanak, gyakran még akkor is, ha erről nincs is feltétlenül tudomásunk. Az okosmegoldások fenntarthatósági szerepéről és a technológia lehetőségeiről beszélgettünk Sándor Barnabás biztonságtechnikai mérnökkel, a téma szakértőjével Holnapután című rádióműsorunkban.

Itthon is egyre elterjedtebbek az elektromos autók, a zöldebb hajtáslánccal kapcsolatos változások pedig kezdenek beszivárogni a közösségi közlekedésbe is. Nem egy magyar városban találkozhatunk elektromos autóbuszokkal, rövidesen pedig üzemanyagcellás, hidrogén hajtotta járművekkel is utazhatunk majd – sőt néhány városban erre már volt is lehetőség demonstrációs mintaprojekteken. Az üzemanyagcellás technológia lehetséges szerepéről, a hazai helyzetről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk Weingartner Balázzsal, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatójával a Greendex legújabb podcastjában.

Nagy vihart kavart a madárbarátok körében Bódi Ábel nemrégiben megjelent cikke a vetési varjakról. Az írásban a szerző amellett érvelt, hogy ezek a varjak valójában kártevők, ezért védettségük már nem indokolt. Többen jelezték szerkesztőségünknek, hogy vitatják írónk állításait, ezért úgy gondoltuk, hogy teret adunk a téma mélyebb megvitatásának. A vitában a madárbarátok álláspontját Tokody Béla a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársa képviselte.

Ahogy az már a vita legelején egyértelművé vált, a téma nem új: már az 1940-es években is komoly konfliktust okoztak a varjak. Másodszorra a ’80-as években lobban fel a konfliktus, amikor az akkor százezres nagyságrendű állományt erősen lecsökkentették - elsősorban mérgek használatával. Mire 2001-re újra védettség alá kerültek a vetési varjak, számuk az eredeti állomány tizedére zsugorodott, és azóta is csupán enyhe emelkedés tapasztalható. Jelenleg nagyjából 32 ezer költőpár él hazánkban, jelentős részük – nem függetlenül az ellenük folytatott hadjárattól – lakott területekre, városokba húzódott.

Érdekességként az MME munkatársa elmondta: a vetési varjú rossz hírét a téli időszakban mindent ellepő csapataik okozzák, amik valójában nem is a hazai populáció részei, hanem a tőlünk északabbra élő, ám részben nálunk telelő állományhoz tartoznak. A mai probléma részben épp ehhez kötődik, a varjak a városokban sokak számára zavaróak, a néha címoldalakra kerülő varjútámadások pedig ugyancsak nem kedveltetik meg a fajt.

Másik oldalról a tavaly újra fellángolt vitában a természetvédők azt állítják, hogy a madárnak gazdasági értelemben vett károkozása elhanyagolható, ha mégis van, az egyértelműen a helytelen agrárgazdálkodás számlájára írható. Amit biztosan tudunk, hogy a vetési varjak állománya úgy itthon, mint Európában sérülékeny kategóriába sorolható.

Bízunk benne, hogy a Greendex podcastjában folytatott vita közelebb hozza az álláspontokat, már csak azért is, mert egy olyan faj sorsáról szól, mely néhány főemlőshöz hasonlóan eszközhasználó, sőt a kutatások szerint intelligenciája eléri egy óvodás gyermek szintjét.

Amikor a fenntarthatóságról esik szó, gyakran olyan dolgok jutnak eszünkbe először, mint az elektromos autó, vagy épp a napelem. Pedig ezeknél jóval hétköznapibb módon is kapcsolódhatunk egy fenntarthatóbb világhoz: az Európai Unióban az ökológiai lábnyomunk nagyjából 40%-át az étkezés adja. Mivel ebben mindannyian érintettek vagyunk, ez az a terület ahol a leggyorsabb, és legnagyobb változást tudnánk elérni. Ennek lehetséges útjairól és az élelmiszeripar előtt álló kihívásokról beszélgettünk Szöllősi Réka fenntarthatósági szakértővel.

Nemrég elhatároztuk, hogy megtaláljuk a legzöldebb budapesti bevásárlóközpontot: szubjektív ítéletünk alapján az újbudai Allee került a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Ez adta legújabb podcastunk apropóját, melyben dr. Szilágyi Melindával, a bevásárlóközpontot üzemeltető Multi Hungary Management Kft. magyarországi vezetőjével beszélgettünk. 

Ahogy az adásból is kiderül, az Allee az elmúlt években rengetegett tett a fenntarhatóbb működésért. Ez persze nem egyszerű feladat, hiszen a bevásárlóközpontok hatalmas belső terekkel rendelkeznek, melyeket télen fűteni, nyáron hűteni kell, és a világítás is jelentős energiafelhasználással jár. A különféle nemzetközi fenntarthatósági vizsgálatokon elnyert kiváló minősítések viszont azt bizonyítják: megfelelő tervezéssel és korszerű berendezésekkel nagy eredményeket érhetünk el a fenntarthatóságban. 

A gépészeti és energiatakarékossági megoldások mellett az Allee nagy hangsúlyt fektet a látogatók edukálására, melynek keretében számos fenntarthatósági kampányuk volt már. Kézzelfogható újdonság például a minden szinten elérhető kulacstöltő pont is. Ezzel párhuzamos az a törekvés is, hogy a bérlők – az üzletek – is tegyenek meg minden tőlük telhetőt a fenntarthatóságért. A bevásárlóközpont vezetése időről időre egyeztet velük, hogyan tudnák működésüket még fenntarthatóbbá tenni, a kereteket pedig egy új típusú együttműködést, az úgynevezett zöld szerződés adja.

Ezeken felül pedig – ahogy az adásban is elhangzik – több mint 10 ezer négyzetméternyi zöldfelület öleli körül a bevásárlóközpontot, többek között az épület oldalán található élő zöld falak képében. Podcastunkból még számos érdekesség kiderül arról, hogy mitől lesz fenntartható egy bevásárlóközpont. Tartsatok velünk!

A Holnapután legújabb adásában Belayane Najoua, a Munch globális PR-vezetője volt a
vendégünk, akinek segítségével megoldásokat kerestünk az ételpazarlás csökkentésére,
főként a hamarosan beköszöntő karácsonyi időszakra való tekintettel. Műsorunkban
foglalkoztunk a pazarlás Magyarországra és más európai országokra jellemző
mértékével, a rossz szokásokkal és a globális tendenciákkal. Najoua tanácsokat
fogalmazott meg arra nézve, hogy milyen módon tudnánk csökkenteni
túlfogyasztásunkat egyéni szinten, és nemzetközi példákat is említett. A Munch
tevékenységéről, céljairól és jövőjéről is hallhattunk az eddigi terveket alapul véve.

Mára az emberiség technológiai fejlettsége eljutott odáig, hogy képesek vagyunk a szó szoros értelmében istent játszani. Kedvünkre módosíthatjuk az élőlények génkészletét, ezzel adott esetben új fajokat létrehozva, vagy éppen teljes populációkat elpusztítva. Holnapután című rádióműsorunk friss részében erről az ijesztő új technológiáról, a génmeghajtásról beszélgetünk a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetőjével, Fidrich Róberttel.

Most induló gazdasági tematikájú podcastunk első részében a napelemekre koncentrálunk. Áttekintjük milyen változásokat hozott a tavalyi év, milyen megtérüléssel számolhatunk jelenleg és merre indulhat a piac és a szabályozói környezet a következő időszakban. Szó esik a betáplálási stopról, a szaldóelszámolásról, az energiatárolásról, sőt a hazai villamoshálózat előtt álló kihívásokról is

Ökonomy című új adásunk két műsorvezetője Major András gazdasági újságíró és Novák Zsombor, a Greendex újságírója, akik ezúttal Dr. Vokony István villamosmérnökkel, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szakmai és Tudományos Bizottságának elnökével beszélgettek.

A Holnapután legutóbbi adásának vendége a Respray csapata, Réti Andor és Zámbó Gergely voltak, akikkel világinnovációnak számító termékükről beszélgettünk. Azaz nem is egyetlen termékről, hanem rögtön kettőről: az újratölthető dezodoros palackról, és az azt hajtógázzal és illatokkal feltöltő automatáról. Azt is megtudtuk, hogy fejlesztésük iránt nem csak itthon, de külföldön is óriási az érdeklődés.

Ahogy a startupperek mondják, az aeroszol termékeknél korábban nem jelent meg a sok más  esetben már elérhető újratölthetőség. Ennek oka, hogy a gyártók jellemzően a költséghatékony, azonban potenciálisan robbanásveszélyes propán-bután gázzal töltik fel a palackokat. Utóbbi a normál, mindennapi használat mellett teljesen veszélytelen, ám az újratöltést, sőt az újrahasznosítást is szinte lehetetlenné teszi. Így hiába készülnek a palackok általában alumíniumból – mely kiválóan újrahasznosítható lenne – még akkor sem kerülnek reciklálásra, ha történetesen a szelektív gyűjtőben kötnek ki. De akkor mi lehet a megoldás? Adásunkból kiderül!

Szakmai körökben nagy port kavart Pribéli Levente Greendexen megjelent, a császárfákkal kapcsolatosan felmerülő problémákat és potenciális veszélyeket taglaló cikke. Az írás nyomán többen jelezték, hogy vitatják a biológus, humánökológus szerző állításait, ezért úgy gondoltuk, hogy ezen hangoknak is teret adva egy vita keretében próbáljuk kideríteni az igazságot – vagy legalábbis elindítani a párbeszédet a felek között.

A vitában Pribéli Levente mellett részt vett Dr. Bartha Dénes a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, dendrológus. Az ő nevéhez fűződik a hazánkban jelenlévő invazív vagy invazivitásra hajlamos fa- és cserjefajok jegyzékének, a Fekete- illetve Szürke Listának az összeállítása. A cikk állításait vitató oldalt Franczia Balázs, a császárfa ültetvények telepítésével, illetve egy speciális változat forgalmazásával foglalkozó Paulownia Planet vezetője képviselte.

Mára elképzelhetetlenné vált, hogy a gazdaság jelentős részét befolyásolni képes pénzügyi szektor ne vegye ki a részét a fenntarthatósági erőfeszítésekből. A bankok sorra jelentik be vállalásaikat, és egyre nagyobb hangsúly kerül a nem csupán a környezeti, de többek között a társadalmi fenntarthatóságot is célzó ESG célkitűzésekre. 

Aktuális adásunk vendége Szege György, a Magyar Bankholding ESG és fenntarthatósági vezetője aki segít eligazodni, a kívülállók számára néha nem egyértelmű fogalmak között. Szót ejtünk például a net zero bankingről, melynek lényege, hogy a klímacélokkal összhangban lehetővé tegye, hogy a szektor szereplői, illetve az általuk finanszírozott projektek elérhessék a klímasemlegességet 2050-re. Beszélünk az ENSZ Felelős Banki Irányelveiről is, értelmezzük, hogy mit jelent a rejtélyes ESG mozaikszó, és kitérünk arra is, hogy milyen rövid- és hosszabb távú változások várnak a szektorra. 

A Holnapután aktuális adásában a hazai vizes élőhelyek előtt álló kihívásokról, a vízi ökoszisztéma roskatag helyzetéről és a lehetséges megoldási lehetőségekről beszélgetünk dr. Weiperth Andrással, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tudományos főmunkatársával, a Magyar Haltani Társaság tagjával.

Vulkánokról, vulkánkitörésekről mindenki hallott már. De vajon azt is tudjuk, hogy a vulkáni működésnek milyen összetett következményei lehetnek? A Holnapután aktuális adásának vendége Harangi Szabolcs vulkanológus, aki elmeséli mit kell tudnunk erről a roppant érdekes geológiai jelenségről, mely potenciálisan mindannyiunk életére hatással lehet.

A Petőfi Rádión futó Holnapután című rádióműsorunk aktuális adásának vendége az Alapértékek Nonprofit Kft. vezetője, Matolcsy Miklós. A fiatalok fenntarthatóságra nevelésével foglalkozó szakemberrel többek között arról beszélünk, mit gondolnak a diákok a témában, és hogyan érdemes megszólítani őket.

Matolcsy Miklós az adásban hangsúlyozza: riogatással, a világvége belengetésével nem lehet valódi hatást elérni a fiataloknál. Ehelyett azokat a cselekvési tereket és lehetőségeket kell megmutatni, melyekhez kapcsolódni tudnak. Ez volt a mozgatórugója a sok éve futó Fenntarthatósági Témahét programnak is, melyhez mára több mint 1800 iskola csatlakozott.

Adásunkban az oktatási programok mellett sok szó esik az új, fenntarthatósági tantárgyról is, melyből a tervek szerint jövőre már érettségizni is lehet majd. Ennek különlegessége, hogy nem a hagyományos érettségi vizsga keretei között valósul meg, hanem egy új formában, úgynevezett projektérettségiként. Hogy ez mit is jelent, azt több más mellett kiderül a Holnapután aktuális adásából!

Az ismert univerzum legnagyobb szemetelője az ember. A 20. század közepéig ezen tevékenységünk többé-kevésbé a bolygónk felszínére korlátozódott, amióta azonban kiléptünk a világűrbe, ott is elkezdett szaporodni az emberi eredetű hulladék. A Holnapután aktuális adásában az űrszemét problémájáról, a csillagokat elhomályosító műholdakról és az asztronómia tudományos és kulturális jelentőségéről beszélgetünk Szabó Olivér Nortonnal, a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagászával.

 A napokban jelent meg a MediaMarkt vásárlói tudatosságot vizsgáló kutatása. Többek között arra keresték a választ, hogy milyen szempontokat mérlegelünk, mielőtt döntésre jutunk. Ahogy az várható volt, az ár fontos tényező, de úgy tűnik, a funkciók mellett az energiatakarékosság is egyre kiemeltebb kritérium. Ugyanígy érdekes és a fenntarthatóság irányába mutató eredmény, hogy az emberek jelentős része dönt az elromlott háztartási gépek javíttatása mellett.

 A témát a Greendex is rendszeresen igyekszik körbejárni, fenntartható megoldásokat kínálva olvasóinknak. Podcastunk aktuális adásában Dénes Júliával, a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztszakértőjével beszélgettünk a fent említett kutatás apropóján.  

A Holnapután legújabb adásában Cseh Orsolya vegyészmérnök volt a vendégünk, akivel azt a témát boncolgattuk, hogy hogyan is hatnak életünkre a gyógyszerek. Miután áttekintettük, hogy az emberiség mióta kezeli a különböző betegségeit gyógyszerekkel, foglalkoztunk az állatok öngyógyító képességével, és azt is megnéztük, milyen gyógyszereket nem érdemes keverni egymással. Ezt követően az orvos által felírt gyógyszerszedés idő előtt való megszakításának veszélyeiről beszélgettünk, majd azt tártuk fel, hogyan szennyezhetik bolygónkat a természetbe hulladékként kikerülő gyógykészítmények, és hogy miként kerülhetjük el az ilyen jellegű környezetkárosítást.

Szerte Európában egyre nagyobb számban vannak jelen a nagyragadozók. Néhány területen a jelenlétük nem újdonság, azonban vannak olyan országok és régiók, ahonnan már olyan régen kivesztek, hogy újra meg kell tanulni a velük való együttélést. Épp ez a helyzet Magyarországon is. Aktuális adásunk vendége Sütő Dávid, a WWF Magyarország nagyragadozók szakértője.

Az idei tél megint olyan, mint egy rosszul gombolt tavasz. A sorra dőlő melegrekordok mellett pedig igazán ijesztő lehetett, hogy nem csak nálunk, de a téli sportok otthonában, az Alpokban sem nagyon volt hó. Aktuális adásunkban az eltűnőben lévő tél témáját feszegetjük vendégünkkel, Kerpely Klárával, a WWF Magyarország klímavédelmi szakértőjével.

Kevesen tudják, de a zaj az egészségügyi problémák második legfontosabb környezeti oka, közvetlenül a légszennyezés után. Ennek ellenére az egyéb környezetszennyezésekhez képest a zajszennyezést gyakran figyelmen kívül hagyjuk. Vendégünk Berndt Mihály több mint 40 éve foglalkozik a környezeti zaj mérésével, és a zajszennyezéssel.

Egyre többet hallunk a körforgásos gazdaságról, mégsem teljesen egyértelmű, hogy pontosan mit jelent. Épp ezért készítettünk nemrég interjút a téma egyik hazai szakértőjével, Dr. Dombi Mihállyal. A Debreceni Egyetem kutatóját most elhívtuk Holnapután című rádióműsorunkba is.

Az adásban tisztázzuk, hogy pontosan mit is jelent a körforgásosság. Ahogy korábbi interjúnkban elhangzott, „a körfogásos gazdaságban a felhasznált erőforrások hosszabb ideig, és sokkal több cikluson keresztül maradnak a rendszerben, csökkentve ezzel a felhasznált nyersanyagok illetve a hulladék mennyiségét.” De mit is jelent ez?

Az lassan mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy végtelen növekedésünk az ökológiai korlátok miatt nem lehetséges. A szakértő szerint épp ezért fontos, hogy a körforgásosság egyik ígérete, hogy kevesebb nyersanyaggal elérhetjük ugyanazt a jólétet, miközben a környezetszennyezés is kisebb volumenű lehet. Dombi Mihály szerint sok olyan kezdeményezés van itthon és külföldön is, amely ebbe az irányba mutat. Egyre több iparágban elérhető például a dolgok szolgáltatásként történő használata.

De a körforgásosság máshol is tetten érhető lesz a jövőben, hiszen ide tartozik például a termékek élettartamának meghosszabbítása is. Ahogy a kutató elmondja, az Európai Unió jelenleg is dolgozik olyan szabályozásokon, melyek köteleznék a gyártókat arra, hogy új termék vásárlása helyett elsődlegesen a javítás lehetőségét kínálják fel.

Az adásban sok egyéb mellett szót ejtünk még az energiaárak és a tömegtermelés összefüggéseiről, az életszínvonalunk változásairól, a folytonos növekedésre, fogyasztásra épülő szemléletről, igényeinkről és szükségleteinkről. Megtudjuk azt is, hogy áll jelenleg a világ, és benne Magyarország a körforgásossági átmenetben, és mi az, amit a mindennapokban mi is hozzá tudunk tenni ehhez a folyamathoz.

Hallgasd a Holnapután adásait vasárnaponként 11:00-től a Petőfi Rádión! Ha valamiért lemaradnál, keresd podcast-csatornánkat, melyet az összes nagyobb platformon megtalálsz! Az adáshoz tartozó cikkünket hétfőn olvashatod, vendégünkkel készült korábbi interjúnkat pedig itt éred el.

Modern világunkban mindenhol elektromos kütyük, antennák, kábelek vesznek minket körül. Ezek már felgyorsult életünk velejárói, az általuk gerjesztett, ránk nehezedő elektromos terhelésről viszont keveset beszélünk. Amikor mégis, akkor sokszor a tévhitek és összeesküvés-elméletek földjén találjuk magunkat. Adásunk vendége, Almásy Zsolt épületbiológus, épületenergetikai-szakértő segít eloszlatni a tévhiteket, egyben segít abban is, hogy meg tudjuk védeni magunkat az elektroszmog káros hatásaitól.

Ahogy azt szakértőnk elmondja, a téma körül számos tévhit, sőt összeesküvés-elmélet gyűlt fel az elmúlt években. Ezek egy része mögött gyakran átverések és csalások állnak. Almásy Zsolt szerint ezen átverések értéke gyakran a milliós összegeket is elérheti.

 – mondja Almásy Zsolt

Ennek ellenére mégsem szabad alábecsülni a problémát. Az elmúlt évtizedekben ugyanis drasztikusan megnőtt azon eszközök száma környezetünkben, melyek elektroszmogot generálnak. Ez viszont nem jelenti azt, hogy védtelenek lennénk. A szakértő szerint az egyik lehetséges és egyben legegyszerűbben megvalósítható megoldás, ha elkezdjük okosabban használni az eszközeinket.

– teszi hozzá a szakértő

A magyarok közel 60%-a túlsúlyos vagy elhízott, ez pedig milliók életére nyomja rá a bélyeget. Ráadásul egyelőre a tendencia is növekvő, így talán nem tévedünk nagyot ha azt állítjuk: az egyik legjelentősebb egészségügyi kihívást a nem megfelelő étkezés következményei jelentik. A Holnapután aktuális adásában Varga Dóra dietetikus segítségével jártunk utána, hogyan tudunk változtatni, és hogyan tehetünk ezzel nagy lépést egy fenntarthatóbb világ felé is.

2022 májusában indult a Greendex rádióműsora, a Holnapután. A fenntarthatósági magazinműsorunkban hétről hétre kiváló szakemberek, vállalkozók és kutatók segítettek nekünk megérteni a fenntarthatóság mibenlétét. Puskás-Dallos Peti és Novák Zsombor vezette adásunk elismerését mutatja, hogy sikerült hatalmas lépést tennünk: januártól már az országos lefedettségű Petőfi Rádióban folytatjuk!

Első adásunkban azoknak próbálunk kedvezni, akik még nem ismerik a Greendexet, illetve a csapatunkat. Sápi Zsófival, a magazin főszerkesztőjével arról beszélgetünk, mit jelent ma Magyarországon a fenntarthatóság, és mit tud tenni mindezért egy online magazin. Az eddig elért sikerek mellett szó esik a jövőbeni tervekről is, de például azt is megtudhatják a hallgatók, hogy miként lett vegán Puskás-Dallos Peti, és hogy kapcsolódik ehhez Marika néni kakasa.

Vasárnap délelőttönként érdemes lesz tehát a Petőfi Rádió frekvenciájára kapcsolni! Kétségbeesni viszont akkor sem kell, ha esetleg lemaradnál az adásról: utólag bármikor visszahallgathatod a podcast-platformokon.

Több mint fél éve indult a Greendex rádióműsora, a Holnapután. Itt az év vége, így most mi is tartunk egy rövid szünetet, ez pedig remek alkalom arra, hogy visszatekintsünk! Aktuális adásunkban Sápi Zsófival, lapunk főszerkesztőjével beszélgetünk: honnan indultunk, hol tartunk most, és milyen célokat tűztünk ki magunk elé.

A vasárnapi adásban beszélünk arról, mennyire nyitottak a magyarok a fenntarthatósági kérdésekre, hogyan látjuk a zöld ügyek hazai alakulását. Visszatekintünk szerkesztőségünk első két évére, megnézzük honnan indultunk, milyen nehézségekkel kellett szembenéznünk és milyen sikerekben volt részünk.

A Greendex az első és egyetlen fenntarthatóságnak dedikált online magazin, így még nincs előttünk kitaposott ösvény. Az adásban arról is szót ejtünk, hogy mindezt belülről hogyan éljük meg, és persze arról is, hogy mit gondolunk: mitől lesz hiteles egy zöld újságíró!

Amikor a fenntarthatóság szóba kerül, legtöbben a környezetvédelemre és a klímaváltozásra asszociálnak, pedig a kérdésnek számos egyéb aspektusa is van. Ilyen például a gazdasági vagy épp a társadalmi fenntarthatóság, melyekben egyaránt komoly szerepet játszik a bankrendszer.

A Holnapután aktuális részében a ma még sokszor megfoghatatlan, titokzatos ESG-ről, a bankok társadalmi felelősségvállalásáról és a gazdaság kizöldítéséről beszélgettünk Bolyán Róberttel, az Unicredit Bank social impact banking vezetőjével.

Az adás során tisztába tesszük, hogy az ESG nem csupán a környezeti fenntarthatóságról vagy épp a megújuló energiaforrásokról szól. Fontos pillér a társadalmi fenntarthatóság is, amely például munkaügyi normákat vagy épp a termékbiztonságot foglalja magában, valamint a vállalatirányítás kérdéskörére fókuszáló láb is, ahol a szempontok között megjelenik például az adóügyek átláthatósága vagy a vezetőségi fizetések mértéke is.

Vendégünk több példa segítségével arra is rávilágít, hogy a pénzintézetek számára egyre fontosabbak az olyan befektetések és projektek, melyek amellett, hogy megtérülnek, az emberek jóllétét is szolgálják. Az ESG-ben a szociális szempontok, például a rászorulók megsegítése vagy épp a munkahelyteremtés is fontos szerepet játszik.

Adásunkban szót ejtünk a paradigmaváltás fontosságáról, amelyből nemcsak a gazdasági szereplők, de a hétköznapi emberek sem maradhatnak ki. Ez persze nem egyszerű feladat, hiszen főként hosszú távon megtérülő dolgokról beszélünk: a jelenben kell lemondanunk valamiről, hogy a jövőben jól járjunk. Ahogy Bolyán Róbert mondja: „nem ehhez vagyunk hozzászokva”.

Az elektromos autók témaköre kezd vallásháborúvá fajulni: az emberek vagy rajonganak érte, vagy gyűlölik a technológiát. A kérdés azonban korántsem fekete vagy fehér. Holnapután című rádióműsorunk aktuális adásában Várkonyi Gábor autós újságíróval utánajárunk, hogy mi fán teremnek az elektromos négykerekűek, van-e létjogosultságuk és legfőképp, hogy milyen jövő várhat rájuk.

Vendégünk szerint az elektromos autózásnak nagyon is van létjogosultsága, és az elmúlt évek változásai nyomán törvényi keretfeltételei is adottak. Fontos viszont megjegyezni, hogy önmagában az elektromos autó nem válasz minden kérdésre. Számos olyan terület van, ahol a hagyományos megoldások még évekig sokkal jobbak lehetnek – hosszabb utakra például még érdemesebb lehet hagyományos üzemanyaggal működő, esetleg hibrid autókkal elindulni. 

Az adásból megtudjuk, hogy mitől lehet zöld az autózás, és azt is, hogy az elektromos autó önmagában nem egyenlő a fenntartható közlekedéssel. Szakértőnktől megtudjuk, hogy az autóipar nagyon megváltozott az elmúlt évtizedekben. Így például a tartósság ma már csak sokadlagos szempont. Az átalakulás jelenleg is tart, a gyártók a közlejövőben már autókat, hanem mobilitási megoldásokat árulhatnak majd, de hogy ez pontosan hogy néz majd ki, az ma még nem egyértelmű. 

Az adásban szót ejtünk a tisztán elektromos autók mellett, a zéró emisszió felé vezető út fontos lépcsőfokát jelentő hibridekről is, a jövőről szólva pedig azt is megtudjuk, hogy az egyéni autóhasználat, elsősorban urbánus környezetben egyre drágább lehet a jövőben. 

A Holnapután legújabb adásában egy aktuális eseménnyel, az ENSZ 2024-es klímavédelmi konferenciájával foglalkoztunk, mely a november 19-én rögzített felvétel pillanatában még javában zajlott Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. A november 11. és 22. között tartott, röviden csak COP29-nek nevezett globális szintű eseményről, pontosabban annak a felvétel idején aktuális helyzetéről, valamint személyes tapasztalatairól Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ közgyűlésének volt elnöke mesélt nekünk, aki mindemellett a COP29 nemzetközi tanácsadó testületének is tagja volt.

A nagyüzemi mezőgazdaság főszerepet játszik az emberiség élelmezésében, korlátai azonban egyre világosabbak. Módszerei nyomán évtizedeken belül elfogyhat a termőföld bolygónkon, miközben a biodiverzitás is pusztító csapásokat szenvedhet el. 

Szerencsére létezik alternatíva. Itthon is egyre népszerűbb és elterjedtebb az ökológai mezőgazdaság, mely műtrágyák, veszélyes vegyszerek és génmódosított növények helyett természetes megoldásokkal törekszik arra, hogy ne csak az emberek ellátása, de az élővilág megőrzése is biztosítva legyen. Magyarországon a több mint 10 éve indult Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) az átalakulás egyik motorja, akik jövőre induló projektjükkel a kiskertet művelőknek is új ismereteket kívánnak nyújtani.

A Greendex podcastjának aktuális adásában Drexler Dórával, az ÖMKi ügyvezetőjével beszélgetünk új projektjük kapcsán. Ennek apropóját a dm drogérialánc Giving Friday nevű akciója adja, melynek keretében a november 25-i forgalmuk 5%-át jótékony célokra ajánlja fel – többek közt épp az ÖMKi-nek. 

Az adásban többek között szót ejtünk a vegyszermentes élelmiszerek fogyasztásának fontosságáról, a természetközeli megoldások hasznáról és arról is, hogy mi az a citizen science és hogyan lehet benne részt venni.

A Greendex gyakran foglalkozik az ökológiai mezőgazdaság, a városi kertészkedés vagy épp a permakultúra témáival. Ha érdekel a téma, Holnapután című rádióműsorunk korábbi adásaiból további érdekességeket és otthon is hasznosítható praktikákat tudhatsz meg – ezeket megtalálod a Greendex podcast-csatornáján!

A háztartási naperőművek piaca idén lőtt ki igazán, az ipari termelőknél viszont már 2018 táján elindult boom. Jelenleg a teljes hazai napelemes kapacitás valahol 4 gigawatt környékén lehet. Ez összesen több mint a duplája a Paksi Atomerőmű elméleti teljesítményének; ebből is látni, hogy a téma igencsak aktuális és fontos. A Holnapután vasárnapi adásában Gyepes Balázzsal, a napelemparkok építésével foglalkozó STS Group ügyvezetőjével beszélgetünk.  

Kilőttek a napelemek itthon
A napelemek terjedésének motorját a technológia fejlődésével párhuzamosan egyre csökkenő bekerülési költségek jelentették, így Gyepes Balázs szerint legkésőbb 2016-tól már egyre inkább megtérülő befektetésnek számított a naperőművek telepítése. Ennek megfelelően gombamód szaporodtak az erőművek, ipari és háztartási méretben egyaránt. 

Utóbbiak esetében azonban nagy törést jelenthet az október 31-én hatályba lépett rendelet, melynek keretében a hálózatba történő visszatáplálási lehetőségét „ideiglenesen” felfüggesztik. Hogy mi jön ezután azt még nem tudni, de ahogy Gyepes Balázs mondja, bőven van még potenciál itthon a  naperőművekben. Terjedésük fontos korlátját jelenleg a villamoshálózat jelenti. 

Milyen jövő vár a napelemre?
Gyepes szerint a technológia jövőjét már nem is feltétlenül annak fejlődése fogja meghatározni, sokkal inkább az azt körülvevő infrastruktúra. A megújulók nagy problémája ugyanis még mindig az, hogy a kiegyensúlyozatlan termelés hézagait nem tudjuk kezelni. Az energiatárolásban így komoly potenciál lehet, de a meglévő technológiák egy része még gyerekcipőben jár, a meglévők pedig nem feltétlenül alkalmasak hosszútávú energiatárolási célokra.

Az adásban szót ejtünk az energiaközösségekről, a technológia jelenlegi korlátairól és arról, miért lehetett szükség a háztartási méretű erőművek támogatásának felfüggesztésére.

Az elmúlt években és főként a pandémia idején egyre felkapottabbá vált a városi kertészkedés. Hirtelen kizöldültek a balkonok, cserepek kerültek a párkányokra, és rengetegen kezdtek el foglalkozni a témával.

A Holnapután aktuális adásában mi is a városi kertészkedéssel foglalkozunk: megnézzük mit és hogyan érdemes ültetni, miért fontos, hogy a természetet és annak sokszínűségét minél közelebb hozzuk magunkhoz, és milyen elvek mentén érdemes belevágni.

Vendégünk, Lőrinczi István permakultúrás tervező már évtizedek óta kertészkedik, néhány éve pedig a permakultúra tervezési elvei szerint mélyült el a témában. Nem sokkal később létrehozta a Perma Gang Projectet, melynek keretében egy ferencvárosi körfolyosós bérház emeletén alkotta meg több mint 80-féle növényből álló kertjét. Erről, illetve a városi kertészkedés fortélyairól korábban is beszélgettünk már vele: két részes gyorstalpalónkat itt és itt olvashatjátok.

Az adásban szót ejtünk majd a komposztálásról, a diverzitás fontosságáról, a permakultúrás gondolkodásról, a kezdőknek is alkalmas növényekről és még sok minden másról! Tartsatok velünk!

A szélerőműveket itthon számos félreértés és tévhit övezi. Részben ezért, részben pedig a jogszabályi keretek szűkössége miatt idehaza nem tudott elterjedni a technológia, mely egyébként a fejlett országok zömében a leggyorsabban bővülő villamosenergia-termelési ágazatnak számít. A kérdések tisztázására Munkácsy Bélát, az ELTE TTK oktatóját láttuk vendégül Holnapután című rádióadásunkban.

Magyarországon 1-2%-ra tehető a szélenergia részaránya a villamosenergia-termelésben. Ezzel az EU-ban a sereghajtók közé tartozunk. Ugyanakkor az elmúlt években örvendetesen gyorsan nőtt a hazai napelemes termelés, épp ezért nehezen érthető, hogy a szélenergiával miért nem történt hasonlóképp.

Az adásban beszélünk a jelenleg még működő hazai szélerőművekről, a technológia jelenlegi állásáról, és többek között az elhíresült nyár eleji Gelencsér András interjú azon állításáról, miszerint a szélerőművek a fosszilis energia szobrai. A beszélgetés során választ kapunk arra, hogy milyen potenciál rejlik itthon a szélerőművekben, és az is kiderül, hogy a szélkerekeket övező elképzelések jelentős része valójában tévhit.

Márkuly István permakultúrás szakember a világ számos országában vesz részt permakultúrás projektekben. Elsősorban a száraz területek, az évi 100 mm alatti csapadékkal rendelkező régiókban aktív, de itthon is számos projektben vesz részt. A Holnapután aktuális adásában elsősorban ezekről kérdeztük a szakértőt, illetve folytattuk ott, ahol az előző permakultúráról szóló adásunkban abbahagytuk.

Korábbi adásunkban tisztába tettük, hogy mit is jelent a permakultúra: egy tervezési tudomány, melynek célja az emberiség fenntartható létezésének megteremtése. Metódusa közvetlenül kapcsolódik a természetes rendszerekhez, azokkal együtt és nem azokkal szemben dolgozik. 

A mintázatok felismerése és használata a permakultúrás tervezés egyik alapja. Egy ilyen mintázaton keresztül mutatja be a szakértő, hogyan is kellene gondolkoznunk saját magunkról, a munkánkról vagy épp a minket körülvevő emberekről:

„A fák folyamatosan visszafordítják erőforrásaikat abba a rendszerbe, ahonnan kinőttek. Leveleket növesztenek, melyek lehullanak, ebből új talaj képződik mely más növényeknek adhat erőt, vagy épp ugyanazon fák lehetnek még erősebbek tőle.”

Az adásban beszélünk arról is, hogy mit lehet tenni az ökológiai összeomlás ellen, hogyan lehet sivatagosodó térségekben megtanítani a helyieknek, hogy tudják újra élhetővé tenni szülőföldjüket. Az idei aszály nyomán az is szóba kerül, hogy itthon milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, és hogy milyen megoldási lehetőségeink vannak a jövőre nézve. 

Az idei aszály tanulsága, hogy nem csak a termőföldek és a kiskertek száradhatnak ki, de bizony az erdők is komoly veszélybe kerülhetnek. Ráadásul a begyűrűző energiaválság is nehéz helyzetbe hozhatja a fákat, melyek itthon is a figyelem középpontjába kerültek idén. Ezen problémák és kihívások kapcsán beszélgettünk a Holnapután aktuális adásában Aszalós Réka erdőökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával.

Vendégünk szerint az idei aszályhoz hasonlóra emberemlékezet óta nem volt példa, viszont egy-egy ilyen stresszt a fák át tudnak vészelni. De hogy mi történik akkor, ha egymás után több ilyen aszályos év jön, azt még nehéz megmondani – a kilátások mindenesetre nem túl fényesek. Megoldási lehetőségeink azért vannak, és azon túl, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk a klímaváltozás ellen, számos egyéb módszerrel is tehetünk az erdeink túléléséért. 

A hazai erdők mellett kitekintünk a globális helyzetre is. Beszélünk a Föld tüdejeként emlegetett amazonasi esőerdő állapotáról, mely sajnos egyre válságosabb. Ez nagy probléma, hiszen nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan egy úgynevezett átfordulási pont következik be, ami után az erdő már több szenet szabadít majd fel, mint amennyit elraktároz. Szakértőnk szerint ezen a ponton nem az lesz a kérdés, hogy 1,5 vagy 2 Celsius-fokos lesz a melegedés, hanem az, hogy túlélhet-e az emberiség.

Végül beszélünk biztató dolgokról is. A kutató elmondja, hogyan látja a környezetvédelem ügyét, milyen előrelépéseket tapasztal itthon és a világban egyaránt.

A permakultúra nem csupán kertészkedés, hanem egy komplex tervezési rendszer, amit akár a mindennapok kihívásai során is alkalmazhatunk. Vendégünk, Márkuly István nagyjából 20 éve, a kétezres évek elején találkozott először a módszerrel, mely lépésről lépésre ráirányította a figyelmét a fenntarthatóság személyes, illetve globális aspektusaira is. 

Ez a fajta látásmód sokat segíthet abban, hogy fenntarthatóbban éljünk. Ahogy vendégünk mondja, amikor az ember megérti a természetes rendszerek működését és a rendszerben a saját helyét és hatásait, az megtanítja arra is, hogyan álljon a környezethez vagy épp az emberi közösségekhez.

Mit jelent a permakultúra?

Ahogy Márkuly István mondja a permakultúra egy tervezési tudomány, melynek célja az emberiség fenntartható létezésének megteremtése, metódusa pedig közvetlenül kapcsolódik a természetes rendszerekhez, azokkal együtt dolgozik – ahelyett hogy szembe menne velük.

Az életfilozófiaként is értelmezhető permakultúra arra is megtanít, hogy az élővilág minden elemét tisztelni kell, függetlenül attól, hogy emberről, állatról, növényről vagy épp a talajban élő mikrobákról beszélünk. Ezen felül eszköztára segít meghatározni, hogy melyek a valós szükségleteink és milyen irányba érdemes elindulnunk, ha ezeket ki akarjuk elégíteni.

Hol lehet megismerkedni közelebbről a permakultúrával?

Márkuly István bő 10 éve maga is tanítja a módszert, az Életfa Permakultúra kezdeményezés keretében pedig már Magyarországon is több száz emberrel ismertette meg a fenntartható életmód alapvető összetevőit. Mint mondja, a képzés egyik erőssége, hogy közösséget formál, melynek résztvevői megtanulják, hogyan segíthetik egymást és persze azt is, hogy miként ismerjék fel, és osszák meg egymással saját szükségleteiket. A tanfolyamok kora tavasszal indulnak, és végigkövetik a vegetációs ciklust egészen a nyár végéig, amikor egy 7-10 napos tábor keretében együtt „learatják” a termést, és közösen gyakorlatba öntik a tanultakat.

Vajon milyen hatással van a szmog az egészségünkre? Adásunk vendége Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megdöbbentő tényeket oszt meg velünk ezt illetően. Csak Magyarországon évente egy millió ember szenved valamilyen megbetegedésben a légszennyezés következtében, és még a számos tényező figyelembe vétele nélkül készült statisztikák is azt mutatják, hogy évi 13 ezer ember halála köthető közvetlenül a szmoghoz.

A szakértő szerint igencsak égető problémákkal nézünk szembe, melyek részben az el nem végzet fejlesztések, részben az energiahordozók árának jelentős emelkedéséből fakad. Mint mondja, az otthonok szigetelése az elmúlt évtizedekben nem volt a prioritási lista elején, pedig az Európai Unió komoly összegekkel támogatja az ilyen irányú programokat. Ezek a beruházások egyébként a leginkább rászorulók esetében létfontosságúak, ugyanis a téli légszennyezés zöme a (nem megfelelő) fűtésből ered. Épp a legszegényebbek azok, akik a legjobban szennyezik a levegőt, mert ők sokszor kényszerülnek arra, hogy olyan anyagokkal fűtsenek, melyek nem éppen erre valók. A szociális tűzifa-támogatás valamennyit talán javít a helyzeten, de valódi, a teljes fűtési szezonra érvényes megoldást nem jelent.

A Levegő Munkacsoport egy korábbi kutatásából ráadásul az derült ki, hogy minden harmadik ember legalább időnként éget hulladékot. Közülük viszont csak 15% az, aki az otthona befűtése miatt éget, a többiek jellemzően a kerti zöldhulladéktól szabadulnak meg ilyen módon. Ebből egyértelműen következik: a maradék 85% hulladékégetése elkerülhető lenne.

A tél folyamán a légszennyezés 80-85%-a származik a lakossági fűtésből. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ennek egy része hulladékégetésből származik akkor az még tovább súlyosbítja a helyzetet. Az Eurostat adatai szerint évi 13 ezer ember hal meg Magyarországon a légszennyezés következtében, ők viszont nem vizsgálják azt, hogy milyen összetételű a szálló por, csupán annak mennyiségét. Épp ezért szükségszerűen téves lehet a fenti adat, hiszen a szemétégetésből származó részecskék erősen toxikusak is.

Az eddig keveset kutatott nanoméretű, ultrafinom részecskék, melyek kizárólag az emberi tevékenységből fakadóan kerülnek a levegőbe, annyira kicsik, hogy a véráramba is képesek bekerülni, így pedig eljutnak az összes létfontosságú szervünkhöz. Ide köthető szomorú érdekesség, hogy a légszennyezéshez köthető halálesetek felénél nem tüdőbetegség, hanem szívbetegség húzódik meg a háttérben. Ezen felül a légszennyezéshez köthetőek olyan egészségügyi problémák is, mint az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebb tényezővé váló asztma, vagy épp a pollenallergia.

De mégis mit tehetünk a tiszta levegőért és az egészségünkért? A szakértő szerint egyénileg is megpróbálhatunk védekezni a légszennyezés hatásai ellen. Érdemes például elkerülni a forgalmas utakat, használhatunk akár maszkokat is. A valódi változást viszont a fent említett fűtéssel összefüggő korszerűsítések jelenthetik, valamint – főképp a városokban – az autóforgalom jelentős csökkentése. Ahogy Szegő Judit elmondja, Budapesten átlagban az emberek harmadának, negyedének van autója, a fenntartható módon közlekedő többség mégis kénytelen szívni az általuk szennyezett levegőt, és eltűrni, hogy a közterületek jelentős részét elfoglalják. A parkolóhelyek egy részén például fák is lehetnének.

Ahogy az elhangzik, a Levegő Munkacsoport egy tanácsadó irodát is üzemeltet, ahova mindenféle légszennyezéssel kapcsolatos problémákkal lehet fordulni.

Hogyan lesz egy nagyváros 21. századi értelemben is modern és élhető? Sok egyéb mellett rengeteg zöldfelületre, árnyas fákra, gyalogos- és kerékpárosbarát környezetre van ehhez szükség. Ezeket megteremteni azonban nem is annyira egyszerű, hiszen megvalósításukhoz a lakosság részéről is szükség van kompromisszumokra, a változások hatása pedig valószínűleg csak hosszabb idő után érezhető. Ráadásul a klímaváltozás is itt van a nyakunkon, tovább nehezítve a szakemberek dolgát. Adásunk vendége, Bardóczi Sándor Budapest főtájépítészeként első kézből tud beszámolni a kihívásokról.

Azokat a társadalmi vitákat, melyek egy modern városi környezet kialakításának velejárói, tőlünk nyugatabbra már jóval korábban lefolytatták. Fontos kérdés viszont, hogy azokat a zsákutcákat, melyekbe az első újítók még besétáltak, itthon el tudjuk-e kerülni, lehetséges-e csak a jó gyakorlatok meghonosítása. Ahogy Bardóczi Sándor mondja, attól nem kell tartanunk, hogy a fejlődést övező viták és konfliktusok egyedi, magyar jelenségek. Ott, ahol az új szemléletű intézkedéseket már korábban bevezették, szintén heves viták kísérték ezeket. Azonban amint világossá vált, hogy ezek jó dolgok, az ellentétek is elsimultak.

Ezzel együtt a városi problémák globális jelenségnek számítanak, és világszerte hasonlóak a kihívások. A különbség csupán ezek kezelésének aktuális fázisában van. Párizsban például a 2000-es évek elején került középpontba a kerékpározás és a tiszta levegő témaköre, melynek nyomán előbb ideiglenesen, majd véglegesen lezártak rakpartszakaszokat. Ezek némelyike mára valódi városi parkká alakult. Ehhez azonban 20 év kellett. Nálunk még gyerekcipőben jár az autóforgalom visszaszorítása, de máris remek megoldások születtek. Azt azonban nem lehet elvárni, hogy a változások egyik napról a másikra következzenek be.

Azért szerencsére vannak olyan rövidtávú sikerek, melyekről már most be lehet számolni. A méhlegelők miatt elhíresült Vadvirágos Budapest programnak például már az első évében olyan vadvirágok jelentek meg néhány helyen, melyekre még a szakemberek sem számítottak.

Fontos persze az is, hogy nem szabad kritikátlanul átvenni a máshol már működő megoldásokat. Azt is meg kell vizsgálni, melyek adaptálhatók, melyek azok melyek akár már a régiónk más városaiban is jól működnek és ezekkel érdemes próbálkozni. Ilyen lehet a bécsi Swammstadt, azaz a szivacsváros modellje is, mely az osztrák főváros városfejlesztésének jelenleg az egyik legfontosabb fókusza. Lényege, hogy a lehulló csapadékot nem elvezetik, hanem helyben hasznosítják, a növényzet, a talaj elnyeli és raktározza. Ez a módszer a jövőben Budapesten is enyhítheti a klímaváltozás hatásait, mérsékelni a városi hőszigethatást.

Vendégünk mesél a természetvédelemhez kapcsolódó kihívásokról és arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a fővárosban jelenleg egy főre jutó 6 négyzetméternyi közparkot az évtized végére 7-re tornázzák fel. Ez 226 hektárnyi új közparkot jelentene. Összehasonlításképp a Városliget területe nem éri el a 100 hektárt. Eközben olyan praktikákkal teszik ellenállóbbá és egészségesebbé a már meglévő zöldfelületeket, mint például a talajtakarás vagy épp az innovatív faültetési technikák.

Persze mindez nem könnyű feladat, mert a klímaváltozás miatt egyre kevesebb fafaj lesz alkalmas városi fának. A megszaporodó vagy épp újonnan megjelenő kártevők, a fokozott nyári hőség és az év jelentős részében jellemző szárazság sem segíti a növényeket. Az új telepítéseknél már nem jelennek meg olyan ikonikusnak számító fajok, mint például a platán, a vadgesztenye, vagy épp a 2000-es években még slágernövénynek számító kőris.

Az adásban beszélünk még azokról a további kihívásokról, melyekkel egy világvárosnak szembe kell néznie, és arra is kitérünk, hogy mi vár Budapestre a következő évtizedekben. 

Aktuális adásunk vendége Rácz Lajos, a Szegedi Tudományegyetem professzora, környezet- és klímatörténész. A tudományterület viszonylag újnak mondható, csak a 20. század 70-es éveiben jött létre. Történettudományként elsősorban a múlttal foglalkozik, ám megállapításai és a régi tudások újra felfedezése a jövőre vonatkozólag is értékes tudást hordoznak.

A modernizációt megelőzően az emberek túlnyomó többsége benne élet a természeti környezetben, így az, hogy mi történt a környezetben, alapvetően meghatározta az életlehetőségeket. A különféle történeti feljegyzések összevetésével viszonylag pontos képet kaphatunk a központilag vezetett statisztikákat megelőző korokból. Ezek segítségével a kutatók olyan éghajlati eseményeket tudnak rekonstruálni, melyek a történelmi eseményekre is jelentős hatással voltak. Ilyen például a „kis jégkorszak” időszaka a 13-19. század között, mely igen jelentős lehűlést hozott a kontinensen. Ennek például olyan következményei voltak, mint az alpesi gleccserek jelentős növekedése. 

Az embernek van egy kettős természete; egyfelől kultúrahordozó, másfelől viszont egy állat, a szó biológiai értelmében. Ennek megfelelően ugyanazokkal a szükségletekkel, igényekkel és korlátokkal rendelkezünk, mint minden más létező. – mondja Rácz Lajos

A jégkorszakok egy fontos indikátora, hogy a sarkokon eljegesedés figyelhető meg. A földtörténet nagy részében a sarkokat nem borította jégtakaró, ez inkább a jégkorszakok idején volt jellemző, így bizonyos tekintetben azt mondhatjuk, jelenleg is egy jégkorszakban élünk. 

Ahogy Rácz Lajos elmondja, a klímatörténésznek nem feladata a jövőre vonatkozó jóslatok gyártása, azonban egy más, hosszútávú perspektívát adhat azzal, hogy bepillantást nyújt a múltba. Ez egyben a jövőbeni adaptációt is segítheti, hiszen felvillantja azokat a megoldásokat, amelyek segítségével a régebbi korok emberei meg tudtak küzdeni a természet viszontagságaival. Számos ilyen tudást a modern világban is tudunk alkalmazni, például az építészetben, vagy épp a mezőgazdaságban. 

Idáig az emberiség története az a sikeres alkalmazkodások története. – fogalmaz optimistán a szegedi professzor

Ugyanígy számos tanulságos példát is kaphatunk a múltból abban a tekintetben, hogy mi várhat egy káoszba forduló civilizációra. Ilyen például a maják igen fejlett civilizációjának esete, amely végül nem tudott megbirkózni a változó éghajlat miatt lecsökkent csapadékmennyiség okozta kihívásokkal és polgárháborúba süllyedt, majd szinte nyomtalanul eltűnt.

Vannak azonban pozitív példák is, még csak túlságosan messzire sem kell mennünk érte. A 14. században, amikor Európa éppen kilépni készült a globális színpadra, megérkezett a kis jégkorszak, ez pedig jelentős csökkenést eredményezett a mezőgazdasági termelésben. Ha ez nem lett volna elég, megérkezett a fekete halál néven is ismert pestis a kontinensre. Néhány évtized leforgása alatt Európában minden harmadik ember meghalt. Itt akár vége is lehetne a történetnek, azonban a kontinens országaiban olyan jellegű politikai, társadalmi és gazdasági változások indultak, melyek kihúzták Európát a gödörből és megalapozták azt a prosperitást, ami a következő évszázadokra a világ vezető hatalmi centrumává tették a régiót. 

Az éghajlatváltozással foglalkozó szakemberek régóta hangoztatják, hogy az egyik legfontosabb teendőnk a kibocsátás drasztikus csökkentése mellett a megváltozó körülményekhez való alkalmazkodás . Rácz Lajos egy amerikai kollégáját idézi, aki szerint két nagy alkalmazkodási stratégia van: a patkány- és a cápastratégia. Jelenleg a nyugati világ egyértelműen az utóbbi szerint működik, ám nem biztos, hogy ez a leginkább célravezető. Hogy miért, azt a Holnapután friss adásában megtudhatod!

A Holnapután legújabb adásában a klímaválság, valamint a fenntarthatóság nehézségeire megoldásokat kínáló vállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetésekről beszélgettünk. Vendégünk Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap befektetési igazgatója volt, aki már több mint egy évtizede foglalkozik kockázati tőkebefektetésekkel. Miután kitekintettünk arra, hogy milyen finanszírozási formák érhetők el a vállalkozások számára, megnéztük, hogy az alapítók milyen módon indíthatják el a forráskeresést, és mit szükséges tenniük azért, hogy meggyőzzék a befektetőket arról, hogy megéri őket támogatni. Emellett rávilágítottunk a kockázati tőkebefektetés és az egyéb pénzszerzési lehetőségek főbb különbségeire, majd a kockázati tőkepiac múltjában, jelenében és jövőjében merültünk el.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy kezdenek beigazolódni az éghajlati modellek jóslatai. Az emelkedő nyári hőmérséklet, a csökkenő illetve kiszámíthatatlan csapadék és hosszú szárazság szinte sosem látott kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, nem csak itthon, hanem az egész világon. Az adásban azt próbáljuk kideríteni Szépkuthy Katalinnal, az Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársával, hogy milyen kihívások várnak ránk és milyen megoldási lehetőségeink vannak, úgy a mezőgazdasági termelésben, mint otthon a kiskertekben.

A kihívásokra számos válasz létezik, de az egyik legfontosabb az ökológiai szemléletű mezőgazdaság előtérbe kerülése. Az ÖMKi küldetése ezzel éppen egybe vág. Az ökológiai mezőgazdaságról korábban többször is írtunk. Módszerei között olyan egyszerű megoldások is található, mint az mezővédő erdősávok vagy a méhlegelők alkalmazása, vagy épp az itthon is egyre inkább megkerülhetetlen talajtakarás.

A mezőgazdaságnak újra a természet részévé kell válnia, és minél inkább el kell mozdulni a sokszor környezetkárosító, nem fenntartható kemikáliák és műtrágyák, vagy épp az esőztető öntözés irányából az okosabb, a természettel jobban harmóniában lévő módszerek irányába. Ahogy vendégünk kifejti, ezen felül a természetes élőhelyek kiterjesztésére és megvédésére is szükség van.

Az ideihez hasonló aszályos évekkel úgy tudunk megküzdeni, ha a kertekben és a szántóföldeken egyaránt, egy más szemléletű talajművelést kezdünk alkalmazni. A kiskertekben például a zöldkomposzttal történő talajjavítás illetve takarás nem csak a szebb növényeket garantálja, de a talajban lévő nedvességet is megóvja, így sokkal ritkábban kell majd locsolnunk. Ugyanilyen fontos, hogy soha ne hagyjunk fedetlenül talajfelületet: mindig ültessünk bele valamilyen növényt.

Az adásban számos más praktika és szempont hangzik még el, melyek azért is különösen fontosak, mert ahogy Szépkuthy Katalin mondja, Magyarország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. Ennek fő oka hazánk fekvése, a medence jelleg. A várhatóan fokozódó szélsőségekre minél előbb fel kell készülnünk, a legnagyobb kihívás pedig talán épp a mezőgazdaság előtt áll.

A Holnapután aktuális adásában a szennyvízről beszélgetünk. Bár a téma igen fontos, a víz útját általában csak addig ismerjük, amíg az megérkezik a csapból vagy a zuhanyrózsából. A lefolyó utáni történések megismerésében Barabás Győző, a Fővárosi Csatornázási Művek környezetgazdálkodási igazgatója illetve a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep korábbi vezetője segít nekünk.

Az adásban kiderül, hogy a lakosságnak komoly felelőssége van abban, hogy a csatornahálózat megfelelően működjön. Sajnos sokan olyan tárgyakat is a csatornába helyeznek, melyek nem oda valók: a tisztítást végző búvárok gyakran veszélyes hulladékot, sőt néha akár aszfalttömböket halásznak ki a hálózatból. A legrettegettebb ellenség az úgynevezett zsírszörny, mely például a szintén nem a csatornába való nedves törlőkendőkből áll össze és óriási dugulásokat képes okozni.

Nem köztudott, de a csatornahálózatba nem csak a lefolyón távozó, de a csapadékvíz is bekerül. Bár ezzel lehet tervezni, de sajnos az időjárási sajátosságok változása, a monszunszerű esőzések néha erősen megterhelik a hálózatot. Ahogy azt Barabás Győző mondja, ez jelentős problémát jelent, azonban már dolgoznak a megoldáson. Néhány éven belül Budapest lehet az első európai város, ahol a vízgyűjtő területen lehulló csapadék is tisztításra kerülhet.

Az innovációt tekintve egyébként is élen jár a Fővárosi Csatornázási Művek: ahogy vendégünk mondja, „minden ami új, korszerű és gazdaságos azt megszoktuk csinálni”. A szennyvízre nyersanyagként tekintenek, kezelése során például nagy mennyiségű játszótéri minőségű homokot, vagy épp a szennyvíztisztító telepek áramszükségletének nagy részét fedező biogázt állítanak elő. Szintén kuriózum ma még a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen létrehozott gyökérzónás rendszer is, ahol egy üvegházban trópusi növények gyökérzete tisztítja természetes módon a szennyvizet.

Manapság szinte minden napra jut valamilyen – a klímaváltozással összefüggésbe hozható – természeti katasztrófa. Még rosszabb, hogy már nem csak távoli országok problémáival szembesülünk, de saját bőrünkön is érezhetjük a változásokat: elég csak a hőhullámokra és a régiónkat is sújtó aszályra gondolnunk. Ilyen helyzetben pedig a környezetért aggódó emberek úgy érezhetik, nem elég mindaz az erőfeszítés, amit a hétköznapokban tesznek a klímaváltozást erősítő hatások leküzdésére.

Aktuális adásunkban a klímaszorongásról beszélgetünk. Bár a fogalom meglehetősen új, máris tömegeket érinthet. A kérdés kibontásában Csizmadia Máté, agrármérnöki végzettséggel is rendelkező (klíma)pszichológus, a Zöld Pszichológia blog szerzője segít.

A Greendex a hitvallása szerint a klímacselekvés motorja, nem pedig a klímaszorongás gerjesztője kíván lenni. De vajon az utóbbi feltétlenül negatív dolog?

Ahogy az adásban megemlítjük, a klímaszorongás nem kizárólag bénító hatású lehet, akár cselekvésre is ösztönözhet. Ehhez persze arra is szükség van, hogy tisztában legyünk azzal, hogy egyes cselekedeteink milyen hatást válthatnak ki. Vendégünk szerint azt is fontos lehet átgondolni, hogy miből fakad a boldogság, és mi az, ami csak pillanatnyi örömöt okoz. A túlfogyasztás mögött legtöbbször olyan vágyak állnak, melyeket a fogyasztással valójában nem vagy csak rövid időre tudunk kielégíteni.

Az adásban szóba kerül még az „aggódás véges készlete” és a Greta Thunberg-jelenség, de beszélünk arról is, hogy milyen lehetőségeink vannak a mindennapokban arra, hogy tudatosabban és fenntarthatóan éljünk, és az ilyen irányú erőfeszítéseinket értékelni is tudjuk.