Explorez tous les épisodes du podcast Az élet meg minden
| Titre | Date | Durée | |
|---|---|---|---|
| #069 Weyer Balázs – Filmszakadás után | 23 Aug 2024 | 02:34:06 | |
Weyer Balázs a régi Origo alapítójaként és főszerkesztőjeként a magyar online és offline újságírás meghatározó alakja lett. Aztán – nem teljesen önszántából – munkája hobbivá vált, egy régi hobbija pedig munkájává. Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek világzenéről és a filmzenék világáról, egyedül utazásról, valamint társas vállalkozásokról, a dübörgő kilencvenes évekről és a szabadság műfajairól, az életről meg mindenről. 🔶 MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb! 🔶 A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:04:55] Az Origóból való távozás: infarktus szex közben. [00:09:50] Hogyan lett Weyer Balázsból újságíró? Daliás kezdetek. [00:27:14] Világzene és globalizáció. [00:55:05] Balázs világzenei kezdeményezései. [01:02:00] (Nép)zenegyűjtés. Gyűjtések Nyugat-Afrikában. [01:09:35] Kialakul e spontán a zene egy elzárt emberi közösségben? [01:14:00] Filmzene, a music supervisor munka és a 130 ezres dalgyűjtemény. [01:27:31] A jogosítás nehézségei, a Besúgó című film zenéi. [01:40:59] A kényelmetlen helyzet, amikor kívülről látod magad és a kort, amiben éltél. [01:48:30] Az egyedül utazás előnyei. [01:59:15] Egy kis médiatörténet. Weyer Balázs megbizatásának vége az Origónál és a Direkt36 megalapítása évekkel később. [02:06:23] Egy 2017-es esszé az újságírásról. A sajtó hatalma, és a hatalom. [02:26:53] A kitaláló-alapító: az ember, aki sosem ment már létező munkahelyre. | |||
| #068 Mestyán Ádám – A mekkai serif elfelejtett királysága | 26 Jun 2024 | 02:30:13 | |
Nem csak Közép- és Kelet-Európa a világnak olyan része, amelyet az I. világháború és az azt lezáró béke a mai napig meghatároz: a Közel-Kelet is ilyen térség. Ebben az epizódban Mestyán Ádámmal, Amerika elit egyeteme, a Duke University történelem tanszékének docensével beszélgetek az oszmán birodalom szétrobbanásáról és a mai arab államok kialakulásáról, brit ügynökökről és egy magára hagyott királyról. No és egy kicsit a punkról, mert hogy a Közel-Kelet-kutató életét egy ideig nem az arabisztika és a tudomány, hanem a költészet és a Vágtázó Halottkémek határozták meg – amely bandának igen fiatalon basszusgitárosa lett. 🔶 MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb! 🔶 A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:05:23] A próféta leszármozottai és ennek politikája az Oszmán Birodalomban. [00:20:45] Egyiptom speciális helyzete az Oszmán Birodlomban. Az albán legenda. [00:29:37] A régi kairói operaház története. A főváros fejlesztése. [00:51:47] Az I. világháború hosszú előestéje: török ébredés és arab ellenérzések. A birodalmi polgárság. [01:00:26] A mekkai serif és az arab felkelés. Arábiai Lawrence működése. [01:13:41] Alkuk és egyezségek, a világháború után megszülető új Közel-Kelet. [01:23:51] A „hásemita megoldás” és a szaúdi uralkodóház – a rövidéletű hidzsázi királyság és a népszövetségi mandátumrendszer. [01:38:22] Mai napig tartó vetélkedés: ki legyen a globális iszlám vezető hatalma? [01:45:47] Egy közel-keleti föderáció lehetséges jövője. Az palesztin-izraeli kiegyezés esélyei. [01:56:33] Mestyán Ádám szédületes tudományos karrierje. [02:05:27] Mestyán Ádám, a költő és punk és egy nagy személyes összeomlás. [02:21:59] Egy vers és a dédapa története. | |||
| #059 Madarász Tamás – Utolsó hívás | 04 May 2023 | 02:39:45 | |
Évezredek óta vágyik arra az ember, hogy gondolkodó gépet alkosson. Mesterséges embert, mesterséges intelligenciát. Mégis sokunkat sokkolt, amikor azzal szembesültünk, ez most tényleg sikerülhet. Ebben az epizódban Madarász Tamás agykutatóval, a JPMorgan Chase Londonban dolgozó MI-kutatójával beszélgetek a ChatGPT-ről, a mesterséges intelligencia (rövidítve: MI vagy AI) és az emberiség jövőjéről, valamint a propagandacélokat szzolgáló felhasználás rendkívüli veszélyeiről. Madarász Tamás a Cambridge-i Egyetemen végzett matematika szakon, a New York-i Egyetemen doktorált, ahol agykutatást tanult. Életútjában különleges, hogy eredetileg – csellistaként – komolyzenei pályára készült, és egy vállsérülés miatt cserélte fel a zenei karriert az addig amolyan kiegészítő tevékenységként tanult matematikával. Így különösen izgalmas, hogy vendégemet nem csak az új technológia kilátásairól, hasznáról és kockázatairól kérdezhettem, hanem téma lehetett az AI és a zene, az AI és a művészetek kapcsolata, valamint az is, hogy tényleg veszélyezteti-e a mesterséges intelligencia az alkotómunkából élők állásait – ideértve az enyémet is. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/059-madarasz-tamas-podcast Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:08:22] Meglepte-e a kutatókat a ChatGPT sikere? [00:12:30] Hogyan válaszol, miből dolgozik a ChatGPT? [00:19:31] Az idegsejtek és a neurális hálózatok analógiája. szinapszisok és paraméterek. Az AI-tél és a nagy áttörés. [00:24:00] A kiegészítő gép: csak egy „stochasztikus” papagájjal van dolgunk? Esetleg az ember is az? [00:39:04] Érezhet-e a gép? [00:45:20] A nő (Her) című film, az AI mint személyes partner, a valódi szilícium alapú intelligencia, tudat megépítésének lehetősége. Az emberi és a gépi intelligencia közötti különbség. [00:52:29] Az önvezető autók problémája. [01:03:13] Tamás a JPMorgan Chase-nél és a banki algoritmusok. [01:18:36] A Google és a Microsoft küzdelme a ChatGPT kapcsán. [01:39:39] Az AI és a megszűnő munkahelyek, felhasználásának egyéb területei. [01:51:38] Madarász Tamás: zenészből AI-kutató. [02:00:22] Zene és matematika, a gépi intuíció, zeneíró programok. [02:13:01] A populáris kultúra tömegtermelése kiváltható az AI-val? [02:16:23] Személyes AI, cyborgok és egyéb disztópiák, társadalmi kérdések. [02:36:16] A transzhumanizmus, a tökéletes ember és a kozmikus bootszektor elmélete. | |||
| #058 Szőnyi Ferenc – A versenygép | 31 Mar 2023 | 02:10:35 | |
Részben anyagi és magánéleti gondok elől futott, biciklizett és úszott világgá – jobban mondva a világba Szőnyi Ferenc. Pedig olyan környezetben nevelkedett, ahol kerékpárral maximum a szomszéd faluba volt szokás áttekerni, és igazából úszni is csak első, nemzetközi triatlon versenye előtt pár héttel tanult meg. Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek elképesztően hosszú távokról, rendhagyó edzésprogramokról, a vasember diétájáról, a Himalájában megtalált csendről és alázatról, valamint arról, mi táplálja benne a győzni akarást. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/058-szonyi-ferenc-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
[00:06:21] A nagyapa kerékpáros utazása, ami családi legendává lett. [00:10:16] A háztáji és az ezzel járó rengeteg fizikai munka falun a 70-es, 80-as években és egy nyeremény története. [00:15:03] A „gumizás” és a rendszerváltás hajnala. [00:19:26] A divátáru-kereskedés virágkora és bukása. [00:24:37] Szőnyi Ferenc házasságon kívüli gyermeke, kalandjai nőkkel, kapcsolata Szilviával és az „alfahím” mentalitás. [00:27:52] Újrakezdés: építőipar. [00:31:18] Hullámvölgy 2001-ben, egy sport pályafutás első lépései. [00:34:28] A nagypapa biciklis útjának megismétlése rekordkisérlettel. [00:45:04] Újabb üzleti kudarcok – a sport, mint menekülés. [00:50:39] Az első nagy futóverseny, Csákvár, majd a triatlonozás kezdetei. [01:02:24] Az ultraversenyek rendszere és távjai, a mexikói tízszeres Ironman verseny. [01:07:38] A Racemachine név története. [01:10:04] A stressz, a versenyzési kényszer és Szőnyi Ferenc sport pályafutása. [01:15:08] Edzésprogram a kőműves meló mellett. [01:16:38] Ultraversenyek és állóképesség: orvosi csoda? [01:21:27] Amikor kinyílt az ácsi Szőnyi Feri előtt a világ. Utazások a versenyzés mellett, előtt és után. [01:27:18] A házasság lezárása és a La Ultra verseny. [01:36:00] Táplálkozás a magashegyi futóversenyeken. [01:47:52] Mi hajtja Szőnyi Ferencet a verseny legnehezebb pillanataiban? Hogyan jut túl a holtponton? [01:50:05] Verseny és harc, kíméletlenség és fair play. Szőnyi Ferenc sérülése. [01:55:57] Milyen érzés a Himalajában egyedül éjszaka? Misztikus élmények Indiában. [02:03:32] A versenyzés, mint közös öröm, nagy utazás. | |||
| #057 Vörös Szabolcs – Tömegsír a Shakespeare utcában | 24 Feb 2023 | 02:03:15 | |
Egy éve tart szomszédunkban egy olyan borzalom, amelyre Európában a II. Világégés óta nem volt példa. Erről a háborúról beszélgetek most Vörös Szabolcs újságíróval, aki évek óta a helyszínen is követi az ukrajnai eseményeket. Nemrég tért haza például az ukrajnai front egyik legkeményebb szakaszáról, Bahmutból. Őt kérdezem tehát az orosz villámháborús tervek kudarcáról, az ukrajnai tömegsírokról, becsvágyról és félelemről, valamint kompország felgyújtott kikötőjéről. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/057-voros-szabolcs-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
[00:04:52] Pete Reed története. Csalóka veszélyérzet vagy ennek hiánya a fronton. [00:10:29] Bombabecsapódás Vörös Szabolcsék autója mellett – intenzív tüzérségi tűz Bahmutban. Mi folyik ebben a szétlőtt városban valójában? [00:15:38] A Wagner-csoport és vezetője az ukrajnai harcokban. [00:22:40] Látogatás harcoló ukrán egységeknél. Hogyan jut ki oda egy magyar riporter? [00:32:21] Sajtófotók, mint érzékeny információk a frontról: van-e cenzor, mire kell ügyelni? [00:36:27] Hogyan fogadják az ukrán katonák a magyar újságírókat? [00:41:23] Magyar közösségi támogatás ukrán katonai alakulatoknak. [00:51:03] Mi lehet a célja a magyar diplomácia oroszpártiságának? [00:57:06] Az orosz hadsereg kudarca Ukrajnában. [00:59:26] Az elmaradt virágeső. Hogyan nézhette be ennyire Ukrajna megtámadását az orosz vezetés? [01:04:50] Orosz nyelv és orosz nemzettudat. [01:08:36] Tömegsírok Bucsában és Izjumban, az orosz háborús bűncselekmények. [01:13:11] Magyar kommentelők, magyar konteók. [01:23:50] Vörös Szabolcs, a fotós. [01:29:04] Mi vonzza Vörös Szabolcsot a háborús témákban? [01:38:50] Ki az a fixer, miért van rá szüksége az újságírónak? [01:44:44] Vörös Szabolcs az Origónál, amely „színvonalához méltatlannak” ítélte cikkeit. [01:54:59] Miért nem tudósít a front orosz oldaláról is Vörös Szabolcs? | |||
| #056 Gerőcs László – Tiszta fejjel | 31 Jan 2023 | 02:07:32 | |
Gerőcs László fél évszázada tanítja, magyarázza a matematikát – nem csak a katedrán, hanem a tévéstúdiókban is. Hisz abban, hogy a logaritmus, a térgeometria vagy éppen a függvénytan azoknak is kimondottan hasznos, akiknek minderre soha nem lesz szüksége az érettségi után. Televíziós szereplései révén Gerőcs László arcát, hangját egy ország ismerhette meg, ám ebben az epizódban most nem matekpéldákat fogunk megoldani. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy mi az a fegyelmezett gondolkodás, hogyan segíti elő kialakulását a félelem falának lerombolása, és hogy miért lenne nagy szükség arra, hogy az iskolákban a gyerekek ezt elsajátítsák. És hogy miért felel meg egyre kevésbé ennek a kívánalomnak a magyar oktatási rendszer. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/056-gerocs-laszlo-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:05:17] Gerőcd László tanári pályája, tanárságának története. [00:12:43] Miért kínozzuk a logaritmussal azokat, akik ezt soha nem fogják használni? [00:20:44] Mi az hogy „fegyelmezett” gondolkodás? [00:34:13] Lehet-e egyénre szabott oktatás nagy létszámú osztályokban? Mivel motiválható a diák? [00:41:31] Miért kevésbé motiváló tényező ma az emberi kíváncsiság? [00:49:25] Bridzs és sakk: be kellene vezetni a tantervbe? [00:50:11] A gyakorlás fontossága a zenében és a matematikában. A figyelem kérdése. [00:55:50] Hiba, illumináció és matematikai tehetség. [01:02:22] A pénz kérdése az oktatásban és a tanárképzésben. A tanári kar tarthatatlan korfája, csökkenő megbecsültség, fogyatkozó létszám. [01:18:12] A tanárok tiltakozása és a fortélyosan igazgató félelem. [01:21:01] Gerőcs László tévéműsora a kilencvenes években. [01:30:24] Új vállalkozás a nyugdíjba vonulás után: a Korrepeta. [01:33:43] Az iskola esélyteremtő szerepének sérülése és a rossz magyar PISA-teszteredmények. [01:37:49] A portugál oktatási reform példája. [01:46:20] Centralizáció és tanári önállóság. [01:50:18] Hanyatló követelmények, hanyatló intelligencia? | |||
| EXTRA Sajó Tamás – Elcsúszott idő | 23 Dec 2022 | 01:56:15 | |
Ebben az epizódban képzeletbeli utazásra invitálom a hallgatót: a világ egyik (sajnos egyre inkább egybefüggő) konfliktuszónájába lépünk be, egy olyan térségbe, amely meghatározta a 2022-es esztendő történéseit. Vezetőnk pedig ezen az utazáson Sajó Tamás felfedező, világutazó, művészettörténész lesz. Tamás már szerepelt Az élet meg minden podcastban, és most ő az első, aki egy nyilvános EXTRA epizódban másodszor is vendégem (a podcast támogatói már hallhattak más vendégekkel ilyen „Utóhang” adást). A forrongó Iránnal kezdünk, ahonnan a napokban tért haza Sajó Tamás, majd a nem éppen nyugodt napjait élő Törökországgal folytatjuk, ahonnan a szorongatott helyzetben lévő Örményországba utazunk tovább. Innen érkezünk meg aztán Grúziába, hogy végül Ukrajnával zárjuk ezt a túrát. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/extra-22-sajo-tamas-podcast Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:07:04] Tamás friss iráni élményei és kalandjai. A régi iráni himnusz. | |||
| #055 Stefano Bottoni – A marslakó hátizsákja | 30 Nov 2022 | 02:38:55 | |
Stefano Bottoni olasz és egyben magyar történész. Két nyelv, két ország, két gondolkodásmód között ingázik. Átvitt értelemben és pár éve szó szerint is. Így olykor meglepő nézőpontból vizsgálja a XX. század eseményeit, életútjait. Legyen szó a sztálini ihletésű erdélyi magyar autonóm tartományról, Orbán Viktorról vagy éppen Staller Ilonáról, akinek szerinte társadalmi hatása Itáliában óriási volt. Ebben az epizódban tehát Stefano Bottonival beszélgetek régi, új és még újabb fasisztákról, a fekete majd vörös Bolognáról, a városában történt terrortámadás lehetséges magyarországi szálairól és egy nagy-nagy csalódásról, amiből könyv is született. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/055-stefano-bottoni-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:04:51] A bolognai pályaudvar elleni támadás – terrorhullám Olaszországban. [00:09:45] Carlos a bolognai merénylet mögött? A nem kutatható budapesti iratok. [00:24:31] A pártokrácia és a kommunista párt működése Olaszországban . [00:28:52] Az olasz fejlődés az ötvenes-hatvanas években. [00:30:52] Albánia összeomlása és az első óriási bevándorlási hullám. [00:34:09] A baloldali mozgalmak és a fasizmus története Olaszországban. [00:40:49] Ha Mussolini nem lép be a háborúba, maradhatott volna a hetvenes évekig? [00:50:50] Mennyire örökösei a mai széljobbos olasz pártok az olasz fasizmusnak? [01:00:23] A fasiszta pártok generációi, az olasz politikai rendszer összeomlása a hidegháború után. [01:26:31] Miért jött Bottoni Magyarországra húszas éveiben? Kétnyelvűség a családban. [01:32:59] Mi az ami a legjobban hiányzik Stefanónak Olaszországból és Magyarországból? [01:38:43] Staller Ilona és a rendszerváltás alternatív hősei. [01:52:15] A romániai magyar autonóm tartomány története. [02:13:51] Az Orbán Viktorról szóló könyv története. [02:30:12] A közösségi finanszírozásból megjelenő magyar változat. | |||
| #054 Pethő András – Földrengés a sötétben | 14 Oct 2022 | 02:23:36 | |
Pethő András, a Direkt36 tényfeltáró portál társalapítója és szerkesztője azzal volt kénytelen szembesülni, hogy csapatának több tagját is a Pegasus kémszoftverrel hallgatták le. Pedig alapesetben, mondhatni épp fordított a felállás: ők próbálják meg ellenőrizni azokat, akik róluk, jobban mondva rólunk döntenek. Ebben az epizódban tehát Pethő Andrással beszélgetek megfigyelőkről és leleplezőkről, az oknyomozó újságíró szerszámosládájáról, az Origo és az Index kormányzati elfoglalásáról, valamint egy új médiakorszakról, ahol lehet, már Nixon sem bukna bele a Watergate-ügybe. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/054-petho-andras-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:04:29] Lázár János rejtélyes utazásai és Pethő András távozása az Origótól 2014-ben. Az Origo bekebelezésének története [00:24:36] Az Origo, mint a későbbi sajtóeinstandok prototípusa. A közadatigénylés és a kormányzat tájékoztatásra való hajlandóságának változása az évek során. [00:31:38] A Direkt36 alapítása és finanszírozása. A csekista állambiztonsági hozzáállás és a paranoia térnyerése a kormányzatnál [00:43:15] A Direkt36 „küldetése”, hitvallása. [00:48:41] Könnyebb vagy nehezebb szóra bírni a forrásokat most, mint pár évvel ezelőtt? [00:52:18] Az Index és az Origo történetének hasonlóságai, az Index einstandolásáról írt Direkt36 cikk. [00:58:32] Hogyan lesz valkiből újságíró úgy, hogy egyébként alapvetően kerüli a konfliktust? [01:08:40] A hatalom ragadozó természete egy budapesti házibulin. [01:12:59] A Pegazus-ügy és leágazásai. [01:19:43] Pegazus-ügy után nem gondolkodott el azon Pethő András azon, hogy abba hagyja az újságírást? [01:30:01] A Watergate-ügy mint korszakhatár, az újságíró mint ellenség megjelenése a kormányzati vagy konzervatív narratívákban. [01:35:04] Hogyan lehet, hogy Trump túléli azt, amit Nixon nem élt túl? Mi változott 50 év alatt a nyilvánosság erejét illetően? [01:40:35] Az újságírás finanszírozási modelljének összeomlása, aa kormányzati sajtónyomulás ebben a környezetben. Mivé lett az Origo? [01:46:35] Rossz és jó újságírói „válaszok” arra, hogy a hatalom ellenségként kezeli a sajtót. [01:56:02] Márky-Zay Péter kampányról szóló tényfeltáró cikkének háttere. [02:00:10] Független és objektív újsgírás: van-e ilyen? A mesterséges zajkeltés állami segédlettel. [02:07:21] Van-e hatása, következménye a tényfeltáró újságírásnak? A Direkt36 és a Pandóra-ügyirat, a Panama-ügyirat [02:14:52] Érdekli-e ez az egész a magyar olvasókat? | |||
| #053 Bódis Kriszta – Hegymenet | 12 Sep 2022 | 02:39:26 | |
Hogyan működik az a program, amely egy reménytelen cigánytelepről is képes ott született gyerekeket az egyetemig elvezetni? És mi motiválja, mi hajtja a Van helyed rendszer megalkotóját munkája során? Ebben az epizódban Bódis Kriszta íróval, dokumentumfilm-rendezővel és pszichológussal beszélgetek új regényéről, egy inspiráló XX. századi nőről és a tehetségről, amely mint a tűz, utat talál magának. Valamint egy olyan alapítvány munkájáról, amely esélyt ad a társadalom peremén élőknek a nyomorból való szabaduláshoz. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/053-bodis-kriszta-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:05:40] Ki volt Tüdős Klára, és miért írt róla regényt Bódis Kriszta? [00:13:11] Női hátrány a kulturális életben? Az Irodalmi Centrifuga és az Éjszakai állatkert céljai. [00:21:45] Hogyan lett Tüdős Klára sztár divattervező? Kisasszonyképző: egy életrajti regény. [00:32:38] Tüdős Klára és a kor népmozgalmai. Kert-Magyarország, népi kollégiumok, nagypolitika – hatalom és küldetéstudat. [00:42:08] Egy határozott nő a férfivilágban: határok, szerepek, retorziók. [00:51:22] Mi az, hogy Bódis Kriszta „hívást” érzett Tüdős Klára irányába? A marginalitás, mint gyerekkortól meghatározó élmény, vonzódás a roma kultúrához. [00:58:34] Bódis Kriszta dokumentumfilmes karrierje. A túl szűknek bizonyult köztévé. A média szerepe a cigányokról alkotott képünkben. [01:18:01] Egy NPR-riport: mélyről érkezett romák fordítják Amanda Gorman verseit. [01:26:38] A Van helyed alapítvány munkája a cigánytelepeken – hogyan vált rendszerré és know-how-vá az alkalmi segítség? [01:34:05] Hirtelen beömlő uniós pénzek, konfliktus és száműzetés a Hétes-telepről. [01:40:24] Hogyan működik a Van helyed rendszer? Miért ismételhetők az eredményeik máshol is? [01:46:05] Van-e a cigány kultúrában olyasmi, ami akadályozza a tárdadalmi integrációt? Miért jobb módszer a szülőkkel együtt dolgozni, mint kiemelni a gyerekeket? [01:57:37] Tehetséggondozás, követés akár az egyetemig. Hogyan finanszírozza az alapítvány ezt az egészet? [02:06:09] Uzsora, emberkereskedelem, prostitúció: milyen tapasztalatokat szerzett erről Bódis Kriszta a telepen végzett munkája során? [02:11:51] A Magyar Gárda, mint vészreakció. Meddig terjedhet a „szomszédok” türelme, amikor az állam kivonul a problémák megoldásából? [02:17:39] Az ellenzéki szavaztszámlálókat ért sokk a kistelepüléseken. Egy ország, ahol nincs már ellenzék, csak érdekek vannak. [02:24:41] A hosszútávfutó Bódis Kriszta, életének „gyémánttengelye” és a jó értelemben vett aszkézis a fogyasztói társadalomban. | |||
| #052 Rainer M. János – Intézet a magasban | 11 Aug 2022 | 02:33:42 | |
Rainer M. János ott volt Moszkvában. Ott volt 1993-ban az utcákon, ahol lőttek. Ott volt, amikor az egykori Szovjetunió éppen romokban hevert. És a történész – lélekben legalábbis –, évtizedek óta ott van azon a pesti utcán is, ahol egykor, 1956-ban szintén lőttek: igen kevesen lehetnek, akik többet tudnak nála a magyar forradalomról. Illetve arról, mi történt akkor Moszkvában. Ebben az epizódban tehát Rainer M. János történésszel beszélgetek Nagy Imréről és Bibó Istvánról, a magyar ötvenhatról, az ukrajnai háborúról, az orosz birodalom újjáéledéséről és csillagórákról, amikor egy kényszerpályán mozgó nemzetnek megadatik, hogy saját sorsáról dönthessen. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/052-rainer-m-janos-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:05:33] A Nyugat magatartása az 1956-os magyar forradalom idején és most, az Ukrajna elleni háború során. [00:10:34] A Nyugat alapélménye: Chamberlain és békítő politikája. Az orosz birodalom legyőzése és újjáéledése. [00:21:34] A jelcini évek, Rainer M. János Moszkvában az 1993-as puccs idején. Nosztalgia a szovjet idők nagy országa iránt. [00:30:23] A konfliktus erkölcsi jelentése 1956-ban és most. A magyar külpolitika süketsége erre. [00:39:51] A hanyatló Nyugat narratívája Magyarországon. [00:42:50] A kibernetikai illúzió és a birodalmi metaadatok kora. A szocialista és kapitalista rendszerek óhajtott „konvergenciája”. [00:49:36] Tervgazdaság és szabadpiac. A dogma, hogy csak demokratikus viszonyok között működhet jól a piacgazdaság. Kína mint kivétel vagy példa? [00:57:24] Illúzió volt, hogy az információs technológia a szabadság terjedését segíti? [01:04:47] 1956 mint anomália a hidegháborúban. Hogyan születik egy forradalom? [01:17:40] Nagy Imre: mártír miniszterelnök vagy sztálinista politikus? [01:31:16] Egy rendkívüli történet: Bibó István az Országházban 1956 november 4-én. [01:36:51] Volt-e olyan pillanat, amikor a szovjet vezetés komolyan mérlegelte, hogy feladják Magyarországot? Az áruló Nyugat mitológiájának gyökerei és helye a mai magyar emlékezetpolitikában. [01:52:06] Meddig voltak nyitva a szovjet archívumok? [01:56:55] Hogyan kezdhette el kutatni Rainer M. János az 56-os megtorlások történetét a nyolcvanas évek közepén? A szamizdat évek és a meghatározó párizsi látogatás. [02:08:43] Az 1956-os Intézet alapítása, története és szétverése. | |||
| #051 Nádasdy Ádám – Dante a spájzban | 09 Jul 2022 | 02:33:33 | |
Életközepi válság, pokoljárás, a mélypont ünnepélye. Ezek a kifejezések a mai népszerű pszichológia szótárában is kiemelt fogalmak. No de hogy volt ezzel a középkorban Dante, akinek remekműve a világirodalom legismertebb pokolraszállása? Sok minden más mellett erről beszélgetek ebben az epizódban Nádasdy Ádám nyelvésszel, költővel és műfordítóval, akinek Dante-fordítása valóságos bestseller lett Magyarországon. Úgyhogy a Komédia apropóján lesz most szó történelemről, irodalomról, nyelvről és politikáról, katolicizmusról és homoszexualitásról, a szép hűtlenekről, az életről meg mindenről. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/051-nadasdy-adam-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:05:04] A Komédia eleje, első sora, első sorai. Mit jelent az életünk útjának felén? Ugyanaz, mint a mai életközepi válság? Az életünk, mint sztori, narratíva. [00:13:42] Dante és az indiánok. Az indiánok és Nádasdy Ádám. [00:16:54] Miért kellett Danténak menekülnie Firenzéből? A kor pártpolitikája és Dante ellenségei a pokolban. [00:25:25] Milyen nyelven íródott az Isteni színjáték? Érti-e egy mai olasz? Miért fordította Nádasdy Ádám rímek nélkül Dante művét? [00:37:59] Alapos jegyzetek Nádasdy fordításában: a két enciklopédista találkozása. [00:44:22] Miért helyezte Dante a pokolba saját tanítóját? Hogyan viszonyult a melegekhez? [00:58:20] Nádasdy Ádám katolikussága és melegsége. Miként egyeztethető ez össze? [01:06:16] Miért ennyire izgalmas a ma emberének a középkori ember világképe, gondolkodása, univerzuma? [01:16:08] Kellett-e helyesírást is alkotnia Danténak? A különféle nyelvek helyesírási szótárai - ezek filozófiája. [01:23:17] A magyar helyesírásreform és a határon túli magyarok. A különírás és egybeírás borzalmai. [01:32:10] Az angol és amerikai szabályzatok. A brit konzervativizmus és pozitívumai – nem csak a helyesírásban. [01:38:06] A Kálmán Lászlóval vezetett nyelvi rádióműsor tapasztalatai. A finnugor nyelvrokonság. Magyar, zsidó, perzsa és indiai honfoglalás-történetek. [01:47:04] Nádasdy Ádám német (prágai) gyökerei, ősei története. Első angoltanára. A nyelvkönyvek politikája. [01:57:14] A magyar nyelvtan és tanításának iskolai borzalmai. Hogyan lehetne másképpen? [02:13:18] Miért kezdte lefordítani a Komédiát Nádasdy Ádám? Mi volt a késztetés? [02:20:39] Nyelv és politika Magyarországon. [02:30:15] Nádasdy egy verse, a Kifosztás után. | |||
| #067 Csányi Vilmos – Elképzelt civilizáció | 03 May 2024 | 02:06:21 | |
Bukfenc, Jeromos, Janka – sokan vannak Magyarországon, akik pontosan tudják, kutyanevekről van szó. Méghozzá Csányi Vilmos kutyáinak neveiről. Hiszen a Széchenyi-díjas etológus professzor több mint negyed százada publikálja népszerű tudományos munkáit a nagyközönségnek, amely könyvek egy része a kutyákról, illetve gazdáikról, rólunk, emberekről szól. E beszélgetés apropóját az adja, hogy nemrégiben jelent meg a tudós új munkája, amelynek címe A Teremtő képzelet – A kreativitás evolúciója, amelyben a szerző nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy megválaszolja a nagy kérdést: mi tesz minket emberré? Ebben az epizódban tehát Csányi Vilmossal beszélgetek a civilizációkat létrehozó emberi képzeletről, beszélő kutyákról, apróismeretekről és globális folyamatokról, a kőkorszaki boldogságról és az igazán fontos dolgokról, az életről meg mindenről. 🔶 MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb! 🔶 A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:05:08] Az elmeteória: mi van a fejünkben arról, mi van a másik fejében? [00:18:39] Az ember és hiedelmei. Miért hiszünk, kinek hiszünk? [00:25:45] Az emberi civilizáció és a széttöredező hiedelemvilág, valamint káros hiedelmeink. [00:30:38] Agresszió és kooperáció. Dominancia és tanulási képesség. [00:40:33] Az archaikus csoportok mérete és értékrendje. [00:46:43] Hogyan ismerhetjük meg az archaikus csoportokat a kutyák tanulmányozásával? [01:12:06] Miért volt bizalmatlan eleinte a kutyaetológiával a tudomány? [01:16:57] Küszöbön áll a beszélő, de legalábbis a nyelvet értő kutya? [01:29:48] A tartós emberi közösségek szétbomlása és az „egyszemélyes közösség” [01:36:24] Helyttesítheti-e a személyes ismeretátadást a technológia (pl. a Youtube)? [01:43:14] Egy tudós, aki szkeptikus a haladást illetően. Boldogabb-e ma az ember, mint a kőkorszakban? [01:50:07] A túlnépesedés, mint az egyik legnagyobb probléma. [01:55:12] Javíthatók-e az ember káros hiedelmei, viselkedése? És ha nem, javítható-e a következő nemzedék? | |||
| #050 Tompa Andrea – Kártya, amit ki kellett venni a pakliból | 06 Jun 2022 | 02:37:26 | |
Tompa Andrea számára kamaszkorában az írás olyan játszótér volt, ahol szabad lehetett. És ahol a fájdalomnak utat adhatott. Aztán évtizedek alatt ez a játszótér olyan univerzummá nőtt, amibe immár belefér négy nagyregény és bennük három nemzedék története – történelmi és személyes traumáikkal, fájdalmaikkal és örömeikkel. Ebben az epizódban tehát a kortárs magyar prózairodalom egyik legizgalmasabb alkotójával, Tompa Andreával beszélgetek egy nehéz örökségről, Oroszország összeomlásáról és a maratonról, amit nem szégyen a harmincadik kilométernél feladni. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/050-tompa-andrea-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
[0:05:48] Tompa Andrea és az orosz nyelv. Miért megy egy fiatal lány 1989-ben orosz szakra, pont akkor, amikor mindenki más menekült előle? [0:09:41] Cenzúra, öncenzúra, hallgatás: az orosz értelmiség és az ukrajnai háború. „Nácítlanítás” külföldön és belföldön, a Z betű szimbolikája. [0:22:21] Az autokrácia és a totális állam: különbségek, fokozatok, ezek jellemzői. [0:30:31] A hallgatás mint cinkosság és állásfoglalás – Oroszországban és máshol. [0:38:21] Hallgatás és cenzúra Magyarországon, állami retorziók azért, ha valaki beszél a színházi világban és máshol. [0:44:07] A denunciáló cikk „műfaja” és sztálinista hagyománya. Zsdanov és Szakács Árpád. [0:55:48] A Meseország mindenkié című könyv ledarálása. Tompa Andrea örökbefogadós meséje benne. [1:01:28] Tompa Andrea és gyermeke örökbefogadásának története [1:06:35] Miért hasznos egy tanfolyam az örökbefogadó szülőknek? Miért törölték ezt a kötelező tanfolyamot el mégis? Az örökebefogadott gyerek mint ajándék és nem mint veszteségtörténet. [1:15:22] Miért az örökbefogadást, és miért nem a lombikprogramot választották Andreáék? [1:24:16] A vér mint fontos toposz a mai magyar állami ideológiában. Kitérő: Tompa Andrea, az állatmentő. A hagyományostól eltérő családmodellek, egyszülős családok és a hivatalos ideál. [1:33:41] Tompa Andrea családtörténete: születése egy színházi előadás után. Az ősök ismerete által adott stabilitás. [1:39:29] Az ősök sorsának kijavítása: a személyes sorsban és mint a világ megjavításának képzete. A katolikus és a zsidó nagymama története. [1:51:54] Tompa Andrea édesapjának története. Az apa alkoholizmusa és öngyilkossága. [2:03:43] Az alkohol mint csábítás és megoldóképlet. Miért nem lett rabja Tompa Andrea? [2:07:23] Hogyan lökte apja halála Tompa Andreát az írás felé? És kezdetben egy másik karrier: a színikritika. [2:15:48] A (nagy)regényírói karrier kezdete. Halogatás és inspiráció. [2:20:40] Tompa Andrea regényei: egy könyv egy nemzedék? [2:24:17] Vonatkozik-e a sorsjavítás olyan kollektív traumákra is, mint Trianon? Saját törésvonalaink: „erdélyizni” épp olyan, mint cigányozni és „buzizni”. | |||
| #049 Kemenesi Gábor – A víruskutató dumcsistandja | 07 May 2022 | 01:53:28 | |
Kemenesi Gábor virológus nevét egy ország ismerhette meg az elmúlt években. Hiszen ő az egyik olyan magyar kutató, akihez szinte rutinszerűen fordulnak nyilatkozatért az újságírók Magyarországon, hogy kommentálja, kontextusba helyezze a koronavírus-járvány híreit. Ebben az epizódban tehát Kemenesi Gáborral beszélgetek az interneten rendelhető (nem számítógépes) vírusokról, az ukrán biolaborokról, járványokról és járványszerűen terjedő álhírekről, valamint arról, hogy megszelídült-e a Covid-betegség kórokozója. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/049-kemenesi-gabor-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [0:04:53] Mi az a Virológiai Nemzeti Laboratórium, ahol Kemenesi Gábor dolgozik? Mi az a 4-es szintű laboratórium? [0:10:04] A Nipa-vírus. Miért veszélyes és miért érdekes a kutatók számára? A denevérek mint „vírusbankok”. [0:14:39] Halálozási arány a Nipa-vírus okozta fertőzéseknél és a kroronavírusoknál. Az R0-szám. [0:20:54] Mit jelent a vírusvadászat, egy vírus „kergetése”? A vírusok génszekvenálása és a technológia fejlődése. [0:25:15] Mi a szerepe a vírusoknak az ökoszisztémában? Van-e hasznuk, ha ennyi kárt okoznak nekünk? [0:29:34] Mi történik a vírusvadászat során gyűjtött mintákkal? Hogyan szállítják, tanulmányozzák a vírusokat a nemzetközi laborhálózatok? [0:32:37] A víruskutatás nemzetközi koordinációja és ennek haszna a koronavírus-kutatás és a világjárvány során. [0:39:22] Az ukrán biolaborok és az orosz dezinformáció. [0:45:23] Tudjuk-e már pontosan a koronavírus-járvány forrását? Lehetséges-e, hogy laborból szabadult ki a vírus? A vírrusok genetikai „ujjlenyomata”. [0:55:54] A Covid elleni védekezés sikeressége: hogyan sikerült a világjárvány veszedelmességét az influenzáéhoz közelíteni? Hogyan lehetséges, hogy az ukrajnai háború kitörésével úgymond a járvány is megszűnt létezni? [1:01:18] Lesz-e van-e alakulóban újabb járványhullám? A harmadik oltás fontossága. Mi történik Kínában? Hibás-e a totálaiotárius állam járványkezelése? [1:09:14] Miért volt ilyen magas Magyarországon a járvány áldozatainak száma? Miért ilyen alacsony a beoltottak aránya? [1:12:36] A kormányzati járványkommunikáció Magyarországon és abszurditásai. [1:14:46] Hogyan viselte az őt ért támadásokat, a vírusszkeptikus kirohanásokat Kemenesi Gábor? [1:24:01] A hatékonyabb oktatás, mint az álhírek ellenszere. Az álhírek jellemzői, az ellenük való küzdelem nehézségei. [1:31:13] A Sarlatánok kora című könyv. Kemenesi Gábor tinédzserkori érdeklődése a vírusok iránt. [1:36:20] A szúnyogok szerepe a járványokban. Invazív fajok Magyarországon. [1:41:49] „Megszelídült”-e a járványt okozó koronavírus? [1:48:58] Hogyan kapcsolódik nemzetközi hálózatba a pécsi laboratórium munkája? Nem csábítja-e arra ez Kemenesi Gábort, hogy munkáját külföldön folytassa? | |||
| #048 Bárász Péter – Belarusz és az ottalvó KGB-ügynökök | 02 Apr 2022 | 02:37:05 | |
Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban él. Rajong a belarusz kultúráért, a belarusz irodalomért. És belarusz szerzőket fordít magyarra, akik többnyire nem lelkesednek a belarusz rezsimért. Amely rezsim nem csak a 2020-2021-es tüntetések szétveréséről, valamint arról ismert, hogy vezetője a traktorozást ajánlotta a Covid ellenszereként. Hanem egyebek mellett arról is, hogy jelenleg területéről támadják Ukrajnát az orosz csapatok. Ebben az epizódban tehát Bárász Péterrel beszélgetek a lágerirodalomról, egy félholtra vert kortárs belarusz íróról, Petőfi Sándor tekintetéről, a kilengő és a szélen ragadó ingáról, az életről meg mindenről. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/048-barasz-peter-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [5:06] Belorusz, Belarusz vagy Fehéroroszág? [9:21] A belarusz nyelv és eredete, megkülönböztetése az orsztól [13:50] A litván nagyfejedelemség, közös uralkodóink. Báthory és Bekes Gáspár. [21:03] A lengyel-litván unió, feldarabolása és a belarusz nyelv elnyomása a lengyelek, majd az oroszok által. [29:18] Belarusz története a XX. században. A rövid ideig létező önálló Belarusz. [32:39] Belarusz, mint a Szovjetunió része. A belarusz értelmiség lefejezése, az erőszakos oroszosítás. [38:03] A belarusz nyelv mai helyzete. [45:15] Miért él Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban? Egyetemi évek Leningrádban, szerelem, letelepedés. [57:58] Bárász Péter műfordítói karrierjének kezdete, ellenzéki barátai. [1:07:55] KGB-sek a a hálószobában. [1:16:05] Lukasenka hatalomra kerülése 1994-ben és leszámolása az alvilággal. [1:19:15] Az Arbat gyermekei, Gépnarancs és lágerirodalom. Bárász Péter blogja, Larissza Gyenius rendhagyó lágerregénye. [1:32:07] A 2021. utáni belarusz megtorlás, a súlyos börtönbüntetések. [1:35:47] Belarusz és Ukrajna. [1:40:28] A goebbelsi propaganda Magyarországon és a putyini oroszország. [1:52:24] Putyin tényleg megőrült? Vissza akarják-e kényszeríteni Belaruszt is az orosz birodalomba? [1:58:06] Nem fél Bárász Péter a retorzióktól? Az Ў Blog születése. Miért maradt Bárász Péter Belaruszban? Európai kultúra – ázsiai rendszer? [2:06:09] A belarusz tolerancia történelmi gyökerei. A határvidék, ahol egyiknek sikerült az európai kultúra mellé európai államberendezkedést is megvalósítani, a másiknak nem. | |||
| #047 Érdi Péter – A társasjáték, amit mindnyájan játszunk | 03 Mar 2022 | 02:02:31 | |
Érdi Péter számítógépes agykutató első ránézésre meglehetősen távol eső tudományterületeken találja meg a hasonló működési elveket. Most például arról ír könyvet, miként cserélhetnénk le „eldobható” világunkat – legyen szó tárgyainkról, kapcsolatainkról vagy társadalmunkról – a javítás vagy kijavítás kultúrájára. Magyarországon tavaly megjelent könyve, a Rangsorolás is izgalmas témát járt körül: azzal foglalkozik, miért rangsorolunk szinte kényszeresen mindent (magunkat is ideértve), és hogy miért ragadják meg figyelmünket annyira a lista formában összeszedett cikkek, információk. Ebben az epizódban tehát Érdi Péterrel, a komplex rendszerek professzorával beszélgetek a földrengések és a tőzsdekrachok közötti hasonlóságról, a szimulált költészetről és a tökéletesség mítoszáról. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/047-erdi-peter-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [0:05:32] Mit csinál Érdi Péter Michiganben? A Kalamazoo College. [0:09:20] Mi a közös az epilepszia és a tőzsdekrach között? A rangsorolás című könyv. [0:15:56] Hogyan segítette Érdi Péter munkássága az agykutatást? [0:17:42] Érdi Péter 70 évesen a New York-i íróiskolában. [0:20:45] Gyerekkor az ötvenes években, a népszerűséget jelentő bőrlabda és a foci fontossága. A Népsport cikke a rangsorokról. [0:28:33] Miért összehasonlítgatással nézzük a világot? Csípési rangsor, dominanciahierarchia. [0:33:40] Szentágothai Jánossal való együttműködés, a számítógép, mint az agyműködés analógiája. [0:40:23] Tudatra ébredhet-e a gép, versenyezhet-e intelligenciája az emberrel? A sakk, az Élő-pont rendszer, rangsorolás és összehasonlítás. [0:43:36] A tökéletesség mítosza, egymásra épülő rendszerek, különféle szintek, redukcionizmus. [0:48:53] Algoritmusok. A személyes hitelmutató. [0:55:16] Miért szeretjük annyira a listákat? Presztízs és dominancialapú rangsorok. [1:10:00] Az algoritmus megismerhetőségéhez való jog. Mi az etikátlan adat? [1:16:45] A kínai társadalmi kreditrendszer. [1:25:09] A pozitív és negatív visszacsatolás egyensúlya. Nem létező aranykorok. Ami elromlott, azt meg is lehet javítani? [1:29:59] A kiégés társadalma, mint elromlási mechanizmus. A Repair című könyv. A tervszerű elavulás fogalma. [1:37:15] Völgyek, stabil állapotok, és az újba való átlendülések. Hogyan lesz az eldobhatóság kultúrájából a javítás kultúrája? [1:43:52] Miért érzett késztetést Érdi Péter arra, hogy kémikusként a társadalomtudományok vizére evezzen? Élet a Lukács-óvodában. [1:49:06] Az öt legfontosabb XX. századi magyar tudós listája. Mit ad át egy „boomer a jövő generációinak? | |||
| #046 Litkai Gergely – Egy gyilkos poén és a Dumaszínház története | 31 Jan 2022 | 02:42:34 | |
Litkai Gergely egy valóságos humorgyár, a Dumaszínház produkciós vezetője. És alapítója. És egyik tulajdonosa is. És a magyar standup comedy egyik megteremtője. Ebben az epizódban vele beszélgetek a humor szerepének felértékelődéséről, a magyar standupról, komikussá váló politikai rendszerekről, gonosz marketingesként viselkedő politikusokról és persze környezetvédelemről, környezetpusztításról is – nem csak a Fertő tó kapcsán. De szó lesz még (nem is kevés) a nevetés elméletéről és egy orosz politikai gondolkodóról, aki úgy tűnik, nem csak Vlagyimir Putyint ihlette meg. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/046-litkai-gergely-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [0:15:49] A nevetés, a humor egyéb forrásai, teóriái. A történelem legjobb vicce, a jóindulatú megsértés teóriája. [0:20:33] Galla Miklós és a Karinthy-gyűrű: ez most vicc vagy komoly? [0:26:56] A humor mint várakozásokat, normarendszereket sértő dolog. A reverse gag és a switcheroo [0:35:54] Hofi Géza: a humor mint szelep? Újabbfajta szocialista kísérletek. [0:45:58] Miért viselkedünk úgy a természetben, mint egy CEO? Főleg itt Magyarországon? [0:50:14] Mindig ilyen hangsúlyos volt a környezetvédelem Litkai Gergely életében? [0:55:29] A Duma-színház is csak szelep? Jó a rendszernek ha inkább a humorista poitizál? [1:02:43] Litkai Gergely videója a Fertő-tónál zajló állami beruházásról. A humor szerepének felértkelődése, a gonosz marketingesek és az identitáspolitika. [1:12:06] A vicc, a humor és a NER viszonya. Létezhet-e állami humor, hatalmi pozícióból való humorizálás? [1:16:37] Litkai Gergely, mint a Comedy Central (Viacom) projektmenedzsere. A humor határai Oroszországban. [1:20:26] Timothy Snyder könyve, A szabadság felszámolása, Iván iljin és az orosz propaganda know-how Magyarországon. [1:33:03] A nigériai spamlevél logikája az örökkévalóság politikájában. [1:35:11] Képes-e a humor ezen az őrületen kívül maradni? [1:36:24] Tabuk a humorban, a Charlie Hebdo karikatúráinak megítélése. [1:45:01] Van-e a Dumaszínházban betartandó etikai kódex? Politikai korrektség, biztonságos terek. [1:53:40] A Dumaszínház és törtéenete. A stand-up comedy műfaja Magyarországon, tehetségkutatás és tehetséggondozás a Dumaszínházban. [2:01:57] Nagyon más a román vagy szerb humor, mint a magyar? A stand-up mint műfaj sajátosságai, a kabaré hagyományaitól való eltérése. [2:14:18] Litkai gergely jogászi végzettsége, avagy hogyan lett humorista? Fiatalkori sikerei a humor világában és Karinthy-gyűrűje. [2:23:38] Milyen országban szeretne élni Litkai Gergely? [2:28:27] A Miért buknak el nemzetek című könyv és tanulságai. [2:38:38] Miért a VIII. kerületben él Litkai Gergely, miközben megtehetné, hogy tehetősebb környékre költözik? | |||
| #045 Máté Gábor – Kitérő az alvilágba | 31 Dec 2021 | 01:08:28 | |
Máté Gábor életútjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutott, ahonnan a kiutat a nyugati világ talán egyik legreménytelenebb helyén találta meg: a középosztály háziorvosából a hajléktalanoknak és drogosoknak menedéket nyújtó „Portland Hotel” doktora lett, a kanadai Vancouverben. És így a különféle függőségek kezelése később szakterületévé vált. Tapasztalatairól, meglátásairól és egyben saját belső útjáról négy sikerkönyvet is írt, amelyek nem csak angol nyelvterületen lettek bestsellerek: munkáit mára több mint huszonöt nyelvre fordították le, így magyarra is. Ebben az epizódban tehát Máté Gáborral beszélgetek gyerekkori traumákról, stresszről, függőségről és fájdalomról, pokolról és az onnan való szabadulás lehetőségéről. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/045-mate-gabor-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
ezek a részek is érdekelhetnek még:
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [0:05:33] Milyen negyed Vancouverben a Downtown Eastside? Miért nevezi Máté Gábor Dante poklának? Mit keresett, kikkel foglalkozott ott? [0:13:09] Függőség a „polgári” világban: beszélhetünk-e addikciós járványról? Voltaképpen mi az a függőség? [0:16:44] Honnan a bennünk lévő fájdalom, amit függőséggel enyhítünk? Máté Gábor és édesanyja a gettóban a háborús Budapesten. [0:22:15] A szülők stresszének hatása a gyerekekre. [0:25:19] Akut stressz és krónikus stressz: az érzelmek miatt kialakuló, de nem tudatosított stressz. [0:28:45] A stressz, fájdalom és addikció összefüggései. [0:33:35] Halálos betegek a palliatív osztályon: milyen mulasztásukat sajnálták a legjobban életük végén? Az igazi valónktól való „elkapcsolódás” következményei. [0:41:45] A szenvedéseink egyben útjelző táblák? Eligazítanak, és tanulhatunk belőlük? [0:46:48] A stressz és az érzelmek szerepe bizonyos betegségek kialakulásában. [0:53:09] Máté Gábor disszidálásának és orvosi pályájának története, a hivatásválasztás mozgatórugói. [0:56:55] Lehetséges a visszakapcsolódás valódi magunkhoz? A pokoljárás szükségessége. [1:02:00] A trauma bölcsessége című film. Milyen bölcsesség van a traumában? [1:05:45] Aki most indul el a fájdalmainak megismerése, azonosítása útján, hogy kezdjen ehhez neki? | |||
| #044 Sinka Károly (Sinya) – Grammhuszárok a biciklis forradalomban | 22 Dec 2021 | 02:37:11 | |
Sinka Károly, azaz Sinya az első biciklisfutárok egyike volt Budapesten. Amikor nem hogy a futár, de a városi kerékpáros is úgymond a közutak „négere” volt. Akit olykor még fejbe is dobtak az autókból kihajított műanyagpalackkal. Azóta sok minden változott. Budapesten valóságos biciklis forradalom söpört végig, amelynek Sinya egyik emblematikus figurája lett. És micsoda figurája. Tehát, itt a podcastepizód kocsmákról, punk zenéről, utazásról, bandázásról és egyedüllétről, politikáról, szabadságról, társadalmi békéről és fegyverekről, felnőttekről és gyerekekről. Egy emberről, aki szeret a saját bőrében lenni. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket a cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/044-sinka-karoly-podcast Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel elcsúszhatnak. [0:05:58] Bächer Iván végül nem fellelt cikke a 18 éves Sinyáról. Milyen ember volt a fiatal Sinka Károly? Menekülés a hentesboltból. [0:17:05] A kerékpárosok, mint Budapest „négerei” a kilencvenes évek közepén. A futárkodás kezdetei. [0:22:13] Amikor a biciklisfutár elkezdett menő lenni. [0:28:16] A fixi kerékpár és a grammhuszárkodás. [0:33:19] Nemzetközi futárversenyek. [0:39:13] Biciklisfutárok státusza itthon és Amerikában. Sinya biciklisfutárkodása New York-ban. [0:47:23] A világutazó futár: biciklivel Tokióban. [0:56:56] A Critical Mass kezdetei és az elrontott biciklisáv az Andrássy úton. [1:12:37] A kerékpáros forradalom váratlan sikere: politikai érdekérvényesítés Budapesten, a Critical Mass háttérbe húzódása. [1:22:54] Mivel adós még a város a budapesti kerékpárosoknak? A messzebb tekintő koncepció hiánya. [1:27:37] Egy ember, aki jó érzi magát a bőrében Magyarországon. [1:33:53] Sinya történelem és hadtörténeti érdeklődése, rajongása a fegyverek iránt – véleménye a lőfegyver-tartásról. [1:45:49] Cégépítés és adórendszer: tervezett káosz Magyarországon? [1:54:08] Egy időben menő dologgá vált a városi biciklizés. Ma is az? Van-e biciklis-autós háború az utakon? [1:58:10] Hogyan fér meg egy emberben belül a forradalmár és a kapitalista? Az aktivista és a cégvezető? Mitől lesz„alternatív” a kapitalizmus? Milyen főnök egy punk? [2:09:15] Futárcég járvány és ingatlanválság idején. Miképpen korai előrejelzője a gazdasági kríziseknek ez az üzletmenet? Érdekes szállítmányok a futároknál. [2:20:49] Sinka Károly „proletár családja”, felmenőinek története. [2:29:26] Sinya identitásválsága és alijázása, amiből csak „sabbatical” lett. [2:32:52] Min múlott az, hogy a fiatal hentes erre indult és nem arra? Sajnálja-e Sinya azt, ami lehetett volna? | |||
| #043 Ésik Sándor – A magyar jog sivataga és a Diétás Magyar Múzsa | 12 Nov 2021 | 02:21:48 | |
Bár Ésik Sándor hivatását tekintve ügyvéd, szabadidejében a Diétás Magyar Múzsa „vezérfőszerkesztője” is. A mára több mint 25 ezer követővel rendelkező Facebook-oldal elsősorban véleménycikkeket, gyorselemezéseket, kommentárokat közöl, és az utóbbi pár évben a magyar média sajátos színfoltjává vált. Az oldal vezérmondata, kritizálva az oly sokat hallott „én nem politizálok” mentegetőzést, így hangzik: „Ha nem politizálsz, mások fognak helyetted. Az ország a tiéd, ha nem jó, te rontottad el.” Nem nehéz kitalálni, hogy ebben az epizódban politikáról, közéletről, jogállamiságról lesz szó, de talán egy kicsit eltérően a megszokottól. Egy olyan emberrel beszélgetek ugyanis ezekről a témákról, aki a politikai adok-kapokot Magyarország egyik legismertebb „erős emberének” boszorkánykonyhájában tanulta. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/043-esik-sandor-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel elcsúszhatnak. Az egyre nagyobb fokozatba kapcsoló magyar törvénygyár: elképesztő mennyiségű jogszabály a Magyar Közlönyben évről évre. A magyar jogrendszer szétzilálása, a rendszerváltás megelőző, más szempontból nem normális állapot. [00:12:20] Miért nem működik tőlünk nyugatabbra a magyar ügyvéd „skillsetje”? Lexikális tudás esetmegoldás helyett és a gyorsan avuló magyar jogszabályok. A pillanatnyi egyéni érdekek törvényekbe betonozása, a jogbiztonság sérülése. Az előidézett káosz, amelyben egyre erősebbé válik egy sajátos szokásjog: mi ezt nem így szoktuk. [00:19:08] A jogrendszerbe vetett bizalom megrendülése: a hosszú távú tervek, gondolkodás ellehetetlenítése. [00:23:46] Amikor maga a végrehajtó hatalom nem hajlandó végrehajtani: a börtönkártérítések felfüggesztésének ügye és a bírósági ítéletek elszabotálása a kormánymédiánál. A bíróság eszköztelensége a végrehajtás kikényszerítésére. [00:33:03] Az Amerikából importált jogi megoldások vonzereje: a vadnyugati körülmények között kialakult amerikai joggyakorlat. Az ettől gyökeresen eltérő magyar joghagyomány, a Habsburgok korában gyökerező etatista berendezkedés. [00:37:06] A rendszerváltás után megváltozott magyar joghelyzet. Dolgok, amiknek nem tud értéket adni a bíróság, mert még mindig gyanús sok pénzt keresni. [00:41:53] A jogbiztonság szétrombolásának következményei: az út, amelynek végén a felhergelt tömeg és a nyilvános akasztások sejlenek fel. A politika felelőtlensége a büntetőtörvények állandó szigorításának kampányával – holott nem ezen múlik a hatékony bűnüldözés. A jog, mint varázslat és az emberek csodavárása ezzel kapcsolatban. [00:52:13] A „lábon kihordott államcsőd”, amikor az állam nem, vagy egyre kisebb hatékonysággal látja el feladatait. A klasszikus, a Bach-korszakban megszervezett magyar bürokrácia, hivatalnokrendszer leépülése. [01:05:28] A Diétás Magyar Múzsa története. [01:10:03] Ésik Sándor napokban megjelent könyve, megírásának históriája. Az „én nem foglalkozom a politikával” tarthatatlansága. A politikai tudatosság hiánya Magyarországon. [01:20:13] Egy generáció késői politikai öntudatra ébredése: a 2008-as világválság, és az eszmélés, hogy a politika bőrükre megy. A Boomer generáció térnyerése és az érzés, hogy mindent az idősebbek fognak eldönteni helyettük: a jövő generációs háborúi. [01:28:42] Ez a konfliktus másképpen Magyarországon. Márki-Zay Péter és története, amivel sokan a rendszerváltás utáni időkben a versenyszférában „ellevő”, de a politikai pozíciókat nem szerző generáció azonosulni tud. A szabadulástörténetek népszerűsége és mitológiája. [01:38:35] Ésik Sándor nyíregyházi gyökerei. A nyíregyházi „girosz”. Édesanyja kutatása a családokban továbbadott kisnemesi és gazdaszemléletről. Ennek pozitív tanulságai. [01:48:05] A politikai „iskola”, amit Ésik Sándor kijárt a helyi erős ember, Helmeczy László mellett, helyi ügyvédkedésének története. Az „erő politikája”, ami nem csak Nyíregyházán volt politikai iskola. [01:58:31] Ésik Sándor amerikai élményei, hatása gondolkodására. [02:03:08] Versengés és szolidaritás Magyarországon: a magyar individualizmus történelmi gyökerei. Miért érdemes segíteni a szomszédnak a sittet elhordani?A „horizontális kapcsolatok fontossága”. Civilszervezetek Magyarországon és a hatalmi érdek, hogy működésüket akadályozzák. [02:10:13] Mikorra érhet be a változás, amit a politikai kultúra terjedése, a civil kurázsi erősödése indíthat el? Kinek szól, ki Ésik Sándor könyvének célközönsége? | |||
| #042 Romsics Ignác – Hogy magyar a magyarban ne ellenséget lásson | 01 Oct 2021 | 02:06:09 | |
Romsics Ignác történész, akadémikus egy apró dél-alföldi falu szülötteként, ahogy ő fogalmaz, „siheder parasztgyerekből” lett elit értelmiségi. Mert volt, aki könyvet adjon a kezébe. Így mire iskolába ment, már tudott olvasni. És ezzel számára minden megváltozott. Az 1951-ben született Romsics Ignác pályája a kicsiny Alsómégyről egészen az akadémiai tagságig és az amerikai Indianai Egyetem katedrájáig vezetett. Romsics Ignác életében ezért is fontos küldetés az, hogy nehezebb szociális helyzetből érkező tehetségeket indítson el pályájukon. Ahogy az is, hogy tanítson. Tulajdonképpen egy egész nemzetet: arra, hogy családtörténeteink olykor egymással ellentétesek, mégis mind igazak és hitelesek lehetnek. Hogy a XX. századból hozott sérelmek miatt nem kell magyarnak magyarral ölre menni. Mert az emlékezetek közelíthetők, összebékíthetők egymással. Feltéve ha van ehhez megfelelő állami oktatás- és emlékezetpolitika. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket az említett cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/042-romsics-ignac-podcast/ Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz. A műsort itt is megtalálod
(Ha a műsor elején vagy közepén hirdetés van, az időpontok a megadottakhoz képest 30-60 másodperccel elcsúszhatnak.) [00:05:22] A Honmentők / Honvesztők című könyv. Miért katonák egytől egyig a főszereplők? [00:09:57] Franco és Mannerheim. A két véglet? Miért járt be egészen más utat a két ország a polgárháború után? [00:15:41] Hány generációnyi időnek kell eltelnie, hogy az ősök sérelmei miatti ellenségeskedést a leszármazottak maguk mögött tudják hagyni? Pilsudski, a lengyel-orosz és a Habsburg-magyar szembenállás hosszú emlékezete. [00:19:42] A XX. század represszív rendszerei, a terror, ami megnehezíti a megbékélést. Horthy Miklós és Kádár János, mint ma is fontos identitásképző erő jobb és baloldalon. [00:30:04] Fenntartható-e hosszú távon ez a meghasonlott történelmi emlékezet? Vagy törvényszerű, hogy a ez még sokáig fennmarad? A megosztó állami emlékezetpolitika szerepe ebben. Az emlékezet kisajátítása és az ellenségképzés az utóbbi húsz évben. A Terror háza múzeum problémás narratívája. [00:34:44] Csökkentheti-e az internet sokszínűsége, az államtól független online sajtó ennek az egyoldalú emlékezetpolitikának a hatását? Vagy épp ellenkezőleg, az közösségi médiában terjedő „alternatív tények” tovább súlyosbítják a helyzetet? A politikai ezotéria, amit egy miniszter terjeszt. Romsics Ignác szégyenérzete Kásler Miklós tevékenysége miatt. [00:39:34] A mitológiagyártás, mint kifizetődő politikai magatartás. És az ebből való kiábrándulás szükségszerű bekövetkezése. [00:42:28] Egy nemzeti konszenzuális politika vagy emlékezetpolitika szükségessége, amely a társadalmi párbeszéd feltétele. [00:45:15] Az „erős emberek”, kemény kezű politikusok kultusza az 1920-as évektől, az igény okai. A diktatúra és anarchia mint két szélső pont. A végletek közötti egyensúly fontossága. Horthy és Mannerheim. Hátralépésük a „rendcsinálás” után, de más-más módon. [00:50:41] Bethlen István: miért nem tartotta Magyarország számára járható útnak a fasizmust? A felvilágosodás értékeinek hangsúlyozása a nácizmus árnyékában, liberális elvekre épülő konzervativizmusa. [00:54:51] Hol csúszott félre Horthy Miklós, ha a politikai életbe közvetlenül sokáig nem szólt bele? Hadbalépés a Szovjetunió ellen. [01:00:40] A zsidótörvények, majd a holokauszt és Horthy megítélése. A „XIX. századi” Horthy és a megrögzött antiszemita Antonescu. A keresztény-zsidó együttélés évssázados problémái. [01:06:33] Polarizált vélemények, fekete-fehérnek bemutatott figurák Magyarországon. [01:09:21] Miért nem tudott a két háború közötti befektetés az oktatásba a politikában is sikerekre, bölcs döntésekre konvertálódni? Egy elveszett, de legalábbis pályáját befutni nem tudó nemzedék. A falusi iskolaprogram. [01:13:12] Romsics Ignác falusi iskolája. Milyen volt egy korabeli iskola Alsómégyen? Hogyan tud innen elindulni egy olyan nebuló, akiből később elit értelmiségi lesz? A könyvolvasás szeretete és a „hómani” tehetséggondozás hatása. [01:18:57] A NÉKOSZ és a népi kollégiumok. Szellemiségük hatása Romsics Ignác korai pályájára. A Történettudományi Intézet: a ’45 után félreállítottak és félreállítók egy intézményen belül. [01:26:45] Nagy történészek láncolata, akik egymásnak adják a tudást és a stafétabotot. Kosáry Domokos viszontagságos pályája. Az új történészgeneráció, amelyben Romsics Ignácnak nagy bizodalma van. [01:30:46] Romsics Ignác ifjúkori lázadása, megfigyelése, majd párttagsága. Hogyan fér össze ez a kettő? Mik voltak párttagságának okai? A téeszesítés keserves élménye, és az idős nagyszülők megbékélése ezzel a későbbiekben. Családi gyökerek. A magyar falu nagy ugrása a 60-as években, mint alaptapasztalat. [01:38:21] Az egyéni emlékezetek különbözőségének megértése, ennek fontossága. Összebékítésük, mint megoldás a nemzet számára. [01:42:50] A tehetséggondozás fontossága, Romsics Ignác tevékenysége ebben. Vajon éppen egy olyan korszakba léptünk, ahol ismét a születés, a szociális helyzet lesz a mérvadó abban, hogy ki léphet előre? [01:44:42] A magyar felsőoktatás megreformálásának kudarca. Romsics Ignác csalódottsága emiatt. [01:53:01] Romsics Ignác készülő, önéletrajzi könyve. Hogyan emlékszik ilyen pontosan ennyi mindenre? Megőrzött naptárai, olvasónaplója, levelezése, precizitása. [01:56:30] Romsics Ignác egyik mestere: Kosáry Domokos. Másik fontos hatás: Ránki György. Bethlen István, mint téma. Támadások ellene a rendszerváltás előtt és után. [02:02:36] Autoriter fordulatok Európában most. Újabb sötét korszakra kell-e felkészülnünk? | |||
| #041 Szűcs Krisztián – A játék, ami örökké tart | 01 Sep 2021 | 02:07:11 | |
Szűcs Krisztián a magyar popzene elmúlt évtizedeinek egyik legsokoldalúbb, legeredetibb alkotója. Heaven Street Seven nevű bandája mellett sok más zenei vállalkozást is sikerre vitt. Aztán, negyvenen túl, jött egy mélypont. Majd igény a belső nagytakaritásra. A zene mellett a zen. Ebben az epizódban tehát Szűcs Krisztiánnal beszélgetek popzenéről, meditációról, egy elveszett videoklipről, régi együtteseiről és új szólókarrierjéről, valamint arról, hogy – 47 évesen – apa lett. Műsorjegyzetek Szűcs Krisztián említett zenekarai, „projektjei”, dalai Legutóbbiak
(Az adásba beszerkesztet dalrészletek a szerző engedélyével és a jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodás szerint hangzanak el a műsorban.)
Az interjúban említettem egy felmérést, hogy megdöbbentően sokan nem kívánnak a járvány után visszatérni munkahelyükre. Az itt idézett adatok szerint a ma a munkaerő többségét kitevő „milleniális” és Z-generáció esetében a megkérdezettek 90 százaléka nyilvánította ki, hogy nem szeretne teljes munkaidős állásába visszatérni. A témában rengeteg cikket lehetne idézni, álljon itt egy frissebb: Pár napja a New York Times-ban Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász elemezte a jelenséget, megállapítván, hogy itt most sokkal többről van szó, mint az újrainduló gazdaság munkaerő-nehézségeiről: sokan tényleg nem akarnak visszatérni munkahelyeikre. Youtube és algoritmusaA Youtube radikalizáló hatása – az ajánló algoritmus egyre radikálisabb (nézettebb, nagyobb vitát kiváltó) tartalmakat dob fel a nézőknek egy témában – évek óta vitatott állítás. A jelenséget anno sokan tárgyalták, pl. ez a New York Times cikk is. Az utóbbi hetekben nagy nyilvánosságot kapott az a tanulmány, ami ezt cáfolja (nézetem szerint viszont ez a vizsgálat nem a lényegre koncentrál, miszerint egy ilyen ajánlórendszer egy adott politikai táboron belül képes eltolni az ún. Overton-ablakot, azaz hogy mi elfogadható és mi elfogadhatatlan nézet.) Zen buddhizmusAki Zen buddhista koanokat szeretne olvasgatni, megteheti online például itt. Említett könyvek
Líra könyvajánló
Szálinger Balázzsal, a Szücsinger másik tagjával Az élet, meg minden podcaston is megjelent már beszélgetés: Említett zenekari tagok
[00:04:39] A Heaven Street Seven első albuma, ami kazettán, magánkiadásban jelent meg. A németországi stúdiómunkák és a felvétel a női zuhanyzóban. A híres “Bathroom tapes” és a házi “reverberation room”. [00:10:24] Miért angolul énekelt az együttes az első két albumon? Az eltűnt első videoklip története. [00:13:25] Zenetévék Magyarországon és a világon a kilencvenes évek közepén. Zenekari önmenedzselés és imidzsépítés akkor és most. A látvány erősödő szerepe a zene mellett a 80-as évek óta. [00:18:13] A Wallflower és videoklipje a második lemezről. A Heaven Up Here és eltűnt videoklipje az első lemezről. [00:20:48] A Wallflower az angol MTV-n. A második klipnél tartottunk, amit ezek szerint viszont már játszottak a televíziók. Az első komoly kiadó a zenekar mögött, a második lemez: a Goal. [00:23:41] Szűcs Krisztián Beatles válogatás kazettája, amit gyerekkorában édesanyjától kapott, mint meghatározó hatás és inspiráció. Az első dalszerzői szárnypróbálgatások. [00:27:26] A kazetta-válogatás(és bakelit lemez): a számok fix sorrendje, amit a zenemegosztók szétziláltak: a zeneszám leválása az albumról. Ennek sajtóanalógiája: a cikk önálló élete online az újságtól függetlenül. A Budapest Bár “projekt”. [00:36:34] Mikor vált a Heaven Street Seven profi zenekarrá? Olyanná, amivel a tagok már pénzt is kerestek? Esztergomi évek: a Vitéz János Tanítóképző, mint meghatározó élmény. Szűcs Krisztián földrajzi érdeklődése, a vonzalma a térképekhez. Képzeletbeli országok képzeletbeli adatai. [00:43:15] A zenekar alakulgatása a főiskolán. Első szárnypróbálgatások. “Alternatív” zenekar volt-e a Heaven Street Seven? Jelent-e ez a szó valamit? Hogyan fér össze a brit pop és a kuplék világa Szűcs Krisztiánnál? A Dél-Amerika című szám. [00:50:33] A sztár, az alkotó és a közvetlen környezet, rokonság viszonya ehhez. Nem zavaró-e ha felismernek az utcán? Hogyan lehet együtt élni ezzel? [00:54:33] Miért váltott a Heaven Street Seven angolról magyarra. Az angolul vagy magyarul dilemmája. A nemzetközi zeneipar, a védett nemzeti piacok, és a külföldön való érvényesülés nehézségei. Hogyan csinálják a svédek? És a finnek? Állami segítség és könnyűzene. A K-pop. [01:00:12] A szövegírás nehézségei. A Heaven Street Seven dalok, amiket Krisztián már utál. [01:04:26] Szűcs Krisztián és a zen buddhizmus. Hogyan fér össze az egót előtérbe helyező “popszakma” a buddhizmussal? [01:11:32] Tömegek, akik azt tervezik, azt tervezték, hogy nem térnek vissza munkahelyükre a járvány után. A pandémia adta lehetőség a megújulásra, akár a zenei világban is. Munka, kényszermunka vagy hivatás? Munka “a munka világán” kívül. Volt-e Szűcs Krisztiánban gyomorgörcs, hogy miből fog megélni? [01:15:42] [01:20:29] [01:22:12] Mit jelentett a zeneipart fokozottan sújtó pandémia miatti kényszerpihenő Szűcs Krisztiánnak? Volt-e kényszerpihenő egyáltalán? Színházi zeneírás: a Rejtő-projekt. [01:26:30] Egy soha meg nem jelent Cseh Tamás anyag feldolgozása a szövegíró CSengey Dénes fiával és Beck Zoltánnal. [01:29:27] Vissza az időben: pár fontosabb mozzanat, sláger a Heaven Street Seven történetéből a banda 2015-ös megszűnéséig. A Krézi srác és a Nem elég című slágerek története. [01:35:09] Miből lesz a sláger? Lehet-e ezt előre tervezni? Mi van meg előbb Szűcs krisztián fejében: a zene vagy a szöveg? [01:38:37] A Szálinger Balázzsal létrehozott Szücsinger. Szűcs Krisztián egyéb projektjei: a Rühös Foxi és a Naza. [01:43:54] [01:45:10] [01:50:58] A popzene identitásképző vagy valóságteremtő ereje, szerepe. A zene alapján elképzelt (virtuális) világ. A Walkman korától napjainkig. A “zenedrog”. [01:57:02] A popzene, ami arról szól, aki éppen nincs ott. Pedig lehet, szólhatna másról is. [01:58:12] A Nem elég című szám videoklipje. A rockzene, a popzene és a drog, a pszichedelikumok világa. Hogyan úszta meg Szűcs Krisztián az ebben való eltévelyedést. [02:04:03] A meditáció, mint a magunkkal való kapcsolódás intenzívebb módja. A meditáció mint belső nagytakarítás. | |||
| #066 Weiner Sennyey Tibor – Varázslók a kaptárnál | 31 Mar 2024 | 02:31:26 | |
Weiner Sennyey Tibor költő, író, esszéista és méhész. Most megjelent könyvében gyakorlatilag megírta a méhészet kultúrtörténetét. A téma első blikkre talán szakkérdésnek tűnhet, de ez a történet a természethez való viszonyunkról is szól. Arról is, hogy mit eszünk ma, mit fogunk enni holnap. Vagyis olyan bagatell kérdésekről, mint például az emberiség jövője. Ebben az epizódban tehát Weiner Sennyey Tiborral beszélgetek a méhészet művészetéről, a letarolt méhlegelőkről és kert-Magyarország esélyeiről, a tanácstalan császárról, széteső birodalmáról, alkotásról és szabadságról, az életről meg mindenről. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/066-weiner-sennyey-tibor-podcast/ Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb! A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:04:50] A méhmaszkot viselő gombasámán, a méhészet történetének kezdetei. [00:12:39] A méhész, mint valamiféle ördöngős figura, aki világok határán tevékenykedik. [00:18:31] Tibor „méhészkarrierjének” kezdetei és a rátestált méhcsaládok. Az összeolvasott tudás és szakértelem. [00:24:25] Verse, amely ezekről a kezdetekről szól: Az öreg méhész füstölője. [00:25:35] Mit jelent, hogy „sírnak a méhek” vagy az, hogy „megbeszélni a méhekkel?”. Méhek és ember bensőséges kapcsolata. [00:32:01] Méz: az ősi pszichadelikum és szuperélelmiszer. [00:34:04] A cukor uralma a mai ember felett (hogyan tér el ettől a méz?) [00:44:58] Mit tanult Tibor a méhektől? A méhészek rejtett hálózata. [00:47:01] A családtörténet, amelyben magyar főnemesek és zsidó polgárok találkoznak. Ahogy Auschwitz és a Gulag történelmi traumái is. [00:53:38] Internátus Csermajorban: élet a tejesek „Sárospatakján”. Küzdelem a személyes szabadság megőrzéséért. [01:00:27] A tudatos álmodás technikája és a megálmodott versek. [01:09:46] A nagy utazás: Egy táncosnő és Indonézia. [01:14:59] Jáva és Bali, és a költészet mint jóga. [01:19:18] Hamvas Béla és géniusz elmélete. [01:23:03] Egy gyerekkori történet Petőfi verseivel. Hogyan kellene tanítani a költőket? [01:27:38] A Füsti fecske című, meghatározó vers. [01:34:08] Az esszé, mint kedvenc megjelenési forma. [01:36:12] Mi az a méhes? Miért szakrális tér is egyben? [01:38:44] Hamvas Béla És Weöres Sándor barátsága és munkásságuk. [01:46:29] Bekapta-e Weiner Sennyey Tibor is azt a bizonyos „Hamvas-féle ezoterikus legyet”? Ismeretség Szepes Máriával. [01:53:18] Hogyan képzeljük el Tibor „méhesét”? [01:56:10] Apiterápia: gyógyítás a méheseben és a méhekkel. Rövid kitérő a klasszikus méhészkedés történetére Arisztotelésztől napjainkig. [02:02:10] Méhészkedés és világkrízis: miért pusztulnak a méhek napjainkban? [02:14:14] Monokultúra és kert-Magyarország. Hogyan szerezzük vissza a kontrolt élelmiszereink felett? [02:24:48] A kudarcot vallott császár története és az otthoni rendrakás szükségessége a jó uralkodáshoz. | |||
| #040 Sajó Tamás – Nagykönyvtár a hátizsákban | 31 Jul 2021 | 02:10:08 | |
Sajó Tamás az elsüllyedt civilizációkat keresi, kutatja. De (többnyire) nem úgy, mint Indiana Jones, az őserdők mélyén. Hiszen ezek a civilizációk a mai napig itt vannak körülöttünk. Olykor jól láthatók, olykor csak az értők számára mutatják meg magukat. Ha vannak, akik értenek nyelvükön, akkor Sajó Tamás közéjük tartozik: a művészettörténész, világutazó tizenöt nyelven olvas, beszél és még egy tucatnyival elboldogul. Jó katolikusként megtanulta a négy evangéliumot is kívülről – görögül. Igaz, az államkereszténységben, államkatolicizmusban nem érzi jól magát: 2013-ban Berlinbe költözött, mert meg van győződve arról, hogy Magyarország – ismét – a katasztrófa felé rohan, és ennek végkifejletét már nem szerette volna itthon megvárni. Csömöri birtokát egy metropolisz garzonjára cserélte, ahol persze keveset tartózkodik. Mert hogy úton van. Majdnem mindig. Ebben az epizódban tehát Sajó Tamással beszélgetek a Wang folyó verseiről, szabadulásának történetéről, élete első tisztességes napjáról, Kínáról, Perzsiáról, Burgundiáról, Örményországról és Itáliáról, valamint arról, miért sodródik Európa ismét a sötétség felé. Sajó Tamás 1965-ben született Budapesten, a gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, az egyetemet az ELTE magyar, olasz, művészettörténet szakain. Ezután egy ideig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetében dolgozott, majd részben ezzel párhuzamosan a CEU középkori történeti tanszékén tanított művészettörténetet és alkalmazott informatikát. 2000-től, miután Studiolum néven megalapította saját elektronikus kiadóját, mint láncait vetette le akadémiai kötöttségeit, és ma már utazásaiból, utaztatásokból és online előadásaiból él – miközben rendszeresen fordít könyveket is különféle kiadóknak. Műsorjegyzetek Sajó Tamás
Az epizód témáihoz kapcsolódó könyvfordításai:
Megjegyzés: a továbbiakban a műsorjegyzeteket az epizódban elhangzott nagy témák köré csoportosítva adom meg. Mivel Sajó Tamás blogja sok olyan témát feldolgozott, amelyről az epizódban is beszélgetünk, számos esetben a linkek a blog releváns posztjaira mutatnak. Ezeket a linkeket dőlt betűvel szedem a későbbiekben (minden más egyéb szájtokra mutat). Kínai költészet, kínai írás
„A keresztény szírek[…] nem azonosak azokkal a szírekkel, akikről a hírekből mint iszlám bevándorlókról hallunk. Az utóbbiak az 1920-ban az Oszmán Birodalom arab tartományaiból francia védnökséggel létrehozott, és az antik Syria provincia után Szíriának elnevezett ország polgárai. Nyelvüket és identitásukat tekintve túlnyomórészt arabok, csupán állampolgárságuk után nevezik őket szíriaiaknak.” Keresztények Etiópiában
A podcastepizód után elhangzó könyvajánlóban ezúttal Szerb Antal – a Magvető gondozásában pár hete csonkítatlan, teljes kiadásban megjelent – A világirodalom története című munkáját ajánlom. „Elsüllyedt” civilizációk és határvidékek
[00:05:04] A Wang-folyó versei blog. Miképpen kapcsolódik létrehozása egy reneszánsz szimbólumszótárhoz? [00:08:55] A VIII. századi kínai irodalom klasszikus szövege, Wang Wei és Pei Di költői párbeszéde. [00:12:39] Sajó Tamás nyelvtudása, a kínai nyelv megtanulásának története, a képek iránti érdeklődés szerepe ebben. [00:18:30] A kínai versek fordításának nehézségei az írásjelekben megbújó képi játékok miatt. Sajó Tamás egyik versfordítása, mint példa erre. [00:21:38] Miért voltak betiltott írásjelek Kínában? Az országegyesítés és az első kínai szótár. [00:23:36] Miért tanulta meg a négy evangéliumot Sajó Tamás kívülről, görögül? Egy példa arra, ahol az eredeti szöveg többet mond a latin és magyar fordításnál. Sajó Tamás katolicizmusa, és az „államkatolicizmussal” szembeni ellenérzései. [00:31:42] Hogyan tanul nyelveket Sajó Tamás? A beszélt kínai nyelv elsajáításának története. [00:34:02] Utazások, útleírások és az „elsüllyedt civilizációk” felkutatása, mint ezeknek az utazásoknak a célja. Mikrokultúrák Kelet- és Nyugat-Európában, ezek eltűnése és eltüntetése, „gleichschaltolása”, lehetséges egymás mellett élése. [00:40:35] Az autenticitás mint fontos szempont Sajó Tamás úticéljainak megválasztásánál. [00:42:26] Az elfelejtett és fogyatkozó keleti keresztények – Európa gyarmatosítás előtti kulturális gyökerei. [00:46:36] A 2020-as azeri-örmény háború. A Hegyi Karabahért vívott konfliktus régi időkbe nyúló története. Azeri pusztítás Nahicsevánban. [00:51:59] Sajó Tamás, az egyszemélyes utazási iroda. Az utak szervezésének története. [00:53:26] Sajó Tamás függetlenedése a „rabszolgatartó” akadémiai világtól, [00:58:05] Sajó Tamás Berlinbe költözése. 2013-as rossz előérzete arról, hogy Magyarországon igen rossz irányba mennek a dolgok. Az előérzet valóssággá válása: Magyarország végjáték előtt? Csömöri birtokának lecserélése egy berlini garzonlakásra. [01:05:15] Hogyan utazott Sajó Tamás karantén idején? Határátkelés a kertek alatt, turistautakon. [01:08:35] A Tao Te king 80. verse: miért tanácsolja, hogy ne utazzunk? Hogyan értelmezi ezt a kínai bölcsességet a folyton úton lévő Sajó Tamás? [01:10:16] Zeng Ho admirális flottája és felfedezőútja a XV. században. A kínai flotta elpusztítása a felfedezésektől tartó kínai földbirtokos elit által. Az izolációra és a megismerésre vágyók, e kettőség hatása a világtörténelem során. [01:15:48] Egy rövi életű, de nagy hatású ország: Burgundia története. [01:18:54] Az itáliai reneszánsz és a bizánci örökség, amiből a reneszánsz táplálkozott. Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye és Sajó Tamás eköré szervezett olaszországi útjai. [01:22:13] Az 1920-as, 30-as évek Európája: szellemi irányzatok kiteljesedése és lezárulása. Az „erős emberek” iránti igény fokozódása, a demokráciától való elfordulás a harmincas években. A folyamat megismétlődése manapság. [01:26:15] A középkori invesztitúraharcok, mint az európai világi állam és demokráciák egyik fontos (elő)állomása, amelyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A hiányzó európai fogalmi készlet Keleten. [01:29:38] Irán, a világi állam és az iszlám forradalom. Síiták és szunniták, az iszlám kettészakadásának története, a kalifa, a kalifátusért folyó küzdelem. [01:34:19] Az iszlám és Perzsia. Az ajatollahok learabozása, a perzsa idegenkedés a fundamentalista iszlámtól. Perzsia lerohanása a kora középkorban az arabok által, a zoroasztrizmus megsemmisítése. A perzsa, mint Ázsia franciája, közvetítőnyelve. [01:39:14] Az iszlám világ fáziskésése az európaihoz képest. A világi államok mesterséges volta és a velük szemben fellépő második generáció. A Muszlim Testvériség Egyiptomban. [01:42:17] Sajó Tamás és a perzsa nyelv elsajátításának története – letöltött filmek révén. [01:46:02] Az elsajátítandó nyelv, ami most van soron: a grúz. A grúz írás rövid története. [01:47:54] Nyelvek, amiket szeretett volna megtanulni Sajó Tamás, de végül nem tanult meg. Testvére és a héber nyelv „tilalma”. Egy sábeszgoj orgonista a budapesti zsinagógában. [01:50:50] Sajó Tamás gyerekkora: 15-en 60 négyzetméteren. Az Országházból származó nagy diófaasztal. A szerető családi környezet titka. [01:53:55] Sajó Tamás függetlenségének „lábai”, az utazásszervezés és a fizetős előadások. Az egyszemélyes utazási iroda és az orosz bloggerek. [01:56:41] A fizetős előadások „láb” felépülése a járvány alatt. [01:59:49] Sajó Tamás napirendje: hogyan fér bele ennyi minden 24 órába? Be tud-e valamit emelni azokból az ősi kultúrákból életrendjébe, amelyeket kutat? [02:03:17] Az internet és az értelmiségi: forradalmi változások és lehetőségek az államtól való függetlenségre. | |||
| #039 Zubreczki Dávid – Kedvenc helyek a szomszéd utcában | 30 Jun 2021 | 02:12:32 | |
Hogyan lehetne olyanná tenni a fővárost, ahonnan nem menekülnek a „zöldbe” a gyermekes családok? És mi az az ördögi kör, amiből Budapest nehezen tud kitörni? Ebben az epizódban Zubreczki Dávid „városi mesemondóval” beszélgetek Budapestről. A szétterülő alvóvárosokról, autósokról és kerékpárosokról és még a Jóisten garázsáról is. Szó esik titkos repülőtérről és alagutakról, valamint egy elásott harangról is, de legfőképpen arról, mit jelent egy élhető nagyváros a 21. században. Mondjuk egy olyan országban, amely kívülről nézve ma már egyre inkább egyetlen nagy városi agglomerációnak látszik. Zubreczki Dávid újságíró, zenész 1999-ben végezett a gödöllői Szent István Egyetemen, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetben, amelyet egy interjúban a „karok között lebegő kis csodaműhelynek” nevezett. Eredeti szakmájában igazából sosem dolgozott, ám több mint tíz éven át írta az Index egyik legolvasottabb blogját, az Urbanistát, amely egyszerre foglalkozott a város múltjával és jelenével. Bár blogjától 2019-ben megvált, Dávid azóta is „urbanista”: sétáin eredeti szemszögből ismerteti meg Budapesttel – sokszor azokat, akik ott laknak, csak korábban nem vették észre, milyen kincsek vannak az orruk előtt. Műsorjegyzetek Zubreczki Dávid
Líra könyvajánló
A lebontott Közlekedési Múzeum új helyszíne: az Északi Járműjavító Említett építészeti stílusok
Az epizódokba dinamikusan bekerülő szponzori üzenetek miatt az időkódok 30-90 másodperccel csúszhatnak az itt feltüntetettekhez képest. [00:05:37] Mit jelent az, hogy „építészeti mesemondó”, miért hívja így magát Zubreczki Dávid? Mik azok a „városi séták”? Az Urbanista blog és 100.000 olvasója. [00:09:25] A Templomséták Budapesten című könyv és megírásának okai, története: a város bemutatása annak templomain keresztül. Közben: valláskeresés és istenkeresés. [00:13:45] Kalandozások a Városliget körül: egy lakáskápolna a Damjanich utcában (a lakásképonák kialakulása a gyorsan fejlődő Budapesten), a felrobbantott Regnum Marianum. [00:21:25] A Felvonulási tér története, városi legendák ehhez kötődően. Az alagút, mint népmesei elem ezekben a legendákban országszerte. A Margit-szigeteki elásott harang nagyon is valós története . [00:25:38] Hogyan jött létre egykor a Városliget? Hogy került oda, ahol most van? [00:28:50] A Városliget és a New York-i Central Park közötti különbségek. Az eredeti terv a Pestet körülölelő „parkgyűrű” létrehozására. A terv elhalásának okai. A parkok a szocializmusban, autóverseny a Városligetben és a Népligetben. [00:38:45] A Városliget projekt – és kritikája. Új épületek és a „túlhasználat” réme. A múzeumi negyed és az elszalasztott fejlesztési lehetőség a város más részein. A Városliget korábbi beépítésének története: vásár és raktár a Ligetben. [00:48:41] Ami a Városliget mellett van: a pesti “bérházak”, amelyek már nem bérházak, és az ebből fakadó problémák: a nem létező háztulajdonos. A leromlott külcsín, a rehabilitáció nehézségei. Korabeli és mai önkormányzati, állami lakásprogramok. [00:55:42] Elszabaduló ingatlanárak a fővárosban, az Urbanista blog egykori ingatlanhirdetéses rovata, extrém lakások, extrém hirdetők. [01:00:01] Kiköltözők, beköltözők. A kiköltözés kényszere, de egyben illúziói is. Miképpen nehezednek a belvárosra a szétterülő agglomeráció megoldatlan problémái. Autók, biciklik, parkolók, kerékpárutak: egy apránként megoldható problémahalmaz. Magyarország, mint egyetlen óriási városi agglomeráció. A 15 perces város koncepciója. [01:09:34] Mátyásföld, mint jó példa a városhoz szervesen, jó közlekedéssel, saját infrastruktúrával rendelkező „belső” agglomerációra. Mi köti oda Zubreczki Dávidot? A Mátyásföldtől eltérő, fejletlen infrastruktúrájú Budapest környéki agglomeráció problémái. Az ország legrégebbi, mai is használatos kerékpárútja, biciklisparadicsom a Horthy-korszakban. [01:16:33] Megoldást jelent-e a kerékpár? Vissaszorítja-e az autók használatát, ha kevesebb a parkoló, ha nagyobb dugó? [01:22:58] A belváros rehabilitációja és egy nem feltétlenül jó következmény: dzsentrifikáció. Melyik korszakát éli Budapest? Előtte vagy utána van a nagy beköltözési hullámnak ami máshol az 50-es, 60-as években végbe ment? Globális trendek: többen élnek mint városban, mint falun, és az arány növekszik. [01:30:16] Zubreczki Dávid tanulmányai és tanárai a gödöllői Szent István Egyetemen. Az Urbanista blog története. Zenekara: a Boogie Mamma. [01:34:03] A „csomagban gondolkodás” kritikája. Mennyire jellemzi ez a politikát? Pártpolitika vs. közpolitika. A budapesti biciklisek kontra autósok politikailag gerjesztett háborúja. Zubreczki Dávid, aki egyszerre dolgozik a Városházának és Vitézi Dávidnak. [01:39:16] Milyen lesz a jövő Budapestje? Milyennek lenne jó? Az önvezető, elektromos atutók küszöbön álló forradalma és ennek lehetséges hatása a városra. A Mol-torony és egyéb felhőkarcolók Budapesten. [01:47:43] Fenntartásaink a modern építészettel kapcsolatban. Két modern templom a harmincas évekből Budapesten a II. kerületben. Ha a 60-as, 70-es évek modern építészetét tekintjük, nincs-e alapjuk a kritikáknak? A 80-as évek építészeti örökségének megsemmisítése a fővárosban. [01:59:12] A világos korszakhatárok hiánya, a modern korai gyökerei. A „Frankfurti konyha”, a kádárkocka. Zubreczki Dávid, illetve az Építészfórum podcastja, az Auditórium. Benne egyik epizódként: a Moholy Művészeti Egyetem rekonstrukciója. A szocreál Magyarországon. [02:08:51] A megőrzendő, megújuló, megújítható épületek filozófiája az újrahasznosítható tárgyak analógiájára. Saját lakókörnyezetünk felfedezésének fontossága. | |||
| #038 Presser Gábor – Az első három hang a zongorán | 31 May 2021 | 02:38:22 | |
Presser Gábor, hát ő a Presser Gábor. Reménytelen kísérlet lenne – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – két-három mondatban itt bemutatni őt. Mert hogy páratlanul gazdag és sokszínű életműről beszélhetünk, amely nem csak hogy újabb és újabb dalokkal, lemezekkel bővül, de most már egy memoárkötet is tartozik hozzá: Presser könyve. (A műsorjegyzetekben alább persze adok bőséggel linket azoknak, akik az évszámokra és a további adatokra kíváncsiak.) Ezért van az is, hogy – bár ebben az interjúban természetesen szó esik például az LGT-ről, nem is kevés – most inkább „csak” egy-egy fejezetre koncentrálunk: legfőképpen négy híres és nagyon izgalmas fesztiválra. Három igazira és egy képzelt – akkor úgy mondták – popfesztiválra. Ebben az epizódban tehát Presser Gáborral beszélgetek pár igen sűrű évről, a nagy amerikai kalandról, a régi és új dalokról, Barta Tamásról és Laux Józsefről és egy zenés darabról, amelyről majd fél évszázada igen heves viták dúlnak, miközben a hadakozók közül alig látta azt valaki. MűsorjegyzetekPresser Gábor
Líra könyvajánló
Az epizódokba dinamikusan bekerülő szponzori üzenetek miatt az időkódok 30-90 másodperccel csúszhatnak az itt feltüntetettekhez képest. [00:05:08] Honnan volt meg Presser Gábornál az a rengeteg adat, feljegyzés, ami egy ilyen önéletrajzi könyv megírásához szükséges? Vezetett-e naplót. A zene és az emlékek összekapcsolódása. [00:10:59] A fordított időrend, amiben az akkori zenészek éltek. Az éjszakai közlekedés veszélyei az akkori utakon. A bandák sofőreinek „félvilági” állása. [00:14:52] A Kádár-rendszer, mint „slamperáj”, ahol minden a feje tetején állt. Hogyan viszonyultak ehhez a nyugati menedzserek, akik a „keleti” bandákkal foglalkoztak? A „keleti” együttesek egzotikuma akkoriban. A normális menedzsment és a befektetés hiánya, mint ami akkoriban megakadályozta, hogy a siker küszöbére érkezett zenekarok nyugaton továbbléphessenek. A zeneipar (anyagi) vastörvényei. [00:23:13] Ki utazhatott nyugatra Magyarországról turnézni és miért? Ennek káosza és esetlegessége. A kiskapuk és az egyéni értelmezések Magyarországa. [00:25:41] A Great Western Festival (Lincoln-fesztivál) az angliai Barndney mellett Angliában, 1972-ben. Rossz idő, Hells Angels és igazi nagymenők a színpadon. [00:31:33] Felkérés a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról zenéjének megírására a Vígszínháztól. A megbízás problémái, elvállalása és az ebből adódó konfliktus Frenreisz Károllyal. Somló Tamás érkezése az LGT-be. [00:37:14] Laux József, a menedzser, aki 50 évvel megelőzte korát. LGT-történeti kitérő a képben nem lévő hallgatóknak. [00:40:00] A hatalom ideológiai késztetései a Képzelt riport bemutatásával, ennek ellenkezőjére fordulása a zene miatt. A színház lavírozása, avagy miről árulkodik Kurucz elvtárs korabeli levele? Az eredeti előadás, amiről nem maradt fönn filmfelvétel. Mi érdekelte a „popfesztiválból” Déry Tibort? Érdekelte-e belőle valami egyáltalán? Magyarország, mint magunkkal hurcolt hátizsák. [00:52:54] Az eredeti rockfesztivál és az ott történtek 1969-ben Altamontban. Látta-e a Gimme Shelter című dokumentumfilmet Déry? Dolgozott-e belőle? A Hells Angels az altamonti koncerten. [00:59:18] A Képzelt riport és a kádári slamperáj. Hogyan reagált a bemutatóra a hivatalos kultúrpolitika, miként tiltották le az egyik helyen azt, ami mehetett a másik helyen, és miért nem volt ebben az egészben semmi következetesség? És hogyan adta ki ez az egész a Kádár-rendszer lényegét? A máig tartó vita, és a nagy félreértés ebben a vitában. [01:13:16] Mit szólt Déry Tibor a zenéhez? Érdekelte-e egyáltalán? Kerouac Déryétől eltérő gondolatai az útról (és távozásról), a kivonulás ideológiája, a 60-as 70-es évek hippimozgalmai és lecsengésük: a beat üzletté válása és Kerouac üzletté válása. A mindent mozgató pénz emögött. [01:24:26] Presser Gábor és az angyalok ebben az univerzumban. A Jóisten és Leonard Bernstein. A West Side Story zsenialitása. [01:32:18] Az Ozark-fesztivál az USA-ban Sedalia mellett 1974-ben. Miért érkezett a színpadhoz helikopterrel Presser Gábor? Hogyan lett katasztrófa sújtotta övezet a koncertek helyszíne? Somló Tamás eltűnése és a nap, amikor gárdisták ébresztették a zenészeket. [01:47:39] Barta Tamás disszidálása 1974-ben. „Isten ujja”, egy nő és Tamás elvágyódása és álma Amerikáról. [01:57:20] Barta Tamás és édesanyja hangos levelezése, Presser Gábor gondolatai barátságukról és arról, miért mondta egy ponton Barta a hangszalagon, hogy abbahagyja a gitározást. A menni vagy maradni kérdése, Presser Gábor gondolatai arról, miért fontos neki Magyarország, a magyar nyelv, az, hogy itt született, és hogy le lehet-e ezt tenni. Amerika, mint álom a 70-es években Magyarországon. Az azóta a valóságban is megváltozott Amerika és árnyoldalai. [02:11:20] Laux József disszidálása Amerikába, és az első találkozás vele a 80-as években. A menedzser, aki nem tudta elengedni az LGT-t. Miért gondolja úgy Presser Gábor, hogy az LGT történetében zeneileg a Loksi album volt a csúcs? [02:18:34] Laux József hazatérése. Az ember, aki mindenkinek beszólt, és nem félt semmitől. [02:22:57] A régóta pályán lévő sztárok keresztje: a legtöbben ma is a régi dalokat keresik tőlük, mert már „nem férnek el bennük” az újak. Avagy miért nem figyelünk az új művekre? [02:29:48] Min dolgozik pandémia idején, „karanténban” Presser Gábor? Eszébe jutott-e valaha, hogy nem csinálja tovább, abbahagyja? | |||
| #037 Jordán Ferenc – A vadon szava és a beszorított Balaton | 30 Apr 2021 | 02:09:33 | |
Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk. Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát? Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem ügye ma Magyarországon. Az 1973-ban született Jordán Ferenc olyan biológusként jellemzi magát, akit vonzanak a több tudományterületet átfogó, azaz multidiszciplináris témák, és aki folyton új ötletek, gondolatok után kutat. Legfőképpen a különféle biológai hálózatok érdeklik, mint például a táplálékláncok, tájszerkezeti hálózatok vagy éppen az állatok közösségi hálói – olykor az embereké. Jordán Ferenc az MTA doktora, szakterülete az elméleti ökológia, tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben Akadémiai Díjjal ismerte el. MűsorjegyzetekJordán Ferenc
[00:05:29] David Attenborough Egy élet a bolygónkon című filmje. Valóban akkor a baj, mint ahogy a film állítja? [00:10:04] Miért hálózat a Golf-áramlat? Hogyan értelmezhető az a kifejezés, hogy „a Föld nagy hálózatai”? Biológia, ökológia és a hálózatos gondolkodás. [00:14:35] Az emberiség, mint túl sikeres faj. A járványok, mint amelyek „kordában tarhatja” az ilyen sikereket. [00:15:49] Jordán Ferenc, aki „pár perccel” a kitörése előtt megjósolta a koronavírus-járványt, miközben semmi újat nem mondott. Miért következménye egy ilyen világjárvány annak, hogy megbontottuk a természet rendjét? Zoonózis, elszegényedés és túlnépesedés. [00:20:13] Miért gond a vadonok területének csökkenése, eltűnése? Miért fontos, hogy legyen vadon? A biodiverzitás fontossága. [00:26:41] A félrement természetvédelem, ahol az adminisztráció és a kommunikáció dominál a folyamatok megismerése helyett. A kulcsfajok azonosítása a szerethetők védése helyett. Erdei rendszermodellek és -kísérletek: mit történik, ha kiveszünk egy-egy fajt egy adott területről? [00:34:52] Nem lehetséges, hogy a technológia megoldja majd az eltűnő fajok problémáját? (Pl. növényeket beporzó minidrónok ötlete.) A technokraták és az ökológusokhasznos párbeszéde. [00:37:03] Elizabeth Kolbert A hatodik kihalás című könyve. Az ember okozta kihalási hullám mérete az előzőekhez képest. A tömeges és háttérkihalás közti különbség. [00:39:37] A vadon, mint evolúciós tartalék, ahol új megoldásokkal állhat elő a természet kataklizmák esetén. [00:41:59] Nem lehet, hogy túlzók az ökológusok állításai, riogatásai? Paul R. Ehrlich jóslatai a tömeges éhínségről. Túlnépesedés és élelmezés. A vele írt közös cikk története. [00:48:18] Mi történik, amikor ökológusok, biológusok és nemzetbiztosnági szakemberek beszélgetnek egymással hat napon át? Mit tudnak tanítani egymásnak? [00:52:32] A Psychology Today-ban írt cikk témája, tartalma: a pandémia egymással is kölcsönhatásban álló kiváltó okai. A népesség csökkentésének fontossága. A gazdaság „lokalizálásának” fontossága. Ehhez szükséges: életmódváltás „alulról”, korlátozó intézkedések „felülről”. [01:02:42] A „népesedésbomba” hatástalanításának problémái. A pandémia által mutatott megoldások. Az adaptáció lehetősége és szükségessége. [01:07:39] Nem irreális elvárás-e az emberrel szemben az élethosszig tartó tanulás? Adaptáció? Nem lehet, hogy ez túl sok? Eltérő stratégiák a társadalmon belül, illetve mit mondanak ezek egy adott országról? A mobilitás fontossága és a bezárkózó Magyarország. Ennek lehetséges történelmi és politikai okai. Közvetlen tapasztalatok a világot látni nem akaró fiatal kutatókról. Ennek igen káros hatásai. [01:13:43] A Branco Weiss-ösztöndíj, és meghatározó hatása Jordán Ferenc életére. Az ott elnyert stipendium témája: hálózatok alakulása iskolai osztályközösségekben. [01:21:39] Jordán Ferenc érdeklődése a hálózatkutatás iránt. A hálózatok tudományának robbanásszerű fejlődése a 90-es évek végén. [01:24:10] A klikkesedés, a nagy csoportok kisebbekre bomlása mint a járványok elleni védekezés stratégiája az állatvilágban. Az állati csoportok vészhelytere reagáló hálózatai. [01:29:22] Jordán Ferenc hazatérése és igazgatói megbízatása a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet élén. Fiatalítás, nemzetközi pályázatok: a a tihanyi intézet modernizációjának programja. Majd ennek elbukása. [01:32:16] Mivel foglalkozik a limnológiai kutatóintézet? A Balaton kutatásának és kezelésének összetettsége: az intézet lehetséges integráló szerepe. Törzsi háborúk. A hosszú távú koncepciók hiánya. A tó „körbebetonozása”. [01:37:38] A Balaton zajterhelése. További problémái. Megfogalmazhat-e egy kutatóintézet ajánlásokat, szabályokat ilyen összetett ügyekben? At intézet presztízse és ennek összefüggése azzal, mennyire folyik nemzetközileg is látható kutatás berkeiben (nemzetközi együttműködésben). Visszajelzés „föntről” hogy erre nincs szükség. [01:43:44] A Balaton körüli gondok. Natura 2000-es területek védelme, a Rámszari-egyezmény védelme alá tartozó vizes élőhelyek. A Fertő-tó körüli védett területek „bedarálása”. [01:45:12] Miért lenne jó, ha külföldiek is kutatnák a Balatont az intézetben? Az Old Boy Network triumfálása. A nemzetközi pályázatok megakasztása, a „gyarmati” és a „nemzeti” tudomány értelmetlen fogalmai. Az „ittmaradók” és a „távozók” közötti mesterséges különbségtétel. A külföldi tapasztalatszerzés fontossága, de ennek egyre inkább megbélyegzése. A „nemzeti” finanszírozás olykor káros hatásai. [02:01:09] Jordán Ferenc nem bánta-e meg, hogy hazajött, és elvállalta ezt a feladatot? [02:02:22] A tudós, aki megjósolta a járványt, és aztán ő is elkapta a betegséget: Jordán Ferenc és a koronavírus. [02:05:11] Jordán Ferenc Balaton-felvidéki gyerekkora, korai természettudományos érdeklődése és ismeretterjesztő hősei: David Attenborough, Gerald Durrell, Jane Goodall, Joy Adamson, és itthon Csányi Vilmos, Vida Gábor. | |||
| #036 Ferber Katalin – Zsebében nem volt napsugár | 27 Mar 2021 | 02:53:58 | |
Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll. Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről, Magyarország és Japán kitaszítottjairól, a kelet-ázsiai társadalmak kíméletlen közösségelvűségéről és egy gyerekről, akinek zsebét nem tömték meg napsugárral. Az 1952-ben született Ferber Katalin személyes sorsában kicsiben ott van a 20. századi magyar történelem. Édesanyja egy felszentelés előtt álló apáca volt, akinek rendjét a kommunisták oszlatták fel, apja a deportálásokat megúszó, felvidéki zsidó fiú. A hamar zátonyra futott házasság után rá gyerekként nehéz sors várt. Mégsem kallódott el. 1978-ban a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, és bár a tanítástól hosszú éveken át eltiltották, kutatóként dolgozhatott. 1993-ban vendégtanárként érkezett Japánba, ahol évek alatt kiteljesedett tanári pályafutása, például tíz éven át a neves, tokiói Vaszeda Egyetem docense volt. A 2011-es fukusimai nukláris katasztrófa után nem tért vissza a szigetországba. Ám továbbra is az emgirációt választotta: japán férjével jelenleg Berlinben él. Műsorjegyzetek Ferber Katalin
Ha a generációkon át „öröklődő” traumákról szeretnél még adást hallgatni, ajánlom figyelmedbe a következő, korábbi epizódot: Kivonatos tartalom időkóddal[00:06:05] március 15.: miért ment ekkor Ferber Katalin Japánba? Súlyos immunbetegsége és Magyarország elhagyása, mint megoldás. [00:14:17] Hogy kell érteni, hogy Ferber Katalin a „dokumentumfilmek legaljáról” jön? Egy nem akart gyerek a Ratkó-korszakban. A majdnem apáca anya, a vészkorszakot túlélő fiatal apa, és a nagyszülők története. [00:30:34] Katolikus és zsidó identitás Ferber Katalinnál: „kettős tükörben felnőni”. Az előítéletek, vallási szélsőségesek elutasítása. [00:34:00] Mi volt a szülőkben közös? Hogyan talált egymásra a háború után ennyire két különböző ember? A szeretetlenség, mint kapocs. Ennek hatása Ferber Katalin gyerekkorára. Rövid pártkarrier a Rákosi-korszakban. Alkoholizmus, nyomor a forradalom után. [00:43:58] Kilógás a sorból, nagyon korán elkezdett olvasás, magatartási zavarok, elviselhetetlen stílus. Az el nem ismert teljesítmény. [00:48:45] Miért nem oldotta Ferber Katalin számára az egyedülséget és a beilleszkedési zavarokat a „nyájkonformizmus”? Az egész életen át tartó rebelisség, a szellemi függetlenség megvédésének igénye, a továbbtanulástól, majd később a tanítástól való eltiltása. A nehezített továbbtanulás: jogi, majd közgazdasági egyetem. A sietősség és az időhiány érzete. Annak képzete, hogy van egy lemaradás, amit be kell hozni. [00:56:46] A szocialista Magyarország másik arca: a kitaszítottak és elfeledettek, akiket Ferber Katalin munkahelyén ismert meg. [01:00:24] Miért lesz társtalan egy szép nő, ha nem tudja, hogy szép? Egy közkeletű „férfitévedés” margója. [01:08:02] Az Életálom című könyv, amelyben Ferber Katalin megpróbálja felfejteni gyerekkori és fiatalkori élményeit, szülei és nagyszülei történetét. Annak magyarázata, miért nem érezte jól magát a politikai ellenzék köreiben Ferber Katalin? [01:14:06] Elégtétel a rendszerváltás után: Ferber Katalin taníthat a közgázon. Újságírói pályája, betegsége, a döntés, hogy elhagyja Magyarországot. [01:17:20] Miért pont Japánba ment? hogyan boldogult a kezdetekben a japán nyelv ismerete nélkül? Japán nyelvtanulás és akadémiai karrier. [01:24:48] Az idegenekről alkotott képzetek Japánban. A gajdzsin szó pejoratív jelentése. Ennek a japán önképből eredő okai. [01:28:09] Abszolút kívülállóként, kisebbségként Japánban, ennek jótékony hatása Ferber Katalinra. A teljesítmény elismerése Japánban. [01:31:49] Miért volt sokkoló, amikor három év után először érteni kezdte Ferber Katalin, mit beszélnek körülötte a japánok? A „nagyorrúak”, „bajkeverők” szóhasználat, a japánul beszélő idegenek által kiváltott döbbenet és ennek történelmi gyökerei. [01:42:36] Az idegeneket nem kiszolgáló japán boltos nemzetközivé terebélyesedő története Hamamatszuban. [01:53:04] Ferber Katalin Hangversenyen című novellája, a leprakolóniák története Japánban. [01:58:38] A japán helyi közösségek megfigyelő és a normákat kikényszerítő hálózata és az ennek való megfelelés fontossága, a szeken fogalma. A közösség visszatartó ereje a jog helyett. A kiközösítés olykor irracionális gyakorlata (pl. a tokiói gáztámadás elkövetőinek feleségei és gyerekei, a fukusimai katasztrófa miatt kitelepítettek, az atomtámadás sérültjei). [02:08:38] A kelet-ázsiai vallásosság és az elemi csapásoknak való kiszolgáltatottság közötti összefüggés. [02:14:50] A hikikomorik Japánban. A még „gyerekkorban” tartott japán társadalom, a fejlődés ellenére hiányzó „fellélegzés” és a láthatatlan ellenállók, akik között Ferber Katalin is jól érezte magát. [02:24:27] A freeterek és a szinguru parazaituk. [02:26:43] A japánok és a munka. A „telefonszakszervezetek” és a szabadidő eltöltésének központi szervezése. [02:30:02] Nagyon másként tanított-e az egyetemen Ferber Katalin, mint japán kollégái? Tanítási alapelvei. [02:36:44] Alkotói szabadsága, visszaköltözése Európába, ennek okai, letelepedése japán férjével Berlinben. „Második emigrációja”, avagy miért nem Budapestet választották új otthonul? Férjével, Hirosival való, régóta tartó kapcsolata. [02:48:52] A Fele-más blog és az új könyv, az Életálom. | |||
| #035 Barabási Albert-László – A siker törvényei és a rejtett mintázatok | 02 Feb 2021 | 01:50:35 | |
Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is. Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról. Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is. Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról. Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem. Műsorjegyzetek Barabási Albert-László
A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban. Az epizódban említett könyvei(az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével)
[00:05:56] Hogyan jósolható meg hálózatkutatói módszerekkel egy olyan járvány terjedése, mint a korononavírus-pandémia? Az emberi társadalom, mint hálózat modellezése egy járvány szempontjából. [00:11:56] Megfogadta-e a bostoni hálózatkutató intézet tanácsait a Fehér Ház? Látták-e a hálózatkutatók előre Donald Trump meglepő győzelmét? A hálók szerepe az amerikai politikában, Howard Dean kampányának úttörő szerepe ebben. [00:17:13] Álhírek (fake news), „visszhangkamrák”, botok és alternatív valóság a közösségi médiában. [00:21:48] Az internet és a politikai szélen (fringe) elhelyezkedő mozgalmak megerősödése. Hálózati jelenség-e? A rosszindulat vagy más viselkedési formák járványszerű terjedése a hálózatokon. Terjedhet-e járványszerűen az elhízás? Vagy a dohányzás elhagyása? [00:25:41] Az emberi mozgás jósolhatósága. Hogyan lehet 93 százalékos valószínűséggel megmondani valakiről, hogy holnap egy adott időpontban mit fog csinálni? [00:31:37] Mennyire kiszámítható Barabási Albert-László napirendje? Hogyan szervezi napjait? Az autótól független élet, a járműmegosztás és ennek szerepe a kutató mindennapjaiban. [00:34:41] A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban. A vizualizáció és a vizuális gondolkodás fontossága a hálózatkutatásban. Műalkotás-e ez a hálózati vizualizáció? Ennek eszköztára, kialakítása. [00:42:09] A 2011-es „kajaháló” (ízháló): miért ízlenek bizonyos összetevők az ételekben együtt? Egy konkrét adatvizualizáció története. [00:46:23] A Barabasi Lab Foodmine projektje: az ételben lévő nutricionális „sötét anyag” vizsgálata. Ennek szerepe az egészséges „csoda”-étrend megtalálásában. Az ultrafeldolgozott élelmiszer kártékonysága és története. Élelmezés a Zöld forradalom tömegtermelési láza után. Magyarország lehetőségei ebben. [00:58:47] Barabási Albert-László és kutatásainak története: Székelyföldtől Bostonig. Út a nagypapa műhelyétől a Barabási Labig. A művészet kiemelt szerepe Barabási Albert-László életében. A manuális tevékenység, munka szerepe az innovációban. Goethe és Albers színelmélete. [01:08:05] Agyi implantátumok az emberi érzékelés, képességek kiterjesztésére. Miért szeretne Barabási Albert-László ilyen eszközöket beépíteni az agyába? A kutató science-fiction iránti rajongása, ennek szerepe elméleteinek kialakításában. [01:12:15] Pályaválasztásának története: szobrászat helyett fizika. Távozás Erdélyből a Ceaușescu-diktatúra magyarellenes retorziói miatt. Továbbtanulás Budapesten, majd Bostonban. [01:14:37] Munka az IBM-nél, hálózatelméletének születése, New-York-i inspirációja, gyökerei, Erdős Pál és Rényi Alfréd hálózatelmélete. Közös munka jelenleg Lovász Lászlóval. A véletlen és a tervezettség a hálózatokban. [01:22:51] A tudomány tudománya: a tudományt nem a zsenik viszik előre, hanem a lehetőség, az eszköztár: bizonyos problémákra meg kell érjen az idő. Munka a Barabási Lab-ben: olyan ötletek keresése, amelyek megértek a „kvantifikálásra”, de még a közösség nem foglalkozik velük. [01:31:52] A magyar képzőművész-háló és toplista a Ludwig Múzeumban. A siker anatómiája a művészvilágban. [01:40:30] A meg nem értett művészek (Van Goghok) mítosza és elenyésző száma a művészettörténetben. [01:46:13] Hol érzi magát otthon barabási Albert-László? Jövőbeni tervei, az ötleteit megvalósító cégei. | |||
| #034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban | 28 Dec 2020 | 02:10:12 | |
Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát. Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját. Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.) Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről. Linkek a műsorban elhangzó témákhozMorcsányi Géza
[00:04:56] Hogyan került Morcsányi Géza a Palmüra című filmbe? Miről szól a film, hol forgatták? Tradíció, apa-lánya kapcsolat, iszlám, béke és háború Dagesztánban. [00:20:10] Mennyire van jelen a szíriai háború orosz beavatkozás) a kortárs orosz kortárs kultúrában? Morcsányi Géza kapcsolata az orosz kultúrával, első találkozása vele, diákkori moszkvai ösztöndíja, ennek erős hatása. [00:25:46] Az elnyomás és a kiszolgáltatottság hatása a Szovjetunióban: az egymásra utalt emberek erősebb összetartása, szolidaritása és az olvasás kultusza. [00:28:42] Morcsányi Géza Moszkvából való visszatérése után, orosz nyelvtanulás, újságírói próbálkozások. Színházi pályájának kezdetei. [00:31:39] Barátsága Ljumila Ulickajával és a most megjelent A lélek testéről című novelláskötet. A könyv kapcsolata Enyedi Ildikó filmjével. [00:38:29] Orosz irodalom és lélek. Morcsányi Géza óvatossága a transzcendenciával kapcsolatban. „Filozofálás” a Csehov-darabokban. A csoda lehetősége. [00:46:15] Morcsányi Géza és a sors. „Lesz, ahogy lesz” kontra eltervezett élet. [00:49:11] Morcsányi Géza, az elsőgenerációs értelmiségi. Mennyire érezte ennek hátrányát? [00:52:47] A szépirodalom szerepének változása, az önismeret forrásaként háttérbe szorulása. A „nonfiction” előretörése. Élményeink, mindennapjaink globalizációja. Ennek hatása a kultúra „eladhatóságára“. [00:58:38] Az értelmiség szerepének megváltozása az utóbbi két évtizedben. A „társadalmi megbízás” megszűnése. A nyilvánosság demokratizálódása, és ennek manipulálása a „technikai értelmiség” által. [01:05:03] A kiszolgáltatottság kérdésköre, Valló Péter Osztrovszkij-rendezése. Az SZFE-ügy. [01:17:20] Morcsányi Géza a Magvető Kiadónál. Kezdeti nehézségek és siker. Hogyan kell a nagy írókat menedzselni? Mennyire volt a „liberális” elit kiadója a Magvető? [01:34:10] Kertész Imre „menedzselése” – egészen a Nobel-díjig. Morcsányi Géza, Schmidt Mária és a Kertész Imre intézet- Kertész Imre és a hivatalos kultúrpolitika. [01:48:06] Nyugdíjba vonulás, ennek okai, új szerepben a Líránál. A Mathias Corvinus Collegium tulajdonszerzése a Líra fő versenytársában, a Libriben. A NER és a könyvkiadás. Miért születik csak ritkán nagy művészet „irányított kultúra” esetén? [01:56:30] A Testről és lélekről című film. Mennyire azonos Morcsányi Géza a filmbéli Endrével, figyeli-e saját álmait. [02:01:21] Miért nem tartja magát színésznek Morcsányi Géza? Miért hárítja ezt a sikert? A transzcendens, illetve az ettől való távolságtartás életében. | |||
| #033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz | 24 Nov 2020 | 02:20:17 | |
Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató. Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal. De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is. Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt. Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz(Az epizód időrendiségét követve)
Filmrendezők, zeneszerzők és említett műveik
Említett filmek, filmesek még A számítógép-forradalom és magyar vonatkozásaiEmlített intézmények, kiállítások A 2010-es Űrhódító című kiállítás A szegedi Informatika történeti kiállítás
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság MTA Kibernetikai Kutatócsoport Az egykori Bölcsészettudományi informatika program Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Elhangzott nevek
Említett kiadványok
Említett eszközök, gépek
Filmek, könyvek, cikkek, művészek, fogalmak
Robotika Vers, irodalom, helytörténet
Ebben a blokkban említett alkotók Műsorjegyzetek időkóddal[00:04:59] A hetvenes évek olasz horrorfilmjei, legnagyobb nevei és a „posztmodern gesztus” abban, ha valaki ezeket kedveli, gyűjti, felhasználja. Egy sajátos olasz filmes műfaj: a giallo. [00:11:34] A zombifilmek és Romero alkotásai. Képes Gábor és az olasz, érzelmes canzonék, tánczene. Szorongása és a horrorfilm, ami gyógyír erre. [00:14:36] A hetvenes években kezdődött otthoni számítógépes forradalom. Megjelenítése a magyar muzeológiai szférában: az Űrhódító című kiállítás, a szegedi informatikai múzeum, az Informatikatörténeti Adattár. [00:17:20] A játék, a játékosság, mint „kapudrog” és katalizátor a számítástechnikai forradalomhoz, fejlesztésekhez. A játék megjelenése a korai számítógépeknél. Minivac kibernetikai építőkészlet, és magyar megfelelője, a Mikromat. Kovács Mihály piarista szerzetes munkássága. [00:25:00] Kovács Győző és az első magyar számítógép, az M-3. Az első számítógépek építői. A magyar számítástechnikai ismeretterjesztés hőskora. Számítógép és játék. A mérnökök játékossága. [00:36:06] A fordulat: az otthoni személyi számítógép. A gép megjelenésének előzményei, feltételei. „A farkas, a kecske, a káposzta és a gazda” játék. A Holdraszállás játék. A videojáték konzol megjelenése. A tévétenisz. A házi számítógép megjelenése. Az elején: ellenkultúra. A Homebrew Computer Club, a kódolás szabadságélménye, a Szilícium-völgyi startup-kultúra. [00:52:01] Miért szórakoztatóbbak olykor a korai játékok? Absztrakció és nosztalgia. Képes Gábor Atari 2600-as gépe, gyűjtőszenvedélye. [00:58:38] Szorongás, verseny, ökológiai válság, túlfogyasztás, ijesztő társadalmi jelenségek. A technológia, a robotizáció és informatika, mint lehetséges gyógyír ezekre a bajokra. [01:02:25] A számítástechnikai forradalom Magyarországon a 70-es, 80-as években. Jánosi Marcell floppyja és Simonyi Endre személyi számítógépe. A magyar HCC klub. A magyar gyártók és az iskolai számítógépbeszerzési program, a nyugati gépek felülkerekedése a 80-as években. [01:12:54] A magyar játékipar, mint kivezető út. Játékfejlesztés, játékforgalmazás, kalózkodás, a gamer és demo szubkultúra. [01:20:19] A számítógépes játékipar fősodorrá válása a szórakoztatóiparban. Hollywood lekörözése. E-sport, gamer életforma, addikció. [01:28:09] Robotizáció és garantált alapjövedelem: emberek, akik elveszhetnek az otthoni játékban, virtuális valóságban. [01:30:38] A munkahely és a párkeresés eljátékosítása, a játékok teljesítményösztönző trükkjeinek átemelése más területekre. Játék és verseny. [01:36:04] A home office: technikai feltételeinek megteremtése, a munkaidő nonstoppá válása. Home office járvány idején. Az otthoni munka mint luxus és az egyenlőtlenségek felerősödése. [01:41:09] Képes Gábor, a bölcsész muzeológus és informatikatörténész kockák és mérnökök között. [01:51:38] A nő-férfi arány, illetve aránytalanság az informatikában. [01:53:42] Versek a pandémiáról: Képes Gábor és Baranyi Ferenc verse. A megszűnő érintések járvány idején, ennek következményei. [02:04:54] Képes Gábor, a helytörténész: Víziváros és a Tabán. A civil szféra jelentősége életében. [02:13:26] Utópiák, disztópiák, science-fiction. | |||
| #032 Lányi András – Kudarcról kudarcra a győzelem felé | 28 Oct 2020 | 01:45:05 | |
„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig. Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon. Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője. 2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett. Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat. Ez az epizód is érdekelhet még:Linkek a műsorban elhangzó témákhozLányi András
[00:05:07] Lányi András a szamizdat sajtóban. A Lehrstück Mária álnév eredete. Döntése a rendszerváltás évében, hogy nem filmrendezőként folytatja pályafutását. [00:07:55] Lányi András filmjei és a 48-as szabadságharc. A történelmi érdeklődés, ennek fontossága az ország megismerésében. A Kőszívű ember fiai, mint egykori kedvenc könyv. A szépirodalom olvasásának fontossága és a „nem olvasó nemzedék” nagy hibája, a hosszú szövegek olvasásának fontossága. [00:13:19] A Beszélő és a korabeli szamizdat sajtó működése, terjesztése a diktatúra idején. A stencilgép, mint sokszorosító eszköz. [00:17:28] Ügynökök, beépített emberek: miért nem kíváncsi Lányi András a megfigyelési dossziéjára? [00:19:08] Lányi András és a Fekete Doboz. A Fidesz születésének dokumentálása – mi látszott már akkor Orbán Viktoron? Törésvonalak a Fideszen belül, a rendszerváltó pártok mint baráti körök és nem ideológiailag meghatározott közösségek. [00:23:26] Baloldaliság és jobboldaliság Magyarországon, ennek családi meghatározottságai. Olykor legitim narratívák, hősi halottak a front mindkét oldalán. Lányi András édesapjának története, hosszú vizsgálati fogsága a honvédtisztek koncepciós perében, félreállítása. [00:32:51] Lányi András 56-os élményei gyerekként, ezek meghatározó szerepe későbbi világnézetének, politikai meggyőződésének alakulásában. [00:35:17] A hiteles jobb- és baloldali pártok hiánya a mai Magyarországon. A harmadik utas gondolatok népszerűsége Magyarországon. Lányi András zöld meggyőződésének eredete. A Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás, a Duna Kör és a későbbi Duna Charta. Bős-Nagymaros utóélete, vízügyes kritikák, válasz ezekre. Egyéb gátépítések és megakadályozásuk (pl. Római-part, Hajógyári sziget). [00:48:05] A Fidesz Akadémia története és megszűnése a rendszerváltás után. Lányi András akadémiai és politikusi pályája. A Védegylet és az Élőlánc Magyarországért és az LMP története. Sólyom László jelölése a köztársasági elnöki posztra. Konfliktusa majd kibékülése Schiffer Andrással. [00:55:27] A pont, ahol Lányi Andrásnak elege lett a pártpolitikából: kopogtatócédula-gyűjtés és főpolgármester-jelöltség. A humánökológia mesterszak alapítása az ELTÉ-n. [00:58:33] Magyarország lakóinak feudális beidegződései, ennek történelmi okai és az egypártrendszer és a feudalizmus jelenlegi restaurációja Magyarországon. A „nemzeti tőkésosztály” mítosza és hazugsága. [01:04:45] Kapitalizmus és globális kapitalizmus. A civil társadalom, a verseny és az állam szerepe egy demokráciában, a három szereplő egyensúlyának folyamatos sérülése. [01:08:04] Orbán Viktor „szabadságharca” a globális kapitalizmus ellen, ennek hazugsága. [01:09:52] A kínai modell, mint kihívás a demokráciák számára: gazdasági prosperitás szabadságjogok nélkül. Kiszállhat-e Európa abból a globális versenyből, amiben a despotikus rendszerekkel szemben alul fog maradni? A globális „technológiai rezsimek” elmozdulása a versenytől a tervgazdaság felé. [01:17:10] Lehet-e változást kikényszeríteni az egyéni életmódváltással? Elindíthat-e ez politikai változásokat? A nagy birodalmak végnapjai és a helyi kezdeményezések oázisai. [01:23:56] A kevesek által elindított nagy változások dinamikája. Ennek példái a magyar történelemben. [01:26:15] Lehetőséget ad-e a helyes irány megtalálásához a járványhelyzet miatti sokk? Környezetvédelem helyett embervédelem: a teljesebb élet felé törekvés fontossága. [01:30:03] Lányi András a Bevezetés az ökofilozófiába című könyve. [01:31:37] Életmódváltás kontra technológiaváltás: mi a hatékonyabb a környezeti katasztrófák megelőzése szempontjából? [01:33:00] A koronavírus-helyzet elmagányosító hatása. Az elmagányosodás, mint negatív társadalmi jelenségek forrása, agresszív politikai mozgalmak üzemanyaga. Az identitáspolitika zsákutcája. Az ökológiai gondolkodás antropológiai alapjai: a másik ember, a vele való kapcsolat fontossága. [01:38:40] Lehetséges-e ilyen alapokon változás egy olyan országban, ahol a hősök magukra maradnak? Magyar történelmi tapasztalatok arra nézve, hogy még ebben az esetben is érdemes ezt megpróbálni. | |||
| #031 Felkai Piroska – A semmi peremén: két világ között Portugáliában | 25 Sep 2020 | 02:26:02 | |
Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra. Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben? Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma, hanem a portugál mentalitás, történelem és irodalom is. Mert hogy Piroska – aki ma is Lisszabonban él – műfordító: magyar szépirodalmat ültet át portugálra.Szó esik tehát még egy évtizedeken át tartó nyugat-európai diktatúráról, Salazar hosszú árnyékáról, egy Nobel-díjas íróról, aki selyemingben járó kommunista volt és arról, hogyan fest Európa peremvidéke a kontinens nyugati oldalán. Felkai Piroska (1972) az ELTÉ-n végzett portugál és magyar szakon, doktori fokozatát összehasonlító irodalomtudományból 2004-ben szerezte meg. 2000-től él Portugáliában, ahol dolgozott magyar nyelvű lektorként a lisszaboni egyetemen, és tanított ugyanitt magyar nyelvet is. Linkek a műsorban elhangzó témákhozFelkai Piroska
Egyperces novellák ; ezen belül az adásban említettek:
Az epizódban sokszor elhangzik a „gyászmunka” kifejezés. Az alábbiakban két összefoglaló cikk arról, mi is ez pontosan, és melyek a fázisai: Említett (történelmi) események, fogalmak
Hallgatnál még olyan nőket, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akkor neked ajánlom ezeket a korábbi epizódokat:
[00:05:44] Hogyan nem fordította le Piroska az Egypercesekből a Budapest című novellát, miért nem értik a portugálok Varsányinét? Első rész: Mint egy kismadár – Szerelem és gyász Portugáliában[00:09:26] Hogyan került Felkai Piroska Portugáliában, miért él ott? Egy szerelem története: megismerkedése későbbi férjével. Kiköltözés, házasság, gyerekek. [00:14:04] Férjének váratlanul kiderülő betegsége Piroska második terhessége idején. Édesanyja elvesztése, az utolsó hónapok Joãóval. Az elköszönés fontossága a „gyászmunkában”. Az utolsó hetek története. [00:29:05] A gyász időszaka, a veszteség feldolgozása, átbeszélése. A külső segítség szükségessége az első időszak után. Egyedül a gyerekekkel, az apakép felépítése, a nekik adott segítség. A katarzis fontossága. Az önsajnálat problémája. Második rész: Az új állam – Salazar és Portugália XX. százada.[00:46:46] Nyitottság és zártság Portugáliában. Az attitűd generációs jellege, a hosszú diktatúra hatása ebben. [00:49:53] Ki volt Salazar, hogyan került hatalomra és mi volt az „Új állam” lényege? Forradalom, köztársasági időszak, zűrzavar, karonai puccs. Salazar, a pénzügyi varázsló. [00:58:36] Salazar lavírozása és semlegessége, Hitlertől való félelme, Portugália stratégiai szövetsége Nagy-Britanniával, az ibériai semlegességi paktum. Az állam szövetsége a katolikus egyházzal. Salazar hosszú regnálása. [01:06:09] A portugál gyarmatbirodalom válságának kezdete. A Santa Maria eltérítése. A gyarmati háborúk és ennek generációs traumája. A gyarmatokról visszatérő telepesek: a retornados. [01:16:09] Foci és politika, a Ruth című portugál film Eusébióról. Magyar edzők portugál csapatoknál. [01:19:08] Felkai Piroska férjének szülei, családja és a portugál történelem. A családon belüli ideológiai ellentétek. [01:24:40] Portugália nemzeti egysége és összezárása bajok idején. (Szemben Spanyolországgal.) A spanyol-portugál viszony, Portugália periferiális jellege. Harmadik rész: Lábasodba mi kerül, az úgyis mindig kiderül – Nyelv, irodalom és műfordítás[01:33:34] A tízmillió portugál és a több mint 200 milliós Brazília: nyelvi nyomás Portugálián. Az egységesítés törekvései és az ezzel szembeni portugál ellenérzések. A portugál nyelvi körülményesség, formalitások szemben az egyszerűsítő brazíliai portugállal. Az afrikai jövevényszavak, és ezek használatának generációs jellege. [01:42:35] Bevándorlók és kivándorlók Portugáliában. [01:44:38] Szabálykövetők-e a portugálok:? Hogyan fér ez össze a nép „déli” mentalitásával. A portugál melankólia, elvágyódás, a „saudade” és a fado. [01:49:26] António Lobo Antunes és José Saramago történelemkritikája, a portugál történelem átértékelése regényeikben. Csend a nagypolgári családokban. [02:01:57] Fordítás magyarról portugálra, a fordítás elméleti és gyakorlati problémái. Felkai Piroska, mint idegenvezető Portugáliában. | |||
| #065 Nyáry Krisztián – Irodalom a vacsoraasztalnál | 17 Feb 2024 | 02:43:22 | |
Nyáry Krisztiánt azt hiszem, kevés hallgatónak kell bemutatnom. Nagyon sokan találkozhattak már – ha máshol nem – a Facebookon életrajzi történeteivel. Magyar írók és alkotók a főszereplői ezeknek a közösségi médiában hosszúnak számító, papíron viszont olykor egypercesnek ható írásoknak, amelyek az évek során nagy közönségsikert arattak. 2012-től kezdve már könyv, illetve könyvek formájában is. Ebben az epizódban tehát Nyáry Krisztián íróval és kommunikációs szakemberrel beszélgetek sokféleképpen elmesélhető életekről és ételekről, fókuszált olvasásról és lefóliázott könyvekről, halálról és szerelemről, az életről meg mindenről. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/065-nyary-krisztian-podcast/ Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb! A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:06:02] Hogyan olvasunk kevesebbet úgy, hogy valójában minden eddigi kor emberénél sokkal több szöveget fogyasztunk? | |||
| #030 Uj Péter – A pont az i-n: az Index és a 444 története | 26 Aug 2020 | 02:43:26 | |
Uj Péter neve az elmúlt két évtizedben összeforrt az Index történetével. Még akkor is, ha ennek a több mint húsz évnek csaknem felében már nem dolgozott a hírportálnál. Az Indexet ugyanis a mai napig magáénak érzi. Az 1969-ben született Uj Péter az Index egyik alapítója, majd hosszú éveken át főszerkesztője volt. Az Indextől 2011-ben, saját elhatározásából távozott, 2013-ban pedig megalapította a 444 hírszájtot, amelynek azóta is főszerkesztője. Ebben az epizódban tehát Uj Péterrel beszélgetek, de nem csak az utóbbi hetek drámai fejleményeiről, nem csak az Indexről, nem csak a 444-ről. Mert hogy – mint minden epizódban – most is igyekszünk messzebbről tekinteni a világra. Hiszen az Index-sztori (például) a kudarcos magyar kapitalizmus története is. Ez a saga (vagy családregény és szappanopera) a dübörgő kilencvenes évek végén indult. Épp úgy, vagy talán túlságosan is úgy, ahogy egy mesebeli amerikai startup: magánbefektetőkkel, kockázati tőkével, szabadjára engedett képzelettel és szerkesztőséggel. Nagy reményekkel. Aztán évek alatt valahogy mégis eljutott oda, ahol már semmi sem ugyanaz, mint rég: megérkezett az oligarchák és az őket is maga alá gyűrő központi akarat korába. Ahol nem lehet megvédeni azt, ami a tiéd, ha szemet vetettek rá. Persze Uj Pétert lehetne kérdezni még sok minden másról – gasztronómiáról, borászatról, horgászatról és mondjuk a töltőtollak világáról – ám attól tartok, hogy ezekről a témákról ebben az interjúban most nem lesz szó. Hiszen elsősorban a magyar sajtóról, az Index történetéről, a magyar társadalomról, függetlenségről és kiszolgáltatottságról, álmokról és árulásokról beszélgetünk. Megjegyzés. Az élet, meg minden podcast nem hírműsor, egy-egy felvétel (már csak a beszélgetések hosszából adódó időigényes utómunkálatok miatt is) nem tud a legfrissebb eseményekre reagálni. Ez nem is célja. Az Uj Péterrel készült beszélgetést augusztus első felében rögzítettük. Linkek a műsorban elhangzó témákhozUj Péter említett írásai
[00:05:50] Miért pont a Népszabadságnál kezdett újságot írni Uj Péter? Katonáskodás Lentiben a rendszerváltás közben. Az otthagyott egyetem. A Népszabadság újságíró-iskolája. [00:11:04] Uj Péter Szerda című rovata a lapnál. A „nyelvzsonglőrködés” eredete, a posztmodern irodalom hatása. [00:16:25] Mennyire volt pártatlan és független a Népszabadság? Mi a különbség a pártatlanság és a függetlenség között? A két fogalom szándékos összekeverése. [00:21:39] Az egy csapás ide,egy csapás oda,„az igazság középen van” hamissága, a hamis objektivitás mítosza. A rendszer meghekkelése és a párhuzamos narratívák „benyomásának” gyakorlata a politika részéről. [00:24:53] Az internetről eltűnő archív szövegek problémája. Kőtábla kontra Word-fájl. Uj Péter cikke a 444-en Najmányi Lászlóról. [00:29:25] Az Index alapítása, az alapítók között: Uj Péter és Gerényi Gábor. „GG” felbukkanása az Index körül 2020-ban. „Fedőtörténetek”, amelyek mögé elbújhat a kormányzat a sajtó feletti kontroll megszerzésénél. Bodolai László és Vaszily Miklós a 2020-as történetben, Uj Péter korábbi baráti kapcsolata velük. A történtek társadalom-lélektana. [00:40:07] Az index kezdetei. Kockázati befektetők, dotkom buborék, őrült növekedés: amikor az alapítóknak még volt részesedése a cégben. Menekülés a politikai sajtóból az online médiába. [00:42:53] A régi Index éthoszának továbbélése a később érkezőknél és a most távozó újságíróknál, akiknek gesztusát meg kellene becsülni, de mégis sokan próbálják bagatellizálni. [00:44:57] A politikai elitek megnövekedett képessége a tömeg manipulálására. A különféle lélektani jelenségek gerjesztése, hasznosítása szavazatszerzés céljából. Harari és Zimbardo hatása Orbán Viktorra. Alvin Toffler futurológiai munkái és a „jövősokk”. A hatalomvágy és a hatalmi ambíciók, mint amelyek meghatározóak a gazdasági folyamatokban is. A politikai folyamatok privatizációja és a populizmus, mint erre adott válasz. [00:53:10] Jövősokk: a lemaradásérzés,a feleslegességérzés, az „eldobható emberek” és a populizmus, Trumpizmus. Lannert Judit tanulmánya a magyarok oktatáshoz való viszonyához: emberek, akik saját múltjukat képzelik el gyerekeik jövőjeként. Az elitellenes elit koncepciója Orbán Viktornál és Donald Trumpnál. [00:57:50] A magyar 888 megjelenése, mint ebbe illeszthető jelenség. A kormányzati „trollkodás”. A „Soros-vonat” és Nicolae Ceaușescu. Az új nemzeti alaptanterv illeszkedése mindebbe. [01:01:04] Az újabb és újabb, egymással olykor ellentétes narratívák nagyon gyors cserélgetése, a szándékos információs túlterhelés, zajkeltés mint kormányzati szándék. [01:02:03] Az Index és a dotkom-buborék kipukkanása: a kezdeti kockázati befektetők az indexnél és későbbi tőzsdei veszteségeik, az első korszak vége, a csődbe került kiadó értékesítése a Wallisnak. Az Origo által támasztott verseny. [01:06:56] A Wallis, mint Index-tulajdonos. Kóka János és Bajnai Gordon az Index közelében. A szerkesztőség függetlensége ezalatt az idő alatt. Az Index Werber-tréning ügye. [01:14:25] Az Index értékesítése a „strómanoló” Nobilis Kristófnak. Spéder Zoltán, a valódi tulajdonos. Az eltérő „vállalati kultúra”, kultúrsokk. [01:19:09] A konfliktusos időszak: 2009–2011. Spéder Zoltán előélete, karrierje, ami részben oka lehetett a feszült viszonynak. A Spéder Zoltánon felépülő politikai nyomás, mint a feszültség másik oka. Spéder Zoltán banképítési ambíciói – az FHB és a 2008-as ingatlanpiaci válság, Spéder sebezhetősége ezt követően. [01:26:44] Beleszólás a szerkesztőségi munkába, telefonok a főszerkesztőnek,„belenyúlások”, konfliktusok. Vaszily Miklós 2009-es jóslata arról, hogy Spéder nem fogja tudni tartani az Indexet. Az egyre növekvő feszültség és Uj Péter távozása az Indextől. A politikai cenzúra természete és bizonyíthatatlansága. [01:33:27] Az Index Uj Péter távozása után, Spéder Zoltán taktikussága. A 444, mint „mentőcsónak projekt”. Uj Péter véleménye arról, hogy volt-e politikai nyomás az Indexen távozása után. A 444 alapításának viszontagságai, politikai nyomásgyakorlás az üzleti partnerekre. Az Index, amit Uj Péter még a mai napig a sajátjának érez. [01:39:56] Az Index átkerülése Simicska Lajoshoz, majd „kapitulálása” után NER-közeli irányítás alá. Az alapítvány és az Indamédia, a bonyolult struktúra lehetséges célja. Bodolai László szerepe ebben. A konfliktus eszkalációja a szerkesztőség és a kiadó között, az újságírók távozása. [01:54:21] Nem sikertörténet az, hogy az Index az alapító nélkül is tudott és jól tudott működni? [01:56:36] A Totalcar és Winkler Róbert videója arról, hogy marad a „csicskamédiánál”. Egy híres mondat a Megáll az időből, ami rezonál erre. Ha ennyire nem jó itt, miért nem távozott még külföldre Uj Péter? [02:00:41] Uj Péter anyagi nehézségei az Indextől való távozás után, „luxusvillájának” története. Honnan lett pénz a 444 elindításához? A tervezett üzleti modell és az üzleti terv. A megváltozott magyar politikai és piaci viszonyok, az „extrakockázat”, az üzletfelek megfélemlítése. [02:07:09] Mennyiben tekinthető „Soros-médiának” a 444? A hitelből induló 444 és az MDIF későbbi szerepvállalása a 444 kiadójában. Befolyásolja-e a 444 szerkesztőit Soros-témában az a tény, hogy az MDIF egyik finanszírozója az Open Society Foundations? [02:16:54] A 444 anyagi problémái, a hirdetési piac beszűkülése,a Google-Facebook-jelenség és a politikai nyomás, valamint a koronavírus-válság együttes hatása. Az olvasói finanszírozásra való átállás szükségessége. Ennek megvalósítása várhatóan 2020 őszén. A fizetős modell dilemmája akkor, amikor a kormányzat eleve a független nyilvánosság terének szűkítésén dolgozik. [02:22:16] A kettős médiafinanszírozás létrejötte Magyarországon: adófizetői pénzek a kormánypárti médiának, olvasói támogatás a tőle független sajtónak. Ennek igazságtalansága, káros következményei. A még szabad média egymással folytatott gyilkos versenye az olvasói pénzekért. [02:26:26] Ki akarja vagy ki tudja-e használni a 444 az Index megrendülését („bedőlését”)? Jó-e neki egyáltalán ez a fejlemény? Van-e esély létrehozni egy „új” indexet olvasói támogatásokból? [02:30:16] A putyini modell megvalósulása a magyar sajtóviszonyokban. [02:32:01] Az Index története, mint a magyar kapitalizmusról vagy rendszerváltásról szőtt álmok összedőlésének története. Az oligarchákkal és az állammal szembeni egyre nagyobb kiszolgáltatottság. [02:34:47] Amikor fordul a kocka, és az új információs technológiák már nem a nyilvánosságot, hanem az autoriter rezsimeket segítik. A liberális demokrácia esélyei eközben. [02:39:34] Bizonyítani akart Uj Péter a 444-gyel? Hogy még egyszer meg tudja csinálni az Indexet? | |||
| #029 Ablonczy Balázs – Trianon, a kelet felé forduló Magyarország és a velünk élő turanizmus | 08 Jul 2020 | 02:28:06 | |
Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját. Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is? No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről. (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.) Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története. A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője. Linkek a műsorban elhangzó témákhozAblonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján. Az epizódban említett, taglalt könyvei:
A turanizmus kapcsán említett művek
Korrekció: Az epizód egy korábbi változatában volt három mondat, amelyben figyelmetlenségből Petőfire hivatkoztunk egy Arany-idézetnél. Javítva. Trianon kapcsán említett művek
Ha érdekel a történelem, figyelmedbe ajánlom a podcaston ezeket a korábbi epizódokat is:
„Trianon-legendák” és cáfolatuk
Orientalisták, nyelvészek és más tudósok
Politikusok, jogászok
Költők, írók, művészek, építészek, újságírók
[00:06:53] Mi a turanizmus? Mit takar, honnan jött a szó, és ki volt a turanizmus atyjaként tisztelt Zempléni Árpád? Mik azok a turáni népek? Max Müller nyelvész elmélete. [00:12:03] Magyar imperializmus és turanizmus. Küldetés a Balkánon, a Közel- és Távol-Keleten. Tőkések, politikusok és tudósok a Turáni Társaságban. Trianon mint törés: a frusztráció ideológiája. [00:14:02] A turán szó eredete a perzsa mitológiában. A turáni átok. [00:16:52] Paikert Alajos, a Turáni Társaság egyik alapítója és ügyvezető igazgatója és a líbiai magyar alkirályság ötlete. Hagyatéka a Vajdahunyad várában. Mint hiányzó láncszem a sumér-magyar néprokonítás történetében. [00:23:59] A Turáni Társaság befolyása: miniszterelnökök és miniszterek soraiban, hatása a magyar politikára. [00:26:17] A magyar imperializmus korabeli céljai és realitása a századfordulón. Magyar ösztöndíjprogram, a Monarchia szerepe az albán „nemzetépítésben”. [00:29:20] Korabeli „fenegyerekek” a turanisták között. Nopcsa Ferenc és Thallóczy Lajos. A konstantinápolyi magyar intézet és híres ösztöndíjasa, Kós Károly. A turanizmus, mint az ősi és eredeti keresése. [00:32:52] A magyar keletkutatás és a Turáni Társaság kapcsolata. Vámbéry Ármin, mint tiszteletbeli elnök. Goldziher Ignác, Kégl Sándor. Foyltonosságok magyar keletkutatásban napjainkig. [00:36:48] A turáni mozgalom és a baljós előérzetek: az egyedül vagyunk alapélménye, a nemzethalál képzete és a „herderi jóslat”. A magyarok elleni árja és a szláv „összeesküvés” képzete. Zempléni Árpád próféciája Trianon előtt. A magyarság „PR-problémája”, gyülekező viharfelhők. A fele részben nemzetiségek által lakott ország. [00:42:21] 1918 tavasza, amikor majdnem mindenki azt hitte, hogy az Osztárk-Magyar monarchia megnyerte a háborút. A hirtelen zuhanás 1918 nyarától és a birodalom gyors felbomlása, a Szent István csatahajó elsüllyesztése. Összeomlás a nyugati hadszíntéren: osztrák-magyar alakulatok Verdunnél. Szálasi Ferenc a nyugati hadszíntéren. [00:46:40] Zempléni Árpád budapesti temetése 1919-ben. Román, csehszlovák és szerb megszállás. Magyarország megszűnésének felrémlő lehetősége. [00:48:30] Spanyolnátha, fosztogatás és menekültáradat: mindennapok Magyarországon az összeomlás után. Az első menekültek a vasutasok. [00:54:46] A Monarchia feldarabolásának elhatározása az Antant részéről. Félelem a majdnem megvalósuló német hegemóniától. Lett volna lehetősége Magyarországnak kedvezőbb békefeltételekre? [01:01:17] Miért sikerült a törököknek a területvédelem, és miért nem sikerülhetett a magyaroknak? [01:02:42] Nyugatellenesség a turanista mozgalomban Trianon után. A reformkor óta tartó modernizációs elképzelés csődje. [01:06:26] Van olyan, hogy nemzetkarakterológia? Miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól a magyarok és a franciák? A republikánus ethosz Franciaországban. [01:08:56] A Turáni Társaság átalakulása, jelentőségének csökkenése Trianon után. [01:12:52] A finnugor rokonság, amely a két háború között hangysúlyosan része a turáni gondolatnak. A finnugor néprokonság a közoktatásban és a közéletben, politikában. [01:14:39] A Magyarországi Turán Szövetség, amelybe a radikálisabb, extremistább turanisták tömörülnek. Az István, a király rockopera turanista előzményei, Szörényi Gyula, a radikális turáni körök tagja. [01:18:54] A turanista hálózatok a II. Világháború után. Emigráció és a hazai turanizmus nemhivatalos újraszerveződése Magyarországon a kommunizmus évei alatt. Kapcsolata a teozófiával és magyarországi buddhizmussal. [01:22:02] A turanizmus ma: Kurultáj és lovasíjászat, a Magyar Turán Alapítvány. [01:23:11] Turanizmus és antiszemitizmus. Cholnoky Jenő tevékenysége. [01:26:43] A turanizmus és a magyar diplomácia. A testvérnépek reakciói. A finnek dilemmája a török („altáji”) rokonsággal. Magyar légió Finnországban az 1939-es finn-szovjet háború során. Magyar geopolitikai illúziók a Kelettel kapcsolatban. [01:33:50] Turanizmus és a Fidesz-kormány keleti nyitás programja 2010 után. [01:34:45] Turisztika és nemzetépítés: a természetjárás, mint hazafias kötelesség és az elveszett területek pótlása. A Kék-túra története. [01:39:10] A Trianon 100 kutatócsoport és munkája, eredményei. [01:41:22] A Youtube-on terjedő konteók, összeesküvés és a történész felvilágosító munkájának esélyei. A józanok igénye a tájékozódásra. A mítoszirtó történészi munka vég nélkülisége. [01:45:30] Szakács Árpád, a Fidesz kultúrharcosának támadása a Magyar Nemzetben. A Romsics Ignác mellett kiálló történészek, akik között ott volt Ablonczy Balázs is. Romsics, az iskolaépítő. [01:48:12] Ablonczy Balázs középiskolai és egyetemi tanulmányai A gyerekkori találkozás a határon túli színházakkal édesapja munkája révén. Az írói véna és a könyveinek írói technikája. [01:51:50] Ablonczy Balázs viszonya a francia kultúrához, a francia nyelvhez. A nehezen jól beszélhető francia. [01:54: 41] Hogyan viszonyulnak a franciák ma Trianonhoz? A francia identitás és az I. világháború kultusza Franciaországban. [01:56:08] Trianon, mint magyar identitás. Lehet-e ebből számunkra egyszer történelem? [02:00:00] Mennyire alakíthatja a fiatalabb generációk szemléletét az új magyar turanizmus? Vagy erősebb az elmúlt évszázadok nyugat-központú modernizációja? [02:04:02] Ablonczy Balázs, mint a Párizsi Magyar Intézet vezetője. Pénztelenség és egyéb viszontagságok. [02:11:46] Franciaország, amelynek sikerült az, ami a magyaroknak nem: nemzetállamot építeni történelmi határai megőrzésével. A magyar lemaradás és az asszimiláció feltételeinek különbségei ehhez képest. Trianon és a magyar nemzetiségi politika. [02:18:53] Mennyire értjük Franciaországot? A laikus köztársaság ideája Franciaországban. [02:21:10] Létezik a turáni átok? A külföldi népekkel összevetve valóban széthúzó nép a magyar? | |||
| #028 Hajdú D. András – Képek a végekről és emberek, akik fáklyát visznek a sötétben | 03 Jun 2020 | 02:14:36 | |
Hajdú D. András fotós gyakran ott keresi a fényt, ahol csak kevesen tartják életben a lángot: reménytelennek tetsző helyeken. Képsorozatai sokszor a társadalom, olykor a civilizáció peremvidékeiről tudósítanak. Nyírségi prostituáltak, kölcsönből élők, lecsúszottak, elkallódottak, de az ilyen körülmények közt helytálló hétköznapi hősök is láthatók fotóin. Mert a reménytelennek tűnő helyeken, a mélyben is vannak felemelő történetek. Mondjuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ahol egy magyar szemorvos a semmiből hozott létre egy európai színvonalú ellátást nyújtó szemklinikát. Vagy a magyar gettóban, ahová egy postás önként kérte magát, mert úgy érezte, küldetése van a nehéz vidéken. Ebben az epizódban tehát Hajdú D. András fotográfussal beszélgetek egy Afrikában gyógyító magyar orvosról, veszélyes és rázós helyzetekről, a fotós fejében lévő képekről, valamint történetekről, amelyeknek van, és amelyeknek nincs happy endje. (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.) Az 1981-ben született Hajdú D. András azok közé a fotóriporterek közé tartozik, akik akár éveken át is dolgoznak egy-egy nagyobb sorozaton. Így volt ez annak az anyagnak az esetében is, amellyel András a romániai Nagybánya romagettóját mutatja be: a telepet a várostól elválasztó fal történetének immár nyolcadik éve krónikása. És amely sorozat az idén a Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíjasa lett. Ez a fajta alaposság persze nem csak a nagybányai riportjára igaz: hatodik éve követi fényképezőgépével a Kongóban tevékenykedő magyar szemorvos, Hardi Richárd misszióját, aki Afrika szívében gyógyítja a szürkehályogos betegeket. Hajdú D. András Munkáit az elmúlt tizenöt évben számos rangos magyar és nemzetközi díjjal ismerték el. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Cataracta (Kongói anyag); és egy cikk Hardi Richárdról a katolikus Magyar Kurírban A fal, amit kerítésnek hívunk (Nagybányai anyag) A postás, aki a cigánysorra kérte magát Jó lépés (Száraz Sándor sakkfőtitkár – a megszűnt Abcúg oldalán. Mivel a https-tanúsítvány már nem működik, a Google „nem biztonságosnak” minősíti a kapcsolatot, az oldal ettől függetlenül megtekinthető.) Szép lassan szertefoszlanak a bódvalenkei fiatalok álmai (Viki és Gina története) Nyíregyháza-Zürich Expressz (multimédiás film, benne Hajdú D. András képeivel) A középosztály szabad, nem a rendszer rabszolgája Falopás, napszám, véletlen szerencse – Provident-hitelesek egy napja Megemlített külföldi fotósok, riporterek
Ha érdekel a fotózás, a képek világa, ezek az epizódok is be fognak jönni:
[00:05:01] Hajdú D. András nagydíja a Magyar Sajtófotó Pályázaton. A nagybányai romatelepről szóló sorozat, amely nagydíjas lett ás a kongói anyag, amiről András titkon remélte, hogy nyerni fog. Mi ez a kongói történet, ami már évek óta készül? Hardi Richárd, a magyar szemorvos. [00:08:26] A Kongói Demokratikus Köztársaság földrajzi elhelyezkedése, a volt Belga Kongó és szomszédja a Kongói Köztársaság (volt Francia Kongó). Az ország elképesztő méretei, az infrastruktúra erős hiányosságai. Mbuji-Mayi, Hardi Richárd missziójának központja. A repülés nehézségei, bizonyos belföldi repülőjáratok egzotikus jellege. [00:13:15] Az országban tapasztalható korrupció, ami nagyon megnehezíti a logisztikát, még az utazást. ( komp, amiből a folyón fogy ki az üzemanyag.) [00:14:43] Miről szól ez a magyar szemészeti misszió Kongóban, és ki ez a Hardi Richárd? Hogyan működik a mozgó ellátás, amikor két Magyarországnyi területen csak egyetlen szemorvos van? Az ellátás nehézségei az óriási távolságok és az utak hiánya miatt. Az ember, aki heteket vándorolt, majd egy évet várt az orvosra. [00:21:15] A szürkehályog és a negyedórás orvosi beavatkozás, ami után évek óta vak emberek is újra látnak, a gyógyulás katarzisa. A gyógyítás munkája, amiben nem lehet lazsálni, szünetet tartani. [00:25:50] Térerő az esőerdőben: csupán pár év fejleménye, hogy már egyre inkább van mobilszolgáltatás a dzsungel belsejében is. Kalandok az úton: kidőlt fa, leszakadó híd. [00:30:09] A civilizáció teljes hiánya a belső területeken. Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényének felidézése. A lepravadász, akinek az a foglalkozása, hogy leprásokat kutasson fel az őserdőben. [00:34:39] Háborúk, polgárháborúk a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Mennyire befolyásolják ezek a magyar szemorvos misszióját? Goma, a konfliktusok és az Ebola-járvány epicentruma, a “kongói világháború”. [00:38:05] A belga gyarmati múlt nyomai: brüsszeli kapcsolatok a helyi gyémántkereskedelemben. A fotósnak 40 dollárért megvételre kínált kavicsok, amiről azt állították, gyémánt. A háborúk oka: a föld mélyén fekvő ásványkincsek. [00:40:58] Mi változott a magyar misszióban öt év alatt? A pár év alatt felépített, európai színvonalú szemklinika. Amikor “merjünk nagyot álmodni” és a pókerarccal előadott blöff bejön. A magyar államtól a projektre kapott állami támogatás. [00:44:12] Korripció és szürreális történetek, veszélyesek helyzetek Kongóban. [00:51:21] Tanulható-e az, hogy egy fotós, aki kemény helyeken jár, felismerje a gyorsan kialakuló rossz helyzeteket? A “kritikus tömeg”, amikor kezd átláthatatlanná válni egy szituáció. “Elsétálni” a helyzetekből. [00:55:20] Miért nem lett Hajdú D. András háborús tudósító? Mi az a kockázat, ami neki “már nem éri meg”? Féltégla-dobálók Nagybányán, mesterlövészek a kijevi Majdanon. Mi a különbség? [00:59:38] James Nachtwey, a fotós, akinek munkássága inspirálta Hajdú D. Andrást. Ami fontos: képes-e változást indukálni egy-egy fotós anyag? [01:04:23] A fotós projekt, mint ami hozzájárulhatott legalább egy kicsit Hardi Richárd nagy vállalkozásának sikeréhez. [01:05:40] A szofi élete című fotósorozat, amiben egy cigány gyerek sorsát követi végig kamerájával Hajdú D. András már a kislány megszületése előttől fogva. Cigánysággal kapcsolatos fotóprojektjei és a munkái során feltáruló, a vártnál sokkal komplexebb összkép. [01:12:19] A válasz arra, miért reménykedett abban, hogy a kongói anyag lesz a befutó a sajtófotó díjon: történetek, amelyek sehogy sem mennek előre, ami rendkívül fárasztó tud lenni a fotós számára is. Amikor egy fotóanyag figyelemfelhívásra válik, hogy nagyon nagy gáz van, lépni kellene valamit. [01:14:33] A bódvalenkei Viki és Gina története az Abcúg portálon: példa arra, hogy miképpen ragadnak bele a kitörni vágyó fiatalok is abba a közegbe, amelybe beleszülettek. A Zürichbe “dolgozni járó” nyírségi prostituáltak története. [01:20:21] Lehet-e egy társadalomnak ereje, energiája arra, hogy megváltoztassa a rossz mintákat, rossz berögződéseket az ezeket ismétlő újabb generációknál? [01:25:39] Az Extrém helyzetek fotózásának morális dilemmája: nem használja-e fel/ki a fotós mások szenvedését saját céljaira? Nachtwey és “a vámpír kamerával”. Konkrét példa: a West Balkánban történt tragédia és a gyászolók fotózása. [01:32:15] Egy falopás története fotókon: a sorozat, amiből rendőrségi ügy lett. Hajdú D. András eltökéltsége, hogy megpróbáljon segíteni a képek miatt bajba került fotóriport-alanyainak. [01:36:58] Fotók és fotósok, amelyek rossz irányba változtattak a történelem menetén. A szomáliai amerikai fiaskó és az erről készült kép negatív hatása. A 2006-os tüntetésekről sajtófotók, ami alapján a rendőrség próbálta beazonosítani a tüntetőket. [01:40:02] Egy vidámabb történet: a magát cigánysorra kérő postás története. A fotósorozat, amely Picture of the Year díjat ért. Az emberek, “akik világítanak a sötétben”. [01:44:42] A lecsúszott sakkmester története. Sikerült vagy nem sikerült neki segíteni? [01:47:50] A magyar középosztály helyzetéről szóló fotósorozat. A középosztály lecsúszásának, zsugorodásának tünetei. [01:50:50] Mi készteti Hajdú D. Andrást arra, hogy nehéz helyzetekben lévőket fotózzon? Miért érdeklik ezek a sztorik, ha ez az érdeklődés számára is viszontagságos szituációkat eredményezhet? Miért éreznek késztetést a történet szereplői arra, hogy elmeséljék vagy megmutassák saját történetüket? A nehéz helyzetben lévő fotóalany, aki megpróbálja használni a médiát, ennek felismerése és kivédésének fontossága. [01:57:04] A díjnyertes nagybányai fotósorozat és dilemmái. Mi van azokkal, akik a fal másik oldalán élnek, tehát azok, akik nap mint nap elviselik a telep létezésének következményeit? Nem feledkezik-e meg róluk, nem mellőzi-e az ő nézőpontjukat a sajtó, amikor ezekről az esetekről tudósít? [02:02:13] A nagyobb anyagokon dolgozó fotóriporterek beszűkülő lehetőségei: megszűnő magazinok, online felületek, ennek következményei Hajdú D. András életében. A New Deal idején felálló FSA és az általa finanszírozott fotósok. [02:06:27] A fotós feladata ezeknek az emberi sorosoknak a dokumentálásával. Illetve ami nem feladata eközben. [02:08:30] Mi az, hogy a fotós fejében van egy kép? Hogy kell ezt érteni? A hosszan készülő munkák lényege és a sűrítés művészete, amivel szinte egyetlen képen egy egész sztorit el lehet mondani. | |||
| #027 Puzsér Róbert – Goebbels kristálygömbje, Luxus Vivien táskái és a magyar polgárháború | 30 Apr 2020 | 02:12:39 | |
Mi az, ami Puzsér Róbertet arra késztette, hogy beüljön egy kereskedelmi tévé show-műsorába? Mit keresett a politikai porondon, amikor főpolgármester-jelöltként indult a választáson? És miért ugyanaz a válasz mind a két kérdésre? Szóval ebben az epizódban Puzsér Róberttel beszélgetek a „hamisság meghekkeléséről”, és persze más, önmagukon túlmutató jelenségekről is: Vasvári Vivien kétmilliós táskáiról, a bulvárkritika fontosságáról, arról, miért és hogyan tette és teszi ugyanazt a magyar kereskedelmi média, mint Habony Árpád. De szó lesz még a történet nélküli magyar vagyonokról és a Magyarországon évszázadok óta tartó polgárháborúról is. (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót itt találod.) Az 1974-ben született Puzsér Róbert nem feltétlenül passzol a rendszerbe. Szinte önálló intézmény a magyar médiában: publicista, kritikus, műsorvezető, showman és legutóbb főpolgármester-jelölt is.Pályáját nem csak azzal lehet leírni, hogy mi mindent írt, milyen műsorokat készített, mit alkotott és mit tett le az asztalra az elmúlt két évtizedben, hanem azzal is, hogy ezalatt hány laptól, rádiótól, tévétől küldték el. Egyebek mellett az Echo TV, a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Rádió Café, a Pont FM és az MTV is szerepel ezen a listán, így nem véletlen, hogy Puzsér Róbert az elmúlt években arra törekedett, hogy létrehozza saját, egyszemélyes médiáját Ahonnan senki sem rúghatja ki őt. Ma már Facebook-oldalát és Youtube-csatornáját annyian követik, hogy az egy egész szerkesztőségnek is becsületére válna. Eközben cikkeket, könyveket ír, és megannyi médiaszereplése mellett vitaműsorokat szervez és vezet, amelyek komoly közéleti-társadalmi témákat járnak körbe. Ahogy mi is ebben az epizódban. Linkek a műsorban elhangzó témákhozPuzsér Róbert
[00:05:09] Miért „találta meg” Puzsér Róbert Vasvári Vivient, aki aztán feljelentette őt? Esetek, amikor az értelmiség nem engedheti meg, hogy elmenjen a bulvárjelenségek mellett szó nélkül. [00:11:16] A felhergelés, a szociális uszítás beláthatatlan következményei ennek, ha jön a válság. [00:13:07] A Feleségek luxuskivitelben című műsor: a benne szereplő feleségek haszontalansága. A gazdagság kultúrája, az ezzel járó felelősségvállalás Amerikában és ennek hiánya, a történet nélküli vagyonok Magyarországon. [00:19:45] Puzsér Róbert kirohanása Vasvári Vivien ellen és a celeb intsagramposztja, ami ezt kiváltotta. [00:23:01] Vasvári Vivien és a celebek óriási követőtábora a közösségi médiában. A kereskedelmi televíziók, a 20. századi létbizonytalanság és a „proli hős”. [00:26:40] Az igazi sikeremberek hiánya Magyarországon. Az állami pénzből „megképződött” magyar nagyburzsoázia, ennek összefüggései a kádárizmussal. A félperiféria féllegitim állapota, mint magyar szabadság. [00:29:26] A magyar társadalom identitáskrízise. A törzsi Magyarország törzsi identitásai. A trikolór, mint nem létező identitás – szemben a székely és az uniós zászlóval. [00:32:38] A világszerte felerősödő kultúrháború. A „mi” és „ők” szembenállásának kialakítása a politika diabolikus eszközeivel. A kultúrharc sokkal hosszabb hagyománya Magyarországon. [00:38:13] A politikai radikalizálódás lélektana. Joseph Goebbels, mint a politikai marketing és az üzleti marketing atyja. A nemzeti szocializmus, mint a megváltást kínáló brandek őse. [00:43:32] Van remény arra, hogy racionális döntéseket hozzunk politikai kérdésekben? Az elit ellenérdekeltsége ebben. A kereskedelmi televíziók szerepe az elzüllesztésben, a reklámszpotok romboló logikája, a fogyasztó „gyártása”. [00:48:26] A kereskedelmi televíziózás szövetsége a celebiparral 1997-től. A magyar bulvár születése, Friderikusz Sándor korábbi kísérlete erre. A magyar kereskedelmi televíziózás súlyos felelőssége a jelenlegi állapotokban. [00:54:13] A bulvár két „infernális leágazása”: bulvár a nyomorból és a szociális uszítás. A bulvárkritika fontossága. Puzsér Róbert, a küldetéses ember. Ennek veszélyei. [00:58:24] Puzsér Róbert szerepvállalása az RTL Csillag születik című tehetségkutató showban. A felkérés és a szereplés története, Puzsér Róbert szándéka ezzel. [01:10:55] A kereskedelmi tévézés belső energiái, a sodrás, aminek nehéz ellenállni a benne résztvevőknek. A reklámnak való megágyazás, mint az érzelmi felfokozottság végső célja. Puzsér Róbert eltökéltsége abban, hogy autonómiáját eközben is megőrizze. [01:14:41] Puzsér Róbert pánikbetegsége, amely pár hónappal azelőtt hatalmasodott el rajta, hogy a műsorban való szereplésre felkérték. A félelem örvénye. [01:19:24] A gyógyszeres kezelés lényege: időt nyerni a terápiához. Aminek célja, hogy az ember sorsára rálásson, történetét megértse, szorongásának okát felfejtse. A szorongás, mint rejtvény. [01:27:36] Puzsér Róbert saját médiájának felépítése. Facebook-oldala és Youtube-csatornája. Korábbi munkahelyek, ahonnan kirúgták. Ennek alapélménye a saját csatornák kialakításakor. [01:31:11] A médiatér beszűkülése a 2012 utáni nyolc évben. A „polgárháború” miatt megképződő új tér a jobbon és balon kívül. [01:37:10] A meggyőződés és a megélhetés szembekerülése Magyarországon. A belső könyv meghamisítása a megélhetés miatt. [01:43:24] Puzsér Róbert a szelep vagy bohóc. Kultúrális szerepe, amely segíthet a rendszer feszültségét levezetni. [01:45:55] A főpolgármester-jelöltség, belépés a politikába, a „hamisság meghekkelése”. Puzsér Róbert, mint vírus. [01:51:18] A koronavírus járvány: van-e esély, hogy ez a krízis jó irányba löki a társadalmakat? A változás ára, amit be kell fizetni. A fenntarthatatlan növekedés kényszerének válsága, a szavazatok kivásárlásának gyakorlata, az elitcsere szükségessége. [02:02:12] Ellenzéki kórkép: Puzsér Róbert negatív tapasztalatai a kampány alatt. Az öt százalék alatti választási eredményének értékelése. | |||
| #026 Szécsi Noémi – Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre | 31 Mar 2020 | 02:28:45 | |
Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”. Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt. Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez. Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő. Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo. 2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat. Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhozSzécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán. Szerzői Facebook-oldala itt található. Szécsi Noémi beszélgetésben említett könyveiRegények:
Művelődéstörténet:
[0:05:13] Szécsi Noémi új könyve, a Lányok és asszonyok aranykönyve. A XIX. századi fürdőkultúra. A kor életmód-reform mozgalmai, a fürdő, amely mindet gyógyított. [0:09:55] Beöthy Zsolt irodalomtudós levelei a fürdőhelyekről. A korabeli paleolit diéta. [0:12:24] Freud előtt: A XIX. századi ember lelki bajai helyett a testiekről beszélt. Terápia helyett fürdő. [0:16:25] A fürdő mint a társasági élet és a házassági piac színhelye. A fürdőorvos, mint toposz. [0:19:24] Életreform és szexualitás. Alan Parker filmje, a promenád a gyönyörbe. Bródy Sándor, a kor írócelebje, és beszámolói a fürdőhelyekről. Az első idegszanatóriumok. [0:24:11] Bicsérdy Béla, a magyar életmódguru története. A szifilisz, mint a kor betegsége. A nyersétel-diéta. [0:28:55] Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Vegetarianizmusa és élettörténete, bábáskodása, hosszú küzdelme, hogy orvosként praktizálhasson. Második férje, Wartha Vince. [0:39:16] A női emancipáció hajnala, élclapok gúnyrajzai nőkről. A nő, mint a fajfenntartás — otthon megőrizendő — záloga és a férfi, aki lehet romlott is. Az „örökletes” szifilisz. [0:44:25] A nagy aszimmetria: a férfinak engedélyezett vagy megtűrt házasság előtti szex, és a nőktől elvárt szüzesség. Az „alsóbb” néposztályok lányai által ezért fizetett ár. A szexuális tapasztalat elzárásának „ördögi” gyakorlata: a női ártatlanság és tudatlanság kultusza. [0:50:59] Stefánia hercegnő és Rudolf trónörökös házasságának tragikus története. A szifilisz esetei Hugonnai Vilma rendelési naplóiban. (Mik ezek a rendelési naplók?) [0:55:25] Szécsi Noémi angol és finn szakos tanulmányai. A finn kapcsolat. Finnországi látogatás, majd egyetemi tanulmányok. A finn zárkózottság és szabálykövetés, mint szimpatikus nemzeti karakter (szemben a magyarországi „kiskapuzással”). [1:02:44] Az új magyar Nemzeti Alaptanterv, kötelező olvasmánylisták és az ideológiai átnevelés késztetése. Ezzel szemben a finn gyakorlat. És az „új” gyerekek. [1:08:37] Hugonnai Vilma, mint Szécsi Noémi hőse. Pöttyös könyvek és csíkos könyvek, mint korai inspiráció. Az orvosnő életének alkonya, tragikus fordulatai. A tüdőbaj, a korszak másik nagy mumusa. [1:12:41] A munkába álló „úrinő”:a női foglalkoztatottság elterjedése az I. Világháború után. Az emancipációs robbanás. A kétféle nő: az „alsóbb” osztályokba tartozó nőkre más szabályok vonatkoztak. [1:16:41] Nők, akik nem akarnak gyereket vállalni – a máig érvényes tabu. [1:19:22] Boldogabbak lettek-e a nők az emancipáció után, a nőjogi küzdelmek eredményeként? Problémák, amelyek nem változtak és amelyek átalakultak. A munka világába kilépő nő dilemmája: teljesíteni az élet több területén egyszerre. A férfiak változó vagy nem változó hozzáállása ehhez. A máig élő XIX. századi vagy archaikus sztereotípiák. [1:25:16] A technológiai változás szerepe a nők egyenjogúságában. Az egészségügyi betét, a fogamzásgátló tabletta és a bébiétel forradalmi hatásai. A szexuális forradalom, a férfi és női szexualitás között „aszimmetria” megszűnése. Az ezzel együtt továbbélő 19. századi tabuk. [1:32:36] Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regénye a nők mai dilemmáiról. A szexuálisan felszabadult nők megbélyegzése. [1:38:55] „Alámenős” női szerepek ma. Generációs változások ezen a téren. A gondoskodó nő, mint tovőábbélő elvárás. [1:42:50] Szerepek a mai párkapcsolatokban, az egyező értékrend és az empátia fontossága. [1:44:37] Női közösségek és férfiközösségek. Az utóbbiak esetleges hiánya. Rivalizálás és szolidaritás nők között, férfiak között. A változó férfi nem, a férfiak által felvett új „skill”, hogy beszélhetnek az érzelmeikről. Annak szükségessége, hogy a férfiak újrafogalmazzák magukat a megváltozott nők mellett. [1:49:43] A Me Too és „visszamenőleges” hatásai. A férfi nemi identitás „mérgező” elemeinek kiiktatása. A nők XIX. századi elvárásai a férfiakkal szemben. A férfi és női nemi szerepek, zsemélyiségjegyek esetleges megváltoztathatatlan, biológiai okai, gyökerei. [2:01:19] A női termékenység korlátozott időszaka hatása az életpályamodellre, a nag kép „gyorsabb” megértésének szükségessége emiatt. [2:04:28] Szécsi Noémi merítése saját környezetében látott sorsokból regényeihez. Ismerőseinek viszonyulása ehhez. [2:05:51] A női emancipáció és a gyerekvállalás összefüggései. Létezhet-e olyan állapot, amelyben a születésszám is növelhető és a női egyenjogúság is megmarad? A gyerekvállalás „prokjektjének” óriásivá növekedése. [2:09:52] Koronavírus: lát-e valamit abból, hogy mi lesz, az irodalom. A háborús konyha tippjei. Átállni egy másféle fogyasztásra. [2:14:04] Veszteségeink járvány idején. Életünk összeomlása – B-tervek és C-tervek. Noémi kertje. [2:16:23] A gazdagokat és kiváltságosokat is sújtó vírus: a járvány, amitől nem véd meg a pénz és a befolyás. [2:18:16] Hogyan lett Szécsi Noémi „polgáriból” „balliberális” író? A középen maradás lehetetlensége Magyarországon. Kerényi Imre sztárcsináló levele. A nem írás, mint állásfoglalás a kialakult helyzetről. Kiesés a polgári pikszisből. [2:23:24] Az életközepi válság. A megújulás igénye ebben az életkorban. | |||
| #025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack | 24 Feb 2020 | 02:25:55 | |
Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét. Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat. E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is). Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack. Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, tömegpszichológia, kultúra, irodalom és persze politika. A mai koroké is. Az 1960-ban született Zoltán Gábor író, rendező, dramaturg, szerkesztő az utóbbi években leginkább a korszakot feldolgozó könyveiről, írásairól ismert: bár korábban — más témában — négy könyve is megjelent, a 2016-os Orgia című regényének, majd a 2018-ban Szomszéd címmel kiadott esszéregényének a nyilasterror a központi témája. Rangos elismerései között szerepel a Bródy Sándor-díj, a Látó-nívódíj és a 2016-ban az Orgia című regényéért kapott Déry Tibor-díj. Tehát ebben az epizódban Zoltán Gáborral beszélgetek a terror természetrajzáról, a ragadozók elszabadulásáról, a mai utcákat járó, de közben 1944-ben kalandozó íróról, az életről, meg mindenről. Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhozZoltán Gábor a Wikipedián. Megjelent könyvei:
[0:05:49] Az első hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről. A Pasaréti úti titkos nyilas főhadiszállás, Rettman Kurt villája és a szomszéd: Jávor Pál. [0:08:03] Miért volt közellenség a nyilasok számára Jávor Pál? A zsidó feleség és az új, fiatalabb, németbarát színészgeneráció. [0:14:06] Városmajor, Krisztinaváros, a XII. kerületi nyilasterror helyszíne. A patinás, konszolidált környék másik arca: a 30-as 40-es évek munkás, iparos, napszámos beköltözői. A kerület gyárainak, kórházainak és tömegközlekedésének („beszkártosok”) nyilas szervezetei. A „beszkártosok” nagy aránya a nyilas szervezetben. Ennek okai. [0:18:15] A kórházak, egészségügyi intézmények nagy száma a kerületben, az itt dolgozó „egyszerűbb emberek”, a nyilas szervezettség meghökkentő nagysága ezekben az intézményekben az „orvosoktól az ápolókig”. [0:19:26] Mi hajtotta a kerületben az embereket a nyilas pártba? A létező társadalmi gondok, a nyilas és kommunista mozgalmak hasonló megoldóképlete. [0:21:06] A Dózsa-felkelés, mint a nyilasok által behozott forradalmi „előkép”. [0:24:24] Hogy „találta meg” Zoltán Gábort a téma? Mikor és miért kezdte el írni az Orgiát és a Szomszédot? [0:26:43] A kerületben 1945 januárjában lezajlott nyilas vérengzések helyszínei: Maros utcai kórház, Bíró Dániel Gyógyintézet, Alma utcai idősek otthona. [0:30:31] Zoltán Gábor állásának megszűnése a Magyar Rádiónál, ennek politikai okai. [0:33:24] A témához hasonló motívumok Zoltán Gábor korábbi műveiben: „megúszástörténetek”. [0:35:40] A pillanat, amikor megszületik a nyilas „rend”. Az új rend, mint a kultúra elleni lázadás. [0:40:59] A vadászfalka megszületése – Elias Canetti Tömeg és Hatalom című könyvének mondata, mint az Orgia című regény mottója. A bennünk szunnyadó agresszió és annak felélesztése. [0:44:31] A budapesti nyilasok gyilkosságai, mint sajátos „kitüremkedés” a magyar holokauszt történetében. A „kétkezi” öldöklési módszerek előtérbe kerülése. [0:46:51] Miért orgia lett az első regény címe? A szó által felidézett jelentések. [0:49:27] Miért játszott ennyire központi szerepet a szexuális erőszak a könyvben és a nyilasok kegyetlenkedései során? Bosszúvágy a „nemi nyomor” miatt. [0:52:45] Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában című esszéje. [0:53:55] Elias Canetti: Tömeg és hatalom című könyve. „Törzsi” magyarázatok arra, ami történt. [0:55:01] Mindez nem a fantázia műve: az író kutatásai során kerültek elő ezek a történetek. Az elkövetők valós személyek, valódi nevükön. [0:57:50] A dionüszoszi életérzés és szertartásrend az ókori görögöknél. A társadalmi rendből való kilépés rituáléja, de a visszatérés lehetőségével. [0:59:15] A magyar társadalom szétverése. Az agresszió növekedése nem csak a nyilasok esetében, hanem például a közlekedési eszközökön. A korábbi rend a háború után sem állt vissza. [1:01:35] Az „orgia” folytatódása a szovjet csapatok megérkezésével A két történet hasonlósága és párhuzamos feldolgozása. [1:05:00] A vadászfalka megszületése: ragadozók és prédaállatok. Erőszakos fegyveres csoportok ragadozó jellege, életmódja. [1:07:46] A név szerint szerepelő elkövetők és esetleg még életben lévő rokonaik, utódaik a kerületben. Ennek pontosságot kikényszerítő ereje. [1:09:22] Milyen forrásolkból dolgozott Zoltán Gábor? A kutatás helyei, módszerei, a XII. kerületi nyilasok „megtalálásának” lehetőségei. [1:13:24] A kerületi nyilasok „profiljának” felépítése az adatok alapján, ezres nagyságrendben. [1:15:02] A nyilasok indítékainak, tetteik mozgatórugójának megértése. Az író, kutató törekvése erre. A pszichológia, mint erre megfelelő eszköz. Adorno fontossága a téma szempontjából. A fasiszta ember személyiségstruktúrája. Ennek érvényessége a nyilasok esetében. [1:20:13] Hogyan kezdett működni a nyilas párt által kínált világmagyarázat hívei esetében a zsidótörtvények után? [1:21:14] A törlesztés, mint fontos elem ebben a világképben. E hatás megértésének szükségessége. A szembesülés nehézsége. (Ha mindez megtörténhetett, hogyan élhetünk tovább?) [1:23:09] A turulos emlékmű a XII. kerületben, a körülötte zajló élesedő vita. [1:29:20] Pokorni József nevének levétele az emlékműről. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde. Mit gondol erről Zoltán Gábor? Pokorni József neve az Orgiában. A nyilas szellemiség jelenléte a mai XII. kerületben, ennek történelmi okai, az itt élő leszármazottak. [1:33:57] A turulos emlékmű felállításának rövid története, Pokorni Zoltán polgármester korábbi kiállása mellette. Az „elkövetők szimbólumai”. [1:36:00] Pokorni Zoltán beszéd alatti elérzékenyülése, gesztusa, mint jó irányba tett lépés. A szimbólumok ügyében tett korábbi nyilatkozata miatti elszámolnivalója. [1:37:57] Felelősek-e a leszármazottak felmenőik vétkeiért? Ha igen, miféle [1:40:39] Egy korábbi történet Pokorni Józsefről. A családtörténet lehetséges összefüggései azzal, miképpen gondolkozott korábban az emlékműről Pokorni Zoltán. [1:42:58] Szép versek 1944 – Zoltán Gábor készülő könyve és a „tűzgyújtó” értelmiségiek. Alföldi Géza verse és a nagy „mi”: a többesszám első személy használata az erőszakos forradalmi nézeteket vallók világában. [1:49:22] Együtt vagyunk-e ebben az időben? Nem csak magyar probléma: közösséget éreznek-e a nagyvárosi emberek saját országuk lakóival? Vagy inkább más, akár külföldi nagyvárosok lakóival értik meg egymást jobban? [1:52:23] Párhuzamok, interferenciák a mai magyar valóssággal: amikor ma visszaköszönnek a régi szövegek. [1:54:20] Mi köze ennek az egész témának egy „budai, keresztény úrigyereknek”? Hogyan alakult a magát függetlennek elképzelő Zoltán Gábor irodalmi ízlése? Ellentétben van-e egymással a „kozmopolita” beállítódás és a „népi” kultúra? Ennek mesterségesen kialakított ellentéte. [2:01:16] A Térey-ösztöndíj visszautasítása, Zoltán Gábor indoka erre. [2:04:29] Az író a senki földjén: az alkotásban való szerepe ennek a kívülállásnak. A két könyv megírásának magányossága. [2:08:50] Kertész Imre Sorstalansága, mint szemlélet, amihez Zoltán Gábor vissza tudott nyúlni. Az üdvtörténet hiánya, az illúziótlanság. [2:12:05] Nem kilátástalan-e Zoltán Gábor küzdelme olyasmi ellen, ami az emberi természet része? Gyakorolhat-e pozitív hatást munkája közállapotainkra? Az emberek közti megértésre való hajlam erősítésének lehetősége. [2:15:11] Az egyre látványosabb különbségek és elhatároltságok Magyarországon. Mi tartja össze ezt a szétválasztott társadalmat? Súlyos problémák, amelyekkel foglalkozni kellene. A polgárháborús politikai logika, mint ami ezt megakadályozza. [2:19:56] Egy régi fa története, amit gyerekkorában lerajzolt Zoltán Gábor. „Üzenete” az író számára. A téma, amely még mindig fogva tartja a szerzőt. | |||
| #024 Bodoky Tamás – Jachtok, oligarchák, repülők és az Átlátszó története | 17 Jan 2020 | 01:38:19 | |
Bodoky Tamás és csapata az Átlátszó tényfeltáró portálon a magyar elit homályos ügyeit hozza napvilágra – már hosszú évek óta. Csakhogy az ehhez szükséges adatokhoz hozzáférni mind nehezebb újságírói feladat, miközben egyre nagyobb az ügyeket szándékosan elfedő zaj. Igaz, már az Átlátszó indulása sem volt sétagalopp. Ebben az epizódban tehát Bodoky Tamás újságíróval beszélgetek az általa alapított tényfeltáró portálról, a Las Vegasban és Dubajban feltűnő honvédségi repülőkről, magyar oligarchákról, álhírekről és lejáratókampányokról, valamint arról, miért éri meg minderről írni akkor is, amikor úgy tűnik, ennek az egésznek szinte semmi következménye nincs. Az 1971-ben született Bodoky Tamás a biotechnológiáról nyergelt át az újságírásra a kilencvenes évek közepén. Ez az időszak volt egyben az internet ős- és hőskora, amelyből Magyarországon Bodoky Tamás derekasan kivette részét: kezdetben informatikai újságíróként ismertette meg a nagyközönséget az új technológiával, így azonnal érzékelte, milyen az, amikor a korabeli internetszolgáltató tisztességtelen eszközökkel próbálja meg monopóliumát megőrizni. Dolgozott a Magyar Narancsnál, az Index elődjénél, az Internettónál, Több rangos hazai újságíró díj elnyerését követően 2011-ben alapította meg az Átlátszó tényfeltáró portált, amely azóta is rendszeresen rukkol elő fontos ügyeket felderítő cikkekkel. A portál keretei között működik a MagyarLeaks, amelyen, titkosított csatornán keresztül dokumentumokat, információkat lehet az Átlátszó.hu munkatársainak kiszivárogtatni. Ugyanígy az Átlátszó működteti a KiMitTud nevű szolgáltatást, amely megkönnyíti, hogy akár jogi kérdésekben kevésbé járatos állampolgárok is sikerrel igényeljenek közérdekű adatokat a magyar hivataloktól. Linkek a műsorban elhangzó témákhozBodoky Tamás Wikipédia-oldala. Az Átlátszó tényfeltáró portál. Túlkapások – Bodoky Tamás könyve a 2006-os rendőri atrocitásokról.
Cikk a magyar légierő gépeinek egzotikus útjairól:
Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán:
Korábbi, hivatkozott interjúk Bodoky Tamással:
Példák az említett drónvideókra:
[0:06:06] A magyar légierő gépei Dubajban, Las Vegasban, Panamában. És előzménye a 2018-as jachtos sztori. Hogyan született ez a két cikk az Átlátszón? [0:09:24] Milyen politikai viszonyokat tükröz ez a két történet? Az oligarchikus Magyarország. [0:10:45] A CIA-tól kapta-e a tippet az Átlátszó? A kormányközeli média válaszcsapása. A valóság: a repülőfigyelő oldalak használata, az útvonalak kiderítése, a kamerafelvételek „titka”. [0:13:59] A nem honvédségi célra használt honvédségi luxusjetek problémája. Magánutak és hivatalos utak öszegabalyodása. [0:16:44] Hogyan sikerült megszerezni a gépek útvonalát, ha ezeket letiltották a repülőfigyelő oldalakról? Az amatőr repülőfigyelők segítsége. [0:20:17] Orbán Viktor rádióinterjúja az idesuhintásról. Az azt követő lejáratókampány. A Sargentinivel készített selfie „utóélete”. Amikor a surányi telekszomszédok is értesülnek arról, hogy a főszerkesztő Brüsszelben áskálódik. [0:23:43] Bodoky Tamás, az ősfideszes. Hogyan lépett be, és hogyan lépett ki a pártból? [0:25:34] Az időszak, amikor Bodoky Tamás jóban volt a Fidesszel: könyve a 2006-os rendőri atrocitásokról. A könyv alapjául szolgáló cikksorozat története. A strasbourgi könyvbemutató, ahol a Fidesz aggódott a jogállamiságért. Állásajánlat a párttól az újságírónak. [0:30:11] Bodoky Tamás ismeretsége Gulyás Gergellyel, akiben jóban volt, és akinek jelenlegi „sorosozását” ma nem tudja hova tenni. [0:31:46] Hogyan cseréli le valaki biotechnológiát újságírásra? Út a gödöllői agrártudományi egyetemtől a a Magyar Narancson át az Internettóig. [0:34:17] Az első modem: a 14.4-es US Robotic modem. [0:35:26] Konfliktus a MATÁV monopóliumát bíráló cikkek és a cég hirdetései miatt. Hogyan maradt le az informatikai újságíró az Index alapításáról. Személyes konfliktus György Péterrel és az Origós állás meghiúsulása. [0:37:34] Munka az Indexnél, konfliktus a hírigazgatóval az IBM PC-ről szóló cikk miatt. [0:38:32] Kilenc év után: távozás az Indextől szintén egy konfliktus miatt. [0:39:32] Hogyan indult az Átlátszó? Ötletelés a TASZ-nál. Tényfeltáró portál ötlete, ahol nem lesznek tilalomfák, az újságírók szabadon dolgozhatnak. Az első kísérlet meghiúsulása. Az Átlátszó elindítása „garázsüzemben”. [0:43:02] Rendőrségi ügy szinte rögtön az indulás után. A MagyarLeaks indulása: a Brókernet meghackelésének sztorija, amiből a médiatörvény kritikája lett. Alkotmánybírósági döntés az újságírói forrásvédelem kérdésében és törvénymódosítás az ügyből. [0:47:49] Hogyan működik a Tor-networkön üzemelő MagyarLeaks? Az így beérkező anyagok száma. Dörner György színigazgató pályázata. [0:49:09] Honnan van pénz az Átlátszóra? Milyen pénzekből működik? Magánadományok és összeghatárok, politikusok, mint adományozók. [0:52:44] Miért nem akarnak névvel megjelenni a támogatók? A sárga csekk, mint népszerű támogatási forma. [0:54:37] A Nyílt Társadalom Alapítványok támogatása, a „Soros-pénz”. Aránya az olvasói támogatásokhoz képest. [0:56:53] Mit szólt a szakma az induláshoz? Bíztak-e az oldal sikerében? [0:57:39] Az Átlátszó gerilla-üzemmódja. Az Átlátszónál dolgozó újságírók nagy fluktuációja. Mi az oka ennek? Bodoky Tamás konfliktusos természete, mint egyik oka a gyakori személyi változásoknak. [1:00:15] A mainstream, azaz fősodratú média működésének hibái, mint amelyek gátolják, hogy az Átlátszó sztorijai szélesebb nyilvánosságot kapjanak. A kormányzati média térnyerése és a közszolgálati média foglyul ejtése. A függetlenek egyre zsugorodó „buborékja” [1:02:17] Bodoky Tamás nehéz természete, a jó menedzser hiánya az Átlátszónál. [1:03:52] A közérdekű adatok megismerése, a tényalapú újságírás, mint az Átlátszó lényege. a kultúrkampfos témák, mint tiltott témák a portálnál, a vélemény-újságírás mellőzése. [1:05:55] Milyen cikkek, témák idegesítik legobban a jelneleg hatalmon lévőkat. Az Orbán-család, mint tiltott téma sok szerkesztőségben, ennek tarthatatlansága. [1:08:23] Hogyan lehet adatok alapján újságot írni, amikor az Átlátszó egyre kevésbé fér hozzá ezekhez az adatokhoz? A szerkesztőség tiltólistán. A közadatigénylés lényege. Mi ez, mi a folyamata? Az Átlátszó közadatigénylő platformja, ami sikertörténet lett. [1:11:17] Védhető-e álláspont-e a hivatalok részéről, hogy túl nagy terhet ró rájuk az adatigénylések teljesítése? [1:14:21] Az adatigénylés elé gördített akadályok, hivatali packázások, papíralapú teljesítés és az adatok elhomályosításának kreatív gyakrolata. Tendencia, hogy egyre többször tagadják meg az adatok kiadását. Adatéhség az Átlátszónál. [1:18:05] A környezetvédelem, mint a közpénzek melletti másik hangsúlyos téma a portálnál. Egyéb témák beemelése a repertoárba. [1:19:30] A drónozás. Miért érdekes a nagy emberek telkei, házai, villái fölé drónokat küldeni? [1:21:17] Az olvasók „ingerküszöbének” emelkedése. [1:23:28] Új kormányzati hozzáállás a független sajtóhoz: politikai szereplők. Ennek káros hatásai, és a sértett sajtó, amely hajlamos ilyenkor valóban erősebb politikai éllel dolgozni. ennek csapdája. [1:27:09] A közösségi finanszírozás, mint ami teremthet nyomást arra, hogy keményebb legyen a hangvétel. Olvasói türelmetlenség akkor, amikor ellenzéki politikusok kerülnek az Átlátszó célkeresztjébe. A polarizálódás aktív gerjesztése a kormány által. [1:30:00] Az álhírek témaköre. A kormány és a közmédia, mint álhírterjesztő. A tévedés és a szándékos hamisítás összemosása a kormányzati kommunikációban. [1:32:15] Van-e értelme működtetni az Átlátszót ilyen környezetben? Az ügyek megörökítésének feladata és fontossága, újságírás az utókornak. [1:34:10] Nincs-e vége a tényfeltárás nagy korszakának, ami a Watergate-tel kezdődött Trumppal és Orbánnal? | |||
| #023 Sudár Balázs – A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit | 06 Dec 2019 | 02:20:35 | |
Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe? Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk. De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni. Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is: hagyományos és meditatív török zenét játszó együttese a Canlar (ejtsd: dzsánlár). Mindemellett, a sztyeppei hagyományokat ápolva, lovasíjászkodik, valamint a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja. Munkásságáért 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Sudár Balázs 2015-től a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője. Az eredetileg az MTA égisze alatt működő témacsoportnak nem csupán az őstörténeti kutatóhálózat kialakítása volt a célja, hanem a széleskörű ismeretterjesztés is. Ennek a törekvésnek gyümölcse az a Magyar őstörténet címet viselő, hat kötetes sorozat, amely gazdag képillusztrációval, áttekinthető, jól tagolt, olvasmányos szövegekkel népszerű-tudományos megközelítésben tárta a nagyközönség elé azt, amit jelenleg honfoglaló őseinkről tudhatunk. Tehát most ennek a témacsoportnak a vezetőjével beszélgetek sztyeppei hagyományainkról, az államalapításhoz szükséges tudásról, finnugorokról, hunokról, törökökről, perzsákról, ujgurokról, vikingekről és frankokról, az életről, meg mindenről. Linkek a műsorban elhangzó témákhozSudár Balázs Wikipedia-oldala. A Magyar Őstörténeti Témacsoport oldala. (A témacsoport a nemrégiben az MTA-tól az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz átkerült Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozik. Az átszervezést az érintettek tiltakozása ellenére hajtották végre, emitt található erről egy összefoglaló cikk.) A Magyar Történelmi Íjász Egyesület oldala. KönyvA Sudár Balázs és Petkes Zsolt szerkesztésében megjelent, hatkötetes Magyar őstörténet sorozat könyvei (az epizódban felölelt témákról leginkább a 2. és a 4. kötetben olvashattok):
Komjáthy István: Mondák könyve A zene Sudár Balázs életében
Ha tetszett a beszélgetés, érdemes meghallgatnod még:
[0:05:59] Miért csak az Etelközig „látunk vissza” őstörténetünkben? Fél lépéssel vissza: egy szétesés, amiről nagyon keveset tudunk. A törzsszövetség átalakulása fejedelemséggé Etelközben. Etelköz földrajzi meghatározása. Hogyan lehetséges azt mondani, hogy az államalapítás már Etelközben lezajlott? A fejedelemválasztás kérdése, a vérszerződés, és a korai állam első tisztviselői. [0:13:19] Mikor is történt a Vérszerződés, és ez a korai államalapítás? A magyarok első megjelenése a történeti forrásokban. Az etelközi tartózkodás hossza. [0:16:38] Kik azok a kabarok? Miért csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez? A kazár birodalom története. A kazár uralkodó elit zsidó vallása. Ennek története és az erről folyó viták. [0:21:43] A hétmagyar, a hét törzs szerveződése nem etnikai, hanem politikai alapon. A nyolcadik törzs, kürtgyarmat problémája. Baskíria, ahol megjelennek a magyar törzsek nevei. Törzsi és genetikai kapcsolatok a baskírok és magyarok között. [0:26:09] Az eurázsiai sztyepperégió kiterjedése. A Kárpát-medence, mint a sztyeppevidék végállomása. [0:27:40] A baskírok területe és a Magna Hungaria. Julianus barát utazása. [0:28:46] A nagyon rövid magyar vándorlás az Urál-környéki szállásterületről Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe egy szűk évszázad alatt. [0:29:33] Az államalapítás tudása, know-howja: honnan volt meg a sztyeppei magyaroknál? A minőségi ugrás a magyar államszervezésben. Egyáltalán miért jutott ez eszükbe? Miért mondtak le a törzsfők a hatalomukról? [0:34:07] A későbbi kírimi tatár kánság államalukálasa, ahol kívülről hívtak meg uralkodó családot. Az eljárás, mint létező minta a sztyeppén. Elképzelhető forgatókönyv Álmos esetében. Annál is inkább, mert nem tudjuk az Árpád-házat összekötni egyetlen magyar törzzsel sem. [0:37:02] Ha kívülről jött Álmos a hét törzs élére, honnan érkezhetett? [0:38:09] Az ujgur „megoldás”: egy sztyeppei szuperhatalom összeomlása nem sokkal a magyarok Etelközbe érkezése előtt. Az ujgur idők utáni államalapítási boom. [0:40:36] Az utolsó ujgur kagán meggyilkolása és az adódó (de nem bizonyított) összefüggés Álmos ujgur származására. A magyar államalakulás, mint ami beilleszthető az államképződési boomba. [0:43:12] A kóborló királyfi esete a népmesékben: a korabeli tudástranszfer és a nullából születő hatalom, ahol nem a nép, hanem az államalapító tudás, egy-egy uralkodócsalád utazik. [0:45:35] Az biztos, hogy a magyarsághoz ez a know-how bezuhan: az azonnal virulens magyar állam megszületése. [0:47:24] A besenyő vándorlás és a besenyő nyomás az etelközi magyarokon. A besenyők büntetőhadjárata a magyarok ellen. [0:50:45] A gyepű, mint nomád védelmi övezet és pufferzóna. A költözés, mint preventív akció a magyarok esetében. Az elhatározás a Kárpát-medencébe való beköltözésre. [0:53:34] Balázs „személyes őstörténete”. Gyerekkori érdeklődése a nomád világ iránt. Komjáthy Mondák könyve című műve. Gimnazistaként: a finnugor rokonság „hülyeség”. Francia szak, török szak. A rádöbbenés, hogy a magyar nem török nyelv, hanem mégiscsak finnugor. [0:57:16] Az asztalos nagyapa és a gyerekkori íjkészítések. [0:58:29] Budapesti gyerekkor, de az identitás Duna-kanyar: nomád körülmények a nagyszülői házban. Szűkös lakáskörülmények és a túrázás, mint menekülőútvonal. [1:00:31] A hegy, mint otthonos világ. Mire tanít a nomád világról és az igazi értékekről? [1:03:19] A ló és a lovasíjászat Sudár Balázs életében. Kislánya szerepe ebben. [1:07:48] A zene Balázs életében. A nagymama, Penderecki és népzene. [1:09:04] A zánkai kézművestábor és Czinege Lajos jurtája. Az első saját hangszer elkészítése. Kobzos Kiss Tamás segítsége, inspirációja, a kobzos kezdetek. [1:12:12] A profil: a török népzene és klasszikus zene. Meditatív zene: a Canlar együttes. [1:13:08] Sudár Balázs és a nyelvek: a cél, hogy el tudja olvasni, amit el kell olvasni. A perzsa nyelv, a kultúrák felfedezése a nyelven keresztül. [1:15:43] Mit rejthet a magyar nyelv őseink gondolkodásából? A török racionalitás, közösségi mentalitás és a magyar individualizmus közötti különbség. [1:19:12] A perzsák és a sztyeppe. A perzsa know-how. [1:20:30] Nyelvi egyedülségünk. Ennek összefüggése azzal, hogy fontos számunkra őstörténetünk. [1:22:28] A honfoglalás-sztori, mint kerek történet. A magyarok bejövetelének bibliai jellege. Az Álmos-történet. A hatalomátadás aktusa. [1:24:38] Ha eldőlt Etelközben, megtörtént az államalapítás ott, mennyiben álvita a Koppány-István harc értelmezése? [1:26:14] Az Árpádok közvetlen hatalma a Dunántúlon, ami a frank birodalom része volt. A német lovagok behívásának sztorija. [1:28:40] Nem tudjuk, hogyan nézett ki a Kárpát-medence a X. században. Annak problémája, miért beszélünk ma magyarul. A nyelvvesztés, nyelvcsere, mint megszokott történet ilyenkor, ami a magyarokkal nem történt meg. Példa: a frank hagyománya lecserélése a gall hagyományra a francia forradalom után. [1:32:25] Nem tudjuk azt, hogy ki beszélt magyarul: az, aki bejött, vagy az, aki itt volt. Vagy mindkettő. A honfoglalók valószínűsíthetően kis létszáma. [1:36:39] A nyelvemlékek hiányának problémája. [1:37:26] Az avarok. [1:38:55] A középkori magyar állam írásbelisége mögül előbukkanó magyar nyelv. A magyar nyelvi pozíció erőssége, ennek lehetséges magyarázata. [1:43:22] Miért nem tekinthető kettős honfoglalásnak az, hogy korábban volt magyar beköltözés már a Kárpát-medencébe? A magyar politikai név késői megszületése. [1:45:37] Székelyek és avarok. A későavarok magyarul beszéltek? [1:46:48] Miért vitte félre az őstörténet-kutatást a nyelvészet? [1:50:26] A finnugor nyelvrokonság és a sztyeppei kulturális vagy genetikai örökség nem áll szemben egymással, ez álvita: két külön dologról van szó. [1:54:09] A kurultáj, mint az inga kilengése, túlzásai, de ennek érthető okai. [1:55:14] A hun-magyar rokonság problémája. A hun hagyomány megfoghatatlansága, nyom nélküli eltűnése. [1:59:55] A népalakulás szempontjából, ami elég változó, a tudat biztosítja a folytonosságot, ami nálunk az Etelközben született meg. [2:00:23] A Magyarságkutató Intézet, amelynek a hun eredet bizonyítása fontos. Miérta hun rokonságnak reneszánsza? [2:02:52] A hun rokonság a magyar hagyományban. Ennek kérdései. [2:05:01] A genetikai kutatás, mint csodafegyver, és ennek lehetséges hátulütői, problémái. [2:09:06] Változás előtt áll a magyar őstörténet-kutatás? A szemléletmód megváltoztatásának szükségessége. [2:10:33] A meglévő, de nem feldolgozott források megvizsgálásának szükségessége. Az ujgur birodalom összeomlása, az akkori népmozgások tanulmányozásának igénye. [2:12:23] A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Őstörténeti Témacsoport finanszírozása közötti óriási aránytalanság. A politika elvárásai, amelyek rányomják bélyegüket a kutatásokra. [2:16:46] Létezik-e olyan társadalmi-kulturális közeg a magyarok számára, ahol az individualizmusban rejlő kreatív energia felszabadítható? | |||
| #022 Nagy Balázs – Magyar kutatók az Andokban, oázisok az Antarktiszon és egy elpostázott ujjperc története | 07 Nov 2019 | 01:54:45 | |
Mi keresnivalónk van nekünk, magyaroknak az Antarktiszon? Miért nincs ott bázisunk, amikor már Ukrajna, Románia és Csehország is érti, miért fontos ez? Mit kutat egy magyar 6800 méteren az Andokban? És hogyan képes eközben lapot szerkeszteni, valamint egyetemi oktatóként a katedrán is helytállni? Megannyi izgalmas kérdés, amely mind Nagy Balázs geográfushoz kötődik ebben a podcastepizódban: vele beszélgetek a XIX. század magyar világutazóiról, A Földgömb magazinról, Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjpercéről, a klímaváltozásról és az életről extrém hideg és extrém magas helyeken. Az 1969-ben születetett Nagy Balázs az Eötvös Lóránd tudományegyetemen, földrajz szakon végzett 1995-ben, majd 2002-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. Jelenleg az az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója, a Földrajztudományi Központ vezetője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Egyben A Földgömb Expedíciós Alapítvány kuratóriumának elnöke, amely alapítvány honlapján ez olvasható róla: „Szakterülete a földfelszín formakincsének klímaváltozások hatására történő átalakulása. E kérdéskört számos extrém környezetben vizsgálta már: a Kárpátokban több mint száz alkalommal járt, de három, hosszú expedícióval az Antarktiszon is kutatott. Kedvenc vidékei a száraz magashegységi térségek: Kis-Ázsia, a Himalája és az Andok hegyi sivatagjai, érzékeny hegyi tundraterületei.” És hogy mi ez az alapítvány? Nos a beszélgetésben erről is lesz szó. Annyit elárulhatok, céljai kapcsolódnak a Földgömb magazin küldetéséhez. És hogy mi az a Földgömb magazin? Csupa kérdések, de természetesen erről is beszélgetünk, hiszen a ’20-as évek végén alapított, legendás lapnak 2006-tól Nagy Balázs a főszerkesztője. Linkek a műsorban elhangzó témákhozNagy Balázs adatlapja
[0:06:28] „Tudományosan fehér foltokat színezünk ki extrém helyszíneken”. Mik ezek a fehér foltok és mitől extrémek? Miért pont az Andok, miért pont az Antarktisz? [0:09:39] Hogyan került Nagy Balázs az Antarktiszra? A nagy utazó elődök expedíciói, mint inspiráció. Az extrém helyszínek iránti érdeklődés az egyetemi évek alatt, egy nemzetközi kooperációban való részvétel lehetősége az egyetem után. Hogyan utazik a kutató az Antarktiszra? [0:13:39] Élet és „lakhatás”, kutatás, táplálkozás az Antarktiszon. [0:17:04] Az Antarktisz, mint nemzetközi terület, a vonatkozó szabályok. Az antarktiszi tömegturizmus. [0:19:20] Kutatóbázisok az Antarktiszon. Ki létesíthet ilyet? Van-e Magyarországnak állomása az Anktarktiszon? Miért nyit valaki ilyen állomást, mit lehet ott kutatni? Oázisok az Antarktiszon, mi történik ott, ahol eltűnik a jég? [0:24:18] A felmelegedés következményei az Antarktiszon. Bolgár, cseh, ukrán és román kutatóállomások. Presztízs, kutatási haszon és hosszú távú geopolitikai előnyök, amelyek a bázisokkal járnak. Miért lenne fontos ott lennünk nekünk is? [0:27:47] Miért hiányzik a magyar külpolitikai gondolkodásból a távoli földrészek felé való kitekintés? A „tenger, ami elválaszt” hibás doktrínája. A Ferenc József-föld feltárásának szomorú tanulságai a Monarchia idejéből. A magyar gondolkodás bezártsága a „Kárpátok között”. [0:32:19] Az Antarktiszon szerzett tapasztalatok közvetlen haszna Magyarországon. [0:33:01] „Ugrás” az Antarktiszról Dél-Amerikába. Az Andok és a mai napig ott dolgozó magyar kutatók. Chile és Argentína határvidéke. [0:35:34] Mit csinálnak a magyar kutatók az Andokban. Víz és víztartalékok kutatása a kopár és fagyott területen, a hegyi „sivatagban” hidegben és nagyon magasan. A hegyek, mint fagyott víztározók. [0:38:54] A hegyek „beműszerezése”. A kiolvadó hegyek, ennek következménye, a regionális kormányzat, amely stratégiai fontosságúvá minősítette a magyarok kutatását. [0:40:39] Munka 6000 méter fölött. Mi történik az emberi szervezettel 6800 méteren? Hogyan reagál az extrém viszonyokra. Beszűkült tudat, felejtés, hallucinációk. [0:46:58] Nagy Balázs családja: mit szólnak hozzá hogy „apa” gyakran van távol? Az együtt utazó, felfedező család. [0:48:38] A klímaváltozás: felolvadó jég és tengerszínt-emelkedés. Mennyire van tényleg vészhelyzet? A jelen folyamati és klímaváltozások a földtörténeti múltban, vagy az emberi történelem során. A hullámtermészetű, visszatérő és a manapság „elszabadult” folyamatok. [0:51:43] Sok-e következő évtizedekre előrejelzett tengerszint-emelkedés? Ha nem sok, miért ad okot aggodalomra mégis? [0:53:27] Mekkora része a felmelegedésnek az emberi tevékenység? Lehet-e ezeket számszerűsíteni? A Kis-jégkorszak és annak klímája. [0:55:38] A felmelegedés következményei az Andokban. A jövő generációinak fagyott édesvíz-tartaléka a hegyekben. [0:58:54] Vízproblémák Magyarországon: az árvízveszély a Kárpát-medencében, az emelkedő tetőzési magasságok. Az ártérbe való építkezés problémája, az oktatás, ismeretterjesztés hiánya. A Római-part problémájának lényege. [1:07:32] Hogyan nézi a klímakutató a Greta Thunberg-jelenséget. Előnyei, hátrányai. Az oktatás fontossága a hosszú távon. [1:11:09] A hatodik kihalás, a biodiverzitás csökkenése. Az emberi hatás, a bolygó túlnépesedése. [1:16:46] A Száhel-övezet, mint példa, hogy miképpen lehetetlen a túlnépesedett földön alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. [1:18:22] A klímaváltozás várható hatása a Kárpát-medencére, amely szintén „átmeneti zóna”. [1:21:34] A Földgömb magazin. Az „Ésszel járom be a földet” mottója és a lap története. [1:24:28] Az információszerző utazás és a birodalmi szemlélet. Az állami támogatás hiányának „hagyományai” Magyarországon. A Földgömb magazin indulása Trianon után, a gazdasági válság idején. A National Geographic: hasonlóságok és különbségek. [1:31:05] A Fölgömb újraindítása. Üzleti, finanszírozási modellje. A közösségi rendszerben, lelkesedésből megszülető lap. [1:34:31] Az újsághoz kapcsolódó fesztiválok: Felefedezők napja, s Zöldgömb fesztivál. Konferenciák, tanulmányi versenyek. Az állami támogatás elenyésző hányada. [1:36:04] Nagy elődök nyomában. Például: hol ment keresztül Kőrösi Csoma Sándor a Himaláján. Sven Hedin a Pamírban. [1:37:32] A magyar arisztokraták, mint a régi utazások támogatói. Damaszkin Arzén és Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjának története. [1:39:39] Támogatják-e a gazdag emberek manapság a magyar expedíciókat? A szponzorkeresés nehézségei és a klímaváltozás iránti érdeklődés adta lehetőségek. [1:43:16] A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány [1:44:07] A világ iránti érdeklődés felfutása, a személyes előadások reneszánsza. A Ted Talk és az egyéb „oneman-show” a formátumok jótékony hatása. [1:46:44] Nevelhetők-e az iskolákban a jövő generációi a természet szeretetére, a megismerés vágyára? A hazai általános iskolai földrajzoktatás lehetőségei és problémái, a változtatás szükségessége, a döntéshozók inkompetenciája. [1:50:34] Mi lesz a következő számban A Földgömb magazinban? Hogyan bírja Nagy Balázs a három hivatásából adódó terhelést? Mi hajtja? | |||
| #021 Orvos-Tóth Noémi – Örökölt sorsunk, eltitkolt történeteink és a magunkba zárt huszadik század | 15 Oct 2019 | 01:33:07 | |
Harmadíziglen, negyedíziglen – ószövetségi intelem ejti gondolkodóba az olvasót, amikor Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét fellapozza. Pedig azt hihetnénk, az olyan fogalmak, mint a sors vagy az atyák fiúk fejére szálló vétkei inkább mítoszokban bukkannak fel, mint egy klinikai szakpszichológus tudományos-ismeretterjesztő munkájában. Csakhogy Orvos-Tóth Noémi szakterülete az ún. transzgenerációs pszichológia, amely némiképp újradefiniálja számunkra ezeket a szavakat és fogalmakat. Különösen izgalmas ez a kérdéskör Magyarországon, ahol felmenőink sebei, sérelmei, azaz a XX. század személyes és kollektív traumái feldolgozatlanok, és – ahogy Orvos-Tóth Noémi fogalmaz – ma is szétverik kapcsolatainkat. Ebben az epizódban tehát a szerzővel beszélgetek örökölt sorsunkról, őseink traumáiról, párkapcsolatokról és mobiltelefonokról, kibeszéletlen családtörténeteinkről és a könyvről, amely úgy tűnik, lelki zsilipeket nyitott fel Magyarországon. Linkek a műsorban elhangzó témákhozOrvos-Tóth Noémi Facebook-oldala, ahol a pszichológus soron következő, nyilvános előadásainak helyszínei és időpontjai is elérhetőek Orvos-Tóth Noémi weblapja Az örökölt sors – Családi sebek és a gyógyulás útjai című könyv Orvos-Tóth Noémi korábbi könyvei: Egy nárcisztikus hálójában – Felépülés egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból (2018) Sorsdöntő találkozások – Szülők és gyermekek (tematikus válogatás, további szerzők: F. Várkonyi Zsuzsa, Popper Péter, Ranschburg Jenő és Vekerdy Tamás; 2017) Szerzők és könyvekSzondi Lipót sorspszichológiája fontos előzmény a transzgenerációs pszichológiában. Talán legismertebb könyve (két, életének más-más időszakában megírt tanulmányával): Káin, a törvényszegő – Mózes, a törvényalkotó Böszörményi-Nagy Iván, a családterápia egyik megalapítója Vekerdy Tamás: szomorú egybeesés, hogy a magyar pszichológus, akit Orvos-Tóth Noémi a beszélgetés során is említ, pár nappal a podcastepizód rögzítését követően hunyt el. Vekerdy Tamással rengeteg beszélgetés jelent meg az elmúlt években a magyar sajtóban, talán itt most csak egy érdekesség: egy korábban még nem publikált interjút közölt a napokban a Magyar Hang Youtube-csatornája. Esther Perel, nemzetközileg ismert és népszerű belga terapeuta. A beszélgetésben Szeretkezés fogságban – A szexualitástól az erotikáig című, magyarul is olvasható könyve kerül elő Esterházy Péter Javított Kiadása felfogható a lojalitáskonfliktus egy jól dokumentált esetének is, ahol az író szembenéz apja ügynökmúltjával. A könyv teljes változata elérhető a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia honlapján. A harmad- és negyedíziglen való büntetéssel való fenyegetés (a „féltőn szerető” Isten részéről) az Ószövetségben először itt fordul elő: 2Móz 20,5. A bibliai szövegek alapján az atyák vétkeiről, fiúk büntetéséről olvasható egy érdekes és összeszedett elmélkedés a Gazdagréti Református Gyülekezet honlapján, benne a „harmad- és negyedíziglen” szentírás-helyek megjelölésével. Fontosabb fogalmakEpigenetika és transzgenerációs pszichológia: aki elmélyedne a témában, és kifejezetten szakmai, a biokémiai mechanizmust is ismertető olvasmányra vágyik, az interneten fellelhető Varga Katalinnak a Pszichológiai Szemlében megjelent, A Transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében című, hosszabb tanulmánya. Lojalitáskonfliktus (amikor a szülő iránt érzett lojalitás konfliktusba kerül más elköteleződésekkel a felnövő gyermekben): a témában klasszikusnak mondják a már említett Böszörményi-Nagy Iván és Geraldine M. Spark Láthatatlan lojalitások című munkáját, amely magyarul is olvasható. Trauma: hogy mit is tekint a pszichológia traumának, arról például itt lehet olvasni magyarul bővebben. Ezeket az epizódokat is ajánlom mégAzoknak, akik a „bennünk élő” huszadik századról hallgatnának még beszélgetéseket, ajánlom a következő, korábbi podcastepizódokat: #015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben #017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt #018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba Műsorjegyzetek[0:05:20] Mi az a transzgenerációs pszichológia? Miért fontos saját sorsunk megértéséhez felmenőink élettörténete? [0:07:16] „Mi mindannyian traumatizált ősök leszármazottai vagyunk.” Mit jelent ez? Mi az hogy trauma, a traumák, bántalmazások típusai. [0:12:23] Hogyan működik a transzgenerációs hatás? Konkrét példák a fizikai bántalmazás és az alkoholizmus eseteiben. [0:14:45] Trauma és stressz. A stresszrendszer érzékenyítése a traumák révén. Az epigenetikai öröklődés mechanizmusa: a gének feletti öröklődés. [0:17:23] Orvos-Tóth Noémi saját élménye a transzgenerációs átadásról: lánya születése és a lehetséges veszteségtől való félelem. Veszteségek a családtörténetben. [0:21:16] Az átadott családtörténetek, mint amelyek segíthetnek feldolgozni a traumákat, veszteségeket. Az élmények nyomán kialakuló világképek, hitrendszerek és ezek továbbörökítése. [0:24:36] A szomszéd, mint mumus és fegyelmezőeszköz Magyarországon. A „mit szólnak” kultúrája. A besúgórendszer, mint ennek egyik oka. [0:26:45] Amikor hiányzanak a családtörténetek. A generációkon átívelő hallgatás hatása. A történetmesélés fontossága. [0:29:09] A titok családban. Ennek romboló hatása. [0:33:21] Ha ennyi bajt hoz ránk a titok, miért érzünk késztetést a családi titkok kialakítására? Olthatatlan vágy a tökéletes, ideális világ iránt. A közösségi média, mint minden korábbinál hatékonyabb eszköz arra, hogy a tökéletes világ látszatát magunk körül megteremtsük. A közösségi platformok addiktív jellegének tudatos kialakítása megalkotói részéről. Ennek generációs hatásai. [0:41:02] A kötődés mintázatának kialakulása a fogantatásától számított első ezer napban. Ennek hiánya, és az ennek következtében felnőttkorban előkerülő problémák. [0:45:30] Mit tud tenni a szakember, a pszichológia azért, hogy a rossz transzgenerációs hatások láncolatát a felnőttkorban megszakítsa? Az elfogadás aktusa, a bizalom élményének személyiségformáló hatása. [0:47:43] Az Örökölt sors című könyv és sikere. A figyelem lehetséges okai. A rendszerváltás hamis várakozásai és az azóta felgyülemlett feszültség. [0:50:28] A magyar, mint tabuképző nemzet. Dolgok, amiről nem lehet beszélni Magyarországon. [0:52:12] Volt-e Noéminál nyilas nagyszülők unokája terápián? Vagy ávós nagyszülők unokája? Őseink vétkei, amelyeket magunk előtt is letagadunk. [0:56:21] Orvos-Tóth Noémi kamaszkori élménye egy németországi menekülttáborban a szülők disszidálása után. [0:59:40] A transzgenerációs pszichológia előfutárai, vagy atyjai: Szondi Lipót és Böszörményi Nagy Iván és a sorspszichológia. A XX. század feldolgozatlan egyéni és kollektív traumái traumái, amelyek szétverik mai kapcsolatainkat. [1:01:39] A szülők, nagyszülők „bosszúja”: én szenvedtem, szenvedj te is. „Engem is vert az apám, mégis ember lett belőlem.” [1:04:27] A tömegesen hiányzó érzelmi önszabályozó rendszer. A hiány gyerekkori okai. [1:08:38] Nők és férfiak Magyarországon. A magát makacsul tartó, generációról generációra átörökített patriarchális viszonyok. A hiányzó apa. [1:11:03] A férfilét nehézségei: a hierarchiaharc állandósulása és bizonytalanságai. Folytonos megmérettetés „kvázi-csoportokban”. [1:14:02] A párkapcsolatok „túlterheltsége”: miért egyetlen embertől várjuk azt, amit korábban egy egész falu kapcsolatrendszere biztosított? Esther Perel könyve. [1:16:29] A spirituális együttfejlődés, mint újabb igény a párkapcsolatokban, ennek csapdája. [1:18:28] A XX. század harmadik harmada, mint az én korszaka és a nárcisztikus karakterek túlburjánzásának korszaka, ennek öröksége. A másik szükségleteinek felismerésének szükségessége. [1:21:47] Orvos-Tóth Noémi karrierváltása 30 éves korában: a versenyszférából a pszichológiába. [1:24:06] Az Orvos-Tóth név eredete és „visszavétele”. A gyógyító ős története, és ennek generációkon átívelő öröksége, hatása. | |||
| #064 Szilágyi András – Kikezdett primátusunk | 20 Dec 2023 | 02:42:34 | |
Szilágyi András evolúcióbiológus, az Evolúciótudományi Intézet igazgatója olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, mint például hogy miként keletkezett az élet. Vagy hogy miképpen lehet egy tudományos SimCity szoftverrel modellezni azt a százötvenezer évet, amely kulcsfontosságú „pillanatnak” bizonyult emberré válásunk történetében. Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek az evolúció barkácsmunkájáról, őseink kényszerű diétaváltásáról, Bachról és a klasszikus zenével küzdő gépesített Bachról, elgondolt, de sosem látott színekről, az életről meg mindenről. MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján: https://azeletmegminden.hu/064-szilagyi-andras-podcast/ Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb! A műsort itt is megtalálod
A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak. [00:04:35] Hogyan tette sikeressé a dögevés a Homo erectust? | |||
| #020 Tuza-Ritter Bernadett – Egy nő fogságban és a régi álom, amely valóra vált | 18 Sep 2019 | 01:47:34 | |
Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében majdnem végig egyetlen arcot látunk: a főszereplőét. A nőét, aki fogságban van. Miközben a gonosznak csak a hangját halljuk, csak a kezét látjuk. A rendezőnek a szakemberek azt mondták: ezt így nem lehet, ez így nem fog működni, ebbe bele fog bukni. Nem így lett. Egy nő fogságban, ez a címe annak a filmnek, amelyet Magyarországon az idén mutattak be, és amely már több mint harminc díjat nyert. A film tehát kirobbanó siker. A rendező, az 1981-ben született Tuza-Ritter Bernadett, kamaszkora óta arról álmodott, hogy saját, egész estés filmet készít majd. Húsz évet várt erre, de nem tétlenül: az elmúlt másfél évtizedben sok-sok film stáblistáján tűnt fel a neve, és számos ismert alkotást már vágóként jegyez. Pár éve dokumentumfilm-rendező mesterképzésre jelentkezett. Maris történetét öt perces, felvételi filmnek szánta. Aztán másfél órás műsoridő, másfél évnyi forgatás és világsiker lett belőle. Tehát ebben az epizódban Tuza-Ritter Bernadettel beszélgetek az idei év talán legizgalmasabb, legerősebb magyar filmjéről, a modern kori rabszolgaságról, az egyszemélyes forgatás viszontagságairól, a szabadság kockázatáról, Kis Vukról, az életről, meg mindenről. Linkek a műsorban elhangzó témákhozWikipedia szócikk Tuza-Ritter Bernadettről, rajta részletes lista a filmekről, amelyekben dolgozott. Az epizódban említett pár film a sok közül, amely Tuza-Ritter Bernadetthez köthető (teljes listáért ld. a Wikipedia-szócikket!):
Szeretnél még olyan nőket hallgatni, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akik olyan helyre merészkedtek, ahová csak kevesen tennék be a lábukat? Olyan dolgokról, jelenségekről számoltak be, amelyekről többségünk elfordítja a szemét? Akkor ajánlom ezt a két korábbi podcastepizódot:
[0:04:57] Miről szól az Egy nő fogságban? Hogyan kell érteni, hogy a főhős fogságban van? Hogy bukkant erre a történetre Tuza-Ritter Bernadett? [0:07:27] Mikor derült ki és hogyan, hogy Maris rabszolgasorban, „csicskaként” él? Vita arról, hogy ez tényleg modernkori rabszolgaságnak nevezhető-e. [0:09:24] Eta, a rabszolgatartó miért engedte meg a forgatást? Fizetség a fogvatartónak. A forgatás időtartama. Milyen emberek az „Etáék”? [0:12:51] A fogvatartókkal kötött megállapodás. Az arc nélküli Eta, aki „az év gonosza” lett. A Vuk, mint kielemzett és követett példa. [0:16:04] Tuza-Ritter Bernadett korábbi filmes tapasztalatai, munkái, vágó karrierje. A szkriptelő munkája, tapasztalatszerzés kitűnő rendezők mellett. [0:19:43] Orosz filmekben való részvétel, vágás Moszkvában. [0:21:11] Bernadett első saját kisfilmje, a transzszibériai expresszen forgatott Ludmilla utazása. Mennyiben volt előképe ez a dokumentumfilm az Egy nő fogságának? [0:22:18] Játékfilmes technikák Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében. A fikciós filmnyelv használatának fontossága, filmélmény a dokumentumfilmben. [0:27:17] A játékfilmes szerkesztés, a sűrítés problematikája, a felvett anyag mennyisége. A morális iránytű a filmkészítőben. A valóság újbóli „létrehozása” a vágószobában. [0:29:15] Rontások, hibák: miért fontos, hogy ezek is benne legyenek a végleges anyagban? [0:30:45] Az erőszak rögzítésének kérdése. Van-e határ, amin túl a dokumentumfilmes szemlélő szerepe megszűnik, és nem tolerálhatja a kamerája előtt folyó bántalmazást? [0:32:30] Az apró, ám fontos mondatok, amelyekkel a rendező a szabadság felé terelgette főszereplőjét. Belső erősödés a szabadságot választó döntéshez. [0:34:13] A filmkészítő felelőssége: a kisherceg és kisróka szindrómája. [0:36:40] Forgatás egyedül: ennek technikai nehézségei, lelki gyötrelmei, de egyben szabadsága is. A szakértők tanácsainak elvetése, az egyedüli munka szabadsága. [0:39:52] A másik egyedülség: a lelki teher megosztásának nehézségei. A pszichológiai ismeretek hiánya a dokumentumfilmes oktatásban, ennek szükségessége, haszna. [0:43:03] Milyen felelőssége van a készítőnek a dokumentumfilm „szereplői” iránt a film bemutatása után? Bernadett határai. [0:44:47] A remény vagy szándék, hogy egy megfelelő dokumentumfilmmel változást lehet elérni. [0:45:46] Tuza-Ritter Bernadett technikája arra, amikor lelkileg nagyon lent van: az operahallgatás. A film zárózenéjének megtalálása. Komolyzenei hagyományok”Bernadett családjában. [0:47:55] A hosszú útkeresés a filmes szakmához. Vidéki iskola, sikertelen felvételik. Bajai sváb gyökerek, a kéttannyelvű gimnázium, mint alma mater. [0:50:41] A rendezésig tartó hosszú út előnyei: a vágói munka, mint a filmszerkesztés magasiskolája. „Fejben vágni”. [0:52:09] Hogyan dolgozott Bernadett egyedüli stábként? Milyen technológiával? Az utómunka ebből adódó nehézségei. [0:55:04] A főszereplő filmből való „kibeszélése”. Koncepció vagy fejlemény? [0:57:52] Tuza-Ritter Bernadettnek a főszereplőhöz, Marishoz való viszonya. Annak bizonytalansága, hogy ezt az anyagot egyáltalán nyilvánosságra hozza-e. A film veszélyei, a nyilvánosság miatt vállalt konfliktusok. [1:00:41] A segélyszervezetek diszfunkcionalitása a filmben. Ennek lehetséges okai. [1:05:36] A film befejezésének nehézségei, a fesztiválok miatti szoros határidők, vágás még a külföldi premier után is. Meghívás a Sundance fesztiválra. [1:08:12] Sundance-es élmények, pofavizit és szakmaiság. [1:10:08] „Hogyan nem találkoztam Robert Redforddal?” Lazaság és merevség, és az amerikai közönség, ami mindenért kárpótol. [1:12:11] A film érthetősége külföldön. Tudatos döntések a vágószobában ennek elősegítésére. Az áldozathibáztatás országonként eltérő mértéke a közönség részéről. [1:16:14] A modernkori rabszolgaság globális problémája. Magyar és nemzetközi számok. [1:17:52] Felismerés és szabadulás, manipulációval, beetetés. A rosszba való beleszokási folyamat. Idézet Camus Lázadó emberéből. [1:22:09] Mit szólt a főhős a kész filmhez? Részvétele a világpremieren és más fesztiválokon. Az ismertség népszerűség okozta esetleges nehézségek Maris későbbi életében. [1:25:30] Akkor is befejezte-e volna a filmet a rendező, ha a szökés nem történik meg? A megoldás nélküli szenvedés bemutatásának etikátlansága. A megoldás nélküli történetek működőképtelensége dramaturgiai értelemben. [1:27:20] A hajlaktalanlét veszélye a szökés után: annak rizikója, hogy a fogságból kihozott emberek belebuknak a szabadságba. Az utógondozás szükségessége a rabszolgasorból kiemeltek esetében. [1:31:30] A film nemzetközi sikere, díjai. Finanszírozásának nehézségei, a magyar finanszírozás elégtelensége. A dokumentumfilm-pályázatok furcsasága. [1:34:33] Megnyitott-e ajtókat Bernadett számára a film sikere? Kudarcos MTVA-pályázat. [1:36:30] Tuza-Ritter Bernadett következő filmjének terve. [1:37:37] Vetítési időpontok és helyszínek, várható online változat. [1:39:31] Változott-e Bernadett a forgatás alatt? Mit adott neki a film és annak sikere? A dokumentumfilm, mint fegyver és a változtatás eszköze. A filmet kísérő nemzetközi kampány. | |||
| #019 Gazda Albert – Katonakönyv az elakadt időről és a hazugság birodalmáról | 27 Aug 2019 | 02:13:01 | |
Gazda Albert huszonhárom hónapig volt katona. Magyarként. A szovjet hadseregben. Ebben az epizódban vele beszélgetek egy új könyvről, amelyben erről a katonaidőről ír. Ám ezen kívül még nagyon sok téma szóba kerül: a szorongatott helyzetben lévő kárpátaljai magyarok, ukrán oligarchák, nyugatos oroszok, Nagy Péter, Napóleon, egy rejtélyes, 200-as kódjelű katonai szállítmány, jégkorong és kézműves sörök, valamint a dráma, hogy eltűnt a konzervatív sajtó Magyarországon. Az 1966-ban Kárpátalján született Gazda Albert 1991-ben kezdett dolgozni a Kurír című napilapnál, később a Magyar Hírlapnál parlamenti tudósító, a Világgazdaságnál rovatszerkesztő lett. 2006-tól már az Indexnél találjuk, ahol vezette a gazdasági, a sport, majd a kulturális rovatot is, és ahol később lapszerkesztőként dolgozott. 2011-től Gazda Albert az Origo hírportál főszerkesztője lett, majd az első befolyásolási kísérletek miatt távozott posztjáról. 2014-től a magyar médiában akkor sajátos színfoltot jelentő Cink hírportál szerkesztője lett. A Cink megszűnése után — az úgynevezett G-napot követő időszakban — a Fidesztől független Magyar Nemzet főmunkatársaként, rovatvezetőjeként, majd főszerkesztő-helyetteseként dolgozott, egészen a lap 2018-as bezárásáig. Mindemellett Gazda Albert meghatározó szerző volt a magyar borreneszánszban fontos szerepet játszó Művelt Alkoholista blogban, a hazai jégkorongsport legfontosabb orgánumát, a ma már hírportálként működő Jégkorongblogot pedig a mai napig szerkeszti. És, bár a műsorban nem esik szó róla, de legalább itt érdemes megemlíteni: Gazda Albertnek több éven át futott a Lövenberg Balázzsal közösen készített, Három kérdés című podcastja. A podcast 152 epizódot élt meg, sajnos idén januárban megszűnt. (Az eddigi epizódok azonban továbbra is elérhetőek!) Linkek a műsorban elhangzó témákhozGazda Albert Wikipedia-oldala. Gazda Albert műsorban is említett cikkei, könyvei:Cikkek
Könyvek
[0:06:05] A Katonakönyv, amelyben öt katonatörténet van, és amely könyvben Gazda Albert története az első. 23 hónap a szovjet hadseregben. Bevonulás az ungvári egyetemről. [0:09:50] Katonáskodás Fehéroroszországban. Grodno, Lepel, Boriszov. A nyolcvanas évek szovjet hadseregének rendetlensége, a minimális kiképzés, a seprű és lapát mint harci eszköz. [0:13:12] A szovjet kaszárnya elzártsága, a helyiekkel való kommunikáció hiánya. [0:14:25] Mi a különbség az orosz és a fehérorosz nyelv között? Beszélik-e az utóbbit Fehéroroszországban? [0:16:30] Kikből állt össze, milyen nemzetiségekből a szovjet „birodalmi” hadsereg? Az „oroszok” és a „nemoroszok”, vagyis a fehérek és a nemfehérek közötti választóvonal. Az orosz nyelvtudás megléte vagy hiánya – például a kárpátaljai magyaroknál. [0:19:34] Kárpátalja és az ukrán nyelv. Miért oroszul tanultak a 70-es, 80-as években a kárpátaljai magyarok is? „Ukrán, az nem volt.” Az oroszul beszélő ás ukránul tanuló Ukrajna. Az ukrán nyelv elsődleges hatóköre: Nyugat-Ukrajna. [0:23:27] A 2014-es politikai fordulat, amely az addigi nyelvhasználati viszonyokat is megváltoztatta Ukrajnában. Az egymással versengő nacionalista politikák országa, erőszakos ukránosítás. A veszélybe került és a két három generáción belül eltűnő kárpátaljai magyarság. [0:27:38] Miért volt Gazda Albert kicsit optimistább Ukrajnával kapcsolatban 2012-ben, amikor könyve jelent meg Kárpátaljáról? Az ukrajnai rendszerváltások története. Az oligarchiák bebetonozódása a politikai hatalomba. A Status quo felborulása 2014-ben. [0:33:14] Fegyveres konfliktus Ukrajnában. A szakadár területek, a Krím. Az ukrán nacionalista politika, mint ennek következménye: a kárpátaljai magyarság, mint ellenség. [0:39:25] Gazda Albert fóbiája az úttörőtáboroktól. A nagyapák elhurcolása lágerbe 1944 őszén. A munkaképes magyar férfiak deportálása Kárpátalja elfoglalása után. [0:45:21] Az afganisztáni háború a 80-as években. Kárpátaljai sorozottak Afganisztánban. [0:47:43] A háború jelképévé vált cinkkoporsó. Szvjatlana AlekszievicsFiúk Cinkkoporsóban című könyve, amely Albert szerint „politikai pamflet”. Az elesett katonák hazahozatalának kiszervezése magáncégeknek az USA-ban. A „200-as szállítmány” az orosz katonai szlengben. Alekszej Balabanov azonos című filmje. [0:50:53] A Katonakönyv nevei. Gazda Albert névmemóriája. [0:51:33] A szovjet katonaidő nem szörnyű volt, hanem hosszú. Nem dráma, hanem „próza”. A megálló idő és a külvilág eközben továbblépő ideje. [0:54:32] A birodalom változása két év alatt. Gorbacsov és az alkoholtilalom: az alkoholista ország. „A hazugság birodalma”. [0:58:24] A técsői kenyereskocsi, az akkori szovjet világ abszurditása. [0:59:51] Gazda Albert áttelepülése Magyarországra. A sajtókarrier kezdete a Kurírnál. A reggeli és az Esti Kurír. Az „esti” napilap, ami már nem létező médiatípus. Gazda Albert sajtókarrierjének állomásai. [1:05:20] „Most már azt gondolom magamról, hogy nem vagyok újságíró.” A megszűnt konzervatív újságírás és az aktivista baloldali-liberális sajtó. Gazda Albert, akit senki sem hívott sehova a Magyar Nemzet megszűnése után, de akit nem is érdekel a szekértűbor-logika alapján működő sajtó. Annak szükségessége, hogy a média, az újságíró kilépjen ezeknek a játékszabályoknak a hatálya alól: ennek a hozzáállásnak nincs terepe ma Magyarországon. [1:09:19] A Válasz Online konzervatív kísérlete. Az Albertet idegesítő, általa egyoldalúnak és felszínesnek tartott Oroszország-megközelítés. A nyugathoz tartozni akaró Oroszország és ennek az igyekezetnek a „kopása”. [1:14:10] Az Amerika-kép változása Oroszországban. Amerika csökkenő befolyása, az amerikai „soft power” gyengülése. [1:17:57] Az orosz elit történelmi nyugatra tartása, a XIX. századi, francia nyelvű tiszti kar, Nagy Péter és Szentpétervár. [1:20:23] Az ukrajnai konfliktus, mint választóvonal a nyugattal való kapcsolatban. [1:23:46] Újságírás dolgokról, amelyek jobbá tehetik Magyarországot. Borszakírás, Művelt Alkoholista, a magyar borkultúra megteremtésének „hőskora”. [1:26:48] A borról való írás nyelvi nehézségei. A hamis és magasztos megközelítés. „A félreértett Béla” – Gazda Albert írása Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvéről. [1:31:26] Hova jutott el ez a borreneszánsz? Miért nem lett világhírű a magyar bor? [1:34:05] Gazda Albert és a kézműves sör. Honnan indult ez a forradalom? Miért pont most lett ez divat? [1:39:11] Albert leköltözése a Facebookról, ennek okai. A kínos dolgokat megosztó ismerősök. [1:43:12] Miért gondolja úgy Albert, hogy az élet kiábrándulások sorozata? [1:44:36] Gazda Albert és a jégkorong. Miért érdekes e jégkorong Magyarországon? Mi a sztorija? (Albert könyve erről: Az élet értelme – Magyar jégkorongkönyv). [1:53:39] Gazda Albert, mint a Jégkorongblog szerkesztője és a Magyar Jégkorong Szövetség médiatanácsadója. [1:54:13] Mitől lehet jobb Magyarország? [1:56:24] Gazda Albert a fiatalokra figyel. Példa: ifj. Vidnyánszky Attila. [1:57:47] Találkozás egy fiatalemberrel. Mit szólna a fiatal Gazda Albert a mai Gazda Alberthez? [2:00:27] Mióta nem „radikálliberális” Gazda Albert? A jelenlegi sajtóviszonyok és a magyar politikai sajtó kritikája. [2:06:12] „Miközben a baloldali-liberális sajtó kínlódik, a jobboldali sajtó nem létezik.” Az állami sajtóholding lehetetlensége és példátlansága. [2:07:55] Könnyen ír Gazda Albert? Hogyan ír? | |||
| #018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba | 24 Jul 2019 | 02:22:47 | |
Dezső András újságíró Maffiózók mackónadrágban című könyvében a magyar szervezett bűnözés történetét dolgozta fel. Amely történet néha tényleg olyan, mint egy realista nagyregény: a legvéresebb ügyek mögött nem összeesküvés, hanem egyéni ambíció, csillapíthatatlan becsvágy áll. Ha egy nemzetnek van lelkivilága, és miért ne lehetne — vagyis ha nekünk magyaroknak van kollektív tudattalanunk, akkor ez a könyv olyan, mintha a rosszabbik énünkbe engedne bepillantást. Talán ezért van az, hogy elolvasása után az volt az érzésem, mintha kicsit jobban érteném Magyarországot. Szó szerint alvilági utazás ez, mert hogy Dezső András könyvének sokatmondó alcíme ez: A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig. Ebben az epizódban tehát Dezső Andrással beszélgetek a mackónadrágos maffiózók történetéről, a kilencvenes évek eldorádójáról, írásról és újságírásról. De nem csak az új könyv apropóján. Mert hogy szó lesz még egy sokat idézett japán újságcikkről is, amely Dezső András egy másik ismert munkájához kapcsolódik, a kémkedéssel vádolt, jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyéről írt sorozatában kapott kiemelt szerepet. És hogy kicsoda Dezső András?Az 1976-ban született Dezső András a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett, később Svájcban, Lausanne-ban tanult politológiát. A kétezres évek elején jött haza, 2003-tól tíz éven át a HVG-nél dolgozott újságíróként, majd 2013-tól a mai napig az Indexnél. Nem ez az első könyve, de korábban társszerzőkkel dolgozott: a Legendavadászat című könyvben városi legendáknak járt utána, azt a könyvet Marinov Ivánnal és Pál Attilával írta közösen. Ha további maffiás témájú epizód érdekelne……akkor ajánlom ezt az adást: Linkek a műsorban elhangzó témákhozDezső András könyvei:
(2019) (Az epizódban is említett könyvkritika, amelyet Rádi Antónia ismert tényfeltáró újságíró írt az Atlatszo.hu-n, itt olvasható.) Legendavadászat – Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomában (2006) A párduc bosszúja – Verekedősregény (2003) Dezső András korábbi cikkei a műsorban elhangzó alvilági ügyekről:
Dezső András cikksorozata a Kovács Béla-ügyről:
Az epizódban említett filmek:
Az epizódban a magyar szervezett bűnözés története kapcsán elhangzó nevek (ábécé sorrendben):
Nevek a Kovács Béla-cikkről elmondottaknál:
[0:05:04] Meglepte-e Dezső Andrást a Maffiózók mackónadrágban című könyvének sikere? Mennyi munka van a könyvben, hány évig készült? [0:06:39] Mi gátolta, hogy a könyv elkészüljön korábban? Hivatali falak, kelletlen rendőrség, fenyegetések, az akkor még aktív „szereplők”, hallgatag források. [0:09:52] Közben „változtak a dolgok”: dossziék, perek, új információk. Áttörés: Az Állambiztonsági Hivatal Történeti levéltára, mint leghasznosabb forrás: eddig még bűnügyi újságíróknak sem jutott eszébe, hogy itt kutassák a szervezett magyar alvilág történetét. [0:12:17] Milyen anyagokat talált Dezső András a levéltárban? Részletes tanulmány a magyarországi betöréssorozatok ügyében indított Presztízs-ügyről, tanulságairól. [0:14:04] A magyar állambiztonság és a szervezett bűnözés kapcsolata. A kétségbeesett magyar rendőrség, a látszattal szemben gyenge magyar (rendőr)állam. A bűnözők előnye amiatt, hogy ismerik a konspiratív technikákat. [0:17:58] Az újgazdag réteg kialakulása Magyarországon a 60-as, 70-es években. A gebines rendszer kialakulása. A párnacihában felhalmozott, feketén keresett pénz. [0:21:41] A gebinesek, mint a betörőbandák megrendelői. „A négy páncélos” karrierjének kezdete. Megrendelőkből károsultak. [0:23:49] A rendszerváltás utáni szervezett alvilág és a velük küzdő rendőrség történetének kezdete a 70-es években. A ma is ismert bűnözők és rendőri vezetők „őstörténete”. [0:24:35] A Los Angeles-i magyar maffia szerepe és szoros kapcsolata a magyarországi alvilággal. [0:27:49] A kinti magyar maffia „papírüzlete”, autóbiztosítási csalásai. [0:28:55] Markó, a hetvenes-nyolcvanas évek „ígéretes” karrier előtt álló, veszélyes bűnözője, aki szintén Amerikába távozott. Ellentmondásos alakja, története. [0:31:59] Gát György televíziós producerrel való ismeretsége. „Bikosz”, a görög kapcsolat és Temesi Ferenc író epizódszerepe az ügyben. Markó halála egy amerikai rendőrrel vívott tűzpárbajban. [0:36:14] Markó extrém helyzete, hontalansága az USA-ban. [0:37:26] Markó korábbi gyilkossága: Szendrő Öcsi lelövése. [0:38:41] Barta Tamás, az LGT gitárosának története, aki szintén a magyar maffia papírüzletében dolgozott. Tisztázatlan halála. [0:41:54] Duff McKagan, a Gun’s Roses gitárosának története a magyarok papírkereskedésében. [0:42:58] A kaliforniai magyar maffia az amerikai popkultúrában: Közönséges bűnözők, Bérgyilkos a szomszédom című filmek. [0:43:50] A Los Angeles-i szál nyoma a magyar popkultúrában: Mami Blú című film. [0:46:01] Presztízs-ügy, a rendőrségi szupercsapat, a nyomozás tanulságai, nyomozati technikái, a kihallgatások pszichológiai trükkjei. Pintér Sándor és Tonhauser László karrierjének kezdete. [0:49:04] Jakubinyi Róbert felbukkanása a gyanúsítottak között. [0:52:36] Beismerte-e a rendszer, hogy létezik szervezett bűnözés a kádári Magyarországon? Hogyan jelentek meg ezek az ügyek a korabeli sajtóban? A közvélekedés a gebinesekről, a közhangulat velük kapcsolatban. [0:57:36] A betörők, mint az állambiztonság végrehajtói. [0:59:20] Szervezett magyar alvilág a rendszerváltás idején és után. Valutázás, olajozás, biztosítási csalás, ÁFA-csalás. Összeesküvés helyett: halászat a zavarosban. [1:02:55] A Money Express kaparós sorsjegy, mint „közszükségleti cikk”. A Los Angeles-ből hazatérő „Zubó” története. [1:05:35] Vizoviczki és a pesterzsébeti Világos mozi kuplerájjá alakítása. A rendszerváltás káosza, a szabályozás hiánya. [1:08:02] Volt állambiztonságisok kapcsolata a bűnözői körökkel. A Fantom Kft. története. Asszony Feri, az itt a piros, hol a piros banda vezetője, mint a rendőrségre bekötött ember. [1:10:46] Az Energol cég és a katonai titkosszolgálat kapcsolata. [1:11:59] Portik Tamás szerepe a cégben. Portik Tamás története. Gyárfás Tamással való megism,erkedése.„Az elszabadult hajóágyú”. A Fenyő-gyilkosság. [1:15:37] Fenyő János és Bodnár György hazatérése Los Angelesben. Miért nem hangsúlyos szereplők a könyvben? [1:18:36] Az állambiztonság és a rendszerváltás utáni gazdasági szereplők kapcsolata: miért más ez, mint az alvilág? [1:20:11] A Művészinas étterem és legendája.Politika és szervezett bűnözés: mennyire volt erős a kettő kapcsolata Magyarországon? [1:22:19] Az Energol és az oroszoknak tett szívesség: az olajembargó kijátszásának teóriája. [1:23:37] Princz Gábor nevének felbukkanása a Fenyő-ügyben. A szlovák titkosszolgálat lehetséges szerepe, Jozef Rohács, a bérgyilkos. [1:25:32] Tasnádi Péter, a „médiagengeszter”. Tasnádi vallomása a Fenyő-ügyben. [1:28:44] A könyv főbb írott forrásai, interjúalanyai. A források reakciója a megkerésésekre, együttműködésük. [1:32:49] Kis szakmázás: hogyan ír ilyen hosszú szöveget, milyen szövegszerkesztőt használ Dezső András? [1:34:44] A nevek kezelése. A névmutató, az infografika hiánya. A forrásolás, a lábjegyzetelésének hiánya, ennek okai. [1:38:15] Sikerült-e létrehozni a klasszikus értelemben vett magyar maffiát? [1:40:57] Az alvilág, mint párhuzamos történet: nem csak nekik, a magyar kisembernek és a vállalkozóknak sem sikerült a rendszerváltás után az „amerikai álom” A „mackónadrágos” magyar történet. [1:43:00] A mackónadrágos, gyenge magyar állam, amely csak erősnek tűnik. [1:44:49] Mennyiben más egy értelmesebb bűnöző agya, észjárása, gondolkodása egy „normális” emberétől? Miért nem tudnak kiszállni ezek az emberek akkor sem, amikor már megszedték magukat? Az „okosság”. [1:49:25] Dezső András pályafutása. A Párduc bosszúja: egy verekedős regény. Tanulmányok Svájcban. [1:51:41] A Pápai Református Kollégium gimnáziuma. „Kényszerkocsmárosság” Móron. [1:54:50] A Kovács Béla-ügy. A cikk elkészítésének körülményei, folyamata, módszerei. [1:57:27] Készen kapta-e Dezső András a tikosszolgálatoktól az anyagot? [1:59:24] Hogy bukkant az újságíró az archív japán cikkre? Kik segítették? [2:02:05] Sztanyiszlav Levcsenkó és Konsztantyin Prebrazsenszkij, az orosz titkosszolgálatoktól átállt, jelenleg az USA-ban élő egykori hírszerzők könyveinek „szerepe” a kutatómunkában. A „kamuinterjú”, mint bevett hírszerzői fedőtechnika. A japán sajtóarchívumokban ezügyben végzett kutakodás eredményessége. „Egyszer csak meglett a nő.” [2:06:59] A Levcsenkó-könyv, mint félrevezető taktika. CIA-s vádak az orosz titkosszolgálatokkal jó kapcsolatokat ápoló Regnum hírportálon. [2:09:16] Miért érdekli ennyire Dezső Andrást az alvilág és a titkosszolgálatok? Igaz-e, hogy a katonai tiktosszolgálatnak dolgozott édesapja? [2:13:39] Kapott-e fenyegetéseket Dezső András? Veszélyben van-e egy újságíró Magyarországon, ha olyasmivel foglalkozik, mint ő? [2:15:49] Lesz-e folytatás? Következő könyv? [2:17:06] Írás és család: a monomániás újságíró. | |||
| #017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt | 27 Jun 2019 | 02:13:34 | |
A Fortepan név ma már fogalom Magyarországon. Egykor a váci Forte film- és fotópapírgyár népszerű filmnegatívját jelölte az elnevezés, ma legtöbbünknek más ugrik be, ha azt mondjuk, Fortepan: egy online és ingyenesen elérhető fotóarchívum. Amely kikukázott, kilomizott, felhasználók által beküldött, vagy éppen elfelejtett hagyatékokból, archívumokból kiválogatott fotókkal úgy mutatja meg a magyar XX. századot , ahogy azelőtt senki. A Fortepan fotóarchívumot 2010-ben hozta létre másodmagával az 1970-ben született Tamási Miklós, mindössze ötezer fotóval. Ma, kilenc évvel később a Fortepanon majdnem 120.000 fotó van, a gyűjtemény pedig évente bővül 15-20.0000 képpel. De a Fortepan ma már sokkal több, mint egyszerű fotóarchívum. Magyarország világ vizuális emlékezete. A gyűjtemény olyannyira sikeres lett az elmúlt években, hogy az idén képeiből a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítás, amely augusztus 25-ig látható Budapesten. A sikertörténet ellenére a Fortepanban javarészt ma is önkéntesek dolgoznak, ingyen. Kivétel ez alól csak Tamási Miklós, aki a Fortepan egyetlen fizetett alkalmazottja. És aki ma is — ahogy az elmúlt kilenc évben is rendületlenül — saját maga válogatja ki, mi kerüljön fel a szájtra. Ebben az adásban vele beszélgetek képekről, történelemről, a magyar tündérkert elgazosodásáról, vidámról és tragikusról, iszonyatról és groteszkről — az életről, meg mindenről. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról? Aki még sosem barangolt volna arrafelé a neten, itt található a Fortepan fotóarchívum. Az augusztus 25-ig még megtekinthető, Minden múlt a múltam című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Fortepan képinformációin dolgozó, Fortepan megfejtések Index-fórum. Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU keretei között működő OSA-archívum. A váci Forte gyár történetéről szól ez a Wikipedia szócikk. Hogy miképpen festett pár éve a bezárt gyár, az látható a 444-en közölt fotó-összeállításon. A Fortepan tevékenységét (is) támogató mecenatúrát szervező cég, a Summa Artium. Szerzők, fotóhagyatékok a Fortepanon, amelyek szóba kerültek az epizódban
Amennyiben érdekel a fotók világa, két korábbi „fotós” podcastepizódot ajánlok még figyelmedbe:
[0:05:25] A Fortepan „eredetmítosza”: hogyan született meg a későbbi képarchívum a lomtalanításokon gyűjtött fotókból. [0:07:25] A Fortepan őse: a járműves fotók. A Két ütem című kiállítás a Bukarest téri, elhagyott buszállomáson. [0:09:16] Az „Opel Rekord a házunk előtt” feliratú fotós tasak. [0:10:29] Az eltűnt és távolivá vált polgári, elfelejtett Magyarország képi világa, mint a tárgyi igényesség kora. Nem a múlt, hanem a vágyott jövő: Magyarország, ami „tök jó hely volt”. [0:15:15] Susan Sontag az amatőr fotóról: a szép előtérbe helyezése. [0:16:31] A polgári Magyarország mellett másik motiváció a képek gyűjtésekor: 1956, ami láthatatlan esemény lett a Kádár-korszakban. Krassó György 1986-os, Harcoló város című, betiltott kiállítása 56-ról. Berecz János hírhedt, 1986-os tévésorozata „az ellenforradalomról”. [0:21:44] Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU-n működő OSA Archívum. A Fortepan 2009-es indulása. Mi az, hogy Fortepan? Hogyan lehetne meghatározni? Kié a kép?( A kép azé, aki nézi.) A szabad felhasználás kérdésköre. [0:26:07] Miért Fortepan lett az archívum neve? A névválasztás története. A váci Forte gyár, az analóg filmgyártás leépülése és megszűnése Magyarországon és a világon. [0:29:07] Kik válogatják a fotókat a Fortepanon? Mennyi kép kerül fel évente és hány képet kell ehhez átnézni? Mekkora időtávot ölel fel a Fortepanon lévő képgyűjtemény? [0:32:57] Miről nincs kép a Fortepanon? Bartók Béla, akiről alig készült fotó. [0:34:06] Hunyadi József fotóhagyatéka híres magyar írok portréival. [0:36:58] Írók, akikről kevés kép van, vagy nincs is kép a Fortepanon: Hajnóczy Péter és Hamvas Béla. [0:37:32] Történelmi események, amelyekről nincs kép. A kommunizmus kép nélkülisége, az eltűnt operatív (állambiztonsági) fotók. Tamási Miklós és Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című dokumentumfilmje. A kommunista tetthelyekről hiányzó fotók: nincs fotó az Andrássy út 60-ról, Recskről. [0:41:40] A hiányzó képek a magyar zsidóság deportálásáról, gettósításról.A többségi társadalom, amely nem kívánt jelet hagyni az erről szóló fotókkal. [0:46:08] Nincs fotó a berni vesztes döntő után hazaérkező magyar fociválogatottról. [0:47:51] 120.000 fotóval a Fortepan jelenleg Magyarország legnagyobb, szabadon hozzáférhető online fotóarchívuma, de mindenképpen a legnépszerűbb. De vannak sokkal nagyobb, zártabb magyar fotóarchívumok: A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum és az MTI fotóarchívuma. [0:49:18] Mennyiben alakítja a magyarok fejében lévő képet a múltról a Fortepan képeit egyedül válogató Tamási Miklós? „Nem én vagyok, aki kijavítom a történelmet.” [0:50:47] A fotónyersanyag-történet paradoxona: a felbontás és a fotók részletgazdagságának romlása a technika fejlődésével. [0:51:50] Hogyan, milyen képekkel bővül a Fortepan fotóarchívuma? Szerzők, családok, akik „szeretnének benne lenni”. [0:52:57] Mi alapján válogatja ki a képeket Tamási Miklós? Miért nincsenek kikötött kutyák a Fortepánon? Miért van rajta történelmi rettentet, és miért nincs rajta „családi rettenet”? [0:54:54] A BRFK-archívum helyszínelési fotók feldolgozása. Az öngyilkosságról szóló képek kérdése. [0:57:19] A groteszk a kádári Magyarország rendőrségi, honvédségi fotóin. [1:00:08] A Fortepan-kiállítás a Nemzeti Galériában. [1:01:14] Hogyan hagy nyomot a fotókon az adott korszak, az ország társadalmi állapota? Az eszmény, a kompozíció és a rendezettség elvesztése az idők során. A szemét és a tréningruha megjelenése. [1:06:15] Egyre több kép készül el a családról, és egyre kevesebb a világról. A hosszú út a selfiekig. [1:09:16] Történeti fotók, amelyek első blikkre érdektelenek, de történelmi háttértudásunk izgalmassá teszik őket. Kulcsszavazás és képalák a Fortepánon. Képadatoló és képfejtő önkéntesek: a Fortepan megfejtések fóruma. [1:17:29] Bauer Sándor, a Vendéglátás című lap fotói a Fortepanon. [1:17:53] A „képfejtők” legérdekesebb találata: egy ismeretlen szegedi motoros, akikről később kiderült, ő Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós. [1:19:31] Az emberi agy korlátozott képessége arra, hogy kontextus hiányában felismerje az arcokat. A mesterséges intelligencia, a számítógépes algoritmusok a jövőben segíthetnek a Fortepan-képen szereplők azonosításában. [1:24:33] Felfedezett szerzők a Fortepanon: Berkó Pál, Kotnyek Antal, Vajszada Károly. [1:29:10] A fotókon megjelenő gazdagok, sztárok világa és a szegények világa. Hogyan van jelen ez a két világ a Fortepánon látható képeken? [1:31:40] Urbán Tamás, a Kádár-korszak perifériájának fotósa a Fortepanon. Az első hivatásos fotós, aki teljes életművét szabadon publikálhatóvá tette a Fortepanon. [1:34:28] A Fortepan ingyenessége, a szabad felhasználás modellje. [1:37:22] A sajtófotón kívüli fotótörténet a nyilvánosság elé tárása. Privát, családi fotók a Fortepanon. [1:39:47] A Fortepan és a Creative Commons liszensz. Mire jogosítja fel ez a felhasználót? [1:44:09] Miért nem támogatja a magyar állam a Fortepant? Próbálkozások és kudarcok. A pályázati pénzek hiánya ezen a területen. Deutsch Tamás elutasító válasza. [1:48:12] A Népszabadság fotóarhcívumának sorsa. Hogyan került a fotóanyag az OSZK-ba? Liszkay Gábor telefonja és felajánlása. A Fortepan lehetősége, hogy válogasson az anyagból. [1:51:03] A múzeumok és a 70 év után szabad felhasználásúvá váló fotográfiák. Már létező együttműködések a Fortepannal.. [1:53:08] Miért nincs értéke Magyarországon a fotóknak, fotóhagyatékoknak? Mitől lesz műtárgy egy fotó, és miért esik ki a műtárgypiacról a negatív? [1:58:02] Vivian Maier története. Miért nem sikerült őt sem „bejuttatni” a műtárgypiacra? [1:59:28] A magyar múzeumi, közgyűjteményi világ forráshiányossága: nincs, ami felhajtsa a fotók árait a magyar piacon. [2:01:47] Az adományozókkal való foglalkozás időigényessége. A családtörténetek, családi sztorik feldolgozhatatlansága. [2:05:22] A Fortepan körüli önkéntes stáb. [2:07:12] Egy új hagyaték: amatőr fotók a bácskai „hideg napokról”. [2:08:29] „Az emberi szemétség”, ami nem jelenik meg a Fortepanon. | |||