Csakugyan / 8 és fél óra – Détails, épisodes et analyse

Egy tisztes őszes halánték most kinek is ajándék? - krízisről, életközépről, változó testi igényekről, férfi klimaxról beszélgettünk Kozma-Vízkeleti Dániellel a Csakugyanban

„A fiatal lányokkal való flörtölés és kapcsolatkeresés a középkorú férfiak részéről egyfajta válaszkeresés azokra a kérdésekre, amelyeket a negyvenes-ötvenes életkor elénk tár. Ezt életközépnek hívjuk, és a nőknél is megjelenik. Ez az az időszak, amikor leesik, hogy körülbelül annyi van hátra, amennyit eddig éltünk. A félidő pedig óhatatlanul egy mérlegvonás: mivé akartam válni, mi az, amit ebből elértem, hol tartok az életben? Helyemen vagyok-e? Ezek a kérdések belül ott munkálnak. Mi az, ami kimaradt? Mindezekre egy talán kevéssé adaptív válasz a párkapcsolatok halmozása, és sokszor átmeneti is. Ennél még gyakoribb reakció az, hogy a férfiak a karrierre helyeznek nagyobb hangsúlyt, vagy esetleg pályát váltanak”, mondja Kozma-Vízkeleti Dániel, családpszichoterapeuta a Csakugyanban, amelyben a férfiak életközepi krízisét kutatja Imre Zsófia és Bendl Vera.

A hospice-rendszer hiányosságairól, az életvégi lehetőségekről, az otthonápolás jelentőségéről és a betegek vágyairól beszélgettünk Szöllősi Melindával

„Mi a családban nem tudtunk beszélni édesapám betegségéről főként azért, mert traumatizált minket az, ahogyan közölték velünk a diagnózist. Ezért tudom, milyen dinamikája van annak, hogy egy család nem tud a családtaggal beszélni arról, hogy meg fog halni. Nekem borzasztó arra gondolni, hogy édesapám a halálra vonatkozó gondolataival teljesen magára maradt, és azóta nagyon-nagy erővel képviselem azt, hogy erről fontos nyíltan kommunikálni, sokat segít a betegnek, ha ez az izoláció nem alakul ki, ráadásul azokat az ellátásokat, amelyekre a hospice fókuszál, csak akkor lehet igazán felmérni és biztosítani, ha ez a téma nem titok”, meséli Szöllősi Melinda biológus, szakmapolitikai szakértő, az életvégi ellátás fejlesztésére fókuszáló Pallium Intézet alapítója, az ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola doktorjelöltje a hospice kapcsán a Csakugyanban.

„Egyáltalán nem kell kétségbeesni. Gondolkodni kell” – mondja a szakértő.

Már réges-régen része az életünknek a mesterséges intelligencia (MI), most a Chat GPT és más MI-applikációk miatt beszélünk róla sokat, de az MI valójában 1950 óta része az életünknek, mindenki használja, akinek például okostelefonja van. Ez nem változott meg, csak az, ahogyan az MI-vel kommunikálunk, vagyis hogy beszélgetni tudunk vele. Ez okoz egy áttörésszerű érzést, magyarázza a Csakugyanban Koren Balázs, MI-szakértő, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli szakmai vezetője, robotikatanár, robotika bíró. „Eddig bináris volt a kommunikáció: vagy elfogadtuk, amit mondott, vagy elutasítottuk”, mondja. Most már visszakérdezhetünk. 

Stanley Milgram, a tudós, aki kicsalogatta az emberekben rejlő gyilkost, tudni szerette volna, hogyan érhető el, hogy embertömegek vegyenek részt mások megsemmisítésében. Meg akarta érteni, hogyan vehető rá bárki, hogy szabad akaratából megöljön és kínozzon egy másik embert. Világhírű szociálpszichológiai kísérlete hatvan év után is kísért. Tudósok generációi akarták megérteni, mi is történt a laboratóriumában, aminek köszönhetően a résztvevők elvileg halálos sokkot mértek egymásra.

Egy fiatal magyar tudós most úgy tűnik, rátalált a válaszra – Bendl Vera interjúja Kaposi Dávid szociálpszichológussal a Csakugyanban.

Miért követi a varjúfióka az embert, ha az megmenti fiókakorában? Miért imádják a vörös vércsék a kerületet és ez hogyan függ össze régi századok építészeivel? Mi kellene nagyon a fecskéknek a városban? Miért van szükségünk a gyepre mégiscsak, és hogyan repülik át a Földközi tengert a Kiskunságon cseperedett ragadozó madaraink?

A nagy madár podcastban Turny Zoltán válaszol Bendl Vera kérdéseire.

„Nem egy emberi alkalmazásból fakadó elhívás” – mondta Galyas Éva Klára, romaügyi tanácsadó arról, miért is vállalta el ezt az állást Józsefvárosban. A civil múlttal rendelkező metodista lelkész együtt éli meg a hitét és a hivatását, podcastünkben pedig elmondja, mi az oka annak, hogy a kerület vezetése és a helyi romák között feszültségek húzódnak, mennyit tud tenni a kerület a szegregáció felszámolására, és miért lesz jó, ha végre lesznek közös tereink.

Itt a legújabb Csakugyan Bendl Verával.

Hogyan alakult ki a jelenlegi önkormányzati bérlakásrendszer Budapesten? Mekkora ingatlanállományokkal rendelkeznek jelenleg az önkormányzatok? Miért jelent egy átlagos magyar állampolgár számára biztonságot a lakástulajdon? Mik lehetnek a fővárosban zajló városrehabilitáció következményei? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Balogh-Ebner Márton történésszel és Péter Lajos szociológussal, szociális munkással.

Lehet-e, hogy a legspirituálisabb élményeink éppen a testünkhöz kapcsolódnak? Miért fontos örülni a testünknek és miért fontos viszonyban lenni vele? Brezina Kinga, Nia tanár és testtudatkutató arról beszél, hogy az öröm és a gyász hogyan mutatkozik meg fizikailag, mit jelent a terhesség egy nő életében, milyen lehetőségeket hordoz a legfontosabb személyek elvesztése, és mi segít abban, hogy ezt a veszteséget később erőforrásnak is tekinthessük.

Újabb Csakugyan-podcast, ahol Bendl Vera kérdez.

Hogyan lehet megőrizni a boldogságot egy kapcsolatban? Miért volt más párt találni a ’90-es és később a 2000-es években? Hogyan lehet túlélni a kamaszkort? A sajátunkat és a gyerekekét? Mit tesz az emberrel egy jelentős karrierváltás a harmincas évei végén? Mire ébreszthet rá minket egy nem várt veszteség? – Bendl Vera beszélget Fiala Borcsával

Szél Dávid pszichológus szerint éppenhogy nem. Az apaság, állítja, egyáltalán nem férfias, nem igazán jelenik meg benne az ember neme. Az, hogy milyen szülővé válunk, nem függ a nemünktől, mondja a pszichológus. De vajon milyen problémákkal küzdenek a magyar férfiak? És mennyire beszélnek ezekről? És hogyan lehetne egy boldog országot építeni, ahol mindenki csak azt akarná, hogy „teleszülje a Kárpát-medencét” – Csakugyan-podcast Bendl Verával.