Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast – Détails, épisodes et analyse

Magyarország egyik legnépszerűbb televíziós személyisége, apa, séf, és futballszurkoló, aki büszkén vállalja zsidó identitását. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett.

Vegyes házasságba született, gyerekkori élményei hatására kezdte megismerni és megélni zsidóságát, amelyben rabbi nagyapja tanításai meghatározóak voltak számára. Járt a Wesselényi utcai zsidó iskolába, és részt vett a legendás szarvasi zsidó ifjúsági táborban is.
• Mennyire tartja fontosnak szülőként átörökíteni a zsidó tradíciókat?
• Miért nem vándorolt ki végül Izraelbe?
• Fradi tábor és Dávid-csillag.
• Klauzál tér és traumafeldolgozás. Pajesz és tokaji aszú.
• Gasztronómia és spiritualitás.

A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett.

  Marslakók a pulpituson A XIX. és XX. század fordulójának kulturálisan pezsgő, sokszínű, kreatív Budapestje tucatjával ontotta magából azokat a később világhírű zsidó származású magyar tudósokat, írókat, művészeket, akiket azóta is nemzeti büszkeségeink között tartunk számon.
A marslakóként emlegetett tudósaink (mások mellett Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Kármán Tódor, Erdős Pál vagy Neumann János) életműve széles körben ismert, és elismert, eredményeik említése nélkül szinte értelmezhetetlen az elmúlt száz év története.   Azt már talán kevesebben tudják, hogy épp Tellerékkel egyidőben, szintén javarészt az Egyesült Államokban futott be világra szóló karriert öt olyan nagyformátumú karmester, akik lényegében újra definiálták az amerikai és a nemzetközi klasszikus zenei életet. Stern György (Sir Georg Solti), Deutsch Antal (Antal Doráti), Blau Jenő (Eugene Ormándy), Széll György (George Szell), Reiner Frigyes (Fritz Reiner) évtizedeket átívelő, termékeny pályafutása a mai napig meghatározó jelentőségű és korszakalkotó a szimfonikus zenekarok történetében, elég csak az USA öt legjelentősebb együttesére-New York, Chicago, Boston, Philadelphia, Cleveland-gondolnunk.

• Mennyiben az egyéni kvalitások és mennyiben a környezet határozta meg életútjukat?
• Mi lehet a kapcsolat Reiner Frigyes és a Motown-slágerek között?
• Versenyszellem és zsenialitás.
• Zeneakadémia és Opera.
• Bartók és Kodály.
• Klasszikus és kortárs.
• A XX. század Budapesten született?

A Mazsihisz podcast stúdiójában Karczag Mártonnal, az Operaház Emléktárának vezetőjével Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.

II. Miklós orosz cár 1914-ben csaknem egymillió zsidót telepíttetett Oroszország keleti felére, mert a zsidók a benyomuló Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét felszabadítóként fogadták volna. Négy évvel később, a Galíciához közeledő Vörös Hadsereg elől nyugat felé menekülnek a zsidók, ahol szintén nem sok jóra számíthatnak.

A '19-es kommunista rezsim osztályellenségként üldözte a magyar zsidók legjobbjait, akik nélkül a hazai ipar, kereskedelem és szellemi élet sokkal szegényebb lett volna. Egy évvel később a Teleki kormány a győztes hatalmakat Trianonban arról győzködte, hogy Magyarország valóságos kánaán a zsidók számára, miközben Budapesten már a numerus clausust készítették elő. Nyolc évvel később pedig megkezdődött a zsidók fizikai kiszorítása az élet legtöbb területéről. 1941-ben aztán megnyílt az út az első deportálás előtt, amelynek vége Kamenyec-Podolszk pokla lett. A holokauszt előjátéka?

A kikeresztelkedésekben, az állampolgársági igazolások megszerzésében bízók nem tudhatták, mi lesz mindennek a vége. Számtalan kísérlet történt, hogy a zsidók elkerüljék az üldöztetést, a kitoloncolást vagy később a gettósítást és a haláltáborba hurcolást. Aki át- illetve túlélte, csupán e legsötétebb korszak egy-egy pillanatát láthatta, és a nagy egészről az utókor is csak hosszú évekkel később alkotott képet. Ma sem teljes, ma sem befejezett ez a történelmi pannó.

Stark Tamás történész a Hosszú út az első magyarországi deportáláshoz című könyvében egy újabb, jelentős részletet illeszt ehhez a képhez. Ennek egyes részleteiről beszélgettünk a Mazsihisz legfrissebb podcast adásában.

Mazsihisz podcast: Igaz emberek nyomában – Dr. Borbás Gáspár élete és példája

A hazai közbeszédben időről-időre fellángolnak azok a viták, amelyek arról szólnak, hogy kiket állítsunk példaképeknek a fiatalok számára, kik legyenek a nemzeti alaptantervben, kiknek emeljünk szobrot, vagy kikről emlékezzünk meg nemzeti ünnepeinken. Kik legyenek nemzeti hőseink panteonjának tagjai? 

Adásunkban egy minden szempontból példaértékű életmű bemutatására teszünk kísérletet: Dr. Borbás Gáspár a Ferencváros és a magyar labdarúgó válogatott egykori, legendás balszélsője nemcsak futballistaként alkotott maradandót. Borbás doktor a magyar sport többszörös elsője: a válogatott első gólszerzője hazai pályán és idegenben is, a Fradi első bajnoki góljának szerzője, valamint az első jogi egyetemet végzett labdarúgó. Miután szögre akasztotta a mezt, a közügyek iránt érdeklődő, aktív társadalmi életet élő, rendszeresen publikáló, szervező polgárként tevékenykedett a két világháború között.

A Vészkorszakban életét és egzisztenciáját kockáztatva vett részt nemcsak zsidó származású kollégái és barátai, hanem számára ismeretlen munkaszolgálatos üldözöttek mentésében, hogy a háború után folytatva ügyvéd praxisát, később pedig a nyilvánosságtól visszavonultan éljen 1976-ban bekövetkezett haláláig. Mi determinálta Borbás doktort arra, hogy következetesen ellenálljon a nácizmus jogfosztó intézkedéseinek? Mi volt a véleménye az amatőr és professzionális futballról? Miért lehet példakép a Ferencvárosi Torna Club által nemrég szobrot kapott Borbás Gáspár a jövő generációk számára?

Civil kurázsi és holokauszt. Emberi tartás és szerénység. Schlosser Imre és Teller Miksa.

A Mazsihisz podcast stúdiójában a dédunoka Borbás Barnával, a Borbás Gáspár életét bemutató Első gól című biográfia szerzőjével idézte fel e nem mindennapi életút állomásait Singer Dávid.

Hogyan váltak a házmesterek komoly hatalmi tényezővé a zsidóüldöző hatalom kezében Budapesten? Ezt a kérdést eddig senki sem vizsgálta részletesen ebből a szempontból. Ádám István Pál doktori értekezésének eredményeként legújabb könyvében dolgozta fel ezt a témát.

Kutatása során nemcsak a jelenség hátterét és előzményeit tárta fel, hanem annak utóéletét is elemezte, ami szintén újdonságnak számít. A házmesteri munkakör ugyanis a modernizálódó Budapest terméke: a századfordulótól kezdve a bérházak számának robbanásszerű növekedésével együtt jelent meg és vált nélkülözhetetlenné.

A házmesterek szerződéses viszonyban álltak a háztulajdonosokkal, de fizetést nem kaptak – bevételeik a kapupénzből és a lakóktól kapott borravalóból származtak. Feladataik közé tartozott a karbantartás és a lakókkal kapcsolatos adminisztráció, miközben a szolgálati lakás számukra és családjuk számára komoly egzisztenciális biztonságot nyújtott.

Ez a munkakör elsősorban a vidékről érkező, alacsonyabb társadalmi státuszú emberek számára jelentett lehetőséget a megélhetésre, gyermekeik taníttatására és társadalmi felemelkedésre. A bérházas városokban a házmesterek szerepe különösen felértékelődött a harmincas években, amikor a zsidótörvények értelmében a zsidó lakók összeírása és megfigyelése is a feladataik közé került.

A háború alatt a házmesterek valóságos kényurakká váltak: rajtuk múlott például, hogy a kijárási tilalom idején a zsidó lakók miként juthattak élelmiszerhez. A kiszolgáltatott emberek sokszor utolsó családi értékeiket ajánlották fel a házmesterek kegyeiért. Ugyanakkor akadtak közöttük olyanok is, akik életük kockáztatásával zsidó családokat bújtattak a vészkorszakban, és ezzel embermentő hőssé váltak.

A könyv arra is kitér, hogy a háború után az igazolóbizottságok előtt miként szembesültek egymással az egykori üldözöttek és az üldözésben kollaboráló házmesterek.

Ádám István Pál a téma alapos és kiterjedt forráskutatása után írta meg Házmesterek a vészkorszakban című könyvét, amelynek részleteiről a Mazsihisz aktuális podcast-adásában beszélgettünk.

A Brutalista című film valójában magyar

Legalábbis nagyrészben. Hiszen egy magyar, zsidó építész traumatikus életéről szól, akit a magyar, zsidó származású színész., Adrien Brody alakít. Amitől még magyarabb lesz, részint, hogy a film vágója Jancsó Dávid, valamint a társproducer Petrányi Viktória.

Neki, illetve a Mundruczó Kornéllal közösen működtetett Proton cég stábjának köszönhető, hogy a budapesti, csepeli és más hazai helyszínek a vásznon már Philadelphiát mutatják, ahol az épülő brutális templom a valóságban számtalan, több helyen forgatott részletekből rajzolódik ki. A rendező Brady Corbet egyébként nem először dolgozik magyar stábbal, például első nagyjátékfilmje, az Egy vezér gyermekkora vágója is Jancsó Dávid volt.

A brutalizmus egyébként egy kortárs építészeti irányzat, de itt a cím inkább a kor brutalizmusára értendő. Miközben ugyanis a főhős Tóth László valóban meglehetősen durva, olykor egészen ijesztő alakzatú épületekkel metsz bele a környezetbe, valójában ezzel a haláltáborban szerzett lelki sérüléseket vetíti ki. A szünettel együtt csaknem négy órás film a 10 Oscar-díjra jelölés előtt már 75 nemeztközi díjat söpört be a megjelenése óta.

A március 2-án, vasárnap megrendezett Oscar-gála előtt néhány nappal beszélgettünk erről a különös alkotásról, a forgatás körülményeiről Muszatics Péter filmtörténésszel és Petrányi Viktória producerrel.

Csupán két kavics – A Pécsi Zsidó Hitközség múltja és jelene

Tizenöt év alatt, amióta Goldmann Tamás a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, csupán két apró zavargás történt, az is lopva, éjszaka; egy-egy kaviccsal betörték a zsinagóga ablakát. Hogy kik voltak? Talán csak vagánykodó fiatalok, mert egyébként a városban nem tapasztalni antiszemita megnyilatkozásokat. Sőt, ama október 7. másnapján több mint kétszáz városlakó – köztük a polgármester – néma felvonulással tiltakozott a barbár terrortámadás ellen.

Decemberben az egykori zsidó iskola épületében négy apartmanból álló kollégiumot avattak. Az intézményt Dr. Stark Andrásról, a hitközség egykori legendás elnökhelyetteséről nevezték el, aki pszichiáteri, kórházi vezető szakorvosi munkája mellett a város szellemi, kulturális életének is kiemelkedő személyisége volt. Az ünnepségen a polgármester mellett a pécsi püspök és Pécs számos vezető értelmisége vett részt. Ott volt Schweitzer József egykori országos főrabbi fia, Gábor, hiszen édesapja több mint harminc évig állt a pécsi hitközség élén.

A hitközség szeretetotthonát – amely 2015-től viseli Dr. Szántó László nevét, aki az otthon orvosi ellátását 30 éven keresztül önkéntesen végezte – tíz évvel ezelőtt EU-s pályázati forrásokból teljesen felújították. Az kollégium avatással egyidőben ünnepelték az otthon legidősebb, holokauszt túlélő lakójának, Vidor Györgynének a 100. születésnapját. Ebből az alkalomból külön köszöntötte az idős asszonyt Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és dr. Frölich Róbert országos főrabbi is. E két ünnepség alkalmából jártunk kameránkkal Pécsett legutóbb. 

A Komáromi Zsidó Hitközség: múlt és megújulás

 

Az 1791-ben alakult komáromi zsidó hitközségnek a holokauszt előtt több mint kétezer tagja volt. A háború után megmaradt, alig háromszáz fős közösség tovább zsugorodott. Izrael megalakulásakor, 1948-ban, később 1968-ban, Csehszlovákia katonai megszállása után újabb csoportokban hagyták el a települést. Mindezek okán a háború előtti három zsinagógából csak a Menház imaterme, a kis zsinagóga maradt a közösség számára.

 

A rendszerváltás után némileg megpezsdült a zsidó élet, de az igazi fordulat akkor következett be, amikor 1996-ban a Paszternák család vette kézbe az irányítást, azóta jelenik meg a „Hitközségi Híradó” című újság is, amelyben egyre több rendezvényről, illetve az ünnepi események mellett a folyamatosan gyarapodó, 40-50 fős közösség mindennapjairól lehet olvasni. A hitközség központja a Menház épületében található, amelyet 1896-ban avattak fel, és amely otthont ad a város egyetlen megmaradt zsinagógájának is.

 

Az imaház azonban sokáig igen viseltes állapotban volt, mígnem a közelmúltban, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének Moreshet programja segítségével, sikerült teljesen megújítani, vagyis inkább régi pompájában helyreállítani.

 

A novemberi avatóünnepségen jártunk.

 

A Komáromi Zsidó Hitközség elérhetőségei
Cím: Eötvös utca 15., 945 01 Komárno, Szlovákia
Telefon/Fax: +421/35/7731-224
E-mail: kile@menhaz.sk
Honlap: www.menhaz.sk

 

Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5

Antiszemitizmus, Izrael-ellenesség a világban október 7. után 

Az európai kultúrán kívül más kultúrákban nincs jog. Van – többnyire az uralkodóhoz köthető – büntető – jutalmazó rendszer, de az nem tekinti egyenlőnek a saját kultúrájában élő embereket. Ha meg akarjuk érteni, miért kaphatott lángra október 7. után a zsidóellenesség az euro-atlanti országokban, akkor látnunk kell, hogy már évszázadok óta a kritikai gondolkodás kiterjesztése az igaz ok. 

Már ez Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is tartalmazza ezt az ellentmondást, mert univerzálisnak tekinti a jogegyenlőséget, ami zsákutca. Sem Ázsiában, sem a muszlim világban nincs ilyen, ezért például az iszlám terrorizmus miatti háború áldozataival vállalt európai szolidaritás ab ovo önsorsrontó.

Ennek részleteiről beszélgetünk Tillmann József filozófussal a Mazsihisz legújabb podcast adásában. 

Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5

Hivatása a szórakoztatás – Heller Tamással beszélgettünk

 

Színművész, parodista, dalszerző, énekes. Gyerekként érintette meg a színpad varázsa. Játszott musicalben, volt táncos, komikus és drámai szerepek megformálója is, mielőtt a legendás Mikroszkóp Színpad társulatának tagja lett.

 

 • Holokauszt-túlélő szülők gyermekeként milyen volt felnőni a háború utáni Debrecenben?

 • Mitől hungarikum a pesti kabaré?

 • Szükség van e zsidó színészképzésre? 

 

Humor és traumafeldolgozás. Hofi Géza és a zsíroskenyér. Hivatástudat és pontosság. A Mazsihisz podcast stúdiójában Heller Tamással, a magyar kabaré veteránjával Singer Dávid beszélgetett.