Explorez tous les épisodes du podcast Geo-Trendek

A Geo-Trendek legújabb adásában a szűk két hét múlva esedékes amerikai elnökválasztás jelöltjeinek gazdasági programja került terítékre. A republikánus és demokrata aspiránsok gazdasági célkitűzései nagy mértékben azonosak; árszínvonal csökkentése, lakhatás könnyítése, ipari gyártókapacitások védelme. Azonban ezen célok eléréséhez más eszközöket alkalmaznának, Harris a közvetlen állami támogatásokat, míg Trump az adókedvezmények és büntetővámok bevezetését szorgalmazza. Az amerikai gazdaság helyzetéről, a két jelölt elképzeléseiről és a választás különböző kimenetelének Európára és Magyarországra gyakorolt hatásairól beszélgetett Horváth Sebestyén junior elemző Varga Mónika műsorvezetővel.

Az indo-csendes-óceáni térség geopolitikai jelentősége egyre nő. Itt található a Dél-kínai-tenger, aminek hovatartozása vita tárgyát képezi Kína és a többi partmenti ország között, és ahol egyre gyakoribbak az összetűzések Kína és a Fülöp-szigetek között. A térség része a csendes-óceáni szigetvilág is, amely katonai, gazdasági és diplomáciai okokból is fontos Kína, Ausztrália és az Egyesült Államok számára. Miként jelenik meg itt a Kína és az USA, illetve Ausztrália közötti versengés és mit gondolnak erről az érintett szigetországok? Milyen nyugati együttműködési formációk jöttek létre Kína feltartóztatására? És mi köze van Azerbajdzsánnak az egyik csendes-óceáni francia tengerentúli terület, Új-Kaledónia függetlenségpárti mozgalmához? Többek között ezeket a kérdéseket vitatja meg Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője és Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Heves áremelkedéssel reagáltak az olajpiacok, miután az olajtermelésben fontos Irán már közvetlenül is bekapcsolódott a közel-keleti harcokba. Mit eredményezhetnek az izraeli válaszlépések a világ benzinķútjain, helyettesíthető-e az iráni olaj? Végül: nemcsak a globális politika, de az enegiaipar is lélegzetvisszafojtva várja az amerikai választások eredményét. Mi vár Európa energiahelyzetére november után? Tatár Mihály elemzése.

Több országban és vállalatnál a négynapos munkahét kapcsán folytatnak hosszabb-rövidebb tesztidőszakokat, míg akad példa a hatnapos munkahétre is, Az EU-n belül elsőként Görögországban hoztak ehhez kapcsolódó intézkedést. Bár a négynapos munkahét nem minden vállalatnak és munkakörnek felel meg, a kutatások bizonyítják, hogy előnyös a munkavállalók jólétére, a kiégés csökkentésére és ezáltal a termelékenység növelésére. A rövidebb és a hosszabb munkahét előnyeiről, hátrányairól, a háttérben meghúzódó társadalmi-gazdasági folyamatokról és a munkaidő jövőjéről beszélgetett a Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezető-riportere.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az EU is védővámot vezetett be idén a kínai elektromos autókkal szemben. Az ázsiai ország olcsó e-autói az utóbbi években ellepték az unió piacát, versenyhátrányt okozva ezzel az európai autógyártóknak. A büntetővámra Kína üzenet értékű jelzéssel válaszolt, a szaporodó protekcionista intézkedések egy globális kereskedelmi háború kibontakozásához vezethetnek. Az e-autók ágazatát egyéb problémák is sújtják, forráshiány miatt Olaszország, Franciaország, Kína és Németország is kivezette az elektromos autók vásárlási támogatását. Berlin lépése különösen káros hazánk számára, hiszen a gépjármű exportunk negyede, alkatrész kivitelünknek pedig 40 százaléka kapcsolódik a legnagyobb gazdaságú uniós államhoz. Az e-autók keresletcsökkenése azonban csak átmeneti, várhatóan 2027-től a belsőégésű motoros autókhoz képest olcsóbbá válnak, így állami szubvenció nélkül is megélénkül irántuk az igény. Ezen témákról beszélgetett Horváth Sebestyén junior elemző és Varga Mónika műsorvezető a Geo-Trendek podcast legújabb adásában.

Ahogy a világban terjednek a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni hivatott zöld technológiák, az előállításukhoz szükséges kritikus fontosságú ásványok iránti igény is nő. Bányászatuk egyre drágább, így sokak szerint a megoldás a tengerek mélyén keresendő, a világ óceánjainak és tengereinek fenekén ugyanis nagy mennyiségben találhatók kritikus ásványok. A formálódó mélytengeri bányászat ezen ásványkincsek kiaknázását célozza, azonban e tevékenység megítélése – noha még el sem kezdődött – rendkívül ellentmondásos. Többek között ennek okairól, a mélytengeri bányászat nemzetközi szabályozásáról, az EU és az uniós tagállamok álláspontjáról, valamint a mélytengeri bányászat lehetséges jövőbeli alakulásáról beszélt Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádió Geo-Trendek című műsorában.

A német gazdaság mélyrepülése töretlenül folytatódik: az ipari termelés mostanra 15 százalékkal, az energiaintenzív ipar 25 százalékkal zsugorodott öt évvel ezelőtti szintjéhez képest. Inflációtól megtisztítva a teljes német gazdasági kibocsátás ugyanott jár, mint öt éve - azaz fél évtizede stagnál. A bizonytalan befektetői, szabályozói környezetben és a versenyképtelen energiaárak hatására gyorsul a vállalatok és a termelés külföldre menekülése, ahogy reagálnak a piaci szereplők a radikális zöld gazdaságpolitika következményeire. Nemrég éppen a Volkswagen, a német ipari erő szimbóluma jelentette be gyárak bezárását. Mi várható a következő hónapokban, években, hogy hat majd mindez Magyarországra? Tatár Mihály elemzése.

India GDP-je maholnap dupla olyan gyorsan növekedhet, mint Kínáé, Narendra Modi indiai miniszterelnök nagyhatalmi ambíciói pedig még ennél is nagyobbak. Mi pörgeti a gazdaságot, ha nem kérnek a kínai befektetésekből és a lakosság hogy részesül a növekményből? Miért sikeresek a külföldön szerencsét próbáló indiaiak? Vlagyimir Putyin orosz elnök elnézi Modinak, hogy egy kisebb ország GDP-jének megfelelő összeggel kevesebb pénzt kap az olajáért? Miért kéreti magát Új-Delhi, amikor Washington Pekinggel szemben számít rá? Illetve podcastünből az is kiderül, hogy Modi miért nem kedveli Kamala Harrist. Tasnádi Zsombor elemez.

Három hete támadta meg Ukrajna Oroszország Kurszki régióját. Az offenzíva alaposan meglepte Moszkvát, nem is tudták feltartóztatni az ukránokat. Hogy pontosan mekkora orosz területet foglalt el az ukrán hadsereg, nem tudni, de folyamatosan nyomulnak előre, és rengeteg orosz katonát is foglyul ejtettek. Mi lehet a támadás célja, és mi a következménye? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője a Geo-Trendek vendége.

2024 nyarán egyszerre születtek bizakodásra okot adó, ugyanakkor kérdőjeleket is felvető adatok a magyar gazdaságban. Reálbérek jelentős mértékben növekedtek, az infláció mérsékelt, a munkaerőpiac feszes. Az ipari termelés azonban visszaesett, a fogyasztás csak nagyon nehezen indul be, a költségvetés pedig csak 2026-ra tud visszatérni a 3 százalékos hiánycélhoz. A Geo-Trendek következő adásában Pásztor Szabolcs azt vizsgálja meg, hogyan érdemes megítélni a gazdaság helyzetét, és mit várhatunk az ezután következő időszakban.

Lélegzetvisszafojtva várja a világ Irán megtorló csapását, miután Izrael Teherában megölte Iszmail Haníjét, a Hamász politikai vezetőjét. A legrosszabbra készülve már amerikai repülőgép-hordozók és atomtengerelattjárók érkeztek a térségbe. Miért érte meg Izraelnek ez a célzott merénylet, amivel a nyílt háborút kockáztatja Iránnal? Meddig tarthat még a gázai pusztítás? László Dávid értékel.

Kilenc hónapja kormányoz Javier Milei, Argentína szabadelvű államférfija. Piacpárti reformjainak köszönhetően egy lélegzetvételnyi időhöz jutott, miközben az ország makroadatai történelmi magasságokba és mélységekbe kerültek. A költségvetés 16 év után többletet produkál, a havi infláció 25,5%-ról 4,6%-ra esett, az éves infláció csökkenő pályán, a jegybank tartalékai elkezdtek növekedni, a tőzsde szárnyal. Ám az óra ketyeg. A megszorítások miatt a gazdasági aktivitás zuhan, a recesszió harmadik világbeli életszínvonalba taszította a lakosság jelentős részét, aminek a türelme egyre fogy. A kifutásban senki sem biztos, ráadásul az elnök elkezdett visszakozó intézkedéseket hozni, ami kihat az egyedülálló dollarizációs tervére is. Utóbbit még soha senki nem csinálta. Vajon Venezuela vagy Vietnám sorsára jut az ország? Tasnádi Zsombor értékelése.

Sok időt, energiát, szellemi erőforrást és fizikai erőfeszítést igényel a háztartás vezetése és a családról való gondoskodás – és legtöbb esetben nem értékeljük eléggé ezt az erőfeszítést. A legutolsó felmérés eredményei szerint a magyar lakosság 10 300 millió óra háztartási munkát végzett a vizsgált 2010-es évben, mely átlagosan egy fő esetében napi 205 percet tett ki. Magyarországon a háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt 2010-ben, mely az akkori GDP 25%-ának felelt meg. A férfiak és a nők eltérő mértékben végeznek láthatatlan háztartási munkát, mely nemzetközi szinten is megmutatkozik. Az OECD felmérése szerint míg a férfiak átlagosan napi 90 perccel több időt töltenek fizetett munkával, addig a nők átlagosan körülbelül napi 2 órával több fizetetlen munkát végeznek – így összességében a nők átlagosan közel fél órával többet dolgoznak egy nap, mint a férfiak. A házimunka alapjait, a háztartási munkával töltött időt és annak pénzbeli értékét járja körbe a Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezető-riportere.

A 2024-es nyári olimpiai játékok felülírhatja, amit az olimpiákról gondolunk. Athén 2004-es kudarca óta egyre többen vélték úgy, hogy az ötkarikás játékok megrendezése nagyobb kockázatot jelent, mint a várható haszon. E tendencia fordult meg a 2024-es párizsi olimpia kapcsán, a pénzügyi fenntarthatósági elvek előtérbe kerülésével. A 2032-es játékokra már 6 pályázó volt. A 2036-os olimpiára eddig hivatalosan 4 pályázat érkezett be, amelyeken felül további 10 város, közöttük Budapest is érdeklődik a szervezési jog elnyerése iránt. Mi lehet a párizsi olimpia titka? Mit jelentene egy budapesti olimpia a magyar gazdaság szempontjából? Németh Viktória elemzése.

A Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területének minősülő Hongkong évtizedek óta a világ egyik kereskedelmi, pénzügyi és üzleti központja. A város 1997-ben került vissza az Egyesült Királyságtól Kínához, amely vállalta, hogy 2047-ig tiszteletben tartja Hongkong autonómiáját és társadalmi-gazdasági berendezkedését. Az utóbbi mintegy tíz év során azonban bebizonyosodott, hogy Kína a város feletti ellenőrzés megszerzésére és a rendszerkritikus hangok elnémítására törekszik. A Geo-Trendek következő adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője beszélget Varga Mónikával, az InfoRádió műsorvezető-riporterével Hongkong jelentőségéről Kína szempontjából, Peking Hongkong autonómiáját és szabadságjogait csorbító intézkedéseiről, valamint ezek jelenlegi és potenciális jövőbeli hatásairól.

Tíz év után először járt magyar miniszterelnök Kijevben. Az ukrán főváros után azonban következett Moszkva, majd Peking, végül pedig Washington. A magyar-ukrán kapcsolatok normalizálásán túl mi lehet a magyar diplomácia fő célkitűzése és lehet-e valódi esély a mediátori szerepre és a háború lezárására? A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte Varga Mónika.

A politikai logika szerint nehezen indokolható lépést hoztak Európa második és harmadik legnagyobb gazdaságú országainak vezetői; annak ellenére, hogy pártjaik jelentősen elutasítottak, előrehozott választást kezdeményezett Rishi Sunak és Emmanuel Macron. Míg az Egyesült Királyságban az elhibázott adócsökkentési csomagra adott pánikszerű piaci reakció okozott népszerűségvesztést, Franciaországban a népszerűtlen nyugdíjreform és a túlzott eladósodás vezetett az európai parlamenti választáson bebizonyosodó legitimitási válság kialakulásához. Előbbi országban 14 év kormányzás után a Munkáspárt veheti át az irányítást, utóbbiban pedig a jobboldali Nemzeti Tömörülés. A Geo-Trendek legújabb adásában az Oeconomus junior elemzője, Horváth Sebestyén áttekintette, hogy mi vezetett a két országban az időközi választásokhoz, milyen kimenetelek várhatóak a voksolásokon, illetve milyen intézkedésekre számíthatunk az új kormányzatoktól a gazdaságpolitika és a külpolitika területein.

Gyakran felmerül, hogy térségünk országait a földrajzi elhelyezkedésen és történelmi mintázatokon túl valami speciális kulturális és értékrendbeli hasonlóság is összeköti. Ennek fényében érdekes számba venni, hogy Közép- és Kelet-Európa országaiban hogyan szavaztak az európa parlamenti választásokon, az eredményeken keresztül az itteni választópolgárok milyen üzenetet küldenek Brüsszelbe és saját fővárosaikba. Ezeken túl arról is szó esik, hogy az erdélyi és felvidéki magyar közösség választásokon elért eredményei vajon miről árulkodhatnak az adott külhoni magyar közösség tekintetében? Szakáli Loránd István elemez.

A Geo-trendekadásában Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a repülőtér visszavásárlására reflektál, és kiemeli, hogy a tulajdonlás tekintetében nincs általános aranyszabály. Abban az esetben azonban, ha stratégiai tervek vannak a légikikötővel, akkor az ún. menedzsmentszerződések, vagy a szolgáltatási szerződések a leghatékonyabbak, melyeknél az állam, vagy a kormányzat a tulajdonos, az üzemeltetést azonban, piaci alapokon működő és komoly referenciákkal rendelkező vállalat végzi. A beszélgetésből kiderül, hogy milyen lehetőségeket kínálhat a visszavásárlás, és milyen fejlesztési irányok valósulhatnak meg.

A Németországban zajló labdarúgó Európa-bajnokság új rekordévet hozhat a német turizmus számára. Számos szektor a forgalom fellendülését várja az eseménytől, a turizmus mellett a vendéglátás és különösen az évek óta gyengélkedő söripar tehet szert többletbevételre. Az igazán jelentős hatás mégsem a játékok okozta közvetlen bevételekből várható a világon a negyedik legnagyobb gazdasága, Németország számára. Sokkal nagyobb hozzáadott értéke lehet a társadalmi hangulat pozitív irányú elmozdulásának. Német szakértők szerint az Európa-bajnokság hatására kialakuló jókedv fontos szerepet játszhat az elmúlt években Németországot jellemző kedvezőtlen gazdasági trendek megfordításában. Németh Viktória elemzése.

Az európai integrációs folyamat keretében 1958-óta készítenek közös költségvetést. Az EU költségvetése széles területet fed le, a tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapoktól kezdve az agrártámogatásokon át a kutatási és oktatási tematikus programokig. Annak ellenére, hogy a tagállamok eltérő befizetései miatt bizonyos országok az unió nettó befizetői, a közös költségvetés minden ország esetében jelentősen hozzájárult a gazdasági fejlődéshez. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének adatai szerint hazánkba a 2004-es csatlakozás és 2022 között 76,7 milliárd euró forrás érkezett, szemben az általunk befizetett 20,5 milliárd euróval. A gazdasági integráció következő lépése az eurózónába való csatlakozás, amely bár számos stabilitást szolgáló előnnyel jár, a pénzpolitikai eszköztárt szűkíti. A Geo-Trendek legújabb adásában Horváth Sebestyén és Sárdi Gergő az uniós költségvetésről, az eurózóna szerepéről és a következő öt éves európai parlamenti ciklus gazdaságpolitikájáról beszélgettek.

A közgazdaságtan több, gyakorlatilag feloldhatatlan hármas dilemmát, azaz trilemmát ismer: ezek közös ismertetőjele, hogy három meghatározó tényezőből csak kettőt tudunk befolyásolni, a harmadik azonnal következménnyé válik. Az EU mostanra egy ilyen hármas dilemmába manőverezte magát: a radikálisan felgyorsított zöldátállás határidői gyorsan közelednek, rendkívüli ráfordításokat követelve a költségvetésektől. Ám ez a példátlan terhelés éppen egyidőbe esik az európai újrafelfegyverkezés igényével, aminek valódi költségdimenzióiról vajmi keveset tud a közvélemény. Mindeközben a tagállamok többségének éppen, hogy fájdalmas kiadáscsökkentésbe kellene fognia ez elmúlt évek masszív túlköltekezései után. Tatár Mihály elemzése.

Az európai uniós klímapolitikák – kiegészülve az egyes tagállami intézkedésekkel – alkalmasnak bizonyultak arra, hogy az ipari termelés fokozása mellett is csökkentsék a közösség által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét az elmúlt húsz évben. A pozitív eredmények dacára azonban úgy fest, az Európai Unió és tagállamai önmagukban képtelenek gátat szabni a globális szén-dioxid-kibocsátások növekedésének; ráadásul a mind határozottabb klímapolitikai szerepvállalás megakasztja az európai ipar jövőbeli fejlődését is. A Geo-trendek következő adásában Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével az európai uniós és hazai klímapolitikák eredményeiről és az EU versenyképességének jövőjéről.

A Szuezi-csatorna, később pedig a Panama-csatorna, majd a vörös-tengeri konfliktus ráirányította a figyelmünket a tengeri szállítás fontosságára a világgazdaságban. Jelenleg az áruk 90%-át tengeri úton szállítják és minden egyes pillanatban legkevesebb 20 millió konténert szállítanak a világ tengerein és óceánjain. A Geo-Trendek műsorában a tengeri szállítás népszerűségének okairól, sérülékenységéről és a világkereskedelemben betöltött szerepéről beszélgetünk

A kínai elnök, Xi Jinping magyarországi látogatása történelmi jelentőségű. A két ország viszonya évszázadokon át meghatározó volt, azonban a közelmúltig alig lehetett intenzív kapcsolatról beszélni, így annak újradefiniálására volt szükség. Ennek eredményeként 2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. 2023-ban a Magyarországra érkező működőtőke beruházások rekordösszegű 13 milliárd eurós értékéből Kína 7,6 milliárddal a legnagyobb befektetővé vált hazánkban.

Észak-Korea hosszú ideje fenyegetést jelent Kelet-Ázsia biztonságára nézve, mivel a kiszámíthatatlan, atomfegyverrel rendelkező phenjani rezsim ellenségként tekint Dél-Koreára, az Egyesült Államokra és Japánra. Az utóbbi egy évben olyan fejlemények következtek be Észak-Korea magatartásában, amelyekből egyes Korea-elemzők azt a következtetést vonják le, hogy az ország valamilyen katonai akcióra, vagy egyenesen háborúra készül. A Geo-Trendek műsorában Csenger Ádám tekinti át ezeket a fejleményeket, továbbá a tágabb geopolitikai kontextust, megvizsgálva többek között az Egyesült Államok, Kína és Oroszország szerepét.

Európa és azon belül Magyarország munkaerőpiaca a világjárványt követően viszonylag rövid idő alatt talpra állt, és ismételten kulcsproblémává vált a munkaerőhiány. Még több nehézséget jelent a munkáltatóknak – és a gazdaság egészének – a szakképzettség- és tehetséghiány. Mindez a zsugorodó munkaerőállományra, demográfiai problémákra, az idősödő társadalomra vezethető vissza. A munkaerőhiányt pedig fokozza egy új trend a világ fejlett országaiban: egyre több az olyan pár, akik tudatosan nem vállalnak gyermeket. A Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével az új évezred demográfiai és munkaerőpiaci kihívásairól.

Április 13-án éjjel Irán nagyszabású támadást indított izraeli katonai célpontok ellen: többszáz drónt, robotrepülőt és ballisztikus rakétát lőttek ki a zsidó állam irányába. Izrael szerint azonban szinte mindegyiket sikerült semlegesíteni. Irán most először indított közvetlen támadást Izrael ellen. Vajon hogyan reagál a zsidó állam? Jön az újabb háború a Közel-Keleten? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a Geo-Trendek vendége.

Miután az elmúlt két évben az Európai Unió több száz orosz ügynököt utasított ki, Oroszország visszatért, és újjáépítette a kémhálózatát és hírszerző tevékenységét a Nyugaton. A Kreml műveletei a politikai ellenfelek megölésétől, katonai információszerzésen át egészen a külföldi választásokba való beavatkozásig terjednek. A kiépített orosz hálózat súlyát és nagyságát mutatja, hogy az elmúlt hónapokban számos európai országban érkeznek az újabb orosz kémek lekapcsolásáról szóló hírek - Lengyelország, Ausztria, Csehország, Bulgária, Németország és mások. A Geo-Trendek adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével Oroszország külföldi befolyásáról és kémtevékenységéről.

Az Északi-sarkvidék már a hidegháború korszakában is különleges helyzetben volt, az Arktikus-óceán – (közbeszédben ismert nevén a Jeges-tenger) – az a térség, amely összekötötte és el is választotta a két szembenálló felet, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. A térség a hidegháború utáni enyhülés egyik éllovasa volt, majd a későbbiek során is a nemzetközi együttműködések jó példájának számított. Az ún. kis hidegháború képe mindvégig jelzője maradt a térségnek, ahol az Egyesült Államok és nyugati szövetségei egyszerre vannak jelen Oroszországgal, és a különféle nemzetek számos erőforrás ellenőrzési jogáért versengenek. 2022 után gyorsan fagyott meg a légkör a régió államai között. Jelenleg – Finnország és Svédország csatlakozásával – már az összes regionális nyugati állam tagja a NATO-nak. Ennek következtében a szervezet eddigi történetének legnagyobb északi-sarkvidéki hadgyakorlatára került sor 2024 márciusában. Oroszország katonai fölénye azonban így is szembetűnő, az Északi-sarkvidéken becslések szerint 10 évnyi fejlesztéssel jár a nyugat előtt, és területi fölénye is jelentős. A Geo-Trendekben Németh Viktóra arra a kérdésre keresi a választ, hogy Arktisz sajátos békéje a körülmények ellenére fennmaradhat-e?

Egyes becslések szerint a hazai munkaerőpiacról 60-80 ezer munkavállaló hiányzik, a gazdaság munkaerőigény pedig az ezt követő időszakban folyamatosan növekedni fog. Ezzel párhuzamosan egyre több munkaadó szembesül azzal, hogy a leendő munkavállalók készségei elmaradtak az elvártaktól: tehetségválság van. Mindezek mellett olyan jelenségek tematizálják a hazai és az európai uniós munkaerőpiacokat, mint a vendégmunka, a digitalizáció és a robotizáció. Hogyan lehet jó válaszokat adni a kihívásokra és hogyan alakulhat át a munkaerőpiac? Többek között ezekről a kérdésekről is szó lesz a Geotrendek következő epizódjában. Vendég: Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Ausztráliában minden adott ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások legyenek a meghatározók az energiamixben: napsütés, szél, tengervíz. Ennek ellenére mégis a fosszilis energiahordozók dominálnak, ugyanis az energiatermelésben 97 százalék az arányuk, és az áramtermelésben is csak a források harmada megújuló. Ennek oka, hogy a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó iparágak fontos részét képezik az ausztrál gazdaságnak. A 2022 óta hatalmon lévő kormány elődeihez képest nagyobb hangsúlyt fektet a zöldátállásra, ám a hagyományos energiahordozók kitermelését sem fogta vissza drasztikusan. Tekintve, hogy a globálisan is jelentős mértékű ausztrál fosszilis energiahordozó-export fő célországai ázsiai államok, a műsorban kitérünk néhányuk – például India és Kína – gazdasági helyzetére és kilátásaira is. Csenger Ádám elemez.

Ukrajna 1991-es függetlenedésekor a szovjet hadipar jelentős részét megörökölte, így a következő évtizedekben a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő. A Krím félsziget 2014-es annektálását követően a belföldi szükségletek kerültek előtérbe a megtámadott országban. A háború 2022-es eszkalációja után a nyugati szövetségesek támogatására utalt ország az elmúlt évben elmaradó harctéri sikerek eredményeként csökkenő politikai támogatás és a kimerülő raktárkészletek miatt a nyugati fegyverszállítások elapadására számíthat. Erre, és az állóháborúvá alakuló elhúzódó konfliktusra Ukrajna a hadipara fejlesztésével készül fel. Az orosz hadiparhoz viszonyított mennyiségi hátrányukat minőségi előnnyel kívánják ellensúlyozni, a harci drónok fejlesztésének területén mára a világ élmezőnyébe tartoznak.

Becslések szerint évente a világon egymilliárd ember fordítja önkéntesen idejét és képességeit a közösségek szolgálatára. Magyarországon a KSH 2022-re vonatkozó adatai szerint 2 millió 278 ezer fő végzett önkéntes munkát, a 15-74 évesek 31%-a; voltak, akik rendszeresen vagy alkalmanként segítettek anyagi haszonszerzés szándéka nélkül, és voltak olyanok is, akik csak egy alkalommal. Munkájukat azonban valamennyien azzal a céllal végezték, hogy másokat, egy közösséget támogassanak, vagy egy fontos cél megvalósulását segítsék. A hazai, európai és nemzetközi önkéntességről, annak tendenciáiról, történelmi hátteréről, egyéni, társadalmi és gazdasági hasznairól is beszélget a Geo-Trendek legújabb adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője.

A négy visegrádi ország egyetért abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, de annak formáját eltérően ítélik meg - derült ki a V4 Csoport február 27-i prágai kormányfői csúcstalálkozóján. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta: a véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek. Visegrádi négyekről, és más, magyar szempontból fontos közép-európai ügyekről is beszélgetünk Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

A Geo-Trendek egy évvel ezelőtti adásában az orosz-ukrán háború első évfordulóján beszélgettünk. Egy újabb év elteltével továbbra sem látszik a háború vége, de újabban minden hadviselő fél hosszú távra rendezkedik be, és erre hangolja a saját lakosságát is. A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője arra keresik a választ, hogy milyen következtetések vonhatóak le az elmúlt két év alapján. Mekkora az okozott kár az ukrán és az orosz gazdaság és társadalom számára? Hogyan változott az elfoglalt vagy visszaszerzett területek nagysága, és mennyi lehet az áldozatok száma? A fő kérdés pedig úgy szól, hogy milyen messze van a békekötés lehetősége?

Németország az egyetlen nagy gazdaság, amely még mindig recesszióban van a háború kitörése óta, az ipari termelés folyamatosan zsugorodik. A magas energiárak, a futószalagon bevezetett új zöldadók és szabályozások miatt a lakosság és a vállalatok is rendkívül elégedetlenek. Egymás után jelentik be a német cégek a termelés kitelepítését. Mindeközben az atomenergia felszámolása miatt a német áramtermelés a legdrágább és arányaiban a legszennyezőbb Európában. Mik lesznek az erőltetett és egyoldalú zöldátállás gazdasági és politikai következményei Németországban? Tatár Mihály válaszol.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által kifejlesztett komplex mutató segítségével a nemzetgazdaságokat gazdasági, társadalmi és politikai szempontból is lehet értékelni. A beszélgetés során az index megszületéséről, küldetéséről, az első eredményekről és Magyarország helyzetéről beszélt Pásztor Szabolcs kutatási igazgató.

Az eddig elérhető adatok szerint az előző évben a legtöbb ukrán gazdasági mutató javulást ért el. A GDP növekedése mellett, sikerült visszafogni az inflációt és a munkanélküliségi rátát is, javultak a befektetési kilátások és a külkereskedelemben is lassanként megindulhat a fellendülés. Számos területen van még szükség fejlődésre, de reménykeltő, hogy a magyar-ukrán viszonyban is konstruktív párbeszéd kezdődhetett a Szijjártó - Kuleba találkozó során. Milyen kihívásokkal néz szembe Ukrajna gazdasága 2024-ben? Hogyan alakulhat a menekültek támogatása külföldön? Mindezekről, valamint a 2024-re prognosztizált lehetőségekről beszélget Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, az Inforádió műsorvezetőjével Varga Mónikával.

Az amerikaiak keményebben és tovább dolgoznak, az európaiak ezzel szemben kevesebb munkát vállalnak és többet nyaralnak - egyebek mellett erre a megállapításra jutott Alberto Alesina és Francesco Giavazzi 2006-os, Európa jövője: Reform vagy bukás című könyvében (eredeti: The Future of Europe: Reform or Decline). Tényleg a hanyatlás felé tart Európa, ahogy azt a szerzők 2006-ban előrevetítették? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány érdekes vállalkozásba fogott: csaknem 20 év után megnézték, igazak-e még a könyv munkaerőpiacra vonatkozó megállapításai. A választ megtudhatják Erdélyi Dórától.

A jemeni húszii lázadók vörös-tengeri támadássorozatának hatására a világgazdaság egyik ütőerét jelentő kereskedelmi útvonal, az Európát Kínával összekötő Tengeri Selyemút szakadt szét. 2022 februárja óta a két régiót összekötő három fő szállítási folyosók mentén fellángoló konfliktusok megnehezítették az áruforgalom áramlását. Az Északi Folyosón az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók lehetetlenítették el a támadó ország területén keresztüli kereskedelem, míg a Kaukázust átszelő Transz-Kaszpi útvonalon az örmény-azeri konfliktus, a törökországi kurd kisebbség terrorcselekményei és a Koszovó-Szerbia közötti ellentét nehezíti a biztonságos árumozgatást. Az alternatív kereskedelmi folyosók hosszabbak és drágábbak, így Európa egy újabb áremelő tényezővel szembesülhet. Horváth Sebestyén elemzése.

A brain drain, magyarul az „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy másik országba. Ezáltal a tudásukat, képességeiket, tapasztalataikat, kreativitásukat – vagyis a humán tőkéjüket egy másik gazdaságban kamatoztatják tovább. Ugyanakkor a képzettek elvándorlásának pozitív hozadékai is lehetnek, erre használják a „brain gain” kifejezést (azaz „nyerni”). A Geo-Trendek X. adásából az agyelszívás előnyeinek és hátrányainak ütköztetése mellett az elmúlt évek globális, európai és hazai elvándorlási tendenciáiról is képet kaphatnak, elsősorban a magasan képzett munkavállalók helyzetére rávilágítva.

Infláció, a nagy gazdaságok recessziós félelmei, India látványos növekedése, a kőolaj árának ingadozása, háborús konfliktusok, blokkosodás, a globalizációs folyamatok átalakulása csak néhány dolog, amely jól jellemezi a világgazdaságot 2023-ban. A korábbi kihívások – többek között klímaváltozás, növekvő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség – mellett számos további érzékeny pont is tematizálja a gazdaságpolitikai döntéshozók munkáját. A beszélgetésben Pásztor Szabolcs csokorba gyűjti a 2023-as év legfontosabb világgazdasági eseményeit, és felhívja a figyelmet arra, hogy a távolinak tűnő események és tendenciák mindenhová begyűrűznek.

Legyen szó gázról, olajról, elektromos áramról vagy akár az urán áráról: a 2023-as év sokáig emlékezetes marad a kormányok, a vállalatok és a fogyasztók számára egyaránt. Noha sikerült a piacokat megnyugtatni és a biztonságos ellátást megszervezni, Európa gazdaságai még csak most szembesülnek a hosszú távú következményekkel. A zöldátállás és a turbulens geopolitika növekvő kihívásai is egyre inkább életünk részei válnak 2024-be érve. Tatár Mihály értékelése.

2023-ban minden olyan kihívással szembe találta magát a gazdaságpolitika, ami elképzelhető: infláció, technikai recesszió, reálbércsökkenés, majd növekedés, kilábalás és a gazdaság nekirugaszkodása. Mindez azért volt lehetséges, mert a monetáris és a fiskális politika irányítói tették a dolgukat és megmutatták, hogy válságállóvá lehet tenni a magyar gazdaságot. A mély és tartós gazdasági visszaesést elkerülte az ország, és 2024-re mérsékelt infláció és látványos GDP növekedés várható. Pásztor Szabolcs a beszélgetés a gazdaságpolitika legfontosabb kihívásait és eseményeit veszi számba, és ezek mentén igyekszik jövőképet is alkotni az előttünk álló évre.

A globális Covid-19-járvány kirobbanását követően a világ egy nagyon instabil, turbulens időszakba lépett. Ez a trend 2023-ban is folytatódott, amikor az orosz-ukrán háború mellé egy Közel-Keleten kirobbant háború is kirobbant. A következő években a negatív folyamatok folytatódhatnak: újabb konfliktusokat láthatunk, miközben a világ elindul a globális fegyverkezés és blokkokra való szakadás irányába. 2024-ben pedig több olyan nemzetközi politikai esemény is lesz, amelyek meghatározzák majd a napirendet: oroszországi elnökválasztások, európai uniós parlamenti választások, illetve a novemberi amerikai elnökválasztások. Bendarzsevszkij Anton értékel.

Majd két hónapja, hogy Izrael megtorló offenzívát indított a Gázai övezetet uraló Hamász ellen. Hogy állnak most a frontok? Mikor és hogyan végződhet a háború? Mi lesz a túszok sorsa? László Dávid válaszol.

Az utóbbi időben gyakran terítékre kerül az a kérdés, hogy hogyan áll fejlettségét tekintve a magyar és a román gazdaság. A román egy főre eső GDP látványosan növekedett, és vásárlőerő-paritáson számolva megközelítette, illetve le is hagyta a magyar mutatót. Mindez azonban látványos román eladósodás, és a magyarnál jóval kedvezőtlenebb egyéb mutatók (többek között HCI, vagyoni koncentráció, születéskor várható élettartam) mellett ment végbe. Mégis akkor hogyan kell értékelnünk az intenzív sajtóhíreket? Ebben nyújt eligazodást Pásztor Szabolcs kutatási igazgató.

A 2023-as év kiemelten fontos olimpiai szempontból, minden résztevő sportágban kvalifikációs versenyeket rendeznek a 2024-es párizsi játékokra, a kvóták nagy része ebben az évben gazdára talál. Magyarország számára azért is kiemelten fontos év volt 2023, mert számos nagy, nemzetközi sportrendezvény mellett hazánk adott otthont a világ egyik legnagyobb sporteseményének, a szabadtéri atlétikai világbajnokságnak. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2023. november 30-i konferenciáján azt a kérdést járjuk körül, hogy milyen gazdasági és társadalmi hatásai vannak az ún. mega-sporteseményeknek, a sportdiplomáciai és a sport sikereknek.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával - közölte az Európai Bizottság elnöke múlt héten. Ursula von der Leyen szerint Ukrajna bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a Geotrendek vendége.