VISSZA A TERMÉSZETNEK! Nem elírás, nem a Rousseau-tól átvett idézet elhibázott leírása a cím.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában készült beszélgetés „a természet alapú megoldásokról” éppen egy új üzenet esélyeit keresi: tudjuk-e visszaADNI a természetnek, amit oktalanul, mindenféle haszon keresése közben elvettünk.

A vendégünk Szigeti Ferenc geográfus, környezetvédelemmel és városfejlesztéssel (is) foglalkozó szakember azokról a példákról és „példátlanságokról” mesél, amelyek a mindennapihoz képest egy másféle környezeti szemléletet jeleznek. Ahogy azzal a céllal alakítanak ki és őriznek meg élőhelyeket, hogy a biodiverzitást megőrizzük. Tarvágások helyett „örök erdőgazdálkodást”

És ezeknek nem csak természeti, de a társadalmi jelentősége is igen jelentős. A városi parkokban, az ottani zöldfoltokban a vadvirágos rét, az újszerű faültetési rendszerek, a beporzók védelme – egyszerre klímavédelem és ökológiai haszon.

Egy kultúrának és ahhoz kapcsolódó kommunikációnak a megváltoztatására külföldön, de idehaza is már több városban is van gyakorlat.

Az egyórás beszélgetés házigazdái Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

A finn iskolarendszerről sokat hallani, mi is erről kezdtük beszélgetésünket jó pár hete a Civil Rádió délutáni magazinjában Tuba Orsolyával. A FINMINTA című kezdeményezés alapítójától akkor megtudtuk, hogy az ottani oktatási rendszert – az általános iskolától az egyetemekig ismeri és népszerűsíti mind jobban Magyarországon is. Finnországban a mesterképzést követően éppen a doktori iskolára készül, s közben a Finn Oktatáskutató Intézetben dolgozik.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában ezúttal közel egy órát beszélgettünk, s igyekezett megértetni mi a különös és a sajátos az ottani iskolarendszerben, meg persze azt is kerestük, mi a titka az ezt befogadó finn társadalom egészének.
„Az iskolában – mint intézményben, meg a tanárokban való feltétlen bizalom mellé harmadikként a diákokban, a tanulókban való bizalom – meséli szenvedélyesen -, ami felszabadító és ami ’előhozza’ a demokráciát”.

Paolo Freirére kerül a szó (Az elnyomottak pedagógiája c. műve magyarul is elérhető), aki szerint éppen, hogy egyenlőnek kell legyenek a tanulásban résztvevők, már csak azért is, mert a tanár is tanul, amikor tanít.

Fenntartani a párbeszédet - az aktív részvétel az iskolai viszonylatban is fontos - említi Orsi; kiemeli a kiscsoportos tanulást, amelyben felfedezhetik a tanulók egymást és önmagukat – hogy megtapasztalhatják tudunk akkor is agyüttműködni, ha amúgy sok mindenben mások vagyunk…
Szó esik még a demokrácia beágyazottságáról, a finnországi önkormányzatok és a lokalitás jelentőségéről, a könyvtárak kiemelt szerepéről, amelyeknek már régen nem a könyvek kölcsönzése pusztán a kiemelt feladata, hanem ezek a helyek - más társadalmi intézményekkel együtt - a diskurzus tereivé válnak.
Így térünk vissza a közbizalom jelentőségéhez, a részvételhez és a helyi cselekvés fontosságához.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában Péterfi Ferenc interjúja Tuba Orsolyával.

Két közösségfejlesztői folyamatról a Miskolcon lezajlott "Kapuzörgető" programról és az Újpalotán valamivel korábban szervezett "Szolidáris szomszédság" című programokról szól a Demokrácia MOST! április 5-ei adása.

Az első (a miskolci) interjú riportere a másodiknak (az újpalotainak) a kérdezettje.

Bár időben kicsit elcsúszva zajlottak, de mindkettőben igen fontos pályázati és szakmai tapasztalatokat oszthattunk meg a hallgatókkal.
Tehát akár településvezetőként, akár pályázóként, de külső szakmai segítőként is érdekes ezekkel a megfogalmazásokkal szembenéznünk.

A Civil Rádióban elhangzó két interjú közreműködői: Kovács Edit, Palik Zoltán és Péterfi Ferenc

A Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezői által életre hívott kezdeményezés, az egyedülálló módon vizes szakembereket, önkormányzati szereplőket és környezetvédő, illetve helyi civil csoportokat tömörítő Víz Koalíció célja, hogy feltérképezze a magyarországi vízhelyzetet, és küzdjön a biztonságos ívóvízellátásért.

A programsorozattal a hazai víziközmű szolgáltatás és vízbázisvédelem fontosságára, és fenntarthatóságának hiányosságaira kívánják felhívni a figyelmet.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában erről beszélgetnek a koalíció képviselői: Homoki Andrea, a CKA közösségszervezője, Kecskés Károly, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének az elnöke és Fábián Erika, a Dunakanyarkult Egyesület képviselője.

Házigazdák: Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

December 22-én a mobilomon azzal hívott föl Hargitai Lajos, hogy "33 éve ezen a napon indult el a Bogárd és vidéke című lapunk és ma indul el terjesztésre az utolsó lapszám". Egy konfliktuskereső, mindig a változásokat bevállaló művelődési ház igazgató volt Lajos Sárbogárdon, ám önként feladta a "nyugdíjas egzisztenciának" tekinthető igazgatói állását, azzal, hogy ő egy független helyi lapot fog elindítani. Hogyan lett a városban és környékén nagy beágyazottsággal rendelkező ember egy térségi hetilap alapítója és kiadója? Hogyan kapcsolódott be egyre intenzívebben e munkába két gyereke Hargitai-Kiss Virág és Balázs is a családivá váló közösségi vállalkozásba? - ezekről szól beszélgetésünk, amely a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában hangzik el.

Beszélgetünk arról, miként lett saját nyomdájuk, ami a helyi nyilvánosság agórájaként működött és működik ma is, mit jelent az új kiadói modell, de főként, hogy miként kapcsolódott be a helyi és környékbeli lakosság egy része, s hogyan tudott pusztán az újság bevételeiből 33 éven át életben maradni ez a lap.

Péterfi Ferenc és Sain Mátyás interjúja.

„Hozz fenntartható, környezetbarát és etikus döntéseket vásárlásaid során! Környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag is fenntartható lehetőségek tárháza.”

Vendégeink a Civil Rádióban zaljó beszélgetésben: egy "Ruhaforgó" üzletvezetője, aki humánökológus és környezetvédelmi szakember; egy stylist, stílustanácsadó és a Cseriti bolthálózat képviselője.

A témáink a fenntartható ruházkodás és a divat: civil, piaci és stylist szemmel. Például, hogyan lehet változatosan és önazonosan öltözködni; az "impulzus vásárlás", azaz, amikor egy rossz nap után megjutalmazod magad "mindegyhogyhol és mivel, csak fogyasszak".
Meg arról, hogy "ez egyszer már valakinek jó volt", így az új gazda is jobb eséllyel indul; és még hogy milyen fontos, hogy legyenek jó helyek - ezek a "ruhaforgók", vagy éppen sacond hand szerű üzletek, amelyek ugyanakkor találkozási helyek, s ezért sokaknak fontosak társadalmilag is.

A vendégek: Hernádi Anna Borbála, a Swappis Ruhaforgó - Buda üzletvezetője; Balla Gabi stylist, stílustanácsadó és
Sándorfi Gergő, a Cseriti bolthálózat képviselője.

Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

Miért és hogyan lett tájépítész?
Mi a méltányos és magabiztos kommunikáció és párbeszéd titka?
Mi hajtja, hogy a legtöbb feladatot részvételi módon tervezi megoldani?

Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Civil Rádióban Bardóczi Sándorral, a főváros tájépítészével.
Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

Izgalmas életút - hogyan lett a Józsefvárosban lelkész Bolba Márta. Hogyan ragadta magával egy a vallási munkában talán szokatlan 'sűrűségű' környezet, s ágyazódott be egyre erőteljesebben a társadalmi szolidaritás, az elelesettek segítése, a szolidaritás megerősítése és a közvetlen környezet közéleti szerepeinek megtalálásába.

Függetlenség belülről - a saját lelki elköteleződésének és a szuverenitásának a párhuzamos kiépítése - és kívülről: a helyi pártpolitikai kényszerektől. S egy különös háttér története: a Mandák Ház befogadó feladatának kialakítása.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorának házigazdái Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

A Város és Folyó (VALYÓ) csapatának elindulásakor, jó 10 éve, az első megfogalmazott terveik: a Duna megérintése Budapesten, hogy a víz közelébe kerülhessünk – esetleg távlatosan lehessen (újra) fürödni Budapestnél is a Dunában.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Lohász Cili és Tömör Miklós beszélnek a szervezet kisebb és egyre gigantikusabb kezdeményezéseiről. Ötletek sora: a legismertebb a Szabihíd – azaz a Szabadság híd „megszállása” a Gellért tér átépítése körül, majd a további években rendszeres hétvégi piknikek szervezése ugyanitt. De a Római part megmentéséért folyó sokszereplős küzdelem koordinálása, segítése; egy mobil szauna működtetése több éven át – ugyancsak a Duna parton, majd az egyik legújabb: az Árasztó park kialakítása. A legfőbb céljuk minden új változtatásnál: a városlakók által használni a Duna partot.

Általánosabb kérdésekről is szó esik, hogy mennyire tudják a városlakók befolyásolni a saját városuk alakulását. Annak bátorítása, hogy ki szabad próbáli újnak tekinthető megoldásokat, így megtapasztalható az is, hogy ez a program sokféle szakterületnek: az építészet, az ökológia, a közösségi részvétel, a tájépítészet, a közösségi közlekedés, az urbanisztika – és még számtalan professzió határán helyezkedik el, azaz ezeknek a szakmáknak az együttműködése tud csak szélesebb spektrumú kérdésekre igazi mai válaszokat megfogalmazni.

A Civil Rádióban a beszélgetés házigazdái Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

Hogyan működik a néhány éve indult független agytröszt: az Egyensúly Intézet?
Mit jelent a demokrácia most? - napjainkban, hogyan épülhetne átjárható híd a polarizált - szétszakadt társadalmi csoportok között?

Ezekről és hasonlókról beszélgettünk Filippov Gáborral a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában.
Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás.

Budapest Kör sétája keretében találkoztunk pár hónapja több olyan kezdeményezéssel, amely a városi élet földrajzi határait igyekszik átlépni, s a közösségi részvétel új esélyeit keresi és szervezi.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában ezekről (ezek egy részéről) beszélgetünk.
A Külkőrút program – amely a belvárosi „demarkációs vonalat” lépi át és ezen a területen kívül keres új városi- és közösségszerveződési ügyeket (többnyire a Népszínház utca és a Teleki tér környezetében), kezdeményez programokat. Ezekről beszél – társaikat is képviselve - a műsorban Járadi Judit és Oltai Kata.

A névre hasonlító, de másik programként épülő Új körút projekt tartalmára már a szervezők hátterét jelentő Kis Távolságok Városa Alapítvány is erősen utal. Ők egy új belső kőrutat fedeztek fel: a Székely Mihály – Kazinczy – Szentkirályi utcák érdekes összekapcsolódását, ahol bizonyos terek funkcióváltására, parkolóhelyből parkletre[1] és egyéb kulturális kezdeményezésekre építik – a jelek szerint még a kerületek vezetéseinek a figyelmét is felkeltő - kezdeményezésükkel.
E programból Lajos Béla vendégünk. beszélt

A beszélgetés házigazdái: Péterfi Ferenc és Sain Mátyás.

[1]A parklet egy járdabővítés, amely több helyet és kényelmet biztosít az utcát használók számára. A parkletteket általában a parkolósávokra telepítik, és több parkolóhelyet használnak. Jellemzően a járdától a járda szintjén a szomszédos parkolóhely szélességéig nyúlnak ki.
A parklettek megállót, leülést és pihenést kínálnak az utcai tevékenységek során, de előfordul, hogy zöldövezetet, művészetet vagy más vizuális kényelmet biztosíthat

Két európai uniós közösségi programot mutatunk be, amelyek egymásba kapcsolódva terveztek változásokat: a Cselekvő Közösségek (CSK) elnevezésű, amely részben központi szakmai felkészítést nyújtott, míg a másik: a Települések Operatív Programjához (TOP).
Ez utóbbiak száznál több településen az identitás és a helyi kohézió fejlesztését célozták. Mindkét program EU forrásokból, de hazai kormányzati elosztással (így nem is teljesen kockázatmentesen) zajlott.

Hajnal László - első vendégünk aki mentor volt a központi programban, amely tehát szakemberek felkészítésére volt hivatott. Ugyanakkor a terepen közvetlenül is segíthette a települési közösségi célú programok megvalósítását.
Másik interjúalanyunk Palik Zoltán, aki Miskolcon, az Esély a Részvételre Egyesület szakmai vezetőjeként Miskolcon, a helyi - városrészi "Kapuzörgető" programról beszél.

Péterfi Ferenc interjúja a Civil Rádióban elhangzott beszélgetésben.

Egy ISKOLA-FELÉPÍTÉSE
A műsor során egy komoly-zenei iskolai programot felépítő szakmai folyamatnak és a rendelkezésére átalakított - megújított iskolaépületnek a felépítéséről beszélgetünk.
A helynek az izgalmas szakmai-pedagógiai programját építette fel Makovecz Pál igazgató kollégáival, s hozzájuk szervesen kapcsolódott Csernyus Lőrinc Ybl díjas építész és munkatársa, az új Szent István Zeneház programját szolgáló épületet megtervezve - kivitelezve. Ők a műsorunk vendégei. Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

Általános - tehát a rendszerszintű változtatásokról, és a lokális - tehát helyi szintű cselekvésekről beszélnek és mutatnak példát az itt hallgatható dialógusok résztvevői.

Barta Zsombor a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke a központi döntéshozói és a szakpolitikai körhöz címezi üzenetét. többek között rendszerszintű, többrétegű energiahatékonysági és környezeti megoldásokat követelve.

A Gyüttment-találkozó egy közben lezajlott esemény, de érdekes kihallani a másik beszélgetésben Forrai Marcsitól, hogy az általuk képviselt körben mennyi közösség gondolkodik és dolgozik helyi szinten a klíma- és energiaválság hatásainak változtatásán.

A hazai Krisna-tudatú Hívők Egyesületének szóvivője Szilaj Péterné Csilla a jövő útjaként - már kimondottan a kisléptékű önellátásról beszél, ami a lokalitás és a helyi összefogás már bevált és ezután is kibővíthető esélyeit mutatja be.

A Civil Rádióban elhangzó három összekapcsolódó interjút Péterfi Ferenc készítette

Varga Andrea, Miskolc városának alpolgármestere volt a Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorának vendége - a beszélgetés Kunbábonyban, a közösségfejlesztők Nyári Egyetemén lett felvéve (ezért a kicsit visszhangosra, de azért jól hallgathatóra sikeredett).

A városban az utóbbi 2-3 évben különleges figyelemmel szerveződnek a polgárok közvetlen részvételét erősítő programok, kezdeményezések, ez vívta ki a figyelmünket. Varga Andrea a saját, függetlenként történő civil képviselőjelölti elindulásától kezdi a történetet, aztán az alpolgármesteri megbízásáról beszél, amely a szintén független polgármester mellett jött létre. Megbízása és vállalása - egy az érintettek szélesebb bevonásával elkészült - városi részvételi koncepció megvalósítására épült.

"Részvételi labor", közösségi gyűlés, ötletmaraton, ún. részvételi pontok alakítása - azok a példák, ahol az alkalmi bevonást, kapcsolódást, s a tartósabb folyamatot jelentő, részben intézményes részvételi keretek kiépítésére "fűzik fel".

A Civil Rádióban elhangzó adásnak Péterfi Ferenc és Sain Mátyás a házigazdái. 

Egy új lemez bemutatásának és koncertjének az ürügyén (Polygon - Bájoló) beszélgettünk Borbély Mihállyal, a közös zenélés egyik legfontosabb sajátosságáról: az egymásra figyelésről. Azt hangsúlyozta, hogy nem csak zenei üzenete van a társakkal való kohézióra épülő együttműködésnek. 

"...Bármilyen, akár egymástól sokféle tekintetben eltérő véleménnyel lehetünk a világ dolgairól - amikor muzsikálásra addjuk a fejünket, akkor azt keressük, hogy hol vannak a közös felhangjaink. És a párbeszédeink, azok nagyon messzire kalandoznak el, de mindig nagyon tiszteletben tartjuk egymást és élvezzük egymás társaságát. A zenei, művészeti együttműködésben ha valaki egy érdekes témát vett fel, vagy egy érdekes hozzászólással alakítja a zenei párbeszédet, ezt mindannyian nagyon nyitottan fogadjuk. És azt gondolom, hogy így kéne működnie a világnak is...."

A Civil Rádióban elhangzott beszélgetésben - egyebek között - ennek a gondolatnak egy izgalmas kibontását hallhatjuk Borbély Mihálytól.
Péterfi Ferenc interjúja

Nézzünk körül magunk körül! - valójában ezzel a mondattal össze is foglalhatnánk egyórás beszélgetésünket Takács Sánta Andrással, aki a Humánökológia szakigazgatója az ELTÉn és a Kisközösségi program vezetője.
Ökológia, közösség, boldogulás – helyben: ez az ő jelszavuk.

A Civil Rádióban elhangzó beszélgetésben szó esik a városokból kis falvakba kiköltözőkról, az eredeti helyben élő polgárokkal való kapcsolat lehetőségéről, arról, hogy a kívülről érkező számára a hely történetének ismerete nélkül nincs esélye a helyiek megértésének. A változás akarása kevés, talán, a bevitel vagy éppen a kibontás (a helyi erőforrások megtalálásával) a lehetséges út. No és a türelem, az idő, ami nem spórolható el.

A kisközösségek új szövetkezése: az Új koma háló kialakítása is szóba kerül, meg hogy a valódi cselekvések közben/által jöhet igazán létre a párbeszéd is. Két ajánlott forrás: kiskozossegek.hu  és a kiutak.hu

Péterfi Ferenc és Sain Mátyás a házigazdái a Demokrácia MOST! című műsorban a Takács Sánta Andrással folytatott beszélgetésnek.

A Máltai Szeretetszolgálat kereteiben dolgozik Czirják Ráchel, Kenya fővárosának Nairobinak a nyomornegyedében, az ott élő családokkal és gyerekekkel.

Mit jelent ebben a közegben a fejlesztés, milyen eszközei vannak a kivülről beavatkozóknak, hogy változást próbáljanak elérni? Hogy kerül ilyen helyzetbe, erre a feladatra egy közösségi munkára felkészült magyar fejlesztő szakember?
Mit jelent ezen a helyen a szanitációs központ és mit a repatriációs program? Hogyan éli meg egy más kultúra, egy más élethelyzet örömeit és konfliktusait ebben a munkában Ráchel - ezekről is beszélgettünk a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában.

Beszélgetőtársak Sain Mátyás és Péterfi Ferenc

A hagyományos építészeti eljárások, a régi házak életbentartása - újjáélesztése, kézműves jellegű mentések, de valódi lakhatási megoldások keresése - mindezek és még sok más minden a része ennek a most 10 éves kezdeményezésnek. 

Nem új skanzenek, múzeumok, hanem valódi, működő és lakható házak ennek a mozgalomnak a céljai. A régi építészeti eljárások megtanulása - a mester-inas viszony kereteiben, táborokban realizálódik ez a folyamat. Ezekről beszélgettünk a Demokrácia MOST! műsorában Velledits Dorottyával és Takács Martinnal a Civil Rádióban.

Az épület hogyan adható vissza a természetnek (és a társadalmi használatnak), milyen belső erőforrások mozdulhatnak meg egy-egy ház újjáépítésekor - vagy külső források?
Pályázatokkal és más pénzekkel zajlanak ezek az építési akciók, vagy "csupán" a táborszervezők (többnyire akiknek az épületeit közösen megújítják), s az ott dolgozó inasok és mesterek munkájából tud életképes lenni ez a jelenség?
Mennyire szól ez a mai világhoz: üzenete, korszerűsége hogyan értelmezhető a többnyire régi vályogházakat újraélesztő munkának? Hogyan jelennek meg táborok során a falakba beépülő kapcsolatok, összefogások, a "csinálás - teremtés megélt örömei"?
A műveletek és általában az építés egyszerűsége, mindennapisága, kiugró költségektől való mentessége - máshogyan, a kis befektetésekkel történő megvalósulások, jelenthetnek-e valamilyen hozzájárulást a lakhatási kérdésekhez is - például a szegényebb környezetekben?
Ezekről és hasonló kérdésekről beszélgettünk a Civil Rádió egy órájában.
Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

Két évvel a megválasztás és az új feladat megkezdése után zajlik az itt hallgatható beszélgetés a Civil Rádióban.

A főbb kérdéseink, témáink:
Mennyire sikerült változtatni az önkormányzat és a hivatal működésén az eredeti céljaik kapcsán és mennyit kellett a civilként bekerült, s polgármesterré vált Pikó Andrásnak (és csapatának) is megtanulni, sőt a helyzet megismerése okán változtatni az eltervezettekhez képest? Mennyire lehet civilként innovációt - változást kezdeményezni és elérni egy politikailag- és közigazgatásilag erősen meghatározott intézményi környezetben?
Az egyik legfőbb terv a részvételiség - belülről is nézve - áldás, vagy átok? Mit jelenthet a deliberáció (alapvetően tanácskozásra, egyezkedésre, megvitatásra, együttműködésre, párbeszédre törekvő működési móddal) a józsefvárosi küzdelmekben?
Hogyan kezelik a gyakorlatban a helyi részvételnek a különféle szintjeit?
Ki ellenőrzi - kontrolállja a polgármestert, hogyan alakítják a helyi nyilvánosság csatornáit? Kik a legfőbb szövetségesei?
Hogyan töltődik fel, újul meg a napi küzdelmekben Pikó András?

A Demokrácia MOST! című műsor házigazdái: Sain Mátyás és Péterfi Ferenc.

A Demokrácia MOST! műsorában a 2022-ben második alkalommal szerveződő fővárosi Közösségi költségvetés felhívásáról beszélgetek Lé Mariettával, Sain Mátyással és Rosta Miklóssal. Szóba kerül ennek a részvételi formának a módszertana-lebonyolítása, az első, nagysikerű részvételi költségvetés megszervezése és realizálásának folyamata, a mostani fő témakörök, no és, hogy milyen módon segíthet az idehaza nagyon megromlott közbizalom javításában ez az izgalmas program.

Műsorvezető: Péterfi Ferenc

A beszélgetést Kayah&Bregovic zenéje színesíti

A témáról további részletek itt: otlet.budapest.hu

Mit jelent a humánökológia a világ és mit a mindennapjaink számára? A beszélgetésben felmerült, hogy kultúraváltás szükséges a katasztrófa elkerüléséhez. Valójában a hatalom,  a politikai döntések határozzák meg a változás lehetőségének, megvalósulásának nagyobbik részét.
De tud-e a nagyőke, a nagyvállalatok és a politikai elit az igazi változáshoz egyebek között a gazdasági növekedésről való lemondással, új prioritások elfogadásával viszonyulni?
És mit lehet az egyének, s főként a kisközösségek irányából elindítani a változásért. A hedonizmus, a fogyasztás korlátozható-e a közösségek újrafelfedezésével?
Takács Sánta Andrással az ELTE Humánökológia mesterképző szakának vezetőjével beszélgettünk ezekről a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában. És arról, hogy milyen pozitív minták, víziók vannak arra, hogy az ökológikus magatartás nem csak lemondást, puritán magatartási kötelezettségeket jelent, hanem számtalan új értéket és egyfajta ökológiai hedonizmust is kínálhat.
Egyúttal a társadalom működésének a változását: valódi demokráciát, uralommentesebb világot is.
A házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat meghatározó szakmai szemléletéről, a 'Felzárkózó települések' programról beszélgettünk a Civil Rádióban, annak egyik vezetőjével: Németh Nándorral.
A máltaiaknál ez a jelenlét valamennyi programjuknak az alapja, módszere, szemlélete, működésbeli alapköve. Ezt bontjuk ki, ismerjük meg részleteiben a beszélgetés során: az elindulást jelentő szociális diagnózistól - amely a helyi problémahalmaz és erőforráskészlet feltárását jelenti, amivel az adott település rendelkezik. Azért, hogy a beavatkozó szakemberek megpróbálják megérteni, hogy miből ered a közvetlenül ott  tapasztalt helyzet. Erre, a helyiekkel együttesen építik fel a címben jelzett "türelmes, apró lépéseket tartalmazó" fejlesztési programot.
Németh Nándor kiemelt hangsúlyt ad annak, hogy semmiképpen nem fölülről vezérelt, s már előre - évekre kőbe vésett fejlesztési programmal, sablonokba beleszuszakolt megoldásokkal, hanem a helyi sajátosságokra épülő folyamatokkal dolgoznak.
Szóba kerül az EU-s programok gyakran szűkre szabott kényszere, a többi egyházi szervezettel fokozatosan kialakuló kölcsönösséget kívánó szakmai összefogás szüksége, hogy a 300-nál több településre tervezett 'Felzárkozó települések' program az évek során majd megvalósulhasson.
A Demokrácia MOST! műsorának házigazdái: Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

A fővárosból – éppen érkező második gyerekükkel – a faluba költözve fontosnak tartotta, hogy a megismerésen túl, beilleszkedjen a természeti környezetbe és a zsákfalu közösségébe is. Éppen egy szélesebb, idővel egyesületté formálódó összefogás volt kialakulóban, amely elindult az önkormányzati választásokon. A 2097 csoport (ez lett a szervezet neve) nyerte Pilisborosjenőn az összes önkormányzati helyet, s az előző vezetéstől egy hatalmas adósságot örökölve kezdték a működésüket, úgy, hogy vendégünk, a jelentős civil szervezeti tapasztalatokkal rendelkező Tömöri Balázs lett az új polgármester. Újfajta, helyi nyilvánosságot építve, sokféle helyi párbeszédet elindítva dolgoznak a faluban.

Erről a folyamatról - s arról a megegyezésről, hogy a település határán lévő falutáblánál a csapatból mindenki rakja le a pártpolitikát - beszélgetünk a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Tömöri Balázzsal.

Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

A 90-es években előbb "csak" kalákában, önkéntesekkel épített könnyűszerkeszetes házak építésével próbálkozott az amerikai eredetű civil szervezet idehaza. Egyszer még a nyugdíjba vonult Jimy Carter is szorgoskodott itt feleségével önkéntesként házépítéseknél, másoknak is mintákat kínálva. De már akkor is fontos feltétel volt a szociális kezdeményezéseikben, hogy az érintettek a külső segítségek mellett önmaguk is vállaljanak érdemi munkát és felelősséget a lakhatási feltételek segítésében.

Aztán egyre szélesedett és vált szakmailag kikerülhetetlen szervezetté a Habitat az esélytelenebb rászorulók lakásfeltételeinek ügyeiben. Erről is szólt a közelmúlt egyik legjelentősebb lakhatási konferenciájának/párbeszédének az eseménye: történelmi ívet rajzoltak ennek a szakpolitikai kérdésnek a magyarországi alakulásáról: főként civilek, de más szereplők kezdeményezéseinek 30 éves folyamatát elemezve.

Szegfalvi Zsolt, a Habitat ügyvezető igazgatója beszélt erről a Civil Rádióban, meg a szervezetük új útjairól: az általuk rendszeresen elkészített éves lakhatási jelentésekről, a konkrét terepi szerepvállalásoaikról - így pl. az újpesten zajló lakónegyed felújításban vállalt szerepeikről -, a méltányos, szociális különbségeket csökkentő lakáspolitikáért folytatott küzdelmeikről; s arról, hogy készül Budán, a Margit kőrúton egy közösségi terük, amely a szervezet szakmai központja mellett, helyi közösségeknek is kínál majd fedelet az együttléteik fölé.

A Demokrácia MOST! műsorában Péterfi Ferenc és Sain Mátyás voltak a beszélgetés házigazdái.

A Demokrácia MOST! c. műsorunk ürügye és fő témja a Telkibányai ABATHON eseménye (Abaúj térség falvainak nekibuzdulása). A Civil Rádióban zajlott beszélgetésből az ő példájukon megérthetjük, érdemes bátorítani a helyi közösségek tagjait: merjenek álmodni, kezdeményezni; a saját "terepükön" valamilyen kisebb, vagy nagyobb ügy megoldásához nekikezdeni. Higgyék el: akarhatnak akarni, s a program segítséget ad ahhoz, hogy ha van elszántság megtanuljajnak, és tudjanak is akarni.

Ennek kapcsán bemutatjuk a Közösségfejlesztők Egyesületének adaptálásában elindult - eredetileg Hackathon néven működő - érdekes közösségi tervezési-aktivizálási módszert. Vedégeink Csabai Lucia, Bereczky Béla és Sivák János

Házigazdák Sain Mátyás és Péterfi Ferenc

3 Közép-európai országban végzett kutatást az önkormányzás helyi minőségéről nemzetközi partnerekkel a K-Monitor.
Az érdekvédelem, helyi demokrácia fejlesztés, együttműködés minősége, nyilvánosság kezelése, átláthatóság, a döntési folyamatok befolyásolásának esélyei és gyakorlata - ezek voltak a fő témái az összehasonlításnak, s ezekről beszélgettünk Merényi Miklóssal a Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában.

Azt firtattuk, erős civil társadalommal lehet-e új szakmai alapokra helyezni a vitát, a helyi bevonást, amely új lehetőségeket teremthet a részvételi fordulatra vállalkozó civilek és önkormányzatok esetében.

Péterfi Ferenc és Sain Mátyás műsorának vendége Merényi Miklós. 

A kutatás részletei elolvashatók a Parola folyóirat 2021/1-es számában: https://kofe.hu/parola/parola-folyoirat/ellenfel-vagy-szovetseges-helyi-erdekvedok-es-onkormanyzatok-egyuttmukodese/  

1997 óta - az országban elsőként alakult - városfejlesztési társaság működik a Józsefvárosban.
Infrastruktúrális beruházások, közösségépítés, a társadalmi integráció segítése - ezek a legfőbb feladataik.

Hogyan indult, hogyan működik ma is (a változó önkormányzati feltételek között) ez a szervezet a főváros egyik legösszetettebb lakossággal rendelkező kerületében? - erről beszélgettünk a Civil Rádióban Sárkány Csillával, a szervezet vezérigazgatójával és Madácsi Flórával, aki tájépítészként közösségi tervezési projektmenedzser.
A történetekről, de főként a mai feladatokról: küzdelmekről és eredményekről.
Péterfi Ferenc interjúja

A Rosa Parks Alapítvány társadalmi igazságtalanságok elleni munkáját igyekeztünk megismerni, megérteni, amelynek 3 fő programrésze van: az Együttnevelés, a Jogsegély megszervezése és a Láthatatlan Tanoda működtetése.

A Civil Rádió egy korábbi rövid beszélgetésében Kegye Adél az Alapítvány vezetője mindhárom programelemről mesélt átfogóan. https://anchor.fm/117-perc/episodes/A-hinyra--deficitre-hivatkozs-helyett--az-erssgekre-s-szemlyes-rtkekre-tmaszkod-iskola-a-Rosa-Parks-Alaptvny-munkjban-evlvb4

A mostani beszélgetés vendége Kende Ági szociológus, a program szakmai vezetője, aki a szegregációról, az elkülönített nevelés tarthatatlanságáról, illetve ennek ellenkezőjéről az együttnevelésről beszélt. Ami a társadalmi igazságosság felé történő lépés lehet, ami a valamilyen hátránytól szenvedő gyerekeknek és családjaiknak, s a többségi társadalomnak - egyszóval mindenkinek a javát tudná szolgálni.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! adásában Péterfi Ferenc és Sain Mátyás a házigazdák.

A Demokrácia MOST! műsorában a Nagy Tavak Koalíció alakulását, működését mutatjuk be.

Történt, hogy 2020-ban egymásra találtak a Fertő Tó Barátai Egyesület, a Velencei tó körüli érdekvédelmet szervező Alba Natura Civil Alapítvány, a Tatai tó megvédésére alakult Stop Avalon Mozgalom együttműködésben a helyi Városvédő Egyesülettel, valamint az Összefogás a Balatonért Egyesület. Kiderült, hogy valamennyien a környezetet, a természetet és a helyi társadalmat is sértő beruházások, a durva változtatások megakadálozásában érintettek. A koalíció alakulását és működését szakmailag a Civil Kollégium Alapítvány segíti.

A Koalíció egy sajtóközleményt jelentetett meg és egy törvényjavaslattal az Országgyűléshez fordult, hogy ezzel védjék a hazai vizeket és vízpartokat a különféle beruházásokkal történő egyre agresszívebb átalakításától.

Vendégeink a Nagy Tavak Koalíció szervezeteinek képviselői. Házigazda Péterfi Ferenc

Természeti-környezeti adottságok, helyi hagyományok, a helyben lakók szükségletei- és erőforrásai - mindezek együtt összekapcsolhatók-e a tágabb kihívásokkal?

Erre az „egyszerű” kérdésre keresi a megoldást a falu másfél éve felállt új önkormányzata – a helyi családok bevonásával. Vendégeink Plachi Attila az ország legfiatalabb polgárnestere és az Öko-tájház egyik aktivistája Hernádi Anna Borbála.

Házigazdák Sain Mátyás és Péterfi Ferenc

Három nagy nemzetközi illetve országos környezet- és természetvédelemben érintett szakmai szervezet a vendége a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorának: a Greenpeacetől Rodics Katalin, a WWF-től Sipos Katalin és a Levegő Munkacsoport vezetője Lukács András.
Az utóbbi hetekben különféle ügyek kapcsán ők és több más hasonló országos jelentőségű civil szövetség, szervezet állt a nyilvánosság elé, hogy részvételre mozgósítson, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a környezetünk veszélyeire, illetve annak megvédésére. Az  alapproblémák jó részében csak együttes, összehangolt és közös fellépés hozhatna változást.
Ilyen ügyek pl. az Őrség természetvédelmi területére tervezett olajfúrótorony, a Duna és partjának aggasztó állapota miatt a vizi élőlények pusztulása, a levegőszennyezés erősödése - különösen a városkokban, a vészhelyzeti kormányzás vagy/és annak ürügyén a kiemelt kormányzati beruházások, amelyeket mentesítettek hatástanulmányi és egyeztetési lépések kötelezettségei alól.
De szó esett arról, mennyire fontosak a mind erőteljesebben öntudatosodó helyi kezdeményezések és szerveződések, amelyeket gyakran az országos szerevezetek csak a háttérből kell támogassanak. Beszélgetünk egy ehhez is kapcsolódó pozitív jelenségről: az önkormányzati munkában a részvételiség egyre többfelé érzékelhető erősödéséről.
Végül, szóba kerül az összehangolás, a különféle szakmai civil szervezetek kooperációja a mind szélesebb alapú ügyekben, amelyek a válságesély megoldásában lehetőséget, kiutat is jelenthetnek.
Házigazdák: Sain Mátyás és Péterfi Ferenc

A részvétel egy viszonylag új módszerével tartottak közösségi gyűlést néhány hónapja a Városházán.
A Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában már foglalkoztunk korábban is ezzel a részvételi módszerrel, amit most két vendégünkkel Bördős Évával ( a DemNet igazgatója) és Várfi Melindával (Social Forum munkatársa) folyatott beszélgetésben felfrissítettünk, egy sikeres esemény tapasztalataival kibővítettük. (Részletekről itt: http://kozossegigyules.demnet.hu/ )

A beszélgetés tehát egy demokratikus részvételi módszerről, a budapesti közösségi gyűlés történéseiről - tapasztalatairól és a program további hazai népszerűsítésének segítéséről folyt.

Házigazdák: Sain Mátyás és Péterfi Ferenc

#civilrádió #közösségirészvétel #közösségigyűlés

Oross Dániellel beszélgetünk a Civil Rádió Demokrácia MOST! című sorozatában a részvételi költségvetés esélyeiről, hasznáról.
A vendégnek - kutatóként is - széles nemzetközi és hazai tapasztalatai vannak ebben a kérdésben.
Milyen tudások szükségesek egy ilyen kezdeményezés megvalósításához egy településen? Kinek van felkészülésre, 'tanulásra' szüksége a részvétlei költségvetés folyamatának sikeres végigviteléhez: a helyi polgároknak, a döntéshozóknak, a hivatal alkalmazottainak - esetleg mindhárom szereplői körnek?
Mi lehet a kockázata egy ilyen részvételi folyamat eredményének?
Mit hozhat az egyezkedés, mérlegelés, tanácskozás - azaz a deliberáció - folyamata a helyi közösségnek, a településnek?
Budapesten 1 milliárd forintot különített el a Fővárosi Önkormányzat közösen eldöntendő változások támogatására, s rövid idő alatt közel 700 javaslat érkezett ehhez a városlakóktól.
Érdemes-e nekikezdeni a részvételi költségvetésnek olyan helyzetben, ha egy országban éppen centralizál a központi hatalom, tehát, ha a helyi önkormányzatok azzal küzdenek, hogy elveszik tőlük a jogosítványaik jó részét?
Sain Mátyás és Péterfi Ferenc a házigazdái az oross Dániellel folytatott beszélgetésnek.

Egy új – Amerikában, Nyugat-Európában már hagyományossá vált és mind sikeresebb – civil - közösségi szerveződési forma a közösségi alapítvány.
Podcatunkban bemutatjuk a GYÖKEREK ÉS SZÁRNYAK ALAPÍTVÁNYt, annak a Közös Alapon című programját, amely ilyen szerveződések hazai kifejlesztését, megalapítását tekinti missziójának, a civilek felkészítésével, műhelymunkákkal és induló anyagi támogatások odaítélésével.
A Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában Scsaurszki Tamás, ennek a fejlesztő szervezetnek az egyik alapító vezetője mutatja be hogyan segíthetik helyi szinten az ilyen alapítványok a helyi kezdeményezéseket, s hogyan juthatnak a munkájukhoz szüksége forrásokhoz a saját lokalitásukból.

A második beszélgetésben Hunyadi Zsuzsa beszél a KÉTKER KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNY szomszédsági programjáról. „Valójában a közös programok szervezése során jöttek rá, hogy mennyi erőforrással rendelkeznek önmaguk is”.

Az EGRI KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYnak a „Boldog utca” elnevezésű szomszédsági programját – pályázatát ismerjük meg Rakusz Mártától.

A PÉCSI KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNY – e szervezetek „szokásos” forrásteremtő és elosztó munkája mellet - bemutatja a Pécsi Civil Selfi fantázia nevű új programjukat, amely a város civil erőforrásainak a feltárását célozza, egy komplex városmonitor program kereteiben. Erről Tistyán László szociológus, a szervezet alapítója beszél.

Az interjúkat Dudok Dávid és Péterfi Ferenc készítették a Civil Rádióban. 

A II. kerületben aktivistaként (és önkormányzati képviselőként, és a Kutyapárt tagjaként) a részvételiségen dolgozó Juhász Veronikával készült interjú, amiben nagyon sok részletkérdés kapcsán ismerhetjük meg, milyen a cselekvő és a rászorulókért sokat dolgozó helyi ember munkája.
Abban a városrészben, amelyben a köztudat szerint igazán módos polgárok élnek - nos, itt is vannak nélkülözők, szegények, hajlék nélküliek. Hogyan lehet a szolidaritást feltámasztani, a befogadást szélesíteni; egyes emberek, a közösségek, az intézmények és a helyi közhatalom szereplői körében is összefogást, a lehetséges erőforrások közötti szinkronitást teremteni.
Ez persze nagyon sokszor a megszokottól eltérő, a meglévő rendszerek és határok közötti átlépést igényli a helyi szereplőktől - ez igazán lassú és törékeny közösségi folyamat.

Juhász Veronikával a Civil Rádióban Péterfi Ferenc beszélget.

A politikai megosztottságunk miatt gyakori jelenség, hogy elkerüljük ez ellenségeskedést, a konfliktusokat: kikerüljük a vitát, de a témákat is - így próbáljuk megőrizni a békét. 

A társadalmi párbeszéd esélyeiről, lehetséges megteremtéséről beszélgetünk dr. Tóth Pállal, a firenzei Sophia University Institute közösségi egyetem oktatójával a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában. 

Nehéz elmondani olyan véleményt, ami ellentétes a másik ember véleményével, de nem sérti a másikat. A véleményeket „mint egy alternatívát felajánlani” a választásra.
"Legyen benned bátorság, hogy azt mondd, amit a lelkiismereted szerint mondanál. Nem, amit elvárnak, nem, amiről úgy gondolod, hogy ez trendi" hangsúlyozza Tóth Pál. A valódi párbeszéd folyamat célja, hogy megszabadítson azoktól a panelektől, sztereotípiáktól, mémektől, amiket valaki „betesz a fejedbe”.
Egy építkező folyamat első lépéseinél még nem közvetlen célunk a konszenzus építése, hanem először, hogy szabadok legyünk, meg tudjuk önmagunkat szabadítani az előítéleteinktől. Tudjunk igazán a másikra figyelni.
Ha megérted a másikat, az akkor tulajdonképpen „beléd költözik”.

A beszélgetés házigazdái Péterfi Ferenc és Sain Mátyás.

A Kultúraktív Egyesület online eseménysorozatot indított ‘Minden térben gyerekekkel’ címen.
Látnánk a várost gyerekszemmel? Milyen kreatív módszerek és eszközök segítik a fiatalok részvételét? Hogyan vonhatjuk be őket a tervezésbe? Tehetjük mindezt online?

A MINDEN TÉRBEN GYEREKKEL rendezvénysorozat ezeket a kérdéseket járja körül.  
A három részből álló programról, annak első szakasza után beszélgettünk Szilágyi-Nagy Annával és Demény Ilkával a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában.
Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

https://kulturaktiv.hu/minden-terben-gyerekkel

Hogyan lehet a "kiemelt beruházás" varázsszavával durván szűkíteni, leépíteni a közösségi, lakossági érdekérvényesítést? - ezt mutatja be ez a beszélgetés.
A főváros különböző kerületeiben zajló négy beruházás: a korábban műemléki besorolású Radeczky laktanya a II. kerületben, a Testnevelési Egyetem új campusánáak építése a XII. kerületi Csörsz utcában, a Heinrich udvar "szétszedése" Józsefvárosban és a Városliget sokat vitatott múzeumi negyeddé alakítása hozott össze önszerveződő civileket az adott helyszínek közelében.
Mindenütt az történik, hogy az állami, vagy éppen magánberuházó a közérdeket sejtető "kiemelt beruházás" ürügyén, a gyorsított eljárás jogosítványával kihagyja a helyben (vagy tágabban) érintett lakosságot, ezzel kiiktatja a kontrol, a beleszólás, a tájékozódás  - tehát az érdekérvényesítés esélyét, amit a törvény amúgy biztosítana a polgároknak.
Egy hálózati jellegű összefogás egyszerre segítheti a különféle helyeken jogos küzdelmet folytató civileket tapasztalat- és tudásmegosztással, de azt is megtapasztalhatják, hogy nincsenek egyedül a közjóért folytatott helyi küzdelmeikben.
Erről beszélgetünk a Civil Rádióban  Pilisi Emiliával, Falaky Zsolttal, Frigy Ceciliával, Garay Klárával és Juhász Veronikával.
Műsorvezetők Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

"A Kilencben az Élet blog 2019 tavaszán indult, majd honlappá fejlődött.  Minden korábbi cikkünket áttöltöttünk a honlapra. A tartalom a régi, a forma viszont megváltozott. Milyenek a kerületi óvodák? Hogy alakulnak a lakásárak a környéken?... Ki mit ígér a kerületnek? Amit mostanában tudni akartál a Ferencvárosról. Javasoljatok témákat, várjuk írásaitokat, és persze szóljatok hozzá! Keressetek minket a  Derítsük ki együtt!"
Részben ezzel indult, de aztán FB csoporttá, sőt részben aktivista csoporttá is alakulva szélesedik ki a IX. kerülettel foglalkozó civil portál.
Az elindító, mozgató, a kezdeményezéseket szikronizáló Borbás Gabi beszél a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Sain Mátyásnak és Péterfi Ferencnek.

A Demokrácia Most! vendége volt Kobrizsa Ádám, a közösségi tervezési folyamatokban aktív Mindspace alapítója.  „A Mindspace egy nonprofit szervezet, tevékenységünk fókuszában az élhető város áll. Tíz éve szervezünk programokat és közvetítünk emberek, negyedek, városrészek és különféle szereplők között. (…) A bevonás széleskörű eszköztárának használatával szeretnénk a részvételi folyamatokat elősegíteni, amelyekben a facilitáció módszere elérhető és tényleg hasznos eszköz.”

A Civil Rádióban Sain Mátyás és Péterfi Ferenc beszélgetett a vendéggel

Miközben a demokrácia legkifinomultabb és legnagyobb együttműködést igénylő módszerével és technikájával fórumoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói több mint 40 nap óta a Vas utcában, a hazai nyilvánosság "csak" a külső, utcai eseményekről, protesztekről értesül.

A Civil Rádióban Heppes Áron, az Egyetem végzős-másodéves, látványtervező szakon tanuló hallgatója beszél az épületen belüli másik világról.  Közel 40 napja, sok-sok jól szervezett, a bázisdemokrácia alapjaira épülő fórumot tartanak; vitáznak, egyeztenek, közösségi döntéseket hoznak a hallgatók odabenn.  
Egyre több a 200 fő fölötti részvétel, s megtelve az Ódry Színpad, az újabb csatlakozók - csak egyetemi polgárok - már online kapcsolódnak be ezekbe a párbeszédekbe. Nagyon érdekes a vita kölcsönös tanulásának folyamata. "A találkozók elején tényeket - információkat mondunk el, ezekhez az ellentétes állsápontok kifejtése - már érvekkel teli párbeszédek kapcsolódnak, majd a közösségi döntéshozatal következik" - írja le a folyamatot Heppes Áron, aki az egyik moderátora ezeknek a folyamatoknak. (Egyébként egész kis moderátor csapat dolgozik a zoomon is zajló fórumokon - erős szereposztással).

"Demokráciáról, közös együttműködésről, tapasztalat-megosztásról, emberségről nagyon fontos dolgokat tudunk itt meg, ebben a folyamatban"- hangzik el
Péterfi Ferenc interjújában.

A társadalom működésének egyik kiemelten fontos kérdéséről beszélgettünk a Civil Rádióban dr. Fülöp Márta pszichológus/szociálpszichológus, egyetemi tanárral a  Demokrácia MOST! című műsorban.

Mit jelent a korlátozás - önkorlátozás - alárendelődés folyamata? Miért működik a versengés a sportban, s miért rombolja a kohéziót más helyzetekben? Lehet, hogy a versenyt nem kitiltani, hanem egyértelmű szabályokkal átalakítani kell.
Hogyan lesz konstruktív a versengés, amelyben rájövünk, a másik ember, aki egy másik perspektívából néz a dolgokra? Mitől olyan borzalmasak a politikai versengésről szerzett tapasztalataink?

A műsor házigazdái Sain Mátyás és Péterfi Ferenc

Egy nemzetközileg sikeres, aktivizáló döntéshozatali módszerről beszélgetünk  vendégeinkkel Miklós Zsófival (a DemNet munkatársával) és Brett Henniggel (az angliai székhelyű Sortition Foundation képviselőjével) a Civil Rádióban,  amely a párbeszédre, az érvelésre és a közösségi mérlegelésre épít. A házigazdák Sain Mátyás és Péterfi Ferenc.

"A döntéshozatal a közös mérlegelésen és az egymás iránti tiszteleten alapuló, tájékozott és igazságos környezetben történik."
(10 érv a Közösségi Gyűlés alkalmazása mellet)
https://demnet.hu/projektek/budapesti-kozossegi-gyules-a-klimavaltozasrol-2020/

Az októberi önkormányzati választás óta egyre több polgármesteri hivatalban foglalkoztatnak olyan szakembert, aki a részvételiséget képviseli, értelmezi, fejleszti és beilleszti a helyi önkormányzat munkájába. 

Egyebek között például Józsefvárosban, a Polgármesteri kabinet részeként működik a Közösségi Részvételi Iroda két munkatárssal (https://jozsefvaros.hu/onkormanyzat/iroda/33). De a  Főpolgármester Hivatalban is önálló szervezeti egység alakult a társadalmi - közösségi részvétel fejlesztésére. Ezeknek a szereplőknek az az egyik legfontosabb feladatuk, hogy folyamatosan gondozzák a hivatal munkájában, az ottani ügyekben a helyi polgárok és közösségeik legkülönbözőbb módokon való részvételét, bevonását.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Sain Mátyás és Péterfi Ferenc mikrofonja előtt erről a folyamatról bezsélgettünk Lé Mariettával és Udvarhelyi Tesszával, Marietta a Főpolgámesteri Hivatalban, Tessza Józsefvárosban dolgozik ebben a szerepben. 

A Civil Rádióban készült 3 beszélgetés, melyeknek közös jellemzője, hogy a Balaton veszélyeztetettségére és megmentésére irányulnak.

Az első a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének nevében, a koalíció egyik képviselője a Balaton ökológiai jelentőségét emeli ki és petíciót indít, felhívva bennünket a tó megmentésére. (Dudok Dávid és Péterfi Ferenc interjúja Tarróné Gyarmathy Andreával.)

A másodikban Elekes Irén Borbála állandó balatoni rovatában Sallee-Kereszturi Barbara humánökológust faggatja arról, hogyan lehet a globális klímaváltozás idején egy térséget érdekeltté (cselekvővé) tenni a saját ökológiai-, gazdasági- és társadalmi jóllétében.

A harmadik interjúban (riporter Péterfi Ferenc) a K-Monitor egyik programvezetőjével Pósfai Istvánnal beszélgetve részben megismerhetjük a kormányközeli üzleti körök állami támogatással segített terjeszkedésének eseteit, a természetkárosító nagyberuházásokat és az ellenük tiltakozó civil csoportokat, valamint ennek az elitnek a személyes rátelepedését a tóra.

Méhek a városi dzsungelben - ezzel a címmel ír az Urbact program hazai honlapja a jelenségről. https://urbact.eu/beepathnet-%E2%80%93-m%C3%A9hek-v%C3%A1rosi-dzsungelben
"A Közösségi Méz a részvételi és közösségi működést egy erősen konceptuális, kritikus, de egyben játékos művészeti megközelítéssel kapcsolta össze. Fontos volt a megalkotói számára, hogy a projekt mindenki számára hozzáférhető és közérthető, de egyben elgondolkodtató és akár provokatív is legyen."
A Civil Rádióban a XII. kerületi Hegyvidéki Zöld iroda vezetője Rózsa Zoltán és Mák Csaba méhész volt a vendégünk, s arról beszélgettünk, hogy , a városi méhészet szerves részévé válhat-e városi életünknek?

A Közösségi Méz, a városi méhészkedés példája, Mák Csabának, a csoport egyik tagjának segítségével viszik tovább az ötletet, ők néhány évig három-négy méhcsaláddal aktívan méhészkedtek a fővárosban. Most a Hegyvidéken kezd megerősödni ez a program. Ennek egyébként elvileg sem törvényi, sem gyakorlati akadálya nincs, hisz a városban mindig virágzik valami, így könnyű begyűjteni a nektárt.
A beszélgetés házigazdái Sain Mátyás és Péterfi Ferenc

Márkuly István Írországban élő permakultúra oktatóval, tervezővel és Pap-Szuromi Orsolyával, az Életfa Permakultúra szerveződés önkéntesével beszélgettünk - természetesen permakultúráról (perminent culture), egy olyan életről és gazdálkodási megközelítésről, amelyben "együttműködünk a természettel, ahelyett, hogy annak ellenében cselekednénk". // https://permaculture.hu/ //
A Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában Sain Mátyás és Péterfi Ferenc beszélgetnek a vendégekkel

Juhász Veronikával - aki operaénekes és a Kétfarkú Kutya Párt II. kerületi képviselője - beszélgettünk önkéntességről, ÖN-kormányzatról, arról, hogy egy képviselő mit tehet valójában azokért, akiket képvisel, és még sokminden másról.
Idézet az önkormányzati oldaláról:
"Sziasztok, jó napot! Juhász Veronika vagyok, Szegeden születtem, nagyon fiatalon.
Iskolába járás helyett Európát jártam autóstoppal. Utcazenészként Hollandiában kötöttem ki, ahol befogadott egy idős házaspár. Maastrichtban szereztem egy mesterdiplomát, amivel igazolhatom, hogy operaénekesként elvégeztem a zeneakadémiát. Emberközi tapasztalataim egyéb hozadékait nem tudom papírokkal alátámasztani, ezért inkább beszélgessünk, jó?
Megélhetési migráns éveim után 2016-ban hazajöttem, hogy végre a magyarok munkáját vegyem el! Azóta Budapesten a Magyar Kétfarkú Kutya Párt önkéntes passzivistája és Gorillája vagyok."
Juhász Veronika - szerintünk - radikális másképpen gondolkodó, aki közben különös empátiával és lojalitással próbál a jelenlegi politikai koordinátarendszerben egészen máshogyan gondolkodni és viselkedni. Miközben különösen érzékeny a részvételiségre.
Péterfi Ferenc és Sain Mátyás beszélget vele a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában

A Budapest Kör konzultációját is követve, arról beszélgetünk,  mit is jelent ez a fogalom, hogyan készülhetnek fel általában a városok a váratlan és erőteljes változásokra. Alföldi György, a BME építész tanszék dékánja főként ezeket a lehetőségeket vázolja fel, Somogyi Eszter a Városkutatás Rt munkatársa pedig főként a helyi közösségek lehetséges szerepét hangsúlyozza egy glasgowi példa kapcsán. Ahol az öntevékenység, az önkéntesség fejlesztése, helyi vezetők megerősítése segtíti különösképpen a képessé válás (empowerment) folyamatát.