Explorez tous les épisodes du podcast Buksó - 24.hu

A Mit forgat? rovatban nem írókat, szerkesztőket vagy könyvpiaci szakembereket kérdez Nyáry Krisztián, hanem a könyvkiadás világának nélkülözhetetlen szereplőit: az olvasókat. A podcast házigazdája első alkalommal Hajós Andrással beszélgetett, aki elmondta, hogy őt már gyerekkorában is sokkal inkább olvasmányai nyelvi megfogalmazása ragadta meg, ezért inkább emlékszik jó mondatokra, mint történetekre.

Három évvel ezelőtt indult a Buksó. Ez idő alatt 100 epizód készült és 111 vendége volt a podcastnak. A jubileumi közönségtalálkozón Szabó T. Anna, Dragomán György és Szegő János mellett a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter is ajánlott néhány könyvet, Nyáry Krisztián pedig nemcsak őket, hanem a közönséget is irodalmi játékra invitálta. A kilencvenes évek nagy sikerű kulturális műsorát, a Lyukasórát ültették át ezúttal színpadra a budapesti Magvető Caféban. Az élő műsor vágatlan verziója kétszer ilyen hosszú verzióban jövő héten lesz elérhető a YouTube-on. Abból az is kiderül majd, milyen új rovatokkal bővül a Buksó.

A Buksó, a 24.hu podcast sorozata könyvekről, írókról, olvasókról és olvasásról, Nyáry Krisztián vezetésével, a Líra könyvek támogatásával.

A tudománynak szent dolognak kellene lennie – vallja Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója, akinek leleplező erejű könyve jelent meg az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról. Nyáry Krisztiánnak ezúttal a kötet vezérfonaláról, vagyis a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről, a pályázati pénzek körülményes hátteréről és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról is mesél. Mindezek mellett kiderül az is, miért döntött úgy, hogy szembe megy a tudományt övező, egyre inkább kártékony intézményrendszerrel, és nem tart-e attól, hogy könyvének várható visszhangja felerősíti a tudományellenes hangokat? Az epizód elején – kapcsolódva a fentiekhez – tévedésen vagy eleve csaláson alapuló tudományos könyvekről és szerzőikről lesz szó, végül pedig tíz új természettudományos könyvet ajánlunk a hallgatóknak.

Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a közel két hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, és arról is mesél, miért szereti, ha külön bíztatják arra, hogy lírát írjon. Az epizód végén Nádasdy új könyvei mellett nyolc, szintén a Könyfesztiválon debütáló kötetet ajánlunk, mindezek előtt pedig a könyves mustra várható legizgalmasabb programjairól lesz szó.

A nemrég megjelent Macskakaparás már a második regénye Tóth-Zsiga Borbálának – igaz, az elsőt írói álnevén: Kóbor Barbaraként jegyezte. A regény főszereplője egy társfüggő, késő harmincas nő, akinek életét naplójából ismerjük meg, melyet terapeutája javaslatára kezd el írni. Anna pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám a közös mindennapok során hamar kiderül, hogy ez mégsem volt jó ötlet. Élete hamarosan rémálommá válik – talán a valóságban, talán csak a fejében. A pszichológusként végzett szerzővel Nyáry Krisztián beszélget a mentális betegségek ábrázolhatóságáról, az átlagos és a rossz terápiákról, vagy éppen Kafka és Murakami hatásairól. A könyvajánlóba szintén mentális betegségekről szóló regényeket hozunk, az epizód elején pedig az Eurostat friss kutatásáról lesz szó,amely az európai országokban élők olvasási szokásait vizsgálta.

Gyerekkönyvkiadó, szerkesztő és szerző. Csapody Kinga nemcsak a hazai, de a nemzetközi gyermekirodalmat is behatóan ismeri, éppen ezért az aktuális trendekről, olvasási szokásokról, az olvasástanulás hazai és külföldi tradícióiról, valamint arról is mesél, miért fontosak a mesék. A beszélgetés előtt – folytatva az előző rész kimeríthetetlen témáját –, a betiltott könyvekről lesz szó, az epizód végén pedig tíz plusz kettő új magyar gyerekkönyvet ajánl Nyáry Krisztián.

Öt kontinens 57 országának szemszögén keresztül mutatja be 1700-nál is több képpel Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és fotós az első világháború történetét és mai emlékezetét. Több mint tíz éven át dolgozott két tematikus kötetén, amelyek világszerte egyedülállóak, műfajukat éppen ezért nehéz is lenne meghatározni. Szalay-Berzeviczy megjárta az iraki kémelhárítási központot, ott volt az összes fontosabb csata helyszínén, de nem egy útinaplót írt, hanem végig törekedett a történelmi tények és a mai emlékhelyek hiteles bemutatására. A beszélgetést követően – maradva a vérzivataros témánál – Nyáry Krisztián az első világháborúhoz kapcsolódó könyveket ajánl, az epizód elején pedig egy hasonlóan nehéz, ám fontos témával készült, hiszen a betiltott könyvekről lesz szó.

Regénynek komoly művészettörténet, művészettörténetnek pedig regényes írás az a Victor Vasarely és Fajó János közös alkotói útjáról szóló kötet, amely nemrég jelent meg Rieder Gábor művészettörténész tollából, és amelyhez egy időszaki kiállítás is kötődik. Az op-art magyar származású világsztárjának hazai fogadtatásáról, megkérdőjelezhetetlen hatásáról, a rá példaképként tekintő Fajóról, és közös mesterükről, Kassák Lajosról is szó esik az új epizódban. Mindezek mellett a szitanyomatok felemelkedéséről és bukásáról is kérdezi Nyáry Krisztián a szerzőt. A beszélgetés előtt az évszázad első huszönöt évének New York Timesban publikált legfontosabb szépirodalmi könyvei közül emelünk ki néhányat, végül pedig tíz, a közelmúltban megjelent képzőművészeti kötetet is ajánlunk.

Éveken át tartó átfogó kutatómunkát követően, 2016-ban jelent meg Zoltán Gábor első, különösen megrázó regénye, az Orgia, amelynek az olvasók és a könyves szakma is kitüntetett figyelmet szentelt. Idén tehát már nyolc éve, hogy a szerző behatóan foglalkozik a nyilas korszak Városmajorban játszódó pokoli, ám megkerülhetetlen eseményeivel. A közelmúltban megjelent Ólomszív is ezt az időszakot öleli fel, így aztán tekinthető az Orgia ikerrégényének is, jóllehet Zoltán a Szomszéd és a Szép Versek 1944 című köteteiben sem szakadt el témájától. Nyáry Krisztiánnak ezúttal az alkotói folyamat lélektipró pillanatairól, a fikció és a tények viszonyáról, de arról is mesél, miért törekedett arra, hogy kevésbé legyen megterhelő az új regény olvasása, mint amilyen az elsőé volt.

A moly.hu Magyarország első és legnagyobb olvasásnépszerűsítő közösségi felülete, amelyre Nagy Bence, a portál alapítója már egy könyves Wikipédiaként tekint. 390 ezernél is több felhasználója van az oldalnak, amelyre az indulás óta csaknem 18 millió hozzászólás érkezett. Ilyen számok tükrében egészen elképesztő, hogy a „főmolyon”, azaz Nagy Bencén kívül mindössze ketten dolgoznak főállásban az oldalért – igaz, rengeteg önkéntes támogatja a működését. A beszélgetést követően a Molyon megjelenő Merítés-díj idei rövidlistáját ismerteti Nyáry Krisztián, az epizód elején pedig az elmúlt egy évben elhunyt szerzőkre emékezünk.

A magyar irodalom egyik legnagyobb élő költője – írta a nemrég Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesült Rakovszky Zsuzsáról Grecsó Krisztián. A Vita élő időben című kötetéért és teljes életművéért díjazott soproni szerzőt alkotói munkafolyamatokról, szöveg és képek összefonódásának lehetőségeiről, pokolról és mennyországról is kérdezte Nyáry Krisztián. Az epizód elején az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó eseményekről lesz szó, végül pedig tíz plusz egy olyan magyar verseskötetet ajánlunk, amelyek a közelmúltban jelentek meg.

Évtizedek óta dédelgette a gondolatot, a Valami népi című könyve után azonban nagyon úgy tűnt, soha nem fog elkészülni Grecsó Krisztián aparegénye. Mi mindennek és kiknek köszönhetően született meg mégis az Apám üzent? Mit szólnak hozzá a szerző közvetlen rokonai? És milyen tanácsokkal látta el Grecsót a kötet első vázlatait olvasva Nádasdy Ádám? A Buksó 99. epizódjából kiderül. Mindezek mellett szó lesz autófikcióról, generációs traumákról, az alkoholfüggőség súlyos hátulütőiről, de még Nemes Jeles Lászlóról is. Tíz alkoholizmusról szóló regényt ajánlunk ezúttal, mindezek előtt pedig a könyvek és a mesterséges intelligencia jövőjéről mesél Nyáry Krisztián.

A Buksó történetében először közönség előtt, a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük a soron következő beszélgetést. Nyáry Krisztián a nemrég megjelent, posztomusz Gabriel García Márquez-kötet, a Találkozunk augusztusban kapcsán Kutasy Mercédeszt, a könyv kontrollszerkesztőjét és Scholz Lászlót, a mű fordítóját kérdezte egyebek mellett arról, hogy mennyiben volt etikus a szerző fiai részéről, hogy apjuk akarata ellenére kiadták a könyvet, valóban döcög-e itt-ott a szöveg, de még egy anekdota is elhangzik az 1957-ben Budapesten járt íróról. Az epizód elején az irodalmi díjakról és az azokhoz köthető identitáspolitikai vitákról lesz szó, végezetül pedig tíz magyar nyelven is megjelent latin-amerikai könyvet ajánlunk.

Három éves a Buksó. Gondolatébresztő, vicces, érzelmes és megannyi fontos gondolat hangzott el 2021 óta vendégeinktől, amelyekből most össze is ollóztunk néhányat. A folytatásban Gazsi Zoltánnak, az Eisberg vállalat vezetőjének első könyvéről lesz szó. A szerző és környezete szerint a műfajteremtő „zolitelling” a legtalálóbb besorolás a kötetre, jóllehet egyszerre életrajzi, életmód, motivációs, menedzsment és füves könyv. A beszélgetésből egyebek mellett az is kiderül, hogy a csúcsmenedzser sokkal inkább maximalista a lecsófőzésben, mint a cégvezetésben, és ha az a cél, hogy oldja a feszültséget, akkor a legváratlanabb helyzetekben is hajlandó kézen állni. Gazsi Zoltán nem csak üdítően életigenlő kötetében, hanem Nyáry Krisztiánnak is mesél arról, hogy élte meg, amikor az élet olyan lapot osztott neki, hogy nem kontrollálhatta a történéseket. Az ünnepi epizód végén pedig – szorosan kapcsolódva a fentiekhez – tíz menedzsment szemléletű könyveket ajánlunk.

Vélhetően világszinten egyedülálló, hogy egy egypetéjű ikerpár közösen jegyezzen egy regényt. Kovács Dominik és Viktor Lesz majd minden című könyve az elmúlt hetekben jelent meg, és bár a színházkedvelő közönség számára ismerős lehet párosuk, hiszen megannyi darabot írak már, közös kötettel most jelentkeztek először. Olyannyira hétköznapi számukra az „együttalkotás”, hogy ma már el sem tudnák képzelni, hogy magányosan írjanak. Családregényként, fejlődésregényként, de szerintük akár „szándékregényként” is meg lehet határozni a kötet műfaját, amely nyomokban mágikus realista elemeket is tartalmaz, és szépen szól a vidékről, a faluról, a hagyományokról és az otthonról is. Az epizód elején az Európai Könyvkiadók Szövetségének manifesztumáról lesz szó, végül tíz kortárs, a magyar falvak világáról szóló regényt ajánlunk.

A skandináv krimik példátlan népszerűségéről, a Harry Potter sorozat 25 éves univerzumáról, a könyvkiadás szakmai titkairól és kihívásairól, de Yuval Noah Harariról és Jo Nesbo-ről is mesél Szemere Gabriella, a Centrál Kiadói Csoport márciusban visszavonult igazgatója, aki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének alelnöke is. Mindezek mellett szó lesz a közelmúlt új könyvpiaci jogszabályairól, valamint tíz európai szerző tollából magyarul is megjelent könyvet ajánlunk.

Ugyan A Magyar Költészet Napja csak jövő héten lesz, a Buksó aktuális epizódja már most a versek köré épül. Kiderül, miért fontos a gyerekeknek rendszeresen olvasni ezeket, és hogy könnyebb legyen a választás, ajánlunk is több verseskötetet. Vendégünk Varró Dániel, aki már 25 éve van a pályán, és nemrég jelent meg legnépszerűbb kötetének, a Túl a Maszat-hegyennek a folytatása. A kezdeti példátlan sikerről, díjesőről, elismerő kritikai visszhangról, na és mindezek terhéről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Szó lesz még a második kötet intertextuális utalásairól, arról, hogy miért szereti az Anyegin-strófát, és hogy miként hat ez utóbbi a történetmesélésre.

Tíz éve még azt prognosztizálták, hogy az e-könyvek hamar át fogják venni az irányítást a papírkönyvektől. Ma már egyértelműen látszik, hogy ez nem fog bekövetkezni, sokkal inkább kezd egy hibrid piac képe kirajzolódni, ahol egyik formátum erősíti a másikat. A hazai eladási statisztikákból mindenesetre az látszik, hogy igen alacsony az e-könyvet olvasók száma. A Tárki és az ekönyv Magyarország friss felméréséből pedig az derült ki, hogy akik elektronikus formában olvasnak, nyomtatott könyveket is forgatnak, és az e-könyvekre is tárgyként tekintenek az olvasók. Nyáry Krisztián Csordás-Takács Attilát, az ekönyv Magyarország ügyvezetőjét mindezek mellett a hangoskönyvekről is kérdezi. Az új epizód bevezetőjében szó lesz a fóliatörvényhez köthető aktualitásokról, végül pedig tíz szépirodalmi e-hangoskönyveket ajánlunk a hallgatóknak.

Tavaly szeptemberben jelent meg Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötete, amely novellafüzérnek és két kisregénynek egyaránt tekinthető. A könyv első története az ötvenes nők láthatatlanná válásáról, a változókor nem várt hatásairól és a magány elleni harc lehetőségeiről szól, míg a második történet bevallottan önéletrajzi ihletésű: egy fővárosi értelmiségi nő és egy általa támogatott vidéki roma lány kudarcos kapcsolatát beszéli el. Babarczy szerint az önzetlen segítségnyújtás legfeljebb a szentek esetében lehet reális elképzelés, és arra is válaszol, miért adta a „rasszista történet” alcímet a kisregénynek. Nyáry Krisztián ezúttal tíz kortárs szépirodalmi művet ajánl az öregedésről, az epizód elején pedig a 2024-es év könyves rendezvényei közül válogat.

Huszonöt év után éppen a napokban köszön le a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Dr. Fodor Péter. Három különböző városvezetés szavazott neki újra és újra bizalmat, ötször pályázott és ötször nyert is. A megújulás jegyében döntött úgy, hogy átadja a stafétát, de előtte Nyáry Krisztiánnak mesél a könyvtárhasználati szokások dinamikus változásáról, a könyvtárak jelenkori szerepéről, a Szabó Ervin Könyvtár hálózatának maradandó értékeiről és páratlan történetéről. Szó lesz az ország legnagyobb bibliotékájának otthont adó Wenckheim-palotáról, de még arról is, milyen hasonlóság lehet egy bankautomata és egy könyvtári szolgáltatás között. Az epizód végén tíz, hamarosan megjelenő ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig ismét az olvasóklubokról lesz szó.

Ugyan a Mimi már a hetedik könyve Lakatos Márknak, ez az első, amelyik regény közülük. Noha a kötet főhősének sorsfordulói sok ponton megyeznek a szerzőjével, a könyv mégsem kizárólag önéletrajzi jellgű. Hogy – Woody Allent idézve – miért nem szeretne egyetlen olyan klub tagja sem lenni Lakatos, amely a tagjává fogadja? Milyen kulturális üzenettel bír a drag-kultúra szerinte? És lesz-e folytatása novemberben megjelent regényének? Ez is kiderül a Buksó új epizódjából. A beszélgetést követően tíz olyan könyvet ajánl Nyáry Krisztián, amelyek a melegkultúráról szólnak, mindezek előtt pedig a könyvklubbokról lesz szó.

Korniss Péteré a magyar fotótörténet leghosszabb időszakot felölelő vállalkozása, amely 55 év munkáját fedi le. Erre az önmagában lenyűgöző tényre rímel Korniss nemrég megjelent, Magyarországon már nem is kapható könyvének, a Hosszú útonnak címe is. A Kossuth-, és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter fókuszában évtizedek óta a hazai és az erdélyi archaikus népi kultúra ábrázolása van. Legalább 25 albuma jelent meg eddig, amelyekre egyfajta névjegyként tekint. Úgy gondolja, hogy az általa jegyzett kötetekben sem kérdések, sem pedig válaszok nincsenek, állítások azonban annál inkább. Egyebek mellett erről és széki kötődéséről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Az epizód elején a tavalyi év legsikeresebb könyveiről lesz szó, végül pedig tíz idén megjelenő külföldi könyvet ajánlunk.

Két művészettörténésszel, két kiváló kiállításról, és két hozzájuk kapcsolódó kötetről beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban. Barki Gergely könyve a Galimberti házaspár elsöprő szerelméről, tragikus sorstörténetéről, és elveszett vagy magángyűjteményekben megbúvó festményeiről számol be. Molnos Péter pedig a Megtalált képek című tárlat és könyv kapcsán egyebek mellett arról is mesél, miért jutnak előbb vagy utóbb a nagy művészek életművének fontos festményei az őket megillető múzeumokba, és hogy miért fontos a művészettörténészek számára, hogy a magyar alkotások lehetőség szerint hazakerüljenek. A könyvajánlóban ezúttal tíz képzőművészeti albumot ajánlunk, mindezek előtt – maradva a témánál – az albumok kiadásának nehézségeiről és kihívásairól lesz szó.

Húsz éve kutatja és legalább ennyi ideje volt dédelgetett vágya Fabiny Tamás evangélikus püspöknek,hogy könyvet írjon Júdásról. A Jézus árulójaként elhíresült tanítvány bűnéről, megítéléséről, és arról is mesél a teológus, hogy a kötet a zsidó-keresztény párbeszéd jegyében született. A beszélgetést Fabiny Tamás újévi üzenetével zárjuk, amelyben az izreali-palesztin háború kapcsán a remélt békéről is szól. Az epizód elején pedig megemlékezünk több 2023-ban elhunyt szerzőről, végül az újévben megjelenő könyvek közül ajánlunk néhányat.

Háy János az egyik legtermékenyebb kortárs magyar szerzők egyike. 1996-ban jelent meg első regénye, az akkor példátlan sikert aratott Dizsgerdilen. Háy ezúttal a közelmúltban új kiadást megért kötet címéről is mesél, és nemcsak azt árulja el, mit jelent a szó vagy miként kötődik hozzá Jókai, hanem azt is, miért találta zseniális választásnak Tandori Dezső. Az epizód elején összegezzük az elmúlt év legfontosabb könyves eseményeit, végül pedig – a megszokott könyvajánlón túl – Nyáry Krisztián és a sorozat szerkesztője, Regényi Eszter is ajánl néhány, karácsonyi ajándéknak is kiváló könyvet.

Klasszikus zenei műsorvezető és zenetörténész. Bősze Ádámra sokáig így hivatkoztak, ám mióta megjelent első könyve a Nagy zenészek, nagy szerelmek egyre gyakrabban emlegetik a „komolyzene Nyáry Krisztiánjaként” is. Ezt meglovagolva ezúttal épp Nyáry kérdezi majd, egyebek mellett arról mi közünk lehet a zeneszerzők magánéletéhez, miért voltak alulreprezentáltak már a történelmi múltban is a női komponisták és, hogy miért tekint zenetörténeti bulvárként első könyvére. Bősze Ádám tizenöt éven át vezetett műsorokat a Bartók Rádión, rendszeresen járja az országot és tart zenetörténeti előadásokat,most pedig már ír is a témában. Feleséggyilkosságról, pikáns levelezésekről, meleg szerelemről vagyis a zene nyelvén szól az életről. Az epizód elején a könyvpiac ünnepi időszakáról lesz szó, végül tíz könyvet ajánlunk –rímelve a fentiekre – a klasszikus zene világáról.

A szakácskönyvek sikere mintha felülírhatatlan lenne. Különösen igaz ez a koronavírus-járvány óta, akkor ugyanis 42 százalékkal ugrott meg irántuk a kereslet világszerte. Változott a funkciója is a gasztronómiai köteteknek, többségük ugyanis ma már nem csak kifogástalan receptek gyűjteménye. Mautner Zsófinak az elmúlt csaknem két évtizedben tizenhét szakácskönyve jelent, legutóbb A falusi konyhám című, amely mind közül a legszemélyesebb. A kunmadarasi nagyszülői házról, a hagyományőrzés és az újragondolás dilemmájáról, a tárgyi emlékek jelentőségéről, hibátlan régi receptekről, egyszóval a vidék ízemlékeiről mesél Nyáry Krisztiánnak. A beszélgetés előtt a szakácskönyvek történeti hátteréről lesz szó, és a könyvajánlót is ilyen köteteknek szenteljük.

Akiktől más lett a világ címmel jelent meg Csiffáry Gabriella történész, levéltáros tizennyolcadik könyve, amelyben ötven különleges magyar találmányt és feltalálót mutat be. Életének jelentős részét levéltári raktárakban tölti és nem fél gyakran szélmalomharcnak tűnően kutatni az információk után, ahogy a legendavadászat sem áll távol tőle. Ő döntötte meg azt a Petőfihez köthető mítoszt is, amely szerint a selmeci evangélikus líceumból amiatt kellett távoznia a költőnek, mert magyar származású volt. A valóság ennél sokkal prózaibb: rosszak voltak a tanulmányai eredményei. Ezúttal Szentgyörgyi Alberttől, Jedlik Ányoson át a kutatómunka gyakorlati hátteréről és annak izgalmairól is mesél. A beszélgetés előtt szintén a levéltárakról lesz szó, végül pedig tíz, feltalálókról és tudósokról szóló könyvet ajánl Nyáry Krisztián.

Sorskrimi, fejlődésregény, Szabó T. Anna szerint pedig aparegény. Hogy vajon milyen műfaji kategóriába sorolja a szerző, Kepes András új könyvét, a Két macska voltam címűt, kiderül a Buksó friss epizódjából. Szó lesz arról is, miért fontos olykor kételkednünk, miként visz ez közelebb minket az igazsághoz, és miért érdemes több oldalról megközelíteni a világot. Bűn és bűnhődés, közéleti áthallások, karakterfejlődés – egyebek mellett ezekről is kérdezi Nyáry Krisztián a Prima-díjas írót. Mindezek előtt kiderül, milyen hatással volt a világ egyik legnagyobb könyves eseményére, a frankfurti könyvvásárra az izraeli-palesztin konfliktus, végül pedig tíz, krimielemeket is tartalmazó kötetet ajánlunk.

Teendők halálom után – ezzel a beszédes címmel jelent meg Vámos Miklós új könyve, aki igyekszik tisztázni: nem írói énjére utalt a választással. A Karcsú Könyvek sorozatról, nagyregényekről, munkamódszerről, szociálpszichológiai érdeklődése nyomán a családtörténeteiről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Mindezek mellett kiderül, mi a közös benne és Szabó Magdában. Miért gondolja magát abban a tekintetben korszerűtlen írónak, hogy bár a 21. században él és alkot, 20. századi szerzőként tekint magára? Az epizód elején az őszi könyves eseményekről lesz szó, végül pedig tíz non-fiction kötetet ajánlunk.

Betonba vagy márványba foglalt műemlékek helyett Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából 23 kortárs szerző, a közösségi alkotás lehetőségeivel élve igyekezett maradandót alkotni és megírni Budapest nagyregényét. A szellemi emlékmű a főváros születésnapján, november 17-én jelenik majd meg azzal a céllal, hogy kerületi legendákon keresztül meséljen, az irodalom bőséges eszköztárával Budapest múltjáról és jelenéről. Gáspár Máté a projektvezetőjeként, míg Péczely Dóra a könyv egyik szerkesztőjeként mesél a regény keletkezéstörténetéről, a szerzők felé támasztott játékszabályokról, a várakozásokról vagyis erről a világszinten egyedülálló kezdeményezésről

34 évvel ezelőtt nyitott meg Magyarország első, független magán könyvesboltja a Pozsonyi úti Láng Téka. Az elmúlt több, mint három évtizedben soha nem volt veszteséges, ráadásul sokáig non-stop nyitvatartással működött. Rédei Éva ezúttal Bächer Iván hagyatékáról, a Pozsinyi Piknikről, szerzők és olvasók emlékezetes találkozóiról, a fóliázásról, egyszóval minden olyan kulisszatitokról mesél, amely 27 négyzetméteren megférhet. Az epizód elején harminc, egyedi hangulatú kis könyvesboltról lesz szó, végül pedig a Nemzetközi Könyvfesztivál idei szépirodalmi kínálatából hozunk tizet.

Jó néhány évtizeddel Szabó Lőrinc lírai Shakespeare-fordításai után, a drámaíró mind a 154 szonettjét újrafordította Fazekas Sándor műfordító, irodalomtörténész. Négy év hathatós munkát követően, alig két hónappal ezelőtt jelent meg a kötet, amelynek szaklektora Pikli Natália volt. Ezúttal velük beszélget Nyáry Krisztián arról, hogy miért volt szükség az újrafordításra, miért gondolják úgy, hogy Shakespeare szonettjei egyszerre bonyolultak és szexik, mitől tud egyéni és örökérvényű lenni a szerző, illetve, hogy milyen kiejtés- és jelentésbeli változásokon ment át az angol nyelv az elmúlt évszázadokban. Az epizód elején arról lesz szó, miként válhat valakiből műfordító, végül pedig Shakespeare-átdolgozásokat ajánlunk.

A nyolcvanas években ő volt az ország legfiatalabb, ma pedig már a legidősebb iskolaigazgatója. Horn György, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítójaként, a hazai alternatív pedagógiai módszerek úttörőjeként mindig a gyerekek mellett állt. Mivel szerinte iskolába járni alapvetően rossz dolog, életpályája során rendre azokat az utakat kereste, amelyek elviselhetőbbé teszik az iskolában eltöltött időt, így aztán a jelenelvű, személyközpontú oktatásban hisz. Tavaly novemberben jelent meg a nagy sikerű Tények és Tanúk sorozat róla és az AKG születéséről, egyedi szemléletéről, egyedülálló önigazgató tantestületéről szóló kötete. Horn György és a kötet szerzője, Nádori Gergely nemcsak az iskola múltjáról és jelenéről mesélnek Nyáry Krisztiánnak, hanem csapdahelyzetekről és kudarcokról is. 2025 első Buksójában visszaemlékezünk a tavaly elhunyt szerzőkre, az epizód végén pedig tíz pedagógiai témájú könyvet ajánlunk.

Rohadt állatok. Ezzel a címmel jelent meg Szécsi Noémi új könyve, amelyre meglepő módon hat évet kellett várni, legutóbb akkor jelentkezett ugyanis szépirodalmi kötettel a szerző. Hogy mi minden történt vele ez idő alatt, és hogy miért voltak fenntartásai annak kapcsán, hogy novellistaként is be fog-e válni, Nyáry Krisztiánnak mesél. Mindezek mellett szatirikus állatmeséiről, azok üzenetéről és a közéleti áthallásokról is szó lesz. A Buksó hatvanadik epizódja elején néhány friss statisztikát hozunk arról, hogy mit és mennyit olvasunk, zárásként pedig tíz felnőtteknek szóló állatmesét ajánlunk a hallgatóknak.

550 éves a magyar könyvnyomtatás, amelynek kapcsán az első hazai könyv, a Budai krónika krimibe illő keletkezéstörténetéről, és az új fakszimile kiadásról, vagyis a hiteles nyomtatott másolatról is beszélget Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel Nyáry Krisztián. Mindezek mellett szó lesz arról, hogy a Budai krónikából létezhetett egy olyan példány is, amelybe Balassi Bálint írt jegyzeteket, és kiderül az is, hogy bár kézenfekvőnek tűnhet, nem Hunyadi Mátyásnak ajánlotta Hess András a kötetet. Könyvajánlónkban tíz borsos árú könyvet hozunk, az epizód elején pedig a magyar könyvtörténet úttörő köteteiről, szereplőiről és nyomdáiról lesz szó.

Krusovszky Dénes 2018-ban megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem az év irodalmi meglepetése volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a kötet akkor elnyerte a Libri közönségdíját is. Két hónappal ezelőtt jelent meg a szerző második regénye, és mintha csak az első esetében, most is a jövőbe látott volna. Ráérez vagy tudatosan épít a közéleti aktualitásokra? Miért lett a Levelek nélkül című kötetének főhőse egy kisvárosi tanár, milyen személyes indítatás áll emögött, és miért erős üzenet a státusztörvény idején mindez? Kiderül a Buksó új epizódjából, amelyben Nyáry Krisztián a gyermekvédelmi törvény és a lefóliázott könyvek helyzetéről is mesél, végül tíz tanárokról szóló regényt ajánl.

Hogy mi különbözteti meg az utazót a turistától? Miért teremtette meg és űzi rendszeresen az „alkalmazott emberlesés tudományát”? Miért írja kis túlzással harminc éve folyamatosan újra élete legjelentősebb művét, a Budapest könyvet? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol a Buksó új epizódjában Török András. Volt nyelvtanár, színházi tipográfus, kulturális miniszterhelyettes, a Fortepan önkéntes menedzsereként ma is aktív, a legtöbben mégis útikönyvíróként és művelődéstörténészként ismerik. Pályájának kezdetéről, az érdekmúlás eshetőségeiről, és örök szerelméről, a fővárosról is mesél Nyáry Krisztiánnak. Zárásként, találóan tíz útikönyvet ajánlunk majd, mindezek előtt pedig a Libri felvásárlása kapcsán felmerült félreértésekről lesz szó.

Könnyedén el lehet olvasni ötven oldalt belőle, nem fekszi meg senki gyomrát – vallja új regényéről a Senkiháza – Erdélyi lektűr című kötetről Vida Gábor, noha igazi mélységei is vannak a történetnek. A Déry Tibor-díjas író könyvének hőseiről, helyszíneiről, a történelmi múlt hagyatékairól, erdélyi identitásról, az otthonról és a szerzői létről mesél Nyáry Krisztiánnak. A Buksó új epizódjában szó lesz még a Szép Magyar Könyv verseny idei díjazottjairól, végül pedig tíz kortárs erdélyi kötetet ajánlunk.

Csaknem egy évtizeden át köszöntötte híradósként a nézőket, vezetett miniszterelnök-jelölti vitát és tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is. Bárdos András jó ideje a tévézés helyett másik szenvedélyének, a könyveknek él. A 21. Század Kiadó vezetője egyebek mellett arról is mesél, melyek a könyves szakma legégetőbb kihívásai. Szó lesz az olvasók tűréshatáráról a nyomdai árak növekedése tükrében, kiderül miként válhat valakiből rocksztár-szerző, sőt az is, milyen szempontok alapján dől el, hogy egy idegennyelvű könyvnek lesz-e magyar kiadása. A epizód elején az 550 éves magyar könyvszakma múltjáról és jelenéről mesél Nyáry Krisztián, aki tíz könyvet is ajánl a 94. Ünnepi Könyvhét kínálatából.

Tanult pszichológiát, de közgazdászként végzett. Sokáig dolgozott egy nemzetközi piackutató vállalatnál, foglalkozott marketinggel és coachinggal, országos ismertségre mégis genrációkutatóként tett szert. A napokban került a boltokba Steigervald Krisztián: Generációk harca a figyelemért című könyve, amelyről Nyáry Krisztián kérdezi. Szó lesz a jelenleg élő generációk működéséről és a köztük lévő, olykor éles különbségekről, de a függőségeinkről, a gyerekek digitális lábnyomáról és arról is, hogy a digitalizáció miért hasonlítható össze akár a szívveréssel is. A könyvajánlóban tíz olyan könyvet ajánlunk, amelyek az egymás mellett élő generációk megértését segíthetik, az epizód elején pedig a mesterséges intelligenciáról lesz szó.

Puskás Panni második kötete, a Megmenteni bárkit, éppen a hetekben jelent meg. Szemben első könyvével, ezúttal nem novellákkal, hanem egy regénnyel jelentkezett. Provokatív, punk, polgárpukkasztó – a kritikusok egyebek mellett ezekkel a jelzőkkel szokták jellemezni és nem állnak messze az igazságtól. Nyáry Krisztiánnak a könyv kapcsán három elbeszélőjéről, három nő egybefonódott sorsáról, a függőségekről és arról is mesél, hogy milyen kapcsolat van – személyes megélése szerint – a Nemzeti Együttműködés Rendszere és a punkság között. Az epizód végén kapcsolódva a fentiekhez női szerzők kortárs köteteit ajánljuk, mindezek előtt pedig a könyves fesztiválszezonról lesz szó.

Gyerekkorában ígéretes sakkozói karrier állt előtte, dolgozott politikai újságíróként, volt marketing és pr-ügynökség vezetője, néhány éve pedig vállalkozói tanácsadóként dolgozik. Iglódi Csaba első könyve egy családregény, amely a Dreher família négy kulcsfigurájának életét kíséri végig, az 1800-as évek elejétől a II. világháborút követő időszakig. A szerző ügyesen zsonglőrködik fikció és a valóság között, miközben a sörgyáros dinasztia ritkán kiemelt, ám annál meghatározóbb női karaktereiről is mesél. És hogy miért szólhat a kötet 9 éves kortól 83 évesig mindenkinek? – kiderül a Buksó kétéves, jubileumi epizódjából. Ezúttal rímelve a fentiekre családregényeket ajánl Nyáry Krisztián, mindezek előtt pedig a sorozat szerkesztőjével, Regényi Eszterrel beszélget a Buksó elmúlt két évéről.

Turi Tímea a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként versekkel is foglalkozik, és neki is új verseskötete jelenik meg rövidesen, így a költészet-napi Buksóban nemcsak a saját verseiről, hanem a kortársakéról is mesél. Szó lesz még női költészetről, a közéleti líráról és hogy miért változott meg az elmúlt évtizedben mindaz, amit az irodalomról gondolunk. Buksó Nyáry Krisztiánnal.

Ács Dániel első könyve egyszerre helyezi új fénytörésbe Radnóti Miklós halálának körülményeit és állít emléket Dienes András irodalmárnak, aki éveken át kutatta a költő életének utolsó szakaszát, ám krimibe illő körülmények között a sírba vitte a Radnóti-titok újabb fejezetét. Először irodalomtörténész édesapja mesélt a 444 újságírójának Dienes András történetéről, ami pedig kezdetben egy tényfeltáró cikksorozatnak indult, végül egy átfogó kötet lett a Radnóti-kultuszról, egy elveszett táska tartalmáról, a bori áldozatokról, és a szépirodalomról. Szó esik arról is, hogy az irodalomtörténeti kutatások és a tankönyvkiadás noha párhuzamosan zajlanak mégsem találkoznak, az epizód elején pedig Nyáry Krisztián és a sorozat szerkesztője, Regényi Eszter összegzi, mi történt az elmúlt évben. 2024 utolsó Buksójának végén tíz életrajzi könyvet is ajánlunk.

A Buksó ötvenedik epizódja formabontó: ezúttal szerzők helyett az olvasókat kérdezi Nyáry Krisztián. Grisnik Petra Junior Prima díjas színésznő, és Holczer Ádám futballista, az FTC egykori kapusa a vendégei, akik némi túlzással ugyan, de feketeöves olvasók. Mindketten találkoztak már a hivatásukhoz és a könyvekhez köthető előítéletekkel. Egyebek mellett erről, meghatározó olvasmányélményeikről, a történetek erejéről és arról is mesélnek, miért töltenek be jelentős szerepet az életükben a könyvek. A beszélgetés után tíz plusz egy, az olvasás szeretetéről szóló kötetet ajánlunk, előtte pedig a könyvek társadalomra gyakorolt hatásaival foglalkozunk.

Minden idők leggyorsabban fogyó tényirodalomi könyve a Harry hercegről szóló Tartalék című. Csak azokat a köteteket adták el nagyobb példányszámban az első napon, amelyben a másik Harry, azaz Harry Potter a főszereplő. Nyáry Krisztián Kúnos Lászlóval nem csak a Tartalék szellemírójáról, a mögötte álló profi csapatról, hanem arról is beszélget, miként készül egy életrajzi könyv és, hogy Harryé tekinthető-e vádiratnak a bulvársajtó ellen? Az epizód elején és a végén is az önéletrajzokról lesz szó. A világ legnépszerűbb ilyen tematikájú könyvei után pedig hozunk még húszat a könyvajánlóba is.

Nietzsche fordításban olvasta, és dalokat írt Petőfire. Brahmsnak pedig van egy dalciklusa, amelyből Petőfi Sándor versei köszönnek vissza. A 20. századra ugyan megkopott nemzetközi elismertsége, itthon azonban másfél évszázaddal a halála után is a magyar líra kulcsfigurájaként tekintenek rá az olvasók. Legalább húsz olyan könyv jelent meg az elmúlt időszakban, amely Petőfiről szól, köztük a Margócsy István irodalomtörténész által szerkesztett Petőfi Sándor emlékezete is. Az emlékév apropóján Nyáry Krisztián kérdezi a szerzőt Petőfi viharos fogadtatásáról, kultikus szerepéről, politikai megítéléséről, sőt, még a vele összeforrt paródiákról is. Top Ten rovatunkban is hozzá kapcsolódó könyveket ajánlunk, az epizód elején pedig, több ebben az évben megjelenő ismeretterjesztő könyvet.